David Pressman: A magyar kormány „legfelsőbb szintjein” biztosítottak a svéd NATO-tagságról

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló csütörtöki élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak: 

• Válságra figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij.
• Oroszországot kizárták az UNESCO végrehajtó bizottságából.
• Riadót rendeltek el Ukrajnában, ballisztikus rakétatámadásra figyelmeztetnek.
• A Kreml kényszeríti a megszállt területeken élő ukránokat, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot.
• Igen komoly az ukránok vesztesége a háborúban.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Nyugati hírszerzési információk szerint akár napi ezer orosz áldozat is lehet az ukránok által tartott Avgyijivka városáért vívott brutális csatában − írja a Sky News. 

A lap forrásai szerint ez a szám a csúcsot jelenti, és a csata hullámzása szerint közelebb lehet az 500-hoz.

Az ukrán oldalon viszonylag kevés az áldozat. Jelentősen kevesebb, mint amennyit az orosz oldalon látunk. Összességében azonban egyik fél sem élvez előnyt a másikkal szemben, eléggé korlátozott az arcvonal mozgása

− mondták.

Ukrajnában eddig már 852 civil sebesült meg földbe ásott aknák és más robbanószerkezetek, illetve robbanóanyagok miatt, közülük 265-en meghaltak − hozta nyilvánosságra Pavlo Voznyuk ezredes, az ukrán védelmi minisztérium aknaelhárítási osztályának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

Az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly február 24-én indított teljes körű invázió kezdete óta 2023. november 16-ig Ukrajnában 576 aknával és robbanóanyag-maradványokkal kapcsolatos incidens történt, amelyeknek polgári személyek estek áldozatul az országban. Az áldozatul esett civilek közül 265-en életüket vesztették, 587-en túlélték, de sebesüléseket szenvedtek

− fejtette ki a tisztségviselő.    

Legutóbb kedden hajtott egy személyautó ismeretlen robbanószerkezetre a keleti országrészben lévő harkivi régióban. A szerencsétlenségben egy ember meghalt, egy másik pedig kórházba került − közölte az MTI. 

A mentőalakulatok egy házaspár holttestére bukkantak, miközben egy orosz csapás romjait takarították el a kelet-ukrajnai Selvdove városában − közölték tisztviselők. A szerdai csapás halottainak száma négyre emelkedett.

Oroszország négy S-300-as rakétát lőtt ki a városra, hat lakóházat és 20 házat rongálva meg − közölte a rendőrség. 

A csütörtökön megtalált házaspár a háború miatt költözött el a donyecki régió egy másik városából − közölte a főügyészség.

Oroszország tagadja, hogy civileket célozna, de Ukrajna rendszeresen jelentette, hogy orosz rakéta- és dróncsapásokban civilek haltak meg és sebesültek meg, valamint civil infrastruktúra rongálódott meg − közölte a Sky News. 

Az Egyesült Államok újabb, Oroszországgal kapcsolatos szankciókat rendelt el, amelyek többek között három libériai lobogó alatt közlekedő nyersolajszállító tartályhajó ellen irányulnak − derül ki az amerikai pénzügyminisztérium honlapján csütörtökön közzétett közleményből.

Svájc támogatásáról biztosította egy olyan különleges bíróság felállítását, amely az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett agresszióval kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozik − közölte a Sky News. 

Svájcnak az a szilárd meggyőződése, hogy az Ukrajna elleni agresszió nem maradhat büntetlenül

− közölte a svájci külügyminisztérium.

A tárca közleménye szerint a kezdeményezést 38 ország, köztük Franciaország, Németország, Norvégia, Guatemala, Japán és Kanada támogatta. Svájc csütörtökön egy berlini találkozón hivatalosan is csatlakozott a csoporthoz. 

Az ország történelmileg külpolitikájában semlegességi politikát folytat.

Ukrajna az éjjel 18, Oroszország által indított Shahed „kamikaze” drónból kilőtt 16-ot, egy rakétát pedig lelőttek – jelentette az ukrán légierő.

