Az ukrajnai, északi Szumi régió regionális katonai közigazgatása elrendeli a határ menti területek kiürítését a folyamatos, határon átnyúló lövések miatt – írja a CNN.
A Szumi terület lakosainak evakuálása olyan szükségszerűség, amely már régóta esedékes
– mondta Szumi terület katonai közigazgatásának vezetője.
Az elmúlt hónapban legalább 17 civil halt meg a lövések miatt, köztük egy gyermek is.
A régió lakói nem élnek, hanem csak túlélnek a folyamatos ágyúzás miatt
– közölték a hatóságok, hozzátéve, hogy hetekre, sőt hónapokra megszakadt az áramszolgáltatás a területen, a boltok, iskolák és kórházak gyakran zárva vannak, és az élelmiszerek, gyógyszerek, illetve más alapvető szolgáltatások szállítására sincs lehetőség jelenleg.
Az evakuálást az Ukrán Fegyveres Erők segítségével fogják végrehajtani, hogy ne adjanak esélyt az oroszoknak arra, hogy veszélybe sodorják az ukrán lakosokat – közölte a közigazgatás.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a vilniusi NATO-csúcson találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, hogy megvitassák Svédország NATO-tagsági kérelmét – írja a Reuters.
Törökország eddig megakadályozta, hogy Svédország csatlakozzon a NATO-hoz, mondván: Stockholm túlságosan engedékeny volt a kurd fegyveresekkel és más csoportokkal szemben, amit Ankara biztonsági fenyegetésnek tekint.
Erdogan azt sugallta: nyitott lenne arra, hogy Svédország csatlakozhasson a NATO-hoz, amennyiben Törökországnak is engedélyezik az EU-hoz való csatlakozást.
Mindkét szervezet esetében a tagállamok egyhangú hozzájárulása szükséges az új tagok felvételéhez.
Az Európai Unió és Ukrajna egy évvel hosszabbítja meg közös roamingszolgáltatásukat, ezáltal továbbra is biztosítva lesz a telefonhívások megfizethetősége az unió országai és Ukrajna között – számolt be az MTI az Európai Bizottság hétfői beszámolója alapján.
Az egyezmény egyéves meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy az ukrajnai menekültek kapcsolatot tudjanak tartani az Ukrajnában maradt rokonaikkal és ismerőseikkel.
Az Európai Unió 2022 áprilisában 22 európai és 7 ukrán szolgáltató közötti egyezmény megkötését segítette.
A szolgáltatók megállapodtak abban, hogy a határon átnyúló hívások díját kölcsönösen csökkentik.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) figyelemmel kíséri az egyezmény betartását és hatását.
Az Európai Bizottság a közleményében arra biztatta az összes szolgáltatót, hogy csatlakozzon az egyezményhez. Közölték továbbá azt is, hogy a brüsszeli testület szorgalmazza, hogy az EU integrálja a roamingtérségébe Ukrajnát. Ez stabilabb és hosszabb távú megoldást jelentene az olcsóbb hívások biztosítására – írta a Bizottság.
Ausztrália felderítő repülőgépet küld Németországba, hogy járőrözzön az Ukrajnának szánt humanitárius és katonai segélyek útvonalán – közölte Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Az ausztrál légierő E–7A Wedgetail típusú repülőgépe októbertől mintegy hat hónapra települ Németországba, és a humanitárius és katonai segélyútvonalakat fenyegető veszélyek felderítése lesz a feladata.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az ausztrál személyzet és felszerelés a művelet keretében nem hatol be Ukrajna, Oroszország vagy Belarusz légterébe, és nem sérti meg azt.
Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök üdvözölte az Egyesült Államok döntését az Ukrajnának szánt kazettás bombák szállításával összefüggésben, és felszólította a német kormányt, hogy ne álljon a szövetségesek útjába.
„A kazettás bombák betiltásával kapcsolatos német álláspont továbbra is helyes, de a jelenlegi helyzetben nem szabad az Egyesült Államok útjába állni” – jelentette ki.
