Ez a poszt a következő Percről percre része:
David Pressman: A magyar kormány „legfelsőbb szintjein” biztosítottak a svéd NATO-tagságról
-
Olekszandr Prokugyin, Herszon régió kormányzója csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az „orosz hadsereg reggel óta támadja Herszon Korabelnij kerületét”.
Az MTI szerint a kormányzó hozzátette, a támadás következtében egy 68 éves férfi meghalt, egy 54 éves nő pedig kórházba került, miután a homlokán és a combján repeszsérüléseket szenvedett.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló csütörtöki élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Válságra figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij.
- Oroszországot kizárták az UNESCO végrehajtó bizottságából.
- Riadót rendeltek el Ukrajnában, ballisztikus rakétatámadásra figyelmeztetnek.
- A Kreml kényszeríti a megszállt területeken élő ukránokat, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot.
- Igen komoly az ukránok vesztesége a háborúban.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
-
Nyugati hírszerzési információk szerint akár napi ezer orosz áldozat is lehet az ukránok által tartott Avgyijivka városáért vívott brutális csatában − írja a Sky News.
A lap forrásai szerint ez a szám a csúcsot jelenti, és a csata hullámzása szerint közelebb lehet az 500-hoz.
Az ukrán oldalon viszonylag kevés az áldozat. Jelentősen kevesebb, mint amennyit az orosz oldalon látunk. Összességében azonban egyik fél sem élvez előnyt a másikkal szemben, eléggé korlátozott az arcvonal mozgása
− mondták.
-
Ukrajnában eddig már 852 civil sebesült meg földbe ásott aknák és más robbanószerkezetek, illetve robbanóanyagok miatt, közülük 265-en meghaltak − hozta nyilvánosságra Pavlo Voznyuk ezredes, az ukrán védelmi minisztérium aknaelhárítási osztályának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.
Az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly február 24-én indított teljes körű invázió kezdete óta 2023. november 16-ig Ukrajnában 576 aknával és robbanóanyag-maradványokkal kapcsolatos incidens történt, amelyeknek polgári személyek estek áldozatul az országban. Az áldozatul esett civilek közül 265-en életüket vesztették, 587-en túlélték, de sebesüléseket szenvedtek
− fejtette ki a tisztségviselő.
Legutóbb kedden hajtott egy személyautó ismeretlen robbanószerkezetre a keleti országrészben lévő harkivi régióban. A szerencsétlenségben egy ember meghalt, egy másik pedig kórházba került − közölte az MTI.
-
A mentőalakulatok egy házaspár holttestére bukkantak, miközben egy orosz csapás romjait takarították el a kelet-ukrajnai Selvdove városában − közölték tisztviselők. A szerdai csapás halottainak száma négyre emelkedett.
Oroszország négy S-300-as rakétát lőtt ki a városra, hat lakóházat és 20 házat rongálva meg − közölte a rendőrség.
A csütörtökön megtalált házaspár a háború miatt költözött el a donyecki régió egy másik városából − közölte a főügyészség.
Oroszország tagadja, hogy civileket célozna, de Ukrajna rendszeresen jelentette, hogy orosz rakéta- és dróncsapásokban civilek haltak meg és sebesültek meg, valamint civil infrastruktúra rongálódott meg − közölte a Sky News.
-
Oroszország eddig dokumentáltan 13 083 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9084 megsemmisült, 569 megsérült, 530-at a személyzete ott hagyott a harctéren, 2900-at pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2462 tank van. A harckocsik közül 1612 megsemmisült, emellett 138 megsérült, 164-et magára hagytak a harctéren, 548-at pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
-
Az Egyesült Államok újabb, Oroszországgal kapcsolatos szankciókat rendelt el, amelyek többek között három libériai lobogó alatt közlekedő nyersolajszállító tartályhajó ellen irányulnak − derül ki az amerikai pénzügyminisztérium honlapján csütörtökön közzétett közleményből.
