Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A Kreml tilalmat rendelt el az olaj- és gázexportra.
• Az ukránok továbbra is drónokkal támadják a Krímet.
• Jelentős tárgyalásokra készülhet az Európai Bizottság Ukrajnával kapcsolatban.
• Putyin rosszul lett, azonnal riasztották hozzá az orvosokat.
• Ukrajna vállalta a felelősséget a szevasztopoli rakétatámadásért.
• Nagyon megsínylik az európai országok a háborút.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Pénteken az ukrán hadsereg egyszerre több orosz támadást is visszavert Donyeck és Zaporizzsja régiókban az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint. Ukrajna keleti és déli részén ugyanakkor továbbra is nehéz a műveleti helyzet – írja az Unian.

A vezérkar szerint az ukrán hadsereg továbbra is Melitopol és Bahmut irányában halad előre, hogy támadási műveleteket hajtson végre. A védelmi erők ezeken a területeken az oroszok kimerítésén munkálkodnak az egész frontvonal mentén.

A CTV News hírei szerint Kanada pénteken további 650 millió kanadai dollár (ami 482 millió amerikai dollárnak felel meg) összegű támogatást jelent be Ukrajnának, melyet a következő néhány évre szétosztva kap majd meg.

Kanada továbbá több Leopard 2 tankot is szállít Ukrajnának, és új szankciókat is bevezet Oroszországgal szemben.

A híreket később Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is megerősítette pénteki beszédében.

Kanada azt tervezi, hogy 650 millió kanadai dollárt különít el 50 páncélozott és speciális evakuációs járműre, amelyeket a kanadai Ontario tartományban fognak gyártani. Oktatókat és technikusokat is küldünk az F–16-oshoz, hogy Ukrajna a legtöbbet hozhassa ki a repülőgépből

– idézi az Unian a miniszterelnököt.

2022 januárja óta Kanada több mint 9,8 milliárd kanadai dollár (7,2 milliárd amerikai dollár) katonai, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának.

A szövetségi kormány több körben is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, kanadai hadsereget küldött Európába ukrán katonák kiképzésére, és több mint 175 000 ukránt fogadott be az országban.

Ukrajna Poltava régiójának megbízott kormányzója, Dmitro Lunin arról számolt be Telegramon, hogy az oroszok rakétatámadásokat indítottak Kremencsuk ellen.

Lunin beszámolója szerint sok a halott és a sebesült. Az egyik rakétát az ukrán légvédelmi erők lelőtték – tudatta a Sky News.

További részleteket egyelőre nem közöltek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és felesége, Olena Zelenszka ottawai rezidenciáján találkozott Mary Simon kanadai főkormányzóval. Az Ukrinform tudósítása szerint a találkozó körülbelül fél órán át tartott.

A főkormányzó az első magas rangú kanadai tisztviselő, akivel Zelenszkij a látogatásakor találkozott. Az ukrán elnök Zelenszka rezidenciája után Justin Trudeau kanadai miniszterelnökhöz ment, akivel először kétoldalú találkozót, majd kibővített formátumú tárgyalásokat folytat.

Ádáz harcok dúlnak a Donyecki területi Bahmuttól délre lévő, az ukrán erők által szeptember 17-én visszafoglalt Kliscsijivka településnél – közölte az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy pénteki tévéműsorban.

Illja Jevlas szavai szerint különösen a helyi vasút mentén zajlanak harcok annak megszerzéséért, a területet mindkét oldal ágyúzza.

A szóvivő előző nap számolt be arról, hogy a Bahmut és Horlivka közötti autópályát már az ukrán erők tartják tűzellenőrzés alatt, így az orosz egységek ellátása ebben az irányban jelentősen megnehezült.

A vasúti vonalakat azonban továbbra is az orosz csapatok tartják ellenőrzésük alatt. A sínek Kliscsijivka és az autópálya közötti töltésen futnak, és olyan akadályt képeznek, amely könnyen védhető – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál a brit hírszerzés két nappal ezelőtti jelentésére hivatkozva.

Ukrajna ATACMS rakétákkal való ellátásának kilátásaival kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy általánosságban van szó Ukrajna nagy hatótávolságú képességeinek megerősítéséről.

„Régóta és erőteljesen dolgozunk ezen a témán. Ugyanaz lesz, mint az F-16-os vadászgépek átadásánál. Tudjuk, ez miként lesz, és eljön majd a pillanat, amikor mindezt meglátjuk” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon közben bejelentette, hogy jóváhagyta az első ukrán gyártású, távirányítású SaBLja harci modul használatát a hadsereg számára. Az eszköz három prototípusát engedélyezték egyszerre – adta hírül az MTI.

Ezt a harci modult felderítésre használják a csatatéren lévő célpontok azonosítására és ellenséges csapatok megsemmisítésére, valamint könnyű páncélozott járművek és ellenséges lőállások ellen – magyarázta a tárca.

Oroszország 2024-ben várhatóan 6 milliárd fonttal növeli védelmi kiadásait. A kormányzati költségvetési tervek szerint a kiadások 36,6 billió rubelre emelkednek az eddigi 29,1 billió rubelről. Ez több mint 25%-os növekedést jelentene – írja a Sky News.

A terveket Mihail Mishustin miniszterelnök is megerősítette pénteki beszédében. 

