A Kreml megmondóembere szerint ostoba emberek vezetik a Nyugatot

Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Videón, ahogy az ukránok megsemmisítettek egy hatalmas orosz repülőgépet
• Orosz bloggerek szerint az oroszok a saját repülőgépüket lőtték le
• Nagyon fontos kijelentést tett Ukrajnáról a NATO főtitkára, az egész háborúra hatással lehet?
• A Kreml megmondóembere szerint ostoba emberek vezetik a Nyugatot
• Navalnij özvegye szerint Putyin egy démon

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk élő hírfolyamunkat!

A lengyel rendőrség nyomozást indított, miután ismeretlen személyek megrongáltak egy ukrán szójababot szállító vagont a dorohuski vasútállomáson. Mint a Telegraf írja, ez már a harmadik ilyen eset volt ezen az állomáson.

Az RMF24 szerint egy körülbelül 80 vagonból álló ukrán vonat két nappal ezelőtt lépte át a lengyel határt, és vámkezelésre vár. A rongálás következtében körülbelül 5 tonna termény ömlött a sínekre.

Az esetet a rendőrség a vizsgálatok elvégzése után átadta az ügyészségnek.

A lengyel rendvédelmi szervek úgy vélik, nincs összefüggés az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala ellen tüntető lengyel gazdák demonstrációi és a rongálás között.

Az ukrán hatóságok a hasonló eseteket már „tervezett szabotázsnak” nevezték.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek volt főparancsnoka Ukrajna teljes körű orosz inváziójának második évfordulóján az ukránokhoz szólva Telegram-csatornáján köszönetet mondott mindenkinek, aki Ukrajnáért harcol, vagy segít közelebb jutni a győzelemhez – írja a Telegraf.

Zaluzsnij a bejegyzéshez csatolt egy fotót, melyen Szerhij Saptalával, a vezérkar volt főnökével látható.

Megalkuvás nélküli, bátor ellenállásunk folytatódik. 2022. február 24-én több százezer ukrán nem félt az orosz rakétatámadásoktól és hatalmas konvojaiktól, és önként jelentkezett Ukrajna fegyveres erőihez. Az ukrán állampolgárok bátorságának és áldozatvállalásának köszönhetően sikerült ellenállnunk. Sikerült megmentenünk magunkat és az országunkat

– írta a volt vezérkari főnök Telegramon.

Mint ismert, Zaluzsnijt Volodimir Zelenszkij elnök 2023. február 8-án váltotta le tisztségéből.

A brit Védelmi Minisztérium jelentése szerint Oroszország mintegy 130 zászlóaljnyi taktikai csoportot toborzott az ukrajnai invázió kezdetekor, ami legalább 1300 harckocsinak, 5000 gyalogsági harcjárműnek és 100 ezer embernek felel meg – írja a Sky News.

Az invázió két éve alatt az oroszok veszteségei bőven kimerítették ezeket a számokat: körülbelül 350 ezer katona halt vagy sérült meg, és 2700 harckocsi megsemmisült.

A mozgósítás, a toborzás, a gyártás és a készletek felújítása azonban lehetővé tette, hogy ezeket a veszteségeket pótolják – tette hozzá a Védelmi Minisztérium a közösségi oldalán megosztott jelentéshez.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg több orosz erő van Ukrajnában, mint a háború kezdetén, és képesek fenntartani a frontvonal elleni támadásokat – írták.

Jarábik Balázs, a bécsi Humán Tudományok Intézetének (IWM) kutatója a ma7-nek adott interjút, melyben a következő főbb kijelentéseket tette:

• Az Egyesült Államoknak már az orosz–ukrán háború kitörése előtt „elég pontos képe volt arról, hogy mire készülnek az oroszok. Az EU viszont azt feltételezte, annyi katonával, amennyi az oroszok rendelkezésére áll, nem lehet megtámadni egy akkora országot, mint Ukrajna”.
• „Az oroszok, tudván, hogy ehhez nincs elegendő emberük, csak akkor mentek bele a városharcba, ha ez elkerülhetetlen volt, mint például Mariupol esetében. A nagyobb városok közül egyedül Herszont tudták elfoglalni, bár egyértelmű, hogy itt árulás is segítette őket.”
• „Zelenszkij ismételt erodálódását az is okozza, hogy kizárólagosan teljes katonai győzelemről beszél, miközben az emberek látják, hogy az oroszok nem győzhetők le katonai eszközökkel. Várják a B tervet, azt viszont nincs.”
• „A sikertelen nyári ellenoffenzíva miatt valakinek vállalni kellett a felelősséget. Ezt az elnök Zaluzsnijjal »vállaltatta« fel.”

