David Cameron brit külügyminiszter csütörtökön Washingtonban tett látogatásán sürgette az Egyesült Államokat, hogy fogadja el az Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot.
„Nem aggódom az ukrán nép ereje, egysége, egyetértése és bátorsága miatt. (...) Attól tartok, hogy mi nem tesszük meg, amit meg kell tennünk” – mondta Cameron egy biztonságpolitikai fórumon, az amerikai segélycsomag elfogadása körüli kongresszusi politikai huzavonára utalva.
„Biztosítanunk kell, hogy megadjuk nekik a fegyvereket, a gazdasági, erkölcsi és diplomáciai támogatást, de legfőképpen a lényegi katonai támogatást” – húzta alá.
Cameron kijelentette, hogy a gazdasági és katonai támogatást tekintve Európa mostanra kétszer annyit tesz Ukrajnáért, mint az Egyesült Államok.
„Nemzedékünk nagy próbatételének látom mindezt. (...) Elismerjük végre, hogy az európai biztonság egyben amerikai biztonság is, és ezért össze kell fognunk ebben az ügyben?” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
„Át kell adnunk ezt a pénzt az ukránoknak. Támogatnunk kell őket, és biztosra kell venni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök veszít, mert ha ez az összeg nem megy át a szavazáson, csak ketten fognak mosolyogni: egyikük Vlagyimir Putyin Oroszországban, a másik pedig Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben” – idézte Cameront az MTI.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
David Cameron brit külügyminiszter csütörtökön Washingtonban tett látogatásán sürgette az Egyesült Államokat, hogy fogadja el az Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot.
„Nem aggódom az ukrán nép ereje, egysége, egyetértése és bátorsága miatt. (...) Attól tartok, hogy mi nem tesszük meg, amit meg kell tennünk” – mondta Cameron egy biztonságpolitikai fórumon, az amerikai segélycsomag elfogadása körüli kongresszusi politikai huzavonára utalva.
„Biztosítanunk kell, hogy megadjuk nekik a fegyvereket, a gazdasági, erkölcsi és diplomáciai támogatást, de legfőképpen a lényegi katonai támogatást” – húzta alá.
Cameron kijelentette, hogy a gazdasági és katonai támogatást tekintve Európa mostanra kétszer annyit tesz Ukrajnáért, mint az Egyesült Államok.
„Nemzedékünk nagy próbatételének látom mindezt. (...) Elismerjük végre, hogy az európai biztonság egyben amerikai biztonság is, és ezért össze kell fognunk ebben az ügyben?” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
„Át kell adnunk ezt a pénzt az ukránoknak. Támogatnunk kell őket, és biztosra kell venni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök veszít, mert ha ez az összeg nem megy át a szavazáson, csak ketten fognak mosolyogni: egyikük Vlagyimir Putyin Oroszországban, a másik pedig Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben” – idézte Cameront az MTI.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Christopher Cavoli tábornokkal, az amerikai fegyveres erők európai parancsnokával és Antonio Aguto altábornaggyal, az ukrán biztonsági segélycsoport parancsnokával találkozott – írja a Sztrana.
Umerov megköszönte az amerikai partnereknek azt a katonai támogatást, amelyet az Egyesült Államok nyújt Ukrajnának.
Az Európai Szolidaritás párt egyik képviselője, Olekszij Honcsarenko arról is beszámolt, hogy Rusztem Umerov a washingtoni találkozókon nyilvánosan bírálta az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt.
A képviselő szerint a kritika tárgya az AFU nyári ellentámadása és a főparancsnok híres cikke volt a The Economist című lapban, amelyben Zaluzsnij azt mondta, hogy patthelyzet van a fronton.
A Moszkva által beiktatott hatóságok a herszoni Nova Kahovka körzetben december 13-ra a lakosok evakuálását hirdették meg – írja a Sky News.
A kitelepítésre azért kerül sor, mert Nova Kahovka körzet települései a Dnyeper folyó keleti partján lévő 15 kilométeres harci zónán belül helyezkednek el
– írja a The Kyiv Independent a megszállási adminisztráció közlése szerint.
Az orosz csapatok tavaly év végén elhagyták a Dnyeper folyó nyugati partját, de most már rendszeresen lövik ezeket a területeket a keleti parton lévő állásokból.
A legutóbbi jelentés akkor érkezett, amikor az ukrán csapatok megpróbáltak területi előnyöket szerezni az ország déli és keleti részén.
Ukrajna 155 milliméteres lövedékek előállítására készül, de ezek gyártása legkorábban két év múlva kezdődik meg – mondta Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai ipari minisztere.
Elmondása szerint két vezető amerikai vállalattal már megállapodtak arról, hogy közösen gyártanak 155 milliméteres lőszereket Ukrajnában. „Ezeknek a projekteknek a megvalósítása évekig fog tartani” – jelezte.
Volodimir Zelenszkij elnök várhatóan részt vesz Javier Milei nemrég megválasztott argentin elnök december 10-i beiktatásán – közölte a The Independent, a TN argentin hírügynökség információira hivatkozva.
Milei, a szélsőjobboldali-liberális politikus, november 19-én nyerte meg az argentin elnökválasztást. Kampányában azt ígérte, hogy leszámol az Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatokkal, ami szakítást jelent a leköszönő elnökkel, Alberto Fernandezzel.
Milei nemzetközi figyelmet keltett gyújtó hangú megjegyzéseivel és radikális nézeteivel, például az emberi szervkereskedelem legalizálásával és a fegyvertörvények teljes eltörlésével. Többen Donald Trump volt amerikai elnökhöz hasonlították.
Milei az ukrajnai háború óta többször is kifejezte támogatását Zelenszkij felé. A parlamentben 2022 márciusában ukrán zászlós kitűzőt viselt, és azt mondta: „Azok közülünk, akik a szabadság eszméit védik, nem tűrhetnek vagy fogadhatnak el egy olyan inváziót, mint amilyet Oroszország visz végbe Ukrajnával”.
A kétoldalú viszony fejlődését méltatta Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raiszi iráni elnök kettőjük csütörtöki találkozóján a moszkvai Kremlben – írja az MTI.
Putyin azt hangoztatta, hogy nagy infrastrukturális projektjeik vannak, továbbá az energia területén is hagyományosan együttműködnek. Azt is megjegyezte, hogy jelentős számú iráni diák tanul Oroszországban. Általában véve szinte minden területen aktívan dolgoznak együtt az orosz elnök elmondás alapján.
Putyin méltatta, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly húsz százalékkal nőtt, és elmondta, hogy Irán az év végén szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást írhat alá az Eurázsiai Gazdasági Unióval, ami további lehetőségeket kínál majd az együttműködés bővítésére.
Az iráni elnök egyebek között arról beszélt, hogy a Teherán és Moszkva közötti együttműködésben „van előrelépés”, de mindkét ország érdeke, hogy tovább fejlődjön az energetikában, a mezőgazdaságban, az oktatásban.
Raiszi egy teheráni látogatásra is meghívta Putyint.
Washington démonizálja Moszkvát, sajnálatos, hogy Joe Biden amerikai elnök azt állította, hogy Ukrajna veresége esetén fegyveres összecsapás alakulhat ki Oroszország és a NATO között – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön.
Nagyon sajnáljuk, hogy az amerikai vezetés kitart azon szokása mellett, hogy Oroszországot eszközként használja fel a saját belügyeiben
– hangoztatta a szóvivő.
„Konkrétan ebben az esetben abszolút szemérmetlen módon folytatják országunk démonizálását, hogy megdolgozzák kongresszusi képviselőiket és szenátoraikat” – mondta.
Peszkov szerint a kijelentések célja az, hogy folytatódjon az amerikai adófizetők pénzének „eltüzelése” az ukrajnai háború kohójában.
Úgy gondoljuk, ez egy nagyon szerencsétlen gyakorlat. Szeretnénk remélni, hogy az amerikai kongresszusi képviselők között még mindig van elég józan gondolkodású ember, aki megérti, hogy ez nem más, mint Oroszország abszolút démonizálása
– hangoztatta a szóvivő.
Biden azon kijelentését kommentálta, miszerint ha az Egyesült Államok nem lesz hajlandó továbbra is segélyezni Ukrajnát, akkor más országok is követni fogják a példáját. Kijelentette: „Amerika a mozdony szerepét játssza az ukránok háborúra buzdításában. Természetesen az Egyesült Államok ilyen belső ellentmondásai nem tudnak nem kivetülni az általános hangulatra, beleértve az európaiakét is”.
Oroszország azokból a külföldi migránsokból toboroz az ukrajnai háborúba, akiket a közelmúltban a finn határon vettek őrizetbe – írja a BBC. A lap több esetről is beszámol cikkében.