-
Ukrajna eddig dokumentáltan 4712 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 3216 megsemmisült, 365 megsérült, 175-öt a személyzete ott hagyott a harctéren, 954-et pedig elfogtak az oroszok.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 686 tank van. A harckocsik közül 459 megsemmisült, emellett 56 megsérült, 37-et magára hagytak a harctéren, 134-et pedig az oroszok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
-
Svájc támogatásáról biztosította egy olyan különleges bíróság felállítását, amely az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett agresszióval kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozik − közölte a Sky News.
Svájcnak az a szilárd meggyőződése, hogy az Ukrajna elleni agresszió nem maradhat büntetlenül
− közölte a svájci külügyminisztérium.
A tárca közleménye szerint a kezdeményezést 38 ország, köztük Franciaország, Németország, Norvégia, Guatemala, Japán és Kanada támogatta. Svájc csütörtökön egy berlini találkozón hivatalosan is csatlakozott a csoporthoz.
Az ország történelmileg külpolitikájában semlegességi politikát folytat.
-
A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma november 3-i frissítés szerint 35 780 volt. Az elmúlt két hétben 923 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 4232 − írja a Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.
A tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb. A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.
-
Ukrajna az éjjel 18, Oroszország által indított Shahed „kamikaze” drónból kilőtt 16-ot, egy rakétát pedig lelőttek – jelentette az ukrán légierő.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint a fegyverek lelövésére vadászrepülőgépeket, légvédelmi rakétaegységeket és mobil tűzcsoportok egységeit vetették be.
A Kh-59-es rakétát november 15-én este lőtték le a Poltavai terület felett.
Oroszország Sz-300-as légvédelmi rakétákkal is támadott polgári infrastruktúrát a Harkivi területen, de a légierő szerint áldozatokról nem érkezett jelentés.
Oleg Szinegubov, a Harkivi terület kormányzója elmondta, hogy egy oktatási épület és egy lakóház sérült meg egy S-300-as csapás következtében Csuhuiv városában éjfél körül.
-
Az Egyesült Államok „biztos” abban, hogy Svédország hamarosan NATO-tag lesz – mondta az Egyesült Államok magyarországi nagykövete.
A Budapest és Washington közötti kapcsolatok megromlottak, mert Magyarország késlekedett Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásával, valamint Orbán Viktor miniszterelnöknek az ukrajnai háború ellenére Moszkvához fűződő szívélyes kapcsolatai miatt − írja a Sky News.
A kormány legfelsőbb szintjein ismételten biztosítottak arról, hogy nem Magyarország fogja utolsóként ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását
− mondta David Pressman.
Svédország NATO-tagsága még Törökország és Magyarország ratifikációjára vár. Ukrajna lerohanásának egyik oka az volt, hogy megakadályozzák a NATO Oroszország határain vagy azok közelében való terjeszkedését.
A háború csak fokozta ezt a törekvést. A hagyományosan semleges Finnország idén áprilisban lett a NATO tagja.
-
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön találkozott Edgars Rinkevics lett elnökkel. A a páros arról tárgyalt, hogy Ukrajnának több támogatást nyújtsanak − írta meg a The Guardian.
Welcomed @edgarsrinkevics back to #NATO & congratulated him on his appointment as President of #Latvia. We addressed #Ukraine, where the difficult situation on the battlefield is an argument for even more support. We also look forward to welcoming #Sweden as an Ally very soon. pic.twitter.com/npOHO5bBeG
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) November 16, 2023 -
Finnország lezárja négy átkelőjét az orosz határon, hogy elejét vegye az orosz területről Finnországba érkező menedékkérők áradatának − jelentette be Petteri Orpo finn miniszterelnök csütörtökön.
A lezárás a legforgalmasabb, Vaalimaa, Nuijamaa, Imatra és Niirala határátkelőket érinti Finnország délkeleti részén, péntek éjjel lép hatályba. Az 1340 kilométer hosszú finn–orosz határon összesen kilenc átkelő van. A menedékkérők szombattól csak két északi határátkelőn nyújthatják be dokumentumaikat − közölte az MTI.
