Értelmetlennek minősítette és visszautasította Oroszország arra vonatkozó követeléseit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), hogy Kijev adja át Moszkvának az oroszországi terrortámadások érintettjeit.
Az SZBU reagálásában közölte: Moszkva elfelejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsot adott ki – számolt be az MTI.
Terrorizmusról szóló nyilatkozatok különösen cinikusnak hatnak egy terrorista országtól. Mindezért bármiféle szavak az orosz külügyminisztériumtól értelmetlenek
– hangoztatta az SZBU.
Az orosz diplomáciai tárca vasárnap arról számolt be, hogy a helyi hatóságok nyomozása kimutatta, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadás és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pedig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet, köztük Vaszil Maljukot, az SZBU vezetőjét.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezőton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a Die Pressének adott hétfői interjújában közölte, hogy a NATO-csapatok nem harcolni mentek Ukrajnába, hanem kiképzői küldetéseket végrehajtani – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Elmondása szerint ma már a NATO minden tagországából tartózkodik katonai személyzet Ukrajnában.
Pevkur reagált Emmanuel Macron francia elnök közelmúltban tett nyilatkozataira a csapatok esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatban. A miniszter hangsúlyozta: a francia vezető az oktatás területére utal.
„Az Egyesült Királyságban ukrán katonákat képezünk ki. Észtországban is már 1500 katonát képeztek ki, Lengyelországban pedig még többet. A kérdés, hogy megtehetjük-e ugyanezt Ukrajnában a kiképzési folyamat felgyorsítása érdekében” – magyarázta a politikus.
A városvezetés Telegram-csatornája szerint ismét rakétaveszélyt jelentettek be Belgorodban és a Belgorodi régió területén.
A fenyegetést moszkvai idő szerint délután négy órakor jelentették be, és 50 percig tartott. Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelmi rendszerek 17 darab támadó rakétát lőttek le a régió felett.
A belgorodi régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov később arról tájékoztatott, hogy Belgorod újabb ukrán támadása következtében 9 ember megsebesült, egyikük állapota súlyos.
A lakosságot arra kérik, hogy lehetőség szerint maradjanak otthon, és ne menjenek az ablakok közelébe – írja az mk.ru.
A megszállt Sztarobilszkban, a Luhanszki területen felrobbantották egy oroszbarát kollaboráns autóját. Valerij Csajka a helyszínen meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentések szerint Csajka a Luhanszki Oktatási Szervezetek Szolgáltató Központjának helyettes vezetője volt.
Mint írták, az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete előtt Csajka a Sztarobilszki járási közigazgatás képviselője volt. 2022. február 24. után önként az oroszok oldalára állt, és kinevezték az el nem ismert Luhanszki Népköztársaság (LPR) Sztarobilszki járás közigazgatásának vezetőjének tanácsadójává.
Részt vett az új megszállási szervek létrehozásában. Egyik szervezője volt az orosz ellenőrzés alatt álló „vámállomás” és az „LPR Belügyminisztérium” helyi egysége megnyitásának Sztarobilszkban – tette hozzá a portál.
Az orosz légicsapások jelentős károkat okoztak ugyan Ukrajna energetikai infrastruktúrájában, de a teljes összeomlás valószínűtlen – jelentette ki hétfőn Volodimir Kudrickij, az állami tulajdonú Ukrenerho áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke.
Március 22. óta az orosz erők célzottan, szinte napi rendszerességgel támadják az ukrán hő- és vízerőműveket, valamint az energetikai hálózatot. „Céljuk, hogy áramkimaradások legyenek egyes ukrán nagyvárosokban, a mi célunk pedig az, hogy elejét vegyük ennek” – mondta Kudrickij a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
A magánkézben lévő legnagyobb áramszolgáltató cég, a DTEK, amely Ukrajna áramszükségletének mintegy negyedét fedezi, nemrég közölte, hogy hat erőművéből ötöt megrongáltak a támadások, és emiatt elvesztették kapacitásuk 80 százalékát.
