Vlagyimir Putyin hatalmas „ajándékot kapott” az Egyesült Államoktól

Az elmúlt nap folyamán az oroszok 19 alkalommal lőtték a Szumi régió területeit, rakétákkal támadtak, aknákat dobtak le és drónokat indítottak. A nap folyamán 91 robbanást regisztráltak – írta meg az Ukrajinszka Pravda. 

Szeredina-Budszka városra 4 KAB légibomba kilövését és 3 robbanást jegyeztek fel. Egy bombát használtak a terület távoli aknázására kazettás bombával.

Az oroszok 19 aknát dobtak le Velikapiszarivszka községre. Bilopilszka községet helikopterről indított rakétavetővel 10 robbanás, aknavetőtűzzel 6 robbanás érte. Az oroszok aknavetővel lőtték Hotin községet, 10 robbanást számoltak. Aknavetős támadás következtében 3 robbanás, tüzérségi ágyúzás nyomán 5 robbanás történt Junakivszka községben. Krasznopillja településen aknavetős támadást követően 12 robbanást jelentettek, egy rakétatüzérségi ágyúzás után pedig 8 robbanást regisztráltak. Az oroszok Znob-Novgorod községet szintén rakétákkal támadták.

Az elmúlt másfél évben körülbelül 1,5 millió munkavállaló hagyta el a hivatalos munkaerőpiacot amiatt, mert nem szeretett volna bekerülni a katonai nyilvántartásba, és szerette volna elkerülni a mozgósítást – közölte a Kárpáti Igaz Szó Olekszij Mirosnicsenko, az ukrán munkaadók egyesülete elnökének jelentése alapján.

Az emberek nem akarnak hivatalosan munkát vállalni. Ennek egy egyszerű oka van. Tudják, hogy a hadkötelesek hivatalos munkavállalása azonnali nyilvántartásba vételt is jelent. És ez az egyik fő oka annak, hogy egyre többen kerülnek át az árnyékgazdaságba. Adataink szerint, körülbelül 1,5 millió ember egyszerűen távozott a hivatalos munkaerőpiacról

– számolt be Mirosnicsenko.

Az országot ugyan nem hagyták el ezek az emberek, de átkerültek egy másik kategóriába, akik kerülik a hivatalos nyilvántartást. A szakember úgy véli, szigorítani kell velük szemben az intézkedéseket.

A beszámolóból kiderült, hogy Ukrajnában mintegy 4 millió, vagy annál több ember dolgozhat a szürkegazdaságban.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma és az Egyesült Államok German Marshall Alapja egyesíti erőit az ukrajnai városok újjáépítésében – írja az Ukrajinszka Pravda. 

amelynek célja, hogy segítse az ukránokat a fenntartható, befogadó és ellenálló városok újratervezésében és újjáépítésében.

Az amerikai ügynökség megjegyzi, hogy az alappal együttműködve érdekelt feleket, technikai szakértőket és pénzügyi partnereket fog bevonni a projektbe, megmozgatva az üzleti és magánszférát, a nem kormányzati szervezeteket és alapítványokat.

A három évre tervezett kezdeményezést júniusban a Berlinben tervezett Ukrajna Helyreállítási Konferencián jelentik be. 

Magyarország területére 2024. március 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 4329 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3861 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI. 

Az ukrán fegyveres erők altábornagya és az ukrán szárazföldi erők új parancsnoka, Olekszandr Pavljuk az idei évre tervezett ellentámadás előkészületeiről beszélt egy országos televíziós adásban szerdán – írja az mk.ru.

„A mi feladatunk a frontvonal stabilizálása” – mondta az ukrán hadsereg által jelenleg végrehajtott parancsról. Pavljuk elmondta, hogy maximális átcsoportosításra van szükség, hogy hadrendbe állítsák azokat az egységeket, amelyek további létszámnövelést és megújulást igényelnek. Ezekre az erőkre alapozva létrehoznak egy csoportot, amely még ebben az évben ellencsapásokat fog végrehajtani.

Pavljuk határidőket nem nevezett meg, és nem pontosította az ellentámadás terveit sem.

Moszkva az európai diplomatáktól – akik a közelmúltban lemondtak egy találkozót Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – választ vár arra a kérdésre, hogy mit is csinálnak Oroszországban – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Sziriusz szövetségi területen megtartott sajtótájékoztatóján.

Lavrov hétfőn közölte: személyesen kívánta volna az európai uniós nagyköveteket eltanácsolni attól, hogy megpróbáljanak beavatkozni az orosz elnökválasztásba.

Zaharova emlékeztetett rá, hogy a NATO-országok képviselői kollektíven tüntetésekre és bírósági tárgyalásokra jártak, valamint orosz diákokkal kommunikálnak, hogy megpróbálják befolyásolni a nézeteiket.

A távozó Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkárral kapcsolatban a külügyi szóvivő azt mondta, hogy jellemző eset az övé, amikor egy tehetséges, Oroszországot jól ismerő, művelt ember nem megfelelő módon élt a tudásával és képességeivel, tönkretéve a Moszkvával fennálló kapcsolatokat. Hozzátette, hogy Nuland nem egyedül felelős az orosz–amerikai kapcsolatok megromlásáért, de „valahogy ő az arca mindannak, ami most Ukrajna körül zajlik”.

Zaharova arra is figyelmeztetett, hogy az amerikai atomfegyverek megjelenése Észak-Európában nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja az ezeket az eszközöket befogadó országok biztonságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború alatt rendszeresen látogatja a frontvonalban lévő városokat és katonai egységeket, mindig ügyelve arra, hogy az erről szóló terveit ne jelentsék be előre – írja a The Independent.

A külföldi vezetők is számos alkalommal utaztak már Ukrajnába, és alkalmanként óvóhelyeken kellett menedéket keresniük, amikor megszólalt a légiriadó.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en elítélte a görög látogatás során elkövetett, általa „aljas támadásnak” nevezett rakétacsapást. Oroszország „újabb terrorkísérletének” nevezte azt.

Zelenszkij megmutatta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnöknek a pusztítást Odesszában, ahol a legutóbbi nagy orosz támadásban 12 ember – köztük öt gyermek – vesztette életét, amikor március 2-án egy orosz drón roncsai becsapódtak egy lakóházba.

Micotákisz elmondta, hogy Odessza különleges helyet foglal el a görög történelemben, mivel itt alapították a Filiki Etairia titkos társaságot, amely a 19. században a görög függetlenségért harcolt az oszmán uralom ellen.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nincs konszenzus arról, hogy a nyugati országok csapatokat küldjenek Ukrajnába;
• Ukrán drónok ébresztették Oroszországot: egy orosz üzemanyag- és kenőanyagraktár lángokban áll;
• A német lakosság sem támogatja a Taurus rakéták Ukrajnába küldését;
• Oroszország több ukrajnai régiót támadott drónokkal, több helyen áramkimaradás volt;
• Zelenszkij látogatása alatt érte rakétacsapás Odesszát, öt ember meghalt.

Tartsanak velünk ezúttal is!