Joe Biden amerikai elnök megérkezett Litvánia fővárosába, Vilniusba a holnapi NATO-csúcstalálkozó előtt – írja a Sky News.
Az Air Force One hétfő este landolt a litván fővárosban, miután korábban elhagyta az Egyesült Királyságot egy rövid látogatást követően, ahol Biden találkozott III. Károly brit királlyal és Rishi Sunak brit miniszterelnökkel.
Bident megérkezésekor a repülőtéren Gitanas Nauseda litván elnök fogadta.
A NATO közelgő csúcstalálkozóját 2023. július 11–12-én tartják Vilniusban, Litvánia fővárosában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a litván parlamenthez intézett 2023. januári beszédében sorsdöntőnek nevezte a csúcstalálkozót. Ekkor Ukrajna kifejezte azon kérését is, hogy hivatalosan meghívást kapjon a NATO-ba.
Mindeddig eredménytelennek bizonyultak az ENSZ arra irányuló erőfeszítései, hogy teljesüljön a fekete-tengeri gabonaegyezmény Oroszországra vonatkozó része – állapította meg hétfői sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
„Ami ennek a csomagnak az orosz részét illeti, annak egyetlen pontját sem teljesítették. Mi már sokadik hónapja azt halljuk az ENSZ titkárságától, főtitkárától és az üggyel megbízott helyetteseitől, hogy emberfeletti erőfeszítéseket tesznek” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője azt követően, hogy az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) külügyminisztereivel találkozott.
Ezek az emberfeletti erőfeszítések semmire nem vezettek. Ezért aztán el sem tudom képzelni, mit lehetne még tenni az ügyben
– válaszolt Lavrov a gabonamegállapodás feltételeinek javítását firtató kérdésre, amelyről az MTI adott hírt.
Hangsúlyozta: Oroszország kész kielégíteni arab partnerei gabonaszükségletét, és a szállításnak nincs semmilyen akadálya.
Az ENSZ arra kérte az illetékeseket, hogy a globális élelmezésbiztonság érdekében hosszabbítsák meg a július 17-én lejáró megállapodást. Orosz oldalról a feltételek közé tartozik az orosz gabona- és műtrágyaexportot akadályozó szankciók eltörlése.
A modern nukleáris fegyverek és hordozóeszközeik a világ bármely pontján képesek célpontokat eltalálni, így az előre telepített nukleáris fegyvereknek már nincs katonai jelentőségük – magyarázta Sean Bell katonai elemző, akinek elmondása szerint a modern műholdas technológia lehetővé teszi, hogy nagyon pontosan nyomon lehessen követni a helyzetüket.
Ugyanakkor Oroszország több ezer nukleáris fegyverrel rendelkezik, így egy atomfegyverekkel szintén rendelkező ország nem képes mindet megsemmisíteni azelőtt, hogy valamelyiket bevetnék.
Ezt a koncepciót „kölcsönösen biztosított megsemmisítésnek” (MAD) nevezték el, ami a nukleáris elrettentés fogalmát is meghatározta: a nukleáris fegyverek birtoklása a végső elrettentő erőt jelenti, mivel alapvetően senkinek sem áll érdekében, hogy valaha is bevesse ezeket a fegyvereket – írja az Unian.
Kanada és Lettország megállapodást írt alá a lettországi NATO-zászlóalj megerősítéséről – közölte Krisjanis Karins lett miniszterelnök hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel a közös sajtóértekezletükön.
Karins hangsúlyozta, hogy az egy évvel ezelőtti madridi NATO-csúcson közösen úgy döntöttek, hogy Lettországban, Észtországban, Litvániában és Lengyelországban a zászlóaljakat harcképes dandár szintjére kell emelni.
A védelmi miniszterek aláírtak egy átfogó ütemtervet arról, hogy ez mikor és hogyan fog megtörténni Lettországban.
Justin Trudeau elmondta azt is, hogy Kanada maximum 1200 további katonát telepít Lettországba.
