Videóban cáfolta Putyin szövetségese azt, hogy halálos beteg lenne

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Fordulóponthoz ért a háború: a szakértő azt is elárulta, miért.
• Kiderült, hogy elképzelhetetlen összegekbe került az oroszoknak a konfliktus.
• A NATO főtitkára elmondta, mikor lehet vége a háborúnak.
• Az orosz csapatok erősítést küldtek egy stratégiailag fontos városba.
• Videón cáfolta meg Putyin szövetségese, hogy halálos beteg lenne.
• Ukrajna bejelentette egy település visszafoglalását.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök egy fórumon azt mondta: lehetetlenségnek tartja, hogy az országba belekeveredjen a háborúba.

Belarusz területén nem fognak modern körülmények között háborút vívni. Ez lehetetlen. Azért lehetetlen, mert mi vagyunk a világ legbékeszeretőbb nemzete 

– fogalmazott a RIA Novosztyi szerint. Hozzátette azt is, hogy ők nem fenyegetnek senkit „atomfegyverekkel vagy katonai egységekkel” (bár az országba nemrég taktikai atomfegyverek érkeztek).

Megjegyezte azt is: ha mégis elérné egy ország a háborút, akkor ők lesz a „breszti erőd” (visszautalva ezzel arra, hogy a ma Nyugat-Belaruszban, a lengyel határ mellett fekvő várost nagy erőkkel védték a szovjetek 1941-ben, a náci invázió első napjaiban).

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond csütörtökön az amerikai szenátorok előtt – írja a CNN.

Az ukrán államfő jövő héten Joe Bidennel is találkozik majd washingtoni útján. Mint a CNN megjegyezte: a beszédre azelőtt kerül sor, hogy az amerikai kongresszus döntést hozna arról, hogy adnak-e további támogatást Ukrajnának.

Emlékeztettek arra is, hogy Zelenszkij tavaly is beszédet mondott Washingtonban, és azóta még több ellenzője akadt annak, hogy az Egyesült Államok további támogatást adjon Ukrajnának. 

Az ukrán elnöki hivatal egy képet közzétéve közölte, hogy visszavették a Bahmut közelében fekvő Kliscsijivkát – írja a CNN.

A képen öt katona tartja az ukrán zászlót, és a CNN szerint megerősíthető az, hogy valóban a falu közepén levő templom előtt állnak.

Ezenkívül egy másik videó is készült, azon hat katona jelenti be, hogy felszabadították a falut. A háttérben azonban tüzérségi tűz hallatszik, nagyjából fél kilométerre, ugyanis az oroszok a katonák szerint megpróbálták visszavenni a falut. 

Kliscsijivkáról a legutóbb hír az volt, hogy véres harcok folynak érte. A települést még 8 hónapja foglalták el a Wagner-csoport erői. 

Lelassult az oroszok offenzívája a Harkivi területen, Kupjanszk városának térségében – írja az rbc.ua az ukrán keleti hadseregcsoport szóvivőjére, Ilja Jevlasra hivatkozva.

Kupjanszknál augusztus elején indult egy orosz offenzíva, amely egy nagy ukrán evakuációt is eredményezett. Az ukrán haderő szóvivője most azt mondta egy interjúban, hogy ez a támadás lelassult.

Jevlas szerint ennek két oka van: az egyik az, hogy a front más pontjain védekezniük kell az orosz csapatoknak az ukrán támadás ellen, a másik pedig az, hogy a kupjanszki előrenyomulásban felőrlődtek az orosz csapatok, és rendezniük kell a soraikat. 

Vasárnap késő délután lezárták a kercsi hidat, amelyet a tavaly ősszel már egy ukrán csapás érhetett.

A lezárásról a híd saját Telegram-oldalán számolták le. Azt írták, hogy a forgalmat ideiglenes jelleggel állították le, és arra kérték a hídon levőket, hogy maradjanak nyugodtak, kövessék az ott tevékenykedő tisztviselők utasításait.

Hogy miért kellett lezárni a hidat, azt nem közölték. Ugyanakkor pár órája megjelent egy videó, amelyen az látható, hogy valami füstölt (és esetleg felrobbanhatott) a híd közelében.

A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalosan is fogolystátuszt adott Igor Koljkajevnek, Herszon polgármesterének – írja az rbc.ua.

