A NATO főtitkára fontos kijelentést tett az ukrajnai csapattelepítés ügyében

Az ENSZ Oroszországgal foglalkozó emberi jogi szakértője szerint Alekszej Navalnij haláláért Moszkva a felelős, mivel vagy a börtönben ölték meg, vagy a kínzásnak minősülő fogvatartási körülmények miatt halt meg – írja a The Guardian.

Tehát az orosz kormány így vagy úgy, de felelős a haláláért

– mondta Mariana Katzarova a Reutersnek az ENSZ genfi székházában az orosz politikai foglyokról szóló rendezvény után.

Oroszország kémfőnöke korábban azt mondta, hogy Navalnij február 16-án természetes halált halt a börtönben. A Kreml tagadta, hogy köze lenne ehhez, de nyugati vezetők közölték, hogy a Kremlt tartják felelősnek az esetért.

Mariana Katzarova arra figyelmeztetett, hogy más oroszországi fogvatartottak is Navalnijhoz hasonló sorsra juthatnak. Mint elmondta, „nagyon aggódik” többek között Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus miatt.

Alekszej Navalnij halála óta nem múlik el nap anélkül, hogy ne kérdezném magamtól, ki lesz a következő Navalnij?

– mondta, hozzátéve, hogy „ilyen szintű elnyomás mellett biztosan lesz egy következő”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn elhatárolódott Emmanuel Macron azon kijelentésétől, hogy a nyugati szövetségesek nem zárják ki, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába. 

A NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, a NATO nem részese a konfliktusnak, és a NATO szövetségesei sem

– mondta Stoltenberg a Reutersnek.

Francia jelentések szerint Emmanuel Macron a múlt héten felvetette, hogy esetleg francia csapatokat lehetne az országba telepíteni. Azt mondta, hogy még ha egyes NATO-országok csapatokat is küldenének Ukrajnába, az a szövetség egészét érintené, mivel annak tagjait kollektív védelmi paktum köti.

Arra a kérdésre, hogy a francia elnök hibát követett-e el, amikor „stratégiai kétértelműségről” beszélt a nyugati csapatok esetleges ukrajnai bevetésével kapcsolatban, azt mondta: „Fontosnak tartom, hogy konzultáljunk, és hogy közös megközelítést alkalmazzunk ezekben a fontos témákban, mert ezek mindannyiunk számára fontosak” – számolt be a Sky News.

Annalena Baerbock német külügyminiszter is reagál Ferenc pápa azon kijelentésére, miszerint Ukrajnának „fehér zászlót kellene kitűznie” és tárgyalnia kellene. A német diplomácia vezetője elmondása szerint „nem érti” a pápa szavait.

Oroszország és Ukrajna háborújáról szólva Baerbock megjegyezte: vannak dolgok, amelyeket csak úgy lehet megérteni, ha az ember a saját szemével látja őket.

Ezért megkérdezem magamtól: hol van a pápa? A pápának tudnia kellene erről

– tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az egész világnak ki kell állnia az ukrán nép mellett, és mindent meg kell tennie, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát.

Ha csak minimális esély lenne arra, hogy az orosz rezsim készen áll a tárgyalásokra, akkor az egész világ készen állna rájuk. Sajnos ennek az ellenkezőjét látjuk nap mint nap

– mondta a német külügyminiszter

Ahogy azt korábban az Index is megírta, Ferenc pápa az orosz–ukrán háborúról szólva azt mondta, hogy Ukrajnának elég bátornak kellene lennie az általa „fehér zászlónak” nevezett tárgyalásokhoz. Miután Ferenc szavai széles körű visszhangot váltottak ki, a Vatikán szóvivője közleményt adott ki, amelyben magyarázta a pápa szavait, és azt is megjegyezte, hogy „a tárgyalások soha nem jelentenek megadást”.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint a pápának Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kellett volna fordulnia, hogy vonja ki a megszálló erőket Ukrajnából. Dmitro Kuleba külügyminiszter pedig azt válaszolta a pápának, hogy Ukrajna zászlaja nem fehér, hanem kék és sárga – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője hétfőn arról beszélt az ukrán kormányzat központi televízióadásában (Telethon), hogy egy jelentős hadműveletre készülnek a Krím félszigeten.

