Ez a poszt a következő Percről percre része:
Hajtóvadászatot indított Moszkva az ukránok csodafegyvere ellen
-
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz csapatoknak a Herszon régió bal partján komoly gondjaik adódtak a parancsnoksággal és a kommunikációval.
A katonák egyes esetekben állítólag azért nem képesek ukrán repülőgépeket és helikoptereket lelőni, mert órákat kell várniuk a parancsnokok tüzelési engedélyére, akik előzetesen fénykép- és videófelvételeket kérnek ezekről a célpontokról.
Az ISW jelentése szerint az oroszok ezen a területen hiányt szenvednek a drónok elleni REB-rendszerekből is, és a felszerelésük is megfogyatkozott; Krynok közelében például az orosz felszerelés 90 százaléka is megsemmisülhetett.
Orosz források is megerősítették, hogy csapataik harci hatékonysága a Dnyeper bal partján (vagyis Herszon régióban) jelentősen csökkent. Az oroszok arra panaszkodnak, hogy a – fentiekben részletezett – parancsnoki és kommunikációs problémák nem oldódtak meg a parancsnokság leváltása után, hanem még fokozódtak is.
„Az ISW 2023 novembere óta figyelemmel követte az oroszok panaszait, és továbbra is úgy értékeli, hogy a bejelentett taktikai problémák nem mindig járnak jelentős műveleti következményekkel” – idézi a jelentést az Unian ukrán hírügynökség.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Irán új támadódrónt fejlesztett ki Oroszország ukrajnai háborúja számára, és úgy tűnik, közel áll ahhoz, hogy felszín–föld rakétákkal lássa el Moszkvát – állítja egy jól értesült biztonsági forrás.
A Shahed–107-et „robbanó- és felderítő” pilóta nélküli légi járműként (UAV) írták le, amelyet valószínűleg olyan technológiával láttak el, amely nagy értékű harctéri célpontok, például az ukrán erők által használt brit és amerikai többszörös rakétakilövő rendszerek felkutatására alkalmas.
A forrás a Sky Newsnak elmondta, hogy a speciálisan tervezett drónból „néhány darabot” felajánlhattak Oroszországnak egy több mint 2 millió dollár értékű üzlet keretében.
A forrás szerint az új Shahed–107-es drón a pilóta nélküli légi járművek Shahed–101-es családjába tartozik, V alakú farokkal. A körülbelül 2,5 méter hosszú és három méteres szárnyfesztávolságú UAV egy járműről indítható, és a becslések szerint akár 1500 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik – tették hozzá.
-
Az ukrán Blackjack hekkercsoport, amely – egyes feltételezések szerint – az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SBU) köthető, kibertámadást hajtott végre a moszkvai M9 Telecom internetszolgáltató ellen – írta meg a The Kyiv Independent az Ukrinformra hivatkozva.
Az M9 Telecom elleni állítólagos ukrán támadás tönkretette a szolgáltató szervereit, és mintegy 20 terabájtnyi adatot törölt, amelyek között a forrás szerint a cég hivatalos honlapja, a fióktelepek honlapjai, a levelezőszerver és a kibervédelmi szolgáltatások is szerepeltek.
A közzététel időpontjában az M9 Telecom hivatalos honlapja működött.
A csoport korábban kibertámadást hajtott végre a Roszvodokanal orosz vízszolgáltató vállalat ellen, valószínűleg szintén az SBU támogatásával.
Az emberek országszerte internet- és hálózati kiesésekről, valamint a légiriadókkal kapcsolatos problémákról számoltak be.
-
Az oroszok január 9-én késő este rakétákkal csapást mértek Harkivra – írja az Unian.
Megrongáltak néhány épületet, de szerencsére áldozatok nem voltak, mert a tábor üres. Megjegyzem, hogy ez egy teljesen civil létesítmény, ezért az ellenségünk ismét tanúbizonyságot tett, hogy egy terrorista
– mondta Igor Terekov, Harkiv polgármestere.
