Pongrác
EUR 387,98 Ft USD 360,22 Ft GBP 451,18 Ft BUX 69 202 Ft OTP 18 315 Ft MOL 3 076 Ft
10 °C
22 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 3 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

A világ egyik legpusztítóbb fegyverét adja Kijev kezébe Washington

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Balizs Benedek

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is.

  • Molnár Szabina

    A Pentagon új segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely kazettás bombákat is tartalmazni fog. A csomagban ezenkívül

    • 32 Bradley páncélozott személyszállító járműveket és 32 Stryker páncélozott személyszállító járműveket;
    • további lőszereket a Patriot és a HIMARS légvédelmi rendszerekhez;
    • AIM-7 légvédelmi rakétákat;
    • Stinger és Javelin légvédelmi rendszereket;
    • 31 darab 155 milliméteres ágyút;
    • 105 milliméteres és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket;
    • csőből indítható rakétákat;
    • Penguin pilóta nélküli légi rendszereket;
    • aknamentesítési felszereléseket, pótalkatrészeket, kézifegyvereket és 28 millió lőszert;
    • 37 taktikai járművet is kapnak az ukránok.
  • Molnár Kamilla

    A szlovák államfő pénteken Pozsonyban tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a NATO-, illetve az EU-csatlakozásról.

    Caputová elmondta, 

    reméli, hogy a jövő héten megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón határozottabb álláspontot fogalmaznak meg Ukrajna csatlakozását illetően a vezetők.

    Emellett bejelentette, hogy a két ország között a lőszergyártást és egy új típusú tarack kifejlesztését érintő együttműködés lépett életbe.

    Az államfői találkozó ideje alatt a volt szlovák miniszterelnök, Robert Fico is nyilatkozott az ukrán helyzetet illetően.

    A volt kormányfő kijelentette:

    Ha Ukrajna NATO-tag lenne, az ellentétes lenne Szlovákia nemzeti érdekeivel.

  • Molnár Szabina

    Joe Biden amerikai elnök és tanácsadói „egyhangú döntést” hoztak a kazettás bombák Ukrajnába küldéséről – közölte Jake Sullivan pénteken egy sajtótájékoztatón.

    Ukrajna hamarosan ilyen típusú bombákat kap az Egyesült Államoktól.

    A nemzetbiztonsági tanácsadó hozzátette, hogy Kijev biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogyan fogja használni a lőszereket, és hogy Oroszország a háború kezdete óta széles körben használja azokat.

    Azt, hogy hogyan működik egy ilyen bomba, az alábbi animációban mutatják be:

    Hogy milyen pusztításra képes, azt már korábban láthattuk, hiszen Moszkva már többször is használt ilyen típusú robbanószert az ukrajnai háborúban. A következő videóban egy ilyen támadásról nézhetnek képsorokat. A felvételek tavaly márciusban készültek.

  • Péter Alvarez

    Dr. Jurij Felsztinszkij, a híres történész azt nyilatkozta a Sky Newsnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csak azért van még hatalmon, mert az FSZB, az orosz biztonsági szolgálat ezt lehetővé teszi számára. 

    A történész szerint a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin az FSZB támogatását élvezi, ezért bántak vele kesztyűs kézzel a meghiúsult lázadást követően.

  • Péter Alvarez

    A brit külügyminiszter szerint Oroszországnak teljes hozzáférést kell biztosítania az ENSZ nukleáris felügyelőszervének az orosz erők által megszállt zaporizzsjai atomerőműhöz, hogy garantálják a nukleáris biztonságot.

    James Cleverly szerint Oroszország nem veszélyeztetheti tovább Európa legnagyobb atomerőművének biztonságát.

    A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szorgalmazta, hogy a teljes telephelyre bejuthasson, miután Ukrajna azt állította, hogy Oroszország aláaknázta az erőművet. A Kreml tagadja az ukrán vádakat.

  • Péter Alvarez

    Oroszország bejelentette, hogy betiltja a Human Rights House Foundation (HRHF) elnevezésű, oslói székhelyű nonprofit csoportot. A szervezetet azzal vádolják, hogy viszályt szít az orosz társadalomban – írja a Sky News. 

    A HRHF egy nyolcvan emberi jogi szervezetet tömörítő koalíció, amely a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságért száll síkra a Nyugat-Balkánon, a Kaukázusban és Kelet-Európában, többek között Ukrajnában.

    A szervezetet magánadományokból és kormányzati forrásokból tartják fenn.

