Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Hatalmas robbanást hallottak az oroszok által megszállt városban.
• Zelenszkij: Putyin meggyengült, kénytelen lesz párbeszédet keresni a civilizált világgal.
• Ukrajna közelebb került a NATO-csatlakozáshoz.
• A szakértő elárulta, mit sikerült elérniük az ukránoknak az utóbbi időben.
• Betelt a pohár, orosz bloggerek estek neki a Kremlnek.
• A német elnök is megszólalt az Ukrajnának szánt kazettás bombákról.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a vilniusi NATO-csúcson találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, hogy megvitassák Svédország NATO-tagsági kérelmét – írja a Reuters.

Törökország eddig megakadályozta, hogy Svédország csatlakozzon a NATO-hoz, mondván: Stockholm túlságosan engedékeny volt a kurd fegyveresekkel és más csoportokkal szemben, amit Ankara biztonsági fenyegetésnek tekint.

Erdogan azt sugallta: nyitott lenne arra, hogy Svédország csatlakozhasson a NATO-hoz, amennyiben Törökországnak is engedélyezik az EU-hoz való csatlakozást.

Mindkét szervezet esetében a tagállamok egyhangú hozzájárulása szükséges az új tagok felvételéhez.

Az Európai Unió és Ukrajna egy évvel hosszabbítja meg közös roamingszolgáltatásukat, ezáltal továbbra is biztosítva lesz a telefonhívások megfizethetősége az unió országai és Ukrajna között – számolt be az MTI az Európai Bizottság hétfői beszámolója alapján.

Az egyezmény egyéves meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy az ukrajnai menekültek kapcsolatot tudjanak tartani az Ukrajnában maradt rokonaikkal és ismerőseikkel.

A szolgáltatók megállapodtak abban, hogy a határon átnyúló hívások díját kölcsönösen csökkentik.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) figyelemmel kíséri az egyezmény betartását és hatását.

Az Európai Bizottság a közleményében arra biztatta az összes szolgáltatót, hogy csatlakozzon az egyezményhez. Közölték továbbá azt is, hogy a brüsszeli testület szorgalmazza, hogy az EU integrálja a roamingtérségébe Ukrajnát. Ez stabilabb és hosszabb távú megoldást jelentene az olcsóbb hívások biztosítására – írta a Bizottság.

Ausztrália felderítő repülőgépet küld Németországba, hogy járőrözzön az Ukrajnának szánt humanitárius és katonai segélyek útvonalán – közölte Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.

Az ausztrál légierő E–7A Wedgetail típusú repülőgépe októbertől mintegy hat hónapra települ Németországba, és a humanitárius és katonai segélyútvonalakat fenyegető veszélyek felderítése lesz a feladata.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az ausztrál személyzet és felszerelés a művelet keretében nem hatol be Ukrajna, Oroszország vagy Belarusz légterébe, és nem sérti meg azt.

Joe Biden amerikai elnök megérkezett Litvánia fővárosába, Vilniusba a holnapi NATO-csúcstalálkozó előtt – írja a Sky News.

Az Air Force One hétfő este landolt a litván fővárosban, miután korábban elhagyta az Egyesült Királyságot egy rövid látogatást követően, ahol Biden találkozott III. Károly brit királlyal és Rishi Sunak brit miniszterelnökkel.

A NATO közelgő csúcstalálkozóját 2023. július 11–12-én tartják Vilniusban, Litvánia fővárosában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a litván parlamenthez intézett 2023. januári beszédében sorsdöntőnek nevezte a csúcstalálkozót. Ekkor Ukrajna kifejezte azon kérését is, hogy hivatalosan meghívást kapjon a NATO-ba.

Mindeddig eredménytelennek bizonyultak az ENSZ arra irányuló erőfeszítései, hogy teljesüljön a fekete-tengeri gabonaegyezmény Oroszországra vonatkozó része – állapította meg hétfői sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

„Ami ennek a csomagnak az orosz részét illeti, annak egyetlen pontját sem teljesítették. Mi már sokadik hónapja azt halljuk az ENSZ titkárságától, főtitkárától és az üggyel megbízott helyetteseitől, hogy emberfeletti erőfeszítéseket tesznek” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője azt követően, hogy az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) külügyminisztereivel találkozott.

