„Az orosz megszállók legalább két hónapon keresztül támadásokat fognak végrehajtani a teljes 1350 kilométeres harcvonal mentén” – mondta Vlagyiszlav Szeleznyov katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők ezredese, a vezérkar volt szóvivője.
A szakértő az Espresso tévécsatorna műsorában megjegyezte, az oroszok azért keresik majd a réseket az ukrán védők védelmében, hogy „győzelmet” szerezzenek Putyinnak az orosz elnökválasztás előtt.
Emlékeztetett arra, hogy a harcok jelentősen felélénkültek, különösen a Kupjanszk-Limanszki irányban.
A volt vezérkari szóvivő arra is kitért, hogy az ukrán hadsereg most „komoly hiányt szenved mindabból, amire a harctéren szüksége van”, míg Oroszország mintegy 120 milliárd dollárt különített el a csapatok, valamint a katonai-ipari komplexum fenntartására – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette, hogy Washington nem avatkozik bele az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok menesztésének ügyébe – írja a Korrespondent.
Jake Sullivan szerint Kijev és Zelenszkij szuverén joga, hogy ilyen döntéseket meghozzon. „Egyértelművé tettük, hogy nem veszünk részt ebben a konkrét döntésben. Közvetlenül szóltunk erről az ukránoknak” – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó.
Ahogy az Index beszámolt róla, az ukrán kormány tájékoztatta a Fehér Házat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon döntéséről, miszerint elbocsátja legfőbb katonai parancsnokát, Valerij Zaluzsnij tábornokot.
Volodimir Zelenszkij még nem adott ki hivatalos rendeletetValerij Zaluzsnyij leváltásának bejelentéséről, és az sem teljesen világos, hogy erre pontosan mikor kerül sor, mindenesetre Washington előzetes értesítése az Egyesült Államok és Ukrajna szoros katonai és politikai szövetségét mutatja.Az energia- és vízellátásról tartott megbeszélést Volodimir Zelenszkij a Dnyipropetrovszki területi Krivij Rih városában – ismertette az ukrán elnök az X-re feltöltött vasárnapi bejegyzésében.
Mint írta, az infrastruktúra védelméről, az energiaellátásról, a légvédelem megerősítéséről és az elektronikus hadviselésről is szó esett. Zelenszkij köszönetet mondott mindenkinek, aki az orosz támadások után segít az ukrán infrastruktúra helyreállításában.
Krivij Rih az ukrán ipar egyik fontos központja, ahol jellemzően acélgyártással és fémfeldolgozással is foglalkoznak.
I held a meeting today in Kryvyi Rih about energy and water supply to Dnipropetrovsk region cities and villages. Specifically, Nikopol, Marhanets, and Pokrov, as well as Kryvyi Rih and its district.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 4, 2024
We talked about protecting critical infrastructure, strengthening mobile air… pic.twitter.com/Tede4t85Kf
Az ukrán fegyveres erőknek védekezésbe kell állniuk a lőszerhiány miatt –közölte Alekszandr Kovalenko katonai szakértő.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alekszandr Kovalenko kijelentette, hogy amennyiben az ukrán hadseregnek nincs elegendő lőszere, akkor csak a védvonalat tudják tartani. Hozzátette, hogy idővel bizonyos pozíciókat kénytelenek lesznek feladni.
A katonai szakértő megjegyzi, hogy nem kritikus területi veszteségekről van szó, de el kell ismerni, hogy nem tudják majd bővíteni a felszabadított területeket. Úgy látja, hogy a helyzet változásához Ukrajnának kellő mennyiségű lőszerre van szüksége.
Hat haditengerészeti drón segítségével semmisítették meg azt az orosz rakétakorvettet, amely február 1-jén elsüllyedt a Krím partjainál – közölte Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Az ukrán katonai hírszerzés február 1-jén jelentette, hogy elsüllyesztette az Ivanovec nevű, az orosz Fekete-tengeri Flotta részét képező orosz korvettet, miután „közvetlen találat érte a hajótestét”, és az helyrehozhatatlanul megrongálódott.
