Egy orosz bíróság hazaárulás miatt 14 év börtönbüntetésre ítélte a Group-IB orosz kiberbiztonsági vállalat egykori vezetőjét és alapítóját, Ilja Szacskovot szerdán.
A 37 éves vádlott tagadta bűnösségét. A férfit – aki a vád szerint külföldi hírszerző szolgálatokkal működött együtt – 2021 szeptemberében tartóztatta le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Volt kollégái, akik felvásárolták és átnevezték a Group-IB orosz ágát, közleményükben azt írták: Szacskov jogi csapata fellebbez a döntés ellen, és Vlagyimir Putyin orosz elnök közbenjárását fogja kérni.
Szacskov elfogásakor a Group-IB online csalásokkal, kibertámadások észlelésével és megakadályozásával, valamint az interneten elérhető szellemi tulajdon védelmével foglalkozott. Az egyik vezető orosz kiberbiztonsági vállalat egykori fejeként kliensei között tudhatott hazai és külföldi bankokat, energiaipari és távközlési cégeket, sőt, az Interpol nemzetközi rendőri szervezet is igénybe vette szolgáltatásait.
Szacskov elfogása előtt egy évvel komoly botrányt okozott azzal, hogy felszólalt egy eseményen, amelyen Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök is részt vett. Beszédében – amelyet az állami televízió is közvetített – azzal vádolta a hatóságokat, hogy hagyják, hogy egy közismert orosz hacker büntetlenül garázdálkodjon, bírálta egy tisztségviselő kinevezését, illetve „mérgező kijelentései” miatt kritizálta Putyin kiberbiztonsági megbízottját.
Véget ért az Index szerdai hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Kijevben megkezdték az előkészületeket arra, hogy a Haza Anyácska-szobron a 13×8 méteres sarló-kalapácsos szovjet címert Ukrajna háromágú szigonyt ábrázoló címerére cseréljék. Az ukrán kulturális minisztérium szerdán a Telegramon közzétett videófelvételen mutatta be, hogyan zajlik a kezében kardot és pajzsot tartó monumentális nőalak megújulása – adta hírül az MTI.
Hatvankét méteres magasságával ez Európa legmagasabb szobra, és 16 méterrel magasabb, mint a New York-i Szabadság-szobor. Az emlékmű teljes magassága a talapzattal együtt 102 méter, a súlya csaknem 500 tonna.
A pajzsra kerülő ukrán címer „európai fémből” készül egy kijevi üzemben, mert a Zaporizzsjában lévő Zaporizssztal acélgyár által küldött minta „nem felelt meg a műszaki követelményeknek” – közölte a minisztérium.
A projekt költsége 28 millió hrivnya, azaz körülbelül 260 millió forint. A minisztérium szerint az összes pénzt adományozók biztosítják, az állami költségvetésből egy fillért sem költenek a címercserére. Azt tervezik, hogy augusztus 24-ig, Ukrajna függetlenségének 32. évfordulójáig elkészülnek a Kijev meghatározó városképi elemének számító szobor felújításával.
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetője megerősítette, hogy a 2022 októberében a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú kercsi hídon történt robbantást az SBU szervezte – számolt be a Nexta.
„Sok különböző különleges művelet volt. Némelyikről a győzelem után tudunk majd beszélni, némelyikről egyáltalán nem fogunk. A pólón az egyik elismerésünk, mégpedig a Krími híd tavaly október 8-i megsemmisítése látható” – mondta Maljuk a mellette álló férfi pólójára mutatva, amelyen a Krími hídon történt robbantást ábrázoló kép látható.
The Security Service of Ukraine has officially recognized its involvement in the attack on the Crimean bridge in 2022
— NEXTA (@nexta_tv) July 26, 2023
The head of the Security Service of Ukraine Vasyl Maliuk confirmed that the car explosion on the Crimean bridge in October 2022 was organized by the SSU.
