A Fehér Ház „megdöbbentőként és meggondolatlanként” utasította vissza Donald Trump azon megjegyzéseit, miszerint nem védi meg a NATO-szövetségeseket egy esetleges orosz inváziótól − írja a The Guardian.
Szombaton Trump azt állította, hogy egy meg nem nevezett NATO-találkozón azt mondta egy másik államfőnek, hogy az Egyesült Államok az ő vezetése alatt nem fog megvédeni egyetlen olyan országot sem, amely nem teljesíti kötelezettségeit.
Az egyik nagy ország elnöke felállt és azt mondta:
Nos, uram, ha nem fizetünk, és Oroszország megtámad minket, megvéd minket?
A volt elnök úgy válaszolt: „Nem, nem fogom megvédeni önöket. Sőt, arra bátorítanám őket, hogy azt tegyenek, amit akarnak. Fizetniük kell. Ki kell fizetnetek a számláikat”.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Négy frontszakaszon 19 ukrán támadást vertek vissza az orosz erők az elmúlt nap folyamán – közölte az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
A tárca szerint a legtöbb, szám szerint 11 ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél több mint 850 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 325-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy vezetésipontot, két harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint harminc drónt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában kijelentette, hogy Kijevnek, „bármennyire is fáj”, az újabb tárgyalásokhoz el kell ismernie a megváltozott harctéri realitásokat.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő – aki a Putyinnal készült Tucker Carlson-interjúval kapcsolatban adott egy újabb interjút nemrég – azt mondta: szerinte az amerikai műsorvezető nézetei tükrözik, hogy mit gondol az amerikai közvélemény valójában.
Hozzátette: nagyon fontos volt, hogy az amerikaiakat tájékoztathatták az orosz elnök ideológiájáról, mivel ők általában keveset tudnak más országokról.
Az amerikaiak nagyon introvertáltak. És hagyományosan a saját világukban élnek, és furcsa módon kevéssé érdekli őket a külföld, keveset tudnak a külföldről. És ezért volt nagyon fontos, hogy Putyin ideológiáját eljuttassuk az egyszerű amerikaiakhoz
– fogalmazott Peszkov a RIA Novosztyi szerint, miközben megdicsérte az interjút készítő Carlsont is.
Ivan Sonusz, a krími parlament nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának vezetőhelyettese Elon Muskhoz fordult, és azt kérte tőle: tegyen az ukrajnai békéért azáltal, hogy elvágja az ukrán hadsereget a Starlink-műholdrendszer használatától.
A RIA Novosztyi megjegyzi, hogy Musk az X-en (korábbi nevén Twitteren) nemrég egyetértett egy felhasználóval, aki azt írta: a Nyugatnak be kell ismernie, hogy elvesztették az ukrajnai konfliktust, és végleg Oroszországhoz került a Krím félsziget és a többi elfoglalt ukrajnai terület. A felhasználó azt is hozzátette, hogy ezen az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség sem változtat, az csak meghosszabbítja a konfliktust.
Ivan Sonusz emiatt intézett üzenetet most a milliárdoshoz.
Elon Musk a szavakról tettekre válthat, és hozzájárulhat az ukrajnai béke megteremtéséhez azzal, hogy megfosztja az ukrán fegyvereseket a cégéhez tartozó Starlink műholdas kommunikációs rendszer használatának lehetőségétől
– mondta Sonusz a RIA Novosztyinak. Hozzátette: Musk az X-et is használhatja arra, hogy megmutassa „az igazságot” az ukrajnai konfliktusról, és mindezzel sok életet megmenthet.
Meghalt egy ukrán állampolgársággal rendelkező 71 éves férfi, Viktor Demcsenko, akit a Rosztovi területen tartottak fogva kémkedés és terrorcselekményekben való érintettség gyanúja miatt.
Az orosz TASZSZ hírügynökség azt közölte vasárnap, hogy Demcsenko valójában még december 31-én halt meg agyvérzésben, és emiatt szüntették meg mostanra az ellene zajló eljárást.
Egy, az Oroszországban fogva tartott ukránok sorsával foglalkozó Telegram-csatornán szintén írtak a halálhírról, és megjegyezték, hogy Demcsenko ügyének részleteiről nagyon keveset lehet tudni.