Budanov szerint a küldetést a hírszerzés egyik különleges egysége hajtotta végre, a tengerészeti autonóm őrség pilóta nélküli robotrepülőgépeinek (MAGURA) V5-ösével, vagyis olyan, többcélú haditengerészeti drónokkal, amelyek megfigyelésre, felderítésre, aknák felderítésére és felszámolására, keresési és mentési feladatokra, valamint harcra egyaránt használhatók.
Ukrajna február 4-én kétszer is megtámadta az oroszországi Belgorodi területet – állította Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója.
Gladkov szerint az állítólagos támadások megrongálták egy épület tetejét és egy gázvezetéket Demidovka faluban, amely az ukrajnai Szumi terület keleti határán fekszik.
Gladkov azt is állította, hogy Ukrajna megtámadott egy másik falut is a régióban, Sztarij Hutor települést, amely szintén az ukrán határ közelében fekszik. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés – számolt be a The Kyiv Independent.
Harc közben elesett a 32 éves Olekszandr Bilokon ukrán erőemelő-katona – jelentette február 3-án az ukrán kötöttfogású birkózószövetség elnöke, Vadim Kisil.
Az erőemelő világ- és Európa-bajnok volt, mielőtt 2023 márciusában belépett az ukrán fegyveres erőkhöz. Kisil nem pontosította, hogy Bilokon hol és mikor halt meg harc közben.
Vadim Gutzeit, az Ukrán Nemzeti Olimpiai Bizottság vezetője 2023 végén arról számolt be, hogy több mint 400 ukrán sportolót öltek meg, és mintegy 500 sportlétesítményt rongáltak meg vagy pusztítottak el Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta – számolt be a The Kyiv Independent.
London emlékeztetett arra, hogy az EU gazdasági potenciálját tekintve halmozottan messze felülmúlja Oroszországot, és képes többet tenni Ukrajnáért – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„A Nyugatnak fel kellene hagynia az ukrajnai fronton kialakult patthelyzetről való beszéddel, és arra kellene összpontosítania, hogy megerősítse az Ukrajnának nyújtott támogatását” – mondta David Cameron brit külügyminiszter a The Timesnak adott interjújában.
Cameron kitart amellett, hogy a Nyugatnak jóvá kell hagynia azt a döntést, hogy a befagyasztott orosz vagyont 350 milliárd dollár értékben használják fel a háború sújtotta Ukrajna gazdaságának újjáépítésére. Ennek jogi, erkölcsi és politikai okai vannak – mondta.
Az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatos problémákat és Oroszország nagyszabású offenzívába lépését kommentálva Cameron elutasította azt a narratívát, hogy a háború patthelyzetbe jutott, és Ukrajna nem lesz képes győzni.
Putyin már elszenvedett egy hatalmas stratégiai vereséget, és abba kell hagynunk, hogy patthelyzetről beszéljünk, vagy arról, hogy az idő nem Ukrajna oldalán áll. A mi gazdaságunk 25-ször akkora, mint Oroszországé. Abszolút be tudjuk bizonyítani, hogy az idő a mi oldalunkon van, és nem Putyin oldalán
– tette hozzá.
Cameron arról is biztosított, hogy ezt az üzenetet megpróbálja majd eljuttatni Donald Trumphoz, ha visszatér a Fehér Házba.
Meg kell mutatnunk, hogy folyamatosan tudunk fegyvereket biztosítani Ukrajnának. Tekintettel a mai békére és állapotra, ezzel egyidejűleg a saját készleteinket is fel kell töltenünk
– mondta.
Befejeződött a keresés a pékség összeomlásának helyszínén Liszicsanszkban – közölte a rendkívüli helyzetek minisztériuma.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának munkatársai tíz embert mentettek ki. Sajnos 28 ember, köztük egy gyermek meghalt
– közölte a Ria.ru.
A tíz áldozat közül hatan a luhanszki kórházban vannak, négyük állapota továbbra is súlyos.
Az ukrán csapatok előző délután egy liszicsanszki pékséget lőttek. A Nyomozó Bizottság előzetes adatai szerint a csapást amerikai HIMARS MLRS-ről hajtották végre.
Mint Leonyid Pasecsnik, a régió vezetője kijelentette, a fronton vereséget szenvedő kijevi rezsim szándékosan hajtotta végre a támadást egy szabadnapon, amikor sokan járnak kenyeret vásárolni.
