Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadkozott, hogy felszabadítja a keleti Bahmut városát, valamint bejelentette, hogy kidolgoztak egy titkos tervet, aminek végrehajtásával további két másik ukrán várost is felszabadíthatnak.
„Felszabadítjuk Bahmutot. Úgy gondolom, hogy még két várost visszafoglalunk mellette. Részletekről nem beszélhetek, csak annyit árulhatok el, hogy egy nagyon átfogó tervet dolgoztunk ki” – mondta.
Zelenszkij a washingtoni látogatásán azt is bejelentette, hogy Ukrajna az Egyesült Államokkal közösen fegyvergyártásba kezd, írja a The Telegraph.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Pénteken az ukrán hadsereg egyszerre több orosz támadást is visszavert Donyeck és Zaporizzsja régiókban az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint. Ukrajna keleti és déli részén ugyanakkor továbbra is nehéz a műveleti helyzet – írja az Unian.
A vezérkar szerint az ukrán hadsereg továbbra is Melitopol és Bahmut irányában halad előre, hogy támadási műveleteket hajtson végre. A védelmi erők ezeken a területeken az oroszok kimerítésén munkálkodnak az egész frontvonal mentén.
A CTV News hírei szerint Kanada pénteken további 650 millió kanadai dollár (ami 482 millió amerikai dollárnak felel meg) összegű támogatást jelent be Ukrajnának, melyet a következő néhány évre szétosztva kap majd meg.
Kanada továbbá több Leopard 2 tankot is szállít Ukrajnának, és új szankciókat is bevezet Oroszországgal szemben.
A híreket később Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is megerősítette pénteki beszédében.
Kanada azt tervezi, hogy 650 millió kanadai dollárt különít el 50 páncélozott és speciális evakuációs járműre, amelyeket a kanadai Ontario tartományban fognak gyártani. Oktatókat és technikusokat is küldünk az F–16-oshoz, hogy Ukrajna a legtöbbet hozhassa ki a repülőgépből
– idézi az Unian a miniszterelnököt.
2022 januárja óta Kanada több mint 9,8 milliárd kanadai dollár (7,2 milliárd amerikai dollár) katonai, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának.
A szövetségi kormány több körben is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, kanadai hadsereget küldött Európába ukrán katonák kiképzésére, és több mint 175 000 ukránt fogadott be az országban.
A moszkvai védelmi minisztérium szerint a légvédelem két drónt lőtt le orosz területen az elmúlt néhány órában – írja a Sky News.
Az egyik drónt helyi idő szerint 15:30-kor lőtték le a Kurszk régió felett, míg a másikat délután 5 óra körül Belgorodnál. A régió kormányzója Telegramon közölte, hogy nem jelentettek áldozatokat vagy károkat.
Ukrajna Poltava régiójának megbízott kormányzója, Dmitro Lunin arról számolt be Telegramon, hogy az oroszok rakétatámadásokat indítottak Kremencsuk ellen.
Lunin beszámolója szerint sok a halott és a sebesült. Az egyik rakétát az ukrán légvédelmi erők lelőtték – tudatta a Sky News.
További részleteket egyelőre nem közöltek.
Kibertámadás érte a Krímet, miután Ukrajna megtámadta Oroszország fekete-tengeri flottaparancsnokságát – írja a The Telegraph.
Ezt Oleg Krjucskov, a krími vezető tanácsadója írta a Telegramon.
„Példátlan kibertámadás érte a krími internetszolgáltatókat. A szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán” – jegyezte meg.
Az ukrajnai háború csökkentette az európai gazdasági növekedést, és „jelentősen” növelte az inflációt – állapította meg a Svájci Nemzeti Bank (SNB) egy tanulmányban.
„A háború negatív következményei közép- és hosszú távon valószínűleg sokkal nagyobbak lesznek, különösen a reálgazdaságot illetően” – áll a tanulmányban, amelyről az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió számolt be.
Egy-két év múlva ez a hatás valószínűleg körülbelül kétszer akkora lesz
– írták.
A fogyasztói árak egyes országokban akár 0,4 százalékkal is alacsonyabbak lehettek volna a háború nélkül – áll a vitaindító célú munkadokumentumban, amely nem feltétlenül az SNB álláspontját tükrözi.
