Megvan, mit mond a nemzetközi jog a kórházak elleni katonai támadásokról

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ér az Index élő hírfolyama, amelyben az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háború eseményeiről tudósítottunk. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Benjamin Netanjahu a terrorizmus támogatásával vádolta meg a török elnököt.
• Humanitárius fegyverszünetekre szólított fel az ENSZ BT egy határozatban.
• Izraeli külügyi tárca: addig nincs tűzszünet, amíg nem engedik el a túszokat.
• Franciaország elítélte az izraeli telepesek által Ciszjordániában elkövetett erőszakot.
• Átfésülik az izraeliek az al-Sifa kórházat, hogy megtalálják a Hamász fegyvereit és infrastruktúráját.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az Egyesült Államok továbbra is „rendkívül biztos” abban a hírszerzési információban, amely szerint az al-Sifa kórházat a Hamász parancsnoki központként használta − közölte csütörtökön John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

Saját hírszerzési elemzéseink alapján biztosak vagyunk abban, hogy a kórház alagsori részeit, a kórház alatti területeket és magát a kórházat a Hamász parancsnoki vezetési pontként használta és használja, valamint lőszer- és fegyverraktárként

− mondta Kirby a CNN This Morning című műsorában csütörtökön.

Úgy véljük, hogy az al-Sifa kórházat a harcosaik számára búvóhelyként használták. Nagyon biztosak vagyunk ebben

− fogalmazott.

Izrael még mindig folytatja az al-Sifa, Gáza legnagyobb kórháza átkutatását a szerda hajnal előtti rajtaütés után − közölte a The Washington Post. 

Emberöléssel vádoltak meg egy férfit, miután egy 69 éves zsidó férfi meghalt Kaliforniában egy Izrael- és Palesztina-párti tüntetők közötti összecsapás közben − számolt be a The Telegraph. 

Paul Kessler tompa fejsérülésben halt meg egy nappal azután, hogy november 5-én elesett, és beverte a fejét a Los Angelestől 35 mérföldre nyugatra fekvő Thousand Oaksban.

Az 50 éves Loay Alnajit a Ventura megyei rendőrség csütörtökön tartóztatta le gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával.

A Hamász fegyveres szárnya, az al-Kasszam Brigádok vállalta magára a Jeruzsálem és a megszállt ciszjordániai Betlehem közötti ellenőrző pontnál ma reggel történt lövöldözést − közölte a The Guardian. 

Az izraeli biztonsági erők hat tagja megsebesült, miután három fegyveres tüzet nyitott az ellenőrző pontnál szerdán − közölte az izraeli rendőrség.

Yaakov Shabtai izraeli rendőrfőnök elmondta, hogy a támadók egy járművel érkeztek Betlehem irányából, és tüzet nyitottak, amikor az ottani izraeli erők igazoltatták őket. A támadók meghaltak a tűzharcban. 

A fegyveresek sokkal nagyobb támadást terveztek − mondta a rendőrfőnök. Az izraeli rendőrség közölte, hogy két automata puskát, két kézifegyvert, több száz lőszert, 10 teljesen töltött tárat és két baltát találtak a gyanúsítottaknál és a járművükben.

A Gázai övezetben mesterségesen kialakított üzemanyaghiány ellehetetleníti az ENSZ palesztinokat segítő szervezetének (UNRWA) humanitárius tevékenységét az övezetben − figyelmeztetett csütörtökön Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa.

Úgy gondolom, hogy szándékosan elfojtják és megbénítják a szervezet humanitárius tevékenységet a Gázai övezetben

− mondta Lazzarini Genfben újságírók előtt, felháborítónak nevezve, hogy könyörögniük kell az üzemanyagért.

A főbiztos rámutatott: veszélybe került a 800 ezer kitelepített gázai támogatását végző szervezet tevékenysége − közölte az MTI. 

A svájci diplomata elmondása szerint a szervezet hetekig könyörgött az üzemanyag bejuttatásáért, amelyre a Hamász palesztin terrorszervezet és az Izrael közötti háború októberi kezdete óta először szerdán kerülhetett sor.    

Szavai szerint az ENSZ Gázába szállított, 24 ezer literes üzemanyag-szállítmánya meg sem közelíti a gázai lakosság „túléléséhez” szükséges mennyiséget. Az üzemanyaghiány miatt a szervezet nem tudott teherautókat küldeni a Gázai övezet déli területein túlra – tette hozzá.