Liszicsanszk a frontvonal közelében található. Az orosz csapatok 2022 nyarán foglalták el a várost. Az ukrán hadsereg a visszavonulásakor felrobbantotta és lerombolta a közigazgatási épületek egy részét. A harcok következtében fontos infrastrukturális létesítmények sérültek meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint az Európai Unió azért csinál ellenséget Oroszországból, hogy igazolni tudja az Ukrajnára fordított kiadásainak növekedését – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Megjegyezte, hogy az 50 milliárd euró, amit Ukrajna „makroszintű” pénzügyi támogatására szánt az Európai Unió, „nem egy komoly összeg”.
Felidézte, hogy Németország az Európai Unió gazdasági motorja, de a német gazdaság egész szektorai veszítenek vonzerejükből és versenyképességükből. A Kreml szóvője szerint a háttérben úgy terelik el a figyelmet, hogy valamiféle ellenségképet teremtenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bemutatta Ivan Fedorovot, a Zaporizzsjai Regionális Államigazgatási Hivatal újonnan kinevezett vezetőjét – írja az Ukrinform.
Az ukrán államfő a biztonsági helyzetről tartott megbeszélést a katonai parancsnoksággal és a régió rendvédelmi szerveinek vezetőivel. Az egyeztetésen Zelenszkij bemutatta Zaporizzsja régió újonnan kinevezett kormányzóját.
Ivan Fedorov 2020 decembere óta Melitopol polgármestere volt, majd egy ideig orosz hadifogságban tartották. Zelenszkij kiemelte, hogy a régió új vezetője jól ismeri a területi sajátosságokat, ami a hadműveletekben is fontos tényező lesz.
Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) az ígéretei szerint hamarosan elhagyhatja az orosz piacot – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a Raiffeisen Bank elnöke, Johannes Strobl kijelentette, hogy eladás vagy akár kiválás formájában szüntethetik meg orosz pénzintézeteket. A 2023-as üzleti mutatók nem érték el a kívánt eredményt, valamint 2022 második negyedéve óta az oroszországi hitelezés volumene 56 százalékkal csökkent.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség tavaly decemberben az egyeztetések idejéig levette a Raiffeisen Bankot a háborút támogató cégek feketelistájáról.
Az orosz védelmi tárca vasárnapi hadijelentésében közölte, hogy az orosz erők előnyösebb állásokat foglaltak el Liman környékén, miközben három frontszakaszon kilenc ukrán támadást vertek vissza. A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint négy ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg – számolt be az MTI.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az érintkezési vonal mentén az ukrán fél vesztesége mintegy 720 katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 380-an a Liman körzetében vívott harcokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy lőszer- és egy üzemanyagraktárt, hat páncélozott harcjárművet, egy amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackot és 97 drónt.
Gyásznapot tartottak az Oroszország által elcsatolt luhanszki régióban, miután szombaton rakétacsapás ért egy pékséget Liszicsankszban, aminek következtében 28 ember – köztük egy állapotos nő és ötéves gyereke – életét vesztette – írja az MTI.
A támadásnak tíz sebesültje is van, de a romeltakarítás és a mentés vasárnap délutánig még nem zárult le. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai szakértői szerint a csapást amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető rakétarendszerrel hajtották végre.
Lengyelország szigorítani fogja a Lengyelországba irányuló, rossz minőségű ukrán mezőgazdasági importot – írta a lengyel mezőgazdasági minisztérium február 4-én az X-en.
Czeslaw Siekierski lengyel agrárminiszter a hétvégén ellenőrzéseket végzett az Ukrajnával közös Medyka és Korczowa határátkelőkön.
Az Ukrajnából származó, az EU-ban érvényes termelési követelményeknek nem megfelelő mezőgazdasági termékek túlzott importja veszélyezteti a lengyel mezőgazdaság versenyképességét
– mondta Siekierski a lengyel mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint.
Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdaságiminiszter-helyettes február 3-án és 4-én szintén ellenőrzéseket tartott több, Ukrajnával közös ellenőrző ponton. Kiemelt több terméket, köztük a „megkérdőjelezhető minőségű” repcemagot és az állítólag „furcsa szagú” cukrot.
A tranzitban lévő árukat (...) a lengyel szolgálatoknak gondosan ellenőrizniük kell, és szükség esetén vissza kell küldeniük Ukrajnába
– írta a közösségi médiában.
