Az orosz védelmi minisztérium kedd hajnalban közölte, hogy az éjjel lelőttek hét ukrán drónt a Belgorodi terület fölött.
A régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov korábban közölte, hogy Gubkin városában lezuhant egy drón, és károkat okozott több épületben, de senki sem sérült meg.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Előnyösebb hadállásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén, valamint a Donyecki régió déli részén, miközben négy frontszakaszon 17 ukrán támadást vertek vissza – írja az MTI az orosz védelmi tárca keddi hadijelentése alapján.
A donyecki frontszakaszon valósult meg a legtöbb, hét ukrán roham, a limanin pedig hat, a minisztérium szerint. Csaknem kilencszáz katonát vesztettek az ukránok a frontszakaszok mentén, a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint.
Legtöbbjük, több mint 290 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el, vagy szerzett súlyos sebesülést. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említésre került az összesítésben egy légierő-lőszerraktár, két harckocsi, öt páncélozott harcjármű, egy amerikai M777-es vontatott tarack, két HIMARS sorozatvető és 30 drón.
Kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást jelentettek a helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről, az orosz légvédelem az elmúlt éjszaka folyamán hét drónt lőtt le Belgorod megye légterében.
Az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta hadihajóinak mintegy 33 százalékát tették működésképtelenné az Oroszország által Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdete óta – közölte az ukrán fegyveres erők stratégiai kommunikációs osztálya kedden a Telegramon.
Az ukrán különleges erők arról számoltak be sajtószolgálatukon keresztül, hogy megsemmisítettek a Fekete-tengeren egy orosz radarállomást és annak berendezéseit, amelyek segítségével az ellenség kamikazedrónokkal támadta Ukrajna déli részét.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon közölte, hogy hatástalanította az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) egy, Ukrajnában működő nagy létszámú hírszerző hálózatát, amelynek az ukrán titkosszolgálatok korábbi és jelenlegi tisztviselői is tagjai voltak.
A közlés szerint őrizetbe vették az ellenséges csoport öt tagját. Köztük vannak a védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége és az ukrán külső hírszerzés egykori tisztviselői, valamint az SZBU egyik regionális részlegének egy alkalmazottja.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában kiemelte, hogy az elmúlt napon az orosz erők támadásai legalább hét civil halálát okozták, és 13 helyi lakos sebesült meg.
Az orosz hadsereg már közel két éve szisztematikusan bombázza a békés városokat, és támadja Ukrajna polgári infrastruktúráját, például kórházakat, járóbeteg-rendelőket és poliklinikákat – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az ellenséges bombázások következtében a legnagyobb veszteségeket a Harkiv, Donyeck, Mikolajiv, Kijev, Csernyihiv, Dnyipro, Herszon és Zaporizzsja régiókban lévő egészségügyi létesítmények szenvedték el. A Luhanszki régióról jelenleg nem áll rendelkezésre teljes körű információ.
Az orosz–ukrán háború 23 hónapja alatt 1523 egészségügyi intézmény sérült meg, 193 teljesen megsemmisült, közölte a szaktárca.
Az orosz támadások következtében rendszeresen találat éri a családorvosi rendelőket, klinikákat, kórházakat. 103 mentőautó megrongálódott, 258 megsemmisült, 125 járművet pedig lefoglaltak.
„Ma is ugyanaz a meggyőződésem, mint két évvel ezelőtt: Ukrajna győzni fog, és Európa minden lépésnél mellette fog állni” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén az MTI szerint.
Oroszország két éve háborút indított Ukrajna, „egy vasakarattal és a jövőbe vetett jó reménnyel rendelkező nemzet ellen”, Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szembeszállt a szabadsággal, az önrendelkezéssel és a demokráciával, mondta a bizottság elnöke az Ukrajnának nyújtott európai uniós támogatásokról szóló vitában.
