Ez a poszt a következő Percről percre része:
Vészjósló üzenetet tett közzé Vlagyimir Putyin jobbkeze
-
Továbbra is nehéz a helyzet az ukrán hadsereg számára a keleti front több irányában is – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő szárazföldi erőinek parancsnoka Telegramon.
Szirszkij pontosította, hogy Artemivszkoje, Kupjanszkoje és Limanszkoje irányában a legfeszültebb a helyzet.
Mint a TASZSZ emlékeztet, Szirszkij legutóbb 2023. december 27-én nyilatkozott a nehéz keleti helyzetről. December 25-én Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője a Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott megbeszélésen bejelentette Marjinka teljes felszabadítását. Másnap az ukrán haderő főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij elismerte az ukrán hadsereg visszavonulását a városból.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Magyarország nem csatlakozott egy Oroszországot elítélő nyilatkozathoz;
- Oroszország kitiltana egyes EU-országokat az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséről;
- Holtan találtak rá Ukrajna volt főügyészhelyettesére és lányára;
- Volodimir Zelenszkij: Nem lesz tűzszünet;
- Katonai kiképzésre küldik a deportált ukrán gyerekeket az oroszok.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák.
Erről az államfő Tallinnban beszélt, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak.
„A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt.
Zelenszkij felszólította Észtországot, hogy gyakoroljon nyomást az Európai Unió vezetőire, hogy gyorsítsák fel a beígért egymillió lőszer szállítását Ukrajnába.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot.
Az ukrán elnök véleménye az, hogy az ukrán hadsereg erejét és képzettségét tekintve jelentősen hozzájárulna a NATO-tagállamok, különösen a kelet-európaiak védelméhez, ezért Ukrajna megérdemli, hogy meghívást kapjon a szövetségbe a július 9–11. között rendezendő washingtoni csúcstalálkozón.
Az észt elnök szerint nem szabad Ukrajnát korlátozni abban, hogy a Nyugattól kapott fegyverekkel oroszországi területekre mérjen csapást.
-
Az ukrán parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a mozgósítás javítását célzó, parázs vitákat kiváltó törvényjavaslatot – hozta nyilvánosságra David Arahamija, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője a Telegramon.
Arahamija közölte, hogy csütörtökön a parlament egyeztető tanácsa zárt ülésen tárgyalt a katonai vezetéssel. A tanácskozáson Valerij Zaluzsnij főparancsnok, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint a törvényhozás vezetése, frakcióvezetők és bizottsági elnökök voltak jelen.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a mozgósításról, a katonai nyilvántartásba vételről és a katonai szolgálat javításáról szóló törvényjavaslat sok vitát váltott ki.
A Nép Szolgája párt frakcióvezetője szerint egyes rendelkezések közvetlenül sértik az emberi jogokat, míg mások rosszul vannak megfogalmazva. Arahamija ugyanakkor megerősítette, hogy minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét.
-
Négy ellentámadást vertek vissza az orosz fegyveres erők a kupjanszki frontszakaszon az elmúlt napon, az érintkezési vonal mentén pedig hozzávetőlegesen 710 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, közülük mintegy 260-an a Donyecknél vívott harcokban – közölte csütörtöki napi összefoglalójában az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet és 29 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.
-
Az orosz főváros polgármesteri hivatalához tartozó rigai Moszkva-ház a Lett Köztársaság tulajdonába kerül. A vonatkozó törvénytervezetet sürgősséggel iktatta és fogadta el a nemzeti parlament, hogy „szavatolja Lettország biztonságát, beleértve az államot fenyegető veszélyek időben történő megelőzését” – írja a Moscow Times.
A törvényt 70 képviselő hagyta jóvá, 11-en ellene szavaztak, 9-en pedig tartózkodtak.
Mint írják, Oroszország leginkább a Moszkva-házát használta fel a Kreml propagandájának terjesztésére. Az épület a moszkvai városi ingatlanügyi hivatalhoz tartozott, és az orosz főváros kormányának, valamint Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesternek volt alárendelve.
Az épület biztonságát és a környék rendjét jelenleg a rendőrség biztosítja az ingatlan végleges állami tulajdonba adásáig. Az épület új kezelője a lett közlekedési minisztérium lesz.
Moszkva-házak számos ország fővárosában léteznek: többek között Jerevánban, Minszkben, és Szuhumiban. A rigai Moszkva-házban egészen a közelmúltig egy orosz nyelvű könyvtár működött.
-
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és a Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt írta Telegramon, hogy akár atomfegyvereket is bevethetnek, ha Ukrajna nyugati fegyverek segítségével elkezdi megsemmisíteni az Orosz Föderáció területén lévő hordozórakétákat – közölte az Unian.
