Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Meglepő dolgot árult el az orosz katonákról az egyik katonai blogger.
• Négy irányba összpontosítják erőiket az orosz csapatok.
• Mozgósítási gyakorlat kezdődött Belaruszban.
• A Nyugat már készül egy Putyin utáni Oroszországra.
• Az ukránok lelőttek egy Mi–24-es orosz harci helikoptert.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, jó pihenést kívánunk. Tartsanak velünk csütörtökön is!

Kijev tavaly közel állt a békés megoldáshoz és az Ukrajna állandó semlegességéről és biztonsági garanciáiról szóló szerződés megkötéséhez, de a nyugati szövetségesek nem engedték, hogy ebből bármi is legyen. Ezt Vlagyimir Medinszkij orosz elnökhelyettes mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

„Oroszország kész volt békét kötni. Sőt, Kijev is közel állt ehhez, ám Ukrajna nyugati szövetségesei szándékosan megzavarták a tárgyalási folyamatot” – mondta Medinszkij.

A politikus tisztázta, hogy az ukrán delegáció nem titkolta, hogy minden lépését egyezteti a Nyugattal.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) még nem döntött az orosz sportolók részvételéről a jövő nyári párizsi játékokon.

A NOB álláspontja semmit sem változott. Szolidaritásunkat fejezzük ki az ukrán sportolókkal, miközben az orosz sportolók semleges státuszban versenyezhetnek, de még nem hoztunk döntést a párizsi ötkarikás kvalifikációjukat illetően

– idézte Mark Adamsnek, a NOB kommunikációs igazgatójának állásfoglalását az orosz állami hírügynökség.

A NOB idén márciusban enyhített korábbi – addig teljesen elutasító – álláspontján, azt javasolva a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy semleges státuszban engedjék vissza versenyeikre Oroszország és – az ukrajnai háborúban Moszkvát támogató – Fehéroroszország sportolóit, de csak azokat, akik nyilvánosan nem álltak ki a háború mellett, és nincsenek kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy nemzetbiztonsági szervekkel.

A NOB ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legutóbbi ajánlások nem kapcsolódnak az olimpiához. A párizsi ötkarikás játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik.

Ukrajna arra számít, hogy a jövő hónapban meghívást kap, hogy belépjen a NATO-ba – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke.

„Arra számítunk, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba egy pontos dátummal kiegészítve” – mondta Andrij Jermak, írja a The Independent.

James Cleverly brit külügyminiszter kijelentette, hogy London „nagyon kedvezően” fogadná, ha Ukrajna egyszerűsített eljárással csatlakozna a NATO-hoz.

Elmondása szerint az Egyesült Királyság támogatni fogja azt a javaslatot, hogy Ukrajnának ne kelljen a NATO tagsági akciótervén keresztülmennie a szövetséghez való csatlakozáshoz.

Az oroszok tudják, hol vannak légvédelmi rendszerek Ukrajnában – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy helyi lapnak adott interjújában.

Az ellenség jól ismeri a légvédelmi rendszereink helyét, rendelkeznek hírszerzéssel és saját ügynökökkel. Az oroszok 5-10 drónt vagy akár többet is indítanak a különböző útvonalak mentén, hogy minél több rakéta kilövésére kényszerítsenek minket

– fogalmazott. Ihnat megjegyezte, hogy Ukrajna hamarosan teljesen lecseréli elavult szovjet légvédelmi rendszereit a legújabbakra.

„Egyelőre sok rakétát kell bevetnünk az ellenséges drónok megsemmisítésére” – tette hozzá.

Az Ukrán Fegyveres Erők helikoptereit a legfejlettebb rakétaindító és önvédelmi rendszerrel, az AMPS-szel szerelik fel – jelentette be a technológia gyártója, a német Hensoldt cég.

A vállalat közölte, hogy 16 AMPS érzékelőrendszerre adott le megrendelést Ukrajna.

Több milliárd euró nem katonai jellegű pénzügyi segítségre vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára a világ legnagyobb ipari országai a szerdán kezdődött kétnapos londoni újjáépítési konferencián.

