Előzőleg megírtuk, hogy Ukrajna egy jelentős dróntámadást hajtott végre Moszkva ellen vasárnap hajnalban. A támadásról azóta újabb felvételek, valamint részletek is napvilágot láttak – írta meg az rbc.ua.
Az ukrán hírportál egyrészt arról számolt be, hogy az akció mögött az ukrán katonai hírszerzés (HUR) állt. A hírszerzés tisztviselői nyilatkoztak is a hírportálnak, és megjegyezték: az akció megmutatta, hogy vannak rések Oroszország légvédelmén, hiszen több célpontot is eltaláltak a drónok.
🦅🇺🇦 There was an attack by our drones in the Russian cities of Moscow, Tula, Bryansk and Kaluga regions at night. pic.twitter.com/tnPkv7KHa6
— MAKS 23 👀🇺🇦 (@Maks_NAFO_FELLA) November 26, 2023
Tehát nem igaz, hogy minden támadó drónt lelőtt az orosz légvédelem – mondták a hírszerzési tisztviselők az ukrán portálnak. Azóta Gyenisz Pusilin donyecki vezető elismerte azt, hogy ők nem minden drónt tudtak lelőni, miután több donyecki településen is megszűnt az áramellátás az ukrán dróntámadás miatt – ez utóbbiról ebben a posztban írtunk.
A támadással összefüggésben korábban írtunk arról is, hogy még egy 12. emeleti lakásba is berepült és sérülést okozott az egyik drón.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló mai élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!
Mike Turner, aki az Egyesült Államok képviselőházában a hírszerzési bizottságot vezeti, azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek: az idei év vége előtt nehéz lesz elérni, hogy újabb, Ukrajnának, valamint Izraelnek szánt támogatásokat hagyjanak jóvá a törvényhozásban.
Korábban felvetődött, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt döntés születhet ebben a kérdésben. A republikánus Turner most arról beszélt, hogy csak akkor mennének ebbe bele, ha a demokraták engedményeket tennének a migráció, menedékjog kérdésében.
Úgy vélem, hogy nagyon nehéz lenne az év végéig végrehajtani ezeket, figyelembe véve azt, hogy a Fehér Ház milyen politikát folytat a déli határral összefüggésben
– mondta.
Cseljabinszk városában robbanás történt egy katonai gyárban, ahol motorokat gyártanak a hadseregnek – számoltak be az orosz nyelvű közösségi médiában.
A Baza oldalán egy videót is közzétettek erről.
Valamint egy másik felvétel is készült a helyszínen:
💥Explosions and fire at a tractor plant in #Chelyabinsk #russia.
— Alf Really 🇺🇦🇺🇸🇬🇧🇨🇦🇵🇱🇬🇪🇪🇺🇩🇪🇫🇮 (@vik8867dn) November 26, 2023
Diesel engines and russian tracked vehicles are produced there. If we consider that the parent company, #Uralvagonzavod, produces russian tanks, then everything is obvious. pic.twitter.com/RnBGDROOrt
Úgy tudni, hogy a robbanás a cseljabinszki traktorüzemben történt. A gyárat működtető vállalattal szemben korábban Ukrajna és az Egyesült Államok is szankciókat vezetett be.
Szemtanúk szerint először egy robbanást hallottak, majd tűz ütött ki, és sűrű füst szállt fel a gyárból. A Mash nevű Telegram-csatorna szerint egy transzformátor robbanhatott fel, és emiatt az sincs kizárva, hogy áramkimaradások lesznek a városban.
Az orosz katasztrófavédelmi minisztérium utóbb jelentette, hogy a tüzet eloltották. A közleményük szerint egy olajtranszformátor kapott lángra, és 40 négyzetméteren égett.
Edgars Rinkevics, Lettország elnöke a Szuszpilne című ukrán lapnak azt mondta: az EU országainak most minden exportált tüzérségi lőszert Ukrajnába kell szállítania.