    A projekteik közé tartozik a fehéroroszországi politikai foglyok védelme és egy észak-ukrajnai oktatási és rendezvényközpont működtetése.

  • Molnár Szabina

    Ukrajna Zuzana 2 önjáró tarackokat fog vásárolni Szlovákiától – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    A napokban írták alá a szerződést 16 darab Zuzana 2 önjáró löveg gyártásáról

    – mondta az államfő.

  • Molnár Szabina

    Az oroszok géppuskafészkeket helyeztek el a zaporizzsjai atomerőmű blokkjainál, amint az a média által nemrég közzétett műholdfelvételeken is látható – közölte Petro Kotin, az Enerhoatom igazgatója.

    Gépfegyverfészkeket helyeztek el az erőműegységek egyes tetőin. Ezek a képek azt is mutatják, hogy ott többek között robbanóanyagok is lehetnek... És valóban, vannak robbanószerek, fegyverek és minden más olyan dolog, aminek nem szabadna egy ilyen létesítményen lennie

    – fogalmazott.

  • Péter Alvarez

    Az ARD médiacsoporthoz tartozó WDR és NDR német médiumok oknyomozó újságírói szerint a német hírszerzés lehallgatta Jevgenyij Prigozsin és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök beszélgetéseit a Wagner-lázadás idején.

    A Spiegel korábban azt írta, hogy a német hírszerzésnek nem volt tudomása a zendülésről – írja az mk.ru. A WDR és az NDR újságírói szerint azt állítják, hogy a német hírszerzés közvetlenül értesült Lukasenka közvetítői szerepéről.

    Már a zendülés előtt egy héttel információik voltak arról, hogy lázadás törhet ki, de nem tudták ellenőrizni és megerősíteni ezeket az információkat. A hírszerzés csak június 23-án este, közvetlenül a lázadás kezdete előtt tett jelentést.

    A hírszerzés nem kommentálta a hírt.

  • Balizs Benedek

    Jurij Malasko, Zaporizzsja katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon közölte, hogy Oroszország napközben csapást mért a dél-ukrajnai városra.

    Tűz ütött ki Zaporizzsjában, miután az oroszok eltaláltak egy infrastrukturális létesítményt – írja a Sky News.

    A sérültekről nem adott információt.

  • Balizs Benedek

    A Wagner-csoport harcosai még nem érkeztek meg az Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök által javasolt táborokba. Ezt Leonyid Kaszinszkij, a belorusz védelmi minisztérium vezetőjének tanácsadója jelentette be.

    Az orosz MK cikkében megjegyzi, a Belaruszban lévő Mogiljev régióban található sátortáborról van szó.

    Kaszinszkij hangsúlyozta, hogy a tábor 5000 fő befogadására alkalmas, és a katonai, valamint a polgári közigazgatás képviselőinek kiképzésére hozták létre.

  • Balizs Benedek

    Mint arról már írtunk, Harry Styles brit énekes nemrég Varsóban koncertezett, fellépésén pedig az ukrán zászló színeibe öltözve jelent meg.

    Az RTL most arról ír, Styles egy nemzetközi szervezet segítségével „meghívott” három ukrán menekültet, egy anyukát, 13 éves lányát és barátnőjét.

    Mióta tavaly kénytelenek voltunk elhagyni az ukrajnai otthonunkat, hatalmas kihívást jelent az új országban való alkalmazkodás – különösen a lányomnak, Dariának és a 10 éves fiamnak

    – mondta az anyuka, aki örül neki, hogy végre eltölthetett egy felhőtlen éjszakát a lányával, ahol egy kis időre elfelejthette a mindennapok problémáit.

  • Balizs Benedek

    Az Interesting Engineering cikke szerint a britek által Ukrajnának adományozott Storm Shadow rakétát sikerült megkaparintania Oroszországnak. A portál megjegyzi, ez a legfejlettebb és legnagyobb hatótávolságú cirkálórakéta, amely az ukrán fegyverarzenálban megtalálható.

    A Twitterre felkerült képek szerint a rakéta vagy meghibásodott, vagy az oroszok lőtték le, de a törzsének hátsó része nagyrészt épségben megmaradt.

    A Storm Shadow GPS/INS rendszert használ, a repülés végén nagy felbontású, infravörös célkeresőt (IIR) alkalmaz, felszerelve egy automatikus célpontfelismerővel (ATR).

