Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) pénteken elfogadott egy határozatot, amelyben leszögezték, hogy Oroszország diktatúra, és arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy 2024 után ne ismerjék el legitim orosz elnökként Vlagyimir Putyint.
A PACE arra szólította fel az Európa Tanács tagországait, hogy „a mostani elnöki ciklusát követően ismerjék el, hogy Vlagyimir Putyin illegitim módon gyakorolja a hatalmat, és szüntessenek be minden kapcsolatot vele, leszámítva a humanitárius ügyekben való együttműködést és a béke érdekében folyó tárgyalásokat”.
Az állásfoglalásban emlékeztettek arra, hogy Putyin 2000 óta az ország elnöke vagy miniszterelnöke volt, 2020 júliusában pedig alkotmányt módosított azért, hogy akár 2036-ig is elnök maradhasson. Ezen kívül az orosz ellenzék, valamint az Ukrajna elleni fellépése is megmutatta, hogy milyen következményei vannak annak, ha az elnök hatalmát nem gátolja semmilyen fék.
Az elnök korlátlan hatalma, amely az extrém hosszú hivatali idejéből és a fékek és egyensúlyok – mint például egy erős parlament, független bíróság, független sajtó, erős civil társadalom – hiányából ered, egy de facto diktatúrává változtatta az Orosz Föderációt
– írták az állásfoglalásban, amelyet Pieter Omtzigt holland néppárti politikus riportja alapján, és a Velencei Bizottság határozatait figyelembe véve fogadtak el.
A határozatban írtak még arról, hogy a diktatúrák veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, ezért Európa és az egész világ érdeke az, hogy demokráciát állítsanak vissza Oroszországban. Végül azt is közölték, hogy támogatják egy háborús ítélőszék létrehozását, amely Putyint és az orosz vezetést felelősségre vonná az invázió, a Krím félsziget jogtalan bekebelezése, a 2014 óta tartó donbászi konfliktus, valamint az MH17-es utasszállító Ukrajna felett lelövése miatt.
A határozatot egyhangúan, 43 igen szavazat mellett fogadták el a közgyűlés tagjai.
.@PACE_News adopted a resolution that recognizes Vladimir Putin, as a dictator, and Russia as a de facto dictatorship! pic.twitter.com/UWb9WfT63r
— Oleksiy Goncharenko (@GoncharenkoUa) October 13, 2023
Az oroszok Avdijivka közelében már elvesztettek egy zászlóaljnyi páncélozott járművet, de komoly taktikai sikert nem értek el, hiába állítja az orosz katonai vezetés – jelentette az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete.
Mint az ISW megjegyzi, az orosz csapatok fokozták támadásaikat Avdijivka térségében, ami arra készteti az elemzőket, hogy felülvizsgálják azt az értékelésüket, miszerint a város körüli orosz támadások kizárólag az ukrán erők leszorítására irányuló helyi erőfeszítések.
Ugyanakkor egyelőre nem állnak készen arra, hogy felmérjék az orosz erőfeszítések pontos céljait és várható eredményeit ezen a területen.
A jelentés azt is megállapítja, hogy az orosz csapatok október 12-ig nem biztosítottak komoly áttörést Avdijivka közelében, és nem valószínű, hogy azonnal elvágják az ukrán erőket a városban – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5622 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5285 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság közleményét.
A rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Megmérgezhették Franciaországban az orosz állami tévé újságíróját, aki élő adásban ítélte el Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadását – írja a The Telegraph.
Marina Ovszjannyikova csütörtökön került kórházba, miután párizsi lakásából kilépve hirtelen rosszul lett. Az újságíró azt gyanítja, hogy megmérgezték. A rendőrség átvizsgálta a lakását és jelenleg is nyomoz az ügyben.
Mint írtuk, Ovszjannyikova 2022 márciusában élő adásban rontott be az orosz állami televízió 1-es csatornájának híradójába, amikor éppen a híreket olvasták be. Kezében hatalmas transzparens volt, amelyen az állt:
Állítsák meg a háborút! Ne higgyenek a propagandának, Itt hazudnak önöknek.
A televíziós incidens után Ovszjannyikovát előállították, de akkor még csak pénzbírsággal sújtották. Miután távozott a tévétől, külföldre ment, és a Die Welt című német lapnál kapott állást oroszországi és ukrajnai ügyek tudósítójaként. Júliusban hazatért Moszkvába, hogy küzdjön két kiskorú gyermekéért, akiket a volt férje el akar venni tőle.
Egy orosz bíróság október elején nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a volt újságírónőt „az orosz fegyveres erőkről szóló, tudatosan hamis információk terjesztése” miatt.
Amerika hamarosan átad egy nagy tétel Switchblade 600-as típusú új „tankpusztító” drónt kap a közeljövőben – számolt be a Newsweek. A lap szerint ezek az eszközök növelhetik Kijev képességét arra, hogy az erősen megerősített frontvonalak mögött lévő orosz eszközöket is kiiktassa.
A Switchblade 600-at harckocsik és páncélozott járművek megsemmisítésére tervezték. A Switchblade több mint egy évtizede fejlesztés alatt áll. Az eredeti 300-as modellt még ma is finomítják és frissítik, és a 300-as legújabb változata az AeroVironment specifikációi szerint több mint 20 percig képes repülni.
Hatótávolsága akár óránkénti 90 kilométer is lehet
– derült ki.
A román védelmi tárca tájékoztatása szerint az Ukrajnával közös határ mentén pirkadat előtt találtak egy krátert a Duna-parti ukrajnai Izmajil folyami kikötővel szemben lévő Plauru településtől három kilométerre nyugatra.
Feltételezések szerint a drón becsapódáskor felrobbanhatott.
Egyelőre nem tudni, hogy a pilóta nélküli repülőeszközt mikor, illetve honnan indíthatták.
A védelmi tárca nem sokkal korábban közölte, hogy több, az ukrajnai folyami kikötők ellen indított dróntámadást is észleltek.
„Oroszország szörnyű támadásai az ukrán polgári infrastruktúra ellen újabb komoly következményekkel jártak Románia területén” – írta Luminita Odobescu külügyminiszter az X közösségi platformon, hozzátéve, „a becsapódás újabb bizonyítékát találták román földön”.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel ezekkel a háborús bűncselekményekkel
– tette hozzá a román diplomácia vezetője.
A bukaresti hatóságok az utóbbi hetekben több roncsdarabot is találtak, amelyek közléseik szerint az orosz hadsereg által használt pilóta nélküli repülőeszközök alkatrészeivel mutatnak hasonlóságot.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az észak-atlanti szövetség növelte a Románia légterét ellenőrző repülőgépek számát a törmelékek megtalálását követően. Hozzátette,
nincs jele annak, hogy az incidensek szándékos támadások lennének a NATO-szövetségesek ellen, inkább az Ukrajnával szembeni igazolhatatlan támadások következményei.
Klaus Iohannis román elnök a drónroncsok felfedezésével kapcsolatban Románia légterének „teljességgel elfogadhatatlan megsértéséről” beszélt, amely szerinte a térségben élő lakosság biztonságára nézve is valódi veszélyt jelent – írja az MTI.
Köszöntjük olvasóinkat!
Ezzel a poszttal indul az Index pénteki élő hírfolyama az ukrajnai háborúról.
Ha lemaradtak volna róla, csütörtöki percről percre közvetésünket itt olvashatják.
A legérdekesebb írások ezek voltak: