Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vett a Krasznojarszk és az III. Sándor Cár nukleáris meghajtású tengeralattjárók zászlófelvonási ünnepségén, amely azt jelzi, hogy hadrendbe állították a hajókat a haditengerészetben – tájékoztat a TASZSZ.
Az államfő a szeverodvinszki Szevmas üzemben tartott eseményen beszédet is mondott, majd engedélyezte a zászlók felvonását, amely után búcsúzott a legénységtől:
Gratulálok, sok szerencsét Oroszország szolgálatában
– mondta.
A III. Sándor Cár nukleáris meghajtású tengeralattjáró cirkáló a Borej–A projekt harmadik sorozathajója, amely a nukleáris meghajtású hajók negyedik generációjához tartozik.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államokba látogatott, ahol hétfőn Lloyd Austin védelmi miniszterrel és Charles Brown tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével folytatott megbeszéléssel kezdte a tárgyalássorozatot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij elmondása szerint a Nemzeti Védelmi Egyetemen rendezett találkozón megvitatták a globális biztonságot érintő kihívásokat, a frontvonalon történő fejleményeket és a további ukrán–amerikai védelmi együttműködést.
Hálás vagyok az Egyesült Államoknak a megállapodásaink végrehajtásáért, különösen a légvédelem megerősítéséről, valamint Austin miniszter úr és Brown tábornok személyes vezényletéért
– írta az elnök.
Zelenszkij a december 11-i és 12-i amerikai látogatásán nemcsak Joe Biden amerikai elnökkel, hanem az amerikai kongresszus képviselőivel is találkozik majd, ahol az Ukrajnának nyújtandó kiegészítő finanszírozási csomagról tárgyalnak.
Olaf Scholz német kancellár szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziós stratégiájának részeként azzal számol, hogy Kijev támogatottsága fokozatosan csökken – írja a Teraz szlovák hírügynökség.
A kancellár szerint a nyugati országoknak egyértelmű jelzést kell küldeniük Ukrajna támogatásáról az orosz agresszió elleni harcban.
Tudatnunk kell Ukrajnával, hogy számíthat a segítségünkre
– mondta Scholz a leköszönő holland miniszterelnökkel, Mark Ruttével Berlinben tartott közös sajtókonferenciáján.
A német kancellár szerint az ukrajnai háború sokáig fog tartani, „ezért az is fontos, hogy hosszú távú tervet dolgozzunk ki, hogy készek legyünk Ukrajna támogatására mindaddig, amíg szükséges – és a szükséges mértékben” – hangsúlyozta.
Az orosz kormány 2024. május 31-ig betiltotta a durumbúza exportját – írja a RIA.
Oroszország ideiglenes korlátozást vezet be a durumbúza exportjára. Az erről szóló rendeletet aláírták
– áll a miniszteri kabinet közleményében.
Az intézkedés célja az élelmezésbiztonság biztosítása és a durumbúzatermékek árának stabil fenntartása a hazai piacon. A dokumentum számos kivételről rendelkezik. A tilalom nem érinti:
Ezen túlmenően, bizonyos kvóták mellett és a mezőgazdasági minisztérium hozzájárulásával, durumbúza szállítható az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba.
Az orosz hivatal november elején állt elő az exporttilalom kezdeményezésével. A mezőgazdasági minisztérium hangsúlyozta, hogy a legtöbb termelő országban a rossz időjárás miatt a jelenlegi mezőgazdasági évben a durumbúzatermés 20 éves mélypontra csökkenhet.
Ennek alapján a szállítások korlátozása szükséges a hazai piac védelme és a hazai liszt- és tésztatermelők igényeinek kielégítése érdekében
– közölte az orosz minisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált Donald Tusknak, hogy megválasztották a Szejm miniszterelnökévé.
Ukrajna és Lengyelország jövője az egységben, a kölcsönös segítségnyújtásban és a stratégiai partnerségben rejlik, hogy legyőzzük közös ellenségünket. Ha összefogunk, mindkét nemzetünk szabadsága legyőzhetetlen
– írja az ukrán elnök az X-en.
Nagyra értékeljük Lengyelország támogatását. Együtt erősítjük egymást és egész Európát. Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna és Lengyelország továbbra is elkötelezett marad a globális szabadság védelmének ügye mellett.
– olvasható Zelenszkij bejegyzésében.