"There… pic.twitter.com/WWzZk1nfqX
Akkor a robbanás következtében 7 üzemanyagtartály is kigyulladt a hídon áthaladó, Krímbe tartó vonaton, valamint a hídon áthaladó autópályának is beomlott két útszakasza.
Az Európai Unió megtiltotta a harci eszközök és repülőgép-alkatrészek exportját Belaruszba, mivel kibővítette a beloruszokkal szembeni szankciós programját – írja a Sky News.
Tiltólistán szerepelnek a repülőgépmotorok és a kettős felhasználású harctéri és repüléstechnikai eszközök.
A spanyol uniós küldöttség a szankciókat a belorusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz háborúban való részvételére adott válaszként jellemezte.
A döntés csak péntektől lép életbe, amennyiben a 27 tagállam egyike sem utasítja el az utolsó pillanatban.
Benyújtotta lemondását parlamenti mandátumáról Jurij Arisztov, a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, kormánytöbbséget alkotó Nép Szolgája párt képviselője, miután újságírók a Maldív-szigeteken látták július közepén egy ötcsillagos szállodában – hozta nyilvánosságra Ruszlan Sztefancsuk házelnök a Facebookon.
Sztefancsuk szerdai közlése szerint soron következő ülésén a parlament is tárgyal arról, megfossza-e mandátumától a képviselőt. A 48 éves Arisztov a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke volt, és ebben a minőségében hozzáfért államtitkokhoz is.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Állami Nyomozó Iroda (DBR) sajtószolgálata szerdán közölte: vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, jogszerűen utazott-e a képviselő a Maldív-szigetekre a háború alatt.
A hatóságok házkutatást is tartottak Arisztovnál. A főügyészség és a nyomozó iroda anyagai, valamint a médiában elterjedt információk alapján megindították vele szemben a büntetőeljárást annak gyanújával, hogy hamis adatközléssel jutott ki Ukrajnából külföldre.
Ukrajnában januárban elnöki rendelet és kormánydöntés is született, amely megtiltja a tisztségviselőknek, hogy az országot sújtó háború alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak.
A parlamenti és az önkormányzati képviselők, az ügyészek, a bírók, valamint más tisztviselők csakis szolgálati utazás céljából léphetik át az államhatárt. Engedélyezett számukra a külföldi utazás tárgyalások, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetek külföldre – számolt be az MTI.
Hat év börtönbüntetéssel sújtották Belaruszban Paval Mozsejka újságírót és Julija Jurgilevics ügyvédet „szélsőséges tevékenység” miatt – közölte szerdán a belorusz legfelsőbb bíróság az MTI beszámolója szerint.
A belorusz vádhatóság szerint Mozsejka 2022 februárjától márciusáig olyan információkat osztott meg a lengyelországi székhelyű – Belaruszban szélsőséges szervezetként nyilvántartott – Belsat belorusz hírcsatornával, amelyeket Jurgilevics adott át számára ügyvédi működési engedélye megvonásáról, a Hrodna megyei ügyvédi kamarából való kizárásáról, valamint az Alesz Puskin művész elleni büntetőeljárásról. Az információkat később a Belsat internetes oldalán tette közzé.
A Vjaszna (Tavasz) belorusz emberi jogi szervezet július 11-én számolt be arról, hogy az Aljakszandr Lukasenka bírálójának számító Puskin, aki mintegy húsz éven át látványos akciókkal tiltakozott a belorusz elnök rendszere ellen, Hrodna városának börtönében – tisztázatlan körülmények között – 57 évesen meghalt. A törvényszék szerint mindkét elítélt esetében fennállt a bűnismétlés és a csoportos elkövetés esete.
A bíróság közölte, hogy a szabadságvesztést Mozsejka szigorított fegyházban, míg Jurgilevics enyhébb fokozatú büntetés-végrehajtási fokozatban fogja letölteni. Az eljárás a nyilvánosság kizárásával zajlott. Az ítélet még nem jogerős, az elítéltek fellebbezhetnek ellene.
