Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak: 

• Orbán Viktor politikai igazgatója elárulta, miért komoly a tét a háborúban,
• Képeken a Kijevet ért hatalmas csapás,
• Kulcsfontosságú törvényjavaslatot fogadtak el, a háborúra is hatással lehet?,
• Amerikai szenátor: A történelem legrosszabb szörnyűsége, ha elkésik az ukrán segély,
• Stratégiai bombázókkal hajtott végre grandiózus támadást Moszkva, Kijevet ostromolták,
• Holland védelmi miniszter: F–16-osokhoz szükséges lőszerekkel és drónokkal is ellátjuk Ukrajnát,
• A NATO újabb frontot nyithat Oroszország ellen – állítja a Kreml.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök telefonon tárgyalt Ukrajna légvédelmének megerősítéséről – írja az Ukrinform.

A görög miniszterelnökkel az elért megállapodásaink végrehajtásáról, valamint a folyamatban lévő védelmi együttműködésünkről beszéltem, különösen a légvédelem megerősítése terén

– írta Zelenszkij a Telegramon.

Zelenszkij a Kijevet ért reggeli orosz rakétacsapásról is beszámolt a beszélgetőpartnernek.

Megállapodtunk abban is, hogy felgyorsítjuk a G7-ek vilniusi nyilatkozatán alapuló kétoldalú biztonsági megállapodással kapcsolatos munkát

– jegyezte meg Zelenszkij.

Az oroszok több települést is támadtak csütörtökön Herszon régióban, két ember meghalt, közölte Olekszandr Prokudin, a Herszon Regionális Katonai Adminisztráció vezetője az Interfax beszámolója szerint.

A megszállók egy órája támadták meg Veletinszket. A lövések következtében súlyosan megsérült egy 70 éves asszony, aki a háza udvarán tartózkodott. Sajnos a mentőben megállt a szíve

– írta Prokudin a Telegramon.

Megjegyezte továbbá, hogy szerda este egy orosz drónról robbanóanyagot dobtak egy falura, aminek következtében egy 33 éves helyi lakos életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Egy Mikolajivot ért orosz rakétatámadásban egy ember meghalt, négy másik pedig megsebesült. Erről Vitalij Kim, a Mikolajivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője számolt be a Telegramon – írja az Ukrinform.

Egy nő meghalt, négy ember (három másik nő és egy férfi) megsebesült

– írta Kim.

Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármester azt mondta, hogy jelenleg a lakóövezetet vizsgálják. „A többemeletes épületekben nincs kár. Jelenleg a magánszektort vizsgáljuk” – írta a polgármester.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij telefonbeszélgetést folytatott a francia fegyveres erők vezérkari főnökével, Thierry Burchard tábornokkal – írja az RBC Ukraine. 

Megvitatták az ukrajnai hadszíntéren kialakult helyzetet, különösen azt, hogy jelenleg az Ukrán Védelmi Erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet Ukrajna keleti részén.

Megköszönte a Francia Köztársaság kormányának és a francia népnek Ukrajna folyamatos és következetes támogatását. Külön köszönetet mondott az ukrán katonák Franciaország területén történő kiképzéséhez nyújtott segítségért

– közölte Szirszkij.

Emmanuel Macron francia elnök korábban nem zárta ki, hogy a NATO csapatokat vessen be Ukrajna megsegítésére. Ez vitát váltott ki Ukrajna szövetségesei között. A legtöbb ország nem támogatta Macron álláspontját.

Három frontszakaszon előrenyomulva bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Tonenyke települést és Alebasztrova vasútállomást, a légierő pedig az éjjel nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal mért csapást az ukrán döntéshozatali központokra, logisztikai bázisokra, valamint a különleges műveleti erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz erők visszavertek két ukrán ellenrohamot, valamint megelőző csapásokkal megakadályozták, hogy ukrán erők és külföldi „zsoldosok” megkíséreljenek behatolni a határon az oroszországi Belgorodi régióban.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt napon több mint nyolcszáz katonát veszített. Közülük a legtöbben, több mint 320-an

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön figyelmeztetett, „helyrehozhatatlan következményekkel jár majd”, ha külföldi katonai kontingenseket vezényelnek Ukrajnába – összegezte az MTI.

