A városvezetés Telegram-csatornája szerint ismét rakétaveszélyt jelentettek be Belgorodban és a Belgorodi régió területén.

A fenyegetést moszkvai idő szerint délután négy órakor jelentették be, és 50 percig tartott. Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelmi rendszerek 17 darab támadó rakétát lőttek le a régió felett.

A belgorodi régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov később arról tájékoztatott, hogy Belgorod újabb ukrán támadása következtében 9 ember megsebesült, egyikük állapota súlyos.

A lakosságot arra kérik, hogy lehetőség szerint maradjanak otthon, és ne menjenek az ablakok közelébe – írja az mk.ru.

Március 30-án, szombaton az avgyijivkai szektorban az orosz hadsereg az egyik legnagyobb harckocsitámadást indította az ukrán állások ellen 2022. február 24-én kirobban háború óta. Miután harckocsijaik egyharmadát elvesztették, az oroszok nem nyomultak előre.

A költséges támadás két egymásnak ellentmondó tendenciát emel ki, miközben Oroszország háborúja harmadik éve tart. A szombati offenzívát megelőző hetekben az orosz ezredek és dandárok – amelyek kevés járművel rendelkeznek, miután február közepén Avgyijivka elfoglalásakor jelentős veszteséget szenvedtek el – többnyire gyalogosokat vetettek be a várostól nyugatra történő támadáshoz.

Ez az elmúlt napokban megváltozott.

Avgyijivka irányában az ellenség újra bevezette a páncélozott járművek, köztük a harckocsik alkalmazását

– jegyezte meg pénteken az ukrán Védelmi Stratégiák Központja, egy nappal azelőtt, hogy egy-két, ilyen járműből álló zászlóalj vérfürdőbe gurult Tonenke közelében.

Az, hogy az ukránok le tudtak győzni egy ilyen nagy és nehézfegyverzetű orosz erőt, a másik tendenciára utal. Annak ellenére, hogy a kulcsfontosságú lőszerek elégtelen utánpótlásával küzdenek, az ukrán dandárok még mindig képesek heves védekezésre, gyakran aknák, tüzérség, páncéltörő rakéták és robbanékony, első látásra alkalmas drónok kombinációjával.

A csata utóéletének vizuális bizonyítékaiból egyelőre nem teljesen derül ki, hogy a 25. dandár hogyan számolta fel a rekordméretű orosz harckocsioszlopot. Az ukrán erők szokásos védelmi taktikája, hogy drónokkal bemérik az orosz támadócsoportot, és jól irányzott tüzérségi sortűzzel megzavarják azt – írta a The Forbes.

A brit hírszerzés feltárta, hogy a szankciók hogyan zavarják az orosz védelmi ipar kulcsfontosságú alkatrészeinek szállítását – írja az Eurointegration.

A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése megjegyezte, hogy Oroszország elszigeteltsége korlátozza azon országok számát, amelyekkel közvetlen kereskedelmet folytathat, ezzel megnövelve azoknak az áruknak a beszerzési idejét és költségét, amelyeket korábban szabadon vásárolhatott.

A Bank of Finland Átmeneti Gazdaságok Gazdaságtani Intézetének tanulmánya szerint harmadik országok több mint 60 százalékos felárat számítanak fel bizonyos szankciókkal sújtott áruk Oroszországba irányuló exportjáért – áll a felülvizsgálatban.

Bár Oroszország növelte lőszergyártását [...] a szankciók hatása valószínűleg az egyre kifinomultabb és összetettebb orosz rendszerekre volt a legkifejezettebb, amelyek gyártása és fejlesztése szinte biztosan nagyobb mértékben függ a külföldi alkatrészektől és technológiától

– állítják az elemzők.

A hírszerző szolgálat szerint a szankciók valószínűleg továbbra is zavarni fogják mind az orosz fegyverek kínálatát, mind a keresletet, és jelentősen megnehezítik az Oroszországba irányuló fizetési mechanizmusokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Telegramon jelentette be, hogy Ukrajna egy integrált rendszer kiépítését tervezi az elektronikus hadviselési eszközök ellenőrzésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az államfő a bejelentést egy közel háromórás, katonai és tisztségviselőkkel folytatott megbeszélést követően tette, melynek témája a légvédelem volt.