Vasárnap több videó is készült arról, hogy a lengyel mezőgazdászok rárontottak azokra a lengyel–ukrán határon álló ukrán kamionokra, amelyek gabonát szállítanak az országukba.
Még a hónap elején írtunk arról, hogy a lengyelek újabb blokádra készülnek a határ mentén.
Betelt a pohár. Brüsszel január utolsó napján megjelent álláspontja elfogadhatatlan egész agrárközösségünk számára
– közölték akkor a demonstrálók. Azóta a blokád fel is állt, és vasárnap több összecsapás is volt a határnál.
🇵🇱😳 Ukrainian mass media write that Polish farmers are pouring grain out of Ukrainian trucks that are parked at the Yahodyn-Dorohusk checkpoint. pic.twitter.com/NFc0BS1sAR
— MAKS 23 🇺🇦👀 (@Maks_NAFO_FELLA) February 11, 2024
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a földművesek feszítővassal estek neki a kamionoknak, és kiborították a szállítmányt az útra. Egy másik, napközben készült videón sűrű füst volt látható a helyszínen.
The Polish-Ukrainian border at these moments. Polish farmers blocked all checkpoints . pic.twitter.com/1FuNqssZ3A
— Rajendran (@Rajendr67215893) February 11, 2024
Lengyelországban pénteken kezdődtek általános demonstrációk, a határátkelők mellett több utat is lezártak a tiltakozó gazdák, akik elsősorban azt követelik, hogy Brüsszel tiltsa be a mezőgazdasági termékek importját.
Míg Ukrajnában a legtöbben azért néznek az égre, hogy rakétákat és légvédelmi rakétákat figyeljenek meg, Vlad Hedzjuk a szárnyak csapkodását figyeli távcsövével.
Hedzjuk – aki a lvivi Ivan Franko Nemzeti Egyetem biológia szakos hallgatója – tagja Ukrajna kis létszámú, de elkötelezett madárleső közösségének, és már megszokta, hogy el kell magyaráznia: ő nem kém.
Az emberek azt hitték, főleg a háború első évében, hogy valamiféle oroszországi ügynök vagyok
– mondta Hedzjuk, aki elsősorban Lviv és szülővárosa, Rivnye nyugati régióiban figyeli a madarakat.
A madármegfigyelés Ukrajnában más országokhoz képest még mindig ritka. Az Egyesült Királyságban több százezren vesznek részt a Királyi Madárvédelmi Társaság éves madárlesési napján. Eközben az aktív ukrán madárlesők számát csupán néhány százra becsülik.
Számukra a természettel való kapcsolat nyújt felüdülést a háború okozta pszichológiai stressz alól. Néhány lelkes madarász több mint 300 fajt figyelt meg és jegyzett fel Ukrajnában.
Rengeteg tudományos kutatás létezik, amely azt mutatja, hogy a természet és különösen a madarak, például a madárdal hallgatása konkrétan mindenben segít
– mondta Natalija Atamas, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének ornitológusa és kutatója.
De még a madarászok körében is elkerülhetetlenek a háború hatásai. Először is, az amúgy is kis létszámú közösség összezsugorodott, mivel a madarászok és madárkutatók külföldre költöznek, vagy önkéntesként a fronton harcolnak. Néhányan a háború kitörése óta meghaltak. A pusztító emberi veszteségek mellett a háború környezeti következményeinek teljes mértékét valószínűleg még évekig nem lehet majd megismerni.
Bár az ország Európa területének csak 6 százalékát foglalja el, a becslések szerint Európa biológiai sokféleségének több mint egyharmadát őrzi. Ukrajna ökoszisztémái erdőket, vizes élőhelyeket, füves területeket, folyókat és hegyeket foglalnak magukban, és több mint 400 madárfajnak adnak otthont.
Atamas attól tart, hogy az évszázadok óta ott fészkelő madarak eltűnhetnek a térségből a háború hosszú távú hatásai miatt.
