Csapást mért az orosz hadsereg az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ukrán fegyveres erők parancsnoki állományának találkozójára – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A tárca az orosz harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi erők által megtámadott tanácskozás helyszínét nem nevezte meg. A hadijelentés szerint az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el a Donyeck környéki, az avgyijivkai és a dél-donyecki frontszakaszon, eközben pedig visszavertek kilenc ukrán rohamot és ellenrohamot, valamint megakadályoztak minden áttörési kísérletet a határon, az oroszországi Belgorodi régióban található Kozinka falunál.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot (hetet) Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 1050 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – állt a közleményben.
Az MTI hírei szerint a minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Mi–8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, három harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, Vampire, Grad, Uragan és HIMARS sorozatvetők 26 rakétáját és 143 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A belgorodi egészségügyi tárca közölte, hogy a régióban az elmúlt hét folyamán 11 ember életét vesztette, 82 pedig megsebesült.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn egy 24 éves nő letartóztatásáról tett bejelentést, aki ukrán titkosszolgálatok megbízásából arra készült, hogy a Krímben felgyújtson egy vasúti váltószekrényt, és ezáltal megzavarja a katonai szállításokat. A gyanúsítottól több, házilag elkészített gyújtóeszközt foglaltak le.
Megszakították az orosz állami tévé egyik beszélgetős műsorát, miután az egyik felszólaló arról beszélt, hogy Oroszország egy bizonyos „expanziós irányt” követ, amelynek a NATO és az EU véget akar vetni – írja a Bild.
Alekszandr Szityin politológus az orosz külpolitikáról beszélve azt kezdte el mondani, hogy
mindig Ukrajnáról beszélünk. De valójában senki sem beszél Ukrajnáról. Akkor miről is van szó? Arról, hogy Oroszország egy bizonyos expanziós irányt követ. Ez tény.
Majd úgy folytatta, hogy Moszkva nem csak Ukrajna felé terjeszkedne, hiszen „a NATO és az EU országai véget akarnak vetni ennek az expanziós kurzusnak”. Arra azonban már nem volt lehetősége, hogy elmondja, ezt a nyugat hogyan teszi, mert a műsorvezető félbeszakította, és azt mondta, „ez nem terjeszkedés, hanem a nemzeti érdekek és a biztonság védelme”.
Mielőtt Szityin reagálhatott volna, Andrej Norkin azt mondta, félbe kell szakítaniuk az adásukat egy rövid szünettel.
A lap végül hozzátette, hogy a politológus arra próbálta meg felhívni a figyelmet, hogy Oroszország terjeszkedni akar, még Ukrajnán túlra is. Esetleg még a NATO területére is.
Megkezdődtek Törökországban Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő látogatásának előkészületei – számolt be az mk.ru a török elnöki adminisztráció tájékoztatása alapján.
Korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy Putyin a március 31-i helyhatósági választások után érkezhet az országba.
A forrás szerint Putyin hivatalos látogatásának pontos időpontja még nem ismert, de hozzávetőlegesen április közepén várható.
Március 17-én összesen 72 katonai összecsapás történt a fronton az ukrán vezérkar hétfő reggeli közleménye szerint. Mint írják, az oroszok 75 légicsapást és 95 rakétatámadást indítottak az ukránok állásai és lakott területek ellen.
A civil lakosság körében is vannak halottak és sebesültek az ukrán vezérkar jelentése szerint.
Szeverszk és Szlobozsnyiki irányában az oroszok a határ menti területeken katonai állásokat tartanak fenn és szabotázsakciókat hajtanak végre, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok átvonulását, emellett növelik az akna- és robbanóakadályok sűrűségét az államhatár mentén Belgorodnál – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Oroszország eddig dokumentáltan 14 884 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 10 463 megsemmisült, 677 megsérült, 806-ot a személyzete otthagyott a harctéren, 2938-at pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2827 tank van. A harckocsik közül 1858 megsemmisült, emellett 150 megsérült, 282-t magára hagytak a harctéren, 537-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában.
„Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket. Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik” – hangoztatta Vlagyimir Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtartott sajtótájékoztatóján.
Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz” a háborúban. Putyin szerint Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ szerint ukrán támadásban meghalt egy orosz választási bizottsági tisztviselő − jelentette az orosz állami hírügynökség.
A tisztviselőt az Oroszország által ellenőrzött Berdjanszk városban ölték meg a szavazás utolsó napján − írta meg a Sky News.
A lap az információt nem tudta független forrásból ellenőrizni.
Magyarország területére 2024. március 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5754 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5089 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Miután leadta szavazatát a berlini orosz nagykövetségen, Julija Navalnaja a Sky News európai tudósítójának, Siobhan Robbinsnak elmondta, hogy az orosz népnek szánt üzenete a következő:
Legyetek bátrak, egy napon nagyon hamar győzni fogunk.
Amikor Vlagyimir Putyin elnökről kérdezték, azt mondta, hogy nincs üzenete az orosz vezetőnek.
Putyin elnököt gyilkosnak és gengszternek nevezte, aki háborúba sodorta országát.
Ukrajna eddig dokumentáltan 5363 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 3707 megsemmisült, 452 megsérült, 212-t a személyzete otthagyott a harctéren, 992-t pedig az oroszok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 765 tank van. A harckocsik közül 511 megsemmisült, emellett 65 megsérült, 58-at magára hagytak a harctéren, 131-et pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Emmanuel Macron francia elnök „Európa védelmezőjének", Ukrajna legfontosabb támogatójának szerepét próbálja átvenni − mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában azzal kapcsolatban, hogy a francia elnök nyilatkozata szerint szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában.
Bendarzsevszkij Anton kifejtette: közelednek az európai parlamenti választások, és a francia elnök éles különbséget próbál mutatni Marine Le Pen oroszbarátsággal vádolt pártjával szemben, ezért is hangsúlyozza, hogy Oroszország veszélyes, és ő az, aki el tudja hozni a biztonságot − közölte az MTI.
Hozzátette, hogy Emmanuel Macron a második elnöki ciklusát tölti ugyan, de még fiatal politikus, elnöki ciklusának vége nem jelenti a pályafutásának végét. Európai struktúrákban még lehet pozíciója, így akár jövőbeni pozícióit is építheti.
Az elemző úgy látja, hogy Európának nincsenek jelenleg olyan erős vezetői, akik nagy, erős országot vezetnek, és hitelesen, erőteljesen tudják képviselni az európai érdekeket, Macron egyértelműen erre a szerepre próbál törni.
Bendarzsevszkij Anton szerint a francia elnök sem gondolja komolyan, hogy Franciaország reguláris hadsereget küldene Ukrajnába.
Ez inkább kommunikációs, retorikai fogás, amellyel azt sugallja Oroszországnak, hogy ne tegyen meg bizonyos lépéseket, „fogja vissza magát” − fogalmazott a szakértő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint semmilyen legitimitása sincsen Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének − számolt be az MTI.
Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet. Ennek a személynek a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon
− hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!