Naprakész és részletes gyártási tervek születtek az idei évre mindenféle típusú drónokról – FPV-k, bombázók, felderítők, valamint a speciális feladatokra szánt nagy hatótávolságú drónok

– mondta az elnök.

A találkozón azt is megvitatták, hogyan lehet biztosítani az ukrán védelmi ipari komplexum rugalmasságát. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a front igényei folyamatosan változnak, ezért az ukrán gyártóknak gyorsan kell tudniuk reagálni.

„Fontos döntéseket hoztunk a beszerzési eljárások egyszerűsítéséről, az alkatrészek importjáról, a drónhüvelyek gyártásának növeléséről és a kezelők képzéséről” – írta az ukrán elnök.

Irán figyelmeztette Oroszországot, hogy a múlt hónapban Moszkva közelében történt koncerttermi mészárlás előtt egy nagyobb „terrorista akció” lehetősége áll fenn a területén – mondta három, az ügyet jól ismerő forrás a Reutersnek.

Az egyik forrás szerint napokkal az oroszországi támadás előtt Teherán megosztott Moszkvával egy lehetséges nagyszabású, Oroszországon belüli terrortámadásról szóló információkat, amelyeket az iráni halálos merényletekkel összefüggésben letartóztatottak kihallgatása során szereztek.

Irán januárban 35 embert tartóztatott le, köztük az Iszlám Állam afganisztáni székhelyű ISIS-Khoraszan (ISIS-K) nevű ágának egyik parancsnokát, akinek szerinte köze volt a január 3-án Kerman városában elkövetett, közel 100 ember halálát okozó kettős robbantásos merényletekhez.

Egy másik forrás, aki szintén névtelenséget kért a téma érzékenysége miatt, azt mondta, hogy a Teherán által Moszkvának a közelgő támadásról adott információkból hiányoztak a konkrét részletek az időzítéssel és a pontos célponttal kapcsolatban.

„Azt az utasítást kapták (az ISIS-K tagjai), hogy készüljenek fel egy jelentős műveletre Oroszországban... Az egyik (Iránban letartóztatott) terrorista azt mondta, hogy a csoport néhány tagja már Oroszországba utazott” – mondta a második forrás.

Egy harmadik forrás, egy magas rangú biztonsági tisztviselő azt mondta: „Mivel Irán évek óta terrortámadások áldozata, az iráni hatóságok eleget tettek azon kötelezettségüknek, hogy a letartóztatott terroristáktól szerzett információk alapján riadóztassák Moszkvát”.

Egy, az oroszországi készülő támadásról szóló amerikai hírszerzési értesüléseket ismerő forrás szerint az ISIS-K harcosai között folytatott „csevegések” lehallgatásán alapulnak.

Tűz ütött ki a Jekatyerinburgban található Uralmaszavod gyárban – számolt be az orosz állami hírügynökség.

Az orosz katasztrófavédelmi minisztérium szerint a gyár tetőzete kaphatott lángra először.

A tűz mintegy azóta 4500 négyzetméternyi területre terjedt ki. Néhány szemtanú azt mondta, hogy egy robbanást is hallottak, mielőtt a lángok felcsaptak volna. 

A legutóbbi híradás szerint a tüzet már sikerült lokalizálni, de eloltani még nem (az oltást nehezíti a sűrű füst is). Az épületből 15 oxigénpalackot és két propánpalackot is kihoztak a tűzoltók. 

A jekatyeringurgi Uralmaszavod-gyárnak egyébként nagy történelmi múltja van.  Korábban (például a II. világháború idején) katonai eszközök gyártására is átállították az üzemet. Mostanában azonban leginkább polgári célú – elsősorban bányászathoz, szállításhoz használt – eszközöket készítenek itt (legalábbis a nyilvánosan elérhető adatok szerint).

