Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Robbanás történhetett a Krím félszigeten, lezárták a kercsi hidat;
• „Ez elfogadhatatlan” – Zelenszkij szerint ukránok halnak meg amiatt, hogy „politikai játszmák” zajlanak Nyugaton;
• The New York Times: „Meglepően gyenge” az ukránok védelme egy szektorban;
• Putyin legfőbb bizalmasa belengette: Berlin háborúra készül Moszkvával;
• Két nappal a temetés után is folyamatosan érkeznek Navalnij sírjához.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

Hibrid félretájékoztatási támadásnak nevezte vasárnap Boris Pistorius német védelmi miniszter a német légierő tisztjei egyik lehallgatott beszélgetésének Oroszország általi kiszivárogtatását – írja az MTI.

„Ez része Vlagyimir Putyin orosz elnök információs háborújának” – hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, s úgy fogalmazott, hogy mindennek célja a belpolitikai egység aláásása. Pistorius leszögezte, hogy Németországnak különösen hideg fejjel kell erre reagálnia, de nem kevésbé határozottan. „Nem szabad beleesni Putyin csapdájába” – tette hozzá reményét kifejezve, hogy mindez nem fog megosztottsághoz vezetni.

A miniszter beszélt arról is, hogy nincs tudomása más szivárogtatásokról vagy egyéb lehallgatott telefonbeszélgetésekről.

Mint mondta, a jövő hét első napjaiban vár eredményeket az ügyben indított belső vizsgálattól, amely a többi között arra is próbál választ találni, hogy a tisztek a Webex szolgáltatással megfelelő kommunikációs csatornát választottak-e beszélgetésükhöz. Hozzátette, hogy a vizsgálatot követően le fogják vonni a megfelelő következtetéseket.

A német védelmi tárca szóvivője szerint a bizalmas beszélgetést, amelyben a német légierő főtisztjei megvitatták a német Taurus rakéták Ukrajna által történő felhasználásának lehetőségét, lehallgatták.

Mélanie Joly kanadai külügyminiszter március 3-án jelentette be, hogy Kanada újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála miatt – derül ki Kanada Külügyi, Kereskedelmi és Fejlesztési Minisztériumának közleményéből.

A külügyminisztérium közleménye szerint a Kanada legújabb szankciói által érintett személyek az orosz ügyészség, igazságügyi és büntetés-végrehajtási szolgálatok magas rangú tisztviselői és magas beosztású alkalmazottai, akik részt vettek Navalnij emberi jogainak megsértésében, „kegyetlen megbüntetésében és végül halálában”.

Alekszej Navalnij halála, aki a remény hangja az orosz nép számára, valamint a szabadság, az igazságosság, a demokrácia és Oroszország jobb jövőjének hangja, felháborodást és elismerések kiáradását váltotta ki a világ minden táján. Partnereink mellett Kanada továbbra is nyomást fog gyakorolni az orosz kormányra, hogy végezzen teljes körű és átlátható vizsgálatot Navalnij úr halálával kapcsolatban

– közölte Mélanie Joly külügyminiszter.

Hozzátette, hogy „a mai intézkedések összhangban vannak a kanadai elvekkel és értékekkel. Az orosz kormányra nehezedő megnövekedett nyomás egyértelmű jele annak, hogy az emberi jogokat tiszteletben kell tartani”.

Oroszország észrevehetően korlátozza légiereje használatát Ukrajna keleti részén, miután az ukrán légvédelemnek sikerült lelőnie több harci repülőt – közölte vasárnap Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője, akit az Ukrajinszka Pravda idézett.

A nyugati partnerek által biztosított légvédelmi eszközök hatásosnak bizonyultak

– hangsúlyozta.

Ukrán állítások szerint az utóbbi napokban több Szu–34-es, illetve Szu–35-ös típusú orosz harci repülőgépet lőttek le Kelet-Ukrajnában. Az orosz légierő hivatalosan nem erősítette meg ezeket a veszteségeket.

Az ukrán légvédelem néhány napja közölte, hogy lelőttek egy A–50-es típusú légtérfigyelő repülőgépet, és januárban is beszámoltak már egy ilyen típusú gép megsemmisítéséről. A frontvonalak mentén bevezetett légvédelem ellenére a kijevi vezetés az ilyen eszközök hiányára panaszkodik a városok védelmében.

A szlovák és az orosz külügyminiszter, Juraj Blanar és Szergej Lavrov találkozója eredménytelennek bizonyult az ukrajnai háború kérdésének megoldása szempontjából – írta X-bejegyzésében Zuzana Caputová, Szlovákia elnöke.