Szerinte Putyin legnagyobb tévedése Ukrajna lerohanása volt, a hiba oka pedig az, hogy az orosz elnök nem érti, hogy az emberi szabadságvágy mindig győzedelmeskedni fog.
„Az ukrán katona harca más, mint az orosz katonáé, akinek az életét Putyin felforgatta egy régmúltért és egy soha nem létező jövőért. Ukrajna ezzel ellentétben valami egzisztenciális, az emberi léthez tartozó dologért küzd, ami erősebbé teszi az akaratát az oroszokénál” – mondta Ursula von der Leyen, aki szerint Ukrajna védelmi képességeit az európai védelmi képességek részeként kell tekinteni, ezért döntött úgy az EU, hogy bevonja az országot saját védelmi ipari stratégiájának előkészítésébe.
Felhívta a figyelmet az egy évtized alatt végbement változásra: a korábbi oroszbarát, tekintélyelvű ukrán rezsim helyett ma a nemzeti kisebbségi jogok kiterjesztésére, az igazságszolgáltatási rendszer javítására új törvényeket hozó kormány vezeti az országot.
„Ez a fejlődés nem csak azért történik, mert Európa ezt kéri. Ez az ukrán nép mélységes vágya. Hamarosan Ukrajna is az EU tagja lesz” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Az ukrán parlament kedden megszavazta Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) beidézését a törvényhozásba, hogy tegyen jelentést a főként korrupciós ügyek felderítésével foglalkozó Bihus.Info ukrán internetes portál újságíróinak jogellenes lehallgatása ügyében – írja az MTI Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő kijelentése alapján.
Hangsúlyozom, hogy az államvédelmi osztály egyes alkalmazottainak ilyen lépései elfogadhatatlanok, és már számos személyi döntést vontak maguk után. Egyebek mellett javaslatot tettem az osztály vezetőjének felmentésére, amit az államfő meg is tett
– nyilatkozta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök január 31-én elbocsátotta Roman Szemencsenkót, az SZBU államvédelmi osztályának vezetőjét.
Vaszil Maljuk jogosnak nevezte a felháborodást, amelyet az osztály egyes dolgozóinak cselekedetei idéztek elő. Megjegyezte, hogy sajnálatos módon a szervezett kábítószer-bűnözés elleni intézkedések végrehajtása nemcsak a szerkesztőség egyik operatőrének a kábítószer-terjesztésben való részvételéről szóló információk megszerzéséhez vezetett, hanem videoanyagok nyilvános terjesztéséhez is.
Álláspontom egyértelmű: az egyes alkalmazottak lépései nem tehetik semmissé az SZBU által a háború alatt elért összes pozitív eredményt
– szögezte le.
Január 16-án az internetre kiszivárgott egy videófelvétel, amely arról tanúskodik, hogy a Bihus.Info munkatársai kábítószert használnak. Hétfőn a portál oknyomozó újságírói arról számoltak be, hogy azonosították azokat, akik rejtett kamerákat telepítettek, hogy kémkedjenek a szerkesztőségben. Még aznap az SZBU közölte, hogy a szakszolgálat vezetése személyzeti döntéseket hozott a műveletet végrehajtó osztállyal szemben.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kedden Strasbourgban kijelentette, hogy minden egyes euró, amelyet Ukrajna támogatására mozgósítanak, az saját biztonságunkba és jólétünkbe, és az Európai Unió stabilitásába történő befektetés is – írja az MTI.
Michel az Európai Parlament plenáris ülésén, a múlt heti uniós csúcs következtetéseit tárgyaló vitában hangsúlyozta: az, hogy a tanácsülésen végül egyhangú döntés született Ukrajna négyéves időszakon át tartó, 50 milliárd eurós támogatásáról, azt mutatja, hogy a tagállamok nem hagyják magukat megfélemlíteni Oroszország által, amely brutálisan megsértette Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot.
Az Európai Tanács döntése üzenet mindazoknak, akik hisznek a demokratikus értékekben és a szabadságban
– jelentette ki.