Nem új keletű az a gyakorlat, hogy a kitoloncolás előtti fogolytáborokban embereket kényszerítenek arra, hogy szerződést írjanak alá katonai szolgálatra Ukrajnában, de a számok most megugrottak, mivel egyre több migráns érkezik az Oroszország és Finnország közötti 1340 kilométeres határszakaszhoz.
Mint ismert, Finnország ideiglenesen lezárta mind a nyolc orosz határátkelőhelyét, azzal vádolva Moszkvát, hogy migránsokat és menedékkérőket irányított oda egy destabilizációs kampány részeként, miután a helsinki kormány az év elején csatlakozott a NATO-hoz.
A Finnországgal határos régiókban már csaknem 236 embert tartóztattak le, mert érvényes vízum nélkül tartózkodtak Oroszországban, és kitoloncolásra ítélték őket.
Az egyik bíróság előtt megjelentek között volt egy 40 év körüli szomáliai férfi is, akit november közepén fogtak el. Őt 2000 rubel pénzbüntetésre ítéltek, és a kitoloncolásig letartóztatták – ez a szokásos eljárás mindenki számára, aki nem rendelkezik megfelelő vízummal. Őt és még legalább egy tucat fogvatartottat katonai képviselők keresték fel, és „állami állást” ajánlottak fel nekik. Jó fizetést, orvosi ellátást és engedélyt kaptak arra, hogy Oroszországban maradjanak az egyéves katonai szerződés teljesítése után.
Eddig nem látott számú migráns kezdett felbukkanni Finnország határán, hogy menekültstátuszért folyamodjon, a finn hatóságok pedig azzal vádolják Oroszországot, hogy bátorítja a beáramlást, és felhagy a határövezetbe belépők szokásos vízumellenőrzésével is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök külügyi hírszerzési főnöke csütörtökön azt üzente az Fehér Háznak, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egy „második Vietnámmá” változtatja a fegyveres konfliktust, amely még évekig kísérti Washingtont.
Putyin tavaly év elején küldött csapatokat Ukrajnába, és ezzel olyan háborút indított el, amely több százezer ember halálát vagy sebesülését okozta, és hat évtized óta a legnagyobb összecsapáshoz vezetett Oroszország és a Nyugat között.
A Nyugat tavaly február óta már több mint 246 milliárd dollárt utalt át Ukrajnának segélyek és fegyverek formájában, ennek ellenére Oroszország továbbra is ellenőrzése alatt tartja Ukrajna területének alig egyötödét.
„Ukrajna »fekete lyukká« változik, amely egyre több erőforrást és embert fog elnyelni” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója.
Oroszországban őrizetbe vettek egy belorusz férfit, aki állítólag az ukrán titkosszolgálat utasítására robbantott fel két vonatot Szibériában.
A két állítólagos merényletet november 29-én és 30-án hajtották végre.
Akkor egy ukrán forrás azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) olyan vasútvonalakat akart tönkretenni, amelyeket az orosz hadsereg rendszeresen használ.
Az orosz FSZB őrizetbe vette a gyanúsítottat, akit azzal vádolnak, hogy robbanószerkezeteket szerelt fel a két vonatra, miután utasításokat kapott egy másik belorusz állampolgártól, aki Litvániában él és Ukrajnának dolgozik, írja a Sky News.
Ukrajna még ebben a hónapban megkapja az Egyesült Államoktól megrendelt összes Vampire (Vámpír) drónelhárítót – az amerikai haditengerészeti parancsnokság szerint összesen 14 darabot.
A drónelhárító rendszer az APKWS-szel felszerelt Hydra 70 rakétát használja drónok megsemmisítésére.
Orosz támadások december 7-én a Herszoni területen három embert megsebesítettek, és ammóniaszivárgást okoztak egy gyárban Herszon városában – írja a The Kyiv Independent.
Roman Mrocsko, Herszon város katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy az orosz támadások megrongálták egy élelmiszeripari üzem hűtőberendezését, ami ammóniaszivárgást okozott.
Mrocsko figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában terjedő pletykák ellenére a szivárgás kisebb mértékű és ellenőrzés alatt áll, és elmondta, hogy nem fenyegeti veszély Herszon lakosait.
Az orosz erők megtámadták Tiahinka városát is. Olekszandr Prokudin kormányzó elmondta, hogy a támadásban egy 67 éves férfi súlyosan megsebesült, egy 63 éves nő és két férfi pedig közepesen súlyos sérüléseket szenvedett.
Hatalmas tűz ütött ki Moszkvában az Elektrozavodnál, amely elektromos berendezéseket gyárt minden iparág számára – írja az ukrán Telegraf.