Az orosz csapatok szerda este tucatnyi Tu-95MS stratégiai bombázóról indítottak cirkálórakétákat a Kaszpi-tenger térségéből – közölte az Ukrán Fegyveres Erők Légiereje.
Adataik szerint a bombázókról a rakéták kilövését 16 óra 57 perckor rögzítették – teszi hozzá az Unian.
A légierő közölte továbbá, hogy helyi idő szerint 17:40 körül légiriadót hirdettek ki Ukrajna keleti és déli régióiban. Az embereket arra kérték, hogy legyenek nagy óvatosak és húzódjanak fedezékbe.
Az ukrán hadsereg 1700 drónt kap, miközben katonái fokozatosan előrenyomulnak délen – írja a The Independent.
A szállítmány csapásmérő és felderítő drónokat tartalmaz, hogy segítsék az ország ellentámadását – közölték szerdán tisztviselők.
Hanna Maliar védelmiminiszter-helyettes a megszállt Melitopol és Berdjanszk városok felé történő előrenyomulásról számolt be. Elmondta, hogy az ukrán csapatok keleten is sikeresen támadnak a megszállt Bahmut irányába.
Az illetékes orosz katonai bíróság 22 év szigorított fegyházra ítélt szerdán egy férfit a Brjanszk megyei vasúti sínek felrobbantásáért. Az ítélet szerint Szergej Belavin kiképzést kapott terrorista tevékenység végrehajtására, illetve szervezett csoport keretében tavaly nyáron terrorcselekményt hajtott végre – adta hírül az MTI.
A vádpontok között szerepelt robbanószerek illegális beszerzése és birtoklása, valamint pokolgép készítése is. A férfinak a szabadságvesztés mellett 600 ezer rubel (2,3 millió forint) bírságot is meg kell fizetnie.
A katonai törvényszék azt állapította meg, hogy Belavint az ukrán hírszerzés emberei szervezték be 2019-ben. Később – pénzügyi ellenszolgáltatásért cserébe – csatlakozott az ukrán hírszerzés felügyelete alatt álló egyik csoporthoz. 2019 és 2021 között Ukrajnában kiképzést kapott terrorista módszerek alkalmazására, távirányítású robbanószerkezetek készítéséhez, valamint felderítő és információgyűjtő tevékenység végzésére.
Aknát sodort partra a víz az Odesszai területen található Vapnyarka faluban. Egy idő után az akna felrobbant és lerombolt egy házat. Szerencsére áldozatok nem voltak –írja a Telegraf.
A Fekete-tengeren tomboló vihar miatt megnőtt az aknaveszély. Ma reggel két akna robbant fel a vízben. Az egyik az Odessza környéki strand közelében, amelynek típusát nem sikerült azonosítani
– írta a katonai adminisztráció vezetője, Oleh Kiper a Telegram-csatornáján.
Egy kültéri térfigyelő kamera rögzítette azt a pillanatot, amikor az akna a ház közelében felrobbant. A felvételeken látszik, hogy a ház súlyosan megrongálódott. Belül ablakok és ajtók törtek be, és a falak is megsérültek.
Hazaárulással gyanúsították meg Vadim Rabinovics, mandátumától már korábban megfosztott volt ukrán parlamenti képviselőt, a betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért elnevezésű párt egyik vezető politikusát – közölte szerdán az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR).
A hatóságok szerint Rabinovics ukránellenes propagandát terjesztett az uniós országok lakosságának és politikai vezetésének körében. Több beszédében és interjújában tett kijelentései a DBR szerint „manipulatívak voltak, és sértették Ukrajna szuverenitását, területi integritását és sérthetetlenségét, állam-, gazdasági és információbiztonságát”.