Michel beszédében felkérést intézett az Egyesült Államok képviselőházához, hogy bocsássa rendelkezésre az Ukrajna pénzügyi stabilitásának garantálásához szükséges 60 milliárd dollárt.
Felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkező hónapok nagyon fontos témája az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás, sürgős, hogy Kijevet még több fegyverrel, lőszerrel támogassa az unió.
A hatóságok még nem tervezik a VPN-szolgáltatások blokkolását Oroszországban – jelentette be a Kreml kedden, egy nappal azután, hogy a Kreml ellenőrzése alatt álló Safe Internet League vezetője belebegtette egy ilyen lépés lehetőségét – írja a The Moscow Times.
Jekatyerina Mizulina hétfőn azt állította, hogy az orosz kormány „nagy valószínűséggel” blokkolni fogja a (nyomonkövetés ellen védelmet nyújtó) VPN-eket március 1-ig. Artyom Sheikin orosz szenátor októberben hasonló állítást tett, mondván, hogy a kommunikációs felügyelő Roszkomnadzor elrendelte a VPN-szolgáltatások blokkolását – szintén márciusi határidővel
Csak annyit mondhatok, hogy egyelőre nem született döntés ezzel kapcsolatban
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
A BBC egy cikkben írt arról, hogy az Oroszországra kivetett szankciók ellenére továbbra is több millió hordónyi orosz kőolaj érkezik a szigetekre.
A hírportál a Center for Research on Energy and Clean Air (CREA) és a Global Witness kutatóközpontok elemzése alapján azt írta, hogy a nyersolaj jelentős részét Indiában és más hasonló országokban dolgozzák fel, majd a feldolgozott terméket adják el a briteknek. Mint megjegyezték, ez egy legális gyakorlat, és nem sérti meg az Egyesült Királyságnak az orosz nyersolaj behozatalára kivetett importtilalmát,
de a kritikusok szerint mindez aláássa az Oroszországra kivetett szankciók hatékonyságát.
„A probléma ezzel a kiskapuval az, hogy növeli az orosz nyersolaj iránti keresletet, és lehetővé teszi a nagyobb volumenű eladásokat, valamint az árukat is felfelé nyomja, ami növeli a Kreml hadikasszájába kerülő pénzeszközöket” – mondta Isaac Levi, a CREA kutatója.
A Global Witness szerint 2023-ban 5,2 millió hordónyi feldolgozott olajtermék került az Egyesült Királyságba. Ennek jelentős részére (4,6 millió hordóra) a légi közlekedésben volt szükség.
Megjegyzendő, hogy a CREA és a Global Witness elemzései a Kpler adatelemző cég, az Eurostat és más források adatain alapulnak. Mindkét szervezet elismerte, hogy ezek egy része feltételezéseken alapul, és hogy nehéz pontos információkat szerezni a konkrét számokról.
Waldemar Skrzypczak lengyel tábornok azt javasolta, hogy a lengyel kormány Kijev támogatásának részeként deportáljon minden katonakorú ukrán férfit az országból – közölte a helyi média. A tábornok szerint ez segítene támogatni az ukránokat hazájuk védelmében.
Hozzátette, hogy a varsói, párizsi, prágai kormányoknak is segíteniük kell Kijevet a deportálások végrehajtásában.
Ugyanakkor a lengyel külügyminisztérium megjegyezte, hogy tisztában vannak a problémával, amelyet a katonai szolgálatra besorozható ukránok jelenléte okoz külföldön – teszi hozzá az Unian.
Egy használt Lada ülése alatt találták meg az ukrán határőrök azt a fiatalembert, aki így próbált Ukrajnából Romániába szökni – írja az mk.ru.
Az Ukrán Állami Határőrszolgálat szerint a fiatalember beismerte, hogy kilencezer dollárt fizetett a fuvarért.