Több mint kétszeresére növeljük jelenlétünket, hogy szolgáljuk és megvédjük a demokráciát és a jogállamot
– mondta a miniszterelnök az MTI híradása szerint.
Kanada vezetésével egy 1700 fős NATO-zászlóalj állomásozik jelenleg Lettországban.
Most sok figyelem összpontosul Zaporizzsja irányába, ahol az ukrán fegyveres erők ellentámadást indítottak, de a katonai elemzők szerint Oroszország a közeljövőben támadást indíthat Kupjanszk irányába, hogy megosszák az ukrán erőket – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Olekszandr Kovalenkót arról kérdezték, hogy Oroszország megpróbálhat-e támadásba lendülni Kupjanszk irányába, hogy délről elvonja az ukrán erőket.
A katonai szakértő igennel felelt a kérdésre. Szerinte az orosz hadseregnek lesz elég katonája, hogy abban a régióban offenzívát indítson. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló páncélozottjármű-készlet lehet, hogy nem ad esélyt arra az oroszoknak, hogy elfoglaljanak egy nagyobb területet vagy egy nagyobb várost.
Az ukrajnai, északi Szumi régió regionális katonai közigazgatása elrendeli a határ menti területek kiürítését a folyamatos, határon átnyúló lövések miatt – írja a CNN.
A Szumi terület lakosainak evakuálása olyan szükségszerűség, amely már régóta esedékes
– mondta Szumi terület katonai közigazgatásának vezetője.
Az elmúlt hónapban legalább 17 civil halt meg a lövések miatt, köztük egy gyermek is.
A régió lakói nem élnek, hanem csak túlélnek a folyamatos ágyúzás miatt
– közölték a hatóságok, hozzátéve, hogy hetekre, sőt hónapokra megszakadt az áramszolgáltatás a területen, a boltok, iskolák és kórházak gyakran zárva vannak, és az élelmiszerek, gyógyszerek, illetve más alapvető szolgáltatások szállítására sincs lehetőség jelenleg.
Az evakuálást az Ukrán Fegyveres Erők segítségével fogják végrehajtani, hogy ne adjanak esélyt az oroszoknak arra, hogy veszélybe sodorják az ukrán lakosokat – közölte a közigazgatás.
Az Európai Bizottság több tízmilliárd euró többletbefizetést várna el a tagállamoktól az uniós programok finanszírozhatósága érdekében, de nem tud elszámolni azzal, hogy eddig pontosan mennyit és milyen jogcímen költött Ukrajnára – közölte Deutsch Tamás és Deli Andor, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a testület költségvetési ellenőrző bizottságának elnökéhez, Monika Hohlmeierhez címzett hétfői levelében.
Szerintük aggodalomra ad okot, hogy miközben a költségvetési ellenőrző bizottság a fentinél jóval kisebb nagyságrendű gazdálkodási szabálytalanságok miatt megtagadta egyes uniós ügynökségek zárszámadását, illetve kétes hátterű szervezetek alaptalan, gyakran politikai indíttatású vádjaira alapozva vizsgálódik a tagállamokban, addig az Európai Bizottság kirívó, ráadásul egy nem uniós ország finanszírozását érintő hanyagsága ügyében mindeddig semmit sem tett.
A képviselők rámutattak, mindez úgy történt, hogy Hohlmeier vezetése alatt a szakbizottság hiperaktív szerepet vállalt az európai uniós források tagállamok általi szabályos felhasználásának ellenőrzésében, a jelenlegi parlamenti ciklusban is sorozatos közmeghallgatások, illetve számos tényfeltáró küldöttség foglalkozott a tagállamokban történt vélelmezett pénzügyi szabálytalanságok feltárásával.
Deutsch Tamás és Deli Andor felszólította a szakbizottsági elnököt, hogy az ügy tisztázása és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek hathatós védelme érdekében haladéktalanul forduljon levélben az Európai Bizottsághoz, illetve a kérdést a lehető leghamarabb tűzze a szakbizottság napirendjére – adta hírül az MTI.