Propagandatevékenysége segítette az Oroszországi Föderáció vezetését katonai-politikai céljai elérésében, és ideológiai segítséget nyújtott Oroszországnak az Ukrajna elleni felforgató tevékenységhez
– emelte ki a nyomozó iroda.
Az ukrán hatóságok kedden hazaárulással gyanúsították meg Jevgenyij Murajev Moszkva-párti volt parlamenti képviselőt is. A nyomozás szerint Murajev az általa irányított Nas tévécsatornát használta arra, hogy „Ukrajna információs terében tömegesen terjessze a Kreml narratíváit”, továbbá „torz információkat” adott Ukrajna belső helyzetéről és annak nemzetközi színtéren való megítéléséről.
Úgyszintén hazaárulással gyanúsították meg a héten az Ellenzéki Platform – az Életért párt egy másik képviselőjét, Olekszandr Ponomarjovot is.
Az ukrán sportminiszter utalt arra, hogy Kijev megváltoztathatja a 2024-es olimpiai játékok kihagyására vonatkozó politikáját, ha Oroszország és Belarusz sportolói indulhatnak – írja a Sky News.
A sportminiszter azután beszélt erről, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan is megtiltotta Oroszországnak és Belarusznak, hogy részt vegyen a párizsi olimpián, ahogyan azt írtuk is korábbi posztunkban.
A NOB azonban még mindig nem erősítette meg, hogy az orosz és belorusz sportolók függetlenként, olimpiai zászló alatt versenyezhetnek-e majd.
Ukrajna még áprilisban jelentette be, hogy nemzeti sportcsapatai nem vesznek részt a globális sporteseményeken, köztük az olimpián és a paralimpián, ha Oroszország és Belarusz sportolói indulhatnak.
Az ukrán sportolók egy része bírálta ezt a politikát, mivel szerintük az általános tiltás önsorsrontó lenne, és megfosztaná Kijevet a világszínpadon való szerepléstől.
Megkezdtük a tárgyalásokat a szövetségek elnökeivel, magukkal a szövetségekkel, a sportolókkal, de a döntés még nem született meg
– mondta az ukrán sportminiszter.
A Kreml a Nyugat „szemérmetlen beavatkozását” okolja az afrikai csúcstalálkozó alacsony részvételi számáért – írja a CNN.
A Szentpétervárott megrendezendő kétnapos csúcstalálkozón mindössze 17 államfő vesz részt, ami körülbelül a fele a 2019-es részvételi aránynak. Ezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy ez egyrészt az államfők kevés idejének köszönhető. Másrészt viszont azt állította, hogy:
Nyíltan szemérmetlen beavatkozás történik az Egyesült Államok, Franciaország és más államok részéről az afrikai országokban működő diplomáciai képviseleteiken keresztül, és megpróbálnak nyomást gyakorolni ezen országok vezetésére, hogy megakadályozzák részvételüket a fórumon.
A szóvivő ezt felháborítónak nevezte, ugyanakkor biztos benne, hogy ez sem fogja megakadályozni a csúcstalálkozó sikerét.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az ukrán csapatok harctéri sikereket értek el a Donyeck megyei Sztaromajszke térségében, és megszilárdították pozícióikat az elért vonalakon.
Eközben az orosz erők sikertelenül próbálkoztak a Zaporizzsja megyei Robotine településtől északkeletre elvesztett állásaik helyreállításával.
A szóvivő hozzátette, hogy az oroszok továbbra is erős ellenállást fejtenek ki, egységeket mozgatnak, és aktívan használják tartalékaikat.
Kiemelte, hogy az ukrán erők továbbra is előrenyomulnak a donyecki régióban Bahmut, Zaporizzsja megyében pedig az orosz ellenőrzés alá került Melitopol és Bergyanszk kikötőváros felé. Kifejtette, hogy Bahmutnál az ukrán csapatok folytatják a támadó hadműveleteket a várostól északra és délre.
A Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman irányában a védelmi erők továbbra is visszatartják a betolakodók offenzíváját. A heves harcok ott is folytatódnak, az elmúlt nap folyamán 26 összecsapás történt
– fűzte hozzá a szóvivő.
Jurij Malasko, Zaporizzsja megye kormányzója szerdán arról tájékoztatott, hogy előző nap az orosz erők 79 csapást mértek 22 településre a régióban. A támadások következtében két helyi lakos sebesült meg – számolt be az MTI.
Az ukrán fegyveres erők továbbra is előrenyomulnak Bahmut közelében. A 3. különálló rohamdandár katonái videóban mutatták be a munkájukat, vagyis azt, hogyan célozzák meg az orosz tüzérséget – írja az RBC-Ukraine.
Bahmut irányában az osztagok előrenyomulnak és új pozíciókat foglalnak el. Az ellenség tüzérséggel célozta az erdősávot, de ez nem akadályozta meg a harcosokat abban, hogy megrohamozzák az oroszokat, kiszorítsák őket és zsákmányt szerezzenek, köztük egy DShK géppuskát
– olvasható a dandár Telegram-csatornáján.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 243 680 orosz katona esett el, az elmúlt napon 460 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 3993 hadműveleti és taktikai drónt, 708 egység speciális felszerelést és 1307 cirkálórakétát számoltak fel.
Egy év múlva rendezik meg a párizsi olimpiát, de már most biztos, hogy Oroszország és Belarusz nem lesz ott – írja a Sky News.
A párizsi olimpia szervezői hivatalosan is megakadályozták a két ország részvételét.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már két héttel ezelőtt bejelentette, hogy nem küld meghívót az orosz és belorusz olimpiai bizottságoknak, de csak a mai ünnepségen vált ez hivatalossá.
Az továbbra is kérdéses, hogy az orosz és belorusz sportolók önálló sportolóként, olimpiai zászló alatt versenyezhetnek-e majd.
Thomas Bach NOB-elnök fenntartotta régóta fennálló álláspontját, miszerint nem erősíti meg, hogy versenyezhetnek-e.
Még van egy év hátra
– nyilatkozta a médiának.
Az ukrán hadsereg tagadta, hogy az ország északkeleti részén, Kupjanszk közelében elvesztettek volna három települést.
Szerhij Cserevátyi, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportosításának szóvivője a CNN-nek szerdán adott nyilatkozatában jelentette ki, hogy nem erősíti meg az orosz tisztviselők és ukrán források beszámolóit, melyek szerint a moszkvai csapatok több kilométeres visszavonulásra kényszerítették a kijevi erőket, és eközben három kisebb települést is elhagytak.
Az orosz védelmi minisztérium kedden arról számolt be, hogy az ukrán ellentámadás részeként a 15. motorizált lövészdandár egységei felszabadították Szergejevkát.
Egy orosz bíróság hazaárulás miatt 14 év börtönbüntetésre ítélte a Group-IB orosz kiberbiztonsági vállalat egykori vezetőjét és alapítóját, Ilja Szacskovot szerdán.
A 37 éves vádlott tagadta bűnösségét. A férfit – aki a vád szerint külföldi hírszerző szolgálatokkal működött együtt – 2021 szeptemberében tartóztatta le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Volt kollégái, akik felvásárolták és átnevezték a Group-IB orosz ágát, közleményükben azt írták: Szacskov jogi csapata fellebbez a döntés ellen, és Vlagyimir Putyin orosz elnök közbenjárását fogja kérni.
Szacskov elfogásakor a Group-IB online csalásokkal, kibertámadások észlelésével és megakadályozásával, valamint az interneten elérhető szellemi tulajdon védelmével foglalkozott. Az egyik vezető orosz kiberbiztonsági vállalat egykori fejeként kliensei között tudhatott hazai és külföldi bankokat, energiaipari és távközlési cégeket, sőt, az Interpol nemzetközi rendőri szervezet is igénybe vette szolgáltatásait.