Mint ismert, Ukrajnában 2022 február óta hadiállapot van érvényben, melynek értelmében a 18 és 60 év közötti férfiak állami engedély nélkül nem hagyhatják el az országot. Az ülés alá bújt fiatalember a szabály megszegéséért járó büntetést akarhatta elkerülni.
A Kreml ismét egyre gyakrabban beszél arról, hogy Ukrajna területét feloszthatják. Az efféle retorika elsősorban a nyugati közönségnek szól – írta legfrissebb jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.
Példaként említették, hogy Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese arról írt hétfőn: az, hogy Spanyolország és Lviv közt megépül egy vasútvonal, annak bizonyítéka, hogy „Lviv lesz Ukrajna új fővárosa a háború után” (holott a vasút építésének semmi köze nincs ukrajnai jövőbeni határaihoz vagy háborúhoz, pusztán egy kontinentális infrastrukturális projektről van szó).
Az ISW szerint figyelemreméltó, hogy Medvegyev ezt az üzenetet kifejezetten az angol nyelven működő X-oldalán tette közzé, nem pedig az orosz Telegram-csatornáján. Mindez arra utal, hogy az üzenet kifejezetten a nemzetközi közönségnek szólhat, és azt próbálhatja bizonyítani, hogy Ukrajna egy mesterségesen létrehozott állam, amelynek egy részét a Nyugat feladhatja a békéért cserébe.
Az ISW szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és más orosz politikusok is beszéltek az utóbbi hetekben arról, hogy Oroszország és az európai hatalmak feloszthatnák Ukrajnát, amelyből így mindössze csak egy kis állam maradna meg Lviv régiójában. Erről többek közt 2023 decemberben is beszéltek egy orosz eseményen, amelyet követően néhány európai szélsőjobboldali politikus reagált is erre a felvetésre
Portugál delegáció érkezett kedden Kijevbe, amelynek tagjai között volt Joao Gomes Cravinho portugál külügyminiszter és Joao Costa oktatási miniszter is.
A megbeszélésen megerősítették, hogy Portugália támogatja Ukrajnát az újjáépítésben – közölte az X-en (korábbi Twitteren) a portugál külügyminiszter. A látogatásról egy videót is közzétettek.
Depois da assinatura de um memorando de entendimento e da apresentação do projeto de construção do futuro Liceu n.º 25, a cargo da Construção Pública E.P.E. @Educacao_PT, os Ministros @JoaoCravinho e João Costa visitaram o local bombardeado em março de 2022. pic.twitter.com/SvadxhQtuQ
— Negócios Estrangeiros PT (@nestrangeiro_pt) February 5, 2024
Az ukrán egyesített erők parancsnoka, Szerhij Najev tábornok kijelentette, hogy Kijev mára a világ egyik legképzettebb hadseregéve rendelkezik – írja a Vechirniy Kyiv ukrán lap.
Szerhij Najev tábornok a parancsnokság létrehozásának negyedik évfordulójának alkalmából adott interjút. Kifejtette, hogy haderejük 2014 óta hatalmas változásokon ment át.
Mint mondta, az ukrán hadsereg a világ legmodernebb fegyvereivel rendelkezik, valódi harcászati tapasztalatokra tettek szert, valamint tehetséges ukrán parancsnokok vezetik a sorállományt.
Hozzátette, a következő segélycsomagban várják, hogy nyugati partnereiktől megkapják az F–16-os vadászgépeket, emellett olyan ballisztikus rakétákat is kérnek, amelyek képesek 300-500 kilométer távolságra lévő célpontokat megsemmisíteni.
A Verhovna Rada határozata alapján Ukrajna meghosszabbítja az általános mozgósítást és a hadiállapotot 2024. május 13-ig – írta az Unian.