Joe Biden amerikai elnök megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán vezetőnek, hogy Washington ATACMS taktikai rakétákat ad a kijevi hatóságoknak – számolt be az NBC híre alapján a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A határozat hivatalos bejelentésének időzítésére vagy a fegyverszállítások időpontjára vonatkozó információkat még nem közölték, de a The Washington Post szerint az amerikai kormányzat közel áll ahhoz, hogy engedélyezze az ATACMS-rakéták kazettás robbanófejjel való szállítását.
Az ATACMS-rakéták akár 300 kilométeres távolságban lévő célpontokat is képesek eltalálni, és a HIMARS többszörös indító rakétarendszerrel lőhetők ki. Kijev már korábban is felkérte Washingtont ezeknek a fegyvereknek a biztosítására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és felesége, Olena Zelenszka ottawai rezidenciáján találkozott Mary Simon kanadai főkormányzóval. Az Ukrinform tudósítása szerint a találkozó körülbelül fél órán át tartott.
A főkormányzó az első magas rangú kanadai tisztviselő, akivel Zelenszkij a látogatásakor találkozott. Az ukrán elnök Zelenszka rezidenciája után Justin Trudeau kanadai miniszterelnökhöz ment, akivel először kétoldalú találkozót, majd kibővített formátumú tárgyalásokat folytat.
Ádáz harcok dúlnak a Donyecki területi Bahmuttól délre lévő, az ukrán erők által szeptember 17-én visszafoglalt Kliscsijivka településnél – közölte az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
Illja Jevlas szavai szerint különösen a helyi vasút mentén zajlanak harcok annak megszerzéséért, a területet mindkét oldal ágyúzza.
A szóvivő előző nap számolt be arról, hogy a Bahmut és Horlivka közötti autópályát már az ukrán erők tartják tűzellenőrzés alatt, így az orosz egységek ellátása ebben az irányban jelentősen megnehezült.
A vasúti vonalakat azonban továbbra is az orosz csapatok tartják ellenőrzésük alatt. A sínek Kliscsijivka és az autópálya közötti töltésen futnak, és olyan akadályt képeznek, amely könnyen védhető – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál a brit hírszerzés két nappal ezelőtti jelentésére hivatkozva.
Ukrajna ATACMS rakétákkal való ellátásának kilátásaival kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy általánosságban van szó Ukrajna nagy hatótávolságú képességeinek megerősítéséről.
„Régóta és erőteljesen dolgozunk ezen a témán. Ugyanaz lesz, mint az F-16-os vadászgépek átadásánál. Tudjuk, ez miként lesz, és eljön majd a pillanat, amikor mindezt meglátjuk” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon közben bejelentette, hogy jóváhagyta az első ukrán gyártású, távirányítású SaBLja harci modul használatát a hadsereg számára. Az eszköz három prototípusát engedélyezték egyszerre – adta hírül az MTI.
Ezt a harci modult felderítésre használják a csatatéren lévő célpontok azonosítására és ellenséges csapatok megsemmisítésére, valamint könnyű páncélozott járművek és ellenséges lőállások ellen – magyarázta a tárca.
Az ukrán hadsereg elismerte, hogy Kijev áll az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállása ellen elkövetett támadás mögött – írja a Sky News. A támadásról nem közölt részleteket az ukrán fél, de azt „sikeresnek” minősítette.
Legalább egy rakéta eltalálta a kijelölt célpontot, a jelentések szerint az orosz légvédelem ezen kívül legalább öt rakétát megsemmisített.
A támadás után egy orosz katonának nyoma veszett.
Csütörtök este Vlagyimir Putyin orosz elnök erős gyomorfájdalmakra és hányingerre panaszkodott, és azonnal orvosokat küldtek hozzá, akik több mint egy órát töltöttek vele egy szobában. Amikor a vezető elaludt, magára hagyták őt az orvosok.
Erről a Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – számolt be.
A csatorna szerint Putyin az utóbbi időben már a szeretteivel sem beszél sokat. A kezelőorvosok ellenben egyre több időt töltenek vele egy helyiségben.
FONTOS KIEMELNI, HOGY EZEKET AZ ÁLLÍTÁSOKAT NEM SIKERÜLT FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL ELLENŐRIZNI.
Az elmúlt hónapokban vadabbnál vadabb elméletek láttak napvilágot az orosz elnök egészségi állapotáról. Tavaly nyáron például olyan pletykák keltek szárnyra, miszerint a vezető rákos vagy Parkinson-kórral küzd, és képtelen lenne órákon keresztül válaszolgatni a kapott kérdésekre.