Szerinte ez a találkozó „nem vitt közelebb egy igazságos békéhez Ukrajnában, ahová Oroszország illegálisan és alaptalanul behatolt”.

A békéhez a leggyorsabb út Vlagyimir Putyinon keresztül vezet, mégpedig úgy, hogy azt parancsolja csapatainak, hogy hagyják el Ukrajnát, és nem úgy, hogy reményt adunk győzelméhez, és elfogadjuk azt

– hangsúlyozta a szlovák elnök.

Szombaton Juraj Blanar szlovák külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott, ahol a diplomaták megvitatták azokat a lehetőségeket, amelyeket egy svájci békecsúcs nyújthat – írta az Unian.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a találkozót kommentálva kijelentette, hogy ez a „kiegyensúlyozott és szuverén szlovák külpolitikánk példája a világ minden táján”.

A szlovák ellenzék képviselői ugyanakkor azt mondták, hogy Blanar ezzel egy szintre hozta Szlovákiát Iránnal, Észak-Koreával, Kínával vagy Magyarországgal, „külpolitikai irányultságunk elárulásának” nevezve a látogatást.

Éleslőszert és gránátokhoz való detonátorokat akart Kárpátaljára csempészni egy ukrán autós – számolt be a Kárpáthír vasárnap. Egyelőre nem tudni, hogy mi volt a szándéka.

Rendőrségi információk szerint az alsóvereckei ellenőrző ponton állították meg a rendőrök a Lada személygépkocsit, amelynek átvizsgálásakor bukkantak a félszáz darab, automata gépfegyverhez való töltényre és a kézigránátok detonátoraira.

Azt írják, a rendőrség szerint nem kizárt, hogy az autós valamilyen provokációs cselekményre készült a háború által még érintetlen régióban.

Vasárnap orosz csapatok támadták meg a Donyecki területen lévő Kurahove városát, 16 embert megsebesítve – akik közül ketten súlyos állapotban vannak – és legalább 15 lakóépületet megrongálva – írta Vadim Filaskin, a Donyecki Regionális Államigazgatás vezetője a Telegramon.

Kurahove ma délután tűz alá került – az ellenség a város központját találta el, legalább 15 magas épületet megrongálva. Az előzetes információk szerint az oroszok irányított légibombát használtak

– írta Filaskin bejegyzésében.

Az Ukrajinszka Pravda szerint 16 sebesült van, akik közül kettő súlyos állapotban van.  A helyi hatóságok, a rendőrség és a mentők a helyszínen dolgoznak.

Az Egyesült Királyság 250 millió font hitelkeretet biztosít az ukrajnai vállalkozások számára: áprilistól elérhető lesz a British International Investment brit pénzintézet által Ukrajna magánszektorának nyújtott hitelkeret, amely 250 millió fontig finanszírozza az ukrán magánszektort – erről az ukrán gazdasági minisztérium sajtószolgálata számolt be.

A British International Investment – az Egyesült Királyság kormányának fejlesztési pénzügyi intézménye – összesen 250 millió fontig terjedő keretet jelentett be az ukrán magánszektor finanszírozására. Ezeket a pénzeszközöket egy társbefektetési platformon keresztül teszik majd elérhetővé az ukrajnai partner pénzintézetek bevonásával.

Korábban a British International Investment nem szerepelt azon nemzetközi pénzügyi intézmények térképén, amelyekkel Ukrajna együttműködik

– mondta Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter.

Zelenszkij részleteket közölt az odesszai támadásban elhunyt három gyermekről, és jelezte, hogy lehetséges, hogy még mindig vannak gyerekek a törmelékek alatt – olvasható az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Facebook-bejegyzésében.

Az ukrán elnök közölte, hogy az orosz Sahíd-támadás helyszínén zajló mentési művelet folyamatban van. Összesen 215 ember van a helyszínen, köztük mentők, rendőrök és közüzemi dolgozók.

Eddig tíz ember haláláról számoltak be, köztük három gyermekéről: Markról, aki hamarosan betöltötte volna a harmadik életévét, Jelizavetáról, aki nyolc hónapos volt, és Timofijról, aki négy hónapos volt. Oroszország az ukrán gyerekeket tette katonai célpontjává. Ellenük harcolnak ezek a vadállatok. Részvétem az elhunyt gyermekek családjainak

– írta Zelenszkij bejegyzésében, és hozzátette, hogy a szükséges segítséget minden áldozat számára biztosítják, eddig öt embert mentettek ki a helyszínen dolgozók.