Congratulations to @DonaldTusk on his election as Prime Minister of Poland by the Sejm.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 11, 2023
Ukraine and Poland's future lies in unity, mutual assistance, and strategic partnership in order to defeat our common enemy. When we stand together, both our nations’ freedom is unbeatable.…
Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vett a Krasznojarszk és az III. Sándor Cár nukleáris meghajtású tengeralattjárók zászlófelvonási ünnepségén, amely azt jelzi, hogy hadrendbe állították a hajókat a haditengerészetben – tájékoztat a TASZSZ.
Az államfő a szeverodvinszki Szevmas üzemben tartott eseményen beszédet is mondott, majd engedélyezte a zászlók felvonását, amely után búcsúzott a legénységtől:
Gratulálok, sok szerencsét Oroszország szolgálatában
– mondta.
A III. Sándor Cár nukleáris meghajtású tengeralattjáró cirkáló a Borej–A projekt harmadik sorozathajója, amely a nukleáris meghajtású hajók negyedik generációjához tartozik.
Ukrajna és Lengyelország a lengyel fuvarozók több mint egy hónapos sztrájkja után megegyezett az ellenőrző pontok feloldásáról. A forgalom az összes határátkelőhelyen felváltva megindul – írja a Telegraf.
Elsőként a Jahodin–Dorohuszk ellenőrzőpontot nyitották meg hétfőn, 14 óra után. Amint azt Olekszandr Kubrakov, Ukrajna területfejlesztésért felelős minisztere elmondta, helyreállt a stabil teherautó-forgalom.
December 12-én, kedden feloldják a Rava-Ruskát, majd az összes többi ellenőrző pontot is.
A sztrájk miatt mintegy 11 ezer kamion rekedt Ukrajna és Lengyelország határán. Jelenleg azonban már mindkét irányban és a megszokott módon zajlik a tehergépjárművek regisztrációja és áthaladása a határon.
A miniszter arról is beszámolt, hogy idáig több tucat tárgyalást folytattak, és a folyamat még nem ért véget, de az biztos, hogy minden határzárat feloldanak. A sztrájkolókat hétfőn, 13 óra után értesítették hivatalosan a sztrájk feloszlatásáról. A tüntetők mintegy 15 percet kaptak, hogy eldöntsék, mit lépnek, de többségük szétszóródott és elhagyta a helyszínt.
Semmilyen tájékoztatást nem kapnak Alekszej Navalnij ügyvédei arra vonatkozóan, hogy hol tartózkodik a jelenleg 19 éves börtönbüntetését töltő orosz ellenzéki politikus. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb politikai ellenfeleként számontartott vezetőt már hat napja hiába keresik.
Navalnij támogatói azt állítják, hogy letartóztatása és bebörtönzése politikai indíttatású kísérlet arra, hogy elnyomják a Putyinnal szembeni kritikáját. Navalnijt legutóbb a Moszkvától keletre fekvő IK–6-os büntetőtelepen tartották fogva.
AZ ÜGYVÉDEK ARRÓL SZÁMOLTAK BE, HOGY TÖBBSZÖR IS MEGPRÓBÁLTAK BEJUTNI KÉT MOSZKVA MELLETTI BÖRTÖNBE, AHOL A SÚLYOS EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁKKAL KÜZDŐ NAVALNIJ FELTÉTELEZHETŐEN TARTÓZKODIK, DE MÁR HAT NAPJA ELTŰNT.
A szóvivő szerint a hatóságoktól azt a tájékoztatást kapták, hogy a 47 éves Navalnij nem tartózkodik sem az IK–6, sen az IK–7 elnevezésű büntetőtelepen, de ennél többet nem árultak el nekik.
Svédország csaknem 133 millió dollárral segíti Ukrajnát, amely főként a lakosság támogatását szolgálja a téli időszakban – írja az Interfax.
Az új támogatási csomagot Ulf Kristersson miniszterelnök ismertette a svéd közszolgálati televízióban, ahol elmondta, hogy jelenleg ez Svédország legnagyobb, Ukrajnának nyújtott segélye.
Az összeg nagy része Ukrajna újjáépítésére szolgál, és az ukrán energia-, lakás-, egészségügyi és közlekedési infrastruktúrát támogatja.