A finn belügyminiszter kedden arról beszélt újságírók előtt, hogy jelentősen nőtt a harmadik világból érkező menedékkérők száma Oroszország felől. A miniszter azt vetette az orosz határőrség szemére, hogy átengedi a papírokkal nem rendelkezőket is Finnország irányába.
Sauli Niinistö finn elnök szerdán úgy fogalmazott, a jelenség mögött az állhat, hogy Oroszország bosszút akar állni Finnországon amiatt, hogy védelmi együttműködést folytat az Egyesült Államokkal.
Felkészültünk különféle rosszindulatú lépésekre Oroszország részéről, így ez a mostani helyzet nem meglepetés
− jegyezte meg a finn kormányfő a határátkelők lezárásának bejelentésekor. Hozzátette, hogy ha a menedékkérők problémája más átkelőknél is jelentkezik, akkor a kormány további lépéseket tesz.
A finn határőrség adatai szerint a héten naponta a korábbiaknál érezhetően több iraki, jemeni, szomáliai és szíriai menedékkérő érkezett Oroszországból. Ősz elején átlagosan kevesebb mint napi egy menedékkérőt regisztráltak.
-
Egy orosz bíróság csütörtökön bűnösnek találta Alekszandra Szkocsilenko képzőművészt és zenészt abban, hogy tudatosan terjesztett álhíreket az orosz hadsereg ukrajnai magatartásáról, és hét év börtönkolóniában eltöltendő szabadságvesztésre ítélte − közölte a The Guardian.
A 33 éves Szkocsilenko 2022. március 31-én egy szentpétervári szupermarketben kicserélte az árcédulákat olyan kis papírdarabokra, amelyeken az ukrajnai orosz háború befejezését sürgette, és bírálta a hatóságokat.
A hadsereggel kapcsolatos tudatos hamis információk terjesztésének hivatalos vádját tagadta.
-
Olekszandr Prokugyin, Herszon régió kormányzója csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az „orosz hadsereg reggel óta támadja Herszon Korabelnij kerületét”.
Az MTI szerint a kormányzó hozzátette, a támadás következtében egy 68 éves férfi meghalt, egy 54 éves nő pedig kórházba került, miután a homlokán és a combján repeszsérüléseket szenvedett.
-
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna magához ragadta a kezdeményezést Oroszországtól a Fekete-tengeren, és visszavonulásra kényszerítette az orosz haditengerészeti flottát a tenger keleti részén.
A világon először a Fekete-tengeren kezdte meg működését egy ukrán haditengerészeti drónflotta
– írta Zelenszkij a Telegramon.
Azt is megjegyezte, hogy most már akcióik „egyik fő eredményeként” Oroszország nem tudja a Fekete-tengert ugródeszkaként használni a világ más régióinak destabilizálására – írja a The Guardian.
-
Kijevbe látogatott csütörtökön David Cameron brit külügyminiszter, akinek tárgyalásain a londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint Ukrajna NATO-tagsági törekvései is szóba kerültek – írta az MTI.
Cameront – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia konzervatív párti miniszterelnöke volt és Rishi Sunak jelenlegi kormányfő az e héten végrehajtott, jelentős kormányátalakításban nevezte ki külügyminiszterré – találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij elnökkel is.
Vendéglátói tájékoztatták arról, hogy az ukrán fegyveres erők eredményeket érnek el az orosz hadsereg visszaszorításáért vívott küzdelemben. Az ukrán fél különösen figyelemreméltónak nevezte, hogy az ukrán erők a Fekete-tengeren folyamatosan keletebbre szorítják az orosz haditengerészetet - áll a londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában.