Szacskov elfogása előtt egy évvel komoly botrányt okozott azzal, hogy felszólalt egy eseményen, amelyen Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök is részt vett. Beszédében – amelyet az állami televízió is közvetített – azzal vádolta a hatóságokat, hogy hagyják, hogy egy közismert orosz hacker büntetlenül garázdálkodjon, bírálta egy tisztségviselő kinevezését, illetve „mérgező kijelentései” miatt kritizálta Putyin kiberbiztonsági megbízottját.
Oroszországban az ügyészség vádat emelt Borisz Kagarlickij politológus és szociológus ellen a „terrorizmus nyilvános igazolása” miatt – közölte a vádlott ügyvédje, Szergej Jerohov szerdán az MTI beszámolója szerint.
Ha a moszkvai Társadalom- és Gazdaságtudományi Főiskola 64 éves professzorát bűnösnek találják, akár hét év börtönbüntetést is kaphat.
Kagarlickij – aki számos tanulmányt írt az oroszországi és a nemzetközi baloldali mozgalmakról – tagadja az ellene felhozott vádakat, ügyvédje pedig kiemelte, hogy a professzor
soha nem támogatta és nem is mentegette a terrorizmust, beszédeiben csupán megkísérelt rámutatni az Oroszországot fenyegető valódi problémákra.
Jerohov elmondta, hogy Kagarlickij ellen az az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Komiföldön (Komi Köztársaság) található központja indított nyomozást, védencét letartóztatása után a köztársaság fővárosába, Sziktivkarba vitték. Kagarlickijt tavaly májusban, néhány hónappal Oroszország Ukrajna ellen indított támadása után a hatóságok már „külföldi ügynöknek” minősítették.
A Moszkvai társadalom-és Gazdaságtudományi Intézet honlapján olvasható életrajza szerint Kagarlickij 1982-ben és 1983-ban politikai fogolyként ült börtönben, ám életrajzát az intézmény azóta eltávolította az oldaláról.
Az orosz hadsereg egyik tisztviselője közölte, hogy egy SZU–34-es vadászbombázóval csapást hajtottak végre egy ukrán gépesített dandár ellen Kupjanszk közelében.
Szergej Zibinszki ezredes a RIA Novosztyinak beszélt erről. Elmondása szerint két helyen, Kucserovkánál és Pavlovkánál hajtották végre a csapásokat.
🪖 Our aviation destroys the enemy in the Kupyansk direction
— Zlatti71 (@djuric_zlatko) July 26, 2023
🔹Here, the Russian Su-34 fighter-bomber of the Zapad group of forces launched 2 air strikes on units of the 14th OMB of the Armed Forces of Ukraine.
In addition, in the Stelmahovka area, our tanks and artillery… pic.twitter.com/L83pTP7Wj5
Azt is hozzátette, hogy az orosz harckocsizók és tüzérek ugyanabban a térségben, Stelmahovkánál is megfutamították az ukránokat, és súlyos emberi és felszerelésbeli veszteségeket okoztak nekik. Ezenkívül a térségben több másik helyen is csapásokat hajtottak végre, és többek közt egy francia Caesar önjáró löveget is kilőttek állítása szerint.
Kora délután Ukrajna egész területén légiriadót hirdettek, mivel felszálltak az orosz légierő rakétahordozó repülőgépei.
Air alarm in all of Ukraine. There are missiles inbound for the country. pic.twitter.com/OHWcKvtqOJ
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 26, 2023
Oroszország Murmanszki területéről összesen 12 ilyen repülőgép szállt fel. A légiriadó elrendelése után többek közt Kijevben is megszólaltak a szirénák.