Ezen kívül a támogatást fűtőtestek és energetikai berendezések vásárlására fordítják. A miniszter szerint az ukrán fél ezzel a kéréssel fordult Svédországhoz. A svédek szerint az Orosz Föderáció „energiaterrorizmust” folytat Ukrajna ellen, és szándékosan támadja a polgári infrastruktúrát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Argentínában megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A beszélgetés feltehetően Orbánnak az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésével kapcsolatos kifogásairól szólt.
Az ukrán delegáció egyik tagjának elmondása szerint a két vezető 10-15 percig tárgyalt vasárnap Buenos Airesben. Az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés Magyarország álláspontja miatt márciusra halasztódhat.
Az uniós országok olyan döntéseket próbálnak hozni Ukrajnával kapcsolatban, amelyek nincsenek előkészítve, és amelyekben nincs konszenzus, de Magyarország nem enged a nyomásnak, és a saját érdekei szerint fog cselekedni
– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Reuters úgy tudja, hogy a tárgyalások megkezdésének márciusra való elhalasztása egy lehetséges kompromisszum lehet Magyarországgal. Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások mellett 50 milliárd euró pénzügyi és további 20 milliárd euró katonai segélyt ajánlanak fel.
Bekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Jakob Henningsen moszkvai dán nagykövetet, amiért a dán médiában „provokatív kijelentéseket” tett a külföldi vállalatok oroszországi tevékenységéről.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a nagykövetnek felhívták a figyelmét arra, hogy Dánia hivatalos képviselőjeként tett kijelentései, amelyek „az orosz gazdaság és Oroszország jogi alapjainak” értékelését tartalmazzák, „elfogadhatatlanok, és Koppenhágának az Oroszországi Föderáció belügyeibe való beavatkozásával határosak”.
Az ilyen spekulációknak a nagykövet általi terjesztése a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény megsértését jelenti, és ellentmond azon feladatok lényegének, amelyeket a nagykövetnek a fogadó országban el kell látnia
– hangzott a közlemény.
Az orosz minisztérium szerint „a külföldi cégek, köztük a dánok oroszországi munkájának leginkább az EU és az Egyesült Államok oroszellenes szankciói okoznak kárt”.
„Ugyanakkor azok a vállalkozók, akik úgy döntöttek, hogy folytatják tevékenységüket hazánkban, az orosz hatóságok teljes támogatását élvezik. Feltételezzük, hogy Henningsen úr ezentúl tartózkodni fog a hasonló kijelentésektől” – áll a moszkvai tájékoztatásban.
Ukrajnának talán területet kellene átengednie Oroszországnak ahhoz, hogy véget vessenek az orosz inváziónak – idézi a The Guardian JD Vance republikánus amerikai szenátort, aki egyike azoknak, akik az ukrajnai segélycsomag blokkolása mellett szavaztak.
A republikánus törvényhozók egy tömbje határozottan ellenzi az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás kiterjesztését.
A Fehér Ház a közelmúltban 61 milliárd dollárnyi további támogatást kért a Kongresszustól Ukrajnának. Vance és a többi republikánus képviselő azonban az Ukrajnának és Izraelnek igényelt segélycsomag blokkolása mellett szavazott. Annak ellenére, hogy Antony Blinken vasárnap felszólította a kongresszust, hogy fogadja el a segélyt.
Amerika érdeke az, hogy elfogadja, Ukrajnának át kell adnia bizonyos területeket az oroszoknak, és le kell zárniuk ezt a háborút
– mondta Vance a CNN State of the Union című műsorában, majd abszurdnak nevezte az elképzelést, miszerint Ukrajna képes lenne visszaszorítani Oroszországot az 1991-es határokig.
„Senki sem hitt benne” – mondta.
Vance – akinek a neve felmerült, mint Donald Trump lehetséges elnökjelöltje – arra is felhívta a figyelmet, hogy a Biden-adminisztrációnak meg kell fogalmaznia egy végcélt az ukrajnai háborúról.
Az Európai Unió további embereket és szervezeteket szankcionál, amiért Irán katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához – írja az MTI az EU Tanácsának közleménye alapján.
A tagállamok külügyminiszterei brüsszeli ülésükön hat iráni embert és öt iráni szervezetet vettek szankciós jegyzékbe az Oroszország által az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt.
A közlemény szerint a pilóta nélküli légi járművek fejlesztésére és gyártására irányuló iráni állami finanszírozású program hozzájárul az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek megsértéséhez.
A büntetőintézkedések beutazási tilalomról szólnak az Európai Unióba, valamint az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.
Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt.
