Moszkva nem kegyelmez, világhírű orosz sportolóból lett terrorista és szélsőséges

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nincs konszenzus arról, hogy a nyugati országok csapatokat küldjenek Ukrajnába;
• Ukrán drónok ébresztették Oroszországot: egy orosz üzemanyag- és kenőanyagraktár lángokban áll;
• A német lakosság sem támogatja a Taurus rakéták Ukrajnába küldését;
• Oroszország több ukrajnai régiót támadott drónokkal, több helyen áramkimaradás volt;
• Zelenszkij látogatása alatt érte rakétacsapás Odesszát, öt ember meghalt.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Ukrajna 2024-ben ellentámadást hajthat végre. Ezt Alekszandr Pavljuk altábornagy, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka jelentette ki – írja az Unian.

Mindent megteszünk a kezdeményezés megragadása érdekében. A mi feladatunk a frontvonal stabilizálása, az ellenség minél nagyobb mértékű megsemmisítése, a maximális átcsoportosítás, az újjáépítésre szoruló egységek kivonása és az ellentámadások végrehajtása még ebben az évben

– mondta a szárazföldi erők parancsnoka.

Szerinte az oroszok most mindent megtesznek azért, hogy az orosz elnökválasztás előtt minél nagyobb területet foglaljanak el. A lehallgatott beszélgetések egyértelművé teszik, hogy az oroszok nem kímélik az embereket, és a kevéssé vagy egyáltalán nem kiképzetteket is harcolni küldik.

Dmitrij Peszkov a Szocsi közelében lévő Sziriuszban megtartott fórumon újságíróknak azt is elmondta, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Szergej Kobilas orosz altábornagy és Viktor Szokolov admirális ellen kiadott elfogatóparancsának jogszerűségét, mert nem részese a testület statútumának. Kobilas az orosz nagy hatótávolságú légierő, Szokolov pedig a Fekete-tengeri Flotta parancsnoka.

Az ICC korábban Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen adott ki elfogatóparancsot. A bíróság joghatóságát Washington és Peking sem ismeri el – számolt be az MTI.

Több mint 150 durva szabálysértést jegyeztek fel a zaporizzsjai atomerőműben azóta, hogy az orosz csapatok két éve megszállták a nukleáris létesítményt – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kormány szerdai ülésén az MTI beszámolója szerint.

„Két évvel ezelőtt fegyveres orosz katonák – a nemzetközi jog minden normájával szembemenve –, elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet” – jegyezte meg a kormányfő, a történelemben példátlan esetnek nevezve ezt, amely szavai szerint „az összeomlás szélére sodorta a kontinenst”.

Azóta több mint 150 durva szabálysértést jegyeztek fel a működtetésben, amelyek mindegyike végzetes lehetett volna

– hangsúlyozta Smihal.

Leszögezte, hogy a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatban az ukrán állami hatóságok egyértelmű és érthető álláspontot képviselnek: kemény szankciókat követelnek Oroszországgal szemben, valamint élnek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és az ENSZ minden lehetséges eszközével, hogy minél hamarabb ukrán ellenőrzés alá kerüljön vissza az erőmű.

Az ukrán atomerőműveket – köztük a zaporozzsjait – üzemeltető Enerhoatom ukrán vállalat a héten hozta nyilvánosságra, hogy már egyetlen alkalmazottja sem maradt a zaporizzsjai nukleáris létesítményben, holott az év elején még 360 vállalati alkalmazott dolgozott ott, a megszállás előtt pedig csaknem kilencezren.

A vállalat kiemelte, hogy jelenleg orosz személyzet tartózkodik az atomerőműben, akik viszont nem tudják megbízhatóan üzemeltetni a létesítményt.

„A zaporizzsjai atomerőmű energiablokkjait olyan tervek alapján korszerűsítették, amelyek jelentősen eltérnek az oroszokéitól, és az ukrán jogszabályoknak megfelelő engedéllyel nem rendelkező orosz személyzet nem tudja megbízhatóan üzemeltetni ezeket a reaktorokat” – figyelmeztetett az Enerhoatom.