A The Kyiv Independent beszámolója szerint a fegyverek lelövésére vadászrepülőgépeket, légvédelmi rakétaegységeket és mobil tűzcsoportok egységeit vetették be.

Oroszország Sz-300-as légvédelmi rakétákkal is támadott polgári infrastruktúrát a Harkivi területen, de a légierő szerint áldozatokról nem érkezett jelentés.

Oleg Szinegubov, a Harkivi terület kormányzója elmondta, hogy egy oktatási épület és egy lakóház sérült meg egy S-300-as csapás következtében Csuhuiv városában éjfél körül.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön találkozott Edgars Rinkevics lett elnökkel. A a páros arról tárgyalt, hogy Ukrajnának több támogatást nyújtsanak − írta meg a The Guardian. 

Finnország lezárja négy átkelőjét az orosz határon, hogy elejét vegye az orosz területről Finnországba érkező menedékkérők áradatának − jelentette be Petteri Orpo finn miniszterelnök csütörtökön.

A lezárás a legforgalmasabb, Vaalimaa, Nuijamaa, Imatra és Niirala határátkelőket érinti Finnország délkeleti részén, péntek éjjel lép hatályba. Az 1340 kilométer hosszú finn–orosz határon összesen kilenc átkelő van. A menedékkérők szombattól csak két északi határátkelőn nyújthatják be dokumentumaikat − közölte az MTI.     

A finn belügyminiszter kedden arról beszélt újságírók előtt, hogy jelentősen nőtt a harmadik világból érkező menedékkérők száma Oroszország felől. A miniszter azt vetette az orosz határőrség szemére, hogy átengedi a papírokkal nem rendelkezőket is Finnország irányába.    

Sauli Niinistö finn elnök szerdán úgy fogalmazott, a jelenség mögött az állhat, hogy Oroszország bosszút akar állni Finnországon amiatt, hogy védelmi együttműködést folytat az Egyesült Államokkal.    

Felkészültünk különféle rosszindulatú lépésekre Oroszország részéről, így ez a mostani helyzet nem meglepetés

− jegyezte meg a finn kormányfő a határátkelők lezárásának bejelentésekor. Hozzátette, hogy ha a menedékkérők problémája más átkelőknél is jelentkezik, akkor a kormány további lépéseket tesz.    

A finn határőrség adatai szerint a héten naponta a korábbiaknál érezhetően több iraki, jemeni, szomáliai és szíriai menedékkérő érkezett Oroszországból. Ősz elején átlagosan kevesebb mint napi egy menedékkérőt regisztráltak.

Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna magához ragadta a kezdeményezést Oroszországtól a Fekete-tengeren, és visszavonulásra kényszerítette az orosz haditengerészeti flottát a tenger keleti részén.

A világon először a Fekete-tengeren kezdte meg működését egy ukrán haditengerészeti drónflotta

– írta Zelenszkij a Telegramon.

Azt is megjegyezte, hogy most már akcióik „egyik fő eredményeként” Oroszország nem tudja a Fekete-tengert ugródeszkaként használni a világ más régióinak destabilizálására – írja a The Guardian.

Kijevbe látogatott csütörtökön David Cameron brit külügyminiszter, akinek tárgyalásain a londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint Ukrajna NATO-tagsági törekvései is szóba kerültek – írta az MTI. 

Cameront – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia konzervatív párti miniszterelnöke volt és Rishi Sunak jelenlegi kormányfő az e héten végrehajtott, jelentős kormányátalakításban nevezte ki külügyminiszterré – találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij elnökkel is. 

Vendéglátói tájékoztatták arról, hogy az ukrán fegyveres erők eredményeket érnek el az orosz hadsereg visszaszorításáért vívott küzdelemben. Az ukrán fél különösen figyelemreméltónak nevezte, hogy az ukrán erők a Fekete-tengeren folyamatosan keletebbre szorítják az orosz haditengerészetet - áll a londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában.