Egy másik bejegyzésben Kolodziejczak egy fotót töltött fel, amelyen penészes fagyasztott málna volt látható, amelyet állítólag az egyik ellenőrző ponton fedeztek fel. Arra a következtetésre jutott, hogy embargót kellene bevezetni az ukrán málnára.
A lengyel gazdák 2023 tavasza óta tartanak kisebb-nagyobb tüntetéseket. Tiltakoznak az olcsó ukrán import beáramlása ellen, amely Ukrajna háborús erőfeszítéseit segíti, és amely szerintük árt a helyi mezőgazdasági vállalkozásoknak – írja a The Kyiv Independent.
Az orosz megszállók továbbra is ostromolják az Ukrán Fegyveres Erők állásait a Herszon régióban a Dnyeper bal partján. Ugyanakkor az orosz csapatok parancsnokai csak gyalogságot küldenek az ilyen támadásokra, megerősítő felszerelés nélkül, ami jelentősen csökkenti a hatékonyságukat. Erről Natalja Humenyuk, a Déli Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője számolt be – írja az Unian.
Elmondása szerint a megszállók továbbra is könyörtelenül ostromolják az AFU állásait a Dnyeper bal partján, hogy megpróbálják kiszorítani onnan egységeiket.
A körülmények szupernehezek, és az ellenség nem hagyja abba a rohamokat. Az elmúlt 24 órában az ellenség 5 ilyen kísérletre szánta el magát, de minden körülmény ellenük szólt
– jegyezte meg Humenyuk.
Kifejtette, hogy az orosz parancsnokok nem engedélyezik a páncélozott járművek használatát, ami ellentmond az ilyen támadóműveletek helyes taktikájának.
„Kénytelenek oda pusztán gyalogoscsoportokat küldeni kézifegyveres harcokra és összecsapásokra, csak szemtől szembe tulajdonképpen, és személyi állományt veszítenek” – tette hozzá Humenyuk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) állásait Rabotinóban vasárnap – számolt be az RBC Ukraine.
A Zaporizzsja régióban fekvő falut 2023 augusztusában szabadították fel az oroszoktól. Zelenszkij beszélt az ott állomásozó védőkkel, köszönetet mondott nekik, és állami kitüntetéseket is átadott.
2023. augusztus 22-én vált ismertté, hogy az ukrán védők behatoltak a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino faluba, és megszervezték a civilek evakuálását. Másnap a védők kitűzték a falu fölé az ukrán zászlót. 2023. augusztus 28-án pedig az ukrán védelmi minisztérium hivatalosan is megerősítette a Zaporizzsjai területhez tartozó Rabotino felszabadítását.
Az alternatív törvénytervezet az állampolgárok jogait hivatott védeni – hangsúlyozta Georgij Mazurasu, a Nép Szolgája párt képviselője – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mazurasu, a Nép Szolgája párt népi képviselője elmondta, hogy alternatív mozgósítási törvényjavaslatot nyújtott be a Verhovna Rada elé.
Ahogy Facebook-oldalán írta, a dokumentum célja az, hogy megvédje az állampolgárok jogait, és hogy „hagyják abba az embervadászatot”.
Ha valóban meg akarjuk oldani a védelmi képesség megerősítésének, a hadsereg ellátásának, a helyzet javításának ügyét az ukrán fegyveres erők rotációjával és feltöltésével, akkor lehetetlen »rabszolgaként« viszonyulni az állampolgárokhoz
– írta.
Szerinte rögzíteni kell, hogy csak azokat hívják be, akik fizikailag és erkölcsileg valóban készen állnak a katonai szolgálatra. A többieknek pedig, úgy látja, érdemesebb volna a gazdaságot erősíteni, és még mindig lehetnek önkéntesek.
Január végén Ukrajnában a miniszteri kabinet jóváhagyta és benyújtotta a Verhovna Radának a mozgósításról szóló törvénytervezet frissített változatát.
A dokumentum szerint a mozgósítási korhatárt 27-ről 25 évre csökkentik, a hadiállapot idejére egyértelmű szolgálati időt határoznak meg, évente legalább 15 naptári napos alapszabadságot biztosítanak, az önkénteseknek pedig két hónapos halasztást adnak a személyes ügyek megoldására és a mozgósításra való felkészülésre.
