Rendőrlázadás Ukrajnában, feloszlatják a különleges erők egyik ezredét

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egy helyi bűnszervezet állhat a nyikopoli alpolgármester meggyilkolása mögött;
• Ilyen a normális fizetés Ukrajnában a mesterséges intelligencia szerint;
• Kiderült, mikor érkezik Tucker Carlson Putyin-interjúja;
• Vészjósló megjegyzést tett Joe Biden Putyinnal kapcsolatban;
• Olyan közvélemény-kutatás jött Ukrajnából, amire nem sokan számítottak;
• Robbanás történt egy orosz katonai üzemben;
• Nagy lépésre szánta rá magát Kijev, rendkívül fontos döntés született a háborút illetően.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Olaf Scholz német szövetségi kancellár vendégcikket írt a Wall Street Journalbe, melyben azt fogalmazza meg, hogy szerint a Nyugatnak továbbra is támogatnia kell Kijevet, szilárdan össze kell tartania a NATO-t, és meg kell hiúsítania Vlagyimir Putyin orosz elnök megosztási kísérletét – írja a Die Bundesregierung.

Szerint az, hogy Putyin eddig egyetlen háborús célját sem érte el, az egyrészt az ukrán nép hősies helytállásának, másrészt a Nyugat pénzügyi és humanitárius támogatásának, továbbá az Ukrajnának nyújtott fegyver- és lőszerellátásnak is köszönthető.

Kiemeli továbbá, hogy mindent meg kell tenni, hogy megakadályozzuk az orosz győzelmet, hiszen ha nem tesszük meg, akkor

Scholz szerint négy dolgot kell tenni:

• Fenn kell tartani a támogatást Ukrajna számára, és ezt további katonai támogatással kell kiegészíteni.
• Stratégiai szempontból összehangoltan kell fellépni az Atlanti-óceán mindkét oldalán.
• Ellenezni kell minden olyan kísérletet, amely a NATO-t belerángatná Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújába.
• A NATO kollektív elrettentő erejének és védelmének hitelesnek kell lennie.

A teljes cikket ide kattintva tudja elolvasni.

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa hivatalosan az ENSZ-hez és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához fordul az orosz irányítás alatt álló, donyecki fegyveresek által elfogott ukrán katonákkal szemben lefolytatott bírósági perek miatt. Ezt az ombudsman csütörtökön közölte a Telegramon az MTI beszámolója szerint.

Ismét ítéleteket hoz polgárainkkal szemben a Donyecki Népköztársaság (DNR) elnevezésű terrorcsoport úgynevezett bírósága. Ezúttal 33 ukrán katonára szabtak ki 27-től 29 évig terjedő börtönbüntetést, akiket lakóépületek ágyúzásával vádoltak meg

– számolt be a biztos.

Szerinte a DPR  bíróságának ítéletei súlyosan sértik a fogvatartottak tisztességes eljáráshoz való jogáról és a kínzások tilalmáról szóló harmadik genfi egyezményt, így ez háborús bűncselekménynek tekinthető.

A Donyecki régió Ukrajna része, az ország nemzetközileg elismert határain belül van, így az ukrán bíróságok joghatósága alá tartozik. Csak nekik van joguk igazságot szolgáltatni ezen a területen

– hangsúlyozta Lubinec.

Száz orosz katona tért haza ukrán fogságból – közölte az orosz védelmi minisztérium. Pontosítják, hogy ugyanennyi ukrán hadifoglyot adtak át Kijevnek cserébe.

2024. február nyolcadikán a tárgyalási folyamat eredményeként a kijevi rezsim által ellenőrzött területről visszatért 100 orosz katona, akik halálos veszélyben voltak fogságban

– hangsúlyozták a tárcánál.

A kiszabadított katonákat az orosz légierő katonai szállító repülőgépeivel Moszkvába szállítják, ahol a védelmi minisztérium egészségügyi létesítményeiben kezelik és rehabilitálják őket. Mindannyian megkapják a szükséges orvosi és pszichológiai segítséget.

A minisztérium azt is hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek közvetítőként működött közre az orosz katonák fogságból való visszatérésében. Az előző cserére január 31-én került sor. Akkor az orosz védelmi minisztérium 195 katona szabadon bocsátásáról számolt be.

Már folynak az előkészületek Denisz Smihal ukrán miniszterelnök március végére tervezett varsói látogatására, ekkor zajlik majd a lengyel és az ukrán kormány közös ülése is – közölte az ukrán Interfax, Ukrajna lengyelországi nagykövete, Vaszil Zvarics beszámolója alapján. 