A Kyiv Independent szerint az államfő úgy fogalmazott, hogy nem szabad harmadik országoknak lőszert eladni, mert az ukránoknak nagyobb szükségük van rájuk.
Ha késleltetni tudjuk a beszerzéseiket – és nem aktív hadviselő felekről van szó –, akkor ezt meg kell tenni
– mondta.
Az EU korábban egymillió tüzérségi lőszert ígért Ukrajnának egy év alatt, de ennek a leszállítása csak lassan halad.
A vasárnap hajnali ukrán dróntámadásról már több bejegyzést is írtunk korábban. Az első jelentésekben nagyjából 21-24 drónról érkeztek hírek az orosz féltől.
Az Ukrajinszka Pravda megkérdezte erről az ukrán katonai hírszerzést. A lapnak egy tisztviselő azt mondta, hogy
35 drónt indítottak Oroszország ellen.
A tisztviselő azt is megjegyezte: a csapással jelezni akarják Oroszországnak, hogy ha civilek ellen hajtanak végre támadásokat Ukrajnában, akkor ugyanilyen választ fognak kapni rá.
A támadásnak legalább két sérültje volt, és számos épületben (köztük lakóépületekben is) kár keletkezett az orosz fővárosban.
Több mint 2000 kamion vesztegel továbbra is a lengyel–ukrán határon az ott felhúzott blokád miatt – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán területfejlesztési és infrastrukturális ügyekben eljáró minisztériumra hivatkozva.
A minisztérium szerint szombaton mintegy 2,5 millió liternyi vizet, 1200 ebédet, valamint gyógyszereket osztottak ki a határon vesztegelő sofőrök közt. Közlésük szerint a határon csak pár tucatnyi kamion tud átjutni naponta (normál esetben körülbelül 680 jármű halad át).
A két ország határán már hetek óta fennáll a blokád, és legalább két ember meg is halt, miközben az átlépésre várakozott. Az ukrán fél pár napja az önkéntes evakuáció megkezdését jelentette be ezzel összefüggésben.
Szergij Najev, az északi határ védelméért felelős ukrán tábornok azt mondta az ABC Newsnak: ha Oroszország továbbfejleszti a fegyvertechnológiáját és fegyvergyártását, akkor ennek következtében a háború továbbterjedhet Ukrajnán belül, és a keleti-déli területek mellett más régiókat is elérhet.
Igyekszünk felkészülni erre. Védállásokat építünk, aknákat helyezünk el, és kiképezzük a katonáinkat
– mondta, miközben utalt arra is, hogy a tüzérségi lőszerek (amelyekből hiány van Ukrajnában) mennyiségénél még fontosabb lehet az, hogy milyen minőségű lőszerekhez jut hozzá a két hadviselő fél.
„A technológia létfontosságú. Korábban egy-egy célponthoz akár 100 lőszert is fel kellett használni a régi, szovjet stílusúak közül. A nyugatiakból viszont ennél jóval kevesebbet, nagyjából tízes nagyságrendben kell felhasználni lőszereket, tehát a technológia mindig fontosabb a számoknál. És azt is szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy ez a segítség nagyon-nagyon fontos nekünk” – mondta Najev a nyugati szállítmányokra utalva.
Egy ukrán jelentésben gyűjtötték össze azokat a brit cégeket, amelyek az oroszellenes szankciók dacára továbbra is hadiipari gyártáshoz szükséges eszközökkel látják el Oroszországot.
A The Guardian szerint a jelentés készítői arra szólítottak fel, hogy a cégek azonnal állítsák le a szállítmányokat. A riportban megneveztek több olyan céget is, amelyre még nem terjedtek ki a szankciók, és ezért közvetve segíthetik az orosz hadiipart.
Oroszoroszág modern, Sz–400-as légvédelmi rendszereket csoportosított át a NATO-val közvetlenül határos kalinyingrádi enklávéból Ukrajnába – közölte a brit katonai hírszerzés.