Észtország új, 20 millió eurós katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának. A hírt az észt védelmi minisztérium honlapján tették közzé, és az ukrajnai látogatáson tartózkodó főosztályvezető, Hanno Pevkur jelentette be, aki megjegyezte:

A segélycsomag 155 milliméteres lövedékeket tartalmaz, ami Észtország további hozzájárulása az Unió azon kezdeményezéséhez, hogy egymillió lövedéket küldjenek Ukrajnába. Észtország eddig csaknem 500 millió euró katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, ami a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,4 százaléka.

A szlovén külügyminisztérium csütörtökön értesítette a ljubljanai orosz nagykövetséget arról, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján kiutasít egy orosz diplomatát – számolt be az MTI. 

A tárca közleménye szerint a diplomatának március 28-ig el kell hagynia Szlovéniát. A Siol hírportál arról számolt be, hogy a szóban forgó diplomata Szergej Lemesev alezredes, a katonai attasé helyettese.

Az Európai Unió tagállamai eddig több száz orosz diplomatát utasítottak ki válaszul az Ukrajna ellen több mint két éve indított háborúra.

Ljubljana tavaly április elején arra kötelezte Oroszországot, hogy a moszkvai szlovén nagykövetség létszámára csökkentse a ljubljanai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének létszámát. Akkor a 33 fős személyzet 25 tagja távozott.

Az ukrán pénzügyminisztérium közleménye szerint megérkezett az Európai Uniós támogatás első részlete, mintegy 4,5 milliárd euró értékben. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint 

a források segítenek időben és teljes mértékben finanszírozni az állami költségvetés kiemelt szociális és humanitárius kiadásait.

Marcsenko szerint öt reform van napirenden, amelyre költenék a támogatást, ezek között van az államháztartás-gazdálkodás, a korrupcióellenes küzdelem, valamint az üzleti környezet fejlesztése – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

Az Ukrán Nemzeti Bank korábban azt kommunikálta, hogy Ukrajna 10 milliárd euró nemzetközi támogatáshoz jut március-áprilisban, ezek pedig bekerülnek a költségvetésbe és „azonnal nemzetközi tartalékokká válnak”.

Ha az ukrán reformokat kielégítőnek találja az Európai Bizottság, akkor a következő részlet – mintegy 1,2 milliárd euró – már áprilisban megérkezhet.

Polgári védelmi gyakorlatok bevezetését szorgalmazta a német iskolákban Bettina Stark-Watzinger (FDP) oktatási miniszter. A politikus a múlt hétvégén tette ezt a kijelentést, megjegyezve, hogy a polgári védelem az iskolákban is rendkívül fontos – különösen az orosz–ukrán háború eszkalációjának árnyékában.

Stark-Watzinger kijelentése sok negatív kritikát váltott ki az oktatási politikusok körében, de voltak köztük olyanok is, akik támogatták – írja a Stern.

Oroszországban egyébként már bevett szokás a gyerekek katonai nevelésének támogatása. Már az óvodákban megkezdődik ez a folyamat, később pedig egyre fokozódik annak mélysége.

A 10. osztályos tanulóknak a legutóbbi félévben kezdték oktatni az elemi katonai felkészültséget, amelyben a gyakorlatok és az alapvető katonai ismeretek mellett a katonai szolgálat karrierlehetőségeit bemutató előadásokat is hallhatnak majd. A 11. osztályosok „az orosz polgári identitás, a hazafiság és a haza iránti felelősségérzet kialakításáról”, továbbá „a haza szolgálatára és védelmére való meggyőződés és készség, valamint a haza sorsával kapcsolatos felelősségérzet kialakításáról” tanulnak.