A teljes interjú a ma7 oldalán olvasható.

Ukrajna katonai támogatását mérlegeli a holland választások győztese, Geert Wilders radikális jobboldali politikus, aki ezt szombaton jelezte, miután szakított a fegyverszállítást ellenző korábbi álláspontjával.

Wilders, aki az új kormány élére szeretne állni, miután a nacionalista Szabadságpárt (PVV) győzött a novemberi parlamenti választásokon, hónapokig azzal érvelt, hogy Hollandiának le kellene állítania a fegyverek Ukrajnába szállítását, mert arra saját magának van szüksége – közölte az MTI.

Hollandia egyike az élenjáró országoknak az Ukrajnának nyújtott katonai segítség terén, az erre fordított összkiadás 2024 végére várhatóan meghaladja majd a 4,5 milliárd eurót (1730 milliárd forint).

Wilders ellenkezése a további katonai támogatással szemben egyike volt azon okoknak, amelyek miatt potenciális koalíciós partnerei három hónappal a választások után sem akartak kormányt alakítani a pártjával, de az X közösségi portálon most közzétett bejegyzésében szakított korábbi álláspontjával.

„A PVV támogatja Ukrajnát, és bármilyen típusú segítségről hajlandó tárgyalni” – közölte, és „törvénytelennek, barbárnak” nevezte az Ukrajna elleni háborút.

Wilders potenciális partnerei soha nem támogatták a fegyverszállítások leállítására irányuló szándékát. Pénteken megismételték ezt az álláspontot, és több, eddigi ellenzéki párt közös közleményben jelentette be, hogy folytatni kívánja az Ukrajnának nyújtott gazdasági, politikai és katonai támogatást.

Az erről a támogatásról szóló üzenetet továbbította Mark Rutte leköszönő miniszterelnök szombati videóüzenetben Ukrajnának az orosz invázió második évfordulóján.

Hollandia veletek van. Még ha sokáig tart és nehéz is

– mondta Rutte, akinek NATO-főtitkári jelöltségét a héten az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is támogatta.

Rutte ügyvezető kormánya, amely az új kabinet beiktatásáig marad hivatalban, bejelentette, hogy tíz évre szóló biztonsági megállapodást köt Ukrajnával a jövőbeni segélyezés érdekében.

Wilders a héten bírálta a megállapodást, mondván, hogy nem az ügyvezető kormányok feladata ilyen hosszú távú egyezményeket kötni.

„Ma van két éve, hogy Oroszország teljeskörűen megszállta Ukrajnát” – írta közösségi oldalán Ulf Kristersson svéd kormányfő.

Ma a Sergel téren tartottam beszédet az Ukrajnáért szervezett tüntetésen. Az üzenetem egyértelmű: Svédország kiáll Ukrajna mellett, amíg szükséges. Az ukrán népnek joga van a szabadságához és a demokráciához

– olvasható a bejegyzésben.

Ulf Kristersson pénteken Magyarországra érkezett, és többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt.

Az ukrán parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely rendelkezik a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

Közlése szerint az előterjesztést 319 képviselő támogatta – a jogszabály elfogadásához legalább 226 szavazat kellett. Zseleznyak kiemelte: ezzel a törvényhozás engedélyt adott az elnöknek arra, hogy rendeletben bocsássa el, és vegye tartalékos állományba a még szolgálatot teljesítő sorkatonákat – szemlézte a Kárpáti Igaz Szó.

Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő ismertetése szerint a törvényjavaslatban az áll, hogy azokat a sorkatonákat, akiket a hadiállapot bevezetése előtt soroztak be, és azóta lejárt a katonai szolgálatuk, de azt határidőn túl meghosszabbították, az ukrán elnök rendeletében meghatározott időkereten belül bocsássák el, és vegyék tartalékos állományba.