Medvegyev azt írta, hogy Ukrajna ezekkel a támadásokkal azt kockáztatná, hogy „a nukleáris elrettentésről szóló orosz állami politika alapelvei” szerint „közvetlen és nyilvánvaló okot adna” arra, hogy Oroszország atomfegyvereket vessen be ellene.
-
Továbbra is nehéz a helyzet az ukrán hadsereg számára a keleti front több irányában is – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő szárazföldi erőinek parancsnoka Telegramon.
Szirszkij pontosította, hogy Artemivszkoje, Kupjanszkoje és Limanszkoje irányában a legfeszültebb a helyzet.
Mint a TASZSZ emlékeztet, Szirszkij legutóbb 2023. december 27-én nyilatkozott a nehéz keleti helyzetről. December 25-én Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője a Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott megbeszélésen bejelentette Marjinka teljes felszabadítását. Másnap az ukrán haderő főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij elismerte az ukrán hadsereg visszavonulását a városból.
-
A finn kormány úgy döntött, hogy további egy hónappal meghosszabbítja a lezárást az Oroszországgal közös határon lévő ellenőrzőpontokon – jelentette be Mari Rantanen belügyminiszter. A határon február 11-ig lesznek érvényben a korlátozások – írja az Eurointegration.
A nemzetbiztonság továbbra is kritikus kérdés Finnország számára
– indokolta a döntést Rantanen.
A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet negatív hatással van a Finnországban élő oroszokra.
Finnország november 30-án zárta le az utolsó ellenőrzőpontot az Oroszországgal közös határán, mivel Oroszország megkönnyítette a menedékkérők eljutását a finn határhoz.
-
A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Világbank egyik magánbefektetési ága csaknem egymilliárd dollárt gyűjtött össze az ukrán magánszektor újjáépítésére – írja a Kyiv Independent a Reutersre hivatkozva.
A finanszírozás része egy Ukrajnának szánt 2 milliárd dolláros csomagnak, amelyet az IFC 2023 decemberében jelentett be. Az összegből mintegy 620 millió dollár az IFC saját mérlegéből, 360 millió dollár pedig külső forrásokból származik.
A Világbank becslése szerint Kijevnek több mint 400 milliárd dollárra lesz szüksége a teljes helyreállításhoz a következő években.
-
Ha Ukrajna katonai támogatása gyengül az orosz agresszió elleni harcban, annak szörnyű következményei lesznek Európára és a világ többi részére nézve – írja az Unian a Foreign Affairs amerikai lapra hivatkozva.
Ha Putyin elérheti a céljait Ukrajnában, akkor nem fog megállni. Oroszország több szomszédját fogja fenyegetni, Moldovától a balti államokig, és destabilizálni fogja a világot. Más regionális és globális hatalmak felfigyelnek majd a sikerére, és hasonló taktikát fognak alkalmazni céljaik eléréséhez
– írják. Hozzátették, hogy Ukrajna veresége a nemzetközi rendszer összeomlásának kezdetét jelentené.
A nyugati bizonytalanság katasztrofális döntésekhez fog vezetni
– emelik ki.
Azt is megjegyzik, itt az ideje, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba:
Ha Ukrajna a háború végén az Oroszország és a NATO közötti szürke zónában marad, az további instabilitásra és orosz agresszióra ad alkalmat. [...] Ideje meghívni Ukrajnát a NATO-ba. Ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnal taggá válik, de ez félreérthetetlen üzenet Putyinnak, hogy a háborúja már elveszett
– jegyzik meg.
-
Marija Voroncova, Vlagyimir Putyin orosz elnök legidősebb lánya a moszkvai városházához tartozó Medtech.Mocsownak adott interjújában interjúban azt mondta, hogy Oroszország „emberközpontú állam, ahol az emberi élet a legfőbb érték”.
Az interjúban Voroncova beszélt a globális orvostudomány fejlődéséről is – írja az Unian.
A műsorvezető a beszélgetés közben nem említette Voroncova Putyinhoz fűződő kapcsolatát. A The Moscow Times szerint Putyin soha nem ismerte el nyilvánosan Voroncovát és kisebbik húgát, Jekatyerina Tihonovát a lányainak, és a Kreml szigorúan titokban tartja életük részleteit.
Vlagyimir Putyin 2023. február 2-ánFotó: Contributor / Getty Images Hungary -
2022 szeptembere és 2023 májusa között több mint 2400 hat és tizenhét év közötti ukrán gyermeket deportáltak Belaruszba Ukrajna megszállt területeiről, és „vészhelyzeti túlélési gyakorlatra” küldték őket a belorusz hadsereggel – írja az Unian a Politicóra hivatkozva.