Még a frontoktól távol eső természeti területek sem mentesülnek a háború következményeitől. A harcok okozta gazdasági feszültségek ellensúlyozására az ukrán törvényhozók enyhítettek az erdőirtásra vonatkozó korlátozásokon. A figyelem is eltolódott a környezetvédelemről, és a tudományos kutatás számos régióban leállt.
Korábban írtunk arról, hogy az ukrán katonai hírszerzés (HUR) nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen állítólag orosz katonák elismerték, hogy használják Elon Musk Starlink műholdjait.
A hangfelvételt a HUR Facebook-oldalán is közzétették.
A bejegyzésben megjegyezték: „A megszállók lehallgatott rádióbeszélgetései arra utalnak, hogy az internethez való hozzáférés megteremtése érdekében Starlink terminálokat telepítettek, például az Orosz Fegyveres Erők 83. [légi]dandárjának egységeiben”. Hozzátették azt is, hogy ez az orosz dandár jelenleg Kliscsijivka és Andrijivka térségében, a Donyecki területen folytat harcokat.
Egy 16 éves lány és idős nagymamája (aki jelenleg a gondviselője is) az oroszok által megszállt Herszon területéről ukrán ellenőrzés alatt álló területre szökött – jelentette Olekszandr Prokudin, a Herszoni terület kormányzója.
A megszállás alatti élet tele van félelemmel és borzalmakkal. Ezt bizonyítja egy család története, amelynek sikerült visszatérnie az ukrán ellenőrzés alatt álló területre
– írta Prokudin a Telegramon, aki szerint a család hosszú ideje működött együtt különböző szolgálatokkal, hogy segítsenek nekik elmenekülni.
Hivatalos becslések szerint a háború kitörése óta Oroszország mintegy 20 000 gyermeket rabolt el vagy telepített ki erőszakkal Ukrajna orosz felügyelet alatt álló részeiről, bár a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb. Közülük csaknem 400-an már visszatérhettek a Kijev által ellenőrzött területre.
Az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnokát, Szerhij Najevet is menesztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az RBK Ukrajina szerint vasárnap jelent meg az erről szóló, Zelenszkij által aláírt rendelet az elnöki hivatal honlapján. Eközben már Najev utódját is kinevezték, Jurij Szodol személyében.
A lap azt írta, hogy Najev mellett az ukrán légideszantos erők parancsnokát, Makszim Mirhorodszkijt is menesztették (az ő tisztségét azóta Ihor Szkibjuk vette át).
A leváltott parancsnok Telegram-oldalán nem sokkal később megjelent egy üzenet, amelyben azt írták: maga Najev is csak a sajtóból értesült a menesztéséről.
A sajtóból értesült arról, hogy elbocsátották az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoki posztjáról, amelyet 2020 óta töltött be
– olvasható a posztban.
A bejegyzésben – Najevet idézve – azt is hozzátették: „Nehéz idők voltak ezek. Ukrajna történelmének egyik legnehezebb időszaka. És önökkel együtt méltósággal jártuk végig ezt az utat [...]. Álmodom a győzelmünkről, és tudom, hogy ez a nap eljön! Őszintén köszönöm minden tábornoknak, tisztnek, őrmesternek és katonának az önzetlen szolgálatot, az összehangolt munkát és a közös erőfeszítéseket, a bizalmat és a támogatást”.
Fejet hajtok védőink bátorsága és vitézsége előtt, akik fegyverrel a kezükben védik hazánkat az alattomos támadóval szemben nap mint nap. Mélyen meghajlok az elesett hősök előtt, akik életüket adták Ukrajna függetlenségéért és szabadságáért. Örök tisztelet és emlékezés nekik
– írta a leváltott parancsnok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ihor Plahutát nevezte ki az ukrán Területvédelmi Erők parancsnokává. Plahuta 2013-ban és 2014-ben még a Majdan téri forradalmárok ellen vezényelt akciókat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a frissen kinevezett vezető a forradalom idején a belügyminisztériumban dolgozott a korábbi sajtóhírek szerint.
2013. december 10-én részt vett a kijevi kormányzati negyedben emelt barikádok feloszlatásában, később pedig a belbiztonsági erők Déli Területi Parancsnokságát vezette. 2014. január 21-én viszont ő lehetett az a parancsnok is, akit a belügyminisztérium tárgyalni küldött a tüntetőkhöz.