Orosz katonai bloggerek hevesen bírálták a Kremlt, miután Törökország felrúgta azt a megállapodást, miszerint az Azovsztal acélművek ukrán védőit a háború idejére török földön tartja.
Szombaton Törökország visszaküldött Ukrajnába öt parancsnokot, akiket tavaly májusban fogtak el. Szeptemberben az ország közvetített egy fogolycserét, amelynek keretében az Azovstal katonáit saját területére szállították volna. Az orosz ultranacionalisták most azért ítélik el a Kremlt, mert képes megbízni Ankarában.
Az egyik blogger azt állította, Jevgenyij Prigozsinnak igaza volt, amikor Moszkvába vonult, hogy megbuktassa az orosz hadsereg legfelsőbb vezetőit – írja a Háborús Tanulmányok Intézete.
Az orosz ultranacionalisták körében tapasztalható nyugtalanság ellenére Moszkva ma azt mondta, hogy a Törökországgal való kapcsolatra vonatkozó tervei folytatódnak – számolt be a Sky News.
A Downing Street közleményt adott ki, miután Joe Biden, amerikai elnök ma reggel találkozott Rishi Sunakkal, az Egyesült Királyság miniszterelnökével a 10-es szám alatt (az Egyesült Királyság kormányának székhelye).
A közlemény szerint a két vezető megállapodott abban, hogy októberben magas szintű találkozóra kerül sor, hogy előrelépést érjenek el az Atlanti Nyilatkozat – a gazdasági biztonság megerősítését célzó megállapodás – ügyében, válaszul a Kína által jelentett növekvő fenyegetésre.
A közlemény szerint Sunak és Biden legutóbbi, a Fehér Házban tartott találkozója óta a britek megkezdték a kritikus ásványi anyagokról szóló brit–amerikai megállapodás előkészítését, és összeült az energiabiztonsággal foglalkozó csoport is, hogy megkezdje a tiszta energiaellátási láncok megerősítésével kapcsolatos munkát.
A felolvasott közlemény szerint a vezetők egyetértettek abban, hogy fontos a köztük lévő párbeszéd folytatása.
Az orosz védelem a déli fronton a kiépített védelmi vonalak ellenére is törékeny. Ha a tüzérség sikerrel is jár ezen az irányon, az Ukrán Fegyveres Erők áttöréséhez több hónapra lesz szükség – jelentette ki Szerhij Zguretsz, a Defence Express információs és tanácsadó cég igazgatója az Espresso tévécsatorna műsorában.
„Jelenleg azt látjuk, hogy az ukránok minden taktikai és műveleti tartalékot a déli fronton mozgósítanak. Az új tartalékok felkutatásának lehetősége meglehetősen korlátozott. Csak idő kérdése, hogy a tüzérség rovására átrajzolják a védelmi vonalakat. Ez a folyamat a különböző becslések szerint kettőtől négy hónapig is eltarthat” – mondta az igazgató.
Szerhij Zguretsz szerint az ellentámadás egy hónapja alatt az ukrán csapatok nem csak taktikai sikereket értek el, hanem most már rálátásuk is van az orosz védelem állapotára – számolt be a szakember gondolatairól az Unian.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat elfogta az ukrán ortodox egyház egyik papját – írja az Unian.
Mint az Ukrán Biztonsági Szolgálat beszámolt róla, a pap az ismerőseinek többször is méltatta az oroszok legfelsőbb katonai-politikai vezetését, valamint a Kreml vezetőjét, és arra is felszólította az oroszokat, hogy foglalják el egész Ukrajnát.
A papnál a házkutatás alkalmával ellenséges propagandaanyagokat, valamint náci és kommunista jelképeket tartalmazó nyomtatott kiadványokat is találtak.