Cameron a látogatásról szóló beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: Oroszország úgy gondolja, hogy a Nyugat figyelme végül máshová összpontosul majd, ám „semmi sem állhatna távolabb az igazságtól”. A brit külügyminiszter kijelentette: arról biztosította ukrán tárgyalópartnereit, hogy bármennyi időre legyen is szükség a győzelem eléréséhez, Nagy-Britannia és szövetségesei mindvégig folytatják Ukrajna támogatását.
Cameron is hangsúlyozta, hogy Ukrajna az elmúlt három hónapban visszaszorította az orosz erőket a Fekete-tengeren, és így létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonalak nyílnak meg az ukrán gazdaság és a globális élelmiszerszállítmányok számára. Cameron tárgyalt Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről is Olha Sztefanyisinával, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel.
A brit külügyminisztérium ehhez fűzött tájékoztatása szerint Nagy-Britannia egyértelmű álláspontja az, hogy Ukrajna helye a NATO-ban van, és London dolgozik partnereivel azon, hogy a szövetség eltekintsen Ukrajna esetében a NATO-felvétel előtti tagsági cselekvési terv (Membership Action Plan – MAP) szükségességétől, ezzel is egyengetve az ukrán csatlakozás felé vezető utat.
A londoni külügyi tárca hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségen belül Nagy-Britannia nyújtja az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai támogatást Ukrajnának, és eddig 4,6 milliárd font (csaknem kétezer milliárd forint) értékű segítségnyújtásra vállalt kötelezettséget.
A brit külügyminisztérium közölte azt is, hogy ebben a hónapban eléri a 30 ezret a Nagy-Britanniában kiképzett ukrán katonák száma. A tárca tájékoztatása szerint ez a legnagyobb kiképzési program brit földön a második világháború óta.
-
Oroszország egy nukleáris töltettel is felszerelhető Avangard hiperszonikus siklórakétát töltött be egy indítósilóba az ország déli részén – jelentette a védelmi minisztérium.
Egy Avangard hiperszonikus siklójárművel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétát az Orenburg régióban lévő indítósilójába emelnek 2023. november 16-ánFotó: Russian Defence Ministry / ReutersVlagyimir Putyin 2018-ban jelentette be az Avangard járművet, mondván, hogy ez válasz Amerika új generációs fegyvereinek kifejlesztésére – közölte a Sky News.
A célponthoz közeledve az Avangard siklójármű leválik a rakétáról.
Ezután képes a rakéta röppályáján kívül élesen manőverezni, akár a hangsebesség 27-szeresének megfelelő hiperszonikus sebességgel.
Ez körülbelül 21 000 mérföldet, azaz 34 000 kilométert jelent óránként.
-
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) osztott meg egy felvételt arról, hogy az utóbbi hetekben miként hajtottak végre rajtaütéseket a Krím félszigeten.
The Main Directorate of Intelligence of #Ukraine showed unique footage of preparation and conduct of raids on the territory of temporarily occupied #Crimea pic.twitter.com/yESaKiEISA
— NEXTA (@nexta_tv) November 16, 2023Az utóbbi hetekben több ilyen akció is volt, de ezeknek inkább lélektani és propagandisztikus szempontból volt jelentőségük.
-
Az Európai Bizottság a Moszkva elleni szankciók 12. körét javasolja, beleértve több személyt érintő korlátozásokat, köztük a jelek szerint Dmitrij Medvegyev volt elnök fiát és Vlagyimir Putyin egyik rokonát – közölte a The Guardian.
A 47 személy között, akiket a bizottság a meglévő szankciós listákra kíván felvenni, szerepel Putyin unokatestvére, Anna Civileva, aki az Ukrajnában harcoló orosz katonákat támogató A Haza Védelmezői alapítvány elnöke.
A kibővített listán szerepel Ilja Medvegyev is, akinek neve és születési dátuma megegyezik a volt elnök egyetlen fiának nevével és születési dátumával. Őt azért vették célkeresztbe, mert állítólag dezinformációs és propagandakampányt szervezett Ukrajnában.
A magas rangú tisztviselők rokonainak, köztük a Putyin családnak a felvétele haragot vált ki a Kremlben.