A szemtanúk hatalmas fekete füstoszlopot észleltek az üzem területén, és kellemetlen szag terjedéséről számoltak be. A tűz 50 négyzetméteres területen lokalizálódott.
Állítólag a tűz a festéküzem első emeletén keletkezett. Egyes hírportálok azonban arról számolnak be, hogy a tűz egy vasbeton termékek és fémszerkezetek gyártására szolgáló műhelyt is elborított.
Az előzetes jelentések szerint nem történt sérülés, mivel a tűz idején nem tartózkodtak emberek az épületben. A tűz valószínűsíthető okáról nem érkezett jelentés.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön elavultnak nevezte a nyugati pénzügyi rendszert, és azt mondta, hogy Oroszország, amelyet nyugati szankciókkal sújtottak, bebizonyította: képes legyőzni bármilyen kihívást.
Putyin egy pénzügyi konferencián felszólalva azt mondta, hogy „a nagy nyugati bankok monopóliuma” a következő években véget ér a technológiai forradalom miatt.
Putyin hozzátette, hogy reményei szerint Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) idén 3,5 százalékkal nő majd.
Volodimir Zelenszkij elnök menesztette Fedor Veniszlavszkijt, a Verkhovna Rada képviselőjét, írja az Ukrajinszka Pravda.
Az államfő december 7-én írta alá a Veniszlavszkij felmentéséről szóló rendeletet. A döntés okait nem indokolta.
Ezt megelőzően Veniszlavszkij elmondta, hogy a parlamentben megvitatták annak lehetőségét, hogy a hadkötelezett személyeknek e-mailben és ajánlott levélben kézbesítsék a behívókat.
Elmondta továbbá, hogy a Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagjai a katonai szolgálatból való leszerelés mechanizmusainak bevezetéséről tárgyalnak.
Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta minden eddiginél kevesebb ígéret született a nyugati államok részéről a kijevi kormány további támogatására – jelentette be a németországi székhelyű Kieli Világgazdasági Intézet (IFW Kiel) csütörtökön.
Gyengül az elszántság Ukrajna támogatására, mivel idén augusztus eleje és október vége között csaknem 90 százalékkal kevesebb kötelességvállalásról szóló bejelentés született a tavalyi év ugyanezen időszakához képest – jelentette be az agytröszt, mely a háború 2022-es február 24-i kitörése óta rögzíti az Ukrajnának tett katonai, pénzügyi és humanitárius segítségről szóló ígéreteket.
Az összegzés szerint az új kötelezettségvállalások a fenti periódusban 2,11 milliárdnyi eurót (több mint 800 milliárd forint) tettek ki, 87 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi évben.
A háború kitörése óta Ukrajna partnerei és a legfontosabb nemzetközi szervezetek – mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank – összesen csaknem 255 milliárd eurónyi (85,5 ezermilliárd forint) segélyt ígértek, beleértve 182 milliárd euró (69,1 ezermilliárd forint) rövid távú, már teljesített vagy egy éven belül teljesítendő segítséget.
E kötelezettségvállalások magukba foglalnak 141 milliárd eurónyi (53,5 ezermilliárd forint) pénzügyi segélyt, csaknem 16 milliárd eurónyi humanitárius segítséget, és 98 milliárd euró (6,07 ezermilliárd forint) értékű hadi támogatást.
Az idén augusztustól októberig tartó periódusban a 42, az intézet által számontartott donorország közül csak 20 jelentett be újabb támogatási csomagot, az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről közzétett új kötelezettségvállalások pedig korlátozottak – derült ki a tájékoztatásból.
A kilátások bizonytalanok, miután a legnagyobb, az Európai Unió részéről tett, ám függőben lévő kötelezettségvállalás még nem teljesült, az amerikai segélyek pedig csökkenőben vannak
– tették hozzá az intézet részéről, kiemelve: a kijevi vezetés jelenleg abban reménykedhet, hogy az Európai Unió végül elfogadja a nyáron bejelentett, 50 milliárd eurónyi (18,9 ezermilliárd forint) támogatási tervet.
„Újabb késlekedés egészen biztosan csak tovább erősítené Vlagyimir Putyin orosz elnök pozícióját” – figyelmeztetett Christoph Trebesch, az intézet ukrajnai segélyeket megfigyelő irodavezetője.
Csehország részéről mindenképpen folytatódik Ukrajna támogatása – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök csütörtökön Prágában, miután a Hradzsinban a kormányfővel, a parlament két házának elnökeivel és a külügyminiszterrel megvitatta a cseh külpolitika időszerű problémáit.