A Kreml szerint ugyanakkor semmi valóságalapjuk nincs azoknak a híreknek, melyek szerint Vlagyimir Putyin beteg lenne. Dmitrij Peszkov szóvivő többször is határozottan állította, hogy az orosz elnök egészségi állapota rendben van.
Oroszország 2024-ben várhatóan 6 milliárd fonttal növeli védelmi kiadásait. A kormányzati költségvetési tervek szerint a kiadások 36,6 billió rubelre emelkednek az eddigi 29,1 billió rubelről. Ez több mint 25%-os növekedést jelentene – írja a Sky News.
A terveket Mihail Mishustin miniszterelnök is megerősítette pénteki beszédében.
Augusztus elején a Reuters arról számolt be, hogy Oroszország titokban közel 81 milliárd fontra növelte 2023-as kiadásait. A jelentés szerint Oroszország idén közkiadásainak egyharmadát fordította védelemre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadkozott, hogy felszabadítja a keleti Bahmut városát, valamint bejelentette, hogy kidolgoztak egy titkos tervet, aminek végrehajtásával további két másik ukrán várost is felszabadíthatnak.
„Felszabadítjuk Bahmutot. Úgy gondolom, hogy még két várost visszafoglalunk mellette. Részletekről nem beszélhetek, csak annyit árulhatok el, hogy egy nagyon átfogó tervet dolgoztunk ki” – mondta.
Zelenszkij a washingtoni látogatásán azt is bejelentette, hogy Ukrajna az Egyesült Államokkal közösen fegyvergyártásba kezd, írja a The Telegraph.
A jelentések szerint egy ember eltűnt, miután az ukrán hadsereg rakétatámadást indított a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása ellen Szevasztopolban.
Az orosz védelmi minisztérium először arról számolt be, hogy egy katona meghalt a támadásban, majd később azt közölte, hogy az illető eltűnt. Az eltűnt személy a fegyveres erők tagja volt, de egyéb információt nem közöltek róla az oroszok – írja a Sky News.
A védelmi minisztérium azt is állította, hogy további öt, a szevasztopoli létesítményt célzó rakétát lőttek le.
Úgy tudni, hogy legalább egy ukrán rakéta eltalálta a kijelölt célpontot, és tüzet okozott.
A jövő hónapban az Európai Bizottság tárgyalásokat javasolhat Ukrajna több évtizedes csatlakozási folyamatáról. A Bloomberg forrásai szerint egy ilyen ajánlás elutasítása az Európai Bizottság politikai fizetésképtelenségének jele lenne, tekintettel azokra a körülményekre, amelyek között Ukrajna jelenleg él – írja az Unian.
Miután a Bizottság benyújtotta ajánlását, az uniós vezetőknek meg kell állapodniuk arról. Erre valószínűleg a decemberi csúcstalálkozón kerül sor.
Az ajánlás jóváhagyása esetén Ukrajna hosszadalmas eljárást fog folytatni a reformok befejezése és a jogszabályok uniós jogszabályokkal történő összehangolása érdekében. Ez több mint 30 területen – többek között a jogállamiság és a gazdaság területén – jelenti újabb reformok bevezetését.
A Bloomberg megjegyzi, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése megerősíti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pozícióját az Oroszország elleni ellentámadás hátterében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, bízik benne, hogy Oroszország ismét az olimpiai közösség részévé válhat, és sportolói elindulhatnak a 2024-es párizsi olimpián – írta a The Guardian.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis azt javasolta, hogy Oroszország és Fehéroroszország sportolói semleges státuszban indulhassanak az olimpián.
„Reméljük, hogy végül az ész győzedelmeskedik, az olimpizmus eszméje győzedelmeskedik, és újra visszatérhetünk az olimpiai családba” – mondta Peszkov.
Oroszország bejelentette, minden orosz sportoló szabadon dönthet arról, hogy semleges zászló alatt indul-e, vagy sem. Ukrajna ugyanakkor nem ért egyet az orosz sportolók részvételével. Közölték, a sportot nem lehet elválasztani a politikától.
Az orosz kormányzat arra számít, hogy nőni fog a feszültség Ukrajna és Lengyelország, illetve Ukrajna és más európai államok között – mondta a CNN szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov arra reagálva mondta ezt, hogy megkérdezték tőle: mit gondol arról, hogy a lengyel miniszterelnök arról beszélt a napokban, hogy (jelenleg) nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.