Az X-en tett közzé egy videót az ukrán védelmi minisztérium, amihez a címben már említett, klasszikus mondatot fűzte hozzá:

az elpusztított orosz tank a jó orosz tank.

Hozzátették mintegy magyarázatként, hogy a képeken két T–72B típusú tankot láthatunk, amint éppen Avgyijivka közelében lángol. A felvételeket a 25. légi deszant emberei készítették.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet intézett az oroszokhoz, miután a Központi Választási Bizottság (CEC) közzétette az ország elnökválasztásának hivatalos eredményeit. Putyin a rekordmagas részvételi arány mellett a szavazatok több mint 87 százalékát szerezte meg.

A beszédről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Hanno Pevkur észt védelmi miniszter csütörtöki kijevi látogatásán – ahol ukrán kollégájával, Rusztem Umerovval tárgyalt – bejelentette, hogy országa küldi Ukrajnának a következő, 20 millió eurós katonai segélycsomagot. Az új csomag elsősorban tüzérségi lőszert, páncéltörő fegyvert, robbanóanyagot, gázálarcot, mesterlövész-felszerelést és kisebb kaliberű lőszert tartalmaz majd.

Ezt a csomagot azzal a céllal állítottuk össze, hogy Ukrajna számára maximálisan hasznos legyen, miközben biztosítjuk, hogy ne csökkentse Észtország védelmi felkészültségét

– mondta Hanno Pevkur.

A segélycsomag 155 milliméteres lövedékeket tartalmaz, ami Észtország további hozzájárulása az Európai Unió azon kezdeményezéséhez, hogy egymillió lövedéket küldjenek Ukrajnába. Észtország hozzájárulását részben Dánia finanszírozza. A lőszer pontos mennyiségét biztonsági okokból nem hozzák nyilvánosságra – írta az Ukrajinszka Pravda.

Pevkur megjegyezte, hogy a nyár közeledtével Ukrajnának mindenekelőtt lőszerre, a légvédelmi eszközök széles tárházára, valamint a rádióelektronikai hadviseléshez szükséges alkatrészekre és eszközökre van szüksége.

Volodimir Zelenszkij elnök a Facebookon posztolt Moscsunról, a Kijev melletti kis faluról, amelyet két évvel ezelőtt szabadítottak fel az ukránok az orosz megszállás alól, megakadályozva ezzel az „agresszort”, hogy megtámadja az ukrán fővárost.

Tiszteljük Ukrajna védelmezőit! Örök emléket mindazoknak, akik életüket adták hazánkért és függetlenségünkért

– írta a kormányfő posztjában. Elmondása szerint Moscsun a bátorság és az ukrán nép nagy hőstettének színhelye, ahol „súlyos harcok árán” sikerült megvédeniük a fővárost. 

Az orosz csapatok felszabadították Tonenkoje falut – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta az Avgyijivka irányában lévő Tonenkoje települést

– közölte a védelmi minisztérium a különleges műveletről szóló összefoglalójában. „Avgyijivka irányában a Donyecki Népköztársaság Tonenkoje települését a csapatok összehangolt akciói révén felszabadították” – áll a kiadványban.

A RIA Novosztyi értesülései szerint Tonenkoje falu Avgyijivka külterületén, a donbászi ukrán fegyveres erők csoportosulás ellátására használt kulcsfontosságú úton fekszik. Most az ukrán erők logisztikája itt jelentősen megszakadt. Ezen a településen tüzérségi egységek állomásoztak, amelyek rendszeresen lőtték Donyeck központját.

