Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón nem mert válaszolni arra a kérdésre, hogy felvenné-e a telefont, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hívná.
„Nincs telefonja. Távíróval pedig 1917 óta nem volt dolgom” – viccelődött az ukrán elnök. Komolyra fordítva a szót Zelenszkij azt mondta, inkább ne hívja fel Putyin, mert az orosz elnök úgysem akar véget vetni a konfliktusnak.
Moszkva korábban többször is jelezte, hogy készen áll a tárgyalásokra, melyektől Kijev elhatárolódott, és törvényileg tiltotta az oroszokkal való ilyenfajta érintkezést. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, hogy ha Ukrajna tárgyalni akar, akkor nincs szükség különféle színházi gesztusokra, hanem egyszerűen törölje az Orosz Föderációval folytatott tárgyalásokat tiltó rendeletet – emlékeztetett az mk.ru.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk élő hírfolyamunkat!
Rakétákkal támadták az orosz fegyveres erők Dnyiprót – jelentette a helyi média az ukrán fegyveres erők légierejére hivatkozva.
A tájékoztatás szerint helyi idő szerint 21:17-kor Pavlohrad irányából jelentettek egy rakétát, majd 21:20-kor egy újabbról érkezett jelentés. Később a helyi lakosság robbanások zajáról számolt be Dnyipro külvárosában.
Az ukrán légierő szerint H–59-es rakétákkal és Sahid drónokkal vették célba a várost.
A légvédelmi rendszerek megsemmisítettek két ukrán irányított rakétát a Fekete-tenger felett – közölte az orosz védelmi minisztérium.
„Moszkvai idő szerint körülbelül 19:00 órakor meghiúsult a kijevi rezsim azon kísérlete, hogy terrortámadást hajtson végre két irányított légi járművel Oroszország területén lévő célpontok ellen” – idézi a minisztérium közleményét a RIA Novosztyi.
A szolgálatban lévő légvédelmi rendszerek elpusztították a Fekete-tenger feletti légi célokat.
Vasárnap korábban Szevasztopol kormányzója, Mihail Razvozsajev légiriadót jelentett be a városban, amely egy órán át tartott.
Az orosz hadsereg betört Rabotyino faluba, felőrölve az ukrán fegyveres erők ellenállását – jelentette be Jevgenyij Balickij, a zaporizzsjai régió kormányzója a RIA Novosztyinak.
„Az orosz hadsereg továbbra is szisztematikusan és kitartóan halad előre” – mondta a megszállt terület kormányzója.
A tisztviselő szerint egészen mostanáig ez a település volt a kijevi hatóságok sikertelen nyári ellentámadásának fő szimbóluma. Mint fogalmazott, ezért a földterületért az ukrán csapatok „több ezer emberi életben fizettek mérhetetlen árat”, és hatalmas mennyiségű felszerelést vesztettek el.
Mint kiderült, mindhiába! A helyzet a fronton radikálisan megváltozott
– hangsúlyozta Balickij.
A kormányzó azt is kiemelte, hogy az orosz drónoknak „nincs párja a csatatéren”.
Vasárnap este az ukrán légierő rakétatámadásról számolt be Oroszország irányából.
Nem sokkal helyi idő szerint 19 óra előtt rakétatámadást jelentett Kropivnyickij ellen, később rakétafenyegetést jelentettek be az Odesszai területről is – jelentette be a Szuszpilne, Ukrajna nemzeti közszolgálati műsorszolgáltatója február 25-én az Ukrajinszka Pravda szerint.
Az ukrán hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov az egyik ukrán tévécsatornának cáfolta, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak. Megerősítette viszont azt, hogy valóban vetett be Oroszország Ukrajnában több, Észak-Koreából származó rakétát, azonban szavai szerint ilyen rakétákat tömegével nem használnak.
Budanov a Telegramon újabb támadásokat jelentett be orosz katonai célpontok ellen az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten. „Új meglepetések várnak az ellenségre, és nem ajánlanám a civil lakosságnak az úgynevezett Krími híd használatát” – írta bejegyzésében.