Úgy látjuk, hogy a feszültség Kijev és a többi európai főváros közt is nőni fog idővel. Ez elkerülhetetlen. Mindeközben mi folytatjuk azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amelyeket magunk elé kitűztünk a különleges hadműveletben
– mondta.
Ukrajna rakétacsapást indított a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása ellen Szevasztopolban. A részletekről itt írtunk.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a francia Le Monde-nak adott interjúban – amelynek rajta kívül alanya volt Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is – közölte: nem vetették el annak lehetőségét, hogy átadják Ukrajnának a nagy, mintegy 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétákat.
Ezekkel a rakétákkal az ukránok (elméletileg) akár Moszkva ellen is csapást hajthatnának végre, de az átadás feltétele a várakozások szerint az lenne, hogy csak Ukrajna nemzetközileg elismert területén lőjenek velük orosz célpontokat. Pistoriust a Le Monde újságírója arról kérdezte, hogy meggondolták-e magukat ezek átadásával kapcsolatban.
Nem, nem vetettük el a cirkálórakéták átadását. Pusztán megvizsgáljuk a kérést és annak következményeit. Figyelembe kell venni például a jogi és technikai szempontokat is
– mondta a Kyiv Independent szemléje szerint a védelmi miniszter, hozzátéve: az már egyértelmű számára, hogy „ukrán barátaiknak” milyen előnyöket biztosítana a rakéta, de ettől függetlenül meg kell fontolni az átadását.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legutóbbi jelentésében azt írta: van egy jel, ami arra mutat, hogy Ukrajna áttörhette Oroszország legutolsó védelmi vonalát is.
A kutatóintézet arról számolt be, hogy az utóbbi napokban megjelent egy videó, amelyen az látható, hogy Verbove térségében (Orihiv városától délkeletre) az ukrán harcjárművek az utolsó védelmi vonalon is átjutva vívhattak harcot az oroszokkal. Ezt a felvételt sikerült geolokalizálni, vagyis igazolni, hogy valóban Verbovénél készült.
Mindemellett az ISW óvatosságra int, ugyanis megjegyezték:
ezzel együtt sem lehet kijelenteni azt, hogy Ukrajna teljesen áttörte a védelmi vonalat.
A kutatóintézet szerint ugyanis nem tudni, hogy az ukránok tartósan meg tudták-e őrizni azt a pozíciót, ahol láthatóak. Mindenesetre ez lehet az első alkalom, hogy az ukránok harcjárművekkel hatoltak át a védelmi vonalakon,
az pedig már biztosnak tekinthető, hogy az első két védelmi vonalon valóban áttörtek, mert enélkül nem tudtak volna eljutni ebbe a pozícióba.
Mint az ISW írja, az ukránok vélhetően kellő mértékben el tudták nyomni az orosz tüzérségi és tankelhárító rendszereket ahhoz, hogy bevethessék a harcjárműveiket is a harmadik vonal mögött. Ez pedig azt jelezheti, hogy jelentősen halad Ukrajna ellenoffenzívája.
Az Egyesült Államok elnöke közölte, hogy a jövő héten megérkeznek Ukrajnába az első M1 Abrams harckocsik – írja az rbc.ua.
Joe Biden a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója után beszélt erről. Az Egyesült Államok korábban 31 Abramset ígért Ukrajnának.
Korábban az jelent meg a sajtóban, hogy ezek a harckocsik valószínűleg csak 2024-ben kerülhetnek a frontra. A nyáron azonban már olyan hírek jelentek meg, miszerint már szeptemberben megérkeznek Ukrajnába az első darabok, és ezt sikerül is tartani a jelek szerint.
Úgy tudni, hogy tíz Abrams harckocsi érkezhet meg Ukrajnába szeptember végéig (pár hete még Budapesten keresztül is szállítottak ezekből a harckocsikból keletre, de azok valószínűleg csak Romániába mentek). Az ukrán harckocsizók kiképzése pedig már májusban megkezdődött.
Egy 325 millió dolláros újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára Joe Biden amerikai elnök – közölte az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint csütörtökön.
A csomag többek között légvédelmi rendszereket és tüzérségi lőszereket tartalmaz, de a Kijev által kért ATACMS-rakéták, melyek hatótávolsága 300 kilométerig terjed, nincsenek benne.
Az új katonai segélycsomagot Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatása alatt jelentették be. Az ukrán elnök előzőleg Joe Biden elnökkel, Lloyd Austin védelmi miniszterrel és az amerikai kongresszus tagjaival találkozva további támogatásért folyamodott.