Olaf Scholz német kancellár beszédet mondott az ukránoknak az Ukrajna ellen indított orosz invázió második évfordulója alkalmából – írta az Unian.

„A határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni” – hangsúlyozta Scholz beszédében, majd további támogatásáról biztosította Ukrajnát.

A kancellár arról is beszélt, hogy Európában erősíteni kell az elrettentést és a védelmet. „Szövetségeseinkkel együtt olyan erősnek kell lennünk, hogy senki ne merjen megtámadni minket” – vélekedett Scholz.

„Biztonság nélkül nincs szabadság, nincs demokrácia, nincsenek emberi jogok” – jelentette ki Scholz, hozzátéve, hogy a NATO továbbra is a legjobb garanciája ennek a biztonságnak.

81. életévében Moszkvában meghalt Vjacseszlav Lebegyev, az orosz Legfelsőbb Bíróság elnöke. Erről a Legfelsőbb Bíróság sajtószolgálata tájékoztatta a TASZSZ-t.

Mély sajnálattal tudatjuk, hogy az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Vjacseszlav Mihajlovics Lebegyev 2024. február 23-án elhunyt

– áll az üzenetben. Az egészségügyi szolgálat pontosította, hogy a halál oka betegség volt.

A Legfelsőbb Bíróság megjegyezte, hogy „Lebegyev felbecsülhetetlenül sokat tett a hazai igazságszolgáltatási rendszer megerősítéséért és fejlesztéséért, a független bírói hatalom alkotmányos és törvényhozási alapjainak megteremtéséért, az igazságügyi közösség szerveinek kialakításáért”.

Lebegyev helyét ideiglenesen Petr Szerkov, a legfelsőbb bíróság elnökhelyettese veszi át.

Az orosz csapatok Donyeck irányában javították a helyzetüket a frontvonal mentén, visszaverték az ukrán fegyveres erők támadását, Ukrajna vesztesége több mint 395 katona és két harckocsi – jelentette távirati csatornáján az orosz védelmi minisztérium, amiről a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség adott hírt.

„Donyeck irányában a Déli hadseregcsoport egységei javították a helyzetet a frontvonal mentén, tűzkárokat okoztak az ukrán fegyveres erők 28. gépesített dandár és a 241. szárazföldi védelmi dandár egységeiben Krasznoje és Kurgyumivka területén, a Donyecki Népköztársaságban” – áll a minisztérium jelentésében.

Ezenkívül a minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők 42. gépesített dandárja rohamcsoportjának ellentámadását visszaverték Bogdanovkánál.

„Az ellenség vesztesége több mint 395 katona, két harckocsi, négy páncélozott harcjármű, kilenc autó, valamint egy Gvozdika önjáró tüzérségi állvány és egy D–30 tarack volt” – közölte a minisztérium.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az X-en azt írta, hogy Ukrajna győzni fog, Oroszországot pedig bíróság elé állítják – írja az Ukrinform.

Két éve annak, hogy Oroszország teljes körű, brutális agresszióval lépett fel Ukrajna ellen. Az EU az ukrán nép oldalán áll az óta a tragikus reggel óta, amely megváltoztatta Európa történelmét, de nem fogja újra erőszakkal megváltoztatni a földrajzát

– olvasható a bejegyzésben. Josep Borrell azt is leírta, hogy a dolgok a háború kitörésének napján és most is ugyanolyan világosak számára:

Ukrajna győzni fog. Az EU támogatni fogja Ukrajnát, amíg csak szükséges. Oroszországot felelősségre fogják vonni

– írta.

„Két éve háború és béke kérdésében kellett dönteni, ami egy rendkívül súlyos döntés, de a kormány a békét választotta, a baloldal pedig a háborút” – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton az orosz–ukrán háború kirobbanásának évfordulóján a Facebook-oldalán megosztott videóban.

Menczer Tamás úgy fogalmazott: „a baloldal fegyvereket szállítana a háborús konfliktusba, pedig aki fegyvereket küld, fél lábbal már a háborúban van, és egyre jobban belecsúszik”.