Cameron a látogatásról szóló beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: Oroszország úgy gondolja, hogy a Nyugat figyelme végül máshová összpontosul majd, ám „semmi sem állhatna távolabb az igazságtól”. A brit külügyminiszter kijelentette: arról biztosította ukrán tárgyalópartnereit, hogy bármennyi időre legyen is szükség a győzelem eléréséhez, Nagy-Britannia és szövetségesei mindvégig folytatják Ukrajna támogatását.

Cameron is hangsúlyozta, hogy Ukrajna az elmúlt három hónapban visszaszorította az orosz erőket a Fekete-tengeren, és így létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonalak nyílnak meg az ukrán gazdaság és a globális élelmiszerszállítmányok számára. Cameron tárgyalt Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről is Olha Sztefanyisinával, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel.

A brit külügyminisztérium ehhez fűzött tájékoztatása szerint Nagy-Britannia egyértelmű álláspontja az, hogy Ukrajna helye a NATO-ban van, és London dolgozik partnereivel azon, hogy a szövetség eltekintsen Ukrajna esetében a NATO-felvétel előtti tagsági cselekvési terv (Membership Action Plan – MAP) szükségességétől, ezzel is egyengetve az ukrán csatlakozás felé vezető utat.

A londoni külügyi tárca hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségen belül Nagy-Britannia nyújtja az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai támogatást Ukrajnának, és eddig 4,6 milliárd font (csaknem kétezer milliárd forint) értékű segítségnyújtásra vállalt kötelezettséget.

A brit külügyminisztérium közölte azt is, hogy ebben a hónapban eléri a 30 ezret a Nagy-Britanniában kiképzett ukrán katonák száma. A tárca tájékoztatása szerint ez a legnagyobb kiképzési program brit földön a második világháború óta.

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) osztott meg egy felvételt arról, hogy az utóbbi hetekben miként hajtottak végre rajtaütéseket a Krím félszigeten.

Az utóbbi hetekben több ilyen akció is volt, de ezeknek inkább lélektani és propagandisztikus szempontból volt jelentőségük.

Az Európai Bizottság a Moszkva elleni szankciók 12. körét javasolja, beleértve több személyt érintő korlátozásokat, köztük a jelek szerint Dmitrij Medvegyev volt elnök fiát és Vlagyimir Putyin egyik rokonát – közölte a The Guardian.

A 47 személy között, akiket a bizottság a meglévő szankciós listákra kíván felvenni, szerepel Putyin unokatestvére, Anna Civileva, aki az Ukrajnában harcoló orosz katonákat támogató A Haza Védelmezői alapítvány elnöke.

A kibővített listán szerepel Ilja Medvegyev is, akinek neve és születési dátuma megegyezik a volt elnök egyetlen fiának nevével és születési dátumával. Őt azért vették célkeresztbe, mert állítólag dezinformációs és propagandakampányt szervezett Ukrajnában.

Az EU értékesítési tilalommal fenyeget, hogy megakadályozza a nyugati alkatrészek orosz drónokban való felhasználását.

Hajnalban kigyulladt egy katonai létesítmény Oroszországban, a Volgográdi területen – írja az Ukrinform a Mediazona hírportál alapján. Helyi lakosok szerint a tűz előtt robbanásokat lehetett hallani. 

Úgy tudni, hogy egy fegyverraktár gyulladt ki, és közel négy órán át égett. A helyi kormányzó azt közölte, hogy a tüzet gyorsan lokalizálták, majd később el is oltották, és vizsgálatot indítottak azzal kapcsolatban, hogy mi okozta.

A szlovákiai kamionosok csütörtökön jelképes, egyórás blokádot tartanak az ország Ukrajnával közös fő határátkelőhelyén, hogy támogassák a lengyel követeléseket az EU-ba belépő ukrán teherautók számának korlátozására – írja a The Guardian.

A fuvarozók szakszervezete, az UNAS a Facebookon közölte, hogy a blokád a Felsőnémetinél lévő átkelőnél lesz csütörtökön 13 órától – írja a Reuters.