Több mint 800 orosz katona halt meg a szombati összecsapásokban az ukrán fegyveres erők vezérkarának éjszakai jelentése szerint – számolt be a The Guardian.
A független, ellenőrzött adatok szerint a háború teljes orosz vesztesége 388 750 katona volt.
A jelentés szerint Oroszország a szombati harcokban 13 páncélozott járművet, két harckocsit, 31 tüzérségi rendszert, valamint 41 járművet és üzemanyagtartályt is elveszített.
Minden valószínűség szerint kevesebb mint 1000 orosz Wagner-zsoldos maradt Fehéroroszországban. Ők 2023 júniusa óta vannak jelen az országban, amikor még 8000 Wagner-zsoldos volt – közölte a brit védelmi minisztérium X-en.
A brit hírszerzés szerint továbbra is képzik a belorusz hadsereget. Hozzáteszik, nem valószínű, hogy a helyi rezsim vezetője, Aljakszandr Lukasenka a Wagner zsoldosait hatáskörükön kívül használná.
Úgy vélik, a harcosok valószínűleg részt vesznek a belügyminisztérium csapatainak kiképzésében.
A Wagner-zsoldosok tartós jelenléte Belaruszban szinte biztosan Oroszország háborús erőfeszítéseinek is kedvez, mivel arra kényszeríti Ukrajnát, hogy védelmi állásokat és csapatokat tartson fenn a Belarusszal közös északi határ mentén, hogy megvédje magát az esetleges közelgő betörésektől – jegyzi meg a brit hírszerzés.
Mint ismert, 2023 júniusában Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport korábbi vezetője lázadást szervezett az orosz katonai vezetés ellen. Ekkora Moszkvába ment, de soha nem érte el az orosz fővárost, mert lezuhant a repülőgépe – emlékeztet az RBC Ukraine.
A hétvégén az ukrán katonák 170 különböző típusú pilóta nélküli repülőgépet ártalmatlanítottak és semmisítettek meg 24 óra alatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A híradások szerint a Tavria Operatív Stratégiai Csoport illetékességi területén az oroszok 36 légicsapást, 1 rakétacsapást indítottak, 41 harci összecsapást kezdeményeztek, és 695 tüzérségi támadást hajtottak végre.
A drónokat leszámítva az orosz erők ezen a fronton összesen 332 embert és 24 egység katonai felszerelést veszítettek az elmúlt 24 órában.
Konkrétan egy harckocsit, 5 páncélozott járművet, 3 tüzérségi rendszert, 10 autót és 5 egységnyi speciális felszerelést semmisítettek meg az ukrán erők, valamint 2 lőszertároló pontot és 2 másik jelentős orosz célpontot.
Az orosz szabotázs- és hírszerző csoportok február 3-án újabb kísérletet tettek az ukrán határ áttörésére a Szumi régióban. Többször is taktikát váltottak, mintegy másfél órás csata után szorították vissza őket az ukrán hadsereg a határon kívülre – írja az RBC Ukraine az ukrán haderő parancsnoka, Szergej Naev altábornagy beszámolója alapján.
Február 3-án 18.20-kor Glukhivszka község megközelítésekor az egyik erődítmény harcosai egy tízfős fegyveres csoport mozgására figyeltek fel. Az ukrán katonák azonnal kézifegyveres harcba kezdtek, és zászlóaljukból elhárító tartalékosokat hívtak be
– ismertették, hozzátéve, hogy néhány perc múltán aknavetőkkel támadták meg az orosz erők állását.
A tábornok szerint a veszteségek felmérése után az oroszok taktikát váltottak és két csoportra oszlottak. Az egyik csoport tüzérségének fedezékében a halottak és sebesültek elszállítását végezte, a második csoport az oldalszárny felől próbálta megkerülni az erődítményt. Ekkorra azonban már egy ellentámadó csoport érkezett a csata helyszínére, és az oroszokat messze a vonalaik mögé szorították.
Az utóbbi időben kiéleződött a helyzet a határ menti Szumi régióban – nemcsak a folyamatos ágyúzás miatt, hanem az orosz szabotőrök állandó, a határ áttörése érdekében végzett kísérletei miatt is. Az orosz DRG-ék legnagyobb aktivitását ebben a régióban tartják számon.