Augusztus elején a Reuters arról számolt be, hogy Oroszország titokban közel 81 milliárd fontra növelte 2023-as kiadásait. A jelentés szerint Oroszország idén közkiadásainak egyharmadát fordította védelemre.

A jelentések szerint egy ember eltűnt, miután az ukrán hadsereg rakétatámadást indított a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása ellen Szevasztopolban.

Az orosz védelmi minisztérium először arról számolt be, hogy egy katona meghalt a támadásban, majd később azt közölte, hogy az illető eltűnt. Az eltűnt személy a fegyveres erők tagja volt, de egyéb információt nem közöltek róla az oroszok – írja a Sky News.

A védelmi minisztérium azt is állította, hogy további öt, a szevasztopoli létesítményt célzó rakétát lőttek le.

Úgy tudni, hogy legalább egy ukrán rakéta eltalálta a kijelölt célpontot, és tüzet okozott.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, bízik benne, hogy Oroszország ismét az olimpiai közösség részévé válhat, és sportolói elindulhatnak a 2024-es párizsi olimpián – írta a The Guardian.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis azt javasolta, hogy Oroszország és Fehéroroszország sportolói semleges státuszban indulhassanak az olimpián.

„Reméljük, hogy végül az ész győzedelmeskedik, az olimpizmus eszméje győzedelmeskedik, és újra visszatérhetünk az olimpiai családba” – mondta Peszkov. 

Oroszország bejelentette, minden orosz sportoló szabadon dönthet arról, hogy semleges zászló alatt indul-e, vagy sem. Ukrajna ugyanakkor nem ért egyet az orosz sportolók részvételével. Közölték, a sportot nem lehet elválasztani a politikától.

Az orosz kormányzat arra számít, hogy nőni fog a feszültség Ukrajna és Lengyelország, illetve Ukrajna és más európai államok között – mondta a CNN szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov arra reagálva mondta ezt, hogy megkérdezték tőle: mit gondol arról, hogy a lengyel miniszterelnök arról beszélt a napokban, hogy (jelenleg) nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

Úgy látjuk, hogy a feszültség Kijev és a többi európai főváros közt is nőni fog idővel. Ez elkerülhetetlen. Mindeközben mi folytatjuk azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amelyeket magunk elé kitűztünk a különleges hadműveletben

– mondta. 

Ukrajna rakétacsapást indított a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása ellen Szevasztopolban. A részletekről itt írtunk.

Boris Pistorius német védelmi miniszter a francia Le Monde-nak adott interjúban – amelynek rajta kívül alanya volt Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is – közölte: nem vetették el annak lehetőségét, hogy átadják Ukrajnának a nagy, mintegy 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétákat.

Ezekkel a rakétákkal az ukránok (elméletileg) akár Moszkva ellen is csapást hajthatnának végre, de az átadás feltétele a várakozások szerint az lenne, hogy csak Ukrajna nemzetközileg elismert területén lőjenek velük orosz célpontokat. Pistoriust a Le Monde újságírója arról kérdezte, hogy meggondolták-e magukat ezek átadásával kapcsolatban.

Nem, nem vetettük el a cirkálórakéták átadását. Pusztán megvizsgáljuk a kérést és annak következményeit. Figyelembe kell venni például a jogi és technikai szempontokat is 

– mondta a Kyiv Independent szemléje szerint a védelmi miniszter, hozzátéve: az már egyértelmű számára, hogy „ukrán barátaiknak” milyen előnyöket biztosítana a rakéta, de ettől függetlenül meg kell fontolni az átadását.

Egy 325 millió dolláros újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára Joe Biden amerikai elnök – közölte az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint csütörtökön.

A csomag többek között légvédelmi rendszereket és tüzérségi lőszereket tartalmaz, de a Kijev által kért ATACMS-rakéták, melyek hatótávolsága 300 kilométerig terjed, nincsenek benne.

Az új katonai segélycsomagot Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatása alatt jelentették be. Az ukrán elnök előzőleg Joe Biden elnökkel, Lloyd Austin védelmi miniszterrel és az amerikai kongresszus tagjaival találkozva további támogatásért folyamodott.

Amerikai kormányzati adatok szerint a háború kezdete óta összesen 43,9 milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt kapott Ukrajna.

Ukrajna több olyan műtárgyat is visszakapott egy washingtoni ceremónián, amelyet az orosz invázió alatt loptak el az országból – írja a Kyiv Independent.

A műtárgyakat (melyek ókori, népvándorláskori és 17. századi fegyverek vagy fegyvermaradványok voltak) amerikai hatóságok foglaltak le azután, hogy illegálisan exportálták ezeket Ukrajnából.

Az átadóceremónián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett Alejandro Mayorkas, az Egyesült Államok belügyminisztere és Okszana Markarova, Ukrajna New York-i nagykövete is jelen volt. Zelenszkij nagyon fontosnak nevezte a műtárgyak visszakapását. 

Az ukrán elnök egy videót töltött fel arról, hogy miként érkezett meg a Fehér Ház épületéhez.

Volodimir Zelenszkijt és feleségét, Olena Zelenszkát Joe Biden amerikai elnök és neje, Jill Biden fogadta az épület előtt, ahol egy fotót is készítettek. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szeptember 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 6203 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6145 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.