Olekszandr Kovalenko politikai és katonai szakértő szerint az orosz hadvezetés november második feléhez közeledve egyes területeken fokozta a támadásokat, valamiféle nagy offenzíva képzetét keltve az egész frontvonalon, bár ez nem így van – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az offenzívájuk legveszélyesebb zónája Avgyijivka volt, és marad is. A többi területen sem könnyebb a helyzet, de az ellenségnek ott kicsit más a funkcionális helyzete
– mondta.
Avgyijivka térségében az oroszok a vasút bal oldalán próbálnak terjeszkedni anélkül, hogy a jobb oldalon alaposan meg tudnák szilárdítani a helyzetüket – tette hozzá.
A szakértő szerint Kupjanszk térségében az orosz csapatok megpróbálják elfoglalni az uralkodó magaslatokat, de minden támadásuk ebben a szakaszban kudarccal végződik; Bahmut térségében pedig a megújult, hullámszerű támadások miatt szó szerint a saját katonáik holttestei borítják be a mezőket, de a szisztematikus jelleg arra utal, hogy több irányban a szárazföldi parancsnokság megkapta a támadási parancsot.
Kovalenko biztos benne, hogy az oroszok nem rendelkeznek teljes körű információkkal az ukrán csapatok képességeiről. Ugyanakkor azt jósolja, hogy az orosz csapatok támadásainak intenzitása legalább újévig nem fog csökkenni.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az F–16-szállítások önmagukban nem fogják megváltoztatni a háború menetét Ukrajnában – jelentette ki Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a Nexta híradása szerint.
A repülőgépek fontosak, de önmagukban nem fogják megváltoztatni a háború menetét. Minden esetben szükség van egy hadseregre, amely ellenőrzi a területet, és felszabadítja azt, mert repülőgépekkel önmagukban nem fogsz területeket visszafoglalni
– tette hozzá a védelmi miniszter.
F-16 deliveries alone will not change the course of the war in #Ukraine - Estonian Defense Minister Hanno Pevkur
— NEXTA (@nexta_tv) November 18, 2023
"Airplanes are important, but airplanes alone will not change the course of the war. In any case, you need an army that controls the territory. And liberates it,… pic.twitter.com/U9y4ipKBBJ
A kazah hatóságok betiltották az orosz Szputnyik24 szolgáltatást, amely az orosz állam által ellenőrzött televíziós csatornákat sugározza Kazahsztánban – jelentette a kazah Arbat Media alapján a The Kyiv Independent.
A hatóságok indoklása szerint az orosz televíziós csatornáknak nincs engedélyük a kazahsztáni működésre. A csatornák blokkolására vonatkozó rendeletet állítólag még júniusban írták alá.
Olaf Scholz német kancellár szombaton bejelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta befagyasztott kapcsolatokat újra felvéve tárgyalni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – adta hírül az MTI.
„Beszélni fogok vele” – jelentette ki Scholz Nuthetalban, a városházán rendezett tanácskozáson. Hozzáfűzte, hogy még nem egyeztetett időpontot, és nem várja, hogy a tárgyalás bármiféle megállapodással végződhet.
Scholz és Putyin legutóbb tavaly december 2-án beszélt egymással telefonon. A német kancellár ismételten jelezte, hogy alapvetően kész a tárgyalásra, de Putyinnak is lépéseket kell tennie ez ügyben.
A kancellár Nuthetalban arra figyelmeztetett, hogy a világnak nem kellene túlbecsülnie Németország befolyását. Elődjét, a szociáldemokrata Helmut Schmidtet idézte, aki annak idején arról beszélt, hogy
Németország egy közepes méretű hatalom, és jó lenne, ha nem tekintenénk magunkat nagyobbnak, mint amekkorák valójában vagyunk.
A kancellár a kétállami megoldást támogatta a közel-keleti konfliktus megoldásával kapcsolatban. „Kell hogy legyen kilátás Izrael mint állam és egy palesztin állam békés egymás mellett élésére” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez Izrael jól felfogott érdeke is.
Scholz abbéli reményének adott hangot, hogy a Hamász legyőzése növeli a két állam békés egymás mellett élésének esélyét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország elutasítja a zsidó telepek építését Ciszjordániában, és elítélte, hogy a telepesek támadásai megszaporodtak a palesztinok ellen a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i terrortámadása óta.