Meghatározó biztonságpolitikai szakértők szerint a Hamász rendszeresen elvonja az övezetbe humanitárius segélyként érkező üzemanyag jelentős részét, hogy azt katonai célokra használja fel.

Határozatot fogadott el csütörtökön a norvég parlament, amelyben felszólítja a kormányt: készüljön fel a független palesztin állam elismerésére, amennyiben ez a döntés kedvező hatással lesz a közel-keleti békefolyamatra − közölte az MTI. 

A javaslatban megfogalmazott feltétel értelmében az elismerésre irányuló határozatot nem azonnal kell végrehajtani.    

A kisebbségben kormányzó Munkáspárt és a Centrumpárt által benyújtott javaslatot nagy többséggel szavazta meg a parlament a legnagyobb ellenzéki formáció, a Konzervatív Párt és más pártok támogatásának köszönhetően.

Észak-Európában Izland és Svédország már elismerte a palesztin államot, akárcsak a kontinens több más állama, közöttük Lengyelország, Csehország és Románia is.
    

Az izraeli légierő csütörtökre virradó éjszaka röplapokat dobott le a Gázai övezet déli részén fekvő Khan Junis keleti területeire, felszólítva az embereket, hogy saját biztonságuk érdekében meneküljenek óvóhelyekre − ami arra utal, hogy a térségben hamarosan katonai műveletekre kerül sor.

Hasonló szórólapokat már két héttel korábban is ledobtak. Akkor a keleti városrészek súlyos izraeli támadása követte őket − közölte a The Guardian.

Az északról kitelepített emberek tízezrei kerestek menedéket Khan Younisban, ami súlyos túlzsúfoltságot okozott az élelmiszer- és vízhiány közepette.

A szórólapok Khuzaa, Abassan, Bani Suhaila és al-Qarara városrészeket nevezték meg: „A biztonságuk érdekében azonnal hagyják el lakóhelyüket, és menjenek az ismert óvóhelyekre. Bárki, aki terroristák vagy létesítményeik közelében tartózkodik, életveszélynek teszi ki magát, és minden olyan ház, amelyet terroristák használnak, célpont lesz”.

Több ENSZ-szervezet elutasította csütörtökön, hogy részt vegyen az Izrael által civilek számára javasolt biztonsági zónák létrehozásában a Gázai övezetben − közölte az MTI.     

Az érintett szervezetek − a többi között az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), valamint az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) − vezetői csütörtökön Genfben közölték, hogy ez csakis minden fél hozzájárulásával volna lehetséges.

Egyetlen biztonsági zóna sem biztonságos valójában, ha mindössze egyoldalúan jelentették be, és csak a hadsereg jelenlétével kényszerítik ki

− áll a közös állásfoglalásban. Egyben világossá tették, hogy az ENSZ szervezeteinek egyike sem vett részt ilyen zónák kialakításában vagy tett ilyenekben előkészületeket otthonaikból elűzött emberek fogadására.    

Hangsúlyozták, hogy a konfliktus szereplőinek egyébként is kötelessége a civil lakosság megóvása a harccselekmények során, függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodnak a polgári személyek. Mindemellett gondoskodniuk kell a civil lakosság ellátásáról, valamint arról is, hogy a humanitárius dolgozók elérhessék őket.

Határozottan elítélte csütörtökön Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hogy az Izrael és a palesztin Hamász közötti háborúban mindkét fél fegyverként használja a civilek elleni támadásokat − közölte az MTI. 

Nyilvánvaló, hogy mindkét oldalon egyesek a civil halálos áldozatokat vagy elfogadható járulékos veszteségként, vagy szándékosan bevetett és szükséges háborús fegyverként fogják fel

− állította Volker Türk Genfben az emberi jogi tanács tagállamainak képviselői előtt. A főbiztos a Közel-Keleten tett látogatása után osztotta meg tapasztalatait.

A főbiztos elkerülhetetlennek látta, hogy éhezés és járvány üsse fel a fejét a sűrűn lakott Gázai övezetben, amelyet Izrael hetek óta ostrom alatt tart. Szavai szerint katasztrófához fog vezetni, ha kimerülnek az üzemanyag-tartalékok: összeomlik a csatornarendszer és az egészségügy, és a mégoly kevés humanitárius segítséget sem tudják majd célba juttatni.
   
Izrael ENSZ-nagykövete visszautasította a főbiztos bírálatát az izraeli hadsereg Gázai övezeti hadműveleteire vonatkozóan. Szavai szerint lehetetlen, hogy ne legyen szabad olyan terroristákat támadni, akik iskolákban, kórházakban vagy lakóépületekben rejtőzködnek.