Volodimir Zelenszkij meglátogatta az ukrán Nemzeti Rákkutató Intézetet Kijevben, hogy köszönetet mondjon az alkalmazottaknak a rák elleni küzdelem világnapján.
Ma van a Rákellenes Világnap. Meglátogattam az ukrán Nemzeti Rákkutató Intézetet, hogy támogassam a fiatal pácienseinket, szüleiket és mindenkit, aki küzd ezzel a szörnyű betegséggel. Mindannyian nagyon erősek, erősen hisznek a védőinkben és Ukrajnában. Hálás vagyok minden orvosnak, nővérnek és egészségügyi szakembernek – mindenkinek, aki egészségügyi ellátást nyújt.
Emberek ezreiért harcolni egy ilyen háború alatt hihetetlen bravúr. Köszönet minden megmentett életért
– írta az ukrán elnök X-bejegyzésében.
A Krivij Rih energetikai infrastruktúrája elleni szombati akció az egyik legsúlyosabb támadás volt az energiaszektor ellen az elmúlt egy évben – közölte az Ukrenergo ukrán állami áramszolgáltató vállalat.
Mint megjegyezték, február 3-án éjszaka orosz drónok támadása szakította meg azokat a helyreállítási munkálatokat, amikor éppen a régió lakosainak próbálták visszakapcsolni az áramot.
Most az ismételt támadások után a fő- és elosztóhálózaton folytatják a munkálatokat, így a fogyasztókhoz már vissza is tért az áram. A vállalat azt közölte, hogy ezek voltak az első áramszünetek Ukrajnában a fűtési szezon kezdete óta – írja az RBC Ukraine.
Február 3-án, szombaton éjszaka az orosz csapatok 14 Shahed típusú drónt és két H-59-es rakétát lőttek ki Ukrajnára. A légvédelmi erők 9 drónt lőttek le. A Krivij Rih-i körzetben a támadás miatt megközelítőleg 15 ezer ember maradt áram nélkül, miután vészhelyzeti áramszünetet vezettek be.
Az ukrán hadsereg a közelmúltban kisebb előrenyomulást hajtott végre a donyecki területen lévő Bahmut várostól délnyugatra – írja a Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán védők előrenyomulásáról a Háborús Tanulmányok Intézetére (ISW) számolt be, amely február 3-án, szombaton közzétett geolokációs felvételekre hivatkozik.
A felvételen az látható, amint az egyik ukrán dandár katonái, a Klescsijevkától keletre (Bahmuttól délnyugatra) egy erdős területen tevékenykednek,holott a terület az eddigi ismeretek alapján orosz ellenőrzés alatt állt
– jegyezték meg az elemzők. A szakértők szerint az ilyen információknak köszönhetően feltételezhető, hogy az ukrán csapatok a közelmúltban visszanyerték pozícióikat ezen a területen.
Az ukrán-magyar határszakaszon 4403-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4990-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
„Meg kell tennünk a lehetségest és a lehetetlent, hogy Ukrajna legyőzhesse Oroszországot” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti beszédében az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Az elnök kijelentette: Kijev együttműködik a partnereivel az oroszellenes szankciók és a külföldön lévő orosz vagyon elkobzásának ügyében.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta a nyugati szövetséges kapcsolatok fenntartásának fontosságát, ami lehetőséget biztosít Ukrajnának Moszkva legyőzésére.
A háborút Oroszország indította el az ukrán fronton, de nem csak államunk és függetlenségünk a célpontja. Ezért fontos a szabad világ maximális megszilárdítása, és mindent megtenni annak érdekében, hogy Ukrajna legyőzze Oroszországot. Moszkva nem ért másból
– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij szombat esti beszédében. Az európai szövetségesekkel folyik a munka az ország felfegyverzésén, új védelmi csomagokra és biztonsági megoldásokra van szükség.
Továbbra is együttműködünk partnereinkkel mind az Orosz Föderáció elleni új szankciók, mind a szankciók megkerülését célzó orosz rendszerek blokkolása érdekében. A lehető legaktívabbak vagyunk a különböző joghatóságokban létező orosz vagyon elkobzásával kapcsolatban. Hálás vagyok mindenkinek aki segít bennünket az orosz vagyon elkobzásával kapcsolatos munkánkban
– jegyezte meg az elnök.