Scholz nem sokkal később közleményt adott ki, amelyben beszámolt arról, hogy telefonon beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és kijelentette neki: azonnal javítani kell a Gázai övezet civil lakosságának humanitárius helyzetén. Egy humanitárius tűzszünet jelentősen növelné ennek esélyét – tette hozzá.
Két ember megsebesült egy kommunikációs létesítmény elleni ukrán dróntámadásban a Belgorodi területen – közölte a TASZSZ Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó közleménye alapján.
„Az ukrán erők egy kamikazedrónnal vették célba a Grajvoron városi körzetben található Gorkovszkij falu kommunikációs infrastruktúráját. Két ember megsérült a detonáció következtében, egyikük repeszsérüléseket szenvedett a lábán” – írta Gladkov.
Oroszországba disszidált az ukrán fegyveres erők egyik katonai pilótája – mondta el a TASZSZ-nak egy Ka–52-es helikopter pilótája.
„Az ukrán katonai pilóta Oroszországban tartózkodik, jelenleg a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal egyeztet” – mondta Alekszej Vojevoda. Hozzátette, további részletet egyelőre nem árulhat el.
A brandenburgi Nuthetalban tett látogatást Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár, aki a látogatása során arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, tegye meg az első lépést az ukrajnai konfliktus békés rendezése felé – tudósít róla a brit The Guardian.
Vissza kell vonnia a csapatait
– szólította fel Putyint Scholz kancellár, ugyanakkor újságírói kérdésre elárulta, jelenleg nincs jele, hogy a közeljövőben ez meg is történne, és annak sem, hogy lehetséges-e megkezdeni a felek között a béketárgyalásokat.
A német kancellár szerint Putyinnak nem szabad elérnie a célját, hogy katonai erővel egy szomszédos országból területeket annektáljon. Emellett a kormányfő kijelentette, Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, ameddig szükséges.
Már több mint száz orvos írta alá azt a nyílt levelet, amiben egy orosz művész, Alekszandra Szkocsilenko szabadon engedését követelik – tudósít róla a brit The Guardian.
A 33 éves művészt az után ítélték hétéves börtönbüntetésre múlt héten, hogy korábban egy szentpétervári közértben a termékek árcéduláit az orosz agressziót elítélő szlogenekre cserélte ki.
Mivel a bíróság szerint így hamis információkat terjesztett a „különleges katonai hadművelettel” kapcsolatosan, ezért börtönbüntetést szabtak ki rá.
Azonban mivel a csak Szásának nevezett művésznő egy veleszületett szívbetegségben szenved, ezért az orvosok attól tartanak, a börtönben rosszabbodna az állapota.
Az orvostársadalom tagjaiként komoly aggodalmaink vannak Szása egészségével kapcsolatban
– fogalmaz a levél, ami szombaton jelent meg az orosz közösségi oldalakon.
Az ukrán ellentámadás „jóval a kitűzött minimális célon túl” megrekedt, és a háború a katonai patthelyzet időszakába léphetett, ezért a következő év nehéz és veszélyes időszak lesz Ukrajna számára – írja a The Economist.
Mint írják, a télen valószínűleg mindkét fél részéről új intenzív, nagy hatótávolságú támadási hadjárat kezdődik.
Oroszország rakétákat halmoz fel, és valószínűleg ismét megtámadja Ukrajna elektromos hálózatát. Ukrajna pedig drónokat halmoz fel, és folytatja az Oroszország által megszállt Krím elleni támadásokat, egy kis adag, amerikaiak által szállított ATAX rakétával kisegítve – tették hozzá.
„A 2024-re vonatkozó döntő kérdés az, hogy melyik fél tud gyorsabban újjáépíteni egy jobb minőségű erőt. Ez részben munkaerő kérdése. Az orosz hadsereg nem érte el a toborzási célokat, de annyi katonát gyűjtött össze, hogy a nyár végéig kitart” – olvasható a cikkben.
Megsérült egy ukrán önkéntes és egy civil, miután az orosz erők nagy erőkkel lőtték a térséget – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Egy 42 éves férfi saját autójával hajtott az ellenséges tűz alá. Az áldozatot robbanásos sérülésekkel és repeszsebekkel szállították kórházba
– közölte Herszon regionális katonai vezetője, Alekszandr Prokudin.