Oroszország nem hallgat majd az elnökválasztására vonatkozó, előregyártott nyugati értékelésekre – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán a sziriuszi Ifjúsági Világtalálkozón.

„Tudjuk, hogy több országban már most megbeszéléseket tartanak arról, hogy miként fogják majd a tájékoztatásban megkérdőjelezni az egy hét múlva esedékes választások eredményét. (…) De mi nem leszünk hajlandóak odafigyelni a következtetéseikre és az értékelésükre” – mondta Peszkov.

A választást március 15. és 17. között rendezik meg. Ez lesz az Oroszországi Föderáció történetében az első háromnapos elnökválasztás.

Peszkov egyébként a Szocsi közelében lévő Sziriuszban megtartott fórumon azt hangoztatta, hogy Moszkva soha nem avatkozott be az amerikai választásokba, és hogy a novemberi elnökválasztáson se tesz majd ilyet.

Mi soha senkinek nem szabjuk meg, hogy hogyan éljen, de azt sem akarjuk, hogy nekünk diktáljanak. És ezért természetesen el fogunk fojtani minden kísérletet, hogy valaki beavatkozzon a választásainkba

– hangsúlyozta.

Elmondta azt is egyebek között, hogy Moszkva nem szereti azokat az amerikai vezetőket, akik sértegetik Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és azokat sem, akik arról beszélnek, mindent megtesznek Oroszország legyőzéséért.

„A gyakorlatban fogunk gondoskodni róla, hogy kiderüljön: nincs igazuk. És ki fog derülni, hogy nincs igazuk. De szívesen látunk mindenkit, aki beszélni akar velünk” – hangsúlyozta a szóvivő.

Hangot adott álláspontjának, miszerint az Egyesült Államok háborúban áll Oroszországgal, mert „amerikai tankok orosz területen haladnak”. Ezzel arra utalt, hogy az ukrán hadsereg amerikai Abrams harckocsikat vetett be az Oroszország által elcsatoltnak nyilvánított Donyecki régióban.

Megjegyezte, hogy ezek a tankok végeredményben elégnek, mint ahogy égni fognak és le fognak zuhanni az amerikai repülőgépek is, amelyek „orosz terület fölött” repülnek majd. (Az orosz védelmi tárca szerdán a harmadik Abrams megsemmisítéséről tett bejelentést.)

Peszkov értékelése szerint az orosz–amerikai viszony soha nem volt rosszabb, mint most. Rámutatott ugyanakkor, hogy csak ez két ország képes biztosítani a hadászati stabilitást a világon – írja az MTI.

Az oroszok csapást mértek Borova falura az ukrajnai kelet-harkivi régióban. A támadásban egy ember meghalt, négy másik megsebesült, közülük három gyerek – írja az Ukrinform.

Ezt Oleh Szinyehubov, a régió katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon.

A támadás következtében tűz ütött ki egy lakóháznál. Egy autó, egy garázs és melléképületek megsemmisültek. Az előzetes adatok szerint egy 70 éves civil férfi meghalt. Négy ember megsebesült, köztük három gyermek

– írta a Szinyehubov. Elmondása szerint egy nőt kimentettek a romok alól és kórházba szállították.

Szumiban több egészségügyi létesítmény is megrongálódott orosz drónok éjszakai támadása következtében – írja az Ukrinform.

Erről a Szumi Regionális Katonai Igazgatóság sajtószolgálata számolt be a Facebookon.

Az 5. számú klinikai kórház működik, de a kórházi ellátást felfüggesztették. A kazánház megsemmisült, megrongálódtak az ablakok, a raktárépület teteje. A hő- és melegvízellátást helyreállítják

– áll a közleményben.

Megjegyzik, hogy a 2. számú egészségügyi alapellátási központ 1. és 5. számú járóbeteg-rendelőiben az ablakok és a bejárat megrongálódott. Jelenleg ott nem fogadnak betegeket, őket a központ más járóbeteg-rendelőibe küldik.

David Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia kész kölcsönadni Ukrajnának az összes befagyasztott orosz vagyont, mivel a háború után Oroszországot arra kényszerítik majd, hogy jóvátételt fizessen Ukrajnának – írja a The Guardian.