Solomiia Bobrovska ukrán parlamenti képviselő a politikai harc visszatérésének veszélyéről, a képviselők katonai vezetéssel történő kommunikációjáról és a 2024-es cselekvési tervről is beszélt a Telegrafnak adott interjújában.
Elmondta, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságnak nincsenek konszolidált követelései a katonai főparancsnoksággal szemben. Nincsenek haditervek sem, csak számos dokumentum a területi integritás védelmének végrehajtására. Az egyik legfontosabb ilyen dokumentum a védelmi terv, amelyet a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács hagy jóvá.
A kommunikációról elmondta, hogy a bizottság elnökének még soha nem sikerült meghívnia a sem a főparancsnokot, sem Ukrajna védelmi hírszerzésének vezetőjét, aki többször is megtagadta, hogy elmenjen a bizottságba.
A 2024-es tervezet szerinte olyan dokumentum- és intézkedéscsomag, melyet meg kellene vizsgálni.
A mai ukrajnai mozgósítással kapcsolatos fő problémák szerinte a következők:
Továbbá azt is megjegyezte, hogy a lőszerellátási lehetőségeik kimerültek, és az is gond, hogy néhány országnak elege van a háborúból, és vissza akar térni valamiféle elfogadható kereskedelmi kapcsolathoz Oroszországgal.
Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója hétfőn az X-en posztolt egy videót, melyhez azt a megjegyzést fűzte: „a propagandisták nyíltan bevallják, hogy egész Ukrajna elfoglalását tervezik”.
Most döntjük el, hol lesz a határ Oroszország és a Nyugat között. Ők azt szeretnék, ha valahol Rosztov közelében lenne, mi pedig valahol Krakkó közelében.
– emelte ki a videóból, és hozzátette, hogy amennyiben sikerrel járnak, akkor sem állnak meg itt.
"We are now deciding where the border between Russia and the West will be. They would like it to be somewhere near Rostov, and we would like it somewhere near Krakow" - propagandists openly admit their plans to capture all of Ukraine.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) December 11, 2023
If they succeed, they won't stop there. pic.twitter.com/dLa0PYG0sB
A brit védelmi minisztérium (MoD) jelentése szerint Oroszország „összehangoltabb kampányt indít Ukrajna energetikai infrastruktúrájának rombolására” – írja a Sky News.
A válságról szóló frissítésben a minisztérium azt írta, az orosz légierő december 7-én nagy csapáshullámot mért Kijevre és Közép-Ukrajnára, nehézbombázó-flottájának felhasználásával.
A közlemény szerint a repülőgépek nagy valószínűséggel Tu–95 BEAR H típusúak voltak, a rakéták pedig feltehetően AS–23a KODIAK típusúak.
Oroszország szinte biztosan felhalmozza ezeket a rakétákat a téli hadjáratára. Ez valószínűleg egy összehangoltabb kampány kezdete volt Oroszország részéről, amelynek célja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának rombolása
– tették hozzá.
A minisztérium szerint a kár „jelenleg úgy tűnik, hogy minimális”, de egy civil meghalt.
A Microsoft fenyegetéselemző központja szerint Mike Tyson, korábbi világbajnok ökölvívó és Elijah Wood, A Gyűrűk Ura sztárja is azon híres arcok közé tartozik, akiket egy orosz dezinformációs kampányban használtak fel – írja a Sky News.
A jelentésben megállapították, hogy az Oroszországgal szövetséges befolyásoló szereplők hírességeket vertek át, hogy videóüzeneteket adjanak át, amelyeket aztán oroszbarát propagandában használtak fel.
Ezeket a videókat aztán úgy manipulálták, hogy Volodimir Zelenszkijt hamisan drogfüggőnek állították be.
A jelentés szerint az amerikai színészeket és másokat – valószínűleg videóüzenetben – arra kérték, hogy küldjenek üzenetet Vlagyimir Zeljelijnek, amelyben arra kérik, kérjen segítséget a kábítószerrel való visszaélés miatt.
A videókat ezután manipulálták és a közösségi médiacsatornákon keresztül terjesztették, hogy hamis állításokat tápláljanak arról, hogy az ukrán vezető kábítószer-függőséggel küzd.
A fenyegetéselemző központ közölte, 2023 július vége óta hét videót figyelt meg, amelyekben olyan hírességek szerepelnek, mint Priscilla Presley, Shavo Odadjian zenész, Elijah Wood, Dean Norris és Kate Flannery színészek, valamint Mike Tyson bokszoló.