Amerikai kormányzati adatok szerint a háború kezdete óta összesen 43,9 milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt kapott Ukrajna.
Ukrajna és az Egyesült Államok közösen fognak modern fegyvereket, köztük légvédelmi rendszereket gyártani – jelentette be az ukrán elnök washingtoni látogatásán.
Az rbc.ua szerint Volodimir Zelenszkij egy videóüzenetben beszélt erről. Elmondása szerint egy hosszú távú megállapodást kötöttek az amerikaiakkal a fegyvergyártás kérdésében.
Ez egy új szintje az egységnek. Történelmi dolog, hogy közösen gyártásba kezdünk az Egyesült Államok védelmi iparával
– mondta, hozzátéve: mindez új hadiipari egységeket és új munkahelyeket hoz létre Ukrajnában, továbbá a két ország együttműködése „megerősíti a szabadságot és életeket véd meg”, valamint globális szinten is „pozitív eredményeket” hoz magával.
Ukrajna több olyan műtárgyat is visszakapott egy washingtoni ceremónián, amelyet az orosz invázió alatt loptak el az országból – írja a Kyiv Independent.
A műtárgyakat (melyek ókori, népvándorláskori és 17. századi fegyverek vagy fegyvermaradványok voltak) amerikai hatóságok foglaltak le azután, hogy illegálisan exportálták ezeket Ukrajnából.
⚡Stolen cultural property returned to Ukraine.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) September 22, 2023
Cultural artifacts stolen from Ukraine during the ongoing Russian invasion were restored to President Volodymyr Zelensky at a ceremony in Washington, D.C., the president's office reported on Sept. 21.https://t.co/ktDRE70WUA
Az átadóceremónián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett Alejandro Mayorkas, az Egyesült Államok belügyminisztere és Okszana Markarova, Ukrajna New York-i nagykövete is jelen volt. Zelenszkij nagyon fontosnak nevezte a műtárgyak visszakapását.
A Magyar Közlöny csütörtök esti számában jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Magyarország ingyen lélegeztetőgépeket ad Ukrajnának.
„A kormány egyetért azzal, hogy Magyarország a szolidaritás jegyében adományt nyújtson az Ukrajnában kialakult humanitárius válsághelyzet enyhítésére” – írták a határozatban, amelyben
100 lélegeztetőgép ingyenes átadásáról döntöttek.
Az eszközöket a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével adják majd át az ukrán egészségügyi intézményeknek.
A Krím félszigeten és a délnyugat-oroszországi Krasznodari határterületen egy-egy ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem – írja a RIA Novosztyi az orosz védelmi minisztérium alapján.
Ukrajna az utóbbi napokban számos alkalommal hajtott végre dróncsapásokat a Krímben. Ezek egy része sikeres lehetett, bár az orosz fél rendre azt közli, hogy még a levegőben lelőtték az ukrán drónokat/rakétákat. A legnagyobb támadás csütörtökön volt: ez a csapás szemtanúk szerint a háború kezdete óta is a legnagyobb lehetett.
Az ukrán hadsereg vezérkara ezzel kapcsolatban nemrég arról számolt be az rbc.ua szerint, hogy az utóbbi 24 órában számos csapást hajtottak végre légvédelmi rendszerek és különféle elektronikus harci eszközök, valamint laktanyák, lőszerraktárak ellen.
Az ukrán elnök pénteken Kanadába érkezett egy előre be nem jelentett látogatásra.
Érkezéséről a kanadai miniszterelnöki hivatal számolt be egy közleményben. Justin Trudeau kanadai kormányfő szerint az ukrán elnök szeptember 21. és 22. közt tartózkodik Kanadában, vagyis még pénteken távozik.
A két vezető Ottawában fog találkozni, és tárgyalnak majd a különféle területeken (gazdaság, katonaság, humanitárius segélyek) való együttműködésről, illetve kötnek kétoldalú megállapodásokat. Ezen kívül Zelenszij a kanadai parlamentben is mondani fog egy beszédet, utáni pedig Torontóban olyan üzletemberekkel fognak találkozni, akik befektethetnek a jövőben Ukrajnában.
Az ukrán elnök egy videót töltött fel arról, hogy miként érkezett meg a Fehér Ház épületéhez.
Volodimir Zelenszkijt és feleségét, Olena Zelenszkát Joe Biden amerikai elnök és neje, Jill Biden fogadta az épület előtt, ahol egy fotót is készítettek.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szeptember 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 6203 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6145 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.