Erősítené a kapcsolatokat, egy miniszterelnökkel találkozik Putyin

Kedves olvasóink!

Ez volt mára az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Aljakszandr Lukasenka: A bombáink háromszor erősebbek, mint amit Hirosimában és Nagaszakiban használtak.
• Rakétatámadást hajtottak végre az oroszok az éjjel, több civil meghalt.
• Vlagyimir Putyin elismerte, hogy nincs elég muníció.
• Rakétacsapás érte az Ukrajnát védő erőket.
• A német külügyminiszter szerint Európa sebezhetővé vált.
• Újabb településeket szabadított fel az ukrán hadsereg.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!

Szerda este Ukrajna egész területére légiriadót rendeltek el – írja a Sky News.

„Ukrajnában légiriadót rendeltek el. Maradjanak biztonságban” – közölte az ország állami katasztrófavédelmi szolgálata.

Az orosz törvényhozó testület elfogadta a sorkötelezettségi korhatár 21 évre történő fokozatos emeléséről szóló törvényjavaslatot – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A kezdeményezést márciusban terjesztette a kamara elé egy képviselőcsoport. A kezdeményezés értelmében 2024-ben 19-ről 30 évre, 2025-ben 20-ról 30 évre, 2026-ban pedig 21-ről 30 évre emelkedne a sorkötelezettségi korhatár.

A korhatár emelése ellenére azonban a sorkötelesek 18 évesen kezdhetnék meg a kötelező katonai szolgálatot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában tárgyal Manuel Marrero Cruz kubai miniszterelnökkel – közölte a Kreml.

Oroszország igyekszik erősíteni kapcsolatait Latin-Amerikával, Afrikával és más nem nyugati országokkal, miközben a Nyugat folytatja az oroszellenes szankciók bevezetését, válaszul Moszkva ukrajnai inváziójára.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága azzal a felhívással fordult szerdán az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget lakosaihoz, hogy nyújtsanak segítséget az ukrán hadseregnek a terület felszabadításához – tájékoztatott közleményben a hírszerzés sajtószolgálata.

A hírszerzés közlése szerint naponta kapnak értékes információkat az orosz megszállás alá került ukrán területek „nem közömbös” lakosaitól.

Példaként emelték ki, hogy a megszállt Krímben élő ukránoktól kapott információknak köszönhetően értesültek az ukrán titkosszolgálatok azokról a tervekről, amelyek szerint Oroszország evakuálni készül a félszigetről a Chornomornyeftegaz orosz olaj- és gázipari cég alkalmazottait és hozzátartozóit.

Ukrajna polgárai, akik ideiglenesen orosz megszállás alatt vagytok, emlékeztetünk benneteket, hogy közelebb hozhatjátok területeinknek az ukrán védelmi erők általi felszabadítását. Nektek köszönhető, hogy nemcsak az ellenséget pusztíthatjuk el, hanem katonáink és civiljeink életét is megmenthetjük. A hozzájárulásotok döntő lehet Ukrajna 1991-es határainak helyreállításához

– áll a felhívásban.

A hírszerzés arra kérte a krími lakosokat, hogy továbbra is adjanak tájékoztatást az orosz megszálló erők és haditechnikai eszközök, lőszer- és üzemanyagraktárok elhelyezkedéséről. 

Nagy tűz ütött ki a Rosztovi területen található novocserkasszki hőerőműben. A helyi lakosok azt mondják, hogy a tűz keletkezése előtt robbanást hallottak.

Több orosz médium egy forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a tüzet robbanás okozta, a jelentések szerint a helyszínen három ember megsérült.

Végső fázisába lép az Északi Áramlat robbantásával kapcsolatos nyomozás egy svéd ügyész szerint – írja a CNN.

Mats Ljungqvist reméli, hogy ősszel már állást tudnak foglalni a vádirattal kapcsolatban hozott döntésről.

Az ügyész elmondta: a gázvezetékeken használt robbanóanyag különleges összetétellel rendelkezett, amelyből biztos következtetéseket lehet levonni az elkövetőről. 

Mint megírtuk, sajtóértesülések szerint a CIA hónapokkal az Északi Áramlatot ért támadás előtt figyelmeztette Ukrajnát, hogy ne robbantsa fel a gázvezetéket.

Az ügyben Svédország, Dánia és Németország közös vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk „szabotázs okozta erőteljes robbanások” következtében keletkeztek.

A NATO–Ukrajna Tanács esetleges létrehozása a szövetség és Ukrajna közötti partnerség jelentős megerősítését jelentené, és olyan testület lenne, amely képes közös döntések meghozatalára.

Az Ukrajinszka Pravda szerint ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mondta egy tájékoztatón.

Jens Stoltenberg

Fotó: Samuel Corum / Sipa / Bloomberg / Getty Images Hungary

Kifejtette, hogy alapvető különbség van a jelenlegi formátum – a NATO–Ukrajna Bizottság – és az esetlegesen létrehozandó új tanács között: A Bizottság a szövetségesek és a partnerország közötti konzultációk formátuma, ahol nem születnek döntések.