Cedric Layton katonai szakértő, az Egyesült Államok légierejének nyugalmazott ezredese a CNN-nek nyilatkozva azt mondta: elképzelhető, hogy az oroszok folytatják az előrenyomulást a front bizonyos szakaszain.

„Az oroszoknak lehet esélyük arra, hogy kihasználják az elmúlt hetekben történt előretöréseiket. Ez különösen kritikus lehet Avgyijivka térségében […] De megtörténhet Harkiv térségében is” – mondta az ezredes, aki szerint az orosz erők nagy nyomást helyeznek az ukrán védelemre. Hozzátette:

Valószínűleg változásokat fogunk látni Ukrajna térképén a tekintetben, hogy hol helyezkednek el az erők, hol lesz az ukrán védelem, és merre mozog majd a frontvonal.

Az oroszok azt állítják, hogy sikerült megszerezniük egy lezuhant Baba Jaga drónt, és meghatározniuk azt, hogy hol szerelték össze az eszközt.

A Baba Jagát – amely lényegében egy átalakított, eredetileg mezőgazdasági célú drónt takar, amellyel a leggyakrabban robbanószert dobnak valamilyen célpontra – egy Ukrajnát támogató szervezet, a UNITED24 az orosz hadsereg rémálmának nevezte pár hónapja. 

Először pár napja jelent meg egy videó arról, hogy az oroszok birtokába kerülhetett az egyik ilyen eszköz. Most Dmitrij Kuzkakin, a (drónok fejlesztésével foglalkozó) Integrált Pilóta Nélküli Megoldások Központjának vezetője azt mondta, hogy alaposan megvizsgálták ezt az eszközt.

Kuzjakin szerint a kutatók (a drón navigációs gépéből és repülésirányító eszközéből kinyert adatok alapján) megállapították, hogy a Baba Jaga először nem is a frontra került, hanem egy elég hosszú utat járt be Kelet-Európában és Ukrajnában. „Az összes olyan pontot, amit megmutatott nekünk, összehasonlítottuk más információkkal, és ennek eredményeként felbecsülhetetlen értékű adatokhoz jutottunk a logisztikai láncokról, a raktárakról, a termelésről és a hulladéklerakókról” – mondta.

Hozzátette, hogy ebben az esetben a drónból kinyert adatok sokkal többet tudtak mondani nekik, mint ha elfogtak volna egy ellenséges ügynököt vagy egy szakértőt. Valamint azt is közölte, hogy a drónból kinyert információkat továbbították más orosz hatóságoknak is. 

Vasárnap éjjel csapás érte az északkelet-ukrajnai Harkivi területet.

A régió kormányzója, Oleh Szinyehubov arról számolt be még a minap, hogy egy civil infrastrukturális létesítményt ért találat. Ezen túl tűz ütött ki a helyszínen, több lakóházban, középületben és autóban is károk keletkeztek, de sérültekről nem tudnak. 

Azóta újabb részleteket közölt a kormányzó a csapásról, többek közt azt is, hogy az oroszok több irányított légibombát használtak a támadáshoz. Egy oktatási intézmény részben megsemmisült, azonban továbbra is úgy tudni, hogy senki sem sérült meg a támadásban.

Mindeközben Ihor Terehov, a város polgármestere is arról beszélt nemrég, hogy az oroszok egyre többször használnak irányított légibombákat a csapásokhoz, és a dróntámadások is intenzívebbé váltak. Ennek következtében szinte az összes kritikus infrastrukturális létesítmény megsemmisült a városban – mondta. Majd azt is hozzátette, hogy az orosz csapások miatt 

több mint 150 ezer harkivi lakos otthon nélkül maradt.

Az orosz lakosság több mint 50 százaléka úgy véli: Ukrajna az első számú felelőse annak a terrortámadásnak, amelyet az Iszlám Állam (ISIS) követett el a moszkvai Crocus City Hallban március 22-én – derült ki egy kis mintán alapuló felmérésből, amelyet az OpenMinds nevű, angol–ukrán hátterű közvélemény-kutató vállalat végzett.