Plahuta elődjét, Anatolij Barhilevicset pénteken mentette fel Zelenszkij, abban a menesztési hullámban, amelynek már több ukrán katonai vezető is áldozatul esett.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz elnök három nappal ezelőtti interjújával kapcsolatban Pavel Zarubin orosz újságírónak adott egy újabb interjút.
Az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi szerint Peszkov többek közt azt mondta, hogy az orosz elnök nagyon jól ismeri a történelmet (az interjúban 25-30 perc csak arról szólt, hogy mi volt Oroszország és Ukrajna történelme).
Az elnök nagyon mély történelmi ismeretekre támaszkodik, és a történelemről alkotott ítéletét az elsődleges források alapján alakítja ki. Nagyon gyakran és sokat dolgozik közvetlenül levéltári dokumentumokkal
– mondta Peszkov az interjúban, hozzátéve: a mostani interjú előtt külön előkészített egy olyan dokumentumot, amely a 17. századi ukrán vezető, Bohdan Hmelnickij Moszkvába írott leveleit tartalmazza, és ezt át is adta Carlsonnak. Peszkov szerint a levelek azért voltak fontosak, mert Hmelnickij „ötlete” volt Ukrajna létrehozása.
Természetesen nyilvánvaló volt, hogy Ukrajna kiemelt helyen szerepel majd ennek az interjúnak a napirendjén [...] És [Putyin] pontosan ezeket az elsődleges forrásokat választotta ki, hogy érvelni tudjon azzal, amit Ukrajnáról fog előadni
– mondta Peszkov, megjegyezve: szerinte Putyin történelmi nézetei nem az érzelmeken, hanem „az elsődleges források alapos ismeretén” alapulnak.
Az ukrán tengeri folyosón több mint 700 hajó 22 millió tonna rakományt exportált – írta meg az Epravda Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter bejelentését.
Megjegyzik, hogy a kikötők és az infrastruktúra, köztük a közutak és a vasút modernizálásával és fejlesztésével az árukivitel növekedhet.
Mindent megteszünk, amit lehet, a szisztematikus légitámadások ellenére is. Tegnap este volt egy újabb, amelynek célja a gabona-infrastruktúra megrongálása volt. Mindenesetre folytatjuk az új hajók berakodását
– mondta Kubrakov.
Korábbi adatokból kiderül, hogy januárban 6,3 millió tonna rakományt exportáltak az ukrán folyosón keresztül, ami majdnem megegyezik a háború előtti szinttel.
Észtország folytatni kívánja a védelmi vonal kiépítését az orosz határon, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy nem fogja megtámadni Lengyelországot vagy a balti államokat – szemlézte az Epravda Hanno Pevkur észt védelmi miniszter kijelentését.
Pevkur óva intett attól, hogy higgyenek Putyin megnyugtató kijelentéseinek, emlékeztetve arra, hogy a Kreml első embere néhány nappal az ukrajnai invázió előtt kategorikusan tagadta az ilyen terveket.
Nem fogjuk megváltoztatni a terveinket csak azért, mert Putyin interjút adott egy újságírónak. Hisznek Vlagyimir Putyinnak azok után, amit mondott, és ahogyan az évek során viselkedett?
– mondta.
A miniszter megjegyezte, hogy Észtország növeli a készültségét, „és ezt mindenkinek meg kell tennie”.
Egy Tucker Carlsonnak adott interjúban Putyin azt mondta, hogy nem gondolkodik Lengyelország vagy a balti államok elleni támadáson, mert azok „nem érdeklik őt”. Az Európai Bizottság megjegyezte, hogy Putyin régi hazugságokat, ferdítéseket és manipulációkat ismételgetett a Carlsonnak adott interjújában.
Rishi Sunak brit miniszterelnök teljesen nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentését, miszerint az Ukrajna elleni háború a NATO bővítésének következménye.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter megjegyezte, hogy Putyin kijelentései nem újak, de megdöbbentő, hogy egy amerikai újságíró terjeszti őket.
