Október 7-e óta 50-re emelkedett a Hezbollah megölt harcosainak száma – közölte a fegyveres csoport.
Az Irán által támogatott fegyveresek nemrég 47-re becsülték a halálos áldozatok számát. A legtöbbjüket dróncsapásokban ölték meg, amelyről a Sky News adott hírt.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama a Gázában és Izraelben zajló eseményekről. A nap főbb történései az alábbiak voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az ENSZ szerint négy, óvóhelyként használt gázai iskola rongálódott meg az elmúlt 24 órában.
A szervezet szerint a Gázai övezet egyik legnagyobb menekülttáborában, a Dzsabáliában található iskolát ért csapásban legalább 20 ember meghalt, öt pedig megsebesült.
Délebbre, az Al Bureij menekülttáborban két iskolát ért találat, amelyekből szintén óvóhelyek lettek. A jelentések szerint két ember meghalt és 31 megsebesült – írja a BBC.
Kamala Harris amerikai alelnök londoni útján azt nyilatkozta, hogy minden palesztin, aki a háború miatt elhagyja Gázát, visszatérhet az övezetbe. Izrael eddig nem tett hasonló kijelentést a háború kirobbanása óta.
Izrael ennek ellenére ígéretet tett Egyiptomnak és az Egyesült Államoknak, hogy azok, akik orvosi kezelés miatt hagyták el Gázát, visszatérhetnek az övezetbe.
Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy az elmúlt órákban több mint 130 terroristát likvidáltak a Gázai övezetben, és a hadsereg megsemmisíti a Hamász infrastruktúráját.
A hadsereg szóvivője szerint vadászgépek és helikopterek támadtak több olyan katonai parancsnokságot, amelyet magas rangú Hamász-tisztviselők használtak.
A haditengerészeti erők és harci repülőgépek a Hamász haditengerészeti erőinek célpontjait is támadták, köztük olyan épületeket, amelyeket terrortámadások tervezésére és végrehajtására szántak.
A vizes sportokat tömörítő európai szervezet (LEN) csütörtökön közleményben bejelentette, hogy az előzetes tervektől eltérően a háborús helyzet miatt nem Izraelben rendezik a januári, olimpiai kvalifikációs vízilabda-Európa-bajnokságot.
A Netanyába tervezett tornáról a LEN képviselői és az izraeli szövetség vezetői tárgyaltak, és arra a megállapításra jutottak, hogy
lehetetlen lesz biztonságosan megszervezni a kontinensviadalt a városban.
A mostani Eb-vel kapcsolatban korábban az októberi időpont és a tel-avivi helyszín is felmerült már, de márciusban végül úgy határoztak, hogy a torna január 3. és 16. között lesz.
A LEN közölte: a későbbiekben hozza nyilvánosságra, hogy miként alakul a dohai világbajnoki kvalifikáció. A csütörtöki közleményből nem derül ki egyértelműen, hogy egyáltalán sor kerül-e jövőre az Eb-re.
Megérkeztek az első gázai sebesültek az egyiptomi kórházakba – számol be róla a brit SkyNews.
A sebesültek azután érkeztek meg Egyiptomba, hogy szerdán 76 sebesült hagyhatta el a Gázai övezetet.
Rajtuk kívül 335 külföldi állampolgár is távozhatott szerdán a palesztin enklávéból, miután Katar és az Egyesült Államok közvetítésével megállapodást kötött Izrael, Egyiptom és a Gázai övezetet kormányzó Hamász.
Az egyiptomi hatóságok szerint csütörtökön több mint 400 külföldi és 70-100 sebesült kelhet át a határátkelőn.
Demonstrációt rendeztek Tel-Avivban azok az emberek, akiknek családtagjait, szeretteit a Hamász túszként fogva tartja.
A demonstráción a transzparensek mellett a résztvevők összekötözött kézzel és szemfedőkkel a földön ültek, amivel az volt a céljuk, hogy a közbeszéd ne feledkezzen meg a 242 még fogva tartott személyről, és hathatósabb fellépést sürgessenek a Netanjahu-kormánytól.