A humanitárius jogban nincs olyan rendelkezés, hogy a civil lakosság közé vegyülő terroristákat nem szabad támadni, ellenben az olyan műveletek, amelyekkel további támadásokat lehet megelőzni, nagyon is megengedettek − érvelt az izraeli nagykövet.

A meghatározó biztonságpolitikai szakértők egyetértenek abban, hogy a Hamasz szándékosan telepíti fegyverraktárait és parancsnoki vezetési pontjait kórházak, óvodák, és egyéb polgári infrastruktúra alá.  

Egy férfi csütörtökön a tokiói izraeli nagykövetség bejáratánál lévő barikádnak hajtott egy autóval, megsebesítve egy rendőrtisztet − közölte a The Guardian.

A helyi média jelentése szerint a rendőrség a helyszínen letartóztatott egy 53 éves férfit. Az izraeli nagykövetség egyik tisztviselője azt mondta, hogy az ügyben rendőrségi vizsgálat folyik, további kommentárt nem kívánt adni.

Az incidens a nagykövetséghez közeli területen történt, amely az elmúlt hetekben több palesztinbarát tüntetés helyszíne volt a Gázai övezet izraeli bombázása ellen.

A rendőrség az izraeli–Hamász-háború október 7-i kezdete óta fokozta a terület biztonságát, beleértve az ideiglenes barikádok felállítását is − mondták a lakosok.

Egy hónappal ezelőtt a pekingi izraeli nagykövetség egyik munkatársát az utcán bántalmazták, és kórházba szállították.

A szaúd-arábiai külügyminisztérium csütörtöki közleményében határozottan elítélte és elutasította az al-Sifa orvosi kórház megrohamozását az izraeli megszálló erők részéről − írta meg a The Washington Post. 

A közel-keleti ország támadást a „nemzetközi humanitárius jog kirívó megsértésének” nevezte, és elítélte, hogy Izrael civileket és egészségügyi személyzetet vesz célba. Izrael a Hamász fegyveresei ellen indított „precíz és célzott” hadműveletként védte a műveletet.

A meghatározó biztonságpolitikai szakértők egyetértenek abban, hogy a Hamasz szándékosan telepíti fegyverraktárait és parancsnoki vezetési pontjait kórházak, óvodák, és egyéb polgári infrastruktúra alá.  

A Hamász által az október 7-i izraeli támadás alatt ejtett túszok hozzátartozói Tel-Avivból Benjamin Netanjahu jeruzsálemi irodájához vonulnak, és a Gázában fogva tartott szeretteik szabadon bocsátásáért könyörögnek − írja a The Guardian. 

A menet kedden kezdődött és 60 kilométer hosszú. A családok öt napon át akarnak a menetelni, útközben sátrakban táboroznak, és szombaton érkeznek meg Netanjahu irodája elé.

A családtagok szeretteik plakátjait tartják a kezükben, és sokan pólót viselnek, amelyen rokonaik arca és a „hozzátok haza [a fogoly neve] most!” felirat szerepel.

Franciaország csütörtökön elítélte az izraeli telepesek által Ciszjordániában elkövetett erőszakot, „terrorpolitikának” nevezve azt, amelynek célja a palesztinok elüldözése, és sürgette az izraeli hatóságokat, hogy védjék meg a palesztinokat az erőszakkal szemben.

Anne-Claire Legendre külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak nyilatkozva azt is elmondta, hogy a Franciaország által a Gázai övezetbe küldött 100 tonna segély mintegy fele már eljutott az enklávéba – írja a Haaretz.

Hozzátette, hogy nem Izraelnek kell döntenie Gáza jövőbeli irányításáról, amelynek – mint mondta – egy jövőbeli palesztin állam részét kell képeznie.

Az izraeli hadsereg (IDF) csütörtökön eddig három olyan katona haláláról számolt be, akik a gázai műveletben haltak meg.

Először reggel közölték azt, hogy meghalt két katonájuk: Asad Master és Kfir Itzhak Franco. Mindketten 22 évesek voltak, és mindketten a 401. dandárban vezettek egy-egy szakaszt századosi rendfokozatban.

Rajtuk kívül két személy súlyosan megsérült: egyikük Gázában, a másik pedig a gázai–izraeli határ közelében.

Később egy újabb, ugyancsak 22 éves százados, Shlomo Ben Nun halálát jelentették be, aki még hajnalban vesztette életét. Ő egy ejtőernyősszázad parancsnokhelyettese volt, ugyancsak századosi rendfokozatban. 