A hírszerzők úgy látják, hogy az orosz légvédelem súlyos veszteségeket szenvedhetett el Ukrajnában, és ezért lehetett szükség arra, hogy még Kalinyingrádból is átvigyék a katonai eszközöket Ukrajnába. E tekintetben jelzésértékű lehet az, hogy az orosz védelmi minisztérium vállalja a rendszerek átcsoportosításával járó kockázatokat – írták.
Az, hogy a NATO határáról telepítenek át légvédelmi rendszereket, abból a szempontból is érdekesnek tekinthető, hogy az orosz fél rendszerint arról beszél, hogy szerintük a NATO meg akarja támadni őket (és ez volt részükről az ukrajnai háború kirobbantásának egyik indoka is).
Az rbc.ua szerint az Sz–400-asok többé-kevésbé a Patriot légvédelmi rendszerhez hasonló képességgekkel rendelkeznek – ez utóbbiakat Ukrajna az Egyesült Államoktól kapta meg. A holland Oryx portál adatai szerint a háború kezdete óta Ukrajna legalább 5 alkalommal rongált vagy semmisített meg bizonyítottan Sz–400-asokat a fronton.
Előzőleg megírtuk, hogy Ukrajna egy jelentős dróntámadást hajtott végre Moszkva ellen vasárnap hajnalban. A támadásról azóta újabb felvételek, valamint részletek is napvilágot láttak – írta meg az rbc.ua.
Az ukrán hírportál egyrészt arról számolt be, hogy az akció mögött az ukrán katonai hírszerzés (HUR) állt. A hírszerzés tisztviselői nyilatkoztak is a hírportálnak, és megjegyezték: az akció megmutatta, hogy vannak rések Oroszország légvédelmén, hiszen több célpontot is eltaláltak a drónok.
🦅🇺🇦 There was an attack by our drones in the Russian cities of Moscow, Tula, Bryansk and Kaluga regions at night. pic.twitter.com/tnPkv7KHa6
— MAKS 23 👀🇺🇦 (@Maks_NAFO_FELLA) November 26, 2023
Tehát nem igaz, hogy minden támadó drónt lelőtt az orosz légvédelem – mondták a hírszerzési tisztviselők az ukrán portálnak. Azóta Gyenisz Pusilin donyecki vezető elismerte azt, hogy ők nem minden drónt tudtak lelőni, miután több donyecki településen is megszűnt az áramellátás az ukrán dróntámadás miatt – ez utóbbiról ebben a posztban írtunk.
A támadással összefüggésben korábban írtunk arról is, hogy még egy 12. emeleti lakásba is berepült és sérülést okozott az egyik drón.
Három ukrán harci repülőgép lelövéséről számolt be vasárnapi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium – írja az MTI.
A beszámoló értelmében két Szu–27-est a Herszon területi Velika Olekszandrivka és Novorajszk felett semmisítettek meg, egy MiG–29-est pedig a Dnyipropetrovszk területi Pjatyihatkinál. Ezzel az ukrán fél által a háború folyamán elveszített katonai gépek száma 542-re emelkedett a moszkvai statisztika szerint.
Az orosz légvédelem a „különleges hadművelet” övezetében emellett az elmúlt nap folyamán lelőtte az amerikai HIMARS sorozatvetők 19 rakétáját és 53 ukrán drónt. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője vasárnapi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a jórészt Oroszországhoz csatolt régió egy részén a masszív ukrán csapások miatt ennek ellenére átmenetileg megszakadt az államellátás és a központi fűtés.
A moszkvai katonai tárca közölte, hogy a légvédelem vasárnap délelőtt az Azovi-tenger fölött megsemmisített két, földi célpontok támadására átalakított Sz–200-as rakétát, valamint éjszaka és a nap első felében öt orosz régió – a moszkvai, a tulai, a kalugai, a brjanszki és a szmolenszki – légterében 24 harci drónt. Tulában egy repülő szerkezet lakóházba csapódott, aminek következtében egy ember megsebesült, három lakás ablakai pedig betörtek.