Az ukrajnai háború miatt ezrek kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból az oroszok által megszállt területekre. Mivel azonban kevés útvonal vezet ki a régiókból, sokan a frontvonal mentén húzódó veszélyes folyosókon keresztül keresik a kiutat – írja a Sky News.
A legtöbben a délkeleti Zaporizzsjában és Herszonban, az északkeleti Donyeckben és Luhanszkban, valamint a Krím félsziget déli részén lévő otthonukból, buszokkal jutnak el a folyosóhoz. Amint elérik azt, gyalog kell továbbhaladniuk, a senki földjén keresztül. Mielőtt elindulnak, figyelmeztetik őket, hogy senki sem tudja garantálni a biztonságukat az átkelés alatt.
Az 52 éves Anna, aki korábban az oroszok által megszállt Zaporizzsjában élt, az Associated Pressnek elmondta,
a katonák megfenyegették őt és a férjét, hogy megölik, golyókat lőttek a lábuk között a földre, majd ismeretlen helyre hurcolták a sógorát.
Két héttel később Anna férje megtalálta bátyja holttestét az erdőben Ukrajna délkeleti, Zaporizzsjai területének oroszok által megszállt részén. Két héttel ezután férje is meghalt.
A szíve nem bírta elviselni
– mondta Anna.
Anna úgy döntött, elmenekül otthonról, és csatlakozott a menekültek csordogáló tömegéhez, hogy a frontvonal mentén egy folyosón keresztül utat törjön magának. Sikerült elérnie egy menedékhelyet az északkeleti Sumi régióban, de még előtte áll a Lengyelországba vezető út.
Haza akarok már menni
– tette hozzá.
Kateryna Arisoi, a Pluriton nevű nem kormányzati szervezet igazgatója – amely egy önkéntesek által működtetett menedékhelyet hozott létre Sumiban – elmondta, „az otthon maradás egyenlő a halállal” számukra.
Oroszország jövőre elnökválasztást tart négy illegálisan elcsatolt ukrajnai régióban – írja a Sky News.
Tavaly Vlagyimir Putyin aláírta a „csatlakozási szerződéseket”, amivel hivatalossá tette Oroszország négy megszállt ukrajnai régió – Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck – illegális annektálását.
Bár nem ellenőrzi az egyes régiók teljes területét, Moszkva hadiállapotot rendelt el a négy régió azon területein, amelyeket ellenőriz.
Putyin múlt pénteken az Ukrajnában harcoló orosz katonáknak adott nyilatkozatában megerősítette, a 2024 márciusában esedékes választásokat ezen régiókban is megtartják.
Ukrajna elvégezte házi feladatát az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, minden ellentétes állítás téves – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.
Dmitro Kuleba az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, mivel Kijev elvégezte az elvárt feladatokat, a viszonosság elve alapján és a partnerség jegyében azt várja, hogy az EU elismerje az ukrán erőfeszítéseket.
Szavai szerint „pusztító” lenne, ha az EU-tagországok vezetői nem adnának zöld jelzést országának a tagsági tárgyalások megkezdéséhez – számolt be az MTI.
December 11-én robbanásokat hallottak az ukrajnai Melitopolban – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A robbanások tényét Ivan Fedorov polgármester erősítette meg. A lakosok több robbanásról számoltak be. Hasonló hírek érkeztek nemcsak Melitopolból, hanem Berdjanszkból is.
Oroszország idén „18 terrortámadást akadályozott meg a Krímben” az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint.
A megakadályozott támadások között volt a Moszkva által kinevezett krími vezető, Szergej Akszjonov és az ukrán parlament egy korábbi oroszbarát képviselője, Oleh Zarjov elleni merényletkísérlet is – idézte az FSZB-t az Interfax hírügynökség.
Az FSZB szabotázs előkészítésének vádjával őrizetbe vett 18, az ukrán biztonsági szolgálatoknak dolgozó ügynököt és bűntársaikat – írja a Sky News.
Most, amikor Oroszország megsokszorozta Ukrajna elleni támadásait, nem az európai támogatás csökkentésének, hanem növelésének jött el az ideje – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak reményét fejezte ki, hogy az Ukrajnának szánt támogatást illetően az „európai egység” erősödni fog – adta hírül az MTI.
Az uniós tagállamoknak azt kell áttekinteniük, miként növelhető az uniós támogatás
– fogalmazott.