Budanovot a Háború a tengerért című, március 10-én debütáló dokumentumfilm premierje apropóján kérdezték a Fekete-tengeren végrehajtott ukrán csapásokról. 

Ezek mind előkészítő lépések egy komoly krími hadművelethez. Teszteljük, hogy helytállóak-e a megközelítés és a távozás módjairól szóló elképzeléseink

– mondta Budanov, hozzátéve: „Ezenkívül ez egy jó üzenet a lakosság számára, amely tíz éve megszállás alatt él. Sokan közülük azt hiszik, hogy elfelejtettük őket.”

Svédország régóta várt NATO-csatlakozása Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús céljainak „kudarcát” mutatja – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár március 11-én, a NATO brüsszeli központja előtt, ahol Svédország NATO-csatlakozásának utolsó lépéseként ünnepélyes keretek között felvonták a svéd lobogót, írja a The Kyiv Independent.

Finnország 2023 áprilisában csatlakozott a szövetséghez, Svédország pedig 2024. március 7-én lett hivatalosan a védelmi szövetség 32. tagja.

Svédország és Finnország 2022-ben kérte a NATO-tagságot, és az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul felhagyott elállási politikájával. Törökország és Magyarország ellenvetései mindkét ország csatlakozását feltartóztatták.

Amikor Putyin elnök két évvel ezelőtt elindította teljes körű invázióját, kevesebb NATO-t és nagyobb ellenőrzést akart szomszédai felett. Ukrajnát mint szuverén államot akarta elpusztítani, de nem sikerült

– mondta Stoltenberg.

A NATO-főtitkár kijelentette, hogy „Ukrajna közelebb van a NATO-tagsághoz, mint valaha”, a NATO-hadseregek megerősítették kapacitásukat és készültségüket Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója kezdete óta.

A brit katonai hírszerzés hétfői bejegyzésében arról írt: azok az orosz lépések, amelyeket a közelmúltban megfigyelhettek, arra engednek következtetni, hogy Oroszország 2024 nyarától kezdve mindenkit kiutasíthat az elfoglalt ukrajnai területekről, akinek nincs orosz útlevele.

Mint írták, ezeken a területeken

Mindez azzal is magyarázható, hogy az egészségügyi és társadalmi szolgáltatások igénybevételét is az orosz útlevélhez kötötték hozzá e régiókban.

Megjegyezték azt is, hogy Vlagyimir Putyin egy 2023. áprilisi elnöki rendeletben 2024. július 1-ig adott határidőt arra, hogy e területeken éljenek azok, akiknek nincs orosz útlevelük. Ezt követően az érintett személyek külföldi állampolgárokká vagy hontalanná válnak.

Nagy a valószínűsége, hogy minden olyan személyt, aki ezen időpont után a megszállt területeken tartózkodik, és nem rendelkezik orosz útlevéllel, kitoloncolnak vagy őrizetbe vesznek

– írta a brit hírszerzés, megjegyezve, hogy erre utalnak Dmitrij Medvegyev szavai is, miután a volt orosz elnök egy alkalommal arról beszélt, hogy azokat, akik nem veszik fel az orosz útlevelet, a távol-keleti régiókba fogják áttelepíteni.

Végül arra is kitértek, hogy Oroszország két hete megkezdte az elfoglalt területek beszervezését az orosz hadsereg Déli Katonai Körzetébe. A Kreml ezzel igyekszik megerősíteni azt a látszatot, hogy e területeket mostanra már „visszafordíthatatlanul” birtokba vették – írták.

Az orosz hatóságok „átnevelési” rendszert dolgoztak ki az Ukrajnából elrabolt gyermekek számára, megkísérelve az „orosz identitást” beléjük nevelni, meggyőzni őket arról, hogy szüleik (akiket potenciális terroritáknak titulálnak) meghaltak – írja az Ukrajinszka Pravda a Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportálra hivatkozva.