A diplomata a Polska Agencja Prasowának (РАР) adott interjújában hangsúlyozta, hogy ez egy nagyon fontos esemény lesz az országaik közötti kapcsolatok szempontjából. Mint közölték, nagyon sok konkrét, gyakorlati tervet vitatnak meg a gazdasági együttműködés, a hadiipar és a biztonság területén. 

Donald Tusk lengyel miniszterelnök január 22-i kijevi látogatása alkalmával hívta meg Shmihalt Varsóba a kormányközi konzultációk újraindítása céljából.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak Ukrajna fegyveres erőinek élén töltött kétéves szolgálatáért.

Találkoztam Valerij Zaluzsnyij tábornokkal. Megköszöntem neki, hogy két éven át védte Ukrajnát

– írta közösségi oldalán megosztott bejegyzésében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök hozzátette, megbeszélték, hogy milyen megújulásra van szüksége Ukrajna fegyveres erőinek.

Arról is beszéltünk, hogy ki lehet az ukrán fegyveres erők megújult vezetésében. Most van itt az ideje egy ilyen megújulásnak. Felkértem Valerij Fedorovicsot, hogy továbbra is legyen a csapat tagja

– fogalmazott az ukrán elnök.

Az elnök később azt is elárulta, Zaluzsnyij utódja Olekszandr Szirszkij vezérezredes lesz. További részleteket ide kattintva tud olvasni.

Előnyösebb állásokat foglaltak el az orosz erők Donyeck és Liman környékén, miközben három frontszakaszon nyolc ukrán támadást vertek vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés értelmében a legtöbb, szám szerint öt ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél mintegy 760 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 310-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, egy Szu–25-ös repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, két lengyel Krab önjáró és két amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint cseh Vampire sorozatvetők 12 rakétáját és 73 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást – számolt be az MTI.

Ukrajna tárgyalásokat kezdett Dániával a kétoldalú biztonsági kötelezettségek megkötéséről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Andrij Jermak elnöki hivatalvezető vezetésével – közölte az ukrán Interfax az államfő honlapján található közlemény alapján. 

Az ukrán delegációt Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője vezette. A dán delegációt pedig Lisbet Zilmer-Johns, a külügyminisztérium államtitkára. 

A megbeszélések a G7-ek Ukrajnát támogató közös nyilatkozatának végrehajtása keretében kezdődtek, amelyhez Dánia az északi országokkal együtt az elsők között csatlakozott. A felek megvitatták a jövőbeni kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalások főbb elemeit, és megállapodtak a további tárgyalások ütemezéséről.

Dánia biztonsági kötelezettségvállalásai megerősítik azt a rendíthetetlen és erőteljes támogatást, beleértve a katonai segítségnyújtást is, amelyet Dánia az orosz agresszió kezdete óta nyújt országunknak

– áll a hivatal közleményében.

Csaknem 570 „külföldi ügynök” tevékenykedik Oroszországban – mondta Oleg Szviridenko igazságügyi miniszter-helyettes, írta meg a TASZSZ.

„A külföldi ügynökök nyilvántartása a mai napig 763 személyről tartalmaz adatokat, de 569 szervezet működik, köztük 52 nonprofit szervezet, 401 magánszemély, 39 orosz jogi személy, 20 jogi személy alapítása nélkül működő közhasznú egyesület, 16 külföldi jogi személy, 10 jogi személy alapítása nélkül működő külföldi struktúra” – mondta a Föderációs Tanácsban az állami szuverenitás védelmével foglalkozó bizottság ülésén.

Szviridenko megjegyezte, hogy a külföldi ügynökök tevékenységének szabályozása keretében az igazságügyi minisztérium kiemelt feladata a nemzetbiztonság és az Oroszország belügyeibe való külföldi beavatkozás lehetőségének minimalizálása, elsősorban a politikai szférában.

A jelenlegi szabályozási mechanizmusok lehetővé teszik az orosz társadalom stratégiailag fontos szféráinak nemkívánatos befolyásolását, és egy választási kampány esetén természetesen a polgárok tájékoztatását a választási kampány ilyen vagy olyan témájáról és annak külföldi befolyásolásáról

– mondta.