Kadirovot is dicsőítette, és igazolta a rasszisták háborús bűneit. Mint a nyomozás során kiderült, az aldiakónus a nácizmus híve volt, a Szovjetunió megújításának gondolatát hirdette, valamint Ukrajna egész területének elfoglalására szólította fel a rasszistákat
– áll a jelentésben.
A nyomozás jelenleg folyamatban van, a pap 8 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba hétfőn bejelentette, a NATO úgy döntött, eltekint a szokásos szükséges bürokratikus követelményektől, hogy Ukrajna gyorsabban csatlakozhasson a szövetséghez, ha véget ér a háború.
Kedden a NATO csúcstalálkozót tart a litvániai Vilniusban, amelynek célja, hogy – újfent – szolidaritást vállaljon Ukrajnával.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője így reagált háborús ellenfele egyre valószínűbbé váló NATO-csatlakozására:
Ismerik az Orosz Föderáció abszolút világos és következetes álláspontját, miszerint Ukrajna NATO-tagsága rendkívüli negatív következményekkel járna a már félig lerombolt biztonsági architektúrára. Ez abszolút veszélyt és fenyegetést jelentene országunkra nézve, ami kellően világos és határozott reakciót követelne tőlünk.
Az ukrán külügyminiszter így kommentálta a NATO-csatlakozás megkönnyítését: „Üdvözlöm ezt a régóta várt döntést, amely lerövidíti a NATO-hoz vezető utat” – idézi a Sky News.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közösségi oldalán közölte, Ukrajna egy lépéssel közelebb került a NATO-hoz való csatlakozáshoz, ugyanis nem kell részt vennie a tagsághoz vezető előkészítő folyamatban. Kuleba Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott:
„Intenzív tárgyalásokat követően a NATO-szövetségesek konszenzusra jutottak a tagsági akcióterv (Membership Action Plan, MAP) eltörléséről Ukrajnát illetően. Üdvözlöm ezt a régóta várt döntést, amely lerövidíti Ukrajna NATO-hoz vezető útját. Mindemellett úgy vélem, most van legjobb pillanat arra is, hogy egyértelművé tegyük, Ukrajna tagfelvételi meghívást kap a szövetségtől” – írta.
Following intensive talks, NATO allies have reached consensus on removing MAP from Ukraine's path to membership. I welcome this long-awaited decision that shortens our path to NATO. It is also the best moment to offer clarity on the invitation to Ukraine to become member.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) July 10, 2023
Hétfőn hosszú idő óta először szerepelt a nyilvánosság előtt Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke.
For the first time since the Prigozhin mutiny, Gerasimov appeared. A video with him was published today by the Ministry of Defense of Russia. The Daily Mail's information that Gerasimov was removed from his post and replaced by General Teplinsky therefore seems premature/untrue. pic.twitter.com/AncNkO4HoY
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 10, 2023
Geraszimov a Wagner-csoport-lázadás óta most először jelent meg a nyilvánosság előtt. Mindeközben azt pletykálták, hogy a Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér által szabott feltételek értelmében őt is leválthatták vagy leválthatják, de a jelek szerint erről egyelőre nincs szó.
Eddig csaknem 50 ezer orosz halt meg a háborúban – derül ki a Mediazona és a Meduza független orosz sajtóorgánumok statisztikai elemzéséből.
A portálok fotók és temetkezési adatok alapján végezték kutatásukat. Mint írják, ehhez képest Oroszország hivatalosan mindössze hatezer katona halálát ismerte el.
Az elemzést végző portálok ugyanakkor elismerték, számításaik nem 100 százalékos pontosságúak – írja a Sky News.
Három nő és egy férfi meghalt hétfőn a frontközeli Orihiv városában, ahol orosz csapás történt.
Az oroszok olyan helyszínen hajtották végre a támadást, ahol épp humanitárius önkéntesek segélyszállítmányokat adtak át. A csapás következményeiről több helyszíni felvétel is napvilágot látott.