Ha a szövetségesek egyetértenek a NATO–Ukrajna Tanács létrehozásában, az azt jelentené, hogy 32 egyenlő résztvevő ülne az asztalnál, és ez egy döntéshozó testület lenne... Ez egy sokkal mélyebb együttműködés, közös döntéshozatal struktúrája, ha a Tanács minden tagja egyetért. Ez pedig az Ukrajna és a NATO-szövetségesek közötti politikai partnerség jelentős megerősítését jelentené

– magyarázta Jens Stoltenberg.

Orosz besúgót találtak az ukrán haderő soraiban, aki az ukrán ellentámadás tervezett irányáról akart információkat kiszivárogtatni – számolt be az Ukrán Biztonsági Szolgálat.

Megjegyzik: a katonai elhárító szolgálat többlépcsős műveletet hajtott végre Dnyipro megyében, amikor leleplezték az orosz ügynököt.

A behatolóról kiderült, hogy még a háború kitörése előtt csatlakozott az orosz fegyveres erőkhöz.

A nyomozás eredményei szerint a besúgót egy orosz katonai hírszerző tiszt szervezte be 2022-ben.

Az orosz parlament alsóháza szerdán közölte, hogy megszavazta a jogszabályt, amely értelmében a védelmi minisztérium szerződéseket köthet feltételezett vagy törvényesen elítélt bűnözőkkel, akik aztán az ukrán frontokon harcolhatnának.

Több mint 15 hónappal ukrajnai inváziója után Oroszország újabb katonákat próbál toborozni Európa második világháború óta legnagyobb szárazföldi háborújához.

A javasolt változtatások értelmében az Állami Duma, az alsóház adatbázisa szerint szerződést lehetne kötni olyasvalakivel, aki ellen bűncselekmény elkövetése miatt nyomozás folyik, akinek az ügyét éppen tárgyalja a bíróság, vagy akit már elítéltek, de még az ítélet jogerőre emelkedés előtt áll.

Ugyanakkor a szexuális bűncselekményekért, hazaárulásért, terrorizmusért vagy szélsőségességért elítélt személyek nem köthetnének szerződést – teszi hozzá a Reuters. 

A Duma által vizsgált új változtatások továbbá nem terjednek ki a már büntetésüket töltő személyek toborzására sem.

Azok, akik jelentkeznek, szerződésük teljesítése esetén, illetve ha kitüntetést szereznek harci teljesítményükért, később mentesülnének a büntetőjogi felelősség alól.

Az észt mentőszolgálat különböző felszereléseket adományoz Ukrajnának, hogy segítse az árvíz okozta károk helyrehozatalát, melyeket a kahovszki vízerőműben történt robbanás okozott.

Az elárasztott Afanasiivka a kahovszki vízerőműben történt robbanás után

Fotó: Oleksandr Klymenko / Reuters

„Jelenleg az a prioritás, hogy az embereket kimenekítsük az elöntött területekről, és amint a víz lefolyik, elkezdhetjük a károk számbavételét és a maradék víz kiszivattyúzását. Nagyon fontos számunkra, hogy ebben a válságban tudunk segíteni Ukrajnának. Ez a barátok dolga” – mondta a Pravda híradása szerint Margot Klaos, a mentési osztály főigazgatója.

Észtország tömlőket, szivattyúkat, felszívóanyagot, csónakokat, búvárruhákat, vízálló gumiharisnyákat és parafa mellényeket biztosít Ukrajnának. A felszerelés összértéke közel 457 000 eurót tesz ki.

Kijevi vezető tisztviselők szerint értékes kulturális örökségi tárgyak semmisültek meg a múlt heti dél-ukrajnai Nova Kahovka gátjának összeomlásakor, amely az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ipari katasztrófája Európában.

Az ukrán Kulturális és Információpolitikai Minisztérium szerdán közölte, hogy több száz kulturális örökségi tárgy vagy megsérült, elárasztotta a víz, vagy – mint magát az erőművet – szándékosan megsemmisítették.

Kijev és Moszkva egyaránt a másik felet nevezte meg felelősként a gát lerombolását követően, anélkül, hogy konkrét bizonyítékkal szolgáltak volna a másik bűnösségére. Egyelőre nem tisztázott, hogy a gátat szándékosan támadták-e meg, vagy a gátszakadás szerkezeti hiba eredménye volt.

A minisztérium hozzátette, hogy a szakemberek figyelemmel kísérik a vízszintet a víztározó mentén, ahol a vízszint fokozatosan csökken, miután az omlás áradást okozott Herszonban.

A megszállt ukrán területeken bevezetett hadiállapotot megszegők pénzbírságra és 30 napig terjedő elzárásra számíthatnak az orosz parlament által elfogadott jogszabály értelmében – derül ki a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentéséből, amit a Sky News adott hírül.

Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon orosz ellenőrzés alatt álló régiók azok, amelyek területén hadiállapotot hirdettek ki.

A jogszabály bevezetésére azt követően került sor, hogy Vlagyimir Putyin tegnap azt mondta, nincs szükség országos szintű hadiállapotra.