Az orosz rakétacsapások jelentős károkat okoztak a legnagyobb ukrán vízerőműben, a zaporizzsjaiban, de a kanivi és dnyeszteri létesítményekben is. Ukrajna áramigényeinek túlnyomó részét három atomerőmű fedezi, fogyasztási csúcsidőszakban viszont kulcsszerepet játszanak az ország hő- és vízerőművei is.
„Jelenleg a legnagyobb aggályaink áramtermelő képességeink miatt vannak, különös tekintettel ami a hálózat terheltségének egyensúlyát biztosító víz- és hőerőműveket illeti” – mondta Kudrickij, de hangsúlyozta, hogy az ország energiahálózata nincs az összeomlás szélén.
Egy összeomlás az energetikai rendszer teljes vagy részleges, kontrollálhatatlan leállását jelentené. Ez nem történt meg és nem is fog, egy ilyen forgatókönyvet valószínűtlennek tartunk
– tette hozzá.
Kudrickij mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy talán lehetnek „helyi problémák” az egyes régiókban, mint például Harkivban vagy Odesszában.
Kiemelte, hogy át kell gondolni az áramtermelés összetételét, valamint azt, hogy ezt az infrastruktúrát miként lehet védhetővé tenni a légicsapásokkal szemben. Ez utóbbi csak abban az esetben lehetséges, ha Ukrajna kisebb erőművek százait építi ki az ország különböző pontjain. „Ennek a folyamatnak haladéktalanul el kell kezdődnie” – fűzte hozzá az MTI beszámolója szerint.
Március 30-án, szombaton az avgyijivkai szektorban az orosz hadsereg az egyik legnagyobb harckocsitámadást indította az ukrán állások ellen 2022. február 24-én kirobban háború óta. Miután harckocsijaik egyharmadát elvesztették, az oroszok nem nyomultak előre.
A költséges támadás két egymásnak ellentmondó tendenciát emel ki, miközben Oroszország háborúja harmadik éve tart. A szombati offenzívát megelőző hetekben az orosz ezredek és dandárok – amelyek kevés járművel rendelkeznek, miután február közepén Avgyijivka elfoglalásakor jelentős veszteséget szenvedtek el – többnyire gyalogosokat vetettek be a várostól nyugatra történő támadáshoz.
Ez az elmúlt napokban megváltozott.
Avgyijivka irányában az ellenség újra bevezette a páncélozott járművek, köztük a harckocsik alkalmazását
– jegyezte meg pénteken az ukrán Védelmi Stratégiák Központja, egy nappal azelőtt, hogy egy-két, ilyen járműből álló zászlóalj vérfürdőbe gurult Tonenke közelében.
Az, hogy az ukránok le tudtak győzni egy ilyen nagy és nehézfegyverzetű orosz erőt, a másik tendenciára utal. Annak ellenére, hogy a kulcsfontosságú lőszerek elégtelen utánpótlásával küzdenek, az ukrán dandárok még mindig képesek heves védekezésre, gyakran aknák, tüzérség, páncéltörő rakéták és robbanékony, első látásra alkalmas drónok kombinációjával.
A csata utóéletének vizuális bizonyítékaiból egyelőre nem teljesen derül ki, hogy a 25. dandár hogyan számolta fel a rekordméretű orosz harckocsioszlopot. Az ukrán erők szokásos védelmi taktikája, hogy drónokkal bemérik az orosz támadócsoportot, és jól irányzott tüzérségi sortűzzel megzavarják azt – írta a The Forbes.
Ralf Beste, a német külügyminisztérium kulturális és kommunikációs főosztályának vezetője arról számolt be a Financial Timesnak adott interjúban, hogy Európában megnőtt az orosz dezinformációs kampányok száma, amelyek célja az Ukrajnának nyújtott támogatás aláásása – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Beste megjegyezte, hogy az orosz dezinformációs kampányok nagyobbak, kifinomultabbak és láthatatlanabbak lettek.