Orikhiv, Zaporizhzhia oblast. At least 4 dead and 13 injured after russian attack with 2 Avia bombs. pic.twitter.com/Vgb2mFPOvQ
— Ukraine Front Lines (@EuromaidanPR) July 10, 2023
A négy halott mellett legalább 13 ember megsérült. Jurij Malasko, a régió kormányzója szerint a csapás még vasárnap délután történt, és az oroszok egy iskola épületét támadták egy irányított légibombával, ott zajlott a segélyszállítmányok kiosztása.
Az ukrán hadsereg SZ–200 típusú rakétákkal támadta vasárnap a Krími hidat és térségét – adta hírül az MTI Viktor Afzalov, az orosz légierő vezérkari főnöke Valerij Geraszimovnak, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének adott jelentését.
Mint írták: „a Kercsi-szorosban lévő közlekedési átkelőt és a morozovszki repülőteret támadó rakétákat légvédelmi eszközökkel megsemmisítették. Nem voltak se áldozatok, se károk.”
A védelmi tárca Telegramján egy fénykép is megjelent, amelyen jelentést tesznek Geraszimov tábornoknak. A Reuters brit hírügynökség megemlíti, hogy ez az első alkalom, hogy az orosz vezérkari főnök megjelent a nyilvánosság előtt a Wagner-lázadás óta.
Vlagyimir Putyin helyett jó eséllyel csak a dublőre utazhat külföldre, mert az orosz elnök rossz egészségi állapotban van – írta a General SZVR nevű Telegram-csatorna.
A csatorna – amely korábban is közölt olyan információkat az orosz elnökről, amelyeket nem lehet ellenőrizni – azt írta, hogy az orosz elnököt hétvégén is gyógyszerekkel kezelték, de az állapota egyre csak romlik. Állításuk szerint emiatt vetődött fel a kérdés, hogy dublőrnek kell-e külföldre utaznia helyette.
Az elnök körének legtöbb bennfentese úgy látja, hogy egy ilyen csere lehetséges, és a vele járó kockázat vállalható
– írták, hozzátéve, hogy a végső döntés Putyiné lesz ebben a kérdésben.
A csatorna korábban is írt arról, hogy az orosz elnök egyik dublőre volt látható egy videóban, és arról, hogy a hasonmást miről lehet felismerni. Putyinnak több külföldi útja is lehet a következő hetekben, többek közt Törökországba és Dél-Afrikába is elmehet.
Az orosz elnök hétfőn gratulált Savkat Mirzijojev üzbég elnöknek ahhoz, hogy győzött az üzbegisztáni időközi választáson.
A 65 éves elnök egy nemrég életbe lépett alkotmánymódosítás révén hét évre hosszabbíthatja meg a mandátumát, és akár 2040-ig is hivatalban maradhat. A választáson a szavazatok 87,05 százalékát szerezte meg.
Szívem mélyéből gratulálok neked, kedves Savkat Miromonovics, jó egészséget, jólétet és sikert kívánok az államfőként végzett felelősségteljes tevékenységedhez
– írta az orosz elnök táviratában, amely a Kreml honlapján jelent meg, és amelyben Oroszország szövetségesének, stratégiai partnerének nevezte Üzbegisztánt.
Az ukrán hadsereg fokozta aktivitását a zaporizzsjai atomerőmű térségében – közölték a helyi orosz erők.
Az egyik helyi hadosztályparancsnok azt mondta, az orosz hadsereg készen áll arra, hogy bármilyen támadást visszaverjen a térségben.
A legfontosabb az, hogy a szabotőrcsoportok ne juthassanak át. Nem engedjük meg az áttörést és a szabotázst a zaporizzsjai atomerőműnél
– mondta a RIA Novosztyi szerint a parancsnok.
Mindeközben egy orosz mesterlövész arról számolt be, hogy éjjelente egyre gyakrabban látnak ukrán drónokat az atomerőmű térségében. „A tüzérségük kicsit visszavonult ugyan, de azért még aktívak. Éjjelente jelzőrakétákat lőnek ki. Tudatják, hogy itt vannak” – fogalmazott.