Az EU értékesítési tilalommal fenyeget, hogy megakadályozza a nyugati alkatrészek orosz drónokban való felhasználását.
-
Hajnalban kigyulladt egy katonai létesítmény Oroszországban, a Volgográdi területen – írja az Ukrinform a Mediazona hírportál alapján. Helyi lakosok szerint a tűz előtt robbanásokat lehetett hallani.
A military unit in the Russian #Volgograd region caught fire tonight
— NEXTA (@nexta_tv) November 16, 2023
Shortly before the fire, local residents heard explosions. pic.twitter.com/wxDoXokx9HÚgy tudni, hogy egy fegyverraktár gyulladt ki, és közel négy órán át égett. A helyi kormányzó azt közölte, hogy a tüzet gyorsan lokalizálták, majd később el is oltották, és vizsgálatot indítottak azzal kapcsolatban, hogy mi okozta.
-
A szlovákiai kamionosok csütörtökön jelképes, egyórás blokádot tartanak az ország Ukrajnával közös fő határátkelőhelyén, hogy támogassák a lengyel követeléseket az EU-ba belépő ukrán teherautók számának korlátozására – írja a The Guardian.
A fuvarozók szakszervezete, az UNAS a Facebookon közölte, hogy a blokád a Felsőnémetinél lévő átkelőnél lesz csütörtökön 13 órától – írja a Reuters.
Az UNAS azt írta, hogy a blokádok nem állnak meg:
Célunk a lengyel kollégák, valamint az EU összes árufuvarozójának támogatása… Azt fogjuk kérni, hogy az Európai Bizottság […] haladéktalanul vezesse be a szállítmányozási engedélyeket az ukrán járművek számára, mert az európai cégek a szájukra esnek, és nem tudnak versenyezni.
A lengyel sofőrök már több mint egy hete blokkolják az Ukrajnával közös három határátkelőhöz vezető utakat a kormány tétlenségére hivatkozva, amiért Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta külföldi versenytársakkal szemben veszítettek üzletet. Ragaszkodnak az ukrán kamionosok korlátozott számú engedélyének visszaadásához, amire Kijev azt mondta, hogy ezt a követelést nem veszi figyelembe.
-
Kaja Kallas észt miniszterelnök egy sajtótájékoztatón közölte, hogy megpályázza a NATO főtitkára tisztségét.
A Kyiv Independent szerint Kallast – akit már korábban is a szövetséges lehetséges jövőbeli főtitkáraként emlegettek – a washingtoni Politico Defence Summiton kérdezték meg arról, hogy valóban szeretne-e a NATO következő vezetője lenni, amire Kallas igennel válaszolt.
A mostani főtitkár, Jens Stoltenberg 2024-ig marad hivatalban, miután a mandátumát Oroszország ukrajnai inváziója miatt meghosszabbították. A tisztségért már az utóbbi hónapokban beindult a verseny az arra pályázók közt.
-
A Kreml kényszeríti a megszállt területeken élő ukránokat, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot
A Kreml állítólag arra kényszeríti a megszállt területeken élő ukránokat, hogy váljanak orosz állampolgárrá – írja a Sky News.
Úgy tudni, hogy máskülönben megtagadhatják tőlük az egészségügyi ellátást és a szabad mozgást – állítja az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU), amely interjúkat készített ukrajnai menekültekkel.
Egy személy elmondta az EBU-nak, hogy egyik barátnője csak akkor kapott inzulint a cukorbetegségére, ha orosz útlevelet igényelt.
Egy másik barátnőjének orosz állampolgárságot kellett szereznie ahhoz, hogy kezelést kapjon törött karja miatt – tette hozzá. Az elmondottakat más menekültek is megerősítették a BBC szerint.
-
Ukrajna külügyminisztere szerint Kijev és az Egyesült Királyság „eltökélt abban, hogy együtt dolgozzanak a győzelemért” – közölte a Sky News.