A Politico szerint a Belarus 4 Mogilev állami tévécsatorna szerdán arról számolt be, hogy a 2014 óta Oroszország által megszállt kelet-ukrajnai Antracit városából 35 gyereket küldtek a kelet-belaruszi Mogilevbe, ahol a belorusz hadsereggel közös gyakorlatokon megtanították nekik, hogyan kell viselkedni szélsőséges helyzetekben.
A riportban látható, ahogy a gyerekek – némelyikük tréningruhában, az orosz nemzeti színekkel a karjukon – egymásba kapaszkodnak, és eltakarják az arcukat a tűzgyakorlatok közben
– írták.
-
A Fekete-tenger aknamentesítéséről írt alá megállapodást csütörtökön három, a Fekete-tengerrel határos NATO-tagország, Törökország, Bulgária és Románia. Az aláírók az egyezményt az ukrajnai háború után a térségben megnőtt aknaveszéllyel indokolták – közölte az MTI.
Yasar Güler török, Angel Tilvar román védelmi miniszter, valamint Atanasz Zaprjanov bolgár védelmiminiszter-helyettes Isztambulban írta alá a megegyezést.
A bolgár kormány részéről hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés „teljes mértékben békés célokat szolgál, és egyetlen ország ellen sem irányul”. Hozzátették, hogy a misszió nem kívánja helyettesíteni a NATO-t.
Güler elmondta, a missziót a három ország tengerészeti parancsnokai vezetik, az elnökség pedig félévente rotálódik a tagok között.
A török védelmi minisztérium egyik tisztségviselője közölte, hogy a megállapodás értelmében országonként három aknakereső hajó és egy parancsnoki hajó vesz részt a munkában.
-
A Herszon régióban található Krinki hídfő az egyik legnagyobb csapda, amelyet az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) létrehoztak a fronton – írja az Unian. A csupán 1 négyzetkilométeres területen több mint 150 egységnyi orosz páncélozott járművet semmisített meg az AFU a háború alatt.
Jelentések szerint egyre több orosz jármű próbál áttörni a területen, de az AFU egységei könnyedén beszorítják és támadásképtelenné teszik azokat.
Amit az oroszok nem értenek vagy nem akarnak megérteni: az egész háború egyik legrosszabb csapdájába esnek. Az ukrán hadsereg áthatolhatatlan védőpajzsot hozott létre a Dnyeper déli partján. A kamikazedrónok, a nyugati precíziós tüzérség és az elektronikus hadviselési rendszerek segítségével már csaknem három hónapja visszaverik az orosz támadások minden hullámát
– fogalmazott Julin Repke, a Bild nevű német lap elemzője.
-
Oroszország hamis zászlós műveletre készülhet a Dnyeszter menti köztársaságban, hogy aláássa az ukrán gazdaságot – állítja egy amerikai szakértő.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint a Moldovától 1990-ben elszakadt régió Moszkvával szövetséges tisztviselői a Moldovához hasonló nyilatkozatokkal próbálják destabilizálni az országot, mint amilyeneket az 1992-es katonai beavatkozás előtt tettek – írja a Sky News.
A moldovai ellenségeskedés hamis vádjait ürügyként használhatják a megtorlásra, hogy megvédjék a Dnyeszteren túli oroszajkúakat, ami kihatással lehet az ukrán kereskedelemre
– írja az ISW.
Ukrajna az orosz tengeri támadások ellenére sikeresen kifejlesztette a fekete-tengeri hajózási folyosót, de a Dnyeszteren túli instabilitást a Kreml úgy tekintheti, hogy elriasztja az országokat ennek kihasználásától – magyarázzák ISW elemzői.
Oroszország 1992 óta van jelen Dnyeszteren túli területen.
-
Alar Karis észt köztársaság elnök kijelentette, hogy országa továbbra elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Az Unian szerint az elnök hangsúlyozta, Észtország 2027-ig bezárólag 1,2 milliárd euróval segíti Ukrajnát a háborúban.
Karis arról is beszélt, hogy Ukrajnának nagyobb és jobb típusú fegyverekre van szüksége, ezért az EU-nak növelnie kellene a fegyvergyártást.
-
Vlagyimir Putyin kijelentette, Európa legjobb gazdasága Oroszországé, ami szerinte világviszonylatban is jól szerepel, az ötödik helyet foglalja el.
Az orosz elnök arról is beszélt, annak ellenére törtek az élre, hogy külföldről több oldalról is nyomást gyakorolnak országára.