#BREAKING| A protest #now in Tel Aviv by the families of Israeli detainees in #Gaza demanding an all for all-for-all prisoner exchange deal. pic.twitter.com/bTtWeKps5k
— Quds News Network (@QudsNen) November 2, 2023
A héten egyébként már egyszer a Hamász szabadon engedett pár foglyot.
Mint arról korábban beszámoltunk, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kedden azt mondta, az Egyesült Államok és más országok különböző lehetőségeket vizsgálnak arra vonatkozóan, mi legyen a Gázai övezet jövője, miután a Hamászt eltávolítják a hatalomból.
Ezzel kapcsolatosan adott ki közleményt a Hamász, amelyben durvának és elfogadhatatlannak titulálták Blinken szavait, hozzátéve, hogy csak a szabad palesztinoknak van joguk dönteni a jövőjükről.
Embereink addig folytatják a harcukat, amíg vissza nem állítják elidegeníthetetlen jogaikat, és megalapítjuk a független palesztin államot Jeruzsálem fővárosával
– zárul a közlemény.
Izrael középső részén, Tel Avivban és a Ben Gurion reptéren is megszólaltak a légvédelmi szirénák, miután rakétatámadást indítottak.
Ezenkívül Izrael északi részén, a libanoni határhoz közeli térség több városa ellen is légi támadást intéztek, ahol szintén emiatt megszólaltak a szirénák – halottakról eddig nem számolt be az izraeli sajtó, ketten azonban könnyebben megsebesültek.
A támadásért Hamász libanoni szerve vállalta a felelősséget. Libanon felől összesen 12 rakétát lőttek ki.
A libanoni Hezbollah terrorszervezet egyidejűleg több izraeli katonai állás ellen intézett támadást a libanoni határ mentén – közölte a Reuters hírügynökséggel a csoport egyik forrása.
A támadás néhány nappal azután történt, hogy a Hezbollah először közölte: föld-levegő rakétát használt egy izraeli drón ellen.
A terrorszervezet szerint a „nagy mennyiségű robbanóanyaggal” töltött drónok a Shebaa Farmshoz közeli izraeli zászlóalj főhadiszállását támadták, a célpontjaikat pedig eltalálták.
Izraeli források eddig nem erősítették meg a támadást.
Rishi Sunak brit miniszterelnök és António Guterres ENSZ-főtitkár egyetértett abban, hogy sürgető szükség van a humanitárius segélyek Gázába szállításának növelésére – közölte a brit miniszterelnöki hivatal.
A vezetők megvitatták a gázai humanitárius helyzet romlását, és egyetértettek abban, hogy sürgősen növelni kell az életmentő humanitárius segélyek szállítását
– mondta a Downing Street szóvivője a Reuters szerint.
A brit miniszterelnök és az ENSZ-főtitkár egyetértett abban is, hogy fel kell újítani a nemzetközi erőfeszítéseket a konfliktus tartós megoldása érdekében, és halani kell a kétállami megoldás felé.
A két fél ezenkívül tárgyalt az ukrajnai háborúról is. A közlemény szerint Sunak csalódott, amiért Oroszország kilépett az orosz–ukrán gabonaegyezményből, ezenkívül az Ukrajnának szánt támogatások fontosságát is kiemelte.
Mint arról beszámoltunk, az izraeli hadsereg lassan ostromgyűrűt alakíthat ki Gázaváros körül, miután csütörtökön betörtek a városba.
Az új események után a leánykori nevén Twitternek nevezett X-en reagált az új fejleményekre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
A csata csúcsán vagyunk. Lenyűgöző sikereket értünk el, és behatoltunk Gáza város külvárosaiba. Haladunk előre
– fogalmazott Netanjahu, aki úgy látja, az izraeli hadsereg megállíthatatlan.
„Semmi sem állít meg minket. Továbbhaladunk. Előrejutunk, győzünk, és megtesszük ezt Isten segítségével, és hős harcosaink segítségével” – zárta gondolatait az izraeli kormányfő.