Ezek az emberfeletti erőfeszítések semmire nem vezettek. Ezért aztán el sem tudom képzelni, mit lehetne még tenni az ügyben

– válaszolt Lavrov a gabonamegállapodás feltételeinek javítását firtató kérdésre, amelyről az MTI adott hírt.

Hangsúlyozta: Oroszország kész kielégíteni arab partnerei gabonaszükségletét, és a szállításnak nincs semmilyen akadálya.

Az ENSZ arra kérte az illetékeseket, hogy a globális élelmezésbiztonság érdekében hosszabbítsák meg a július 17-én lejáró megállapodást. Orosz oldalról a feltételek közé tartozik az orosz gabona- és műtrágyaexportot akadályozó szankciók eltörlése.

A modern nukleáris fegyverek és hordozóeszközeik a világ bármely pontján képesek célpontokat eltalálni, így az előre telepített nukleáris fegyvereknek már nincs katonai jelentőségük – magyarázta Sean Bell katonai elemző, akinek elmondása szerint a modern műholdas technológia lehetővé teszi, hogy nagyon pontosan nyomon lehessen követni a helyzetüket.

Ugyanakkor Oroszország több ezer nukleáris fegyverrel rendelkezik, így egy atomfegyverekkel szintén rendelkező ország nem képes mindet megsemmisíteni azelőtt, hogy valamelyiket bevetnék.

Ezt a koncepciót „kölcsönösen biztosított megsemmisítésnek” (MAD) nevezték el, ami a nukleáris elrettentés fogalmát is meghatározta: a nukleáris fegyverek birtoklása a végső elrettentő erőt jelenti, mivel alapvetően senkinek sem áll érdekében, hogy valaha is bevesse ezeket a fegyvereket – írja az Unian.

Kanada és Lettország megállapodást írt alá a lettországi NATO-zászlóalj megerősítéséről – közölte Krisjanis Karins lett miniszterelnök hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel a közös sajtóértekezletükön.

Karins hangsúlyozta, hogy az egy évvel ezelőtti madridi NATO-csúcson közösen úgy döntöttek, hogy Lettországban, Észtországban, Litvániában és Lengyelországban a zászlóaljakat harcképes dandár szintjére kell emelni.

A védelmi miniszterek aláírtak egy átfogó ütemtervet arról, hogy ez mikor és hogyan fog megtörténni Lettországban.

Justin Trudeau elmondta azt is, hogy Kanada maximum 1200 további katonát telepít Lettországba.

Több mint kétszeresére növeljük jelenlétünket, hogy szolgáljuk és megvédjük a demokráciát és a jogállamot

– mondta a miniszterelnök az MTI híradása szerint.

Kanada vezetésével egy 1700 fős NATO-zászlóalj állomásozik jelenleg Lettországban.

Az ukrajnai, északi Szumi régió regionális katonai közigazgatása elrendeli a határ menti területek kiürítését a folyamatos, határon átnyúló lövések miatt – írja a CNN.

A Szumi terület lakosainak evakuálása olyan szükségszerűség, amely már régóta esedékes

–  mondta Szumi terület katonai közigazgatásának vezetője.

Az elmúlt hónapban legalább 17 civil halt meg a lövések miatt, köztük egy gyermek is.

A régió lakói nem élnek, hanem csak túlélnek a folyamatos ágyúzás miatt

–  közölték a hatóságok, hozzátéve, hogy hetekre, sőt hónapokra megszakadt az áramszolgáltatás a területen, a boltok, iskolák és kórházak gyakran zárva vannak, és az élelmiszerek, gyógyszerek, illetve más alapvető szolgáltatások szállítására sincs lehetőség jelenleg.

Az evakuálást az Ukrán Fegyveres Erők segítségével fogják végrehajtani, hogy ne adjanak esélyt az oroszoknak arra, hogy veszélybe sodorják az ukrán lakosokat – közölte a közigazgatás.

Az Európai Bizottság több tízmilliárd euró többletbefizetést várna el a tagállamoktól az uniós programok finanszírozhatósága érdekében, de nem tud elszámolni azzal, hogy eddig pontosan mennyit és milyen jogcímen költött Ukrajnára – közölte Deutsch Tamás és Deli Andor, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a testület költségvetési ellenőrző bizottságának elnökéhez, Monika Hohlmeierhez címzett hétfői levelében.

Szerintük aggodalomra ad okot, hogy miközben a költségvetési ellenőrző bizottság a fentinél jóval kisebb nagyságrendű gazdálkodási szabálytalanságok miatt megtagadta egyes uniós ügynökségek zárszámadását, illetve kétes hátterű szervezetek alaptalan, gyakran politikai indíttatású vádjaira alapozva vizsgálódik a tagállamokban, addig az Európai Bizottság kirívó, ráadásul egy nem uniós ország finanszírozását érintő hanyagsága ügyében mindeddig semmit sem tett.

A képviselők rámutattak, mindez úgy történt, hogy Hohlmeier vezetése alatt a szakbizottság hiperaktív szerepet vállalt az európai uniós források tagállamok általi szabályos felhasználásának ellenőrzésében, a jelenlegi parlamenti ciklusban is sorozatos közmeghallgatások, illetve számos tényfeltáró küldöttség foglalkozott a tagállamokban történt vélelmezett pénzügyi szabálytalanságok feltárásával.

Deutsch Tamás és Deli Andor felszólította a szakbizottsági elnököt, hogy az ügy tisztázása és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek hathatós védelme érdekében haladéktalanul forduljon levélben az Európai Bizottsághoz, illetve a kérdést a lehető leghamarabb tűzze a szakbizottság napirendjére – adta hírül az MTI.

A Downing Street közleményt adott ki, miután Joe Biden, amerikai elnök ma reggel találkozott Rishi Sunakkal, az Egyesült Királyság miniszterelnökével a 10-es szám alatt (az Egyesült Királyság kormányának székhelye).

A közlemény szerint a két vezető megállapodott abban, hogy októberben magas szintű találkozóra kerül sor, hogy előrelépést érjenek el az Atlanti Nyilatkozat – a gazdasági biztonság megerősítését célzó megállapodás – ügyében, válaszul a Kína által jelentett növekvő fenyegetésre.

A közlemény szerint Sunak és Biden legutóbbi, a Fehér Házban tartott találkozója óta a britek megkezdték a kritikus ásványi anyagokról szóló brit–amerikai megállapodás előkészítését, és összeült az energiabiztonsággal foglalkozó csoport is, hogy megkezdje a tiszta energiaellátási láncok megerősítésével kapcsolatos munkát.

A felolvasott közlemény szerint a vezetők egyetértettek abban, hogy fontos a köztük lévő párbeszéd folytatása.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat elfogta az ukrán ortodox egyház egyik papját – írja az Unian.

Mint az Ukrán Biztonsági Szolgálat beszámolt róla, a pap az ismerőseinek többször is méltatta az oroszok legfelsőbb katonai-politikai vezetését, valamint a Kreml vezetőjét, és arra is felszólította az oroszokat, hogy foglalják el egész Ukrajnát.

A papnál a házkutatás alkalmával ellenséges propagandaanyagokat, valamint náci és kommunista jelképeket tartalmazó nyomtatott kiadványokat is találtak.

Kadirovot is dicsőítette, és igazolta a rasszisták háborús bűneit. Mint a nyomozás során kiderült, az aldiakónus a nácizmus híve volt, a Szovjetunió megújításának gondolatát hirdette, valamint Ukrajna egész területének elfoglalására szólította fel a rasszistákat

– áll a jelentésben.

A nyomozás jelenleg folyamatban van, a pap 8 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. 

Hétfőn hosszú idő óta először szerepelt a nyilvánosság előtt Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke.

Geraszimov a Wagner-csoport-lázadás óta most először jelent meg a nyilvánosság előtt. Mindeközben azt pletykálták, hogy a Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér által szabott feltételek értelmében őt is leválthatták vagy leválthatják, de a jelek szerint erről egyelőre nincs szó.

Eddig csaknem 50 ezer orosz halt meg a háborúban – derül ki a Mediazona és a Meduza független orosz sajtóorgánumok statisztikai elemzéséből.

A portálok fotók és temetkezési adatok alapján végezték kutatásukat. Mint írják, ehhez képest Oroszország hivatalosan mindössze hatezer katona halálát ismerte el.

Az elemzést végző portálok ugyanakkor elismerték, számításaik nem 100 százalékos pontosságúak  – írja a Sky News.

Az ukrán hadsereg SZ–200 típusú rakétákkal támadta vasárnap a Krími hidat és térségét – adta hírül az MTI Viktor Afzalov, az orosz légierő vezérkari főnöke Valerij Geraszimovnak, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének adott jelentését.