„A törvény által jóváhagyott rendelet kimondja, hogy az Orosz Föderáció hosszú távú, nagyszabású Ukrajna elleni fegyveres agressziójával összefüggésben Ukrajna a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács javaslata alapján meghosszabbította a hadiállapot Ukrajnában 2024. február 14-én 5.30 órától 90 napos időtartamra, azaz 2024. május 13-ig” – írták a határozatban.
Svédország még ezen a héten bejelenti, hogy folytatja-e a nyomozását az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es robbantásának ügyében – írja a Sky News.
Az incidensben nyomozó vezető ügyész hamarosan bejelenti, hogy ejtik-e az ügyet, vádat emelnek-e, vagy kéri-e valaki őrizetbe vételét – közölték.
Mint arról az Index is beszámolt, a 2022. szeptember 26-i robbanások jelentős károkat okoztak négy Északi Áramlat vezeték közül háromban, amelyek megépítése 15 évig tartott. A robbantással megszakították a fő energiakapcsolatot Oroszország és a Nyugat között. A tél közeledtével a hálózat négy gázvezetékéből csak egy maradt sértetlen, így veszélybe került Európa energiabiztonsága is.
Zelenszkij többször is cáfolta, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat elleni robbantáshoz. Bizonyos sajtóértesülések CIA-jelentésekre hivatkozva azt állították, hogy a robbantás tervezői és végrehajtói közvetlenül Valerij Zaluzsnij volt ukrán vezérkari főnöknek jelentettek, így elképzelhetőnek tartják, hogy az ukrán elnök ezért nem tudott az akcióról.
Oroszország naponta 1500-2500 lövedéket és rakétát lő ki Donyeckre – közölte a régió kormányzója a Sky News szerint.
Vadim Filaskin hozzátette, a támadások célpontjai a kritikus infrastruktúrákat célozzák. A kormányzó úgy véli, Moszkva továbbra is az egész régió elfoglalására törekszik.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője azt mondta, bízik benne, hogy Kanada átadja azt a 83 ezer CRV7-es levegő-föld rakétát, amelyet a kanadai hadsereg már kivont a hadrendből.
Budanov a Global News hírportálnak beszélt arról, hogy ezek a rakéták jelenleg Saskatoon városától délre vannak, egy lőszerraktárban, és előbb-utóbb megsemmisítik őket. Mint mondta, Kanada az adófizetőknek a megsemmisítésre szánt pénzét is megspórolhatná, és Ukrajnának is segíthetne azzal, ha ezeket átadnák nekik.
Elmondása szerint a rakétákat az orosz tüzérség és a harckocsik megsemmisítésére is fel tudnák használni, és korábban beszéltek a kanadai kormány tagjaival ezekről a rakétákról, de azóta is várják a kanadaiak döntését. A kanadai ellenzéki Konzervatív Párt szintén azt kérte a kormányzattól, hogy adják Ukrajnának ezeket a fegyvereket, de a kanadai védelmi minisztériumban még fontolgatják a lépést. Egyes tisztviselők szerint attól tartanak, hogy a korosodó rakéták instabillá válhattak az eltelt évtizedek alatt, és veszélyes lehetne a szállításuk, kezelésük.
Tim Walberg republikánus képviselő a The New Voice of Ukraine hírportálnak azt nyilatkozta, bízik benne, hogy a következő két hónapban döntést hoznak a kongresszusban az Ukrajnának szánt támogatásokról – de ez csak akkor történhet meg, ha rendeződik egy másik, belpolitikai kérdés is.
A republikánusok már hónapok óta ahhoz kötik az Ukrajnának és Izraelnek szánt katonai támogatások jóváhagyását, hogy a demokraták járuljanak hozzá a határvédelemre szánt források növeléséhez. Walberg most szintén annak a véleménynek adott hangot, hogy
csak azután születhet döntés a Kijevnek szánt pénzekről, hogy a migrációs kérdést rendezik.
„Amíg ő [Joe Biden amerikai elnök – a szerk.] ezt nem teszi meg, addig nem tudunk előrelépni. Mi támogatni akarjuk Ukrajnát. De felelősséget vállaltunk a saját országunk védelméért is” – mondta Walberg.