A vasárnapi moszkvai hadijelentés szerint egyébként az orosz erők négy frontszakaszon kilenc támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén mintegy 450 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 200 főt pedig a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el.
Több mint 91 millió eurónyi pénz gyűlt össze a rászoruló országok élelmezési támogatására a Gabonát Ukrajnából elnevezésű fórumon szombaton Kijevben. A donorkonferenciát másodszor rendezték meg. A szállítmányok útját azonban biztosítani kell majd – írja az Euronews.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozza, hogy
a globális élelmiszer-ellátásra az elmúlt évtizedek legnagyobb fenyegetése Oroszország agressziója. Az éhség fegyverként való használása a népirtás egyik eszköze, ezért minden bűnrészes államot felelősségre kell vonni Zelenszkij szerint.
Tavalyhoz képest tíz százalékkal több termésre számítanak Ukrajnában. Az össztermés háromnegyede mehet exportra.
Olaszország kétmillió euróval járul hozzá a humanitárius élelmiszerprogramhoz, Litvánia szintén ekkora összeget ajánlott fel.
Oroszország áttelepíti a légvédelmet a „sebezhető” Kalinyingrádból a frontra – írja az Ukrajinszka Pravda a brit hírszerzés információi alapján.
Oroszország novemberben stratégiai légvédelmi rendszereket szállított át a kalinyingrádi régióból a frontra, hogy pótolja a háború miatti veszteségeket, véli a brit hírszerzés a szállító repülőgépek novemberi rendkívüli mozgása alapján.
Ezeket a mozgásokat az Sz–400-as, egy Oroszország által kifejlesztett, nagy hatótávolságú föld-levegő rakétarendszer növekvő veszteségei után vették észre
Ukrajna megszállt területein még 2023. október végén.
Mivel a kalinyingrádi régió Oroszország legnyugatibb előőrse, és három oldalról határos a NATO-tagállamokkal, az Orosz Föderáció stratégiailag az egyik legsebezhetőbb régiónak tekinti. Az a tény, hogy az orosz védelmi minisztérium hajlandónak tűnik további kockázatokat vállalni, rámutat a nehézségekre – állítja a lap.
Katonai műhold felbocsátásáról tett bejelentést vasárnap az orosz katonai tárca – írja az MTI.
A közlés szerint az orosz légi- és űrerők a pleszecki űrközpontból egy Szojuz–2.1b hordozórakétát bocsátottak fel egy katonai rendeltetésű űrhajóval. A minisztérium tájékoztatása értelmében az előző ilyen indítás október 27-én történt.
Szojuz–2.1b típusú hordozórakétát eddig összesen 67 alkalommal indítottak, a küldetések közül kettő végződött kudarccal. Az indítások 41 alkalommal Pleszeckben, 15 alkalommal Bajkonurban, 11 alkalommal Vosztocsnijban történtek.
November 26-ig az ukrán hadsereg szerint 324 830 katonát veszített az orosz fél azóta, hogy Oroszország legutóbbi ukrajnai inváziója megkezdődött – ebből 1070-et az elmúlt napon a The Guardian szerint.
Becsléseik szerint Oroszország emellett 5513 harckocsit, 10 279 páncélozott harcjárművet és 7874 tüzérségi rendszert veszített 2022. február 24. óta.
Ezeket az ukrán fegyveres erők által közölt, tájékoztató jellegű adatokat a lap nem ellenőrizte.
Oroszország körözési listára tette a Meta szóvivőjét, Andy Stone-t nem részletezett vádakkal – jelentette vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A TASZSZ szerint az orosz belügyminisztérium büntetőeljárást indított Stone ellen, de a nyomozás részleteit és a vádakat nem hozta nyilvánosságra.