Azt is közölte, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista és politikus természetes halállal halt meg, az ukrán hírszerzés információi szerint trombózis miatt vesztette életét. Részletekről az alábbi cikkben írtunk.
Volodimir Zelenszkij elnök elárulta, hogy jelenleg ki határozza meg, hogy Ukrajna meghívást kap-e a NATO-ba – közölte az Unian.
Úgy tudom, hogy minden partner támogatja Ukrajnát abban, hogy a jövőben Ukrajna a NATO tagja legyen. Nem akarok most a szavakkal játszani, de ma ez a döntés az Egyesült Államokon és Németországon múlik
– mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy nem lát kockázatot abban, hogy meghívják Ukrajnát a NATO-ba.
Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár szerint Ukrajna NATO-ba való meghívása hozzájárulhat a béke biztosításához. Hangsúlyozta, hogy a szövetségeseknek mindent meg kell adniuk Ukrajnának, amire szüksége van ahhoz, hogy a harctéren legyőzze Oroszországot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón nem mert válaszolni arra a kérdésre, hogy felvenné-e a telefont, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hívná.
„Nincs telefonja. Távíróval pedig 1917 óta nem volt dolgom” – viccelődött az ukrán elnök. Komolyra fordítva a szót Zelenszkij azt mondta, inkább ne hívja fel Putyin, mert az orosz elnök úgysem akar véget vetni a konfliktusnak.
Moszkva korábban többször is jelezte, hogy készen áll a tárgyalásokra, melyektől Kijev elhatárolódott, és törvényileg tiltotta az oroszokkal való ilyenfajta érintkezést. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, hogy ha Ukrajna tárgyalni akar, akkor nincs szükség különféle színházi gesztusokra, hanem egyszerűen törölje az Orosz Föderációval folytatott tárgyalásokat tiltó rendeletet – emlékeztetett az mk.ru.
Oroszországnak hat A–50-es repülőgépe maradt, és ha még egyet elveszít, nem lesz képes éjjel-nappal szolgálatban lenni – közölte Kirilo Budanov altábornagy, az ukrán katonai hírszerző szolgálat vezetője.
Alig pár napja az ukrán védelmi erők lelőttek két orosz A–50-es nagy hatótávolságú radarfelderítő repülőgépet és egy szovjet S–200-ast a légvédelmi rendszerből.
Az ukrán védelmi hírszerzés tájékoztatása szerint az A–50-es lelövése után további öt orosz repülőgépet vontak ki a harci műveletekből.
Az orosz A–50-es február 23-i lelövésében a 10 fős személyzet, köztük 5 őrnagy vesztette életét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először hozta nyilvánosságra az ukrán védelmi erők veszteségeit. Mint a vasárnapi sajtótájékoztatón állította, 2022. február 24. óta 31 ezer ukrán katona halt meg a háborúban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán elnök megemlítette, hogy egyes értesülések 300 ezer halottról beszéltek, majd az oroszok 100 ezerről.
Ez mind hazugság, ostobaság. 31 ezer ukrán katona halt meg ebben a háborúban
– jelentette ki Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy minden más adat, amit az „oroszbarát erők” említenek, hazugság. Az államfő az oroszok veszteségéről is beszélt, ami elmondása szerint 180 ezer katona – ez csaknem ötször annyi, mint az ukránoké.
A sebesült ukrán katonák számáról Zelenszkij szándékosan nem számolt be, mondván:
Oroszország megtudná, hányan hagyták el a csatateret. Egyszerűen nem fogom elmondani
– tette hozzá.
Az ukrajnai háború Európának nemcsak a területét pusztítja, hanem globális félelem- és gyűlölethullámot is teremtett – mondta Ferenc pápa az ukrajnai háború második évfordulójára emlékezve vasárnap.
A pápa kijelentette, fájdalmas az emlékezés a 2022. február 24-én kezdődött háború évfordulóján. Hangsúlyozta, hogy a konfliktus mostanáig számtalan ártatlan áldozatot követelt, sebesültet, pusztítást, gyötrelmet, könnyeket okozott. Megjegyezte, hogy a háború „borzalmasan hosszú ideje tart, és még nem látni a végét” – idézi az MTI.