A háború alatt erőszakkal Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek pontos száma nem ismert. Az ukrán hatóságok szerint ez közel 20 000. Az orosz tisztviselők rábeszélik az ukrán gyermekeket, hogy felejtsék el hazájukat, és meggyőzik őket arról, hogy a szüleik soha nem jönnek vissza, hogy elvigyék őket. A hatóságok biztosak abban, hogy »átnevelhetik« az elrabolt gyerekeket

– írja a Meduza, ami úgy véli, hogy az orosz oktatási minisztérium a fő ügynökség, amely felelős az elrabolt ukrán gyerekek „indoktrinálásáért”.

Az oroszországi tanárok számára 2022-ben kifejlesztett szótárban olyan szavakat és kifejezéseket soroltak fel, amelyeket „a nacionalista szélsőségesség jeleinek” tartanak, és amelyeket az elrabolt ukrán gyerekek használhatnak.

Ezenkívül a Konfliktusok, a szélsőségek és a terrorizmus megnyilvánulásainak megelőzése multikulturális oktatási környezetben című módszertani útmutató kimondja, hogy a „sajátos szleng” használata vagy akár a „politikai témák” puszta megvitatása annak a jele lehet, hogy egy adott gyermek a „pusztító ideológiát” vallja.

Az oktatási minisztérium megemlítette, hogy az elrabolt gyerekeket állítólag ez az ideológia „befolyásolta” pusztán azért, mert Ukrajnában élnek. Ennek a „befolyásnak” a hajtóerejét azonban nem határozták meg.

A Meduza által áttekintett dokumentumok szerint

a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok fiatalabb generációjában, valamint a zaporizzsjai és Herszon megyei fiatalok körében.

Továbbá azok, akik kidolgozták a Konfliktuszónából érkező serdülők támogatása kézikönyvet, arra figyelmeztetnek, hogy az elrabolt gyerekek „tiltakozhatnak”, „dühösek lehetnek”, „bizalmatlanságot” mutathatnak a felnőttekkel szemben, agresszíven viselkedhetnek, „személyes preferencia gondolatait” fejezhetik ki, valamint általában „nehézségeket tapasztalhatnak a helyzetek semleges szemszögből való szemlélésében”.

Az orosz tanároknak azt is tanácsolják, hogy közvetlenül közöljék, hogy az elrabolt gyerekek szülei meghaltak, még akkor is, ha ezt nem lehet megerősíteni: Beszéljen nyíltan a gyerekkel arról, hogy szeretteik meghaltak, vagy az otthonuk megsemmisült.

Mondja el nekik határozottan, hogy meghaltak

– áll az iránymutatásokban a Meduza szerint.

Ezenkívül az ukrán gyerekekkel folytatott kommunikáció csak orosz nyelven történik. „Azt mondják, hogy az alkotmány kimondja, hogy az orosz az államnyelv: ha Oroszországba jössz, beszélj oroszul” – mutatott rá az orosz ellenzéki hírportál forrása.

A Meduza forrásai szerint az oktatási minisztériumon belül félnek az Ukrajnából elrabolt gyerekektől. Az orosz minisztérium alkalmazottai – még vezetői szinten is – néha „potenciális terroristáknak” nevezik ezeket a tinédzsereket, akik „ellenállhatnak” az orosz hatóságoknak.

Ukrajna hivatalos tárgyalásokat kezdeményezett az európai és amerikai légi közlekedési szabályozó hatóságokkal a nemzetközi repülések hadiállapot idején történő újraindításának lehetőségéről – számolt be róla Olekszandr Kubrakov, Ukrajna helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettese és közösségekért, területekért és infrastruktúrafejlesztésért felelős miniszter az RBC-nek adott interjúban.

Érdekesség, hogy pár hete már napvilágot látott egy közlés arról, hogy újra kinyithat a kijevi reptér. Nem sokkal később viszont cáfolták, hogy ismét beindulhatna a légi közlekedés.