Továbbá közölték, hogy két tartalékos súlyosan megsérült a Gázai övezet északi felén zajló harcokban.

Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Moszkva „kategorikusan elítéli a terrorizmust annak minden megnyilvánulásában, de kategorikusan ellenezzük azt is, hogy a terrorizmus ellen olyan módszerekkel harcoló országok lépjenek fel, amelyek durván megsértik a nemzetközi humanitárius jogot” – közölte az al-Dzsazíra.

Kedden palesztin orvosok és a helyi média szerint az izraeli erők legalább nyolc embert öltek meg a megszállt Ciszjordániában végrehajtott rajtaütések során, így október 7. óta összesen közel 200 palesztin halt meg.

Mint ismert, 2022. február 24-én Oroszország indított egy nagyszabású támadást Ukrajna ellen.

A libanoni média jelentése szerint három páncéltörő rakétát lőttek ki a határon túlról a Misgav Am izraeli közösségre – írja a The Times of Israel.

A jelentések azt követően érkeztek, hogy Izrael szerint a nap folyamán korábban harci repülőgépek számos Hezbollah-célpontot támadtak Dél-Libanonban.

Izraeli harci gépek több Hezbollah-célpontot is eltaláltak Libanonban – közölte az IDF a közösségi oldalán.

Az IDF azt is közölte, hogy megtámadtak egy Hezbollah-ügynököt, aki az izraeli Shlomi városával szembeni határ mentén tevékenykedett.

Az örmény főváros, Jereván egyetlen zsinagógáját gyújtották fel szerdán a város zsidó közösségét célzó második antiszemita támadásban október eleje óta – közölte a Haárec című lap.

A Mordecháj Navi zsinagóga elleni támadást egy magát Örményország Felszabadításáért Örmény Titkos Hadseregnek nevező csoport vállalta magára, akárcsak egy korábbi, október 3-i incidenst, amikor vandálok vörös festékkel leöntötték az épületet, és állítólag sikertelenül megpróbálták felgyújtani.

Az ENSZ emberi jogi vezetője csütörtökön azt mondta, hogy a járványok és az éhínség kitörése „elkerülhetetlennek” tűnik Gázában a sűrűn lakott város elleni többhetes izraeli támadás után.

A The Guardian szerint Volker Türk a közel-keleti látogatását követően az ENSZ genfi székházában az államoknak tartott informális tájékoztatóján elmondta:

A fertőző betegségek és az éhínség miatti járvány tömeges kitörése elkerülhetetlennek tűnik.

Ezt Türk az ENSZ-ben egy Genfben tartott informális tájékoztatón közölte, amelyet egy közel-keleti látogatás után tartott állami tisztviselőknek.

Justin Trudeau kanadai kormányfő egy vancouveri étteremben vacsorázott, amikor palesztinpárti demonstrálók megzavarták.

A tüntetők – akik azonnali tűzszünetet követeltek Gázában – megzavarták a miniszterelnököt, aki végül inkább elhagyta a helyszínt. Minderről videó is készült.

A Reuters szerint az eset még kedd éjjel történt. A kanadai rendőrség utóbb azt közölte, hogy a helyszínre nagyjából 100 rendőrt vezényeltek ki, akik segítettek kordában tartani a tömeget, miközben a miniszterelnököt kikísérték az étteremből.

A tüntetők körülbelül 250-en lehettek közlésük szerint, közülük egy 27 éves férfit őrizetbe vettek azért, mert arcon ütött egy rendőrnőt.

Az amerikai elnök még kedden üzent a Gázában fogva tartott túszoknak, amiről írtunk is korábban.

Tartsanak ki, nem hagyjuk cserben őket!

– mondta akkor Biden. Az elnök ezzel kapcsolatban a csütörtök hajnali sajtótájékoztatóján mondta azt, hogy a kijelentése némi félreértésre adott okot, és hogy egyesek úgy értelmezték a mondatait, akár katonákat is hajlandó lenne Gázába küldeni a túszokért. 

 Úgy értettem, mindent megteszek, amit tudok a kiszabadulásuk érdekében [...] Nem arra gondoltam, hogy katonákat küldök értük... nem beszéltem a hadseregről

– mondta ezzel kapcsolatban most Biden az MTI szerint. 

Szavai szerint folyamatosan dolgozik az ügyön, és nem hagyja abba, amíg a túszok –köztük egy hároméves amerikai gyerek – vissza nem nyerik szabadságukat.