Ukrajna vasárnap azt állította, hogy az orosz erők Elon Musk műholdas internetszolgáltatásának, a Starlinknek a termináljait használják a megszállt területeken, és a „rendszerszintű” használat bizonyítékaként közzétette a két orosz katona közötti üzenetváltás lehallgatását − közölte a The Guardian.
A sajtóban már megjelentek olyan cikkek az előző napokban, amelyekben szó esett arról, hogy az oroszok is használhatják a műholdakat.
Most az ukrán kormányzat is felvállalta az állítást, egy bizonyítékot is közreadva. A Reuters jelentése szerint a védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága a Telegramon egy hangfelvételt tett közzé, amelyen az orosz 83. légi támadó dandár katonái beszélgetnek a terminálok kelet-ukrajnai felállításáról.
A hírszerzési igazgatóság szóvivője, Andrij Juszov azt mondta, hogy az oroszok most már „rendszeresen” használják a Starlinket. Az orosz védelmi minisztérium ugyanezzel kapcsolatban nem kívánt válaszolni a Reuters kérdéseire.
Az igazgatóság nem közölt részleteket a használat állítólagos mértékéről vagy arról, hogy hogyan szerezték be a terminálokat. Az Index az információt nem tudta független forrásból ellenőrizni.
A Starlink-rendszerek létfontosságúak voltak Ukrajna harctéri kommunikációja számára a közel két éve tartó oroszországi invázió alatt, mivel Kijevnek nagyobb és jobban felszerelt hadsereggel kellett szembenéznie.
Sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem lehet katonailag semleges Szerbia – állapította meg Alekszandar Sztojanovics, a Biztonságkutató Központ (CIB) elemzője a Szabad Magyar Szó cikkében. Állításának indoklását onnan kezdi, hogy kifejti, a katonai semlegességhez elég sok jogi kötelességnek kellene megfelelni, mint például
tilalom a katonai szövetségekbe való belépésre, a háborús feleknek nyújtott katonai segítségre, a terület használatára katonai műveletekhez, szállításra és hasonlókra.
Emellett kulcsfontosságú, hogy a nagyhatalmak elismerjék a semlegességet, amire jó példa Ausztria vagy Svájc az 1815-ös bécsi kongresszus után, ahol elismerték ezen országok katonai semlegességét. Ez pedig azt jelenti, hogy egy ország nem lehet katonailag semleges pusztán azzal, hogy azt mondja magáról, más feltételeknek is meg kell felelnie.
Ebből következően világos, hogy Szerbia semmiképp sem lehet katonailag semleges állam, mert más országok, katonai szövetségek, elsősorban pedig a nagyhatalmak, például az Egyesült Államok, Oroszország vagy Kína nem ismerik el azt
– írták az elemzésben.
Az elmúlt húsz évben Szerbia közeledett a NATO-hoz, de vásárolt fegyvereket Oroszországból vagy Kínából is, amivel egyfajta balanszra törekedett a két oldal között, de maximum csak magát mondhatja semlegesnek, és azt sem katonailag, inkább politikailag.
Az elemzés kitér még arra is, hogy amennyiben a jövőben Szerbia fegyveres konfliktusba keveredne, akkor magára maradna – már nem először a történelem során –, hacsak Oroszország vagy Kína nem védené meg a területét hatalmas pénzek és erőforrások bevetésével.
Emmanuel Macron francia elnök biztonsági okokból elhalasztotta a február 13–14-re tervezett ukrajnai útját – írja az Interfax.
Az Elysée-palota elsősorban biztonsági aggályokkal indokolja a halasztást. Ez sok kérdést vet fel mind a francia köztisztviselők és vezetők, mind az ukrán diplomaták részéről
– olvasható a Challenges című francia kiadvány honlapján. A Medef International francia–ukrán üzleti tanács szintén lemondta az ukrajnai utazását.
Mint arról beszámoltunk, február 10-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel.
A felek megvitatták a jelenlegi harctéri helyzetet és Ukrajna védelmi szükségleteit. Különösen a drónokról, a tüzérségi rendszerekről és lövedékekről, az elektronikus hadviselésről és a légvédelmi rendszerekről tárgyaltak. A felek emellett a G7-ek vilniusi nyilatkozatának keretében megvitatták a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú dokumentum előkészítését is.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország Ukrajnával vívott háborúja hozzájárul az egészségügyi szakemberek hiányához Oroszország-szerte.