A katolikus egyházfő a szokás szerint a Szent Péter téren mondott beszéde végén emlékezett meg az évfordulóról, a Vatikán adatai szerinthúszezer hallgató előtt.Boris Johnson volt brit miniszterelnök az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában elmondta, hogy szerinte nem kell Donald Trump Fehér Házba való visszatérésétől tartani.
Nem vagyok annyira pesszimista Trumppal kapcsolatban. Nem hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok bármely elnöke megengedhetné, hogy Putyin győzzön Ukrajnában. Egyszerűen nem látom ennek az eshetőségét
– mondta Johnson.
A volt brit kormányfő emlékeztett rá, hogy Trump volt az első amerikai elnök, aki komoly fegyvereket adott Ukrajnának annak idején a Kijevért folytatott harcokban.
Johnson arra is emlékeztetett, hogy Trump hajtotta végre az orosz diplomaták legnagyobb kiutasítását.
Az Egyesült Államok érdeke Ukrajna támogatása, a demokrácia támogatása és az agresszió megelőzése. Ennek számos nyilvánvaló oka van. És biztos vagyok benne, Donald Trumpnak nem az az érdeke, hogy mindenki azt gondolja, hogy Putyin legyőzte
– mondta Johnson.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szerint Oroszország és Belarusz két államként erősebb, mint ha egy lenne – írja az mk.ru.
Lukasenka úgy magyarázta a két ország egyelülésének lehetetlenségét, hogy
országában senki sem támogatná az Oroszországgal való egyesülést.
Az elnök szerint a független országok képesek „egy olyan egyedülálló uniót létrehozni, amely erősebb lesz, mint egy egységes”.
Bárki is jön utánam, az egyesülésről szóló álláspontot nem fogják támogatni
– mondta Lukasenka.
A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek.
Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot, ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket
– áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.
A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét.
A londoni miniszterelnöki hivatal által is ismertetett kommüniké megfogalmazása szerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.
A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat.
A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket” szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban”.
Vasárnap megjelent cikkében a brit kormányfő ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy
„nagyobb bátorságot kell tanúsítani” a zárolt orosz vagyonok kisajátításának ügyében.
Rishi Sunak szerint bátrabbnak kell lenni a hadiipari termelés felfuttatásában is. A G7-országok együttes hazai összterméke (GDP) huszonötször, összesített védelmi költségvetése tizenötször nagyobb Oroszországénál, és „ideje, hogy ennek az erőnek gyakorlati jelentőséget adjunk” – hangsúlyozza írásában a brit miniszterelnök.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz Központi Katonai Körzet parancsnokhelyettesével találkozott Avgyijivka közelében. Sojgu megvizsgálta azokat a fegyvereket és felszereléseket, amelyeket az oroszok foglaltak le az ukránoktól a harcok közben – írja az Index.hr.
A közösségi médiában közzétettek egy felvételt Sojguról, mely szerint az orosz minisztert különösen érdekelte a horvát RBG–6 gránátvető.
Horvátország ezeket a 400 méteres hatótávolságú gránátvetőket az Ukrajnának nyújtott katonai segély részeként küldte. A hordozórakéta 40 milliméteres gránátokat használ többféle változatban, különböző célokra.
A németek közel fele ellenzi a nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállítását Ukrajnának. A Bild am Sonntag nevű újság által közzétett felmérés szerint a válaszadók 49 százaléka ellenezte, és csak 35 százalékuk támogatta a katonai segítségnyújtás ezen formáját – írja a Strana.
A döntést ellenző németek többsége attól tart, hogy az ukrajnai háború átterjedhet a NATO-országokra is. A válaszadók 61 százaléka fél ettől.
Arra a kérdésre, hogy sikeres volt-e az ukrán menekültek integrációja Németországban, a németek 51 százaléka nemmel válaszolt, és 28 százalék mondta azt, hogy sikeres volt.
Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes és infrastrukturális miniszter elmondta, hogy Ukrajna dolgozik a légtér megnyitásán, de arról konkrét időpontot nem mondott, hogy ez mikor fog megtörténni.