Air raid alert in Kyiv pic.twitter.com/BC2F7LvYH3
— Ukraine Front Lines (@EuromaidanPR) July 26, 2023
Úgy tudni, hogy végül a Vinnicjai és Zsitomiri területeken lehetett robbanásokat hallani. Károkról és áldozatokról egyelőre nincs hír, így elképzelhető, hogy a légvédelem elhárította a rakétákat. A riadót azóta vissza is vonták.
Oroszország belügyminisztériuma körözési listára tette Gennagyij Druzenko ukrán aktivistát és Natalja Mosejcsukot, az 1+ 1 tévécsatorna ukrán műsorvezetőjét – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz RIA Novosztyi állami hírügynökség jelentése szerint tavaly az orosz Nyomozó Bizottság eljárást indított Mosejcsuk ellen orosz pilóták és hozzátartozóik elleni erőszakra való felbujtás miatt.
Ellenük az úgynevezett gyűlöletkeltésről szóló cikkely alapján indult büntetőeljárás, miután az oroszok szerint az orosz katonák elleni erőszakra szólítottak fel.
Moldova csökkenti az orosz nagykövetség Moldovában akkreditált diplomatáinak létszámát – jelentette be a szerdai kormányülésen Nicolae Popescu külügy- és európai integrációs miniszter az MTI szerint.
A tárcavezető szerint fennáll a gyanú, hogy „a nagykövetség munkatársai egy részének köze van a moldovai belpolitikai helyzet destabilizálásához”. Moldovai tömegtájékoztatási eszközök a napokban arról adtak hírt, hogy az orosz nagykövetség épületének tetején antennákat helyeztek el, amelyeket feltehetőleg kémtevékenységre használnak (korábban Európa más országaiban, így Magyarországon is láttak ilyen antennákat).
Chisinauban szerdán bekérették a külügyminisztériumba Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet, hogy ismertessék vele a képviselet létszámának csökkentésére vonatkozó döntést. A nagykövet a látogatás után kijelentette, hogy az „úgynevezett kémbotrány” csak ürügy a régen elhatározott létszámcsökkentésre. Értékelése szerint ez egy olyan barátságtalan lépés, amely komolyan aláássa a párbeszéd lehetőségét a két ország között.
Oroszország nem hagyja válasz nélkül a moldovai hatóságok döntését – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Teljesen megalapozatlan és barátságtalan intézkedésnek tartjuk, amely nem maradhat válasz nélkül. Ez egy újabb, a kétoldalú kapcsolatok lerombolását célzó lépés a chisinaui rezsim részéről
– értékelte az orosz nagykövetség létszámának csökkentését az orosz külügyi szóvivő.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) őrizetbe vett egy orosz informátort, aki Moszkvának segített a mikolajivi vasúti hidak elleni légitámadások előkészítésében.
Az informátor a területre ment, és titokban rögzítette az Ukrán Fegyveres Erők katonai felszerelésének mozgási útvonalait
– áll az SBU közleményében.
„Az informátor egy hírvivő segítségével küldte el az összegyűjtött információkat az orosz különleges szolgálatnak médiafájlok formájában, amelyek a területre és az ukrán védők fegyverzetének becsült számára utaló linkeket tartalmaztak” – tette hozzá az SBU.
СБУ затримала інформатора рф, який готував повітряні удари по залізничних мостах Миколаєва
— СБ України (@ServiceSsu) July 26, 2023
➡️ https://t.co/VB8h1Sm1l6 pic.twitter.com/fnhzvyBBFA
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy megerősítik Kijev légvédelmét.
Légvédelmi rendszerünket megerősítik. Oda irányítjuk, ahol most a legnagyobb szükség van rá
– mondta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson tett nyilatkozatában.
Hozzátette, hogy az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága és a Külföldi Hírszerző Szolgálat is jelentette neki az ellenség tevékenységét – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Vlagyimir Putyint megbénította a Wagner-zsoldosok múlt havi, rövid ideig tartó lázadása, annak ellenére, hogy a kiszivárgott hírszerzési dokumentumok szerint figyelmeztették, hogy készülődik.