Új szakaszába léphet az Izrael és Hamász közötti háború, miután csütörtökön az izraeli hadsereg elérte Gázavárost, sőt már körbe is kerítette.
Az izraeli hadsereg eddig is heves ellenállással nézett szembe, azonban az eddig inkább rurális vidéken zajló harcokhoz képest a városi hadviselés teljesen más, a városokban ugyanis a védők taktikai előnyben vannak, a veszteségek aránya pedig gyakran 5 az 1-hez, azaz egy halott védőre öt halott támadó juthat.
Így Sean Bell, a SkyNews katonai elemzője arra számít, a háború eszkalációja jöhet, ahol Izrael súlyos veszteségekkel nézhet szembe. Minderről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
A német kormány teljes tilalmat rendel el a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet összes tevékenységére, és feloszlatja a Samidoun palesztin szervezetet − jelentette be a német belügyminiszter, Nancy Faeser.
Németországban a Hamászt terrorszervezetként tartják számon.
„A mai napon teljesen betiltottam egy olyan terrorszervezet minden tevékenységét, amelynek célja Izrael elpusztítása” − jelentette ki Faeser a belügyminisztérium közleménye szerint.
A miniszter egyúttal bejelentette, a kormány feloszlatja a Samidoun palesztin szervezet németországi szárnyát is.
Nemzetközi hálózatként a Samidoun számos országban Izrael-ellenes és zsidóellenes propagandát terjeszt, miközben a fogvatartottak szolidaritási szervezetének álcája mögé bújik
− indokolta döntését Faeser.
A tiltás értelmében a hatóságok az említett csoportokhoz köthető minden eszközt lefoglalhatnak, továbbá az interneten és a közösségi médiában folytatott tevékenységük is törvénytelennek minősül. Aki folytatja a szervezeten belüli tevékenységét, az bűncselekményt követ el − közölte a belügyminisztérium.
A német hírszerzés szerint jelenleg az országban legalább 450 olyan ember van, akik aktívan támogatják a Hamászt.
Az, hogy itt, Németországban ujjongva ünneplik a Hamász Izrael elleni terrortámadását, és nekünk ezt tétlenül kelljen néznünk, egyszerűen elfogadhatatlan
− mondta Faeser hozzátéve, hogy a történtek gyomorforgató módon mutatták meg a Samidoun embertelen, antiszemita világlátását.
A Samidoun a palesztin fogvatartottak szolidaritási hálózatának nevezi magát.
A német elhárítás szerint mindazonáltal a szervezet ellenséges Izraellel szemben, és közvetlen kapcsolatba hozható a Palesztina Felszabadításáért Népfront nevű szélsőséges szervezettel, amely Izraellel szembeni fegyveres harcra buzdít.
A minisztérium szerint a Samidoun HIRAK vagyis Palesztin Ifjúsági Mozgósítás néven is működik Németországban, és azzal vádolja a szervezetet, hogy megpróbálja aláásni az országban élő társadalmi csoportok közötti békét, és támogatja az erőszakot, ami miatt veszélyt jelent a közrendre − írja az MTI.
Miután üzemanyaghiány miatt a Török–Palesztin Barátság Kórház felfüggesztette működését, Törökország bejelentette, hogy amennyiben szükséges, készen áll fogadni az onnan érkező rákos betegeket – tudósít róla a pánarab al-Dzsazíra.
Törökország egészségügyi minisztere, Fahrettin Koca X-oldalán azt írta, ha a szükséges koordinációt meg tudják oldani, Törökország készen áll a betegek fogadására.
A nemzetközi közösség és a releváns intézmények sajnos nem léptek fel eléggé a kórházat ért támadások megakadályozása érdekében. A betegek életének megmentése ma már olyan kötelesség, amelyet nem lehet megkerülni
– zárta gondolatait a miniszter.
Közleményt adott ki az újságírók védelméért és sajtószabadságért küzdő amerikai civilszervezet, a Committee to Protect Journalists (CPJ).
A CPJ számításai szerint a háború megkezdése óta már 33 újságíró vesztette életét a térségben, közülük 28 palesztin, négy izraeli, egy pedig libanoni állampolgár – további kilenc személyt pedig eltűntként tartanak számon.