Ez egy határozott fenyegetés, amelyet komolyan kell vennünk. Általánosságban elmondható, hogy – a korábban tapasztaltakhoz képest – megnőtt a komplexitás és a befolyás
– mondta a német diplomata.
Szerinte Oroszország az üzeneteinek nagyobb komplexitását és hihetőbbé tételét automatizálással kombinálja, hogy támadásait hatékonyabbá és nehezebben kivédhetővé tegye.
Idén az osztálya a Twitter (X) közösségi médiaplatformon a német közvélemény manipulálására tett egyik legnagyobb kísérletet leplezte le.
Egy több mint 50 ezer hamis fiókból álló, naponta akár 200 ezer bejegyzést is posztoló hálózat arról próbálta meggyőzni a németeket, hogy az Ukrajnának nyújtott kormányzati támogatás aláássa a német jólétet, és atomháborúval fenyeget.
A hálózat úgy próbálta feltüntetni ezeket a kijelentéseket, mintha azok olyan neves hírportálok véleményeként jelentek volna meg, mint a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung. Megkísérelték továbbá a már meglévő ukránellenes nézeteket megerősíteni, és szélesebb körben elterjeszteni.
A brit hírszerzés feltárta, hogy a szankciók hogyan zavarják az orosz védelmi ipar kulcsfontosságú alkatrészeinek szállítását – írja az Eurointegration.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése megjegyezte, hogy Oroszország elszigeteltsége korlátozza azon országok számát, amelyekkel közvetlen kereskedelmet folytathat, ezzel megnövelve azoknak az áruknak a beszerzési idejét és költségét, amelyeket korábban szabadon vásárolhatott.
A Bank of Finland Átmeneti Gazdaságok Gazdaságtani Intézetének tanulmánya szerint harmadik országok több mint 60 százalékos felárat számítanak fel bizonyos szankciókkal sújtott áruk Oroszországba irányuló exportjáért – áll a felülvizsgálatban.
Bár Oroszország növelte lőszergyártását [...] a szankciók hatása valószínűleg az egyre kifinomultabb és összetettebb orosz rendszerekre volt a legkifejezettebb, amelyek gyártása és fejlesztése szinte biztosan nagyobb mértékben függ a külföldi alkatrészektől és technológiától
– állítják az elemzők.
A hírszerző szolgálat szerint a szankciók valószínűleg továbbra is zavarni fogják mind az orosz fegyverek kínálatát, mind a keresletet, és jelentősen megnehezítik az Oroszországba irányuló fizetési mechanizmusokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Telegramon jelentette be, hogy Ukrajna egy integrált rendszer kiépítését tervezi az elektronikus hadviselési eszközök ellenőrzésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az államfő a bejelentést egy közel háromórás, katonai és tisztségviselőkkel folytatott megbeszélést követően tette, melynek témája a légvédelem volt.
Naprakész és részletes gyártási tervek születtek az idei évre mindenféle típusú drónokról – FPV-k, bombázók, felderítők, valamint a speciális feladatokra szánt nagy hatótávolságú drónok
– mondta az elnök.
A találkozón azt is megvitatták, hogyan lehet biztosítani az ukrán védelmi ipari komplexum rugalmasságát. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a front igényei folyamatosan változnak, ezért az ukrán gyártóknak gyorsan kell tudniuk reagálni.
„Fontos döntéseket hoztunk a beszerzési eljárások egyszerűsítéséről, az alkatrészek importjáról, a drónhüvelyek gyártásának növeléséről és a kezelők képzéséről” – írta az ukrán elnök.
A román hatóságok még nem különítettek el pénzügyi támogatást az ukrán menekültek számára 2024-ben – írja a román rendkívüli helyzetek főfelügyelősége (IGSU) – írja az Europejszka Pravda.
Az ukrán menekültek februárban kaptak némi pénzügyi támogatást, de ezek 2023 végétől esedékes kifizetések voltak – közölte az IGSU.
Ami a 2024. januári és februári kiadásokat illeti, az IGSU közölte, hogy „a helyi hatóságoktól érkező kérések után lépéseket tettek a felsőbb hatóságokkal a szükséges pénzeszközök kiutalására”.