Igor Koljkajev Herszonban maradt, és folytatta a munkáját akkor, amikor 2022. április 25-én az oroszok elfoglalták a várost.  Az ukrán portál emlékeztetett arra, hogy Koljkajevet még 2022 júniusában rabolták el az oroszok. A Vöröskereszt azonban csak most vette fel őt a foglyok listájára, amit Koljakev fia is megerősített.

Állítása szerint a Vöröskereszt adta meg a státuszt, hogy az oroszok nemrég elismerték, hogy valóban náluk van fogságban az apja. „Azt nem mondták el, hogy pontosan hol vagy milyen állapotban van” – tette hozzá.

Az ukrán hadsereg öngyilkos drónja támadást kísérelt meg egy stratégiai fontosságú katonai reptér ellen Oroszország egyik régiójában, a Kalugai területen – írja az mk.ru a Mash nevű orosz Telegram-csatorna alapján.

Közlésük szerint a támadás a Sajkovka légibázist érte, de az öngyilkos drónt még időben sikerült megsemmisíteniük Mi–28-as helikoptereknek. Áldozatokról és károkról nem érkezett hír.

Az mk.ru emlékeztetett arra is:

Az egyik csapás 2022. októberben, míg a másik pár hete, idén augusztusban volt. Az utóbbi támadás nem sokkal azután történt, hogy egy másik reptéren az ukránok elpusztítottak egy szuperszonikus bombázót.

Egy drón zuhant le Oroszország egyik régiójában, a Tulai területen vasárnap – számolt be a RIA Novosztyi.

Úgy tudni, hogy a drón Moszkva városa felé tartott, amikor lelőtte az orosz légvédelem, ezután zuhant le.

Az orosz állami hírügynökség szerint a drón maradványai egy logisztikai központot találtak el. A helyszínre megérkeztek a katasztrófavédelem egységei, de sérültekről vagy jelentős károkról még nem számoltak be.

Az eset miatt vizsgálat is indult. A RIA Novosztyi megjegyezte, hogy az ukránok több alkalommal is támadtak egyes orosz régiókat drónokkal a közelmúltban.

Négy republikánus szenátor levelet írt az Egyesült Államok elnökének, hogy ne halogassa tovább a nagy hatótávolságú ATACMS-rakéták átadását Ukrajnának – írja a Kyiv Independent.

A Tom Cotton, Roger Wicker, Susan Collins és Lindsey Graham által jegyzett levélben azt írták:

A további késlekedések csak még jobban aláaknázzák az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit, és meghosszabbítják a konfliktust.

Hozzátették azt is, hogy Washington elküldheti ezeket a fegyvereket anélkül, hogy érdemben csökkentené a saját harci képességeit, az ukránok csapásmérési lehetőségeit viszont elősegítené az átadásuk.

A késlekedés csak még több emberéletbe fog kerülni, és meghosszabbítja a konfliktust

– fogalmaztak a republikánus szenátorok. 

A napokban egyre több hír jelent meg arról, hogy az amerikaiak tényleg átadják ezeket a rakétákat, és már azt is pedzegette a külföldi sajtó, hogy mikor érkezhetnek Ukrajnába.

A minap már írtunk arról, hogy két kereskedőhajó, a Resilient Africa és az Aroyat Ukrajnába érkezhet. A BBC azóta arról számolt be, hogy ez a két hajó meg is érkezett.

Azt is közölték, hogy a két hajó az óceániai szigetállam, Palau zászlaja alatt hajózva kötött ki Csornomorszk kikötőjében, a legénységük pedig ukrán, török, azeri és egyiptomi emberekből állt össze.

A 20 ezer tonnányi, Ukrajnából felpakolt gabonát Egyiptomba és Izraelbe szállítják, ahonnan Ázsia és Afrika államai felé mehetnek tovább az áruk. 

Az orosz hadsereg tüzérségi csapást hajtott végre egy harkivi hadiüzem ellen – írja a RIA Novosztyi. 

Közlésük szerint egy Grad-rakétarendszerrel csaptak le a Harkiv városában lévő üzemre, ahol az ukrán hadsereg harcjárműveinek javítása zajlott.

Ezenkívül azt is közölték, hogy a Donyecki területen ukrán parancsnoki állások ellen is csapásokat hajtottak végre. Herszonban egy drónirányító központot, Zaporizzsjában pedig egy lőszerraktárat semmisítettek meg a közlemény szerint. 