Az elmúlt hónapokban az orosz hadsereg fokozta az offenzívát Avgyijivka irányában. Kedden a katonai ügynökség közölte, hogy Orlovka települést felszabadították. Ott az ukrán hadsereg azt tervezte, hogy Avgyijivka elfoglalása után megerősített vonalat készít elő az orosz csapatok előrenyomulásának megállítására. Most már nem tudják megvalósítani ezeket a terveket.

Ukrajna az amerikai HIMARS rendszerhez hasonló légvédelmi rendszereket és nagy pontosságú rakétákat fejleszt – szemlézte a ria.ru a The Washington Post cikkét meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva. A lap ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy az ország még messze van a szükséges csúcstechnológiai rendszerek előállításától.

Évtizedekbe fog telni egy ilyen gyártás elsajátítása, egy ilyen gyártás kiépítése

– idézte a kiadvány az ukrán védelmi ipar nemzeti szövetségének igazgatóját.

Korábban szintén a The Washington Post idézte forrásait, amelyek szerint Ukrajna csak 2024 második felében kezdi meg a harctéren hiánycikknek számító 155 milliméteres lövedékek saját gyártását.

Orosz álláspont: a NATO-országok játszanak a tűzzel

Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnának történő fegyverszállítások közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy minden olyan szállítmány, amely Ukrajnának szánt fegyvereket tartalmaz, legitim célpontot jelentene Oroszország számára.

Szerinte az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz a konfliktusban, többek között nemcsak a fegyverszállításokkal, hanem azzal is, hogy személyzetet képeznek ki az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és más országok területén. A Kreml szerint a fegyverek Nyugatról történő Ukrajnába pumpálása nem segíti elő a tárgyalásokat, és negatív hatással járna.

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) légierő-parancsnoka, Mikola Olescsuk elmondta, hogy március 21-én az oroszok 31 rakétát (két ballisztikus és 29 cirkálórakétát) lőttek ki Ukrajnára, amelyek közül sikerült mindet megsemmisíteni.

Március 21-én éjjel az oroszok két Iszkander–M (KN–23) / Kh–47M2 Kinzhal ballisztikus/aeroballisztikus rakétával, valamint 29 Kh–101/Kh–555 cirkálórakétával támadtak 11 Tu–95MS stratégiai bombázóról. A kilövési területek Volgodonszk, Engels voltak. A rakéták északról érkeztek Kijev irányába.

A légitámadás visszaverésében a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei és az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai vettek részt.

Korábban a kijevi városi katonai közigazgatás arról számolt be, hogy mintegy 30 rakétát lőttek le, az előzetes adatok szerint tíz ember megsérült a Kijevet ért rakétatámadás következtében.

Az ukrajnai háború már 757. napja tart.

A demokrata Jared Moskowitz, a képviselőház tagja Vlagyimir Putyin orosz államfő maszkját viselve érkezett a Joe Biden amerikai vezető elleni vádemelésről szóló kongresszusi meghallgatásra – jelentette az amerikai média.

Szerdán a képviselőház felügyeleti bizottsága újabb meghallgatást tart Biden felelősségre vonási eljárásának előkészítéseként. Az elnök fia, Hunter nem jelent meg a meghallgatáson. Hunter Biden ugyanakkor maga is megindokolta már, hogy apját soha nem vonta be üzleti ügyeibe, és az amerikai elnök ellen állítólag bevetett „orosz dezinformációs kampányt” emlegette.

A The Hill arról ír, hogy Moskovitz váratlanul Putyin-maszkban jelent meg. A maszkot felvéve a képviselő „megköszönte” kollégájának, James Comernek, aki a Biden elleni nyomozást vezeti, hogy állítólag orosz hírszerzést használt a nyomozás részeként – jegyzi meg a kiadvány.

A Felügyeleti Bizottság bizonyítékokat keres Joe Biden amerikai államfőnek a rokonai üzleti tevékenységében való részvételére, akik állítólag világszerte kereskedtek a nevével.