Az IGSU azonban kijelentette, hogy nem tudja megbecsülni, mikor kapja meg a szükséges összegeket.
Az ukrán menekülteknek nyújtott segítség tavaly is késett a költségvetés hiánya miatt, ami 2023 novemberében több tucat ukrán menekült tüntetéséhez vezetett a pénzügyminisztérium előtt.
Oroszország az év első három hónapjában öt 3M22 Zircon hiperszonikus cirkálórakétát indított Kijev ellen – jelentette április 1-jén a város katonai közigazgatása szerint a The Kyiv Independent.
A nyilatkozat egy héttel azután érkezett, hogy azt állították: orosz csapatok Zircon ballisztikus rakétákat használtak egy március 25-i, Kijev elleni támadáskor, amelyben legalább két ember megsebesült.
A kutatók megkezdték a roncsok vizsgálatát, hogy megállapítsák, milyen típusú rakétát lőttek ki.
Az ukrán erők a hatóságok szerint 2024-ben több mint 180 olyan rakétát és drónt lőttek le, amelyek az ukrán főváros ellen irányultak. Ezek között a Zircon rakétákon kívül egy Kalibr cirkálórakéta, három Kh-69-es cirkálórakéta, hat Iszkander-M ballisztikus rakéta, 11 Kh-47M2 Kinzhal légiballisztikus rakéta, 48 Shahed típusú drón és 113 Kh-101-es rakéta szerepel.
Oroszország a jelentések szerint a február 7-i teljes körű invázió kezdete óta először támadta Ukrajnát egy 3M22 Zircon hiperszonikus cirkálórakétával, amely legalább öt ember halálát okozta és többeket megsebesített.
Irán figyelmeztette Oroszországot, hogy a múlt hónapban Moszkva közelében történt koncerttermi mészárlás előtt egy nagyobb „terrorista akció” lehetősége áll fenn a területén – mondta három, az ügyet jól ismerő forrás a Reutersnek.
Az egyik forrás szerint napokkal az oroszországi támadás előtt Teherán megosztott Moszkvával egy lehetséges nagyszabású, Oroszországon belüli terrortámadásról szóló információkat, amelyeket az iráni halálos merényletekkel összefüggésben letartóztatottak kihallgatása során szereztek.
Irán januárban 35 embert tartóztatott le, köztük az Iszlám Állam afganisztáni székhelyű ISIS-Khoraszan (ISIS-K) nevű ágának egyik parancsnokát, akinek szerinte köze volt a január 3-án Kerman városában elkövetett, közel 100 ember halálát okozó kettős robbantásos merényletekhez.
Egy másik forrás, aki szintén névtelenséget kért a téma érzékenysége miatt, azt mondta, hogy a Teherán által Moszkvának a közelgő támadásról adott információkból hiányoztak a konkrét részletek az időzítéssel és a pontos célponttal kapcsolatban.
„Azt az utasítást kapták (az ISIS-K tagjai), hogy készüljenek fel egy jelentős műveletre Oroszországban... Az egyik (Iránban letartóztatott) terrorista azt mondta, hogy a csoport néhány tagja már Oroszországba utazott” – mondta a második forrás.
Egy harmadik forrás, egy magas rangú biztonsági tisztviselő azt mondta: „Mivel Irán évek óta terrortámadások áldozata, az iráni hatóságok eleget tettek azon kötelezettségüknek, hogy a letartóztatott terroristáktól szerzett információk alapján riadóztassák Moszkvát”.
Egy, az oroszországi készülő támadásról szóló amerikai hírszerzési értesüléseket ismerő forrás szerint az ISIS-K harcosai között folytatott „csevegések” lehallgatásán alapulnak.
Tűz ütött ki a Jekatyerinburgban található Uralmaszavod gyárban – számolt be az orosz állami hírügynökség.
Az orosz katasztrófavédelmi minisztérium szerint a gyár tetőzete kaphatott lángra először.