Úgy tűnik, minden oldalról fojtanak és nyomást gyakorolnak ránk, ennek ellenére nekünk van a legnagyobb gazdaságunk Európában. Lehagytuk Németországot, és világviszonylatban az ötödik helyre kúsztunk fel vásárlóerő-paritás tekintetében. A sorrend Kína, az Amerikai Egyesült Államok, India, Japán és Oroszország. Mi vagyunk az elsők Európában
– mondta az orosz elnök.
Teljes cikkünket ezen a linken olvashatja el a témában.
-
Az Ukrán Védelmi Erők csaknem 500 orosz katonát semmisítettek meg az elmúlt 24 órában – közölte a Tauride Védelmi Erők sajtóközpontja.
A teljes veszteség 488 embert tett ki
– írták az Unian szerint.
Hozzátették, az ukrán erők ezen túl négy orosz harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, négy tüzérségi rendszert, 25 UAV repülőgépet és legalább két járművet is megsemmisítettek.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Tallinnba érkezett csütörtök reggel. Margus Tsahkna nagy megtiszteltetésnek és jóbarátainak nevezte Zelenszkij elnököt és külügyminiszterét, Dmitro Kulebát.
Zelenszkij Litvániában bírálta az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítséggel kapcsolatos nyugati habozást, amely „csak növeli Oroszország bátorságát és erejét” – adta hírül az MTI.
Figyelnünk kell Putyin retorikájára. Ő nem áll le. Teljesen el akar minket foglalni
– tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy egy ukrán vereség esetében Oroszország többi szomszédja, köztük a balti országok megtámadását is megkockáztatja. A három balti volt szovjetköztársaság ma a NATO és az EU tagja, és az orosz támadással szemben Kijev elkötelezett támogatói.
Az ukrán elnök a továbbiakban Alar Karis észt államfővel, valamint Kaja Kallas miniszterelnökkel is találkozik, továbbá beszédet mond a helyi törvényhozásban. Zelenszkij utoljára még a háború előtt járt Észtországban, ahonnan mostani látogatása befejeztével baltikumi körútjának utolsó állomására, Lettországba utazik.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Margus Tsahkna észt külügyminiszterrel találkozott, akinek elmondta, hogy nem lesz tűzszünet a fronton. Indoklása szerint a szünet most az oroszoknak kedvezne.
Az Unian szerint Zelenszkij elismerte, hogy a világnak nincs ideje megtölteni Ukrajna fegyverraktárait, ennek ellenére mindig ad elegendő segítséget. Ezzel szemben Oroszország komoly fegyverhiánnyal küzd, amit megpróbálnak kihasználni.
„Látjuk, hogy ez a hiány hogyan hat az oroszok stabilitására a csatatéren. Tartsunk szünetet, adjunk két-három évet az Orosz Föderációnak felkészülni az újabb harcokra? Nem vállalnánk ezt a kockázatot” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök reggel érkezett meg Észtországba – írta az X-en Margus Tsahkna észt külügyminiszter.
A politikus kiemelte, hogy a találkozón Ukrajna további támogatásáról lesz szó. A bejegyzés alapján az ukrán elnököt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is elkísérte Tallinnba.
It’s a great honour to welcome good friends & allies @ZelenskyyUa & @DmytroKuleba in Tallinn 🇪🇪.
— Margus Tsahkna (@Tsahkna) January 11, 2024
We give a strong message & confirmation to #Ukraine 🇺🇦 that #Estonia stands firmly by their side & together we will win this war! pic.twitter.com/WGeI8XaJxJ -
Terrorizmus vádjával letartóztatták csütörtökön Szergej Udalcovot, a Baloldali Front mozgalom vezetőjét – írja a Sky News a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva.
A politikai aktivista Telegram-csatornáján jelezte, hogy az orosz rendőrök csütörtökön rátörték a bejárati ajtót. Udalcov ügyvédje nem kívánt nyilatkozni az ügyfele ellen felhozott vádakról.
A moszkvai bíróság 2014-ben négy és fél éves, munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte Udalcovot és néhány további aktivistáját. A vád szerint tömeges zavargásokat készített elő Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Szövetségesét, Alekszej Navalnijt jelenleg Oroszország egyik legkeményebb börtönében tartják fogva.
-
Holtan feküdt kijevi otthonában Olga Kolinko volt főügyészhelyettes és lánya, Jaroslava – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A rendőrség nem hozta nyilvánosságra a halottak neveit, de egy bűnüldöző forrás megerősítette a lapnak, hogy Olga Kolinko és lánya holttestét találták meg.