Rishi Sunak bejelentette, hogy 38 országból négyszáznál is több óriáscég vállalt kötelezettséget arra, hogy bekapcsolódik az ukrajnai helyreállítás finanszírozásába.

Sunak elmondta, hogy e vállalatok összesített piaci tőkeértéke 4900 milliárd dollár, együttes éves forgalmuk meghaladja az 1600 milliárd dollárt.

Annalena Baerbock német külügyminiszter elmondta: Németország a háború kezdete óta 16,8 milliárd euró segélyt nyújtott Ukrajnának – beleértve a katonai segítséget –, és idén további 381 millió euró értékű humanitárius támogatást ad Kijevnek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter 1,3 milliárd dollár értékű új segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára. Közölte: a finanszírozási összegből több mint 500 millió dollárt lehet az ukrajnai energiahálózat javítására fordítani.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2027-ig szóló, 50 milliárd euró értékű támogatási programot ismertetett.

A brit kormány saját forrásból – a 3 milliárd fontos világbanki hitelcsomagra vállalt garancián felül – 240 millió font (105 milliárd forint) kétoldalú pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának életmentő célú programokra, köztük aknamezők felszámolására, katasztrófaelhárító felszerelések szállítására, reformprogramokra és energiaipari beruházásokra.

A londoni konferencia résztvevőihez Kijevből, videókapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szólt, és azt kérte, hogy a nemzetközi közösség jusson el „az elképzelésektől a megállapodásokig, a megállapodásoktól pedig a tényleges programokig”.

Az SZBU közel 92 ezer, háborúval kapcsolatos büntetőügyben indított vizsgálatot – közölte Vaszily Maljuk, az ukrán ügyészség vezetője. Elmondása szerint a szolgálat csak az orosz háborús bűnökkel kapcsolatban közel 43 ezer eljárást vizsgál.

Mi nem csak rögzítjük a bűncselekményeket, hanem minden szükséges eljárási cselekményt elvégezünk, hogy előbb-utóbb minden orosz bűnözőt bíróság elé állítsanak

– hangsúlyozta Maljuk.

Oroszország rendkívüli helyzetekért felelős minisztere közölte, hogy a kahovkai gát részleges megsemmisülése következtében 41 ember meghalt és 121-en kerültek kórházba.

Alekszandr Kurenkov a Vlagyimir Putyin elnökletével tartott televíziós kormányülésen elmondta, hogy több mint 8000 embert evakuáltak az árvíz sújtotta területről.

Az ukrán belügyminiszter korábban arról számolt be, hogy 17 ember halt meg a gát felrobbanása után.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök június 21-én kijelentette, hogy országa befejezi valamennyi helikoptere Ukrajnának történő átadását.

Azt is elmondta, hogy Riga katonai segélye Ukrajnának Lettország bruttó hazai termékének (GDP) 1 százalékát teszi ki.

A balti ország januárban jelentette be helikopterek, fegyverek, drónok és lőszerek szállítását Kijevnek. Lettország kiképzést is biztosít az ukrán katonáknak.

Az EU-tagállamok állandó képviselői szerdán megállapodtak az oroszellenes szankciók 11. csomagjának jóváhagyásáról – közölte szerdán az EU Tanácsának svéd elnöksége.

„Az uniós nagykövetek ma megállapodtak az Oroszország elleni szankciók 11. csomagjáról. A csomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek többek között a szankciók kijátszása ellen irányulnak” – írta az elnökség a Twitteren.

Az EU eddig 10 oroszellenes szankciócsomagot hagyott jóvá, az előzőt idén február 25-én fogadták el, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az oroszok tudják, hol vannak az ukrán légvédelmi rendszerek – mondta szerdán Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

„Az ellenség jól ismeri a légvédelmi rendszereink hozzávetőleges helyét – hiszen saját hírszerzéssel és saját ügynökökkel rendelkeznek. Az oroszok 5–10 drónt vagy akár többet is indítanak különböző útvonalak mentén, hogy megosszák az ukrán erőket, és minél több rakéta kilövésére kényszerítsenek minket” – tette hozzá.