    Ha az érzékelőt, valamint a hozzá tartozó fedélzeti elektronikát és szoftvert használható állapotban találják meg, Oroszország értékes információkhoz juthat a Storm Shadow képességeiről és gyenge pontjairól. Emellett a szakértők szerint nagy segítség lehet az orosz rendszerek továbbfejlesztésében is.

  • Belák Tamás

    Az Oroszországban kémkedés vádjával őrizetbe vett amerikai riporter, Evan Gershkovich édesanyja azt mondta a fia kollégájának adott interjúban, nem tud reménykedni benne, hogy fia kiszabadul – írja a Sky News.

    A 32 éves, amerikai állampolgárságú, a The Wall Street Journal (WSJ) munkatársaként dolgozó Gershkovichot már száz napja fogva tartják.

    Oroszországban az elítélési arány közel százszázalékos

    – mutatott rá a The Wall Street Journal riportere a Gershkovich szüleivel folytatott interjú során.

  • Kiss Márton Balázs

    Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől május végéig 4 019 815 ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

    Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

    A jelentés szerint a háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb (1 111 590) ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki.

    Németországot Lengyelország (991 375; 25 százalék), majd Csehország (340 090; 8 százalék) követte.

    A május végi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal, azaz mintegy 57 300-zal növekedett az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma.

    A legnagyobb emelkedést Németországban figyelték meg, ahol 21 355-tel több ilyen végzést adtak ki az előző hónaphoz képest. Jelentősebb emelkedést továbbá Csehországban (8240) és Romániában (3825) figyeltek meg.

    A korábbi hónapokhoz képest azonban csökkenést regisztráltak Lengyelországban (-3660), Portugáliában (-470), Franciaországban (-170) és Észtországban (-30) is.

    Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (32,3), Észtországban (26,4), Lengyelországban (26,3), Litvániában (24,9) Bulgáriában (23,1) és Lettországban (22,5) volt a legmagasabb, uniós szinten ez az adat 9.

    Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,6 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 18,8 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.

    A jelentésből kiderül továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 31 480 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, írja az MTI.

  • Kovács Ferenc

    Több mint 25 ezer ukrán állampolgárt tekintenek az Orosz Föderáció civil túszainak.

    Ezt Dmitro Lubinetsz, az ukrán parlament emberi jogi biztosa jelentette be a „Jog Légiója” elnevezésű összukrajnai emberi jogi fórumon − közölte az Ukrinform.

    „Tegnap (július 6-án – a szerk.) újabb fogoly-visszaszállításra került sor. A mai napig 2576 ukrán állampolgárt sikerült visszahoznunk, akik közül 144 civil túsz. Most már csak orosz fogságban több mint 25 ezer civil túsz van. Mennyi időre van szüksége Ukrajnának, hogy minden állampolgárát visszaszerezze? Ha nem indítunk el egy hatékony mechanizmust, akkor évekig, évtizedekig fog tartani. Az Orosz Föderáció minden nap kínzásnak teszi ki polgárainkat. Mi ezt dokumentáljuk” − mondta Lubinets.

  • Belák Tamás

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Szlovákiába érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Zuzana Caputová államfővel – jelentette a The Guardian.

    Zelenszkij a háborús támogatások megsürgetése és Ukrajna NATO-csatlakozásának előremozdítása érdekében sorra járja Európa országait. A körút Bulgáriát, Csehországot és Törökországot is érinti.

  • Kovács Ferenc

    Az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) letartóztatott egy férfit, aki az állami média szerint bevallotta, hogy Ukrajna nevében felrobbantott egy hidat a Krímben − írta meg a Sky News. 

    Őrizetbe vettek egy szimferopoli lakost, akit ukrán hírszerzők szerveztek be, és később felrobbantott egy vasúti pályát a Krímben

    − jelentette a RIA.

    „Bevallotta, hogy együttműködött az ukrán különleges szolgálatokkal, szabotázsról szóló cikkely alapján indítottak ellene eljárást” − tették hozzá.

    Az ukrán biztonsági szolgálat korábban közölte, hogy őrizetbe vett egy orosz alvó ügynököt, aki megpróbált információkat átadni a Kremlnek.

  • Belák Tamás

    Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő és az Európa Tanács tagja a júniusi Wagner-lázadás kapcsán arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyengült – írja a Sky News.

    A képviselő elmondta, hogy szerinte ez annak a jele lehet, hogy „a Putyin-rezsim napjai meg vannak számlálva”.