A hatóságokat a szomszédok értesítették, mivel a tulajdonosok nem nyitották ki az ajtót. A nyomozók nem találtak erőszakos halálra utaló nyomokat, valamint a lakásajtó is zárva volt belülről.
Megállapították, hogy az áldozatok különböző időpontokban haltak meg: Olga Kolinko körülbelül két hónapja, míg lánya három hete. Az ügy további részleteit igazságügyi orvosszakértő állapítja meg.
-
„Csukcsföld fontos régió, Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban még nem járt ott, de most már elmondhatjuk, hogy egész Oroszországot látta” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Peszkov szerint ez az első alkalom, hogy Vlagyimir Putyin a régióba látogatott. Csukcsföld egy oroszországi terület volt, ahol korábban még soha nem járt az orosz elnök – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
-
Két orosz rakéta csapódott be szerda este egy szállodába az északkelet-ukrajnai Harkivban, tizenegy ember, köztük török újságírók sebesültek meg – közölte Ihor Tyerehov, a város polgármestere.
Az egyik sebesült nagyon súlyos állapotban van
– írta a városvezető, hozzátéve, több más épület, köztük két lakóház és autók is megrongálódtak a csapásban.
Harkiv 2024. január 11-énFotó: Sofiia Gatilova / Stringer / ReutersOleh Szinyehubov, a Harkivi területi katonai közigazgatás vezetője szerint a két orosz Sz–300-as típusú rakéta – helyi idő szerint – 22 óra 30 perc körül csapódott be a Kijevszkij kerületben található szállodába.
Mihajlo Bebesko, a szálloda egyik vendége hangsúlyozta, a rakéta becsapódása előtt nem hallott légiriadóra figyelmeztető jelzést.
-
„Moszkva ellenezte néhány uniós ország részvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén, mert ugyanazokat a téziseket ismételgetik” – közölte Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó képviselője a szervezetnél.
Vaszilij Nebenzja 2024. január 11-énFotó: Angela Weiss / AFPA csütörtöki ülésen egyes nyugati képviselők szemérmetlenül, bizonyítékok nélkül azzal vádolták Oroszországot, hogy a KNDK-ból származó fegyvereket használtak a különleges műveletben – írja a RIA.
Az Egyesült Államok – annak ellenére, hogy Moszkva tagadja állításait – úgy véli, hogy „Oroszország Észak-Koreától kapott rakétákat használ Ukrajna ellen” – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora egy január eleji tájékoztatón. Bizonyítékokkal azonban nem tudott szolgálni.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kommentár nélkül hagyta az amerikai kormányzat képviselőjének nyilatkozatát, de emlékeztetett arra, hogy Kijev nyugati fegyverekkel támad orosz városokat.
-
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok közölte, „a frontvonal továbbra is aktív, a megszállók minden irányba igyekeznek előretörni” – mondta a tábornok az rbc.ua szerint.
A főparancsnok ugyanakkor hangsúlyozta, az ukrán védők az orosz nyomás ellenére sikeresen visszaverik a támadásokat, és jelentős emberi és felszerelésbeli károkat okoznak ellenségüknek.
A tábornok hozzátette, az ukrán fegyveres erők katonái rendkívül nehéz körülmények között is rendületlenül tartják a védelmet, ezért köszönetet mondott mindenkinek, aki harcol Ukrajnáért.
-
Meghalt egy ember, miután az orosz hadsereg támadást mért a Donyeck megyei Myrnohrad településére szerda reggel – írja az Ukrajinszka Pravda.
A rakéta egy háromszintes széngyárat talált el, amely részben összeomlott. A mentési munkálatoknál egy férfi holttestét emelték ki a romok alól, emellett 85 tonna törmeléket szállítottak el.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 4680-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4734-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
-
Ferenc pápa attól tart, hogy a jelenleg zajló más konfliktusok miatt elterelődik a nemzetközi figyelem az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott, közel két éve tartó háborúról – derül ki abból a levélből, amelyet a pápa az ukrán görögkatolikus egyház vezetőjének írt.
Ferenc pápa 2024. január 10-énFotó: Vatican Media / ReutersAz ukrán egyház közleménye szerint a katolikus egyházfő aggodalmát fejezte ki, hogy
az egyre tragikusabbá váló nemzetközi helyzetben az ukrajnai háború feledésbe merülhet.
A pápa Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek levelére válaszolt, és a közlemény szerint arra is kitért, hogy „a civilek és az alapvető polgári infrastruktúra ellen indított támadások gyalázatosak, elfogadhatatlanok és semmilyen módon nem indokolhatók” – írja az MTI.
Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, valamint a konfliktusban érintett összes felet, hogy keressenek békés megoldásokat a háború lezárására.