Ukrajnai Marshall-tervet szorgalmazott az aknamentesítéshez az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerdán Genfben – adta hírül az MTI.

Paul Heslop, az aknamentesítéssel foglalkozó program vezetője a második világháború utáni európai helyzethez hasonlította az ukrajnai állapotokat. Heslop elmondta:

A Marshall-tervet az Egyesült Államok hívta életre a második világháborút követően Európa újjáépítésére.

Heslop elmondta: az Ukrajnában található taposóaknák mennyiségét nehéz megbecsülni. A szemben álló felek mindegyike használ páncéltörő aknákat, Oroszország pedig gyalogsági aknákat is, miután nem írta alá a betiltásukról szóló egyezményt. Ezek a fegyverek felrobbannak, ha gyerekek vagy a földjeiket művelő gazdák érnek hozzájuk.

A tisztségviselő emlékeztetett: a háború előtt Ukrajna volt a Világélelmezési Program (WFP) legnagyobb gabonabeszállítója. A WFP 150 ezer gazdával dolgozott együtt az országban. Heslop szerint a termelést mielőbb újra kell indítani, azonban a földek átfésüléséhez több ezer szakértő kellene. Jelenleg sok földműves saját maga végzi az életveszélyes aknamentesítést: detektorokat csavaroznak a traktorok elé, és így próbálják megtalálni az aknákat – mutatott rá.

Az ukrán erők ellentámadása részben azért lassult le, mert az oroszok jelentős méretű területet, mintegy 200 ezer négyzetkilométert aknáztak alá – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a BBC-nek adott interjújában, amelyet az MTI szemlézett.

Vannak, akik azt hiszik, hogy ez egy hollywoodi film, és azonnali eredményeket várnak, ám ez nem az

– jegyezte meg az államfő. Szavai szerint az offenzíva nem könnyű, hiszen Ukrajna területén 200 ezer négyzetkilométert aknáztak alá az orosz csapatok.

Bármit is akarnak egyesek, beleértve azokat, akik nyomást próbálnak gyakorolni ránk, minden tisztelettel azt kell nekik mondanom, hogy úgy haladunk a csatatéren, ahogy jónak látjuk

– fűzte hozzá Zelenszkij. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára korábban kijelentette, hogy az ukrán védelmi erők egyik fő prioritása jelenleg mindenekelőtt az orosz erők „tüzérségi kivéreztetése” a fronton.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg elérte a 222 ezret. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek között 9 harckocsit, 32 tüzérségi rendszert és 35 drónt.

Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának mentén rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferencián szerdán.

Az MTI beszámolója szerint Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről.

A június 13-án közzétett vélemény áttörés, ugyanis „megálljt parancsol Ukrajnának” az emberi és a kisebbségi jogok területén – húzta alá.

Szerzett jogokat nem lehet elvenni. A szerzett jogokat helyre kell állítani. Ukrajna európai integrációjának folyamata ezt nagymértékben elősegítheti az elkövetkezendő időszakban

– tette hozzá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy az első Szarmat hordozórakétákat a közeljövőben harci szolgálatba állítják, írja a Sky News.

A „Sátán 2” becenévre hallgató RSZ–28-as Szarmat rakéta létezéséről 2018-ban beszélt először az orosz elnök.

Oroszország tavaly áprilisban már tesztelte új interkontinentális rakétáját. Bejelentetésük szerint a rakéta, amely Európát és az Egyesült Államokat is képes elérni, egyszerre több nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas és 11 ezer kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. 

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az ukrán ellentámadás legnagyobb csapása még hátravan. Hanna Malyar védelmi miniszterhelyettes szerint nehéznek bizonyul az orosz védelem elleni előrenyomulás, de nem a terület felszabadítása az egyetlen cél.