A tűz mintegy azóta 4500 négyzetméternyi területre terjedt ki. Néhány szemtanú azt mondta, hogy egy robbanást is hallottak, mielőtt a lángok felcsaptak volna.
A legutóbbi híradás szerint a tüzet már sikerült lokalizálni, de eloltani még nem (az oltást nehezíti a sűrű füst is). Az épületből 15 oxigénpalackot és két propánpalackot is kihoztak a tűzoltók.
A jekatyeringurgi Uralmaszavod-gyárnak egyébként nagy történelmi múltja van. Korábban (például a II. világháború idején) katonai eszközök gyártására is átállították az üzemet. Mostanában azonban leginkább polgári célú – elsősorban bányászathoz, szállításhoz használt – eszközöket készítenek itt (legalábbis a nyilvánosan elérhető adatok szerint).
Robbanás történt Voronyezs városában, egy kávéházban. Az esetről több videó is megjelent a közösségi médiában.
A cafe exploded in Voronezh
— Mohammad Alashkar MD, Mmed 🇺🇦 (@mmjeae) April 1, 2024
Russians are running around in a panic with sabots
Something is not enough, we need more explosions😁
🇺🇦👈 pic.twitter.com/v9ODjCXYF5
A detonáció miatt a vendéglátóhely ablakai betörtek.
❗💥🇷🇺 - An explosion occurred in the city of Voronezh in Russia this morning.
— 🔥🗞The Informant (@theinformant_x) April 1, 2024
According to law enforcement agencies, an unknown person threw a grenade into the cafe building.
Because of the explosion in the cafe "Chaikhana Vostochny" on Lenin Street, the windows were broken.… pic.twitter.com/U7CM2d707T
A helyszínen zajlik a szakértői vizsgálat. Az előzetes adatok szerint arra gyanakszanak, hogy nem baleset történt, hanem valamilyen robbanószerkezet lépett működésbe.
Cedric Layton katonai szakértő, az Egyesült Államok légierejének nyugalmazott ezredese a CNN-nek nyilatkozva azt mondta: elképzelhető, hogy az oroszok folytatják az előrenyomulást a front bizonyos szakaszain.
„Az oroszoknak lehet esélyük arra, hogy kihasználják az elmúlt hetekben történt előretöréseiket. Ez különösen kritikus lehet Avgyijivka térségében […] De megtörténhet Harkiv térségében is” – mondta az ezredes, aki szerint az orosz erők nagy nyomást helyeznek az ukrán védelemre. Hozzátette:
Valószínűleg változásokat fogunk látni Ukrajna térképén a tekintetben, hogy hol helyezkednek el az erők, hol lesz az ukrán védelem, és merre mozog majd a frontvonal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin vasárnap este megérkezett a Kreml épületébe, és a hétfői napot ott tölti munkával.
A szóvivő egy sajtótájékoztatón beszélt erről az újságírók kérdésére válaszolva. Peszkov azt is hozzátette, hogy az orosz elnök rendszerint szándékosan vasárnap este szokott a Kremlbe utazni, hogy ne a csúcsforgalomban okozzon problémát a többi sofőrnek, és a minap is így tett.
Az oroszok azt állítják, hogy sikerült megszerezniük egy lezuhant Baba Jaga drónt, és meghatározniuk azt, hogy hol szerelték össze az eszközt.
A Baba Jagát – amely lényegében egy átalakított, eredetileg mezőgazdasági célú drónt takar, amellyel a leggyakrabban robbanószert dobnak valamilyen célpontra – egy Ukrajnát támogató szervezet, a UNITED24 az orosz hadsereg rémálmának nevezte pár hónapja.
Először pár napja jelent meg egy videó arról, hogy az oroszok birtokába kerülhetett az egyik ilyen eszköz. Most Dmitrij Kuzkakin, a (drónok fejlesztésével foglalkozó) Integrált Pilóta Nélküli Megoldások Központjának vezetője azt mondta, hogy alaposan megvizsgálták ezt az eszközt.