Olekszandr Kubrakov most az interjúban mégis arról beszélt, hogy tárgyaltak a légi közlekedés újraindításáról. Mint mondta, nem sok példa van világszerte arra, hogy

Mint mondta, az izraeli repülőterek jelentik a legsikeresebb példát erre. Az ukrán fél sok időt töltött és tölt el az Izraeli Polgári Légi Közlekedési Hatósággal való konzultációval.

Nem lehet nemzetközi járatokat üzemeltetni két szabályozó hatóság – az európai és az amerikai – jóváhagyása nélkül, ez így működik. Az ukrán fél már átadta elképzelését a szabályozóknak arról, hogyan fog működni a piac a hadiállapot körülményei között, a kockázatértékeléseit, megközelítéseit és algoritmusait

– jegyezte meg a tisztviselő.

 „Nem szeretnék konkrét határidőket tárgyalni, de most hivatalosan is eljuttatjuk elképzelésünket a szabályozó hatóságokhoz, és hivatalos tárgyalásokba kezdünk velük” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Elmondta, hogy vannak olyan európai légitársaságok, amelyek nagyon érdeklődnek Ukrajna légterének megnyitása iránt, köztük a Ryanair is, amely a légtér újranyitása után azonnal a teljes piac megszerzésére törekszik, és már eddig is több tucat kérelmet nyújtottak be. Az állami tulajdonú ukrán légitársaság létrehozásának háború előtti terveivel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy jelenleg nem ez a legfontosabb. Ezt a kérdést a háború után újra meg kell vizsgálni.

Eközben az orosz járatok hamarosan földre kényszerülhetnek, hiába költött Moszkva nemrég több milliárd dollárnyi rubelt az iparág megmentésére. Külföldi szervizelés és alkatrészek nélkül a Boeingek és Airbusok az utolsó csavarjaikat fogyasztják már. Csak idő kérdése, hogy mikor történik katasztrófa.

Az ukrán hadsereg várhatóan idén júliusban használhatja először a nyugati országok által átadott F–16-os vadászgépeket – írta cikkében a The New York Times.

A lap azt is megjegyezte, hogy júliusban még csak néhány, szám szerint hat vadászgép kezdheti meg működését (a nyugati partnerek eddig összesen 45 darabot ígértek az ukránoknak a gépekből).

A lap szerint a gépek már készen állnak, viszont a kiképzést még nem minden ukrán pilóta tudta megkezdeni azok közül, akik Romániában, a fetesti légibázison végzik el azt,

A The New York Times arra számít, hogy a nyárig mindössze 12 pilóta lesz készen arra, hogy repüljön a vadászgépekkel. Hozzátették azt is, hogy az említett hat gépre nagy szükség lesz, többek közt amiatt, hogy Oroszország fokozta a szárazföldi csapatok légi támogatását az utóbbi hetekben, és egyre gyakrabban használja az irányított légibombákat mélységi csapásokra.

Ugyanakkor az F–16-os gépekből beszélő amerikai tisztviselők – köztük például Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is – arra hívták fel a figyelmet az utóbbi hetekben, hogy a vadászgépeknek szerintük önmagukban nem lesz döntő hatása a háborúra nézve. E véleményt részben osztotta Jevgenyija Gaber volt ukrán diplomata és külpolitikai tanácsadó, a George C. Marshall Center kutatója is, aki úgy fogalmazott a The New York Timesnak:

A technikai jellemzők és az érkező F–16-os [kiszolgáló] csapatok száma miatt nem hiszem, hogy az F–16-osok önmagukban felülírnák a játékszabályokat. De úgy gondolom, hogy más lőszerekkel és nagy hatótávolságú rakétákkal együtt már igen.

Petr Pavel, Csehország elnöke meg van győződve arról, hogy ha a NATO-erők közvetlenül Ukrajna területén nyújtanak támogatást, az semmilyen nemzetközi normát nem sért – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

Pavel szerint egyértelműen különbséget kell tenni a harcoló csapatok bevetése és a csapatok esetleges bevonása között bizonyos „támogató” tevékenységekbe, amelyekben a NATO-nak már van tapasztalata.