„A katonai műveletek hatékonyságának sokkal több kritériuma van” – mondta.

Megjegyzései Petro Porosenko volt ukrán elnököt idézték, aki ma reggel a Sky Newsnak azt mondta, hogy Ukrajna támadóerőinek 70 százaléka még nem került bevetésre.

Nagy szüksége van Ukrajnának az F–16-os vadászgépekre, mivel a jelenlegi Szu–25-ösök nem érnek fel az oroszok által használt Szu–35-ösökhöz. Az ukránok szerint az ellentámadás egyik fő problémája, hogy az orosz légierő visszatartja őket az előrenyomulástól – írja a CNN.

Ukrajna eddig összesen 45 Szu–25-öst és Mig–29-est kapott a NATO-tól és a szövetséges európai államoktól. De az ukránok szerint a nyugati nemzetek azzal segíthetnének, ha biztosítanák az F–16-osokat.

Az amerikai vadászgép ugyanis sokkal korszerűbb és fejlettebb, mint bármelyik repülőgép, amellyel Ukrajna jelenleg rendelkezik. Ráadásul a legtöbb orosz repülőgép ádáz riválisa, kivéve az újabb modelleket, amelyeket Moszkva vonakodik Ukrajnában bevetni.

Az USA újabb, 1,3 milliárd dolláros segélyt jelentett be Ukrajna számára az ország megsegítésére szervezett konferencián (Ukraine Recovery Conference).

A pénz az ukrán energiahálózat újjáépítésének és más helyreállítási projektek költségeit fedezi.

Az USA támogatása a háború kezdete óta létfontosságú Ukrajna számára, mivel az összes szövetséges közül messze ők nyújtják a legnagyobb anyagi segítséget.

A Kiel Intézet szerint február végéig Amerika több mint 61 milliárd fontot kötött le Ukrajna számára. Az Egyesült Királyság a második legnagyobb adományozó; tőle 8,3 milliárd font összegben kaptak segítséget az ukránok – írja a Sky News.

A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése szerint Oroszország az elmúlt hetekben – a Dél-Ukrajnában zajló heves harcok mellett – továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesz arra, hogy a hátsó területeken, különösen a megszállt Krím megközelítésénél védelmi vonalakat építsen ki.

Ez magában foglal egy kiterjedt, 9 kilométer hosszúságú védelmi zónát, 3,5 kilométerre északra Armanszk városától, a Krímet a Herszon régióval összekötő keskeny földhídon

– közölte a minisztérium.

Hozzátették, hogy ezek a kidolgozott védelmi létesítmények arra utalnak, hogy az orosz katonai vezetés szerint az ukrán erők képesek közvetlenül megtámadni a Krímet.

Az Oroszország és a Nyugat közötti ellentét, amely az orosz–ukrán konfliktus kirobbanásával mélyült el 2022-ben, egyre inkább tűnik véglegesnek – olvasható a Foreign Affairs cikkében.

A publicisztika szerzői úgy vélik, ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa újragondolja a Nyugathoz fűződő viszonyát, a Nyugatnak vissza kellene vonnia az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat, és meg kellene barátkoznia egy semleges Ukrajna gondolatával, illetve azzal, hogy Oroszország jelentős területeket birtokolna az országban.

Ahhoz pedig, hogy a Nyugat másképpen kezdjen viszonyulni Oroszországhoz, az oroszoknak be kellene fejeznie a háborút, továbbá hagyniuk, hogy a Nyugat kiszabja rájuk a háborús bűnökért járó büntetést, illetve át kellene adniuk Putyint Hágának, és háborús jóvátételt kellene fizetniük Ukrajnának.

A Foreign Affairs cikke szerint ez is nagyon valószínűtlen. Az írásban ugyanis leszögezik: bármeddig tart is a háború, mikor véget ér, szinte biztosan a 21. századi nemzetközi kapcsolatok új paradigmáját hozza el.

Oroszország és a Nyugat között minden eddiginél mélyebb szakadék tátong majd – vonják le a következtetést a cikk szerzői.