2020 októberében a New York Post nyilvánosságra hozott egy Hunter Bidenhez címzett e-mail-sorozatot, amelyben megemlítette, hogy apját képviselte, amikor az amerikai alelnök volt, az ukrán Burisma cégnél dolgozó munkaadói előtt. Donald Trump volt amerikai elnök azt állította, hogy ifjabb Biden dollármilliókat kapott lobbimunkáért, hogy „eladja” az apjához való hozzáférést. A levelezést állítólag Hunter Biden laptopján találták meg, amelyet egy delaware-i javítóműhelyben fedeztek fel.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy ifjabb Biden ellen kilenc vádpontban emeltek vádat, mert 2016 és 2020 között nem fizetett 1,4 millió dollárnyi adót. Az ügyészek ragaszkodnak ahhoz, hogy az adófizetés helyett dollármilliókat költött „extravagáns életmódra”, többek között drogokra és eszkortlányokra. Az új vádak alapján akár 17 év börtönbüntetés is vár rá.

Hunter Biden védelme politikai indíttatásúnak és kizárólag a vezetékneve miatt feltételezettnek nevezte az ellene adófizetés elmulasztása miatt indított eljárást. Az ügyvédek megjegyezték, hogy David Weiss különleges ügyész engedett a republikánus nyomásnak, amikor „példátlan és alkotmányellenes” módon fegyverkereskedelem megsértése miatt indított eljárást, most pedig „öt év nyomozás után, minden új bizonyíték nélkül” az adófizetés elmulasztása miatt. A RIA Novosztyi által megszerzett védelmi nyilatkozat szerint minden adótartozást teljes egészében megfizettek, és az ügyészség kész az ügy büntetőjogi kereteken kívüli megoldására.

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa (Rada) sürgeti a nyugati országokat, hogy vegyenek részt az ukrajnai harci műveletekben. Roman Kosztenko, az ukrán Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkára kijelentette, hogy a nyugati országoknak személyesen kellene részt venniük az Ukrajna területén folyó harci műveletekben – írta meg a ria.ru.

Kosztenko ugyanakkor arra panaszkodott, hogy amikor Ukrajnának segíteni kell, akkor „több bla-bla-bla-bla-blat” kap válaszul a szövetségeseitől.

Azt szeretném, ha a nyugati vezetők bátrabban lépnének fel az Orosz Föderációval szemben

– tette hozzá a képviselő.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy az EU megállapodott Ukrajna ellátásáról közepes és nagy hatótávolságú rakétákkal. Azt is mondta, hogy Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszország „ne nyerje meg ezt a háborút”. Elmondta, hogy a nyugati vezetők megvitatták a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét, konszenzus még nem született, „de semmit sem lehet kizárni”. Március elején az ellenzéki vezetőkkel folytatott találkozóján Macron megismételte, hogy Franciaországnak „nincsenek határai és nincsenek vörös vonalak” az Ukrajnának nyújtandó támogatással kapcsolatban.

Szavait számos NATO-partner, köztük Németország, valamint a franciaországi politikai erők is élesen bírálták. Valamennyi politikai párt vezetői azzal vádolták Macront, hogy belerángatja Párizst a konfliktusba, komolytalansággal, és szemrehányást tettek neki, amiért nem konzultált a parlamenttel ezekben a kérdésekben.

Nem sokkal Macron kijelentései után Olaf Scholz német kancellár és Boris Pistorius védelmi miniszter kijelentette, hogy Berlin nem küld csapatokat Ukrajnába, Scholz pedig hangsúlyozta, hogy a NATO-országok egésze nem fog ilyet tenni. A kancellár emellett megismételte, hogy nem tervezik nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták küldését Ukrajnába.