Sőt a helyzet súlyosabb, ne feledjük, hogy a baloldal képes lenne magyar katonákat küldeni az ukrán frontra

– fogalmazott a videóban, amelybe ellenzéki politikusok korábbi, háborúval kapcsolatos nyilatkozatait is bevágták illusztrálásként.

Menczer Tamás hozzátette, hogy Budapest főpolgármestere szerint „egyenesen háborúban állunk Oroszországgal”, és azt sem szabad elfelejteni, hogy Gyurcsány Ferenc szerint „pocsék ember az, aki nem akar meghalni Ukrajnáért”.

„A baloldal tehát háborúpárti, a kormány ezzel szemben a béke oldalán áll. A csatatéren nincs megoldás, a csatatéren csak halottak vannak. Azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – hangsúlyozta Menczer Tamás.

Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatfelvétel a Washington által Moszkva ellen felhozott vádakkal kapcsolatos kérdésben, amelyek a műholdak elleni nukleáris fegyverek űrbe történő állítólagos telepítésének tervével kapcsolatosak, eredménytelennek bizonyult – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek.

Ebben a témában nincs és nem is lehet előrelépés. Az ok világos – az ellenünk felhozott amerikai vádak abszurditása, miszerint állítólag szándékunkban áll néhány, nukleáris komponenssel rendelkező, fegyveres tulajdonságokkal rendelkező rendszert telepíteni az űrbe. Mint azt az utóbbi időben többször is hangsúlyoztuk, és ahogyan az elnök is kijelentette, nincsenek ilyen szándékaink. Az amerikaiak egyetlen célja, hogy ilyen vádakkal démonizálják Oroszországot. Ezért a kapcsolatfelvétel ebben a kérdésben teljesen terméketlen

– mondta.

A miniszterhelyettes ugyanakkor arra panaszkodott, hogy az amerikaiak „folyamatosan kiszivárogtatnak olyan kérdéseket, amelyekről Oroszország és az Egyesült Államok megállapodnak a titoktartásban”.

Vagyis először is ragaszkodnak ahhoz, hogy semmilyen információt ne hozzanak nyilvánosságra ebben az ügyben. És szó szerint miután megvitatták velünk ezt a témát, ők maguk adnak ki mindent

– mondta Rjabkov.

Egy tisztázó kérdésre válaszolva, hogy valóban megtörtént-e a beszélgetés Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó között, valamint a két ország hírszerzési főnökei, Szergej Nariskin és William Burns közötti telefonbeszélgetés az űrbeli fegyverek témájában, a diplomata csak azt ismételte meg, hogy Moszkva nem fogadja el Washington kiszivárogtatását olyan témákban, amelyeket ők maguk kérnek bizalmasan kezelni, és elítélte az USA ilyen megközelítését.

Az oroszországi NLMK acélipari vállalat elleni dróncsapást két ukrán különleges szolgálat szervezte: az SBU és a GUR – írja az Unian ukrán hírügynökség egy forrás alapján.

Ez Oroszország egyik legnagyobb kohászati üzeme. Oroszország hadiipari komplexumának dolgozik, és nagyszámú állami megrendelést teljesít. A vállalkozásból származó nyersanyagokat orosz rakéták, tüzérségi eszközök, drónok és hasonlók gyártásához használják. Ezért ez egy legitim célpont Ukrajna számára

– mondta a forrás.

Az ukrán biztonsági szolgálatok szerint az SBU és a GUR drónjai az elsődleges hűtésre tervezett létesítményeket találták el. E létesítmények eltalálása a források szerint a vállalat teljes termelési folyamatának hosszú időre történő leállásához vezet.

A teljes körű invázió kezdete óta eltelt két év alatt Oroszország 567 bűncselekményt követett el újságírók és a média munkatársai ellen Ukrajnában – derül ki a Tömeginformációs Intézet (IMI) közleményéből, amelyet az Interfax ismertetett.

„Az újságírók és a médiamunkások ellen ukrán területen elkövetett fő orosz bűncselekmények közé tartoznak a

• gyilkosságok és emberrablások;
• az újságírók lövöldözése és megsebesítése;
• a médiumok megrongálása a lövések következtében;
• a kiberbűnözés;
• az ukrán műsorszolgáltatás leállítása;
• az orosz propaganda elindítására tett kísérletek;
• az internet-hozzáférés és a mobilkommunikáció blokkolása Ukrajna megszállt területein”

– áll a szombaton közzétett jelentésben.