Az ukránok azzal vádolják az oroszokat, hogy katonáik megtámadtak egy autót, és megöltek hat embert a két ország közös határa közelében – közölte a The Guardian. 

A lap szerint Moszkva még nem kommentálta hivatalosan a vádakat.

Mint írták, az ukrán főügyészség Telegram-csatornáján közölte, hogy a támadás kedden történt a kelet-ukrajnai Szumi régióban.

Bahmut közelében az ukrán védők 200-500 métert, Zaporizzsja irányában pedig 300-350 métert tudtak előrehaladni – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Anna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes Telegram-csatornáján úgy fogalmazott, hogy az ukrán védelmi erők részben sikerrel járnak, de továbbra is folytatják a támadó hadműveletet.

Mint írta, az elmúlt nap folyamán az ukrán védők különösen Bahmut és Zaporizzsja irányába haladtak előre. Hozzátette, hogy az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett a katonák és a felszerelések tekintetében is.

Kijev szigorúbb gazdasági szankciókat sürget Oroszországgal szemben, hogy korlátozza a fegyveralkatrészek ellátását, miután az oroszok rakétatámadást hajtottak végre Odessza városában az éjjel – közölte a CNN.

Ukrán tisztviselők szerint legalább hárman meghaltak a támadásban, amelynek következtében a kikötővárosban csak romok maradtak.

Az ukrán elnöki hivatal szerint Moszkva hadserege Kalibr rakétákkal csapott le, amelyekben „legalább 40 külföldi alkatrész van”.

„A szankciókat szigorítani kell, különösen azokkal szemben, akik segítenek egy terrorista országnak fegyveralkatrészek beszerzésében” – mondta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, megsebesült a csecsen erők egyik magas rangú vezetője, Adam Delimkhanov – írta a Sky News.

Delimkhanov a csecsen vezető, Ramzan Kadirov jobbkeze, továbbá az orosz parlament tagja és az orosz nemzetőrség csecsen hadosztályának parancsnoka is.

A brit védelmi minisztérium közzétette hírszerzési jelentését, amelyből kiderül, hogy az elmúlt két hétben megnőtt az orosz bombázások száma Ukrajnában. Oroszország így reagál az ukránok ellentámadására.

Bár emelkedett a légicsapások száma, ez még mindig elmarad a háború elején tapasztaltaktól, amikor körülbelül háromszáz támadás történt naponta.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője személyesen látogat el a zaporizzsjai atomerőműbe, amelynek hűtése veszélybe került a Nova Kahovkában történt gátrobbantás miatt. Az Independent azonban azt írja, a látogatást csak némi késéssel tudják megvalósítani.

Rafael Grossi, a NAÜ vezetője az eredeti terv szerint még szerdán látogatott volna el a létesítménybe. Egy diplomáciai forrás szerint azonban pár órás késéssel kell számolni valamilyen okból, és emiatt csütörtökre csúszik az esemény.

Az orosz Interfax hírügynökség szintén úgy értesült a helyi tisztviselőktől, hogy csütörtökön kerül sor a vizitre. Egy magas rangú ukrán kormányzati forrás pedig azt mondta, hogy biztonsági okokból kifolyólag kell elhalasztani a látogatást.

Rafael Grossi korábban utalt arra is, hogy a hűtővíz hiánya mellett nagyon aggódik amiatt is, hogy az atomerőmű környéke lehet az ukrán ellenoffenzíva egyik legfontosabb támadási iránya.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy további 15 Bradley páncélozott járművet szállít Ukrajnának, miután egy jelentés szerint Kijev több harci járművet veszített az oroszok elleni ellentámadásban – közölte a CNN.

Az újabb Bradley harcjárművek egy 325 millió dolláros segélycsomag részei, amely tíz Stryker páncélost, föld-levegő rakétarendszerekhez és HIMARS rakétarendszerekhez való lőszert, Stinger vállról indítható légvédelmi rakétákat és Javelin páncélelhárító rendszerek is tartalmaz.

Az Egyesült Államok a szövetségeseivel együtt kitart Ukrajna mellett, ameddig csak kell

– mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az orosz katonai bloggerek az esővel és köddel magyarázták azt, hogy az ukránok miért tudtak előrenyomulni az utóbbi napokban a donyecki és a zaporizzsjai területen – írja az Insider.

A portál szerint a bloggerek azt írták, hogy az időjárás miatt az orosz légierő nem tudott felszállni, és lecsapni az ukránokra. Mindeközben a másik oldalon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt mondta, hogy hátrányosan érintette őket az esős időjárás.

Az időjárás hétfőre megjavult, és a The New York Times szerint kedden az oroszok szétbombázták az egyik olyan települést, Makarivkát, amelyet az ukránok elfoglaltak az utóbbi napokban.

Szerda reggel az ukrán tüzérség csapást hajtott végre Nova Kahovkában – jelentette a helyi orosz önkormányzat.

Állításuk szerint a város lakónegyedét érte tüzérségi támadás, és legalább egy ember meghalt, valamint a támadás miatt egyes helyeken áramkimaradás lépett fel.