Az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője hozzátette, hogy a minisztérium más illetékes szervekkel együttműködve több területen is intézkedéseket hoz az elnökválasztás biztonságának garantálása érdekében, többek között a külföldi ügynökre utaló jelek azonosítására a hivatásos politikai tevékenységet folytató személyek tevékenységében. Elmondása szerint az igazságügyi minisztérium bármely jelöltről, bármely témában mintát készíthet az információkból. „Sőt, még egy bizonyos márka mögé bújni is lehetetlen, mert azonosítani fogjuk, csak egy kicsit több időt kell ráfordítani” – mondta Szviridenko.

Ukrán kamikaze drón támadott meg egy civileket szállító autóbuszt a Belgorodi területen lévő Novaja Tavolzhanka faluban – közölte Vjacseszlav Gladkov regionális vezető.

Gladkov emellett a Szebekinszkij városi körzetben lévő Rzsevka falu bombázásáról számolt be. Ennek következtében öt ember megsérült, egyikük súlyos állapotban van, felső és alsó végtagját is amputálni kellett. A férfit jelenleg a Szebekinskij központi járási kórházba szállítják. A többiek repeszsérüléseket kaptak a lábukon. Őket a belgorodi 2. számú városi kórházba szállítják.

Ezenkívül gránátszilánkok megrongáltak két magánházat. Az ablakok betörtek, homlokzatok, tetők és kerítések sérültek meg. Egy személygépkocsi is találatot kapott. A helyszínen dolgoznak a mentőalakulatok és az operatív szolgálatok.

A belgorodi régió a sárga terrorveszélyességi fokozaton van. Ez a rendvédelmi szervek fokozott munkáját, a vasútállomásokon és más zsúfolt helyeken tartott házkutatásokat, az egészségügyi szervezetek fokozott készültségi állapotba helyezését, valamint a stratégiai létesítmények fokozott biztonságát jelenti.

Az ukrán hadsereg lelőtt egy orosz Ka–52 Alligator harci helikoptert Avgyijivkában szerdán – írja a Telegraf.

Erről Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok, az ukrán csapatok egyik parancsnoka számolt be. Megjegyezte, hogy az oroszok jelenleg Novopavlivka, Avgyijivka és Orikhivske irányába összpontosítják fő támadási erőiket.

A Ka–52 Alligator helikopter 2011 óta áll az orosz hadsereg szolgálatában. Hozzávetőleges ára körülbelül 9 millió dollár, azaz 857 millió rubel. Ez egy támadó és felderítő helikopter, amely többféle rakétával van felszerelve. Az orosz hadsereg a felszerelések, az emberállomány és egyéb célpontok megsemmisítésére használja.

Elfogadhatatlan, hogy az argentin hatóságok orosz Mi-171E típusú helikoptereket adtak át Ukrajnának - jelentette ki a latin-amerikai ország nagykövete, Dmitrij Feoktisztov a RIA Novosztyinak adott interjújában.

Következetesen felhívjuk a figyelmüket egy ilyen lépés elfogadhatatlanságára. Hangsúlyozzuk, hogy ez ellentétes lenne a végfelhasználói tanúsítvánnyal is, amely tiltja a haditechnikai eszközök harmadik országokba történő átadását a gyártó ország beleegyezése nélkül

– jegyezte meg a diplomata.

December közepén a Noticias Urbanas arról számolt be, hogy Buenos Aires két orosz szállítóhelikoptert akar átadni Kijevnek. A nagykövet leszögezte, hogy az argentin hatóságok nem erősítették meg az orosz repülőgépek Ukrajnának tervezett átadásáról szóló híreket.

Az orosz hadsereg csütörtökön csapást mért a mikolajivi Equator gyárra, ahol drónokat gyártottak az ukrán fegyveres erők számára – közölte Szergej Lebegyev helyi koordinátor a RIA Novosztyival.

Február 8-án éjjel csapások sorozatát hajtották végre a katonai létesítmények ellen Mikolajiv városában. Az egyik a város központjában az Equator gyárat sújtotta. A videón éppen a gyári üzlethelyiséget ért találat látható

– mondta az ügynökség beszélgetőpartnere.

„Három Geranium drón csapódott be az Equatorba. Az első a műhelyt találta el, ahol a pilóta nélküli repülőket gyártották, a második az üzem kollégiumának épületét, ahol ukrán fegyveresek és külföldi szakemberek tartózkodtak, akik segítettek a drónok összeszerelésében és konfigurálásában” – mondta a felkelő.

„A harmadik robbanás volt a legerősebb, amely az üzem központi, belső részét érte. Adataink szerint katonai rendszámú dzsipek és katonai felszerelések voltak ott” – mondta Lebegyev.