A helyi híradás szerint az orosz katonák Veletenszkoje faluját is lőtték, aminek következtében egy 56 éves férfi megsérült.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy interjúban arról beszélt, hogy lánya, Elizaveta „soha nem élt nagy lábon”, és amíg Párizsban tanult, „szegényesen, spártai körülmények között” élt – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Liza soha nem élt nagy lábon. Nagyon nehéz élete volt. Nemcsak Oroszországban, hanem Franciaországban is tanult. És ott mindig nagyon szegényesen, spártai körülmények között élt. Rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, sokáig kereste önmagát. Hála istennek, most már minden rendben van
– fogalmazott Peszkov.
Mint megírtuk, a CNN tavaly közölt egy összeállítást arról, hogy miként tengetik napjaikat az orosz politikai elit gyermekei. A portál cikkében szerepelt Elizaveta Peszkova is, aki Párizsból gyakran posztolt a luxusról, és azt is elismerte, hogy „jobban érzi magát Nyugaton”.
Peskov claimed that his daughter Liza lived in "spartan conditions" in France.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) November 18, 2023
The photo shows several examples of these very conditions and her "challenging life" in Paris. After Putin's palaces and business jets seem like "poverty".
By the way, the Anti-Corruption Foundation… pic.twitter.com/lo4QhdmrIv
Olekszandr Kovalenko politikai és katonai szakértő szerint az orosz hadvezetés november második feléhez közeledve egyes területeken fokozta a támadásokat, valamiféle nagy offenzíva képzetét keltve az egész frontvonalon, bár ez nem így van – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az offenzívájuk legveszélyesebb zónája Avgyijivka volt, és marad is. A többi területen sem könnyebb a helyzet, de az ellenségnek ott kicsit más a funkcionális helyzete
– mondta.
Avgyijivka térségében az oroszok a vasút bal oldalán próbálnak terjeszkedni anélkül, hogy a jobb oldalon alaposan meg tudnák szilárdítani a helyzetüket – tette hozzá.
A szakértő szerint Kupjanszk térségében az orosz csapatok megpróbálják elfoglalni az uralkodó magaslatokat, de minden támadásuk ebben a szakaszban kudarccal végződik; Bahmut térségében pedig a megújult, hullámszerű támadások miatt szó szerint a saját katonáik holttestei borítják be a mezőket, de a szisztematikus jelleg arra utal, hogy több irányban a szárazföldi parancsnokság megkapta a támadási parancsot.
Kovalenko biztos benne, hogy az oroszok nem rendelkeznek teljes körű információkkal az ukrán csapatok képességeiről. Ugyanakkor azt jósolja, hogy az orosz csapatok támadásainak intenzitása legalább újévig nem fog csökkenni.
Az orosz hadsereg azt állítja, hogy heves bombatámadást mért az ukrán erőkre a dél-ukrajnai Dnyeper folyó közelében, és mintegy 75 ukrán katonát ölt meg.
A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni a a harctéri jelentést, írja a The Guardian.
Pénteken az ukrán hadsereg azt közölte, hogy a csapatai kiszorították az orosz katonákat a Dnyeper folyó keleti partján lévő állásaikból Herszon régió egyes részein, és több hídfőállást létesítettek.
Két nappal korábban Moszkva először ismerte el, hogy az ukrán erők egy része átkelt a Dnyeper keleti partjára, de azt mondta, hogy az ellenség „pokoli tűzzel” nézett szembe.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ok nélkül beszél a Nyugat esetleges szabotázsáról – írja az RIA.
Az elnök okkal mondja ezt, elvégre bizonyos információk birtokában van, van oka ezt mondani
– mondta Peszkov.
Azt is megjegyezte, hogy a nyugati országok azon gyötrődnek, hogy a korlátozások nem úgy sújtják Oroszországot, ahogyan azt tervezték.
Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak a lehető legösszeszedettebbnek kell maradnia, mivel a nyugati országok továbbra is keresni fogják a lehetőségeket, hogy nyomást gyakoroljanak rá. Szerinte ezek az államok cinikusan viselkednek, nem hajlanak semmire, és sok mindenre képesek.