„Lehetséges, hogy még mindig vannak gyerekek a törmelék alatt. A keresés folyamatban van, és addig folytatódik, amíg az épületben lévők sorsa nem ismert” – tette hozzá Ukrajna elnöke.

Zelenszkij háláját fejezte ki mindenkinek, aki részt vesz a mentési erőfeszítésekben, „akik segítik az embereket és segítik a sérülteket”, valamint köszönetet mondott mindenkinek, aki „tönkreteszi a megszállókat, az orosz felszerelést és a logisztikát”.

„Minden orosz veszteség a frontvonalon országunk válasza az orosz terrorra. A világnak válaszolnia kell az orosz gonoszság minden megnyilvánulására, és vissza kell vernie a támadók tetteit. Minden orosz terrorcselekmény, amelyet a világ figyelmen kívül hagy, lehetővé teszi Oroszország számára, hogy folytassa a gyilkolást. Meg kell nyernünk ezt a háborút. Csak az ukrán erő képes normális életet biztosítani az ukránok számára” – zárta bejegyzését Volodimir Zelenszkij.

Avgyijivka közelében egy drón látványos akciót hajtott végre, amikor hátulról belehajtott egy orosz páncélos járműbe és az azon utazó 11 utasba – tette közzé Ukrajna 3. különálló rohamdandárja a Telegramon.

Utolértük a mozgásban lévő ellenséget, és egy FPV-drón segítségével eltaláltuk a járművüket, miközben ellenséges gyalogságot mozgattak. Bónuszként a tank a fedélzetén utazókkal és a benne ülőkkel együtt kigyulladt

– áll a Telegram-bejegyzésben.

Az Avgyijivka közelében lezajlott akció a Vitrolom – a harmadik rohamdandár pilóta nélküli rendszereinek zászlóalja – legénységének munkája – közölte a rohamdandár.

Az orosz hadsereg két települést, Mirohradot és Pokrovszkot is bombázta szombat éjjel a Donyecki területen – közölte a regionális ukrán ügyészség.

A támadásokban összesen öt ember sérült meg, ezenkívül számos lakóépületben és középületben károk keletkeztek mindkét településen. Az ügyészség szerint a donyecki civilek napról napra szenvednek az orosz csapásoktól – írta a The Kyiv Independent.

A szombat esti moszkvai diplomáciai tárgyalások után a kínai külügyminisztérium vasárnap kijelentette, hogy az ukrajnai harcok megszüntetésének egyetlen módja a tárgyalás – írja a The Guardian. 

Kína ukrajnai különmegbízottja, Li Hui és Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes szombat este megbeszélést folytatott magas rangú orosz diplomatákkal. Ez volt az első szakasza annak az európai útnak, amelynek keretében Hui Brüsszelbe, Lengyelországba, Németországba és Franciaországba is eljut.

A kínai külügyminisztérium vasárnapi közleményéből kiderül, hogy Li Hui különleges képviselő és Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes egyetértettek abban, hogy 

Kína kész „folytatni erőfeszítéseit a béketárgyalások előmozdítására, a közvetítésre és a konszenzus kialakítására Oroszország, Ukrajna és más érintett felek között, valamint az ukrajnai válság végső politikai rendezésének elősegítésére” – áll a kínai külügyminisztérium felolvasásában.

Li utazása a második tavaly május óta, és Kijev arra törekszik, hogy Peking részt vegyen azokon a béketárgyalásokon, amelyeket Svájc idén tavaszra próbál megszervezni – írja az AP.

Kína azt állítja, hogy semleges Oroszország Ukrajna elleni háborújában, de szoros kapcsolatot tart fenn Moszkvával az Ukrajinszka Pravda szerint.  

„Nagyon elkötelezett és alapos eszmecsere zajlott az ukrán válság témájában” – áll az orosz külügyminisztérium honlapján közzétett jelentésben. „Kijelentették, hogy a politikai és diplomáciai rendezésről szóló vita lehetetlen Oroszország részvétele nélkül, figyelembe véve a biztonsági szférában fennálló érdekeit.”

Az az információ, hogy a küszöbön álló „orosz offenzíva” miatt állítólag köztisztviselőket evakuáltak Herszon városából, nem felel meg a valóságnak – közölte az RBC Ukraine az ukrán Dezinformáció-ellenes Központ (CPD) jelentése alapján.