„Reggel hét óra körül több teherautót láttak távozni, jól megrakodva, a lógó felfüggesztésből ítélve. A mikolajivi lakosok beszámolói szerint a ZhBI üzem környékén a házak megingottak az érkezés után. Az ügynökség szerint a robbanáshullám hatására kinyíltak az erkélyajtók” – hangsúlyozta Lebegyev.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön közölte, hogy azonosította azokat az ukrán tiszteket, akik részesei voltak Liszicsanszk múlt szombati támadásának. Ennek következtében 28 ember életét vesztette, köztük egy állapotos nő és egy ötéves gyerek, további tíz pedig megsebesült.

Az SZK szerint a városban levő pékséget az ukrán 107-es reaktív tüzérdandár harmadik osztálya lőtte HIMARS sorozatvetővel, Jevhen Rodin alezredes parancsnoksága alatt. Az MTI beszámolója szerint a hatóság a közeljövőben vádat kíván emelni Rodin és a dandár parancsnoka, Szerhij Szavcsenko ezredes ellen.

A zaporizzsjai terület ideiglenesen megszállt részén, nem történt csoda: a „hatóságok” minden ígérete hazugságnak bizonyult. Az árak napról napra emelkednek, a helyi lakosokat egyre újabb és újabb szabályokkal korlátozzák – és mindezt a teljes terror környezetében – írta meg az Obozrevatel.

2023-ban a »hatóságok« többször is emelték a tarifákat, most pedig újabb emelésre figyelmeztettek. És azok a nyugdíjasok, akik eddig »fuldokoltak« Oroszországért, most teljes sokkban vannak

– mondta az Obozrevatelnek Irina, berdjanszki lakos.

Szerinte egy nyugdíjjal, ami olyan 8 ezer rubel körül van, fizetni a közüzemi szolgáltatásokat még csak-csak lehetne, de gyógyszert és élelmiszert venni egy hónapra, úgy már eléggé kevés. Egy szerény kirándulás a boltba 500-800 rubelbe kerül, míg a gyógyszerek ára kétszeres-ötszörös árra emelkedett.

„Súlyos hiány van ápolónőkből és orvosokból, kevés a mentőszemélyzet, és a gyógyszerekkel is teljesen kritikus a helyzet. Nemcsak sok gyógyszertár zárt be, de szinte lehetetlen olyan importált gyógyszereket vásárolni, amelyeket a krónikus betegségekben szenvedő emberek évek óta szednek. Különösen nehéz a rákos betegek és az asztmások helyzete. A cukorbetegeket megfosztották a minőségi inzulintól, és most orosz inzulint kell szedniük, ami sokkal több mellékhatással jár - osztotta meg az Obozrevatellel Jevgenija, egy volt melitopoli lakos.

Külön téma a „szabotőrök” elfogása és a besúgók ösztönzése. Az orosz megszállók folyamatosan razziákat tartanak a zaporizzsjai terület megszállt részének településein. Főleg a legnagyobbakban – Melitopolban és Berdjanszkban –, amelyeket szállás céljából telepítettek be.

„Az életükért való félelem és az ukrán mozgalom hatékony tevékenysége arra kényszeríti a megszállókat, hogy folyamatosan »megdolgozzák a területet«. A megszállók logikája egyszerű: ha nem találtak igazi szabotőröket, akkor kreálnak, és már kapják is értük a kitüntetéseket. Ezért bárhol és bármikor razziáznak” – mondta az Obozrevatelneknak az ukrán titkosszolgálat egyik beszélgetőpartnere.

Az orosz FSZB tisztjei elsősorban ilyen vadászattal foglalkoznak, különböző részlegek bevonásával. És nemrégiben bővültek „helyi munkatársakkal” – elkezdtek fizetni a az információkért. Azokat az ukránokat, akik valamilyen okból a megszállt területen maradtak, de nem fogadták el az orosz parancsot, őket tartják a megszállók a legveszélyesebbnek.

Parancsot adtak az iskoláknak, hogy figyeljék a gyerekek beszélgetéseit. A tanárok-munkatársak azonnal jelentik a „gyanús helyzeteket” a megszállóknak.

Egy ilyen jelzés után információkat gyűjtenek a szülőkről, de ha az FSZB tisztjei nem találnak semmit, akkor is meglátogatják őket, és azzal fenyegetőznek, hogy letartóztatják a gyerekeket, és árvaházba viszik őket. Egyre gyakoribbak ezek az esetek

– mondta a hírszerző tiszt.