Konzultálunk az amerikai és európai szabályozókkal a légtérnyitás biztonságáról. Összetett folyamat, de az első hivatalos lépéseket Ukrajna most teszi meg. Ezekben a hetekben nyújtjuk be a hivatalos kérelmeket, és kockázatértékeléseket végzünk
– mondta az infrastrukturális miniszter.
Korábban a légügyi hatóságok azt mondták, hogy Ukrajna légterét valószínűleg nem nyitják meg a háború aktív szakaszának vége előtt – írta a Strana.
Az EU március végéig akár 170 ezer tüzérségi lövedéket szállíthat Kijevnek – jelentette be Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X közösségi oldalán, a Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével folytatott beszélgetését követően.
Az abszolút prioritás most a tüzérségi lövedékek. Március végéig az EU közel 170 ezer lövedéket tervez Ukrajnának szállítani, és azon dolgozik, hogy tovább növelje a szállítmányok mennyiségét
– hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök bejelentette, hogy 2025-ben is elindul az elnökválasztáson – írta meg az Interfax.
„Mondja meg nekik, hogy indulok!” – válaszolta újságíróknak egy szavazóhelyiségben, miután a helyi hatóságok és a parlament alsóházának megválasztása után szavazott.
Az elnök szavait az államfő sajtószolgálatához közel álló Pula Pervogo távirati csatorna idézi.
Higgyék el, ez nagyon fontos: egyetlen ember, egy felelős elnök sem hagyja magára a népét, amely követte őt a csatába
– idézi Lukasenkót a BelTA belorusz állami ügynökség.
Mint az államfő hozzátette: „ne aggódjanak, azt tesszük, ami Belarusznak jó”.
Az előző elnökválasztást 2020-ban tartották. A választások után az országban több hónapon át tömeges tüntetések voltak az eredmények ellen. Az ellenzék nem ismerte el a hatóságok által kihirdetett választási eredményeket, azokat manipuláltnak nevezte.
Aljakszandr Lukasenka 30 éve, 1994 óta vezeti Belaruszt.
A Kárpáti Igaz Szó írta meg, hogy az ukrán parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt a törvényjavaslatot, hogy a katonai szolgálatuk befejezte után tartalékos állományba helyezzék a sorkatonákat. Ezt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő írta meg Telegram-csatornáján.
A jogszabály elfogadáshoz 226 szavazat kellett volna, de a 450 fős parlamentből 319-en szavaztak igennel a javaslatra.
Zseleznyak kiemelte: „Ezzel a törvényhozás engedélyt adott az elnöknek arra, hogy rendeletben bocsássa el és vegye tartalékos állományba a még szolgálatot teljesítő sorkatonákat” – tette hozzá Zseleznyak.
Volodimir Zelenszkij elnök egy nappal korábban nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről. Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő szerint a törvényjavaslatban az áll, hogy
azokat a sorkatonákat, akiket a hadiállapot bevezetése előtt soroztak be, és azóta lejárt a katonai szolgálatuk, de azt határidőn túl meghosszabbították, az ukrán elnök rendeletében meghatározott időkereten belül bocsássák el, és vegyék tartalékos állományba.
Legutóbb a hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról szóló törvényt 2022 októberében módosították: a jogszabályban megtiltották a sorkatonai szolgálatra való behívást hadiállapot idején. Sorkatonai szolgálatban maradtak viszont a 2021-ben besorozott katonák a hadiállapot kihirdetése után is.
Moszkva lengyelországi nagykövetének otthona előtt (a Varsóhoz közeli Konstancin-Jeziorna városában) szombaton egy halom trágyát dobtak ki lengyel tüntetők az ukrajnai teljes körű invázió második évfordulóján.
Egy véres orosz zászlót tettek a trágyakupacra, rajta a „Z” betűvel, és egy táblát ragasztottak rá, amin az állt:
Oroszország = szar! Nem akarunk titeket az EU-ban! Takarodjatok!
– írta meg a Reuters.