A nyugati vezetők adót vezettek be, amellyel a befagyasztott orosz vagyon esetleges nyereségeit sújtanák, a vagyon felhasználását vita övezi.
Abban azonban egységes a támogatottság, hogy Ukrajnát finanszírozzák a háború alatt az orosz vagyon elkobzásával és kiváltásával.
Az orosz hadseregnek továbbra is fontos célpontja Avgyijivka, szombaton csaknem 30 támadást indítottak a közelében és 66 harci összecsapás is zajlott – derül ki az ukrán vezérkar beszámolójából, amelyet az Ukrajinszka Pravda közölt.
Az Orosz hadsereg katonái 2 rakéta- és 65 légicsapást mértek, valamint 53 alkalommal lőttek rakétarendszereikből az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
Légicsapás érte Budarkij, Kolodjazne, Hrihorivka, Kupjanszk, Ivanivka, Kiszlivka, Tabaivka, Pishcsane településeket a Harkivi régióban; Terny, Olekszandropil, Avgyijivka, Novomikajlovka, Vuhledar, Sztaromajorszke, Urozhajne településeket a Donyecki térségben; Novodarivkát a Zaporizzsjai területen; továbbá Krasznij Majak, Krinszkij, Zmiivka községeket Herszon régióban.
Több mint 110 települést ért orosz tüzérségi támadás, köztük Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Herszon és Mikolajiv régiókban.
Az ukrán légierő 12 támadást indított az oroszok állásai ellen.
Orosz újságírókat vett őrizetbe a rendőrség, akik a Kreml előtt mozgósításellenes tüntetést filmeztek, helyi jelentések szerint február 3-án.
A tüntetésről szóló információkat az „Út hazafelé” nevű mozgalom Telegram-csatornáján osztották meg, amelyet a mozgósított orosz katonák feleségei és női családtagjai alkotnak, akik elégedetlenek azzal, hogy a férfiaknak az ukrajnai invázió végéig kell szolgálniuk.
Az „Út hazafelé” azt mondta az embereknek, hogy gyűljenek össze az „Ismeretlen Katona” moszkvai sírja közelében, hogy megünnepeljék a „határozatlan idejű mozgósítási rotációk” 500. napját.
A Telegram-csatornákon közzétett videókon látszott, hogy a tüntetéseket filmező férfi újságírókat hamarosan őrizetbe vették. A rendőrség több mint 25 embert vett őrizetbe, köztük legalább egy tüntetőt – jelentette az egyik orosz Telegram-csatorna.
Az „Út hazafelé” egy egyre növekvő mozgósításellenes mozgalom része, amelyet az orosz kormány megpróbál elnyomni – írja a Kyev Independent.
Marija Andrejeva, a mozgalom egyik legfontosabb arca hangsúlyozta, hogy támogatja a teljes körű invázió vezérlő logikáját, de tiltakozik az ellen, ahogy az orosz kormány bánik a katonáival, és hogy a mozgósítottakat nem tudják rotálni a frontvonalból.
Ukrajna és Franciaország közelebb került a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodás véglegesítéséhez. Erről az elnöki hivatal számolt be – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyzik, hogy az Ukrajna számára a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről szóló tárgyalások következő fordulójára egy francia küldöttség kijevi látogatásakor került sor.
Különösen a vonatkozó megállapodás véglegesített tervezetét vitatták meg. A találkozón a felek megállapodtak a dokumentum egyes elemeivel kapcsolatos álláspontokról.
„Tárgyalócsoportjaink ma kézzelfogható előrelépést mutattak be, és közelebb kerültek a kétoldalú megállapodás véglegesítéséhez” – mondta Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője.
A tárgyalások résztvevői reményüket fejezték ki, hogy a megállapodást minél hamarabb alá lehet írni.
Közben a Frankfurter Allgemeine Zeitung német hírügynökség arról számolt be, hogy elkészült a Németország és Ukrajna közötti biztonsági partnerségi megállapodás tervezete. Megjegyezték, hogy a cél az, hogy a kormányközi megállapodást a müncheni biztonsági konferencia során írják alá, amelyre már február 16-án sor kerülhet.