Wolfgang Ischinger német diplomata – aki 2007-ben a Trojka-tárgyalások résztvevője, 2008 és 2022 között pedig a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia elnöke volt – a Politicón írt véleménycikkében három lehetőséget vázolt arra vonatkozóan, hogy a NATO milyen lépéseket tehet idén júliusban Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
A katonai szövetségnek július közepén lesz egy csúcstalálkozója Vilniusban, Litvániában. Az összejövetelre Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták, és az ukránok jelezték az utóbbi hetekben, hogy a találkozón konkrét előrelépést szeretnének látni Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Ischinger szerint, amíg a háború tart, addig kizárt, hogy Ukrajna a NATO teljes jogú tagja lehessen. Ebben a helyzetben szerinte három lehetősége van a NATO vezetőinek:
„A lényeg, hogy Ukrajna teljes körű NATO-tagságáról most nem lehet ugyan tárgyalni, de a szövetségnek vannak más lehetőségei” – zárta írását Wolfgang Ischinger.
Jevgenyij Prigozsin katonai magáncége, a Wagner-csoport egy hónapra felfüggeszti toborzási tevékenységét, mivel működését Belaruszban folytatja – közölte vasárnap egy Prigozsinhoz köthető Telegram-csatorna.
Mint ismert, a Wagner-lázadása után a zsoldoscsoport és a Kreml egyezséget kötött, amelynek értelmében Prigozsint és embereit nem hurcolják meg, de a Wagner-vezérnek Belaruszba kellett áttennie székhelyét egy időre.
Éjjel Oroszország iráni Shahed–136/131 támadó drónokkal támadta Ukrajnát délkeletről – jelentette az ukrán légierő parancsnoksága.
Az orosz erők összesen 17 drónt indítottak, ezek közül 13 megsemmisült, a többi nem érte el célját
– teszi hozzá a légierő jelentése. Az előzetes információk szerint áldozatok nem voltak – írták.
Az Ukrán Fegyveres Erők 44 orosz katonát fogtak el a múlt héten – közölte Hanna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium miniszterhelyettese.
Az orosz katonai központok 94 helyszínét találták el, hét irányítási pontot, 22 légvédelmi rakétarendszert és öt elektronikai hadviselési állomást semmisítettek meg az ukránok saját bevallásuk szerint.
„Az elmúlt egy hétben közel háromezer ukrán katona esett el Luhanszknál” – mondta Andrej Marocsko orosz nyugalmazott alezredes és katonai szakértő.
Az elmúlt egy hét folyamán az orosz erők több mint ötven ellenséges támadást vertek vissza a luhanszki fronton. Közel háromezer ukrán katona és zsoldos esett el
– mondta Marocsko. Ezenfelül 14 szabotázs- és felderítőcsoportot vertek vissza – tette hozzá az orosz katonai szakértő.
Marocsko úgy véli, hogy az orosz erők 75 járművet, 45 különböző páncélozott járművet, tíz harckocsit, valamint 40 különböző vontatott és önjáró tüzérségi rendszert is megsemmisítettek – írja a ria.ru.
Ramzan Kadirov csecsen vezér élőben jelentkezett Instagramon, és cáfolta a betegségéről és Adam Delimkanov, az Állami Duma képviselőjének eltűnéséről szóló pletykákat.
A kutya ugat, a karaván halad. A kutya ugat, nekünk pedig beszélnünk kell. Élünk, élünk csendben, rágjuk a kenyerünket. Érdekes az élet, az élet általában akkor érdekes, ha rövid. Ezért nem akarunk amúgy sem sokáig élni. Rövid, de tisztességes életet élünk
– mondta a csecsen vezető.
Mint azt a RIA Novosztyi megjegyzi, néhány napja olyan hírek kezdek el terjedni a közösségi médiában, hogy a csecsen vezető súlyos beteg, az Állami Duma képviselőjéről pedig azt állították, hogy eltűnt. Kadirov most mindkét állítást cáfolta.
„Ami most Ukrajnában és Donbászban történik, az nem csak egy regionális konfliktus, hanem valami egészen más. Ez egy totális konfrontáció a kollektív Nyugat és a világ többi része között” – mondta Dmitrij Medvegyev, aki szerint ezt a konfliktust az emberiség további fejlődésével kapcsolatos nézetek ellentéte okozza.
Medvegyev szerint a nyugati országok nem hajlandóak beismerni, hogy a világ gyökeresen megváltozott, és elvesztették dominanciájukat – írja a TASZSZ.
A hibrid háború, amelyet most ellenünk folytatnak, az utolsó esélye a Nyugatnak arra, hogy fenntartsák a számukra kedvező status quót, ne veszítsék el az egyébként meggyengült hatalmukat és befolyásukat
– tette hozzá Medvegyev.
„Az Oroszországgal vívott háborúban aratott győzelem után Ukrajna a globális biztonság védjegyévé válik” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Odesszában, az Ukrajna Fegyveres Erői Haditengerészetének Napján tartott beszédében.
„A háború után a győztes Ukrajna másokat is megtanít majd arra, hogyan kell erősnek lenni, és hogyan kell megvédeni a szabadságot” – mondta Zelenszkij.
Mint kifejtette, Ukrajna sorsa kétségtelenül az, hogy erős legyen, hogy a szabad világ szabad része legyen.
Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna meg fogja védeni magát ebben a háborúban, és visszaszerzi mindazt, ami ideiglenesen az oroszok ellenőrzése alatt áll
– hangsúlyozta az ukrán elnök.
Az ukrán hatóságok nukleáris robbanástól tartanak a zaporizzsjai atomerőműben Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy az erőműben továbbra is komoly fenyegetés áll fenn, és azt állította, hogy Oroszország „technikailag készen áll” arra, hogy robbanást idézzen elő a létesítményben.
Nukleáris szakértők többször is aggodalmukat fejezték ki a zaporizzsjai erőmű biztonságával kapcsolatban azóta, hogy Oroszország tavaly márciusban átvette az irányítást a létesítmény felett – teszi hozzá az Independent.
Moszkva azonban elutasította azokat a feltételezéseket, hogy támadást vagy szabotázst tervezne az erőmű ellen.
Az orosz csapatok a kelet-ukrajnai frontvonal négy területén heves harcok árán nyomulnak előre – közölte Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes közösségi oldalán.
Hozzátette, hogy „a helyzet meglehetősen bonyolult”.
Az oroszok Avgyijivka, Marjinka, Liman és Szvatove szektorokban, míg az ukrán csapatok „részleges sikerrel” Bahmut déli részén, valamint a dél-ukrajnai Berdjanszk és Melitopol közelében haladnak előre – idézi a miniszterhelyettes beszámolóját az Aljazeera.
A Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) humanitárius segélyt adott át a Beregszászi járásban található Bátyú nagyközség önkormányzata részére a kistérségben élő belső menekültek és a helyi rászorulók megsegítésére.
A segélyszállítmányt az ukrajnai partnereknek a Záhony–Csap közúti határátkelő közelében kialakított humanitárius központban átadó Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke elmondta, hogy a 2010-es évek közepétől szoros munkakapcsolatot ápoltak a régió önkormányzataival és gazdasági szereplőivel. Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően eddig két alkalommal hoztak tartósélelmiszer-segélyt.
A kahovkai vízerőmű gátjának felrobbantását követően, amikor arról érkeztek hírek, hogy újabb menekülthullám várható Kárpátalján, gyűjtést indítottak, hogy ezúttal a Bátyú központú kistérség önkormányzatának terheit csökkentsék a belső menekültek és a helyi rászorulók ellátását illetően.
A mintegy héttonnányi szállítmány jelentős részét tartós élelmiszer, higiéniai és tisztítószerek teszik ki, amelyek értéke meghaladja a hárommillió forintot, de ágyak, matracok, ágynemű és televíziókészülékek is érkeztek.
Oroszország kész kompromisszumokról tárgyalni a nemzetközi válság megoldása érdekében, feltéve, hogy figyelembe veszik az érdekeit – mondta Dimitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Valóban, készek vagyunk észszerű kompromisszumokat keresni, ahogyan azt Oroszország elnöke többször is mondta
– írta Medvegyev a Rosszijszkaja Gazeta című lapban megjelent cikkében.
Kifejtette, hogy Oroszország érdekeit „a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni”. Az oroszellenességnek véget kell vetni, különben „a dolgok előbb-utóbb nagyon rosszul fognak végződni” – tette hozzá.
Medvegyev arról is írt, hogy alaposan át kellene szervezni az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket. Kitért arra is, hogy Finnország – mint NATO-tag – nem lehet béketárgyalások helyszíne – idézte az Interfax.
A Német Szövetségi Köztársaság nem akar olyan nagy hatótávolságú fegyvereket átadni Ukrajnának, amelyekkel orosz területeket lehetne támadni – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ARD-nek adott interjújában.
Van egy elvünk, amelyhez az amerikai elnökkel közösen tartjuk magunkat: nem szállítunk olyan fegyvereket, amelyek felhasználásuk esetén orosz területet érhetnek
– mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy Berlin miért nem küld Ukrajnának Taurus típusú, levegőből indítható cirkálórakétákat.
A kancellár ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Németország már számos harckocsit szállított Ukrajnának – írja az Interfax.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ukrán–magyar határszakaszon 7134 személy lépett be Magyarország területére vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8185-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 105 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője, Andrej Kartapolov kijelentette, hogy jelenleg nincs és a közeljövőben sem lesz szükség újabb mozgósítási hullámra a Wagner zsoldoscsoport kivonulása miatt. A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában a politikus azt mondta:
Újabb mozgósítási hullámra nem lesz szükség. Az orosz elnök világosan és konkrétan kijelentette, hogy nem lesz új mozgósítás, tervezik a szerződéses katonák toborzását, tervezik a katonai alakulatokat és egységeket, beleértve a tartalékosokat is, és azok kiképzését. Nincs szükség mozgósításra sem ma, sem a közeljövőben.
Megjegyezte, hogy jelenleg „középtávon és még inkább hosszú távon nem fenyeget a harci képességek csökkenése”.
„A felkelési kísérlet idején a Wagner-zsoldosok egyetlen tagja sem volt a frontvonalon, mindannyian táborokban voltak. És az ukrán offenzíva visszaverése gyakorlatilag az ő részvételük nélkül zajlott le. Ami a tartalékosoknál történő pótlásukat illeti, van valami és van valaki, aki pótolja őket” – mondta Kartapolov.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!