Megérkezett Ukrajnába Josep Borrell, az Európai Bizottság külügyi biztosa. Borell erről maga számolt be az X-en.
Az Unian hangsúlyozza, a külügyi biztos az orosz–ukrán háború kirobbanása óta negyedszer látogat el Kijevbe támogatása jeléül. Borell közölte, az EU teljes körű támogatásáról biztosítja Ukrajnát.
Mint a külügyi biztos megjegyezte, a háborúban álló országgal katonai és pénzügyi támogatásokról tárgyal, főként az új, 50 milliárd eurós ukrán alap létrehozásának részleteiről.
Back in Kyiv for my fourth visit since the start of Russia’s full scale invasion.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) February 6, 2024
Here to discuss with our Ukrainian friends the EU’s unwavering support to Ukraine - on military side, on the financial side with the new Ukraine facility, as well as on the EU reform path. pic.twitter.com/fnvZuYWOJv
Az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműnél mintegy száz dolgozó nem hajlandó munkaszerződést aláírni a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalattal – mondta el Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden az RFI francia rádióban.
A NAÜ információi szerint az erőművet működtető orosz hatóságok az érintetteket nem engedik belépni a létesítmény területére. A főigazgató közölte, szerdai zaporizzsjai látogatásán megvizsgálja, hogy ez a körülmény hatással van-e az erőmű működésére. Pár nappal ezelőtt a NAÜ arról számolt be, hogy már nem engedik be az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat munkatársait a létesítmény területére – adta hírül az MTI.
Pillanatnyilag a helyzet stabil, de nagyon-nagyon törékeny ez az egyensúly
– hangsúlyozta Grossi az interjúban, majd hozzátette, hogy a zaporizzsjai atomerőmű hat reaktorát hónapokkal ezelőtt lekapcsolták, azok nem termelnek áramot, de a nukleáris fűtőanyagok hűtését továbbra is fenn kell tartani. Az üzem röviddel az ukrajnai háború megindítása után orosz ellenőrzés alá került, de azóta is időről időre támadások érik a létesítményt. Moszkva és Kijev ezekkel kölcsönösen egymást vádolja.
Rafael Grossi kedden Kijevbe érkezett, és megbeszélést folytatott Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszterrel, és más ukrán tisztségviselőkkel is találkozik majd. Szerdán Zaporizzsjába utazik tovább, és a tervek szerint Moszkvában is látogatást tesz.
Mint írtuk, Tucker Carlson amerikai újságírót Moszkvában látták felbukkanni az elmúlt hétvégén. A hírek szerint a jobboldali véleményvezérnek ez az első oroszországi útja. Úgy tudják, február 1-je óta tartózkodik Moszkvában. Egy orosz Telegram-csatorna szerint február 3-án este még a Spartacus című balettelőadást is megnézte a moszkvai Nagyszínházban.
Arra a kérdésre, hogy Carlson úr járt-e az orosz elnöki hivatalban, arról Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy nem hajlandó kommentálni a híreket – írja a Sky News.
Mindeközben a krími parlament diplomáciai ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának feje, Jurij Hempel meghívta Tucker Carlson amerikai műsorvezetőt a Krím félszigetre.
Az Oroszország északnyugati részén fekvő Karéliában kedden újrakezdődött az előző este lezuhant Mi–8-as típusú helikopter személyzetének keresése – számolt be a helyi katasztrófavédelem sajtószolgálata.
Artur Parfencsikov, a régió vezetője az esti órákban közölte, hogy a keresési munkálatokat éjszakára leállították. Az elöljáró ugyanakkor beszámolt arról, hogy a mentők az Onyega-tó fenekén megtalálták a legénység egyik tagjának holttestét, de személyazonosságát még nem állapították meg.