Ezenkívül hétfőn délelőtt fél 10 körül az orosz lövések következtében Slobozhanske faluban megrongálódtak a villanyvezetékek tartóoszlopai, valamint a falusi tanács épülete, ablakai, tetőszerkezete, kerítése, falai, és a szomszédos helyiségek is.
-
A befagyasztott orosz vagyon teljes összege fedezheti Ukrajna behajtási igényének több mint 80 százalékát – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az El Pais című spanyol lapnak adott, január 8-án megjelent interjújában.
A The Kyiv Independent azt írja, mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be Nyugaton, miután Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
Építőmunkások javítanak egy épület tetejét, amelyet az orosz ágyúzás megrongált Harkivban, 2023. november 30-ánFotó: Vyacheslav Madiyevskyy / Ukrinform / Future Publishing / Getty ImagesKijev szövetségesei hónapok óta tárgyalnak arról, hogyan lehetne legális módot találni a pénzek elkobzására, amelyeket Ukrajna háborús és újjáépítési erőfeszítéseihez lehetne felhasználni.
Az El Paisnak adott interjúban Kuleba bizakodását fejezte ki, hogy Ukrajna megkapja a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzeszközöket.
Ez 100 százalék, hogy meg fog történni, a kérdés csak az, milyen mértékben, mert három elem van: maguk a befagyasztott eszközök, az eszközökből származó nyereség és az ezekből származó adók. De meg fog történni, mert van abban logika, hogy Oroszország fizessen
– mondta Kuleba.
„És van elég befagyasztott vagyon ahhoz, hogy Ukrajna újjáépítésével foglalkozzunk... Iskolákat, kórházakat és infrastruktúrát építhetünk újra annak az országnak a költségén, amelyik lerombolta őket” – tette hozzá a külügyminiszter.
-
Lengyelország őrizetbe vett egy belorusz nőt kémkedés és a belorusz biztonsági szolgálatoknak való információszolgáltatás gyanújával – közölte a belbiztonsági hivatal.
2023. december 20-án a Belbiztonsági Ügynökség tisztviselői őrizetbe vettek egy belorusz állampolgárt azzal a gyanúval, hogy kémkedett a belorusz különleges szolgálat – a Belorusz Köztársaság Állambiztonsági Bizottsága – számára
– áll a lengyel hatóságok közleményében.
A Sky News beszámolója szerint a nő több hónapon keresztül információkat szolgáltatott a fent említett szolgálatnak „a belorusz diaszpóra tagjairól... valamint a beloruszokat és a belorusz állampolgárságú lengyeleket tömörítő szervezetekről”.
Lengyelország úgy véli, az utóbbi időben az orosz kémek egyik fő célpontjává vált, és azzal vádolta Moszkvát és szövetségesét, Belaruszt, hogy megpróbálják destabilizálni. A nő ellen vádat emeltek, és három hónapra előzetes letartóztatásba helyezték.
-
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz csapatoknak a Herszon régió bal partján komoly gondjaik adódtak a parancsnoksággal és a kommunikációval.
A katonák egyes esetekben állítólag azért nem képesek ukrán repülőgépeket és helikoptereket lelőni, mert órákat kell várniuk a parancsnokok tüzelési engedélyére, akik előzetesen fénykép- és videófelvételeket kérnek ezekről a célpontokról.
Az ISW jelentése szerint az oroszok ezen a területen hiányt szenvednek a drónok elleni REB-rendszerekből is, és a felszerelésük is megfogyatkozott; Krynok közelében például az orosz felszerelés 90 százaléka is megsemmisülhetett.
Orosz források is megerősítették, hogy csapataik harci hatékonysága a Dnyeper bal partján (vagyis Herszon régióban) jelentősen csökkent. Az oroszok arra panaszkodnak, hogy a – fentiekben részletezett – parancsnoki és kommunikációs problémák nem oldódtak meg a parancsnokság leváltása után, hanem még fokozódtak is.
