Kijev értékes, csaknem 10 millió ukrán hrivnya értékű gyermekrehabilitációs felszerelést kapott a lengyel fővárosból – jelentette be Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.
A felszerelést humanitárius segélyként küldte varsó polgármestere, Rafal Tszaskowszki, aki idén júniusban ellátogatott a fogyatékkal élő gyermekek rehabilitációs központjába, kijevbe, és felajánlotta, hogy segít a szükséges felszerelés beszerzésében.
Kijev már kapott modern gyermekrehabilitációs eszközöket Varsóból, szintén 10 millió hrivnya értékben – mondta Klicsko.
Sajnos a háború alatt 2500-zal nőtt a fogyatékkal élő gyerekek száma Kijevben. 2022 januárjában valamivel több mint 12 000 ilyen gyerek volt, ma pedig több mint 14 500 – tájékoztatott.
Az uniós tagállamoknak bele kell egyezniük abba, hogy az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, valamint meg kell állapodniuk arról, hogy hosszú távú stabilitása érdekében az EU 50 milliárd eurót biztosítson az országnak –jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán az uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.
A tagállami vezetőket arra biztatta, hogy „bátor és jelentős” döntéseket kell hozniuk Ukrajna uniós csatlakozásáról, az ország katonai, politikai és pénzügyi támogatásáról, miközben dolgozniuk kell azon, hogy az Európai Unió készen álljon az új tagok felvételére – adta hírül az MTI.
Mint mondta, közös erőre és elszántságra, valamint a helyes döntések meghozatalához szükséges bátorságra van szükség.
A december 14–15-ei EU-csúcstalálkozó eredeti határozattervezete szerint az Európai Tanács megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Zelenszkij azt állítja, hogy Ukrajna felkészült a csatlakozásra, és azt ígéri, hogy két éven belül lezárja a tárgyalásokat. Az uniós vezetők a decemberi csúcstalálkozón vitatják meg, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Magyarország területére december 13-án szerdán 4397 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4263 fő állította, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4210-en léptek be Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4198-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kijelentette, országa nem fogja elveszíteni a háborút Oroszország ellen.
„A háborút biztosan nem veszítjük el, mert az igazság a mi oldalunkon van, ezért minket rengeteg ország támogat, akik velünk együtt segítenek leküzdeni ezt az Orosz Föderációnak nevezett utálatosságot...” – mondta a titkár az Unian szerint.
Danyilov kiemelte azt is, hogy nyilvánvaló, hogy a fronton nehéz helyzetek adódhatnak, de szerinte a háború egy összetett dolog és a végeredmény sok mindentől függhet.
Szerda este robbanások rázták meg Odesszát, miután orosz támadó drónok érkeztek a Fekete-tenger felől.
Oleg Kiper, az odesszai területi katonai közigazgatás vezetője bejelentette, hogy a szerdai támadásban egy ember vesztette életét – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az áldozat egy 42 éves önkormányzati dolgozó volt, aki a kórházban halt bele sérüléseibe. További két sebesültet szintén kórházban ápolnak.
Az orosz légierő Szu–35-ös vadászgépe észlelte és megsemmisítette az ukrán radarállomást Kupjanszk irányában – közölte az orosz védelmi minisztérium egy jelentésben.
A különleges katonai műveleti övezet légterének járőrözése során a pilóta ellenséges radarkisugárzást észlelt Kupjanszk térségében. A célpont radaremissziója eltűnt, amikor a repülőgépéről irányított rakétát indított
– közölte az orosz védelmi tárca.
A felderítés is megerősítette, hogy a célpont megsemmisült – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország kész együttműködni mindenkivel, aki az „igazságosság elvére épülő egyenlő interakciót” akar, érdekelt a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásában, és nincsenek számára másodlagos régiók – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlamenti felsőházban szerdán megtartott kormányzati óra keretében.
A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a nemzetközi politikában Oroszország „felelős irányvonala élvezi a világ államai többségének legszélesebb körű támogatását”.
Nem igazodunk a más országok által előterjesztett koncepciókhoz és sémákhoz
– mondta.
Lavrov meglátása szerint a világban történő rossz dolgok nagy része Washingtonnak és a neki felesküdött országok egy kis csoportjának „azon féktelen vágyában gyökerezik, hogy a világra ráerőltessék a saját elképzelésüket” mindenről. Azt hangoztatta, hogy a folyamat, amely során az Egyesült Államok „nagyhatalommá, de még mindig nem mindenható hatalommá” alakul át, már megkezdődött, „és ez a folyamat megállíthatatlan”.
Az európai biztonságról szólva azt állította, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megszűnt betölteni a funkcióit, egyébként is „egy olyan struktúra, amely soha nem vált szervezetté”, mert a Nyugatnak érdekében állt „felhígult, amőbaállapotban” megtartani.
Lavrov azt fejtegette, hogy az európaiak szerinte lemondtak természetes versenyelőnyeikről az Egyesült Államok javára. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország azokkal fogja építeni a biztonságot Eurázsiában, akik az EBESZ-szel ellentétben készek valóra váltani a biztonság oszthatatlanságának elvét.
Ukrajna nem tudja legyőzni Oroszországot támogatás nélkül – jelentette ki szerdán oslói látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal kapcsolatban, hogy az újonnan küldendő segélyeket visszatartják belső nézeteltérések miatt Brüsszelben és Washingtonban is.
Segítség nélkül nem győzhetünk. De nem is szabad veszítenünk, mert nem maradt más nekünk, mint a haza
– mondta az ukrán elnök újságíróknak Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.
Az Északi Tanács regionális szervezet oslói csúcstalálkozóján elsősorban a védelmi és biztonságpolitikában folytatandó együttműködésről tárgyaltak, az ukrán elnökkel kétoldalú találkozókat is terveztek, amelyeken egyebek mellett az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokat is napirendre vették.
Zelenszkij a norvég parlamentben elmondott szerdai beszédében kijelentette: Putyin barátokra talált Iránban és Észak-Koreában, és a tőlük kapott fegyverekkel gyilkolja az ukrán népet.
Meglátása szerint a diktátorok jobban ellátják fegyverekkel Oroszországot, mint a nyugati demokráciák Ukrajnát.
Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Izland 11 milliárd euróval támogatta eddig Ukrajnát a 2022 februárjában elkezdődött orosz invázió óta, és készen áll a katonai, gazdasági és humanitárius támogatás folytatására – szerepel az öt északi ország által kiadott közös nyilatkozatban.
Ezenkívül felszólították Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna elleni agresszióját, és vonja vissza csapatait Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!