Legutóbbi hírszerzési jelentésében a minisztérium hozzáteszi, hogy a háború súlyos erőforrás- és pénzügyi terhei számos polgári ágazatot negatívan befolyásolnak.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 February 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 11, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/OvlDlvNrbQ#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/EBLmMDLVNw
Japán 15,8 milliárd jen (106 millió dollár) segélyt ígér Ukrajnának egy Tokióban február 19-én tartandó konferencián − jelentette vasárnap a Kyodo News azonosítatlan forrásokra hivatkozva.
A támogatást hét területen, köztük a mezőgazdaságban és a romeltakarításban történő újjáépítésre fogják fordítani − közölte a Kyodo.
A konferencián részt vesz Fumio Kisida japán miniszterelnök és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, valamint a két ország kormányának és iparának képviselői − jelentette szombaton az NHK nemzeti műsorszolgáltató.
A japán kabinet titkársága a szokásos munkaidőn kívül nem volt elérhető a Reuters jelentése szerint.
A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma a február 2-i frissítés szerint 43 460 volt. Az elmúlt két hétben 1176 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 5216 – írja a Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.
A TÉNYLEGES SZÁM VALÓSZÍNŰLEG SOKKAL MAGASABB.
A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint 2022. május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.
Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnap közzétett rendelet szerint Olekszandr Pavljuk volt első védelmi miniszterhelyettest nevezte ki Ukrajna szárazföldi erőinek új parancsnokává − közölte a The Guardian.
Pavljuk altábornagy, aki egy évig töltötte be a minisztériumi tisztséget,
Olekszandr Szirszkij vezérezredest váltja, miután a héten kinevezték az ukrán fegyveres erők parancsnokává.
Szombaton Zelenszkij öt másik magas rangú katonai kinevezést jelentett be, kitöltve az „újraindított” csapatot, hogy megerősítse a védelmet Oroszország közel két éve tartó inváziójával szemben.
A Reuters jelentése szerint Ukrajna 2024-ben ember- és felszereléshiánnyal küzd, miután az elmúlt évben kevés harctéri nyereséget ért el. A legnagyobb támogatója, az Egyesült Államok katonai támogatásának megszakadásával is szembe kell néznie.
Oroszország eddig dokumentáltan 14 320 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 10 002 megsemmisült, 650 megsérült, 737-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2934-et pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2728 tank van. A harckocsik közül 1783 megsemmisült, emellett 149 megsérült, 253-at magára hagytak a harctéren, 542-t pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Oroszország dróntámadásokat indított Kijev és Dél-Ukrajna ellen, legalább egy civil megsebesült, megsérült egy gázvezeték, továbbá károk keletkezetek lakóépületekben, valamint Mikolajiv folyami és tengeri kikötőben – közölte vasárnap az ukrán hadsereg.
Az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson számolt be arról, hogy légvédelmi rendszerei az éjszaka folyamán 40-et megsemmisítettek a 45 Sahid támadó, pilóta nélküli repülőgépből.
„A légiriadó a fővárosban csaknem két órán át tartott” – közölte Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. Hozzátette, hogy Kijev felett az összes drónt megsemmisítették. Az előzetes információk szerint a fővárosban vagy annak közelében nem voltak sem áldozatok, sem anyagi károk.
Ukrajna déli katonai parancsnoksága a Telegramon azt közölte, hogy légvédelmi rendszerei több mint öt órán át működtek, és 26, Oroszországból indított Sahid drónt semmisítettek meg több déli régió, elsősorban a Fekete-tenger melletti Mikolajiv régió felett.
A dél-ukrajnai támadásban legalább egy civil megsérült – közölte a hadsereg. Hozzátették, hogy „az ellenség számára ismét az infrastruktúra és az agrár-ipari létesítmények parti sávja volt a prioritás”. Egy lezuhant drón törmelékei és a robbanáshullám lakóházakat és egy gázvezetéket rongált meg Mikolajivban – írta a helyi katonai parancsnokság.
A fekete-tengeri Odessza kikötőjénél a hadsereg közlése szerint négy drón zuhant le – írja az MTI.