Mint írták, Oroszország dezinformációs cselhez folyamodik annak érdekében, hogy megpróbálja fokozni a pánikot az ukránok körében. Ugyanakkor a valóság az, hogy az Orosz Föderációnak nincs Herszon megtámadásához elegendő forrása. 

Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint az oroszok aktívan támadják Bahmut, Avdejevszkij és Novopavlovszkij térségét. Az orosz hadsereg különösen Avgyijivkától nyugatra próbál offenzívát kialakítani.

10-re nőtt a szombaton Odesszában történt orosz támadás halálos áldozatainak száma – közölte a helyi kormányzó, Oleh Kiper a The Kyiv Independent szerint.

A tisztviselő elmondta, hogy

A helyszínen még zajlanak a munkálatok. A támadásról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szót ejtett több alkalommal.

Török üzletemberek egy csoportja pert indít amerikai tisztviselők ellen amiatt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg őket, ha Oroszországgal kereskednek – számolt be az Aydinlik török hírportál.

A lap azt állítja, hogy az ankarai amerikai nagykövetség és a konzulátus munkatársai több török vállalatot is meglátogattak, és figyelmeztették őket: ha megsértik az Oroszország elleni hozott szankciókat, és kereskednek velük, akkor ellenük is szankciókat vezetnek meg. A török üzletemberek most ezek ellen a külügyi tisztviselők ellen indítanának pert, valamint azok ellen a nemzetközi pénzintézetek ellen, amelyek blokkolják a pénzátutalásaikat, és kiadják a személyes adataikat az amerikaiaknak. 

Az Aydinlik ezzel kapcsolatban kérdéseket küldött az amerikai külképviseleteknek is, de nem kaptak választ. Viszont a lap szerint időközben eltávolították az amerikai kormányzati honlapokról több olyan  külképviseleti dolgozónak a nevét, akik állításuk szerint szankciókkal fenyegették a török vállalatokat.

Antti Hakkanen finn védelmi miniszter felszólította a nyugati országokat, hogy fokozzák Ukrajnának nyújtott támogatásukat – erről az Finnország közszolgálati médiuma, az Yle számolt be.

A tisztségviselő szerint Európa nem ismerte fel a háború súlyosságát a történelem prizmáján keresztül, és nem nyújtott elegendő támogatást Ukrajnának.

Azonnal pénzt kell találni Ukrajna fegyveres támogatására

– mondta Hakkanen.

A védelmi minisztérium vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós országok saját fegyvergyártásának növelése fontos. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ebben a tekintetben már vannak sikerek.

„Az európai országok képesek voltak növelni saját termelésüket, és közel állnak a cél eléréséhez” – hangsúlyozta a finn védelmi minisztérium vezetője.

Március 3-án, éjjel az orosz hadsereg rakétatámadást indított Dnyipro ellen, ami tüzet okozott – közölte Szergej Liszak, a dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője. 

Éjfél után az oroszok rakétatámadást indítottak Dnyipro ellen. A támadás helyszínén tűz ütött ki. A tüzet a katasztrófavédelmi szervek eloltották

– áll a vezető hivatalos közleményében, amit az Ukrajinszka Pravda szemlézett. 

Ezenkívül, mint Liszak elmondta, az oroszok egy kamikaze drónt irányítottak Nikopolba. Emellett az Orosz Föderáció tüzérsége Mijrovszkát és Cservonohrihorivszkát támadta. 

Magyarország területére 2024. március 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 5231 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6490 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI. 

Az orosz légitársaságokkal kötött ENSZ-szerződések lejárnak, és a Nemzetközi Polgári Repülési Szövetség álláspontja miatt nem hosszabbítják meg őket – írja az Ekonomicsna Pravda.

Az orosz légitársaságok szinte az összes szerződést elvesztették az ENSZ békefenntartó és politikai misszióival.

Az orosz szolgáltatók befejezik a régi szerződések szerinti munkájukat, és 2024 első negyedévében távoznak az ENSZ-ügynökségek légi közlekedési piacáról

– közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz vállalatok által az ENSZ igényeihez biztosított repülőgépek biztosítására vonatkozó szerződések meg nem hosszabbításának problémája rendszerszintű. Miután a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) határozatot hagyott jóvá arról, hogy „komoly aggályok merültek fel Oroszországgal szemben a repülésbiztonság terén”, az ENSZ titkársága kizárólag az SSC saját értelmezése alapján korlátozta az orosz vállalatok részvételét a világszervezet érdekében a légi szolgáltatások nyújtására kiírt új tendereken – mondta Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.