Az amerikai civilszervezet emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy
az újságírókat gyakran megtámadják vagy őrizetbe veszik, de a fenyegetéseknek is ki vannak téve.
Sherif Mansour, a civilszervezet Közel-Keletért felelős programkoordinátora a közlemény szerint úgy fogalmazott, hogy
az újságírók civilek, akik fontos munkát végeznek a válság idején, és nem kerülhetnek harcoló felek célkeresztjébe. Az újságírók szerte a régióban nagy áldozatokat hoznak, hogy tudósíthassanak erről a szívszaggató konfliktusról.
Miközben a Hamász és az izraeli hadsereg közötti harcok leginkább a Gázai övezetre, illetve az ahhoz közeli izraeli területekre korlátozódnak, Ciszjordániában is egyre több a fegyveres ütközet.
A pánarab al-Dzsazíra arról ír, hogy
egy tucat izraeli telepes autókat és palesztin üzleteket gyújtött fel Deir Sharaf városában.
Ezenkívül csütörtökön Ciszjordánia különböző helyein összesen négy palesztint lőttek le – vélhetően izraeli telepesek végeztek velük.
A brit The Guardian október végén közölt egy riportot, amiben bemutatták, hogy
a háború kitörése óta megduplázódott az izraeli telepesek támadásainak száma.
Október 7-e és 29-e között összesen 121 palesztint gyilkoltak meg, miközben ennyien nem vesztették életüket az év első nyolc hónapjában.
Emellett több települést is kénytelenek voltak hátrahagyni a palesztinok, miután azt állították: az izraeli telepesek azzal fenyegették meg őket, ha nem tesznek így 24 órán belül, akkor meg fogják gyilkolni őket.
Közleményt adott ki a palesztinok segélyezésére szakosodott ENSZ-ügynökség, az UNRWA. Rövid közleményükben csak annyit írtak, Gázában a helyzet egyre kétségbeejtőbb.
Mint X-posztjukban fogalmaztak,
Mind a 149 menedékközpontjuk négyszeres kapacitáson működik, jelenleg mintegy 690 ezer belső menekültet szállásolnak el.
A túlzsúfoltság emellett súlyos egészségügyi és védelmi nehézségekkel küzdenek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán jelentette be, hogy a tizenöt, Gázai övezetben rekedt magyar állampolgár közül nyolcan biztonságban átkeltek a rafahi határátkelőn, és megérkeztek Egyiptomba.
Az összes Gázai övezetben rekedt magyar állampolgár számára engedélyezték, hogy elhagyják az övezetet, de közülük csak nyolcan vállalták az ezzel járó biztonsági kockázatokat.
A három családból kettő vállalta a biztonsági kihívásokat, amelyek azzal jártak, hogy a Gázai övezeten belül viszonylag hosszabb utat kellett megtenniük annak érdekében, hogy eljussanak a határátkelőhöz. Az egyik család ezt nem vállalta
– tájékoztatott.
A miniszter kijelentette, hogy a kilépési engedéllyel rendelkező további hét magyarral folyamatos a kapcsolattartás, és ha mégis vállalják a kockázatokat, vagy a helyzet úgy alakul, akkor ismét konzultálni fognak az izraeli és az egyiptomi hatóságokkal, és remélhetőleg legközelebb is segíteni fog a két ország külügyminisztere.
A Gázai övezetben működő polgári katasztrófavédelmi tisztviselők jelentése szerint újabb menekülttábort érhetett izraeli légicsapás, ezúttal a Bureij menekülttábort.
A támadásban legalább 15 ember vesztette életét.
A pánarab al-Dzsazíra helyszínen lévő újságírói szerint több mint tizenkét rakéta érte a menekülttábor lakóövezeteit. Beszámolójuk szerint a mentőalakulatok és az orvosok nem tudnak a helyszínre érkezni, ezért jelenleg kézzel próbálják a törmelékeket eltávolítani, hogy túlélőket keressenek.