A terv radikálisabb, mint az Európai Unióban megvitatott javaslatok, amelyek szerint Ukrajnának csak a Nyugat birtokában lévő orosz vagyont kellene átadni. 

A G7 és az unió maximális egységére törekszik ebben a kérdésben, de ha ezt nem tudjuk elérni, akkor azt hiszem, hogy azokkal a szövetségesekkel kell továbblépnünk, akik meg akarják ezt lépni

– mondta Cameron.

Ez az első alkalom, hogy Cameron ilyen részletesen, nyíltan beszélt a javaslatról. A terv különösen hasznos lenne Ukrajna számára, ha az amerikai kongresszus továbbra is blokkolná az Ukrajnának nyújtott támogatás meghosszabbítását.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az X-bejegyzésében kijelentette, hogy az ukrán nép belefáradt a háborúba, Ukrajnának három fő problémája van a fronton.

Olekszij Danilov szerint Volodimir Zelenszkij elnök békeformulájának nincs alternatívája, és amíg nem büntetik Vlagyimir Putyin rendszerét, addig nem várható kapcsolatfelvétel a Kremllel: Ukrajna területi integritásának helyreállítása alternatívátlan álláspont bármilyen tárgyalás megkezdéséhez.

Ukrajnának három fő problémája van a fronton: a lövedékek hiánya, a tartalékok feltöltése és az orosz rakétatámadások.

Ukrajna választ fog találni a felmerülő kihívásokra – a lőszerhiánnyal, a tartalékok feltöltésével és az orosz rakétaterrorral. A Nyugat a maga részéről át fog menni az összes szükséges demokratikus eljáráson és az ezzel járó nehézségeken, újjáépíti a gazdaságot, stratégiát és megközelítést változtat, és megbirkózik az orosz gazdasággal, amely egy amerikai állam költségvetésével egyenlő

– írta Danilov.

Az ukrán társadalom bizonyára belefáradt a háborúba, de amikor a fáradtság vagy a rabszolgaság között kell választani, mindig a szabadságot fogjuk választani, amiért addig fogunk harcolni, amíg szükséges. Moszkva reményei, hogy képesek lesznek demoralizálni minket és belülről megosztani, hiábavalóak. Mint mindig, Putyin most is rossz történelemkönyveket olvas

– fejtette ki álláspontját a védelmi tanács titkára.

Az Egyesült Államok nem fog csapatokat küldeni, hogy részt vegyenek az ukrajnai ellenségeskedésekben, hangsúlyozva, hogy Zelenszkij arra kéri a szövetségeseket, hogy biztosítsák az Oroszország elleni harchoz szükséges fegyvereket – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

Kirby hangsúlyozta, hogy az amerikai kongresszusnak további finanszírozást kell jóváhagynia Ukrajna számára, hogy „továbbra is erős vezető szerepet tölthessünk be és támogathassuk a több mint 50 nemzetből álló koalíciót, amely az Egyesült Államokat Ukrajna támogatására hozta össze”.

Elmondása szerint Joe Biden elnök „szintén nagyon egyértelmű volt a kezdetektől fogva: nem fognak amerikai csapatok harcolni a harctéren Ukrajnán belül. És tudják mit, Zelenszkij elnök úr ezt nem kéri. Ő csak az eszközöket és a képességeket kéri” – tette hozzá az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.

Mint mondta, Zelenszkij „soha nem kérte, hogy külföldi csapatok harcoljanak az országáért. Ő és a csapatai ezt akarják tenni, de szükségük van az eszközökre, és ebben kell segítenünk nekik” – mondta John Kirby.

A jelenleg Moszkvában élő Viktor Medvedcsuk, az állampolgárságától és parlamenti mandátumától megfosztott ukrán ellenzéki politikus most bírósági úton próbálja visszaszerezni állampolgárságát és parlamenti státuszát – írja a hromadske újságírói nyomozása alapján az Unian ukrán hírügynökség.

2023. február 20-án Medvedcsuk pert nyújtott be Ukrajna Legfelsőbb Bíróságához, amelyben azt követeli, hogy neki és társainak adják vissza az ukrán állampolgárságot. Medvedcsuk azt állítja, hogy az állampolgárságát megszüntető elnöki rendeletet „törvénytelen, alaptalan, önkényes és az ukrán alkotmány normáinak megsértésével” fogadták el.