„Az ISW 2023 novembere óta figyelemmel követte az oroszok panaszait, és továbbra is úgy értékeli, hogy a bejelentett taktikai problémák nem mindig járnak jelentős műveleti következményekkel” – idézi a jelentést az Unian ukrán hírügynökség.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 5092-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4819-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 99 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
-
Három ember megsérült egy dróntámadásban Orelben – közölte Andrej Klicskov orosz regionális kormányzó Telegramon.
„Az ukrán UAV-k Orel üzemanyag- és energiakomplexum létesítményei elleni támadása miatt három ember szenvedett közepes súlyosságú sérüléseket” – olvasható a bejegyzésben.
Klicskov közölte azt is, hogy a sérülteknek minden szükséges segítséget megadnak; két ember visszautasította a kórházi kezelést.
Korábban a mai napon két drón zuhant az oreli üzemanyag- és energiakomplexum létesítményére.
A támadás következtében tűz ütött ki, amelyet azonnal lokalizáltak. Később a kormányzó közölte, hogy a harmadik drón az Orel városi körzetben lévő Malaja Szahanka falu közelében egy nem lakóépületre zuhant, senki sem sérült meg – idézi fel a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség.
-
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint minél sikeresebb Ukrajna légvédelme, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy egy orosz rakéta berepül a NATO légterébe.
Dmitro Kuleba 2024. január 7-énFotó: Thomas Peter / ReutersKuleba a Nato–Ukrajna Tanácstól gyorsabb döntéshozatalt vár Ukrajna légvédelmének megerősítéséről. Mint mondta, országának több modern katonai eszközre és lőszerre van szüksége.
Mély hálával tartozunk minden partnerünknek, akik továbbra is biztosítják Ukrajnának a légvédelmi eszközöket
– tette hozzá a politikus.
-
Meghalt egy nő az Oroszországhoz tartozó Kurszki területen, miután az ukrán hadsereg tüzet nyitott – közölte kedden a régió kormányzója, Roman Starovoit. Kurszk közelében legalább öt drónt semmisítettek meg kedden – írja az Independent.
Orjol kormányzója, Andrej Klicskov elmondta, hogy az Orelnefteprodukt olajraktárt két ukrán kamikaze drón találta el. A becsapódás miatt hárman sérültek meg. Klicskov „ellenség támadásnak” nevezte az eseményeket.
Az orosz határ menti régiókat az elmúlt hónapokban többször is támadás érte Ukrajnából. 2023. december 30-án legalább 20 ember halt meg egy rakétacsapásban Belgorodban, amely 40 kilométerre van Ukrajnától.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arról, hogy lassul az orosz védelmi ipar működése – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Partnereinkkel továbbra is légvédelmünk megerősítésén dolgozunk, ezzel is nyomást helyezve Oroszországra. A szankciók működnek, jól működnek. Egyértelmű bizonyítékaink vannak az oroszországi védelmi ipar lassulására. De ahhoz, hogy a szankciók százszázalékosan működjenek, a szankciók megkerülésére szolgáló konstrukciókat is százszázalékosan kell gátolni” – hangsúlyozta az elnök.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Egyre nagyobb a baj Moszkva körül;
- Hiperszonikus fegyverrel mértek csapást az ukránokra az oroszok;
- Orosz állampolgár lett az amerikai bokszoló, aki felvette Putyin nevét;
- Megtorlást ígért Zelenszkij az orosz rakétatámadás miatt;
- Rendszeresen végezhetnek ki ukrán hadifoglyokat az oroszok;
- Az oroszok közölték, milyen fegyverekkel szerelik fel a hadsereget 2024-ben;
- Alekszej Navalnij a legkeményebb orosz börtönben tapasztalt pokoli körülményekről mesélt.
Tartsanak velünk ezúttal is!