Az orosz nyomozóbizottság 2022 márciusában közölte, hogy büntetőeljárást indított a Meta alkalmazottainak „törvénytelen cselekedetei” ellen, és megemlítette Stone-t, mondván, hogy „feloldotta az orosz hadsereg elleni erőszakra való felhívások tilalmát a platformjain”, és ezzel szélsőséges tevékenységre buzdított.
A Facebookot és az Instagramot nem sokkal a tavaly februári invázió kezdete után tiltották be Oroszországban – emlékeztetett a The Guardian.
„A kijevi rendszer lényege nyilvánult meg Sztefan Sztefancsuk ukrán parlamenti elnöknek abban a kijelentésében, amely szerint »nincs és nem is lehet« orosz kisebbség Ukrajnában” – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin. című vasárnapi műsorában.
Ez a kijevi rendszer lényege. Ezért és nem véletlenül nevezzük rezsimnek. Mert egy normális országvezetéstől nem hangozhatnak el ilyen kijelentések. Egy olyan országban, ahol több millió orosz ember él – mert több millió orosz él Ukrajnában. Csak egy rezsimben létezhetnek ilyen kijelentések
– fogalmazott Peszkov.
Sztefancsukot Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban „nácinak” minősítette.
Az Orosz Föderáció szombat esti dróntámadása megrongálta a főváros környékén a villanyvezetékeket, Kijev közel állt az áramszünethez – írja az Unian.
A szombat esti dróntámadások következtében Kijev környékén megrongálódtak a fővezetékek, ezért fennállt az áramellátás korlátozásának veszélye
– mondta Vlagyimir Kudrickij, az Ukrenergo Nemzeti Energiatársaság igazgatóságának elnöke, hozzátéve, hogy az energiamérnököknek köszönhetően azonban a nagyfeszültségű vezetékek már újra működnek.
Ahogyan arról az Index korábban tájékoztatott, péntekről szombatra virradóra az ukrán főváros legalább három kerületét érte dróntámadás. Az oroszok iráni tervezésű Shahed kamikazedrónokat használtak, amelyek kora hajnalban csapódtak be Kijev különböző kerületeiben, majd napfelkeltekor újabb hullámok érkeztek. A jelentések szerint ez volt a háború eddigi legnagyobb dróncsapása.
„Ukrajna februárnál tovább nem tud kitartani a konfliktusban, de az amerikai hatóságok a végsőkig tagadják a vesztét” – fogalmazott Larry Johnson, a CIA volt elemzője a Judging Freedom YouTube-csatornának adott interjújában.
Ukrajna tényleges képessége arra, hogy ellenálljon ennek a konfliktusnak, januárra, de legkésőbb februárra megszűnik
– mondta a szakértő.
Johnson szerint ennek az előrejelzésnek a fő tényezője a Nyugat vonakodása attól, hogy továbbra is pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának – írja a RIA.
A szakértő hozzátette, az amerikai elit annyira meg van győződve „szent küldetéséről”, miszerint uralják az Egyesült Államokat, és elnyomják Oroszországot és Kínát, hogy soha nem fognak enyhíteni álláspontjukon.
A lett hatóságok közölték, hogy készek csatlakozni az ukrán–lengyel határ lezárásáról szóló tárgyalásokhoz – jelentette ki az ország külügyminisztere, Krisjanis Karins, aki a lengyel kormány európai ügyekért felelős miniszterével, Szimon Szinkowskivel folytatott megbeszéléseket.
A beszélgetésről közleményt adtak ki, amelyben a lett külügyminiszter jelezte Lettország csatlakozási szándékát – írja az Unian.
November 6. óta az ukrán–lengyel határon négy ellenőrzőponton is blokkolják a teherszállítmányok mozgását.