Noha az orosz légitámadások soha nem látott intenzitásúak, az orosz hadsereg veszteségei is egyre nagyobbak – mondta. Ez az a pillanat, amikor minden képességet fel kell sorakoztatni Ukrajna támogatására – hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.
Mikor Oroszország ballisztikus rakétákat lő ki Ukrajnára, akkor lehet, hogy a robbanásokkal együtt a sziréna is megszólal – mondta Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének szóvivője egy távirati adásban arra reagálva, hogy hétfő reggel Kijevben megszólalt a vészriadót jelző sziréna.
Megjegyezte, hogy nem ez az első eset, amikor a riasztás a robbanásokkal egy időben szólal meg. Elmondása szerint a rakétákat a Krímről, a megszállt területekről indítják, és mivel a távolság kicsi, a rakéta sebessége pedig nagyon nagy, néha kevesebb mint egy perc áll rendelkezésre a reagálásra.
Ignat megjegyezte, hogy a szakemberek azon dolgoznak, hogy dokumentálják Oroszország következő támadásait, valamint tanulmányozzák a rakéták törmelékeit – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei december 11-én Ukrajna támogatásának megnöveléséről folytatnak tárgyalásokat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője kijelentette, hogy mindennél jobban támogatni kell Ukrajnát, mivel újabb orosz dróntámadás érte Kijevet.
A diplomata szerint össze kell hangolni az Ukrajnával kötött kétoldalú megállapodást. Elmondta, hogy az unió valamennyi tagállamának támogatására szükség lesz.
Horgonyzóhellyel segíti Románia a gabonaexportban Ukrajnát a konstancai kikötőben, amelynek építését a tervek szerint 2024 márciusában fejezik be – írja az Ukrajinszka Pravda.
Minderről Dmitro Moszkalenko, az Ukrán Dunai Hajózási Társaság vezérigazgatója számolt be.
Felidézte, hogy a román féllel még szeptemberben kezdődtek tárgyalások a horgonyzóhelyek kialakításáról.
Több mint ezer orosz katona esett el hétfőig Ukrajnában, így az áldozatok száma közelít a 340 ezerhez – állítja az ukrán vezérkar hétfői közleményében, amelyet az Unian ukrán hírügynökség vett észre.
A kommüniké szerint az orosz hadsereg további 19 harckocsija, 31 páncélozott járműve, hat tüzérségi rendszere, 18 hadműveleti-taktikai drónja, 13 egység autóipari felszerelése és tartálykocsija, valamint hat egység speciális felszerelése is megszűnt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en tett közzé egy bejegyzést a hétvégi Buenos Aires-i útjáról, ahol részt vett Javier Milei új argentin elnök beiktatásán. Az út azonban nem csak emiatt volt érdekes: Zelenszkij ugyanis az esemény keretein belül pár szót Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is váltott.
Az ukrán elnök legújabb videójában úgy fogalmazott: lényegre törő, mellébeszélés nélküli egyeztetést folytattak Orbán Viktorral Argentínában, amelynek középpontjában az európai ügyek álltak.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap az MTI-nek elmondta:
Ukrajna EU-csatlakozása ügyében a magyar kormányfő jelezte az ukrán elnöknek: az Európai Unió tagállamai folyamatosan tárgyalnak a kérdésről.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzőinek jelentése szerint az ukrán fegyveres erők (AFU) sikeresen támadják az orosz erőket a Herszon régióban, a Dnyeper keleti partján. Az orosz katonák elmondása szerint továbbra is hevesek a harcok a térségben – írja az Unian.
Továbbá egy orosz katonai tudósító azt állította, hogy az ukrán csapatok új állásokat foglaltak el a Potyomkin-szigeten is, Herszontól délnyugatra. Az ISW további becslései szerint azonban már az egész szigetet irányítják az ukrán erők.
Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kedden. Zelenszkij látogatásának apropója, hogy a kongresszusban elakadtak az újabb ukrajnai gyorssegélyekről szóló tárgyalások.
A találkozó előzménye, hogy az amerikai kongresszus nem jutott közelebb ahhoz a megállapodáshoz, amely a bevándorlási és határpolitikai változtatásokat a sürgősségi segélycsomaghoz kötné, finanszírozást nyújtva Ukrajnának és Izraelnek, mielőtt a törvényhozók hazamennének az ünnepekre – írja a CNN.