Egy november eleji gazdasági témájú találkozón Putyin elismerte a Nyugat szabotázsát az Oroszország elleni szankciók haszontalansága miatt. Az államfő sürgette, hogy az ilyen kockázatokat előre számítsák ki, és proaktívan reagáljanak rájuk. Ugyanakkor Moszkvának készen kell állnia a szankciók okozta nyomás fokozására is.
Putyin többször hangsúlyozta, hogy az Oroszország megfékezésére és gyengítésére irányuló politika az Egyesült Államok és az Európai Unió hosszú távú stratégiája, a szankciók pedig súlyos csapást mértek az egész világgazdaságra.
Szerinte a Nyugat fő célja, hogy emberek millióinak életét tönkretegye, ugyanakkor rámutatott, hogy Oroszország sikeresen leküzdi a korlátozó intézkedések következményeit.
Az orosz fegyveres erők hatalmas veszteségeket okoztak az ukrán hadseregnek tavaly február óta. Ezt Larry Johnson volt CIA-elemző jelentette ki.
Elmondása szerint az ukrán katonák egy része úgy gondolja, csoda, hogy mostanáig életben tudtak maradni. Hangsúlyozta, hogy az ukrán parancsnokságnak folyamatosan pótolnia kell az egységeit, amelyek közül egyesek 80 százalékos veszteségeket szenvedtek el.
Johnson úgy véli, hogy Kijev a hatalmas veszteségek miatt nehéz helyzetbe kerülhet. Szerinte Ukrajna végső elkeseredésében drasztikus lépésre szánhatja el magát, és a hadképtelen állampolgárokat is besorozhatja, ugyanakkor az ő számuk is korlátozott, jegyezte meg.
A finnek túlnyomó többsége úgy véli, hogy Oroszországnak el kellene veszítenie a háborút, és ki kellene vonnia csapatait Ukrajnából, derül ki egy friss felmérésből. A megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott így.
A finnek úgy gondolják, hogy vissza kellene adni azokat a területeket Ukrajnának, amelyeket Oroszország a 2022. februári teljes körű invázió kezdete után elfoglalt. A válaszadók 38 százaléka határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Krímet is vissza kellene-e adni Ukrajnának, írja az Ukrajinszka Pravda.
Összességében több mint 80 százalék egyetért azzal is, hogy Oroszországnak kártérítést kellene fizetnie Ukrajnának.
Emellett Finnországban a válaszadók többsége (55 százalék) úgy véli, hogy Ukrajna a jövőben jó jelölt lenne a NATO-tagságra, míg a finnek mindössze 15 százaléka ellenzi az ukránok felvételét a szövetségbe.
Margarita Simonyan orosz propagandista bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mikor vet véget a háborúnak Ukrajnával – írja az Unian.
Az újságírónő felsorolta a Kreml fő téziseit, miszerint Oroszország dönti el, hogy mikor és milyen feltételekkel köt békét.
Putyin terveit még egy meleg, thaiföldi, transznemű férfi sem fogja befolyásolni
– mondta Simonyan a RosTV-ben.
Nyilatkozott arról is, hogy Oroszország háborús hozzáállását nem befolyásolja a 2024-es amerikai elnökválasztás eredménye.
Bárki is legyen abban a pillanatban a Fehér Házban, még ha az egy féllábú, thaiföldi, meleg, transznemű is, minket egyáltalán nem érdekel
– mondta a propagandista.
Az orosz csapatok visszaverték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) négy támadását Donyeck irányában, az ellenség eközben 240 katonát veszített el – közölte Vadim Asztafjev, az orosz védelmi minisztérium déli katonai körzetének sajtószóvivője.
Az orosz légvédelem összesen 12, pilóta nélküli légi járművet lőtt le a támadások idején, tette hozzá Asztafjev, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A brit védelmi minisztérium szombaton az X-en számolt be arról, hogy az elmúlt héten a legintenzívebb szárazföldi harcok három területen zajlottak: a Kupjanszki, a Luhanszki és a Donyecki területen.
Min írták, egyik fél sem ért el érdemi előrelépést egyik területen sem. Oroszország továbbra is súlyos veszteségeket szenvedett el Avgyijivka környékén.