Kuzjakin szerint a kutatók (a drón navigációs gépéből és repülésirányító eszközéből kinyert adatok alapján) megállapították, hogy a Baba Jaga először nem is a frontra került, hanem egy elég hosszú utat járt be Kelet-Európában és Ukrajnában. „Az összes olyan pontot, amit megmutatott nekünk, összehasonlítottuk más információkkal, és ennek eredményeként felbecsülhetetlen értékű adatokhoz jutottunk a logisztikai láncokról, a raktárakról, a termelésről és a hulladéklerakókról” – mondta.
Hozzátette, hogy ebben az esetben a drónból kinyert adatok sokkal többet tudtak mondani nekik, mint ha elfogtak volna egy ellenséges ügynököt vagy egy szakértőt. Valamint azt is közölte, hogy a drónból kinyert információkat továbbították más orosz hatóságoknak is.
Az orosz technikusok első alkalommal állítottak helyre egy elhagyott, német gyártmányú Marder gyalogsági harcjárművet – írja a RIA Novosztyi, amely egy videót is közzétett erről.
Úgy tudni, hogy a megrongált eszköz Avgyijivka térségében, Szevernoje falu közelében került az oroszok birtokába, akik alaposan áttanulmányozták, majd helyreállították azt.
Az egyik orosz katona azt is közölte a RIA Novosztyival, hogy szerinte ezek a járművek nem igazán alkalmasak a donbászi harcokhoz, mert nehéz őket manőverezni az ottani környezetben.
A terepjáró képessége nagyon gyenge […] Kemény talajon, aszfaltos utakon, esetleg homokos utakon való mozgásra tervezték, de a sárban nagyon rosszul mozog
– mondta.
Feltételezhető, hogy Oroszország a következő nagy offenzíváját – amelyre tavasz végén vagy nyár elején kerülhet sor – a Donyecki terület nyugati, ukránok által birtokolt része ellen fogja megindítani – írta jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.
Mint írták, a legvalószínűbb az, hogy az orosz csapatok Avgyijivkától nyugatra próbálnak meg előrenyomulni. Erre lehet következtetni abból is, hogy ukrán jelentések szerint a napokban már indult egy gépesített, zászlóaljszintű támadás a térségben Tonenke településnél.
Az ISW úgy véli: bár Oroszország a front többi szakaszára is erősítéseket vezényelhet, jó esély van arra, hogy – az erőforrásaik korlátozottsága miatt – egy konkrét szektorra fognak fókuszálni az offenzívában, és ott próbálnak majd áttörni.
Vasárnap éjjel csapás érte az északkelet-ukrajnai Harkivi területet.
A régió kormányzója, Oleh Szinyehubov arról számolt be még a minap, hogy egy civil infrastrukturális létesítményt ért találat. Ezen túl tűz ütött ki a helyszínen, több lakóházban, középületben és autóban is károk keletkeztek, de sérültekről nem tudnak.
Azóta újabb részleteket közölt a kormányzó a csapásról, többek közt azt is, hogy az oroszok több irányított légibombát használtak a támadáshoz. Egy oktatási intézmény részben megsemmisült, azonban továbbra is úgy tudni, hogy senki sem sérült meg a támadásban.
Mindeközben Ihor Terehov, a város polgármestere is arról beszélt nemrég, hogy az oroszok egyre többször használnak irányított légibombákat a csapásokhoz, és a dróntámadások is intenzívebbé váltak. Ennek következtében szinte az összes kritikus infrastrukturális létesítmény megsemmisült a városban – mondta. Majd azt is hozzátette, hogy az orosz csapások miatt
több mint 150 ezer harkivi lakos otthon nélkül maradt.
Az orosz lakosság több mint 50 százaléka úgy véli: Ukrajna az első számú felelőse annak a terrortámadásnak, amelyet az Iszlám Állam (ISIS) követett el a moszkvai Crocus City Hallban március 22-én – derült ki egy kis mintán alapuló felmérésből, amelyet az OpenMinds nevű, angol–ukrán hátterű közvélemény-kutató vállalat végzett.