Dmitrij Kuleba Kijevben posztolt egy képet, amelyen ő és Lord David Cameron, az új brit külügyminiszter látható.
Az Egyesült Királyság továbbra is állhatatosan támogatja Ukrajna fegyverekkel való ellátását, a koprodukció növelését és a Fekete-tenger megszabadítását az orosz fenyegetéstől
– tette hozzá Kuleba.
Welcome to Ukraine, @David_Cameron!
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) November 16, 2023
Our talks at @MFA_Ukraine proved that Ukraine and the UK are determined to work together toward victory.
The UK remains steadfast in providing Ukraine with weapons, increasing their co-production, and ridding the Black Sea of Russian threats. pic.twitter.com/k3ZGNo3RcN -
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) legutóbbi jelentésében arról írt, hogy a jelek szerint Ukrajna a Dnyeper folyón átkelve az eddiginél jelentősebb hadműveleteket hajtott végre annak keleti partján.
Közlésük szerint orosz katonai források jelentették, hogy az ukránok Herszontól 30 kilométerre északkeletre hajtottak végre támadásokat – igaz, állításuk szerint sikertelenül. Ezen kívül arról is beszámoltak, hogy két másik helyen, Herszontól 11 és 15 kilométerre keletre is támadásokat indítottak az ukránok, valamint azt is közölték, hogy Ukrajna megakadályozta a sérültek evakuálását és erősítések átcsoportosítását a stratégiai fontosságú Antonovszkij hídon.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője még a minap beszélt arról, hogy sikerült egy hídfőállást létrehozniuk a folyó keleti partján. Ezt az orosz fél részben elismerte, de Vlagyimir Szaldo, az oroszok herszoni kormányzója azt állította, hogy az ukránok heves ellenállásba ütköznek a folyó keleti partján, és nincs esélyük a továbbhaladásra, áttörésre abban a térségben.
-
Két drónt lőtt le az orosz légvédelem a nyugat-oroszországi Brjanszki terület felett, míg további hármat a Krím félszigetnél fogtak el – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
November 16-án a kora reggeli órákban meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, amely egy merev szárnyú drónokkal végrehajtott terrortámadásra irányult. A szolgálatban lévő légvédelmi egységek két ukrán drónt fogtak el a Brjanszki terület felett. További három drónt a Fekete-tenger felett, a Krími Köztársaság partjainak közelében fogtak el
– közölte a minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Alekszandr Bogomaz, a Bjanszki terület kormányzója pontosította, hogy a drónokat a Brjanszk felé tartva lőtték le.
Nincsenek áldozatok, és kár sem keletkezett
– írta a Telegram-csatornáján.
-
Csütörtök reggel Ukrajna számos régiójában figyelmeztetést adtak ki ballisztikus rakétacsapás veszélye miatt – írja az rbc.ua az ukrán légierő által közölt adatok alapján.
A portál azt írta, hogy helyi idő szerint reggel 8 (vagyis magyar idő szerint 7 óra) körül rendeltek el légiriadót a fővárosban és az azt övező Kijevi területen, a Szumi területen és Csernyihivi területen.
Később Kijevben és környékén pedig visszavonták a riadót, azonban három, a fővárostól nyugatabbra eső régióra kiterjesztették azt.
Emberek a kijevi metróban 2023. november 15-énFotó: Ukrinform / NurPhoto / Getty Images Hungary -
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4587-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4281-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
-
Az Ukrán Védelmi Erők 18 orosz támadást vertek vissza Avdijivka irányában és 22 támadást Marjinka irányában – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában a leghevesebb harcok a fronton Avdejevszkij és Marjinszkij irányban folytak.
Összesen 65 katonai összecsapásra került sor az orosz megszállókkal.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara a Facebookon jelentette, hogy a Horticsa csapatok operatív-stratégiai csoportjának felelősségi területén a Kupjanszk irányban az ellenség támadási műveleteket hajtott végre Harkiv több területén, ahol az ukrán katonák hét támadást vertek vissza.