Az orosz sajtó és a politikai vezetés az utóbbi napokban egyaránt Ukrajnát okolta a történtek miatt, vélhetően ez tükröződik vissza a felmérésből. Míg a válaszadók több mint 50 százaléka Ukrajnát tette felelőssé, azzal szemben csak a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy az Iszlám Állam a hibás, és 6 százalék hibáztatta a „kollektív Nyugatot a történtek miatt.

A felmérésből kiderült, hogy elsősorban a 18 és 30 év közti korosztály tartotta felelősnek a tényleges elkövetőket, vagyis az Iszlám Államot a történtek miatt. Továbbá az is tetten érhető volt, hogy míg a háborút ellenző oroszok 50 százaléka az ISIS-t tartotta felelősnek, azzal szemben a háborút támogatók közül csak 12 százalék mondta azt, hogy az iszlamisták a felelősek – számolt be a The Kyiv Independent.

Nemrég jelent meg Annie Jacobsen amerikai író és újságíró új könyve Nuclear War: The Scenario címmel, amelyben egy atomháború lehetséges forgatókönyvét vázolja fel a szerző – számolt be az UNIAN hírügynökség a The Guardian cikke alapján.

Jacobsen a nagyhatalmak nukleáris fegyverzetéről elérhető nyilvános információk, illetve az érvényben lévő katonai doktrinák alapján alkotta meg a forgatókönyvet. Az írásban egy olyan lehetőséget vizsgál meg, amelynek értelmében

A koreaiak ezt a csapást attól félve indítanák el, hogy támadás érheti őket az amerikaiak támogatásával. A csapásukra az Egyesült Államok azonnali választ adna 50 darab Minuteman III-as interkontinentális ballisztikus rakétával a forgatókönyv szerint, viszont ezeknek a rakétáknak Oroszország felett kell elhaladniuk, hogy célba érjenek.

Az amerikai elnök ezt azonnal megpróbálná jelezni az orosz elnöknek is, de a kapcsolatfelvételi kísérlet nem sikerülne, és az oroszok csak a műholdas jelzőrendszeren keresztül észlelnék a feléjük tartó rakétákat. Erre reagálva pedig az orosz elnök is elrendelne egy nukleáris válaszcsapást az Egyesült Államokkal szemben.

A szerző arra is felhívta a figyelmet, hogy az atomhatalmak élén gyakorlatilag egy-egy ember döntheti el a világ sorsát ilyen esetekben, és ha meghozza a döntést, akkor senkinek sincs joga felülbírálni őt. Az idei amerikai elnökválasztásra utalva hozzátette azt is, hogy az elnök személyében „olyan főparancsnokra lenne szükség, aki épelméjű, teljes mértékben ura szellemi képességeinek, nem lobbanékony és nem hajlamos haragra gerjedni”.

Értelmetlennek minősítette és visszautasította Oroszország arra vonatkozó követeléseit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), hogy Kijev adja át Moszkvának az oroszországi terrortámadások érintettjeit.

Az SZBU reagálásában közölte: Moszkva elfelejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsot adott ki – számolt be az MTI.

Terrorizmusról szóló nyilatkozatok különösen cinikusnak hatnak egy terrorista országtól. Mindezért bármiféle szavak az orosz külügyminisztériumtól értelmetlenek

– hangoztatta az SZBU. 

Az orosz diplomáciai tárca vasárnap arról számolt be, hogy a helyi hatóságok nyomozása kimutatta, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadás és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pedig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet, köztük Vaszil Maljukot, az SZBU vezetőjét.

A Business Insider közgazdászokra hivatkozva arról írt a minap, hogy az orosz lakosság Vlagyimir Putyin elnök ellen fordulhat, mivel az országban hanyatlik a gazdaság, és a nyugati szankciók egyre inkább megnehezítik az oroszok életét – adta hírül az Unian. 

Oroszország mostanra átvészelte a nyugati szankciók hatását, de az ország számára a novemberi amerikai elnökválasztás fordulópontot jelent. A Nyugat valószínűleg folytatja Ukrajnának nyújtott támogatását, majd az Oroszország elleni szankciók fokozódnak, ha Joe Biden elnököt újraválasztják

– áll a cikkben.