A Fehér Ház „megdöbbentőként és meggondolatlanként” utasította vissza Donald Trump azon megjegyzéseit, miszerint nem védi meg a NATO-szövetségeseket egy esetleges orosz inváziótól − írja a The Guardian.
Szombaton Trump azt állította, hogy egy meg nem nevezett NATO-találkozón azt mondta egy másik államfőnek, hogy az Egyesült Államok az ő vezetése alatt nem fog megvédeni egyetlen olyan országot sem, amely nem teljesíti kötelezettségeit.
Az egyik nagy ország elnöke felállt és azt mondta:
Nos, uram, ha nem fizetünk, és Oroszország megtámad minket, megvéd minket?
A volt elnök úgy válaszolt: „Nem, nem fogom megvédeni önöket. Sőt, arra bátorítanám őket, hogy azt tegyenek, amit akarnak. Fizetniük kell. Ki kell fizetnetek a számláikat”.
Akár 15 ezer nepáli férfi is csatlakozhatott az orosz hadsereghez − közölte több forrás is a CNN-nel, miután az orosz kormány tavaly jövedelmező ajánlatot hirdetett külföldi harcosok számára, ha csatlakoznak az ország hadseregéhez.
A csomag legalább havi 2000 dolláros fizetést és gyorsított eljárást tartalmazott az orosz útlevél megszerzéséhez. A Henley & Partners globális állampolgársági és tartózkodási tanácsadó cég által készített index szerint Nepál útlevele a világ egyik legrosszabb a globális mobilitás szempontjából, Észak-Korea mögött, és a himalájai ország a világ legszegényebbjei közé tartozik, a Világbank adatai szerint az egy főre jutó GDP 1336 dollár volt 2022-ben.
A nepáli kormány szerint mintegy 200 nepáli állampolgár harcol az orosz hadsereg oldalán, és legalább 13 nepáli halt meg a háborús övezetben. A nepáli törvényhozók és jogvédők szerint azonban ezek a hivatalos adatok messze alulbecsülik a valós számokat.
Egy prominens ellenzéki nepáli törvényhozó és volt külügyminiszter, Bimala Rai Paudyal csütörtökön a megyei parlament felsőházában azt mondta, hogy 14–15 ezer nepáli harcol a frontvonalon, a háborús övezetből hazatérő férfiak vallomására hivatkozva, és felszólította az orosz hatóságokat, hogy közöljék a számadatokat.
Az ukrán Miniszteri Kabinet kiterjeszti az eCserha projektet – jövő héttől az Európai Unióval és Moldovával közös minden ellenőrző ponton működik majd az elektronikus buszsor – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
„A logisztika fejlesztése a határon elérhető kényelmes szolgáltatásokról is szól” – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy kormányülésen.
Smihal hangsúlyozta, hogy a jövő héttől minden fentebb említett működő ellenőrző ponton beüzemelik az autóbuszok elektronikus sorban állásának lehetőségét.
Smihal szerint így gyorsabb lesz a határátlépés.
„Az eCserha projekt elindítása óta több mint 40 ezer autóbusz és 725 ezer kamion lépte át a határt az elektronikus nyilvántartás segítségével. Ez több ezer óra megspórolt idő az emberek és az ukrán üzleti élet számára” – tette hozzá a miniszterelnök.
Minden negyedik ukrán iskolás diák külföldre szeretne költözni az iskola befejezése után – derül ki a Vox Populi ukrán közvélemény-kutató ügynökség által végzett, február 10-én közzétett kutatásból, írja a The Kyiv Independent.
Összesen 1397 14 éves és idősebb diákot, 1288 szülőt és 1141 tanárt kérdeztek meg Ukrajna különböző régióiban. A diákok közül a megkérdezettek 33–36 százaléka a frontvidékről származott.
A felmérés szerint a diákok 53 százaléka az iskola után is Ukrajnában akar maradni, 23 százalékuk viszont meg szeretné változtatni jelenlegi lakóhelyét. Míg 26 százalék kifejezte, hogy külföldre szeretne költözni, a maradék 20 százalék még nem döntötte el, hogy hol fog élni.