    A Wagner-lázadás megmutatta, hogy a Putyin-rezsim a Nyugattól függetlenül összeomolhat saját belső gyengeségei miatt

    – fogalmazott Goncsarenko az Atlantic Councilnak írt cikkében.

    „Eljött az ideje, hogy elkezdjünk felkészülni egy Putyin utáni Oroszország lehetőségére” – tette hozzá.

  • Kovács Ferenc

    Az ukrán külügyminisztérium megosztott egy videót, amely három forgatókönyvet vázol fel, amelyekben Oroszország „piszkos bombává” változtathatja a zaporizzsjai atomerőművet − írta meg a Sky News. 

    Az Egyesült Államok járványügyi hivatala (CDC) meghatározása szerint a piszkos bomba „robbanóanyagok, például dinamit, radioaktív porral vagy granulátummal való keveréke”. Amikor a dinamit vagy más robbanóanyag felrobban, a robbanás radioaktív anyagot juttat a környező területre.

    Oroszország tavaly március óta tartja ellenőrzése alatt az atomerőművet, és a közelmúltban olyan pletykák keringtek, amelyek szerint erői robbanóanyagot helyeztek el az erőmű két épületének tetején. 

    Ukrajna azt követően hozta nyilvánosságra a videót, hogy több nukleáris szakértő szerint az erőműben bekövetkezett robbanás nem jelent valós radiológiai kockázatot a létesítmény területén kívül.

  • Kiss Márton Balázs

    Csehország miniszterelnöke ígéretet tett arra, hogy katonai helikoptereket küld Ukrajnának, miután tegnap Prágában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a Sky News.

    Petr Fiala péntek reggel ígéretet tett a repülőgépek leszállítására, és felszólította a NATO-tagokat, hogy támogassák azt a törekvést, amely lehetővé tenné Ukrajna csatlakozását a szövetséghez.

    Hozzátette, hogy Ukrajna biztonsága egész Európa érdeke, és a szövetségeseknek továbbra is fegyverekkel kell támogatniuk az országot.

    Fiala továbbá arról is beszélt, hogy a Csehországban befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésének kifizetésére lehetne fordítani.

  • Kovács Ferenc

    Az ukrán biztonsági szolgálat azt állítja, hogy őrizetbe vett egy orosz FSZB-ügynököt, aki hírszerzési információkat továbbított Moszkvának, miután munkát kapott egy védelmi vállalatnál a Kirovohrad régióban − közölte a Sky News.

    Azt állítja, hogy az ukrán állampolgárságú férfi egy orosz alvóügynök volt, akit a háború kezdetén „aktiváltak”, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön az országba behozott külföldi fegyverekről.

    A férfi korábban hosszú ideig Oroszországban dolgozott, állítja az SZBU.

    „Tetten érték”, amikor dokumentumokat fényképezett − amiért a Kreml orosz állampolgárságot ígért neki, állítják az SZBU ügynökei.

  • Kiss Márton Balázs

    Előzetes megállapodás született az Európai Parlamentben a „lőszergyártást támogató törvény” elfogadásáról, amely az európai védelem megerősítését és Ukrajna támogatását célzó stratégia része. Ezt az EU Tanácsának sajtószolgálata jelentette be.

    A törvény elfogadása lehetővé teszi, hogy az uniós költségvetésből sürgősen 500 millió eurót különítsenek el a tüzérségi lőszerek és rakéták gyártási kapacitásainak bővítésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    „A mostani megállapodással az EU megerősíti és felgyorsítja saját lőszer- és rakétagyártását Európában. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az EU rendíthetetlenül elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, megerősítve az EU védelmi technológiáját és ipari bázisát” – mondta Margarita Robles spanyol védelmi miniszter.

    Az elfogadott szabályok lehetővé teszik, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújtson az európai lőszer- és rakétagyártási kapacitás fejlesztéséhez az ellátási és gyártási lánc teljes hosszában.

  • Kiss Márton Balázs

    Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és a Wagner-erők már nem tartózkodnak Belaruszban, ami arra utal, hogy Prigozsin esetleg nem tartja be a megállapodást, amelyet a Wagner-lázadása után kötött.

    Prigozsin, Putyin és Lukasenka olyan megállapodást kötött, amely Prigozsin és a lázadásban részt vevő Wagner-erők számára nem részletezett biztonsági garanciákat ajánlott Belaruszban – emlékeztet a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

    A megállapodás teljes tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de úgy tűnik, hogy a Wagner nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat, teszi hozzá a szervezet.