Az ukrán hatóságok kiterjeszthetik a katonai nyilvántartó és sorozási hivatalok alkalmazottainak mozgósítási jogkörét, különösen az okmányok ellenőrzésének jogát. Ezt Roman Kosztenko, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkára jelentette be az NV ukrán rádiónak adott interjújában – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Készül egy törvényjavaslat, van egy munkacsoport, olyan normákat tartalmaz, amelyekről már régóta tárgyalnak. Megpróbálnak egy integrált megközelítést találni néhány mobilizációs kérdés megoldására
– mondta Kosztenko. A TCC (területi toborzóközpont, a katonai nyilvántartó és sorozó hivatalok megfelelője Ukrajnában) hatásköre egyre nő, mert sok kérdés merül fel a mozgósítással kapcsolatban.
Kosztenko kifejtette, hogy jelenleg az ukrajnai TCC-k munkatársainak nincs joguk arra, hogy megállítsanak egy személyt az utcán, ellenőrizzék az iratait, és kézbesítsenek egy idézést. Annak érdekében, hogy ne kerüljenek botrány középpontjába, a rendőrök gyakran tartózkodnak attól, hogy segítsenek a TCC munkatársainak, amikor az utcán kézbesítenek egy idézést.
Hozzátette, hogy a kidolgozás alatt álló törvényjavaslat foglalkozik az oktatás kérdésével is, hogy a második vagy harmadik felsőfokú tanulmányaikat folytatókat megfosszák a mozgósítás alóli halasztás jogától.
Az orosz csapatok folytatták a támadó hadműveleteket a Kupjanszk-Szvatovo- Kreminna vonalon, de nem értek el megerősített sikereket – írja az Unian.
Ezt állapítja meg a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) új jelentése. Orosz katonai parancsnokra hivatkozva megjegyezték, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a korábban elvesztett állásokat a Kupjanszktól 22 kilométerre délkeletre fekvő Jagodnoje térségében.
Ugyanakkor Bahmut irányában az orosz katonai tisztek azt állították, hogy a megszállók előrenyomultak a vasútvonal közelében, de az ISW nem talált vizuális megerősítést ezekre az akciókra.
Avgyijivka térségében a jelentés szerint az oroszok megerősített haladást értek el. A térinformatikai felvételek azt mutatják, hogy Krasznogorovkától északra nyomultak előre.
Szombaton szoborral emlékeztek meg északi szülővárosában egy ukrán katonáról, akit posztumusz kitüntettek, miután videóra vették, ahogy a „Dicsőség Ukrajnának” felkiáltást mondta, majd agyonlőtték – írja a Reuters.
A márciusban megosztott videón egy férfi látható, akit a hadsereg később Olekszandr Matszievszkij néven, egy Csernyihiv régióbeli egység mesterlövészeként nevezett meg. A videón látható, ahogyan azt mondja, „Slava Ukraini”, egy több mint egy évszázados kifejezés, amely az Oroszország 2022. februári inváziójával szembeni ellenállás népszerű kifejezése lett.
A férfi egy erdős területen cigarettázva volt látható fegyverek nélkül, akit a felvételeken nem látható lövészek többször eltaláltak.
Kijev a „brutális és arcátlan” oroszokat hibáztatta a haláláért, ahogyan édesanyja, a 68 éves Paraska Demcsuk is.
Mindenkit magával vitt volna, ha gránátja van
– mondta az asszony.
Kijev büntetőeljárást indított Matszievszkij halálának ügyében, akit hősként emlegettek a közösségi médiában.
Újabb drónok lelövéséről és robbanásokról jelentettek az oroszországi Tulából – írja az Ukrajinszka Pravda.
A település lakosai számos drón repüléséről beszámoltak, melyek elhaladtak a város felett. Az orosz média szerint egyetlen éjszaka alatt „5-6 drónt is leszedtek“.
New explosions are reported in Tula. Ukrainian drones are seen🕊️ pic.twitter.com/2DnGuGjjvj
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) November 26, 2023
November 26-án két moszkvai repülőtér, a Vnukovo és a Domodedovo ideiglenesen felfüggesztette működését – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Flightradar adatai szerint a gépek órákon át várakoztak, majd helyi idő szerint hajnali 5 óra 20 perckor bejelentették, hogy a repülés újraindult. A Flightradar mutatói azonban nem ezt jelezték, radarjaik szerint a gépek továbbra is Moszkva közelében köröztek.