Az UNAS azt írta, hogy a blokádok nem állnak meg:

Célunk a lengyel kollégák, valamint az EU összes árufuvarozójának támogatása… Azt fogjuk kérni, hogy az Európai Bizottság […] haladéktalanul vezesse be a szállítmányozási engedélyeket az ukrán járművek számára, mert az európai cégek a szájukra esnek, és nem tudnak versenyezni.

A lengyel sofőrök már több mint egy hete blokkolják az Ukrajnával közös három határátkelőhöz vezető utakat a kormány tétlenségére hivatkozva, amiért Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta külföldi versenytársakkal szemben veszítettek üzletet. Ragaszkodnak az ukrán kamionosok korlátozott számú engedélyének visszaadásához, amire Kijev azt mondta, hogy ezt a követelést nem veszi figyelembe.

Kaja Kallas észt miniszterelnök egy sajtótájékoztatón közölte, hogy megpályázza a NATO főtitkára tisztségét.

A Kyiv Independent szerint Kallast – akit már korábban is a szövetséges lehetséges jövőbeli főtitkáraként emlegettek – a washingtoni Politico Defence Summiton kérdezték meg arról, hogy valóban szeretne-e a NATO következő vezetője lenni, amire Kallas igennel válaszolt.

A mostani főtitkár, Jens Stoltenberg 2024-ig marad hivatalban, miután a mandátumát Oroszország ukrajnai inváziója miatt meghosszabbították. A tisztségért már az utóbbi hónapokban beindult a verseny az arra pályázók közt.

Ukrajna külügyminisztere szerint Kijev és az Egyesült Királyság „eltökélt abban, hogy együtt dolgozzanak a győzelemért” – közölte a Sky News.

Dmitrij Kuleba Kijevben posztolt egy képet, amelyen ő és Lord David Cameron, az új brit külügyminiszter látható.

Az Egyesült Királyság továbbra is állhatatosan támogatja Ukrajna fegyverekkel való ellátását, a koprodukció növelését és a Fekete-tenger megszabadítását az orosz fenyegetéstől

– tette hozzá Kuleba.

A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) legutóbbi jelentésében arról írt, hogy a jelek szerint Ukrajna a Dnyeper folyón átkelve az eddiginél jelentősebb hadműveleteket hajtott végre annak keleti partján. 

Közlésük szerint orosz katonai források jelentették, hogy az ukránok Herszontól 30 kilométerre északkeletre hajtottak végre támadásokat – igaz, állításuk szerint sikertelenül. Ezen kívül arról is beszámoltak, hogy két másik helyen, Herszontól 11 és 15 kilométerre keletre is támadásokat indítottak az ukránok, valamint azt is közölték, hogy Ukrajna megakadályozta a sérültek evakuálását és erősítések átcsoportosítását a stratégiai fontosságú Antonovszkij hídon.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője még a minap beszélt arról, hogy sikerült egy hídfőállást létrehozniuk a folyó keleti partján. Ezt az orosz fél részben elismerte, de Vlagyimir Szaldo, az oroszok herszoni kormányzója azt állította, hogy az ukránok heves ellenállásba ütköznek a folyó keleti partján, és nincs esélyük a továbbhaladásra, áttörésre abban a térségben. 

Két drónt lőtt le az orosz légvédelem a nyugat-oroszországi Brjanszki terület felett, míg további hármat a Krím félszigetnél fogtak el – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

November 16-án a kora reggeli órákban meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, amely egy merev szárnyú drónokkal végrehajtott terrortámadásra irányult. A szolgálatban lévő légvédelmi egységek két ukrán drónt fogtak el a Brjanszki terület felett. További három drónt a Fekete-tenger felett, a Krími Köztársaság partjainak közelében fogtak el

– közölte a minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Alekszandr Bogomaz, a Bjanszki terület kormányzója pontosította, hogy a drónokat a Brjanszk felé tartva lőtték le.

Nincsenek áldozatok, és kár sem keletkezett 

– írta a Telegram-csatornáján.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4587-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4281-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.