Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádiónak adott interjúban arról beszélt, hogy a Wagner-csoport vezetőjét megpróbálhatják megöletni.
Mint mondta, Oroszországnak szüksége van a Wagner-csoport egységeire, mert csak így őrizheti meg a világban betöltött nagyhatalmi szerepét. A Wagner-vezér azonban nagyon is nélkülözhető számukra, és szerinte még Belaruszban sem lenne biztonságban, mert az orosz titkosszolgálat ott is rendkívül erős.
Meg is üzenték neki, hogy az első emeletre már ne menjen föl, mert lehet, hogy kiesik az ablakon
– mondta Kaiser Ferenc a műsorban. Hozzátette: sok szakértő szerint Prigozsin valamelyik afrikai országba mehet azok közül, ahol a Wagnernek van egy nagyobb kontingense.
A Human Rights Watch (HRW) szerint bizonyíték van arra, hogy Ukrajna válogatás nélkül tiltott gyalogsági aknákat vet be az orosz csapatok ellen.
A csoport felszólította az ukrán kormányt, hogy tartsa be a hónap elején tett kötelezettségvállalását, mely szerint nem alkalmaz ilyen fegyvereket. Emellett Ukrajna vizsgálja ki a használatukat, és vonja felelősségre a használókat.
Az ukrán kormány ígérte, kivizsgálja, hogy a hadsereg nyilvánvalóan tiltott gyalogsági aknákat használt-e, ami fontos elismerése annak, hogy kötelessége a civilek védelme
– mondta Steve Goose, a szervezet fegyverzeti igazgatója.
A HRW megállapításait a múlt hónapban megosztotta az ukrán kormánnyal, de nem kapott választ – írja a Sky News.
Ukrajna 2005-ben ratifikált egy 1997-es nemzetközi szerződést, amely betiltja az ilyen aknákat és előírja a fegyverkészletek megsemmisítését.
Oroszország nem csatlakozott a szerződéshez, és a gyalogsági aknák használata sérti a nemzetközi humanitárius jogot, mivel ezek a fegyverek természetüknél fogva megkülönböztetés nélküliek – mondta a HRW.
A gyalogsági aknák egy személy jelenlétére, közelségére vagy érintkezésére robbannak fel, és még jóval a konfliktus befejezése után is ölhetnek, csonkíthatnak meg embereket.
A zaporizzsjai területen több robbanás is volt az éjjel – írja az rbc.ua hírportál.
A lap szerint kamikaze drónokkal és rakétákkal támadták az oroszok a régiót, de az ukrán légvédelemnek ezeket sikerült megsemmisítenie. Mindemellett még reggel is arra kérték az embereket, hogy maradjanak a menedékhelyeken.
Zaporizzsja városa tanácsának titkára azt mondta, hogy az éjjel nehéz volt, de reggelre stabilizálódott a helyzet, és nem keletkeztek károk, senki sem sérült meg.
Magyarország területére 2023. június 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 7327 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 98 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Szergej Szurovikin tábornokot nem tartják fogva egyetlen oroszországi fogolytáborban sem – jelentette ki Alekszej Melnyikov, a moszkvai Egyesült Nemzeti Emberi Jogi Szervezet nyilvános megfigyelőbizottságának ügyvezető titkára.
Az emberek azt kérdezik: Igaz, hogy Szurovikin előzetes letartóztatásban van? A válaszom az, hogy nem
– írta Melnyikov Telegram-csatornáján, amelyet a Strana.today vett észre.
Korábban már az Index is írt róla orosz médiajelentések szerint, hogy Szergej Szurovikin vezérezredest letartóztathatták. A nemzetközi sajtóban a Financial Times három forrásra hivatkozva írt ugyanerről.
Nyolcévi börtönre ítélte egy moszkvai bíróság Ilja Kraszilscsik médiamenedzsert az orosz hadseregről szóló álhírek terjesztése miatt – közölte csütörtökön a bíróság. Ilja Kraszilscsik börtönbüntetésének letöltése akkor kezdődik, ha őrizetbe veszik orosz területen, vagy kiadják Oroszországnak.
A jelenleg külföldön élő Ilja Kraszilscsik a rigai székhelyű, betiltott orosz hírportál, a Meduza kiadója és főszerkesztője, valamint az Afisa című orosz szórakoztató és életmódmagazin főszerkesztője volt. Jelenleg a Helpdesk nevű program vezetője, amely egyben médiaplatform, és segítséget nyújt az ukrajnai háború által érintetteknek.
Ilja Kraszilscsik ellen márciusban adtak ki letartóztatási parancsot, miután anyagokat jelentetett meg, amelyekben az orosz hadsereg által a Kijev melletti Bucsában elkövetett kegyetlenkedésekről írt. Az orosz hadsereg a háború alatt rövid ideig megszállva tartotta Bucsát, és ezt követően több száz civil halottat találtak az utcákon és tömegsírokban.
Az orosz hadsereggel kapcsolatos álhírek terjesztését 2022 februárjában, egy héttel az ukrajnai invázió kezdete után minősítették bűncselekménynek Oroszországban. Az MTI szerint az Ilja Kraszilscsik elleni vádeljárás eredetileg 2022 tavaszán kezdődött, a menedzser tavaly júliusban került fel a körözött személyek listájára.
Egy helikopter szállt fel a szentpétervári Anglijszkaja rakpartról, amelyen egy Jevgenyij Prigozsinra hasonlító férfi utazott.
A maszk miatt nem lehet 100 százalékosan megerősíteni, de a helikopter adataiból kiderül, hogy az üzletemberhez köthető céghez tartozott
– írta a felvételt csütörtök este megosztó Telegram-csatorna.
A Fontanka tudósítója szerint a helikopter sokáig körözött, és csak épp addig szállt le, míg gyorsan felvette a férfit. A Néva folyó túlpartján található a Hotel Trezzini, ahol június 24-én Prigozsin irodájában házkutatást tartottak.
Az újságírók megállapították, hogy a helikopter az Obshchepit Ltd. tulajdona, melynek igazgatója kapcsolatban áll Prigozsin vállalkozásával.
Az Egyesült Államok közel áll ahhoz, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (ATACMS) szállítson – írja az Ukrajinszka Pravda. Az európai és amerikai tisztviselők szerint az ATACMS Ukrajnának történő biztosítását még jóvá kell hagyni „a legmagasabb szinten”.
Látták azonban jeleit annak, hogy a korábban vonakodó Fehér Ház megváltoztatta álláspontját, és megértette, „hogy az elkövetkező hetekben sürgősen támogatni kell Ukrajnát a harcokban”.
Mint azt egy ukrán védelmi tisztviselő a The Wall Street Journalnak elmondta, az elmúlt hetekben „Kijev pozitív jeleket kapott arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok megváltoztatta álláspontját az ATACMS rendszerrel kapcsolatban”.
Az ATACMS rakétáinak hatótávolsága körülbelül 300 kilométer, ami nagyjából négyszerese azoknak a rakétáknak, amelyeket a mobil HIMARS rendszerek használnak, és amelyeket az Egyesült Államok tavaly kezdett el küldeni Ukrajnának.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!