Felvetődött, hogy a Kreml szervezte meg Jevgenyij Prigozsin útját Belaruszba, hogy aztán a zsoldosvezér az Oroszországgal szövetséges országból indulva támadást indíthasson Kijev ellen a fegyveresei élén.
Ukrajna brit nagykövete viszont azt mondta, hogy a Wagner-vezér most nem jelent veszélyt Ukrajnára.
„Nem hiszem, hogy azok az erők, amelyeket Prigozsin magával visz Belaruszba, veszélyt jelentenének az ukrán hadseregre” – nyilatkozta Vadim Prisztajko a Sky Newsnak.
Oroszország hétfő éjjel kombinált csapást mért Ukrajna területére. A légvédelmi erők 12 légi célpontot semmisítettek meg – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán fegyveres erők szerint az oroszok főként déli irányból támadták az országot: három Kalibr cirkálórakétát lőttek ki a Fekete-tengerről, és nyolc iráni gyártmányú Shahed drónt az Azovi-tenger keleti partjáról.
Ezenkívül Oroszország négy meg nem határozott típusú UAV-t (feltehetően csapásmérő drónokat) lőtt ki északi irányból. Valamennyi drónt megsemmisítették a Központ Légierő Parancsnokság felelősségi területén – tették hozzá.
Kína a támogatásáról biztosította Oroszországot, miután Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője azzal vádolta meg az orosz hivatásos hadsereget, hogy halálos rakétacsapást mért erőire.
Ezért a Wagner-csoport az orosz–ukrán határt átlépve elfoglalta Rosztov-na-Donu városát, majd Voronyezst, mire az oroszok bombázni kezdték a Wagnert. Ezt követően heves csata alakult ki a két fél között.
Egy nappal azután, hogy a Wagner zsoldosai visszafordultak a Moszkva felé tartó menetelésükről, véget vetve ezzel Jevgenyij Prigozsin hadúr rövid és kaotikus felkelésének, Peking közzétette első kommentárját arról, amit Putyin „fegyveres lázadásnak” nevezett – írja a CNN.
Ez Oroszország belügye
– mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője egy szűkszavú nyilatkozatban, amelyet vasárnap késő este tettek közzé.
„Oroszország baráti szomszédjaként és az új korszak átfogó stratégiai koordinációs partnereként Kína támogatja Oroszországot a nemzeti stabilitás fenntartásában, valamint a fejlődés és a jólét elérésében” – állt a közleményben.
Összesen 19 ház rongálódott meg egy tűzharc következtében, mely a Wagner-csoport mozgása közben történt a voronyezsi régióban – írja Twitteren a Nexta a régió Pavlovszkij kerületének vezetőjére, Maxim Jantsovra hivatkozva.
19 houses were damaged as a result of a firefight that occurred during the movement of a column of #Wagner PMCs in the #Voronezh region, reports Meduza, citing the head of the Pavlovsky district of the region Maxim Yantsov.
— NEXTA (@nexta_tv) June 25, 2023
Mint írtuk, Vaszilij Golubev, Rosztov megye kormányzója a Telegram-csatornáján vasárnap azt közölte, hogy a Wagner-csoport katonai konvoja elhagyta Rosztov-na-Donu várost.
Golubev közlése szerint a konvoj a Wagner táborai felé vette az irányt.
Vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az oroszok kidolgozták és jóváhagyták a zaporizzsjai atomerőmű elleni terrortámadás forgatókönyvét.
„Megosztottam partnereinkkel a birtokunkban lévő hírszerzési információkat az oroszok forgatókönyvéről. Nagyon konkrét lépéseket kell tennünk – mindannyiunknak az egész világon –, hogy megakadályozzuk a nukleáris katasztrófákat” – mondta az államfő.
Zelenszkij ezután hangsúlyozta, hogy a világ figyelme a zaporizzsjai atomerőműnél fennálló orosz fenyegetésre „még mindig nem elégséges”.
Mihail Kaszjanov 2000 és 2004 között volt Vlagyimir Putyin miniszterelnöke, de amióta leváltották, az orosz elnök egyik legnagyobb kritikusa lett. Szerinte az elmúlt napok eseményei arra mutatnak, hogy Putyin hatalma megingott.
A BBC Broadcasting House című műsorában arról is kérdezték a volt orosz kormányfőt, hogy szerinte mi lesz a sorsa Jevgenyij Prigozsinnak:
„Szerintem először Belaruszba megy, onnan pedig Afrika felé veszi az irányt, és valahol a dzsungelben bujkál majd, vagy valami ilyesmi” – mondta.