A külföldre költözni vágyók aránya 31 százalékra emelkedett a városi iskolások körében, míg a vidéki diákok 16 százaléka szeretne külföldre költözni.
A frontrégiókban a diákok 81 százaléka nem fizikai tantermekben, hanem online tanul. Ukrajna nyugati részén a diákok 64 százaléka tanul többnyire vagy mindig online.
A frontrégiókban a tanárok 87 százaléka mondta, hogy a teljes körű orosz invázió miatt megnőtt a munkaterhelésük,
és a biztonsági kihívásokra, valamint arra hivatkoztak, hogy több időt kell fordítaniuk a diákok pszichológiai és érzelmi támogatására.
Ukrajna-szerte a tanárok 63 százaléka mondta azt, hogy diákjaik tanulmányi teljesítménye csökkent a háború miatt.
A felmérés kimutatta, hogy míg a tanárok 83 százaléka és az iskolások szüleinek 70 százaléka optimistán tekint a jövőbe, a tizenéveseknek csak 52 százaléka gondolja így, 24 százalékuk pedig pesszimistán nyilatkozott Ukrajna jövőjét illetően.
A felmérés a lányok és fiúk közötti különbségeket is feltárta. A felmérés szerint a fiúk 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pszichológiai vagy érzelmi támogatásra van szüksége, a lányok körében viszont ez az arány 32 százalékra emelkedett.
A megkérdezett fiúk 67 százaléka mondta azt, hogy inkább vagy nagyon nyugodtnak érzi magát, ami a megkérdezett lányok 48 százalékára volt jellemző.
A kutatást az ukrán oktatási minisztérium és az Európai Unió, valamint az unió tagállamai, Németország, Lengyelország, Dánia és Szlovénia támogatták.
Karéliában megtalálták az Onyega-tóba zuhant Mi–8-as helikopter legénységének holttesteit – írja a RIA.
Ezt az orosz nyomozó bizottság közölte a Telegramon.
Elvégezték az Onyega-tó fenekéről kiemelt és a Karéliaiában lezuhant helikopter vizsgálatát. A legénység mindhárom tagjának holttestét megtalálták. Kijelöltek igazságügyi orvosi vizsgálatokat, repüléstechnikai vizsgálatokat, az áldozatok hozzátartozóinak kihallgatását
– írták.
Megjegyzik, hogy a nyomozók továbbra is vizsgálják az ügyet.
A helikoptert tapasztalt, több ezer órányi repülési idővel rendelkező legénység üzemeltette. A katasztrófavédelem képviselője elmondta, a baleset oka a repülésbiztonsági szabályok megsértése lehetett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 10-én megbeszélést tartott az ukrán fegyver- és lőszergyártásról – írja az RBC.
Külön tárgyaltak a találkozón a mobil tűzcsoportok fejlesztéséről és biztosításáról.
Egyértelműek feladatok a finanszírozásról, a szerződések felgyorsításáról. Minden, amit erre az évre tervezünk, teljesülni fog
– mondta Zelenszkij.
Mint Zelenszkij korábban elmondta, Ukrajnának olyan erőssé és hatékonnyá kell válnia, hogy Oroszország tudja, hogy minden csapásra lesz válasza, és ehhez meg kell erősíteni a hazai fegyvergyártást.
Olha Putjatina, a szombat esti harkivi támadásban elhunyt háromgyermekes édesanya a kerületi ügyészség ügyésze – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az agresszor állam támadása következtében Harkivban megölték a kerületi ügyészség ügyészét, Olha Putjatinát, a férjét és három fiukat. A legidősebb fiú, Alekszej 7 éves volt, a középső fiú, Mihail pedig majdnem 4 éves. A legkisebb, Pavlo, mindössze 10 hónapos volt. A család saját otthonában halt meg
– közölte a főügyészség. Olha Szerhijivna 35 éves volt. Az ügyészségen dolgozott 2012 júniusa óta.
A rendőrség arról számolt be, hogy DNS-vizsgálatot végeztek az áldozatok holttestének azonosítására.
A robbanások helyszínén a rendfenntartók orosz fegyverek maradványait találták meg. A rendőrség már megállapította, hogy három, Oroszországból származó Shahed drónt robbantottak fel.