Emellett az ukrán sajtóorgánumok továbbra is bezártak az Oroszország teljes körű agressziója miatt kialakult pénzügyi és személyzeti válság miatt.

Az invázió kezdete óta eltelt két év alatt Oroszország 70 médiaszakembert ölt meg Ukrajnában.

Közülük 10-et újságírói tevékenységük végzése közben öltek meg, 47-et harcosként, 13-at pedig orosz lövések vagy kínzások következtében. Az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta eltelt 10 évben, 2014 és 2024 között 77 ukrán és külföldi médiaszakembert öltek meg, közülük 13-at újságírói tevékenységük végzése közben.

2022 februárja óta az IMI 42 újságíró elleni támadást regisztrált az orosz hadsereg részéről. Az ukrán és a külföldi média újságírói voltak a célpontok. Különösen 2023-ban

Legalább 30 újságíró sérült meg szakmai tevékenysége végzése közben. Az orosz ágyúzás következtében az újságírók zúzódásokat, töréseket, végtagsérüléseket és repeszsérüléseket szenvedtek. Közülük 14-en a teljes körű invázió második évében sérültek meg.

A magyar kormány az orosz–ukrán háború kezdetétől a békéért és a tűzszünetért emeli fel szavát – mondta a kormányszóvivő szombaton a Facebook-oldalán megosztott videójában.

Szentkirályi Alexandra emlékeztetett, hogy két éve kezdődött a háború, amikor a szomszédos és magyar kisebbség lakta Ukrajnát megtámadták az oroszok.

„Két év, több százezer kioltott élet, menekülők és szétszakított családok milliói, családok ezreinek szenvedése, pusztulása, gyermekeikkel menekülő anyák, kiszolgáltatott idősek és betegek, a frontra induló férfiak és fiatal fiúk szívszorító képeit láthatjuk mindennap” – sorolta a kormányszóvivő filmbejátszásokkal illusztrált videójában.

Hozzátette, hogy minden egyes nappal egyre több a halott, a sebesült, az áldozat mindkét oldalon, és egyre nagyobb a pusztítás, valamint a fájdalom. Szólt arról is, hogy Magyarország az első perctől megnyitotta a kapukat a háború elől menekülők előtt, és az egész ország egy emberként mozdult meg, hogy segítsen – adományokkal, munkával – a menekülőkön.

Most is kiderült, hogy mi, magyarok mindig összefogunk, és Magyarország segít, ha baj van

– fogalmazott Szentkirályi Alexandra.

A szóvivő szerint ma is több mint ötezer, a háború elől ide menekült ukrán gyermek oktatásáról gondoskodik a kormány. „A magyar kormány a kezdettől a békéért és a tűzszünetért emeli fel a szavát, és azért, hogy ne elhúzzuk, hanem zárjuk le a háborút. Mi hangos békepártiak vagyunk, mert ez a háború csak szenvedést és halált hoz” – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.

„Kívánom, a magyar emberek elsöprő többségével együtt, hogy álljon helyre a béke, és legyenek olyan vezetői Európának is, akik a béke megteremtésében segítenek” – zárta szavait a kormányszóvivő.

A bukaresti vezetők és állami intézmények Románia feltétel nélküli, további támogatásáról biztosították Ukrajnát a háború kitörésének második évfordulóján – számolt be az MTI.

Klaus Ioahnnis államfő már pénteken megemlékezett az évfordulóról, amikor üzenetben méltatta a bukaresti Északi Pályaudvaron működő, az ukrajnai menekülteket segítő és eligazító központ önkénteseinek tevékenységét. A román elnök közösségi oldalán is bejegyzést tett közzé, amelyben úgy fogalmazott:

Két éve, hogy összefogtunk az agresszor ellen, a demokrácia, a jogállamiság, a szabadságunk és biztonságunk védelmében.