Kim Dzsongun médiacsapata kénytelen volt felugrani az észak-koreai diktátor páncélozott luxusvonatára, miután majdnem lemaradt róla. A vicces felvételeket akkor rögzítették, amikor a vonat elhagyta a Komszomolszk-on-Amurand állomást, és Vlagyivosztok felé tartott – írja a Metro.

Két orosz tisztviselőt, Mihail Degtyarevet, Habarovszk régió kormányzóját és Alekszandr Zhornikot, Komszomolszk-on-Amur polgármesterét látták, amint szovjet stílusban megtapsolták Kimet, amikor a vonata kihajtott az állomásról.

Korábbi felvételeken az is látható volt, ahogyan Kim Dzsongun fekete Maybach limuzinját felpakolták a vonatra. Kim Dzsongun egész héten Vlagyimir Putyinnál járt fontos megbeszéléseken, ma pedig orosz vadászgépeket mutattak neki.

Michael Kofman elemző szerint az ukránok ellentámadása a végéhez közeledik. A szakértő szerint mindkét félnek vannak stratégiai tartalékjai, a kulcs pedig a takarékosság lehet – számol be róla az Unian.

„A háború döntő szakaszba fog lépni. Nehéz megbecsülni, hogy mikor ér véget az ukrán offenzíva. A művelet struktúrája nem lineáris, de közeledünk az utolsó szakaszához” – fejtette ki a szakember.

Elmondása szerint stratégiai tartalékokat alakítanak ki a harcoló felek. Meghatározó lehet a tartalékok megfelelő elosztása.

Hatástalanítottak az ukránok egy vasárnap reggel kilőtt orosz cirkálórakétát Odessza régióban – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A támadás elhárításáról egy látványos videó is készült, amelyet az  ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy hozott nyilvánosságra. 

„Odessza, a szeretett város nyugodtan aludhat!” – írta a felvételhez Olescsuk.

Oroszország  52 ezer katonát tart fenn Bahmut irányában, keleten pedig összesen 150 ezer orosz katona van – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Ilja Jevlas ukrán katonai szóvivő szerint az ukrán védelmi erőknek sikerül megakadályozniuk, hogy az orosz katonák áttörjék az ukrán védelmet.

Megjegyezte, hogy az oroszoknak 7-8-szor nagyobbak lehetnek a veszteségei‚ mint az ukrán fegyveres erőknek.

Lengyelország vasárnaptól kitiltja területéről az Oroszországban nyilvántartott autókat – írja a Sky News.

Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter szerint a lépés egy újabb szankció Oroszországgal szemben a „brutális háború miatt”. Hozzátette, hogy az orosz állam veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra. 

Az orosz rendszámú teherautókat korábban már kitiltották Lengyelországból.

Ukrajna titkolja az ország lakosságáráról készült adatokat, miközben az ukrán népet a „kihalás veszélyezteti” – mondta Masaru Sato, a japán külügyminisztérium egykori főelemzője.

A politológus szerint Ukrajnában 2001-ben volt utoljára népszámlálás, azóta pedig államtitok, hogy az országban mekkora a pontos népesség – írja a ria.ru.

Megjegyezte, hogy Ukrajnában nem sok katonakorú férfi maradt, ezért szerinte a kihalás veszélye fenyegeti az ukrán népet. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Németországot, hogy növelje védelmi kiadásait az ukrajnai háború miatt – számolt be az EuroPravda.

A NATO-főtitkár felidézte, hogy a szövetség tagjainak vilniusi vezetői megállapodtak abban, hogy a védelmi kiadások minimális küszöbét a GDP két százalékában határozzák meg.

„Amikor nő a feszültség, növelni kell a védelmi kiadásokat” – hangsúlyozta. 

A Krímet és Moszkvát is támadták drónokkal az ukránok az éjszaka. Az orosz hatóságok közlése szerint vasárnap hajnalban legalább hat drónt lőttek le a Krím félsziget partjainál, két másikat pedig a fővárosi régió felett.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester tájékoztatása szerint nem érkezett jelentés a lehullott roncsok által okozott károkról.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna összehangolt dróntámadást hajtott végre a Krím ellen. A drónokat a félsziget északnyugati, nyugati és keleti partjainál semmisítették meg. Károkról vagy áldozatokról nem érkezett jelentés az MTI híradása szerint.