A Kreml sem maradt válasz nélkül

A Kreml később közölte, hogy figyelt Macron szavaira, miszerint a hadsereg Ukrajnába küldésének témáját megvitatták Európában, és hogy álláspontja Oroszország ukrajnai stratégiai vereségéről Moszkva számára is jól ismert. Megjegyezte, hogy az Ukrajnával kapcsolatos párizsi rendezvényen részt vevő számos ország „meglehetősen józan értékelést tart fenn egy ilyen akció potenciális veszélyeiről és a forró konfliktusba való közvetlen beavatkozás potenciális veszélyéről”, ez „egyáltalán nem áll ezen országok érdekében, ezzel tisztában kell lenniük”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Dmitrij Kiszeljov újságírónak adott interjújában kommentálta Macron oroszellenes kirohanásait az ukrán kérdésben. Az orosz vezető arra figyelmeztetett, hogy az európai kontingens Ukrajnába vezénylése semmilyen módon nem változtatna a harctéri helyzeten, és csak súlyos következményekkel járna Kijev számára. Macron szavaira reagálva, miszerint Franciaországnak nincsenek vörös vonalai Ukrajna támogatását illetően, az elnök azt mondta, hogy Oroszországnak sem lennének vörös vonalai az ilyen megközelítésű államokkal szemben.

A BlogUkraine osztotta meg X-en a hírt, miszerint Dmitro Kubanov élsportoló evezős életét vesztette az oroszok elleni háborúban.

Dmitro Kubanov, az ukrán evezős bajnokság többszörös győztese, az U–19-es Európa-bajnokság bronzérmese és az U–23-as evezős világbajnokság döntőse az orosz megszállók elleni harcban halt meg… Örökké emlékezünk!

– írta a bejegyzés. 

A 28 éves Dmitro Kubanov a teljes körű háború kezdetén csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz. Heves harcokban vett részt Kelet-Ukrajna legforróbb pontjain.

„Nyáron, 2023. augusztus 2-án abbahagyta a kommunikációt. Sajnos, halála csak most vált ismertté, sok hónapnyi várakozás és reménykedés után. Dmitro szeretett feleségét és lányát hagyta hátra. Az ukrán olimpiai család őszinte részvétét fejezi ki a sportoló családjának, barátainak és hozzátartozóinak. Mindannyiukkal együtt osztozunk a gyászban és támogatjuk őket a gyász órájában” – áll a Nemzeti Olimpiai Szövetség közleményében.

Március 20-án orosz csapatok megtámadták Harkiv egyik kerületét, öt embert megöltek és kilencet megsebesítettek.

A megszállók ismét megtámadták Harkiv egyik kerületét. A romok alatt emberek lehetnek. Minden érintett szolgálat a helyszínen dolgozik. Az információk tisztázása folyamatban van

– kezdte a tájékoztatást Oleh Szinehubov, a harkivi regionális államigazgatás vezetője. Korábban Igor Terekov, a város polgármestere azt mondta, hogy robbanás hallatszott a városban és hogy a Harkivra mért csapásnak áldozatai is vannak.

A sérüléseik számát és mértékét tisztázzuk. A becsapódás helyén nagyon nagy tűz van, minden érintett szolgálat és önkéntes dolgozik a helyszínen

– mondta a polgármester. Ezután az eseményeket helyi idő szerint percről percre követte az Ukrajinszka Pravda, helyi idő szerint:

• 14:06 – Terekov közölte, hogy öt sérültről tudnak. „Ketten már kórházba kerültek, a többieket az orvosok vizsgálják, és a kórházba utalás kérdéséről döntenek. A keresési művelet azonban folytatódik, ahogy a tűzoltás is” – mondta;
• 14:29 – A rendőrség jelentése szerint a bombázásnak három halottja és öt sebesültje van a városban;
• 16:50 – Szinehubov jelentése szerint négyre emelkedett az orosz csapás halálos áldozatainak száma. Emellett hét ember megsebesült. „Kholodnohirszk körzetében egy nyolcemeletes épület és egy termelőműhely megsérült. A tűz több mint 1000 négyzetméterre terjedt ki. Ez egy közönséges nyomda, egy bútor- és festékműhely volt. A sérültek között vannak alkalmazottak, közülük ketten súlyos állapotban vannak. A mentési és tűzoltási munkálatok folyamatban vannak. Sajnos az áldozatok és a sérültek száma magasabb lehet.”
• 17:28 – Szinehubov jelentette, hogy egy másik embert is kiszabadítottak a romok közül. A halálos áldozatok száma öt főre emelkedett. A mentőszolgálatok továbbra is a helyszínen dolgoznak.
• 20:59 – Oleh Szinehubov, a harkivi regionális államigazgatás vezetője közölte, hogy a sebesültek száma nyolcra emelkedett. „Hetet közülük kórházba szállítottak, egy személyt a helyszínen kezeltek” – mondta.
• 21:45 – Az állami katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint a sebesültek száma kilencre nőtt, egy személyt kimentettek, öt ember meghalt.

A belügyminisztérium egy videót tett közzé a helyszínről.

Ferenc pápa nem kapott meghívást júniusra Moszkvába Oroszország szentszéki nagykövetétől – jelentette ki Matteo Bruni szentszéki szóvivő a vatikáni tudósítóknak szerdán, cáfolva az előző napi sajtóértesüléseket.

Az MTI szerint Matteo Bruni közölte, nem felel meg a valóságnak a hír, miszerint Ivan Szoltanovszkij vatikáni orosz nagykövet meghívót adott át a pápának, hogy júniusban látogasson Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzon.

Egy francia portál jelentette előző nap, hogy a pápa meghívást kapott Oroszországba, amelyet el is fogadott. Az ukrajnai háború kezdete óta Ferenc pápa többször jelezte, hogy készen áll Moszkvába és Kijevbe is ellátogatni.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Ukrajna akkor győz, ha szuverén, demokratikus és szabad országként kerül ki a háborúból. Ugyanakkor a győzelem feltételei között nem említette Ukrajna területi integritásának helyreállítását.

„Azt mondtam, hogy ma Ukrajnának győznie kell. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Ukrajna szuverén, független, szabad, a jövőbeni agressziótól elrettenteni képes, erős, dinamikus demokráciával, mélyen demokratikus intézményekkel, olyan gazdasággal, amely nemcsak a hagyományos iparágakban, hanem a csúcstechnológiában is növekszik, és még az orosz támadások ellenére is innoválnak. Ezt jelenti a győzelem” – fejtette ki a tanácsadó egy kijevi tájékoztatón.

Sullivan megjegyezte, hogy „most már van egy döntő fontosságú katonai dimenziója is – vagyis a szükséges támogatás, ellátmány és fegyverek biztosítása –, hogy hatékonyan tudják végezni a harctéren a feladatukat”.

Van hírszerzési együttműködésünk, van gazdasági együttműködésünk, van diplomáciai együttműködésünk, amelyet közösen végzünk a demokratikus reformok és a gazdasági reformok érdekében

– tette hozzá. „Tehát ez egy átfogó és közös erőfeszítés az amerikai kormány részéről, amelyet elnökünk az Egyesült Államok egyik legfontosabb prioritásaként jelölt meg annak érdekében, hogy Ukrajna ne csak győzzön, hanem sikeres is legyen” – hangsúlyozta az amerikai elnöki tanácsadó.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy kedden Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna túlélése veszélyben van, és megpróbálta meggyőzni a szövetségeseket, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Kijev mellett.

Nemrég Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke valóban beleegyezett abba, hogy feloldják az Ukrajna megsegítéséről szóló határozatot, de jelentős változtatásokkal – hogy ez egy képviselőházi projekt legyen, és a segítségnyújtás hitel formájában történjen.

Azt is elismerte, hogy az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott segélyt továbbra is külön projektekre osztanák. Minden új projektnek elegendő szavazatot kell kapnia mind a képviselőházban, mind a szenátusban.