Klaus Iohannis szerint „Ukrajnának az Európai Unióban van a jövője”, Románia pedig – megbízható fekete-tengeri szomszédjaként – mindaddig folytatni fogja Ukrajna átfogó és feltétel nélküli támogatását, amíg erre szükség lesz.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton közösségi oldalán biztosította Ukrajnát országa töretlen szolidaritásáról.

„Egységesen és szolidárisan lépünk fel Ukrajna győzelméig és egy igazságos béke megteremtéséig. Kormányzati csapatommal együtt azon dolgozunk, hogy erősítsük kétoldalú kapcsolatunkat Ukrajnával” – írta közösségi oldalán a román kormányfő.

Luminita Odobescu külügyminiszer évfordulós üzenetében úgy értékelte: ezzel a súlyos és tartós következményekkel járó, kiprovokálatlan, indokolatlan és törvénytelen háborúval Oroszország bebizonyította, hogy továbbra is a legnagyobb biztonsági fenyegetés marad az európai és euroatlanti közösség számára. A román diplomácia vezetője szerint Románia továbbra is minden eszközével kész segíteni Ukrajnát, Moldovát és minden sérülékeny partnerét az orosz agresszióval és hibrid hadviseléssel szemben.

Szombat este ukrán nemzeti színekkel világítják meg a kormány és a parlament bukaresti épületét. A törvényhozás főbejáratánál kitűzték az ukrán lobogót is, hétfőn pedig a képviselőház plenáris ülésén emlékeznek meg a háború áldozatairól – közölte a bukaresti kormány, illetve a parlament sajtóirodája.

Csak emberi szenvedést hozott a két éve kirobbant orosz–ukrán háború – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közösségi oldalán szombaton megosztott videónyilatkozatában.

Dömötör Csaba a videóban azt mondta: „két éve robbant ki az orosz–ukrán háború, két év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és még nem látni, hogy hol a vége a konfliktusnak”.

Azt viszont látjuk, hogy a következmények drámaiak: százezrek vesztették el az életüket, milliók hagyták el az otthonukat, így ez a háború csak emberi szenvedést hozott

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a gazdasági következmények is súlyosak, és nemcsak a háborús felek számára.

Az államtitkár rámutatott, Európát úgy „rángatták bele” egy „félrekalkulált” szankciós politikába, hogy az nem a háború végét hozta el, hanem újabb nehézségeket eredményezett: magasabb energiaárakat és elszabaduló inflációt, miközben az orosz gazdaság nem rogyott térdre.

A növekvő gazdasági terhek Magyarországra is nagy erővel nehezednek, folyamatos a nyomás rajtunk, hogy további pénzügyi támogatásokkal finanszírozzuk a háborút, olyan milliárdokkal, amelyeket másra is fordíthatnánk

– mondta Dömötör Csaba.

Ráadásul az elmúlt két év azt is megmutatta, hogy a konfliktusnak aligha lesz megoldása a harctéren – tette hozzá.

„Ezek a körülmények és a történelmi tapasztalataink is épp elég okot adnak arra, hogy még hangosabban tegyük egyértelművé, mi a béketárgyalások, a béke pártján állunk” – fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Az orosz erők fokozzák Zaporizzsja régió bombázását, eddig két embert sebesítettek meg – közölte Ivan Fedorov, Zaporizzsja régió kormányzója.

Hozzátette, az oroszok eltaláltak egy házat Tavriiszke faluban, amelyben egy 26 éves férfi és egy 28 éves nő élt. A házaspárt most kórházban kezelik.

Az Ukrajinszka Pravda szerint az orosz erők 24 óra alatt összesen 614 csapást mértek a térség 11 településére.

Sajtóértesülések szerint egy orosz Szu-34-es repülőgép zuhant le a Herszon régióban, Genicseszk járásban.

Az Ukrajinszka Pravda szerint egyelőre annyit lehet tudni, hogy legalább négy tűzoltóautó és mentőautó ment ki a baleset helyszínére.

Ha azt akarjuk megtudni, hogy milyen mértékben vetették vissza a gazdasági teljesítményt a háború és a szankciók, akkor a háború előtti várakozásokból érdemes kiindulni.