„Putyin nem bocsátja meg neki, hogy tönkretette a stabilitását, kérdés, hogy Prigozsin életben maradhat-e, ha Európában marad. Ami Putyint illeti, számára ez a vég kezdete, most nagyon nagy bajban van” – tette hozzá Kaszjanov.
Magyarország területére 2023. június 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6249 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6345 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte hétfő reggel az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
Mint írták, a beléptetettek közül a rendőrség 85 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Az ukrán hadsereg tett közzé egy videót arról, hogy milyen harcot folytattak az oroszokkal Bahmutnál.
Defenders of #Ukraine showed footage of yesterday's battle with the invaders near #Bakhmut. pic.twitter.com/x1PUNCp7ku
— NEXTA (@nexta_tv) June 25, 2023
Már pénteken, Jevgenyij Prigozsin zendülésének kezdetét követően is napvilágot láttak olyan hírek, hogy az ukránok támadásba lendülhetnek Bahmutnál. Ez a felvétel még szombaton készült, és az látható rajta, hogy lövészárokból tüzelnek a távolabb lévő orosz egységekre.
A Wagner-csoport június 23–24-i fegyveres felkelése nem volt jelentős hatással az orosz haderőre – olvasható a Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War) új elemzésében.
Az elemzők megjegyzik, hogy az Ukrajna elleni harci műveletek azóta is a szokásos módon folytak a frontvonal teljes hosszában. Az orosz erők viszonylag több szárazföldi támadást hajtottak végre Bahmut közelében, mint az elmúlt napokban.
Az ISW írt továbbá a Lukasenka–Prigozsin-megállapodásnak az orosz védelmi minisztérium vezetésére gyakorolt hatásairól is.
Mint a szerzők megjegyzik, egyes források szerint a Kreml az alku részeként a védelmi minisztérium vezetőségének megváltoztatását is fontolóra veheti.
Rámutatnak arra, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, a vezérkari főnököt senki sem látta vagy hallotta azóta, hogy Prigozsin bejelentette a június 23-i fegyveres lázadás kirobbantását – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Utolsó útjára kísérik hétfőn Mihajlo Popovicsot az ungvári járási Csontoson – írja a karpatalja.ma.
A fiatal katona 1996. november 16-án született. A Zakarpattya24 ukrán hírportál szerint a 128. (munkácsi) hegyi rohamdandárban szolgált, és június 18-án esett el harc közben.
Ugyanerről az alakulatról egy nappal később, június 19-én írtunk abban az kontextusban, hogy visszafoglaltak egy települést. Elképzelhető, hogy a fiatal katona eközben esett el (a gyászközleményben – a megszokott módon – mindössze annyit írtak, hogy harci feladatai teljesítése közben vesztette életét).
A katonát 12 órakor kísérik utolsó útjára, egy autós gyászmenettel együtt.
Szerhij Nikitenko herszoni ukrán újságíró osztott meg egy felvételt, amelyen az látható, hogy teljesen kiszáradt a Nova Kahovkában található víztározó.
‼️🔥The place of the Kakhovka reservoir is now a desert
— Zlatti71 (@djuric_zlatko) June 25, 2023
“We are the first to walk here in 70 years, and you are the first to see it,” says Ukrainian journalist S. Nikitenko behind the scenes.
It is reported that the water moved away from the former coast by about 1.5 km.… pic.twitter.com/LENErvUDX3
A víztározó a június elején történt gátrobbantás miatt száradt ki. A közösségi médiában egyesek felvetették a kérdést, hogy vajon az ukrán harcjárművek képesek lennének-e áthaladni ezen a terepen.
„Vlagyimir Putyin meztelen, és a Jevgenyij Prigozsin vezette rövid lázadás azt mutatja, hogy komoly fenyegetések érhetik a rendszerét” – mondta a litván elnök.
Gitanas Nauseda azt is elmondta, hogy egyre nagyobb aggodalommal tekint saját országa nemzetbiztonságára.
Az események sorozata megmutatta, hogy a király meztelen, és hogy ilyen méretű katonai oszlopok elég messzire el tudnak vonulni ahhoz, hogy alapvető fenyegetést jelentsenek az (orosz) rezsimre
– mondta az elnök a litván államvédelmi tanács ülését követően. Jelentős hangsúlyt fektetnek a belorusz helyzetre, ahová Jevgenyij Prigozsin átköltözött – közölte Nauseda hivatala.
Az ülésen úgy döntöttek, hogy egyre nagyobb a veszélye a litván–belorusz határon folyó illegális tevékenységeknek, beleértve a különböző provokációkat. Ez szükségessé teszi Litvánia és a NATO keleti határainak biztonságának megerősítését – írta meg a Sky News.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!