Hajnalban a tüntetők szirénák, lövések és robbanások hangját játszották le a város egyik épületénél, ahol orosz diplomaták laknak. „Egyértelmű jelzést akartunk adni a lengyel hatóságoknak és az Európai Uniónak. Legfőbb ideje kiutasítani az orosz diplomatákat az országunkból” – mondta Dominik, az egyik tüntető, akit idéznek.
Több százan gyűltek össze a varsói orosz nagykövetség előtt is. Lengyelország határozottan támogatta Ukrajna harcát az orosz invázió visszaveréséért, és ez az álláspont annak ellenére is megmaradt, hogy a közelmúltban viták alakultak ki Kijevvel a mezőgazdasági import és a kamionosokra vonatkozó szabályok miatt.
Az orosz nagykövetség előtt tüntetők ukrán és lengyel zászlókat lengettek, valamint transzparenseket lobogtattak, amelyeken többek között az „oroszok a pokolban égnek” felirat szerepelt.
Azt akarom, hogy minden külföldön tartózkodó ember menjen el az Orosz Föderáció nagykövetségeihez, és emlékeztesse az egész világot, hogy Ukrajnában még mindig háború van
– mondta Marina Szitnyicsenko, egy 41 éves pénzügyi menedzser, aki 2022 márciusában, az invázió után érkezett Lengyelországba.
Ukrajna a tavalyi év során megháromszorozta fegyvergyártását, és jelenleg 500 vállalat dolgozik az ország védelmi szektorában – közölte Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágainak minisztere egy vasárnapi televíziós közvetítés során.
A miniszter azt is elmondta, hogy ez a szám 100 állami és 400 magánvállalatot foglal magában, majd hozzátette, hogy Ukrajna az idén „a lőszergyártás jelentős mértékű növelését” is tervezi.
Felszólalt a rendezvényen Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter is, aki szerint egyetlen fegyver sem lépte át Ukrajna határát az Európai Unió irányába a háború két évvel ezelőtti kezdete óta. Eközben Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a tévében közvetített konferencián arról beszélt, hogy „az ígért nyugati fegyverek fele késve érkezik az országba”.
Az ország digitális fejlesztési minisztere, Mihajlo Fedorov szerint a harctéren az orosz erők ellen használt drónok 90 százalékát Ukrajnában gyártották.
Mindeközben Litvániában bejelentették, hogy állampolgárok, vállalatok és szervezetek mintegy 8,3 millió eurót (mintegy 3,2 milliárd forint) gyűjtöttek össze egy négyhetes adománygyűjtő kampány során, hogy védőfelszereléseket vásároljanak ukrán katonáknak.
A pénzből 1115 olyan személyes védelmi készletet vásárolnak, amelyben éjjellátó berendezés, lézerirányzék és drónellenes védekezőrendszer is található. A gyűjtést a litván közrádió és helyi hírességek kezdeményezték.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint 425 ukrán katona halt meg Avgyijivkánál egy orosz támadás követeztében – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Avgyijivka irányában egységeink folytatták az előnyösebb helyszínek és pozíciók elfoglalását, majd kárt okoztak az ukrán hadsereg 24. és 53. gépesített dandárjának erőiben és felszerelésében. Az ellenség 425 embert veszített el, erőink pedig megsemmisítettek három harckocsit, 10 páncélozott harcjárművet és 24 gépjárművet” – áll a minisztérium közleményében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét legfejlettebb országot tömörítő G7-országcsoportbeli szövetségeseit szólította fel szombaton, az orosz–ukrán háború kezdetének második évfordulóján, hogy „időben” küldjék a katonai segítséget.
„Nagyon jól tudják, mire van szükségünk, hogy megvédjük az egünket, hogy megerősítsük a szárazföldi hadsereget, hogy támogassuk és folytassuk tengeri sikereinket, és tökéletesen tudják, hogy minderre időben van szükségünk, és számítunk önökre” – jelentette ki az ukrán elnök a G7-csoport Kijevben tartott virtuális tanácskozásán.