Ez már a második menekülttábor, ami ellen az elmúlt napokban Izrael légitámadást hajtott végre. Legutóbb az izraeli hadsereg azzal magyarázta a Jabaliában található menekülttábor elleni támadást, hogy pontos hírszerzési információik szerint a Hamász terrorszervezet parancsnoki és irányítási komplexumot hozhatott létre ott.
A Gázai övezetben épp szárazföldi hadműveletet folytató Izrael arra kért több országot, hogy kórházhajókat küldjenek a palesztin enklávéval szomszédos Egyiptomba, hogy ott el tudják látni a sérült palesztinokat – tudósít a Reuters.
Ron Prosor, Izrael németországi nagykövete egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az izraeli sajtóinformációk pontosak, és Prosor valóban megkereste Németország mellett Franciaországot is.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Gázai övezetben található 35 kórházból jelenleg 16-nak kellett teljesen beszüntetnie a működését, míg több kórház is csak megszorításokkal tud működni.
Ugyanakkor jelenleg nem tudni, hogy ha érkeznek kórházhajók, akkor azok mikor fognak a térségbe érni. Ráadásul a Gázai övezet és Egyiptom közötti evakuáció nagyon lassan megy – az egyiptomi hatóságok szerint csütörtökön 400 külföldi állampolgár mellett 70-100 sebesült hagyhatja el Gázát.
Újabb kórház volt kénytelen szüneteltetni ellátását, így a Gázai övezetben található 35 kórházból 16 már felfüggesztette a működését – számolt be a gázai egészségügyi minisztérium közleménye alapján a pánarab al-Dzsazíra.
Mint arról korábban beszámoltunk, csütörtökön egy kórház teljesen felfüggesztette a működését, miután kifogytak a generátorok működtetéséhez szükséges üzemanyagból, míg egy másik kórházban a legtöbb helyen lekapcsolták a villanyokat, ahogy a halottakat tároló hűtőszekrényeket is – jelenleg egy jóval kisebb kapacitású pótgenerátorral működnek.
A lap grafikája szerint jelenleg 130 csecsemőt tartanak inkubátorban, 50 000 terhes nő vár kórházban, százezer személy vár vesedialízisre, és 350 ezer nem fertőző beteg (diabétesz, rák, szívbetegség) vár ellátásra.
Továbbra is lassan megy a Gázai övezet evakuációja. Az egyiptomi hatóságok úgy számolnak, a mai nap folyamán 400, külföldi útlevéllel rendelkező ember lépheti át az egyiptomi–gázai határt, emellett további 60 sebesült – számol be róla a brit The Guardian.
Az egyiptomi határőrség szerint szerdán 361 külföldi vagy kettős állampolgár hagyta el Gázát, ami minimális emelkedés a keddi 335-höz képest.
Mint arra a lap emlékeztet, az összesen 2,4 milliós lélekszámú Gázai övezetet nem mindenki hagyhatja el, és a minimális evakuációban részt vevők mindössze egy elenyésző része a térségben rekedteknek.
Sajtótájékoztatót tartott Gáza egészségügyi minisztériumának szóvivője, aki bejelentette, az éjszaka folyamán 256 civil vesztette életét a legutóbbi izraeli légicsapások következtében – számol be róla az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Ezzel a Gázában elhunytak száma 9061 főre emelkedett, akik közül 3760 nem töltötte be még a 18. életévét sem.
Ezenkívül közel 2600 embert keresnek, és a háború kitörése óta az orvosi személyzet 135 tagja vesztette életét, 25 mentőautó pedig megsemmisült.
A szóvivő emellett arra kérte Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy avatkozzon be, és védje meg a Török–Palesztin Barátság Kórházat, ami a palesztin enklávé egyetlen, rákbetegek ellátásával foglalkozó kórháza, amely egyébként kifogyott az üzemanyagból, így a legtöbb tevékenységét felfüggesztette.
Az ENSZ humanitárius hivatala szerint a gázai Török–Palesztin Barátság Kórházban elfogyhatott az üzemanyag, ezért több tevékenységüket is leállítják – számol be róla a Haaretz.