A Legfelsőbb Bíróság elfogadta ezt a kérelmet megfontolásra, és az ügy tárgyalása még folyamatban van. A hromadske megjegyzi, hogy Medvedcsuk ügyvédei többször is megtagadták, hogy ügyfeleik állításait kommentálják, elfoglaltságra hivatkozva.

A Legfelsőbb Bíróságnak az ügyben hozott, a bírósági nyilvántartásban közzétett határozataiból kiderül, hogy először Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt az alperes, később pedig az SZBU-t és az Állami Migrációs Szolgálatot vonták be harmadik félként az ügybe. Az ő információik alapján adták ki az elnöki rendeletet, amely megfosztotta Medvedcsukot ukrán állampolgárságától.

Az év eleje óta a Naftogaz csoporthoz tartozó UkrGasVydobuvannya elindította a negyedik nagy áteresztőképességű kutat, amely naponta mintegy 400 ezer köbméter gázt termel Ukrajnának – számolt be róla a Naftogaz-csoport sajtószolgálata.

A munka idején a legénység napi fúrási rekordját is felállították – az egyik csapat 905 métert fúrt 24 óra alatt. Az UkrBurGaz szakembereinek hatékony munkájának köszönhetően a kutat a tervezettnél 30 százalékkal gyorsabban – mindössze 105 nap alatt – sikerült befejezni. 

2023 decemberében a Naftogaz csoporthoz tartozó UkrGasVydobuvannya üzembe helyezett két nagy áteresztőképességű kutat, amelyek napi mintegy 200 000 köbméter gázt termelnek. Januárban egy harmadik kutat is indítottak, amely napi 250 000 köbméter gázt biztosít.

A háborúban részt vevők és a háború következtében fogyatékkal élő személyek ingyenes fogpótlási szolgáltatásokat kapnak majd Kárpátalján – derül ki a Kárpátaljai Regionális Tanács Facebook-bejegyzéséből.

A tanács szerdai ülésén a veteránok fogászati protézisével kapcsolatos projektről tárgyaltak, amelyet a térség egészségügyi intézményei tulajdonosi formától függetlenül biztosítani fognak.

A közeljövőben ezt a kérdést a regionális tanács szakbizottságai tárgyalják. A képviselők megállapodnak a jelenlegi, »A háborús veteránok, katonai szolgálatot teljesítők és családtagjaik szociális támogatásának regionális programja 2023–2024 közötti időszakra« projekt szükséges módosításairól, ami az egészségügyi intézmények kezelési költségeinek megtérítését írja elő

– fogalmazott a tanács a posztjában.

Roman Szaraj, a területi tanács vezetője megjegyezte, hogy a veteránok fogpótlását a területi költségvetésből fogják finanszírozni. A program vonatkozó módosításait március 21-én, a regionális tanács 14. ülésének plenáris ülésén fogják jóváhagyásra javasolni.

Az Ukrán Állami Határőrszolgálat közölte, a kárpátaljai Asztély község határőrei kilenc embert állítottak meg, akik megpróbáltak illegálisan átjutni Magyarország területére – írta a Kárpátinfo.net.

Az őrizetbe vett személyek 8 és 12 ezer dollár közötti összeget fizettek embercsempészeknek azért, hogy kijussanak az országból.

Az elkövetők ellen közigazgatási szabálysértési jegyzőkönyvet állítottak ki.

A hatóságok jelenleg vizsgálják, hogy kik vettek részt az illegális határátlépés megszervezésében.

Csehek százai és egy maroknyi ukrán éjjel-nappal azon dolgozik Kelet-Csehországban, hogy a második világháborúból származó épületegyüttest átalakítsa Ukrajna fegyver- és lőszerellátásának központjává – számolt be róla a Reuters.

 miután elakadt a nemzetközi támogatás gerincét jelentő amerikai katonai segély.