Az orosz sajtó és a politikai vezetés az utóbbi napokban egyaránt Ukrajnát okolta a történtek miatt, vélhetően ez tükröződik vissza a felmérésből. Míg a válaszadók több mint 50 százaléka Ukrajnát tette felelőssé, azzal szemben csak a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy az Iszlám Állam a hibás, és 6 százalék hibáztatta a „kollektív Nyugatot a történtek miatt.
A felmérésből kiderült, hogy elsősorban a 18 és 30 év közti korosztály tartotta felelősnek a tényleges elkövetőket, vagyis az Iszlám Államot a történtek miatt. Továbbá az is tetten érhető volt, hogy míg a háborút ellenző oroszok 50 százaléka az ISIS-t tartotta felelősnek, azzal szemben a háborút támogatók közül csak 12 százalék mondta azt, hogy az iszlamisták a felelősek – számolt be a The Kyiv Independent.
Mike Johnson, az Egyesült Államok képviselőházának republikánus elnöke közölte, hogy a húsvéti ünnepek után, április 7-én ismét szavazhat a kongresszus az Ukrajnának nyújtott támogatásokról – írja a The Kyiv Independent.
Az amerikai törvényhozásban 2023 vége óta nem sikerült megállapodni ebben a kérdésben. Februárban a szenátuson már átment egy törvényjavaslat, de a képviselőházban akkor nem került napirendre a kérdés.
Jelzésértékű lehet, hogy Mike Johnson pár napja telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
Konsztantyin Krivolap ukrán katonai szakértő egy tévéműsorban beszélt arról, hogy a svéd Gripen vadászgépek nagyjából képesek lennének ellátni ugyanazokat a feladatokat a harctéren, mint az amerikai F–16-osok.
„Számunkra az F-16-osok a legmegfelelőbbek. A Gripen a második helyen áll. Ráadásul a svéd repülőgépek megoldhatnának egy komoly problémát – a Storm Shadow, a SCALP EG és remélhetőleg a Taurus rakéták használatának problémáját is, ha Németország úgy dönt, hogy átadja nekünk ezeket” – mondta az UNIAN hírügynökség szerint.
Kifejtette: a Gripen kisebb méretű az F–16-os gépeknél, de nagyjából azonos mértékű munícióval lehet felszerelni, így hasonló csapásokra képes. Azt is megjegyezte, hogy a svédek vadászgépe könnyen karbantartható, és képes landolni akár még egy autópályán is, ha kell, ami nem mondható el egy F–16-osról.
Másrészt viszont, ha valami történik a Gripenekkel, akkor azokat egy svédországi gyárba kell vinni, mert nincs kiterjedt javítási rendszerük Európa-szerte, ellentétben az F–16-osokkal
– mondta a szakértő.
Nemrég jelent meg Annie Jacobsen amerikai író és újságíró új könyve Nuclear War: The Scenario címmel, amelyben egy atomháború lehetséges forgatókönyvét vázolja fel a szerző – számolt be az UNIAN hírügynökség a The Guardian cikke alapján.
Jacobsen a nagyhatalmak nukleáris fegyverzetéről elérhető nyilvános információk, illetve az érvényben lévő katonai doktrinák alapján alkotta meg a forgatókönyvet. Az írásban egy olyan lehetőséget vizsgál meg, amelynek értelmében
az Egyesült Államokat egy hirtelen történő, megelőző rakétacsapás érné Észak-Korea részéről.
A koreaiak ezt a csapást attól félve indítanák el, hogy támadás érheti őket az amerikaiak támogatásával. A csapásukra az Egyesült Államok azonnali választ adna 50 darab Minuteman III-as interkontinentális ballisztikus rakétával a forgatókönyv szerint, viszont ezeknek a rakétáknak Oroszország felett kell elhaladniuk, hogy célba érjenek.
Az amerikai elnök ezt azonnal megpróbálná jelezni az orosz elnöknek is, de a kapcsolatfelvételi kísérlet nem sikerülne, és az oroszok csak a műholdas jelzőrendszeren keresztül észlelnék a feléjük tartó rakétákat. Erre reagálva pedig az orosz elnök is elrendelne egy nukleáris válaszcsapást az Egyesült Államokkal szemben.