Az orosz megszállók jól tudják, hogy a fiatalabb generációval foglalkozni kell, és intenzív agymosást végeznek a gyerekeken azáltal, hogy a hadseregbe terelik őket. Ezt az orosz ifjúsági katonai-hazafias szervezetet az orosz védelmi minisztérium alapította 2016-ban.

A megszállók 8 éves kortól agitálják a berdjanszki és melitopoli iskolásokat, hogy csatlakozzanak az „Unarmy”-hoz, hogy készen álljanak a háborúra. A megszállók egyenesen azt mondják a gyerekeknek, hogy készen kell állniuk „Oroszország szolgálatára”.

Melitopolban pedig a fiatal katonák számára működő kiképzőközpontban a gyerekeket arra kényszerítik, hogy taktikai orvoslást tanuljanak, hangsúlyt fektetve a segítségnyújtásra az ellenséges tűz alatt a harctéren.

De a legveszélyesebb és legcinikusabb dolog az, hogy a megszállók az „orosz világ” ideológiáját erőltetik, emiatt az Unarmy módszereit a náci Németország ifjúsági szervezeteihez, különösen a Hitlerjugendhez hasonlítják.

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtök reggel telefonon beszélt egymással – írja a Sky News.

Jurij Uzsakov, a Kreml tanácsadója elmondta, hogy mindkét elnök elutasítja az „amerikai beavatkozást” más országok ügyeibe.

A két vezető azt is elmondta, hogy céljuk „egy többpólusú, igazságosabb világrend megteremtése”, és továbbra is „szoros személyes kapcsolatot” fognak fenntartani. 

Megvitatták az ukrajnai helyzetet és a közel-keleti konfliktust is, és megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok folytatásában.

Az EU 55 vállalat és 60 magánszemély elleni szankciók bevezetését javasolta az Orosz Föderáció elleni új szankciócsomag részeként – adta hírül a Bloomberg.

Az Orosz Föderáció elleni új uniós szankciók a fegyverek, technológia és elektronikai termékek gyártásával és szállításával kapcsolatban álló magánszemélyek és vállalatok ellen fognak irányulni.

A javaslatok között olyan cégek is vannak, amelyek lőszert szállítanak Észak-Koreából Oroszországba.

Halálos áldozata és több sebesültje is volt az orosz erők által szerda éjszaka Ukrajna több régiójában indított támadásoknak.

Éjszaka az oroszok lőtték Szelidovét, egy ember meghalt, hét másik megsebesült

– írta csütörtökön Vadim Filaskin, a Donyecki régió ukrán kormányzója a Telegramon.

A támadásban 53 emeletes ház, 10 családi ház, valamint 24 jármű is megrongálódott. A kormányzó nem tett említést arról, hogy az oroszok mivel lőtték a már 2014 óta orosz kézen lévő Donyeck városától nyugatra fekvő várost. Avgyijivkában is megsebesült egy ember.

Odessza térségében két rendőr megsérült dróncsapás következtében – jelentette az Ukrajinszka Pravda online portál. A városban két épülőfélben lévő objektumban, egy lakóházban és egy kollégiumban is károk keletkeztek.

Az ukrán légierő csütörtöki közlése szerint az ország négy régiójában támadó 17 orosz harci drónból 11-et semlegesítettek.

A dél-ukrajnai Mikolajivból és az ország középső részén lévő Vinnicja megyéből is becsapódásokat és károkat jelentettek. Mikolajivban több mint 20 lakóházat, egy ipari épületet és egy sportlétesítményt ért találat, Vinnicjában pedig tüzet okozott egy lezuhant drón egy infrastrukturális épületben. A tűzoltóságnak sikerült megfékeznie a lángokat.

Az ukrán légvédelem a drónokat és a Kh-101-es manőverező robotrepülőgépek többségét képes volt semlegesíteni, de az átalakított orosz légvédelmi rakéták, az Iszkander ballisztikus rakéták és más típusú manőverező robotrepülőgépek célba értek.

A keleti Avgyijivka városában az ukrán csapatokat minden irányból tűz alá vették –mondta Vitalij Barabas, a város polgármestere hozzátéve, hogy a helyzet egyre nehezebben kezelhető, mivel az orosz katonák megpróbálják elvágni az utánpótlási vonalakat és bekeríteni a beásott ukrán erőket.

A régióban 2022 februárja óta dúló harcoktól sújtott Avgyijivka máris súlyos károkat szenvedett.