Emellett az is problémás, hogy
a Gázai övezetben fekvő 35, fekvőbeteg-kapacitással rendelkező kórházból jelenleg 14 nem működik.
A lap által idézett közlemény szerint a kórház részbeni leállása 70 rákos beteg ellátását és életét komolyan veszélyezteti. Egy másik, szintén Gáza városban található kórházat pedig támadás érhetett, ráadásul a kórház más intézmény szülészeti osztályait vette át.
Október 7-e óta 50-re emelkedett a Hezbollah megölt harcosainak száma – közölte a fegyveres csoport.
Az Irán által támogatott fegyveresek nemrég 47-re becsülték a halálos áldozatok számát. A legtöbbjüket dróncsapásokban ölték meg, amelyről a Sky News adott hírt.
Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette, hogy információik szerint a Hamász jelenleg 242 embert tart fogva a Gázai övezetben, akiknek a családjaikat a hadsereg értesítette – számol be róla a Times of Israel.
Hagari azt is hozzátette, ez a szám nem végleges, a hadsereg új információkat is vizsgál.
Mint arra a lap emlékeztet, a jelenleg ismert 242 túsz mellett többtucatnyi eltűnt személyt tartanak számon, akiknek a sorsa jelenleg ismeretlen.
Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint az izraeli légitámadás a gázai jabaliai menekülttábor ellen háborús bűnnek minősülhet, miután a Gáza városnak sűrűn lakott részén található tábort kedden és szerdán is bombatámadás érte – számol be róla az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
a hamász adatai szerint A támadásokban összesen 195-en vesztették életüket, és 777 ember sérült meg, miközben több száz embert még a romok alatt keresnek.
Az ENSZ humanitárius vezetője emiatt arra kérte a feleket, hogy tartsanak szünetet a harcokban, hogy elkerülhessék a még nagyobb humanitárius katasztrófát.
Az izraeli hadsereg később közleményt adott ki, amely szerint „pontos hírszerzési adatok alapján” mértek csapást a Hamász parancsnoki és irányítási komplexumára Jabaliában.
Ugyanakkor az ENSZ emberi jogokért felelős főbiztos irodája arról írt a leánykori nevén Twitternek nevezett X-en, hogy a civil áldozatok magas száma, illetve a menekülttábor elleni támadások miatt „komoly aggodalmunk van amiatt, hogy ezek aránytalan támadások, amelyek háborús bűncselekménynek minősülhetnek”.
Legalább 60 embert vettek őrizetbe az izraeli hatóságok Ciszjordániában az éjszaka folyamán – számolt be róla az al–Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Ezzel már több mint 1800 palesztint vettek őrizetbe a háború kitörése óta, amikor a Hamász terrorszervezet példátlan támadást indított Izrael ellen a Gázai övezetből.
Az éjszaka indított razziák alkalmával két palesztin vesztette életét, amivel 132-re nőtt a háború során Ciszjordániában életét vesztők száma, miközben már több mint 2100-an sebesültek meg. Eközben a Palesztin Állam másik részében, a Hamász által irányított Gázában már több mint nyolcezren vesztették életüket a háború kitörése óta.
Leállt az egyik kulcsfontosságú kórház generátora, így jelenleg az áram nélkül működik – erről ír a The Times of Jerusalem a Hamász egészségügyi minisztériumának közleményére hivatkozva.
A tévében leadott közlemény szerint a pótgenerátorral valamennyi áramot tudnak termelni, ugyanakkor nem elegendőt, így hogy a lélegeztetőgépek és az egyéb berendezések működhessenek, a legtöbb szobában lekapcsolták a lámpákat, a halottakat tároló hűtőszekrényeket pedig kikapcsolták.
A kórház egy menekülttábor közelében található, és ahogy a lap megjegyzi,
a héten több izraeli csapás is érte a kórházat.
A gázai egészségügyi tisztviselők a háború első napjai óta arra figyelmeztetnek, hogy az ellátmányhiány miatt a kórházak bezárásának közvetlen veszélye fenyeget, míg Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy valójában több százezer liternyi üzemanyaga van, amit a kórházak ellátására is használhatnának.