Szemtanúk beszámolói szerint a drónok és a tüzérség továbbra is jelentős szerepet játszanak mindkét fél támadásainak megzavarásában.
Ahogy a hidegebb téli időjárás komolyan beköszönt Kelet-Ukrajnában, a frontvonalon nem sok változás lesz.
(1/5) Over the last week, the most intense ground combat has been taking place in three areas:
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 18, 2023
Péntek éjszaka egy „Shahed−131/136” típusú támadó drón csapódott be egy energetikai létesítménybe Odesszában, aminek következtében az épület megrongálódott, és egy alkalmazott megsérült, írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Az Odesszai területen egy energetikai infrastrukturális objektumot ért találat. Ennek következtében tűz ütött ki, amelyet azonnal megfékeztek a tűzoltók. Egy civil alkalmazott megsérült, és kórházba került” – áll az ukránok által kiadott jelentésben.
Az orosz csapatok infrastrukturális létesítményeket támadtak Zaporizzsja régióban. A támadás következtében tűz ütött ki a létesítményekben.
Erről Jurij Malasko, Zaporizzsja megye kormányzója számolt be.
23 jelentés érkezett arról, hogy az orosz támadások következtében több épületben is károk keletkeztek.
Ukrajna „átneveli” a börtöneiben lévő orosz hadifoglyokat, írja a The Times.
A cikk szerint a foglyokat reggel 6-kor az ukrán himnusz hangjaira ébresztik egy hangszórón keresztül, amelyet minden szobában elhelyeztek.
A reggeli után egyperces néma csenddel emlékeznek meg az orosz invázió következtében elesettekre. Emellett a foglyok rövid ukrán történelmi kurzust kapnak, amiben cáfolják Vlagyimir Putyin orosz elnök állításait, miszerint Ukrajna nem független állam.
Korábban az Orosz Föderáció azt közölte, hogy Ukrajnában mintegy 500 orosz fogoly van.
Az Európai Unióban nemrég kezdték el kidolgozni a háború miatt kivetett Oroszország elleni szankciók 12. csomagját, amiről pénteken a tagállamok brüsszeli nagykövetei egyeztettek.
Miközben a csomag részleteiről egyeztetnek, a Politicónak három név nélküli diplomata is arról beszélt, hogy
a Cseh Köztársaság azt szeretné elérni, hogy az orosz acélipari vállallat, a Novolipetski Vas- és Acélművek továbbra is mentességet kapjon a szankciók alól.
Ennek oka, hogy az országban nagyon fontos szerepet tölt be az autóipar – az ország GDP-jének közel tíz százalékáért felelős –, és a legtöbb cég épp ettől az orosz vállalattól szerzi be a gyártáshoz szükséges acélt.
Az orosz acélra már korábban kivetették a szankciókat, azonban a legtöbb ország 2024 végéig türelmi időt kapott, hogy addig találjanak alternatívát – a csehek most ezt szeretnék meghosszabbítani egészen 2028-ig.
Az unióban egyébként abban reménykednek, hogy az év utolsó EU-csúcsa előtt még sikerül megállapodniuk a tagállamoknak a részletekről. A tagállamok állam- és kormányfői december 14–15-én fognak idén utoljára ülésezni.
November 17-én éjjel légiriadót rendeltek el Ukrajnában, mivel több támadó dróncsoport repült be az országba – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentések szerint a drónok egy csoportja Harkiv és Dnyipro régiók határán repült, és északnyugati irányba haladt. A másik csoport a Herszon régióból a Mikolajiv régió felé haladt.
A légierő figyelmeztette az érintett régiókat a csapás veszélyére.
21 óra 45 perckor Délkelet-Ukrajna egész területére légiriadót rendeltek el. Egy órával később a légiriadót kiterjesztették a kijevi régióra, majd több másik régióra is.
Hajnali 2 óra 27 perckor mindenhol törölték a légiriadót.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megtartotta a Legfelsőbb Főparancsnokság rendes ülését. Ezen különösen az ukrán fegyvergyártás kérdése került szóba – írja az RBC.
Zelenszkij elmondása szerint megvitatták a folyamatban lévő szerződések végrehajtását mind a hazai hadiipari komplexummal, mind a külföldiekkel.