Emlékeznünk kell arra, hogy a Krím annektálása és Donbász egy részének elfoglalása után – ami lényegében agresszió volt, bár a mainál jóval kisebb léptékben – egy NATO-kiképzőmisszió működött Ukrajna területén, ami egy alkalommal több mint 15 országot érintett, és körülbelül 1000 embert

– emlékeztetett Pavel.

Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmánya szempontjából „semmi akadálya nem lenne, hogy a NATO-tagállamok csapatai segítséget nyújtsanak az ukrajnai műveletekben”.

Arra a kérdésre, hogy támogatná-e NATO-csapatok telepítését közvetlen támogatás céljából Ukrajna területére, Pavel azt mondta, nem zárja ki, hogy tovább vitatják az ügyet.

Biztosan nem utasítanám el a vitát ebben a kérdésben. Ha meg tudnánk állapodni a szövetségesekkel abban, hogy például ahelyett, hogy ukrán katonákat képeznének ki a NATO-tagállamok területén, és több ezer katonát szállítanának – mondjuk – Lengyelországba vagy Csehországba, sokkal értelmesebb lenne néhány tucat oktatót Ukrajna területére szállítani, és ott ukrán katonákat képezni

– mondta.

Andrzej Duda, Lengyelország elnöke és Donald Tusk lengyel miniszterelnök március 12-én, Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulóján az Egyesült Államokba látogat, hogy kiálljon Ukrajna Egyesült Államoktól kapott folyamatos katonai segélyezése mellett – írja a The Kyiv Independent.

Lengyelország Ukrajna egyik legmeghatározóbb szövetségese Oroszország teljes körű inváziója óta, a mezőgazdasági kereskedelmi vitákkal kapcsolatos folyamatos feszültségek ellenére.

„A vezetők megerősítik, hogy rendíthetetlenül támogatják Ukrajna védelmét Oroszország brutális hódító háborújával szemben” – áll a Fehér Ház sajtótájékoztatójában.

Duda ezt követően találkozik a kongresszus vezető képviselőivel, köztük Mike Johnsonnal, a képviselőház elnökével, valamint Hakeem Jeffries képviselőházi demokrata kisebbségi vezetővel és Mitch McConnellel, a szenátus republikánus kisebbségi vezetőjével.

A képviselőház republikánusai állítólag a törvényjavaslat egy alternatív változatán dolgoznak, amely magában foglalhatja az Ukrajnának nyújtott segély egyes formáit kölcsönként kezelve.

Az Institute for the Study of War (ISW) washingtoni kutatóintézet legfrissebb jelentésében írt arról, hogy Oroszország hamarosan megkezdheti az irányított légibombák fejlett változatainak tömeggyártását.

Nemrég beszámoltunk róla, hogy az ukránok is megerősítették azt, hogy Oroszország megkezdte az ebbe a fegyvertípusba tartozó FAB 1500-asok használatát.

Az ISW most arról írt egy ukrán katonai szóvivőre hivatkozva, hogy az oroszok egyre gyakrabban használják az UMPB típusú bombákat is. Ezek eredetileg korábbi gyártmányú, nem irányított légibombák voltak, amelyeket irányított bombává alakítottak át, fejlesztettek tovább. 

A kutatóintézet hozzátette, hogy az orosz katonai bloggerek állítása szerint ezekkel a bombákkal növelni lehet az ukránok ellen végrehajtott csapások mélységét – anélkül, hogy az orosz vadászgépeket veszélynek tennék ki. Állításuk szerint az orosz hadiipar már dolgozik azon, hogy megkezdődjön a tömeges gyártásuk, és minél gyakrabban használhassák a frontvonal mentén ezeket az eszközöket. 