„A keresést kedd reggel folytatták. A munkát 50 méteres mélységben végzik. Az időjárási körülmények a helyszínen nem rosszak” – közölte egy bizottsági tisztviselő.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma északnyugati légimentő központjának Mi–8-as típusú helikoptere – amely a karéliai Onyega-tó felett végzett gyakorlórepülést háromfős személyzetével – február 5-én este lezuhant. Roncsának darabjaira a parttól 11 kilométerre, a tó fenekén bukkantak, ahol a víz mélysége 40-50 méter.
A TASZSZ orosz hírügynökséget a műveleti szolgálatok arról tájékoztatták, hogy az Mi–8-as helikopter lezuhanását az előzetes adatok szerint annak jegesedése okozta. Erre utalt az, hogy a helyzet gyorsan alakult ki, a személyzet pedig nem jelentett semmilyen fedélzeti problémát.
Az orosz erők rakétacsapást mértek egy Harkiv környéki szállodára hajnalban, a támadásban meghalt egy csecsemő – írta az Unian.
„Körülbelül 2 óra 30 perckor Zoloshivnál az orosz erők két rakétát lőttek egy háromszintes szállodára. Egy két hónapos kisfiú meghalt” – közölte Oleg Szinegubov, a harkivi terület vezetője.
Szinegubov hozzátette, a támadásban három nő is megsérült, egyikük az elhunyt gyermek édesanyja. A sérülteket kórházba szállították.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti videóüzenetében arról beszélt, hogy Ukrajnának meg kell újulnia, ha győzni akar a háborúban.
Mint mondta, Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel többek közt az állami veteránpolitika megerősítéséről egyeztettek hétfőn (nem sokkal korábban derült ki, hogy lemondott Ukrajna veteránügyi minisztere, Julija Laputina).
Minden tiszteletem a miniszteré, de ez csakis menedzsment kérdése. Ukrajnának minden téren erőre, friss energiára és megfelelő vezetésre van szüksége. Meg kell nyernünk ezt a háborút. És idén a maximumot, a lehetségesnél is többet kell nyújtanunk
– mondta Zelenszkij (Laputina lemondását kedden bírálja el a parlament).
Az ukrán elnök hozzátette, Smihallal alaposan kibeszélték a veteránügyi problémákat, és megtárgyalták, miként lehetne a nép bizalmának növelését célzó lépéseket tenni. Mint mondta, lépésekre van szükség „az újraindításhoz”, és nemcsak a veteránok ügyével kapcsolatban, hanem más területeken is.
Zelenszkij a minap arról beszélt egy interjúban, hogy számos magas rangú vezetőt le akar váltani, és már akkor is újraindítást emlegetett. Azt pedig már a múlt hét óta pedzegetik a külföldi sajtóban, hogy idővel leváltja az ukrán hadsereg főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt: erről állítólag már az amerikaiakat is tájékoztatta.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács egy előzetes megállapodást kötöttek arról a támogatási csomagról, amelynek részeként az EU 50 milliárd eurót ad Ukrajnának a következő négy évben – írták egy közleményben, amely a tanács honlapján jelent meg.
A döntés elől az előző héten hárult el az utolsó akadály, miután kiderült, hogy Orbán Viktor eláll a vétótól. A támogatási csomag az EU 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF) részét képezi: a nagyobbik, 33 milliárd eurós része kölcsön, és a kisebbik, 17 milliárd eurós része vissza nem térítendő támogatás.
Az EU készen áll arra, hogy addig támogassa Ukrajnát, ameddig szükséges. Az Ukrajna Eszköz [ez a program hivatalos neve – a szerk.] lehetővé teszi számunkra, hogy következetes és kiszámítható támogatást nyújtsunk Ukrajnának, és segítsük népét az ország újjáépítésében az orosz agressziós háború által okozott példátlan kihívások közepette
– mondta Vincent van Peteghem, az EU soros elnökségét betöltő Belgium pénzügyminisztere a tanács közleménye szerint.