Ugyanakkor Olekszandr Kamisin stratégiai ipari miniszter beszámolt az ukrán vállalatok termelési volumenének növekedéséről. Beszélt továbbá Ukrajna többéves rakétaprogramjának fejlesztési kilátásairól.
Ukrajna fokozatosan növeli fegyvergyártását a háború kitörése óta. Kamisin nemrégiben megjegyezte, hogy a lőszergyártás ugyan nőtt, de még mindig nem elégséges az összes szükséglet fedezésére.
Az ukrán szakemberek megkezdték az iráni kamikaze drónok sorozatgyártását is.
Az orosz hadsereg hozzálátott az új orosz drón, a „Scalpel” használatához a „különleges műveleti zónában”. Erről a Vosztok tervezőiroda tájékoztatta a TASZSZ orosz állami hírügynökséget.
Az orosz katonai személyzet kiemelte a pilóta nélküli repülőgép jó irányíthatóságát és könnyű használhatóságát.
A „Scalpel” a híres orosz kamikaze drón, a „Lancet” kis testvére, számos tulajdonságban gyengébb annál, cserébe sokkal megfizethetőbb.
A Vosztok szakemberei a platform további fejlesztését tervezik. Korábban arról számoltak be, hogy a drón hasznos terhelési tömege 5 kilogramm, felszállósúlya 10,5 kilogramm, utazósebessége 120 kilométer/óra, a repülési hatótávolsága pedig 40 kilométer.
Ukrajna és Németország között pénteken megkezdődtek a tárgyalások a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodásról.
Az ukrán tárgyalócsoportot Ihor Zsovkva, az ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője koordinálta. Méltatta Németországot, Ukrajna egyik legnagyobb támogatóját.
Az első tárgyalások során Kijev és Berlin megosztotta elképzeléseit a jövőbeli „biztonsági garanciákról”, azok formátumáról és tartalmáról.
„Németország nélkül elképzelhetetlen a biztonsági garanciák hatékonysága, valamint Ukrajna jövőbeni tagsága az euroatlanti közösségben. Ezért olyan fontos a kétoldalú biztonsági tárgyalások megkezdése Németországgal” – hangsúlyozta Zsovkva.
Magyarország területére pénteken az ukrán−magyar határszakaszon 5325 fő lépett be. A román−magyar határszakaszon belépők közül 4879 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett − tájékoztat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében − tették hozzá.
Ukrajna december közepéig nem kap újabb amerikai segélyt. Erről a Bloomberg hírügynökség számolt be pénteken – írja a TASZSZ.
Az ügynökség szerint valószínű, hogy az amerikai kongresszus csak december közepén tudja véglegesíteni a Kijevnek szánt új segélycsomagról szóló megállapodást. Bár, mint megjegyzik, a szenátorok a következő napokban tervezik megkezdeni a csomag kidolgozását, mivel az ukránok kifogyóban vannak üzemanyagból, fegyverekből és lőszerekből.
Korábban John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora azt mondta, hogy az Egyesült Államok kormánya az Ukrajnának nyújtott segítségre szánt pénzügyi források mintegy 96 százalékát elköltötte. Kirby hangsúlyozta, hogy a további jelentős amerikai támogatás elmaradása káros hatással lenne Ukrajna védelmi képességeire.
Az oroszok a MiG–31K típusú vadászgépek segítségével akarják gazdaságilag megállítani Ukrajnát és pánikot kelteni a lakosság körében – írja az RBC Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre hivatkozva.
Az ukrán államfő szerint az oroszok rájöttek, hogy a MiG–31K vadászgépek miatt hosszú légiriadót tudnak alkalmazni Ukrajnában.
Rájöttek, hogy gazdaságilag meg lehet állítani Ukrajnát és az életet, és pánikot lehet kelteni a lakosság körében. A repülőgép felszáll, van egy jelzés, a gép nem lő ki rakétákat, csak repül három órán keresztül. Aztán a riasztás véget ér, és a repülőgép újra felszáll
– fejtette ki Zelenszkij.
Elmondta, hogy megbízta a hadsereget a rendőrséggel, hogy dolgozzanak ki megoldást erre a helyzetre, mivel Oroszország arra készül, hogy télen az egész országot ilyen patthelyzetbe hozza.