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij reagált Ferenc pápa kijelentésére, amely szerint az ukránoknak meg kellene lengetniük a fehér zászlót. Mint mondta, csak az ukrán kék-sárga zászló miatt nem vonulnak át Európán a gyilkosok.

Zelenszkij köszönetet mondott az ukrán lelkészeknek, ellentétben azokkal, akik „két és fél ezer kilométerről virtuális közvetítést folytatnak”.

Az orosz gyilkosok és kínzók csak azért nem vonulnak tovább Európába, mert az ukránok fegyverrel és kék-sárga zászló alatt visszatartják őket. Ukrajnában sok volt az egykor fehér házfal és templom, amelyeket most az orosz gránátok égetnek és törnek össze. És ez nagyon ékesszólóan beszél arról, hogy kinek kell megállnia ahhoz, hogy a háború véget érjen

– fogalmazott Ukrajna elnöke, majd hozzátette: „Mindenki, aki életeket és embereket véd, a legbecsesebb küldetést teljesíti, ami egy ilyen embertelen invázióval szemben lehetséges.”

„Amikor az orosz gonosz február 24-én elkezdte ezt a háborút, minden ukrán felállt, hogy megvédje magát. Keresztények, muszlimok, zsidók – mindenki. És köszönetet mondok minden ukrán lelkésznek, aki a hadseregben, a védelmi erőknél szolgál.”

Ők a frontvonalban vannak. Védik az életet és az emberiséget. Imával, beszélgetéssel és tettekkel támogatnak minket. Ez az, amit egyháznak nevezünk – az emberekkel együtt. És nem két és fél ezer kilométerre – valahol távol, virtuálisan – közvetít azok között, akik élni akarnak, és akik el akarják pusztítani őket

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök beszédében közvetlenül nem említette Ferenc pápát, de nyilvánvalóan az egyházfőnek arra a nyilatkozatára utalt, amelyben a pápa azt tanácsolta Ukrajnának: „Legyen bátorsága a fehér zászlóhoz” és tárgyaljon Oroszországgal.

A CNN egy hosszú cikkben írt arról, hogy Oroszország valóban bevetette az FAB 1500-as irányított légibombákat.

Először még az előző hét végén írtunk arról, hogy az orosz hadsereg első alkalommal használhatta a FAB 1500-as bombát (a kisebb változatokat, a FAB 250-et és 500-at már régóta használták). Az 1500-zal végrehajtott állítólagos támadásokról videó is készült Krasznohorivka térségében, ezek egyike megtekinthető ebben a cikkünkben.

A CNN-nek most egy Krasznohorivka térségében harcoló ukrán katona beszélt arról, hogy az oroszok valóban használják a fegyvert, és hogy ezek a csapások megrendíthetik a morált.  

„Hogy miért használják a FAB 1500-at? Mert az általa okozott kár nagyon komoly. Még ha túl is éled, akkor is garantáltan zúzódásod lesz” – fogalmazott. Az ukrán katona kitért azt is, hogy a fegyver „nagy nyomást gyakorol a katonák moráljára. Nem minden emberünk bírja ki ezt”  – mondta, majd hozzátette: 

Bár a FAB 500-hoz már többé-kevésbé hozzászoktak, de a FAB 1500 maga a pokol.

 A CNN azt is részletezte, hogy az orosz légierő gépei az ukrán légvédelemtől biztos távolságra, 60-70 kilométerre indítják útnak ezeket a bombákat.

Justin Bronk, a brit RUSI kutatóintézet szakértője azt mondta: a bomba valóban jelentős károkat okozhat az ukrán élőerőben, de nem olyan mértékben, hogy alapvetően megváltoztassa a frontvonalakat. 

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy a FAB-bombák fontos szerepet játszottak a donyecki harcokban. Állítása szerint a februárban elfoglalt Avgyijivkánál is rengeteget használták az oroszok ezt az eszközt: egy alkalommal 48 óra alatt 250 darabot dobtak le belőlük. A szóvivő kiemelte azt is, hogy ezek a fegyverek nem olcsóak, de „egy rakétához képest fillérekbe kerülnek”.