Helyi idő szerint reggel 6 óra körül a moszkvai repülőterek végül ténylegesen újraindultak.
A „Dél” nevezetű orosz csoport állítólag a tüzérség és a légi közlekedés támogatásával az Ukrán Fegyveres Erők két dandárjára mért csapást Kliscsijivka, Kurdiumivka, Rozdolivka, Bogdanovka, Krasznoje és Vasiukovka közelében a Donyecki Népköztársaságban. Erről a csoport sajtóközpontjának vezetője, Vadim Asztafjev számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Donyeck irányában a Déli csoport egységei a légi és tüzérségi tűz támogatásával legyőzték az Ukrán Fegyveres Erők 22. és 28. gépesített dandárjának tagjait a Donyecki Népköztársaságban. Ukrajna 290 katonát veszített
– mondta Asztafjev.
A harc során megsemmisült több légvédelmi ágyú, valamint egy Bukovel–AD elektronikai harcászati állomás is a hírek szerint.
Berepült egy drón az oroszországi Tulszki régió székhelyén, Tula városban egy bérház ablakán vasárnap hajnalban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A drón egy 12. emeleti lakásába repült be, egy ember lábsérülést szenvedett, de orosz újságírók szerint a lenti emeleteken lakó gyerekek is segítséget kértek, megijedtek. Tula megye kormányzója, Olekszij Djumin elmondta, hogy
két drónt lőttek le Tula felett, amelyek közül az egyik valóban bejutott egy többemeletes épületbe.
Elmondása szerint komolyabb kár nem történt, három lakásban megrongálódtak az ablakok, egy ember pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A házat már átvizsgálták, a szakértők nem találtak benne robbanóanyagot, az ablakokat a lökéshullám ütötte ki.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére október 25-én az ukrán–magyar határszakaszon 5394 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4807 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter is ellátogat az Ukrajna és a NATO külügyminisztereinek első brüsszeli találkozójára – jelentette be a külügyminisztérium.
A minisztérium közlése szerint Blinken részt vesz a NATO-külügyminiszterek találkozóján, köztük az Ukrajna és a NATO külügyminisztereinek első találkozóján november 27–29-én. A külügyminiszter ki kívánja nyilvánítani a NATO Ukrajnának nyújtott támogatását, megvitatja a demokrácia és a nyugat-balkáni regionális stabilitás kérdéseit, és érinti a közelgő NATO-csúcstalálkozó témáit, amelyre várhatóan 2024 júliusában kerül sor Washingtonban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozót követően elmondta, hogy a tagállamok három lépést tettek Ukrajna felé: úgy döntöttek, hogy nem követelik meg Ukrajnától a szövetségi tagsághoz szükséges cselekvési terv teljesítését; jóváhagyták a Kijevnek nyújtandó többéves katonai segélyprogramot, valamint az Ukrajna–NATO-tanács létrehozását.
A főtitkár szerint Ukrajnát az összes előfeltétel teljesülése és a szövetségesek konszenzusának elérése után fogják meghívni a blokkhoz való csatlakozásra. Az előfeltételek teljesülését a NATO-tagállamok fogják értékelni.
Litvánia az idei év végéig 2 millió eurót különít el az Ukrajnából származó gabona nevezetű kezdeményezés részeként, és kész növelni kikötőinek tranzitkapacitását az ukrán export számára – írja az Epravda.
A litván miniszterelnök szerint Ukrajna jelentős eredményeket ért el a program elindítása óta. Emellett megjegyezte, hogy Oroszország a fekete-tengeri helyzetet arra próbálja felhasználni, hogy megakadályozza az ukrán gabonaexportot, és elérje a szankciók feloldását.