Mint írták: „a Kercsi-szorosban lévő közlekedési átkelőt és a morozovszki repülőteret támadó rakétákat légvédelmi eszközökkel megsemmisítették. Nem voltak se áldozatok, se károk.”

A védelmi tárca Telegramján egy fénykép is megjelent, amelyen jelentést tesznek Geraszimov tábornoknak. A Reuters brit hírügynökség megemlíti, hogy ez az első alkalom, hogy az orosz vezérkari főnök megjelent a nyilvánosság előtt a Wagner-lázadás óta.

Vlagyimir Putyin helyett jó eséllyel csak a dublőre utazhat külföldre, mert az orosz elnök rossz egészségi állapotban van – írta a General SZVR nevű Telegram-csatorna.

A csatorna – amely korábban is közölt olyan információkat az orosz elnökről, amelyeket nem lehet ellenőrizni – azt írta, hogy az orosz elnököt hétvégén is gyógyszerekkel kezelték, de az állapota egyre csak romlik. Állításuk szerint emiatt vetődött fel a kérdés, hogy dublőrnek kell-e külföldre utaznia helyette.

Az elnök körének legtöbb bennfentese úgy látja, hogy egy ilyen csere lehetséges, és a vele járó kockázat vállalható

– írták, hozzátéve, hogy a végső döntés Putyiné lesz ebben a kérdésben.

A csatorna korábban is írt arról, hogy az orosz elnök egyik dublőre volt látható egy videóban, és arról, hogy a hasonmást miről lehet felismerni. Putyinnak több külföldi útja is lehet a következő hetekben, többek közt Törökországba és Dél-Afrikába is elmehet.

Az orosz elnök hétfőn gratulált Savkat Mirzijojev üzbég elnöknek ahhoz, hogy győzött az üzbegisztáni időközi választáson.

A 65 éves elnök egy nemrég életbe lépett alkotmánymódosítás révén hét évre hosszabbíthatja meg a mandátumát, és akár 2040-ig is hivatalban maradhat. A választáson a szavazatok 87,05 százalékát szerezte meg.

Szívem mélyéből gratulálok neked, kedves Savkat Miromonovics, jó egészséget, jólétet és sikert kívánok az államfőként végzett felelősségteljes tevékenységedhez

– írta az orosz elnök táviratában, amely a Kreml honlapján jelent meg, és amelyben Oroszország szövetségesének, stratégiai partnerének nevezte Üzbegisztánt.

Az ukrán hadsereg fokozta aktivitását a zaporizzsjai atomerőmű térségében – közölték a helyi orosz erők.

Az egyik helyi hadosztályparancsnok azt mondta, az orosz hadsereg készen áll arra, hogy bármilyen támadást visszaverjen a térségben.

A legfontosabb az, hogy a szabotőrcsoportok ne juthassanak át. Nem engedjük meg az áttörést és a szabotázst a zaporizzsjai atomerőműnél

– mondta a RIA Novosztyi szerint a parancsnok.

Mindeközben egy orosz mesterlövész arról számolt be, hogy éjjelente egyre gyakrabban látnak ukrán drónokat az atomerőmű térségében. „A tüzérségük kicsit visszavonult ugyan, de azért még aktívak. Éjjelente jelzőrakétákat lőnek ki. Tudatják, hogy itt vannak” – fogalmazott.

Robbanás történt Mikolajivben vasárnap, a várost az orosz erők lőtték – írta az Unian.

Vitalij Kim, a mikolajevi területi katonai közigazgatás vezetője a Telegram-csatornáján megerősítette, hogy robbanás történt, és elmondta, az orosz megszállók egy Sz–300-as föld-levegő rakétarendszerrel lőhették a várost. 

A lengyel különleges szolgálatok őrizetbe vettek egy ukrán személyt, akit azzal gyanúsítanak, hogy Oroszországnak kémkedett.

Az ukrán állampolgár 2019 óta élt Lengyelországban, és azóta katonai létesítményeket és kikötőket fényképezett – közölte Mariusz Kaminski lengyel belügyi és közigazgatási miniszter a Twitter-oldalán, hozzátéve, hogy ezért a tevékenységéért Oroszországtól kapott anyagi támogatást, és ő a 15. személy, akit őrizetbe vettek kémkedés gyanújával.