Onno Eichelsheim tábornok, a holland hadsereg vezetője a cseh magánfegyvergyártó Excalibur Army tulajdonában lévő Šternberk településen található létesítményben tett látogatása során felhívta a figyelmet a helyzet sürgősségére: Kijev veszteségei nőnek Kelet- és Dél-Ukrajnában.

Fel kell gyorsítanunk. Többet kell szállítanunk, és gyorsabban 

– mondta a Reutersnek azon a közelmúltbeli útja során, amelyen az önjáró tarackágyúkat és a csatába küldendő felújított orosz harckocsikat ellenőrizték.

„Az első tételnek négy hónapon belül el kell készülnie, és ez nagyon óvatos számítás. A második rész minden bizonnyal az idei év második felében lesz szállítható” – mondta Simon Wouda ezredes, a holland ukrajnai munkacsoport vezetője.

Elmondta, hogy folynak az erőfeszítések, hogy további szerződéseket kössenek a magánkézben lévő Excalibur Army vállalattal 155 mm-es töltények vásárlására, amelyek illeszkednek a hollandok által szállított tüzérségi fegyverekhez.

A Mark Rutte holland miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által részletezett biztonsági megállapodás részeként Wouda garantálni szeretné a folyamatos lőszerellátást. Hollandia és más országok mintegy 800 000 tüzérségi lövedéket finanszíroznak, amelyeket Csehországon keresztül szereznek be.

Ukrajnának a lőszerszállítást megszakította a politika: az Egyesült Államok Kongresszusa 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagot tart vissza, az európai hatalmak pedig megosztottak abban, hogy uniós forrásokat használjanak lőszervásárlásra a blokkon kívül.

Körülbelül 2 millió darab nagy kaliberű lőszer kapható a globális piacon – mondta egy magas rangú cseh tisztviselő. Az ukrán háborúból eredő kereslet az árakat 2800-3200 dollárra emelte a korábbi 700-1200 dolláros árakról – mondta két, a piacot ismerő forrás.

A lett kormány március 5-én jóváhagyta azon orosz és fehérorosz mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek listáját, amelyek behozatalát március 8-tól megtiltják az országba – írja a lett kormány közleményében.

A korlátozások a harmadik országokból származó, orosz vagy fehérorosz eredetű termékekre is vonatkoznak.

„Az EU engedélyezi az orosz »vérgabona« importját közös piacunkra, valamint átszállítását az európai kikötőkön és pályaudvarokon” – nyilatkozta korábban az egyik tüntetés szervezője.

A balti ország parlamentje február 22-én szavazta meg az importtilalmat a gazdálkodók Oroszországból vagy Fehéroroszországból származó mezőgazdasági áruk beáramlása elleni tiltakozása nyomán.

Oroszországgal határos országként Lettország megpróbálja megtalálni a lehető leggyorsabb módot arra, hogy megszakítsa a gazdasági kapcsolatokat az agresszor országgal

– áll a közleményben.

Az ukrán védelmi erők az elmúlt napon 1250 orosz katonát ártalmatlanítottak, 50 tüzérségi rendszert, 40 légelhárító rakétát és 21 harckocsit semmisítettek meg – írta Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara Facebook-bejegyzésében.

Az oroszok teljes harci vesztesége 2022. február 24-től 2024. március 6-ig, zárójelben az elmúlt nap adatai:

• személyi állomány – kb. 420 270 (+1250) fő,
• tankok – 6678 (+21),
• páncélozott személyszállító járművek – 12 728 (+40),
• tüzérségi rendszerek – 10 308 (+50),
• MLRS (rakéta-sorozatvető rendszer) – 1008 (+1),
• légvédelmi rendszerek – 701 (+1),
• repülőgépek – 347 (+0),
• helikopterek – 325 (+0),
• operatív-taktikai szintű UAV-k – 7921 (+58),
• cirkálórakéták – 1918 (+1),
• hajók / csónakok / hadihajók – 26 (+1),
• tengeralattjárók – 1 (+0),
• autóipari felszerelések és tartálykocsik – 13 479 (+56),
• különleges felszerelések – 1642 (+12).

Az adatokat Ukrajna vezérkara folyamatosan frissíti.

Összesen 4365 ember lépett be Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3841 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.