Ukrajnával kapcsolatban teljes az egyetértés. Támogatásunknak folytatódnia kell, és folytatódni fog
– mondta az államfő újságíróknak a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
Petr Pavel kifejtette, hogy bár az Ukrajnának nyújtott támogatás néhány cseh politikus és a polgárok egy részé számára is „irritáló tényező” lett, abból nem szabad engedni, mert az meghátrálást jelentene Oroszország nagyhatalmi ambíciói előtt.
A cseh államfő szerint Ukrajnában Csehország biztonságáról is szó van, mert megalapozott az az aggodalom, hogy Moszkva nem fogja tiszteletben tartani a nemzetközi jogot, és igyekezni fog befolyást gyakorolni a határain kívül történtekre is.
„Ha nem akarunk ennek engedni, nincs más lehetőségünk, mint folytatni Ukrajna támogatását” – mutatott rá az elnök. – Nem engedhetjük meg, hogy Oroszországnak az legyen az érzése, hogy céljait bármiféle agresszió által is elérheti” – jegyezte meg az államfő.
Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta, hogy Ukrajna támogatásával Csehország „saját biztonságát is védi”.
A találkozó megmutatta, hogy a legfőbb közjogi méltóságok között teljes az egyetértés a cseh külpolitika kulcsfontosságú kérdései és érdekei tekintetében – szögezte le újságírók előtt Jan Lipavsky, a cseh külügyek irányítója.
A legfőbb cseh közjogi méltóságok negyedévente találkoznak, hogy megvitassák a cseh külpolitika legfontosabb időszerű kérdéseit és feladatait.
A háború megnyerése után Ukrajnának célja lesz az is, hogy a globális fegyverpiacról kiszorítsa Oroszországot – közölte az ukrán védelmi minisztérium az RBK Ukrajna szerint.
A tárca azt írta, hogy az ukrán gyártók elsősorban a déli félteke országaival tervezik megosztani a képességeiket, annak érdekében, hogy ezek az országok függetlenedni tudjanak az orosz fegyvergyártásról, és NATO-szabványokat kapjanak helyettük.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a minap Washingtonban azt mondta: „Ukrajna az egyetlen ország a világon, amely egy hatalmas iparral rendelkező ország ellen vív totális háborút. Számunkra a túlélés függ attól, hogy létrehozzunk egy olyan hadiipart, amelynek léptéke képes felvenni a versenyt az ellenségével”.
Az orosz erők egy Herszoni területen fekvő falut ágyúztak csütörtökön, a támadásban négy ukrán civil megsebesült, egyikük állapota súlyos – írta az Unian.
„Délben az orosz hadsereg megtámadta Tyaginkát. Négy ember megsérült” – közölte Alekszandr Prokudin, Herszon kommunikációs vezetője.
Hozzátette, a súlyos sebesült egy 67 éves helyi lakos, akit kritikus állapotban szállítottak kórházba.
Az Egyesült Királyság behívta az orosz nagykövetet, miután kiberkémkedéssel vádolják az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB). Úgy vélik, az FSZB összehangolt kiberkémkedést folytat politikusok és újságírók ellen – írta meg a The Guardian.
A brit kormány szerint az orosz biztonsági szolgálat célja, hogy „beavatkozzon a brit politikába”.
A háború kitörése óta mélypontot ért el az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai támogatások összértéke – derült ki a Kiel Institut für Weltwirtschaft német kutatóintézet egy vizsgálatából az Ukrajinszka Pravda szerint.
A lap azt írja, hogy idén augusztus és október közt az Ukrajnának ígért újabb külföldi támogatások összege 2,11 milliárd eurót tett ki. Ez 2022. január óta mélypontot,
a 2022-es év azonos, augusztus–október közti időszakához képest pedig majdnem 90 százalékos visszaesést jelent.
A vizsgálat szerint a legnagyobb támogató továbbra is az Egyesült Államok 44 milliárd euróval, de kezd felzárkózni hozzájuk Németország a maga 17 milliárd eurójával. Az összes EU-s ország által adott támogatás pedig már meg is haladta az Egyesült Államokét.
Ebrahim Raiszi iráni elnök csütörtök délelőtt landolt Moszkvában.
Az iráni vezető a gép felszállása előtt azt mondta, hogy az Izrael és a Hamász közti konfliktusról, valamint politikai, kereskedelmi, gazdasági kérdésekről fognak tárgyalni.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter négyszemközti megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Rusztem Umerovval – írja a Jevropejszka Pravda.