A The Washington Post beszámolója szerint az orosz biztonsági szolgálatok két-három nappal a lázadás kezdete előtt figyelmeztették Putyint, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner főnöke valószínűleg lázadást tervez.
Egy névtelenségét megőrizni kívánó európai biztonsági tisztviselő a Postnak elmondta:
Putyinnak volt ideje meghozni a döntést, hogy felszámolja a lázadást és letartóztassa a szervezőket. Aztán amikor elkezdődött, minden szinten bénultság uralkodott. Teljes megdöbbenés és zűrzavar uralkodott. Sokáig nem tudták, hogyan reagáljanak
– fogalmazott.
A Sky News szerint a hírszerzési dokumentumokból kiderül, Putyin határozatlansága arra utal, hogy fél egy olyan hadúrral szemben fellépni, mint Prigozsin.
Az állítások alátámasztják William J. Burns, a CIA vezetőjének múlt heti megjegyzéseit, aki szerint az orosz hadsereg, a biztonsági szolgálatok és a tisztviselők, úgy tűnt, hogy sodródnak, amíg a lázadás zajlott.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban tagadta a bénultsággal kapcsolatos állításokat, és azt mondta, hogy azokat olyan emberek állították, akiknek nulla információjuk van.
Marat Kasem, a Szputnyik nevű lap litvániai kiadásának főszerkesztője elhagyta Lettországot, ahol nemrég elmarasztalták a bíróságon – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség szerint Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte a Szputnyik rádiójában, hogy Kasem elhagyta Lettországot, attól tartva, hogy folytatódik ellene a bűnügyi eljárás.
Kasem tavaly december 30-án – a RIA Novosztyi szerint családi okokból – érkezett Lettországba. Rigában január 5-én őrizetbe vették, és négy hónapig fogságban tartották.
Heves orosz támadás történt kedden a déli Herszoni területen, aminek két halálos áldozata is lett.
Szerda reggel a Telegram alkalmazásában Oleksandr Prokudin regionális kormányzó azt írta, hogy 55 lövedék csapódott be a régióban, és legalább három ember megsebesült.
Arról is beszámolt, hogy két ember meghalt, miután a lövések egy lakóházat és egy mezőgazdasági vállalkozást értek a Herszontól nem messze, északkeletre fekvő Kahovka körzetben – közölte a Sky News.
A CNN egy cikkben elemezte azt, hogy miért dönthetett úgy a nagy nyugati nemzetközi cégek jelentős része, hogy a háború ellenére is Oroszországban marad.
A hírportál szerint mostanra nagyon „kockázatossá” vált egy-egy vállalat számára az, hogy Oroszországban maradnak, miközben az ország elhagyása is egyre nagyobb költségekkel és egyre több komplikációval járna. Szerintük ennek is tudható be az, hogy többek között olyan vállalatok, mint a Nestlé, a Heineken vagy a (többek közt) Milka csokoládét és az Oreo kekszet forgalmazó Mondelez is Oroszországban maradt.
ezek a vállalatok mostanra két tűz közé kerültek.
Egyik oldalról a nyugati szankciók és a közvélemény szorongatják őket, miközben a másik oldalról az orosz kormányzat is egyre ellenségesebb velük szemben, és megnehezíti számukra azt, hogy eladják az oroszországi érdekeltségeiket.
Többek közt a francia Danone-nal és a dán Carlsberggel is példát statuáltak azáltal, hogy Vlagyimir Putyin egy tollvonással államosította az oroszországi érdekeltségeiket akkor, amikor már csak egy lépésre voltak attól, hogy eladják azokat.
Magyar részről az OTP oroszországi tevékenységéről született sok sajtócikk. A vállalat szintén arra hivatkozott májusban, hogy nem tudják elhagyni az országot, mivel az orosz elnök rendeletben tiltotta meg a külföldi érdekeltségű bankok tulajdonoscseréjét.