Az immár két éve tartó háborúban az ukrán hadseregnek nincs elegendő katonai létszáma, lőszere, és több légvédelmi rendszerre van szüksége, hogy megállítsa a támadó orosz hadsereget.
A G7 vezetői közös közleményben biztosították Ukrajnát, hogy számíthat a támogatásukra, ameddig szükség van rá. A vezetők, akik Kijev létfontosságú katonai és pénzügyi támogatói, ígéretet tettek arra is, hogy a jövőben is szankciókkal akadályozzák Moszkva bevételi forrásait.
A „We are Ukraine” Telegram-csatornája számolt be arról, hogy robbanások voltak a kijevi régióban vasárnap. Hozzáteszik, hogy a légvédelem a Kamenszkoje víztározó területén lépett működésbe – írta meg a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az ukrán Digitális Átalakulás Minisztériumának online térképe szerint a riasztást Kijev régióban moszkvai idő szerint 08:11-kor jelentették be, és 19 percig tartott. Ezt megelőzően 06:06-kor indították el a szirénákat.
Szombat este az ukrán média robbanásokról számolt be a Kijev által ellenőrzött zaporizzsjai területről, kora reggel pedig a Hmelnickij területről.
Február 25-én éjjel az ukrán fegyveres erők 16 Shahed típusú drónt (UAV-t) semmisítettek meg. Az Unian kiemeli, az orosz erők összesen 18 drónt lőttek ki.
A minisztérium tájékoztatása szerint a védelmi erők csoportjai Poltava, Kijev, Hmelnickij, Mikolajiv, Kirovograd, Dnyipro, Zaporizzsje és Herszon környékein lőttek le drónokat.
Heves harcok dúlnak a zaporizzsjai régióban található Rabotino faluban – mondta a RIA Novosztyinak Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” regionális közéleti mozgalom vezetője.
„Rabotino a zaporizzsjai arcvonal egyik legforróbb pontja lett. Most heves harcok dúlnak ott, többek között a falu központjáért is. A kezdeményezés az orosz harcosok kezében van, a tüzérség és légierő is támogatja őket” – mondta.
Ha az ukrán fegyveres erők kiszorulnak Rabotinóból, az véget vet azoknak az eredményeknek, amelyeket az ukrán hadsereg az úgynevezett nyári ellentámadás során elért – tette hozzá az ügynökség beszélgetőpartnere.
Három nappal ezelőtt Rogov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők mindenáron megpróbálják megtartani Rabotinót. A védelmi minisztérium szerint előző nap a Dnyipro-csoport egységei átfogó vereséget mértek az ukránok 65. és 118. gépesített dandárjára Rabotino és Verbovoa térségében. Az ellenség ott mintegy 35 katonát és több mint tíz egységnyi felszerelést veszített.
A kis Rabotino falu tavaly június óta áll a harc középpontjában, amikor az ukrán fegyveres erők ellentámadást indítottak, és a stratégiai tartalékból nyugaton kiképzett dandárokat vetettek be a csatába.
Az ellentámadás több mint hat hónapig tartott, és kudarccal végződött, az ukránoknak alig sikerült előrenyomulniuk bármelyik irányba. Mint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megjegyezte, „ez idő alatt az ukrán erők közel 166 ezer katonát, 800 harckocsit (köztük a német Leopardok felét), 123 repülőgépet és 2,4 ezer darab páncélozott járművet veszítettek”.
Zaporizzsjai területen megkezdődött az előrehozott szavazás az oroszországi elnökválasztáson – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A bejelentést Galina Katyuscsenko, a területi választási bizottság elnöke tette. A kerületi választási bizottság tagjai házról házra járnak majd szavazólapokkal és urnákkal.
A szavazóhelyiségek március 17-én nyílnak meg a régióban.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok 2022. február 24-től 2024. február 25-ig megsemmisítettek összesen (zárójelben az elmúlt nap veszteségei):
A háború kitörése óta 409 820 orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 810-en haltak meg.
Az orosz erők drónokkal támadták Harkiv régiót vasárnap reggel – tudta meg az Ukrajinszka Pravda.
A támadások miatt riadókészültséget rendeltek el a térségben.