A lap szerint a megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott, de előtte Lloyd Austin leszögezte, hogy továbbra is Ukrajna mellett állnak.
Ukrajnának sikerült visszaszereznie az Orosz Föderáció 2022. februári inváziója után elfoglalt területek nagy részét. Ezért hosszú távon fogjuk támogatni Ukrajnát. Biztos vagyok benne, hogy a szövetségeseink, partnereink is így fognak tenni
– mondta Austin.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma (a kongresszus jóváhagyásával) egy tanácsadót küldhet hosszú távra Ukrajnába – derült ki egy fehér házi közleményből az Ukrajinszka Pravda szerint.
A közleményben azt írták, hogy a tanácsadó az ukrán hadseregfejlesztésben segíthet majd, és hivatalosan az ukrán stratégiai iparfejlesztési minisztériumhoz fogják delegálni.
Feladata lesz, hogy felgyorsítsa az ukrán hadsereg modernizálását, és segítse a korrupció elleni küzdelmet, illetve a külföldi tőke beáramlását a kritikus ipari területekre.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) szóvivője, Andrij Juszov egy interjúban azt mondta: Oroszország most elsősorban drónokkal támadja az ukrán infrastruktúrát, de arra számítanak, hogy télen a rakétákat is be fogják vetni ehhez.
Tehát elképzelhető, hogy változik a taktikájuk. A tél legkeményebb része még hátravan, ez a hőmérséklet szempontjából is igaz
– fogalmazott az RBK Ukrajna szerint Juszov.
Az ukrán hírszerzés már hetekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a téli időszakban megszaporodhatnak a támadások, és Oroszország külön rakétaarzenállal készülhet erre.
Az orosz Szövetségi Tanács 2024. március 17-re tűzte ki az elnökválasztás időpontját – írta a ria.ru. Az államfői választások kinevezése az alkotmány szerint kizárólag a Szövetségi Tanács hatáskörébe tartozik.
„A közelgő választások nagymértékben garantálják Oroszország fejlődésének megerősödését és győzelmét ebben a kíméletlen geopolitikai csatában” – mondta Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság (CEC) elnöke.
A bizottság vezetője hozzátette, mérlegelik a háromnapos szavazás megtartásának lehetőségét.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy szerinte az elnökválasztás akár fordulópontot is hozhat a háborúban.
Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök miért utazott Abu-Dzabiba és Rijádba orosz Szu–35S vadászgépek kíséretében – írta a ria.ru.
Mint mondta, az államfő egy problémás régióban tett látogatást, ezért minden intézkedést megtettek annak érdekében, hogy biztosítsák az orosz vezető biztonságát.
„A régió viharos. Habár az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia stabil, biztonságos ország, azonban a környezet nem az. A szomszédos régió tele van veszélyekkel és kiszámíthatatlansággal, ezért természetesen minden intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy az orosz állam vezetője biztonságban legyen” – mondta Peszkov.
A G7-csoportországok vezetői december 6-án abban állapodtak meg, hogy januártól közvetlen behozatali tilalmat vezetnek be az orosz gyémántokra. A vezetők célja, hogy csökkentsék Oroszország bevételeit, ezzel is hátráltatva őket Ukrajna elleni háborújukban – írta a The Kyiv Independent.
Oroszország a világ legnagyobb gyémántkitermelője, tavaly körülbelül 4 milliárd dollár bevételre tett szert gyémántkereskedelemből.
A G7-országok importtilalmához Kanada is csatlakozott, és a hírek szerint hamarosan az EU is így tesz.
Ukrajna legutóbbi kérelmében amerikai légvédelmi rendszereket, F–18 „Hornet” vadászgépeket, drónokat, valamint Apache és Black Hawk típusú helikoptereket kért – írta a The Kyiv Independent.
Ukrajna egy zárt konferencián jelentette be igényeit a washingtoni kereskedelmi minisztériumnak. A konferencián több mint 350 amerikai, ukrán és európai politikai képviselő és ipari vezető vett részt. A rendezvény célja az együttműködés és a fegyvergyártás fokozása volt.
A listán érdekes lehet, hogy az F–18-asok is szerepelnek, ugyanis eddig leginkább csak a régebbi típusú F–16-osok átadásáról volt szó (bár az ukrán elnök korábban már utalt arra, hogy szívesen látnák az F–18-asokat is).