A közleményben arra is kitértek, hogy Ukrajna az 50 milliárd eurónak a 7 százalékát kérheti előfinanszírozással, vagyis ekkora lehet az az összeg, amely a leghamarabb, a következő hetekben-hónapokban megérkezhet Ukrajnába.
A Kyiv Post birtokába került egy videó, amelyen az látható, hogy az ukrán katonai hírszerzés (HUR) ügynökei a Wagner-csoport elfogott zsoldosait faggatják ki Afrikában.
Az ukrán hírportál már korábban is közölt információkat és videókat arról, hogy az ukrán titkosszolgálat Afrikában akciókat hajt végre az orosz zsoldoscsoport, valamint azok helyi szövetségesei ellen.
Most azt írták, hogy titkosszolgálati körökből jutottak hozzá egy videóhoz, amelyen többek közt az látható, hogy ukrán fegyveresek miként vallatják ki a Wagner zsoldosait Szudánban. A lap szerint a fegyveresek a Timur nevű harci csoporthoz tartoztak.
A videón az látszik, hogy az ukránok vallatnak három személyt: egy oroszul beszélő férfit, valamint két afrikait, akiket helyben toboroztak be a Wagnerbe. Az elfogottak bevallották nekik, hogy a Közép-afrikai Köztársaságból érkeztek Szudánba azért, hogy megdöntsék a kormányt.
A felvételen látszik még egy kilőtt teherautó is, benne egy Wagner-jelvényt viselő katona élettelen testével (a videó itt megtekinthető, de csak saját felelősségre ajánljuk).
A Kyiv Post forrásai szerint egyértelmű, hogy az akciót a HUR hajtotta végre, és hogy a különleges műveleti egységek célzottan dolgoznak a szudáni orosz zsoldosok és szövetségeseik megsemmisítésén. A HUR a nyilvánosság előtt egyelőre nem vállalta fel ezeket az akciókat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébiránt tavaly szeptemberben találkozott Abdel Fattah al-Burhannal, a szudáni Szuverén Tanács elnökével, és Zelenszkij szerint e találkozón beszéltek arról is, hogy milyen illegális fegyveres csoportokat finanszíroz Oroszország a térségben.
A krími parlament diplomáciai ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának feje, Jurij Hempel meghívta Tucker Carlson amerikai műsorvezetőt a félszigetre.
Meghívjuk Tucker Carlsont, hogy személyesen jöjjön el a Krímbe, és nézze meg, milyen dinamikusan fejlődik a félsziget, és találkozzon az itt élő emberekkel. Nincs titkunk azok előtt a politikusok és újságírók előtt, akik a saját szemükkel akarják látni, mi történt és mi történik a Krímben
– mondta Hempel a RIA Novosztyinak.
Tucker Carlsont egyébként annak apropóján hívhatták most meg, hogy a napokban Moszkvában járt: a Mash nevű orosz Telegram-csatorna szerint február 3-án este a Spartacus című balettelőadást nézte meg a moszkvai Nagyszínházban. A műsorvezető tavaly ősszel beszélt arról is, hogy szeretne interjút készíteni Vlagyimir Putyinnal, de állítása szerint ezt megtiltották neki az amerikai hatóságok (Carlsonnak egyébként tavaly nyáron Orbán Viktorral is volt alkalma beszélgetni).
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója még az éjjel közölte, hogy Zolocsev településen tüzérségi csapás ért egy háromcsillagos hotelt.
Az épület beomlott, és négy ember a romok alá került. Szinyehubov szerint közülük hármat már kimentettek, de a negyedik személy kimentésén még dolgoznak.
Az orosz védelmi minisztérium kedd hajnalban közölte, hogy az éjjel lelőttek hét ukrán drónt a Belgorodi terület fölött.
A régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov korábban közölte, hogy Gubkin városában lezuhant egy drón, és károkat okozott több épületben, de senki sem sérült meg.