A szerző arra is felhívta a figyelmet, hogy az atomhatalmak élén gyakorlatilag egy-egy ember döntheti el a világ sorsát ilyen esetekben, és ha meghozza a döntést, akkor senkinek sincs joga felülbírálni őt. Az idei amerikai elnökválasztásra utalva hozzátette azt is, hogy az elnök személyében „olyan főparancsnokra lenne szükség, aki épelméjű, teljes mértékben ura szellemi képességeinek, nem lobbanékony és nem hajlamos haragra gerjedni”.
Az ukrán hadsereg közlése szerint a frontok közelében újfajta orosz drónok jelentek meg, amelyek az eddigieknél is nagyobb veszélyt jelentenek– számolt be az Infostart a Defense Mirror portál alapján.
Russian forces started using Pchelka drone carrier in Ukraine.
— Clash Report (@clashreport) March 21, 2024
The UAV is capable of carrying and dropping FPV drones from the air.
Moreover, it also serves as a signal repeater, increasing the range of use of drones. pic.twitter.com/MPs0x6R8fW
A Pcselka (Méhecske) egy olyan légi drón, amelyet más, kisebb drónok hordozására használnak: úgy tudni, hogy akár hét FPV-drónt is képes magával vinni több száz kilométeres távolságra, és a célterület közelében, a levegőből útnak indítani.
Video of Airburg “Pchelka” hybrid drone in the SMO zone
— Vile (@vilelomo) March 26, 2024
It can act as a mothership for FPV drones and as a signal repeater.
Claimed range depending on the load is up to 300 km. pic.twitter.com/CyYow9c8xd
Á llítólag arra is képes, hogy ha egy kisebb drón csak felderítést végez, akkor a feladata befejeztével – repülés közben – begyűjtse és visszavigye ezeket a kiindulási helyre.
Mint megírtuk, vasárnap reggel az odesszai területen, a herszoni területen, valamint a lvivi területen csapások értek ukrán létesítményeket. Az utóbbi régióban egy ember meg is halt. A The Kyiv Independent beszámolója szerint Lvivben azóta még egy embert holtan találtak a romok alatt.
„Az elsősegélynyújtók megtalálták egy másik férfi holttestét, aki egy lvivi közigazgatási épületre mért orosz rakétacsapás következtében vesztette életét” – jelentette Makszim Kozickij, a lvivi terület kormányzója március 31-én. A romok eltakarítása folyamatban van.
Értelmetlennek minősítette és visszautasította Oroszország arra vonatkozó követeléseit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), hogy Kijev adja át Moszkvának az oroszországi terrortámadások érintettjeit.
Az SZBU reagálásában közölte: Moszkva elfelejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsot adott ki – számolt be az MTI.
Terrorizmusról szóló nyilatkozatok különösen cinikusnak hatnak egy terrorista országtól. Mindezért bármiféle szavak az orosz külügyminisztériumtól értelmetlenek
– hangoztatta az SZBU.
Az orosz diplomáciai tárca vasárnap arról számolt be, hogy a helyi hatóságok nyomozása kimutatta, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadás és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pedig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet, köztük Vaszil Maljukot, az SZBU vezetőjét.
A Business Insider közgazdászokra hivatkozva arról írt a minap, hogy az orosz lakosság Vlagyimir Putyin elnök ellen fordulhat, mivel az országban hanyatlik a gazdaság, és a nyugati szankciók egyre inkább megnehezítik az oroszok életét – adta hírül az Unian.
Oroszország mostanra átvészelte a nyugati szankciók hatását, de az ország számára a novemberi amerikai elnökválasztás fordulópontot jelent. A Nyugat valószínűleg folytatja Ukrajnának nyújtott támogatását, majd az Oroszország elleni szankciók fokozódnak, ha Joe Biden elnököt újraválasztják
– áll a cikkben.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!