    Néhány orosz forrás is arról számolt be, hogy Prigozsin Oroszországban tartózkodik, de az ISW mostanáig nem tudta megerősíteni a Wagner-vezér pontos tartózkodási helyét.

  • Kiss Márton Balázs

    Az orosz hadsereg szisztematikus vallásüldözést folytat a megszállt Ukrajnában – állítja egy orosz ellenzéki újság a Sky News híradása szerint.

    A magát független sajtóorgánumnak nevező Vertska azt állítja, hogy a tavaly februári invázió óta 109 vallásüldözést és közel 600 imahely lerombolását jegyezték fel Ukrajnában.

    A jelentés szerint a legtöbb áldozat ortodox keresztény és protestáns, sokakat elraboltak, letartóztattak, elfogtak, megkínoztak és megöltek hitük miatt. Az újság szerint azért üldözték őket, mert „nem voltak hajlandók támogatni az oroszbarát hatóságokat és az orosz ortodox egyházat”.

    Oroszország nem reagált a vádakra.

  • Kovács Ferenc

    Ukrajna hivatalos kérelmet nyújtott be Új-Zélandnak a Csendes-óceáni Partnerség Átfogó és Progresszív Megállapodásához (CPTPP) való csatlakozásra − közölték pénteken a japán és az új-zélandi hatóságok.

    Új-Zéland, amely a partnerség jogi letéteményesi feladatait látja el, május 5-én hivatalos csatlakozási kérelmet kapott Ukrajnától − közölte az új-zélandi külügyminisztérium szóvivője.

    A kérelmezési folyamat következő lépéseit a CPTPP valamennyi tagja fogja meghatározni, akik július 16-án találkoznak az új-zélandi Auckland városában − mondta a szóvivő.

    Japán gazdasági minisztere, Shigeyuki Goto egy szokásos sajtótájékoztatón elmondta, hogy Japánnak, mint CPTPP-tagnak, „gondosan fel kell mérnie, hogy Ukrajna teljes mértékben megfelel-e a megállapodás magas szintjének” a piacra jutás és a szabályok tekintetében − írta meg a The Guardian. 

  • Kovács Ferenc

    Ukrajna „pozitív kimenetelű” megoldást remél a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos „nagyon veszélyes” helyzetre − jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    Tudjuk, hogy a NAÜ kapcsolatban áll az Orosz Föderációval. Hálásak lennénk, ha pozitív kimenetelű lenne ez a veszélyes, nagyon veszélyes történet 

    − mondta Petr Pavel cseh elnökkel közösen tartott prágai sajtótájékoztatóján. 

    Kedden Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország fegyverként használhatja az atomerőművet. Azzal vádolta az orosz csapatokat, hogy „robbanóanyagra emlékeztető tárgyakat” helyeztek el az erőmű tetején − írta meg a CNN.

  • Belák Tamás

    Herszon térségében 10 ember sérült meg az éjszaka folyamán az oroszok támadásának következtében – közölte Olekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője Telegramon.

    Mint írta, az orosz csapatok 37 lövedéket lőttek ki Herszon városára.

    Az orosz hadsereg a régió településeinek lakott területeit találta el; Tavrijske faluban egy kulturális központot és egy kereskedelmi létesítményt Herszonban – idézi a katonai vezetőt az Ukjrajinszka Pravda.

  • Kiss Márton Balázs

    Csaknem egy év elteltével az ukrán Állami Nyomozó Iroda (SBI) vizsgálata lezárta a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök autójának balesetével összefüggő büntetőeljárást.

    „Az előzetes vizsgálat során a szükséges nyomozati (házkutatási) cselekményeket és törvényszéki vizsgálatokat végezték el az eset összes körülményének megállapítása érdekében, amelyek következtetéseit elemezték, és az eredmények alapján –  bűncselekmény hiányában – 2023. július 4-én a büntetőeljárás megszüntetéséről döntöttek” – válaszolta az iroda az Ukrajinszka Pravda megkeresésére.

    Az SBI nem közölt egyéb részleteket, így azt sem, hogy ki volt a felelős a balesetért.

    Tavaly szeptemberben Kijevben ütközött össze Volodimir Zelenszkij ukrán elnök autója egy másik személygépkocsival. A közlemény szerint a Zelenszkijt kísérő orvosok az autó sofőrjét látták el, akit később a mentők szállítottak kórházba.

    Az elnököt is megvizsgálták, ő sérülés nélkül megúszta az ütközést.