Már csak 941 lakosa van az egykor 32 ezer embernek otthont adó városnak, ahol egy nagy üzemanyaggyár is működik – írj a Sky News.

Avgyijivka az ipari Donbász régióban fekszik, 15 kilométerre északra az oroszok által megszállt Donyeck városától, Donyeck város kapujának is  tekintik. A várost mindkét fél kulcsfontosságúnak tekinti.

A dnyiprói helyzetet felmérték, majd döntés született a Nemzeti Rendőrség főosztályának dnyiprói régióban működő különleges rendőri ezredének feloszlatásáról. Ez azt jelenti, hogy az ezred a továbbiakban nem fog létezni.

Lehetséges, hogy külön századokat hozunk létre meghatározott feladatok ellátására

– mondta Olekszandr Facevics, a nemzeti rendőrség helyettes vezetője hozzátéve, hogy ez egy egyedülálló helyzet, amikor a rendőrség a hadsereg részeként államvédelmi feladatokat lát el.

Az ezred minden tagját kivétel nélkül a „Ljuty” dandárba helyezik át, hogy elvégezzék a feladatukat – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Decemberben, a november végi adatokhoz képest 37 585-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, ezek közül három ország, Olaszország (mínusz 125; mínusz 0,1 százalék), Franciaország (mínusz 245; mínusz 0,4 százalék) és Lengyelország (mínusz 315; mínusz 0,03 százalék) kivétel.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 235 960), Lengyelország (955 110) és Csehország (369 330) biztosította. Ez a három ország a menedékes státuszok 59,8 százalékát biztosították.

Az ideiglenes védelemben részesülők 46,2 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabbak, 20,6 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 880 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. Az előző hónaphoz képest 160-nal többet – írja az MTI.

Belarusz az elmúlt hónapban egyre inkább célba vette az országban élő ukránokat, és aktívan „informátorokat keres” – állítja az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ.

A szervezet, amely a kijevi Különleges Műveleti Erőkhöz tartozik, azt mondta, hogy „egyre gyakoribbá váltak” azok az esetek, amikor ukránokat hívtak be kihallgatásra Belaruszban – írja a Sky News.

A belorusz Különleges Műveleti Erők informátorokat keres az ukránok között, és azt tervezi, hogy bevonja őket az együttműködésbe. Az ilyen akciók ismét a minszki rezsim bűnrészességét jelzik az Ukrajna elleni háborúban

– fogalmazott a központ.

Belarusz közvetlenül nem lépett háborúba Ukrajnával, de segíti Oroszországot az ország elleni invázióban azzal, hogy területéről telepíti Moszkva felszereléseit és csapatait.

Riasztónak írták le az Ukrán Fegyveres Erők katonái a fronthelyzetet. Elmondásuk szerint kritikus az emberhiány, miközben Oroszország egyre csak fokozza támadásait – írja az Unian.

A Kelet-Ukrajnában harcoló gépesített dandár egyik zászlóaljparancsnoka azt mondta, hogy egységében jelenleg kevesebb mint 40 gyalogos van. Egy teljesen felszerelt zászlóaljnak legfeljebb 200 fősnek kell lennie.

Sok áldozatot fog követelni, és akár egy globális kudarcot is előidézhet a háború, ha ez így megy tovább. Szerintem nemsokára összeomlik a front részünkről

– fogalmazott egy másik ukrán zászlóaljparancsnok.

A Wagner-csoport új főhadiszállást épít harcosai és az orosz nemzeti gárda önkéntes alakulatai számára – közölte a brit védelmi minisztérium.

Anton Jelizarov, a zsoldoscsoport vezetője először közölt videónyilatkozatot azóta, hogy a Wagner korábbi tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin tavaly repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette.

A védelmi minisztérium szerint az úgynevezett „kozák tábor” „szinte biztosan” Oroszország déli részén, Rosztov városában lesz, és „az orosz 150. motoros lövészhadosztály laktanyájával együtt lesz elhelyezve”.

Azt mondta, hogy a bejelentés „hallgatólagosan” megerősíti a „Wagner alárendeltségét” az orosz nemzeti gárdának, más néven Roszgvardijának.

Légvédelmi rendszerek semmisítettek meg egy ukrán drónt a Krími Köztársaság területe felett – jelentette az orosz védelmi minisztérium.

Ma [szerda] este leállították a kijevi rezsim azon kísérletét, hogy repülőgép típusú drónnal terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen. Krími Köztársaság

– idézi a minisztériumot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.