Az orosz védelmi minisztérium hétfő reggel arról számolt be, hogy ukrán támadásokat vertek vissza délen.
Közlésük szerint az ukránok három térségben próbáltak meg áttörni vasárnap, Liszicsanszk és Bahmut közelében is támadtak.
A déli orosz hadseregcsoport légiereje válaszként bombákkal és rakétákkal támadta őket több településnél. Állításuk szerint e csapásokkal több helyen is lőszerraktárakat, harci felszereléseket semmisítettek meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC Newsnak adott interjúban közölte, miként képzelnék el a háború végét.
Zelenszkijt az interjúban a The Washington Post egyik korábbi cikkével kapcsolatban kérdezték. Abban az írásban az állt, hogy az ukránok a mostani ellentámadásukkal
a Krím félsziget határát próbálhatják meg elérni, amivel – véleményük szerint – még az idei év vége előtt tárgyalásra kényszeríthetik Oroszországot.
Minderről ukrán tisztviselők tájékoztatták a CIA vezetőjét, William Burnst június végén a The Washington Post szerint.
Az ukrán elnök az ABC Newsnak nyilatkozva nem cáfolta azt, amit az amerikai lap írt. Arra a kérdésre, hogy ez valóban megvalósítható-e, Zelenszkij azt mondta:
Nos, teljesen egyértelműnek és logikusnak tűnik, hogy amint Ukrajna eléri az ideiglenesen megszállt [Krím] félsziget adminisztratív határát, Putyin párbeszédre fog kényszerülni a civilizált világgal. Az invázió kezdetén ez nem így volt, de ha ez megtörténik, akkor meggyengül.
Arról, hogy az ukránok mindezt pontosan miképp képzelnék el, ebben a cikkben írtunk részletesen.
Robbanás történt Mikolajivben vasárnap, a várost az orosz erők lőtték – írta az Unian.
Vitalij Kim, a mikolajevi területi katonai közigazgatás vezetője a Telegram-csatornáján megerősítette, hogy robbanás történt, és elmondta, az orosz megszállók egy Sz–300-as föld-levegő rakétarendszerrel lőhették a várost.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke 5 perc alatt véget vethetne a háborúnak, ha belemenne Ukrajna területeinek feladásába – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az államfő az ABC Newsnak adott interjúban felidézte azt, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke korábban azt állította: 24 óra alatt véget vetne a háborúnak, ha ő lenne hatalmon.
„A puszta szándék, hogy a háború véget érjen, csodálatos. De ennek a szándéknak a valós élet tapasztalatain kellene alapulnia. Nekem úgy tűnik, hogy Trumpnak már legalább egyszer volt 24 órája erre. Már akkor is háborúban álltunk, még ha nem is teljes körű háborúban, de gondolom, akkor neki más elfoglaltságai voltak” – mondta Zelenszkij, utalva a Donbászban az utóbbi években zajló harcokra.
Az ukrán elnök ezután azt mondta:
Ha arról beszélünk, hogy Ukrajna, vagy más szóval ukrán területek feladása árán véget vetnénk a háborúnak, akkor azt hiszem, hogy Joe Biden öt perc alatt véget vethetett volna neki.
„Bár abba mi nem mentünk volna bele” – tette hozzá gyorsan Volodimir Zelenszkij.
A lengyel különleges szolgálatok őrizetbe vettek egy ukrán személyt, akit azzal gyanúsítanak, hogy Oroszországnak kémkedett.
Az ukrán állampolgár 2019 óta élt Lengyelországban, és azóta katonai létesítményeket és kikötőket fényképezett – közölte Mariusz Kaminski lengyel belügyi és közigazgatási miniszter a Twitter-oldalán, hozzátéve, hogy ezért a tevékenységéért Oroszországtól kapott anyagi támogatást, és ő a 15. személy, akit őrizetbe vettek kémkedés gyanújával.
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
— Mariusz Kamiński (@Kaminski_M_) July 10, 2023
Skutecznie chronimy Polskę