Az Európai Bizottság 2022 telén megfogalmazott előrejelzését 2022. február 10-én publikálta, vagyis mindösszesen két héttel a háború kitörését megelőzően. Ebben Magyarország vonatkozásában 2022-re 5 százalékos növekedést jeleztek előre, amely 4,6 százalék lett ténylegesen. A legkomolyabb hatást azonban a tavalyi GDP-adatban érezhettük:

A magyar gazdaság teljesítménye a háború előtt várttól reálértelemben 4,2 százalékkal maradt el

– világított rá Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.

2023-ban ugyanis 3,2 százalékos növekedést várt a Bizottság a magyar gazdaságban, azonban a háború olyannyira átírta a számításokat, hogy ebből 0,8 százalékos zsugorodás lett. És akkor még nem beszéltünk az energiaárak száguldása miatt felszökő inflációról, amivel tavaly uniós rekordot döntöttünk.

Magyarországon a fogyasztói árak 23,5 százalékkal voltak átlagosan magasabbak 2023-ban, mint azt a Bizottság előrejelezte 2022 elején

– világított rá Molnár, hogyan szaggatta meg a hazai gazdaságot, és így a magyarok jólétét a háború. „A háború és a szankciók elsősorban az energiapiacon keresztül gyakoroltak hatást Magyarország és az EU gazdaságára” – jelezte a közgazdász.

Az orosz–ukrán háború gazdasági hatásairól ide kattintva olvashat bővebben.

Irán pénteken tagadta, hogy ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak, miután az Egyesült Államok kemény nemzetközi választ helyezett kilátásba, válaszul egy ilyen lépésre – számolt be az MTI.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora csütörtökön számolt be arról, hogy Irán jelentős mennyiségű drónt, irányított bombát és tüzérségi lőszert szállít Oroszországnak. Ugyanakkor – mint mondta – Washingtonnak még meg kell állapítania, hogy Teherán ballisztikus rakétákat is átadott-e.

„Dacára annak, hogy nincsenek jogi korlátozások a ballisztikus rakéták eladására, Irán erkölcsi kötelességének érzi, hogy tartózkodjon a fegyverügyletektől az orosz–ukrán konfliktus idején, mert nem akar olajat önteni a tűzre” – közölte az Iszlám Köztársaság ENSZ-képviselete az X-en.

„Ez azon alapul, hogy Irán elkötelezett a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya mellett” – tette hozzá.

Az ausztrál kormány további pénzügyi korlátozásokat vezetett be, és 55 orosz állampolgár és 37 szervezet beutazásának tilalmát rendelte el. Ezt Penny Wong külügyminiszter jelentette be – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A közlemény szerint a szankciókat az váltotta ki, hogy Canberra Moszkvának tulajdonította „az orosz ellenőrzés alatt álló régiókból származó ukrán gyermekek deportálását”.

A miniszter szerint a szankciók „a Nemzetközi Büntetőbíróság azon döntését követik, hogy elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova, az orosz elnöki gyermekjogi biztos ellen”.

Az új korlátozások hatálya alá tartozó állampolgárok és vállalkozások teljes listáját egyelőre nem közölték. Mint Wong megjegyzi, a listán szerepelnek 

az orosz védelmi, energia- és bányászati ágazatban működő vállalatok, számos médiavállalat és a fehéroroszországi, iráni és észak-koreai orosz beszerzési hálózatokhoz kapcsolódó szervezetek.

Az ausztrál kormány 2014 márciusa óta 28 alkalommal jelentett be oroszellenes korlátozásokat. Canberra szankciós listáján több mint 1,1 ezer állampolgár és több mint 300 orosz és fehérorosz vállalkozás szerepel.

Az ausztrál hatóságok teljesen leállították a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal, befagyasztották a feketelistán szereplő személyek vagyonát, és megtiltották a nemzeti szervezeteknek, hogy a szankciókkal sújtott vállalatokkal üzletet kössenek.

A korlátozások megtiltják a fegyverexportot, és teljesen elvágták az orosz bankok hozzáférését az ausztrál tőkepiacokhoz. Ezenkívül teljes tilalom van érvényben az oroszországi olaj-, gáz- és ásványkincsek feltárására és kitermelésére szánt áruk és szolgáltatások exportjára.

Magyarország területére 2024. február 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 4889 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5786 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.