Mint megírtuk, kedd reggel Jelabugában, Tatárföldön csapódott be több drón is Oroszországban. Az esetről videók is készültek, és Ukrajna utóbb vállalta a felelősséget a támadásért.
A támadással kapcsolatban a BBC osztott meg nemrég néhány újabb részletet. Egyrészt azt írták, hogy a tatárföldi létesítmény az orosz–ukrán határtól több mint 1300 kilométerre található. Ezáltal pedig az invázió kezdete óta
ez a legnagyobb távolságban végrehajtott dróntámadás, amelyért Ukrajna vállalta a felelősséget.
Azt is közölték, hogy a legfrissebb adatok szerint 12 sérültje volt a támadásnak, és mindannyian diákok/felsőoktatási hallgatók (korábban még 6 főről írt az orosz sajtó).
Hozzátették, hogy két létesítményt is támadás ért: egy olajfinomítót Nyizsnyekamszkban, valamint egy gyárat Jelabugában. Az utóbbi létesítmény egy „különleges gazdasági zónában” található, ahol speciális jogrend van érvényben, hogy minél több külföldi befektetést csábítsanak az országba.
Ráadásul ez esetben egy katonai célú ipari létesítményről lehet szó,
ugyanis a gyárban egyes jelentések szerint iráni gyártmányú Sahid drónokat készítenek (amelyeket Oroszország használ az Ukrajna elleni csapásokra).
Tatárföld vezetője, Rusztam Minnihanov a támadással kapcsolatban közölte, hogy a drónok nem okoztak „súlyos” kárt az infrastruktúrában, és zavartalanul folytatják a termelést. Ezzel szemben az ukrán katonai hírszerzés egy közleményben azt írta, hogy szerintük „jelentős pusztítást” végzett a csapás a gyárban.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint Észak-Korea (KNDK) továbbra is fegyverekkel segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban – írja a Unian. Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője azt mondta, hogy a fegyverszállítások gyakorisága és mértéke nő, és a két politikus közötti partnerség virágzik.
Azt látjuk, hogy Oroszország olyan partnereket keres meg, mint Észak-Korea és Irán, hogy továbbra is támogatást kapjon az ukrajnai háborújához. És tudják, mi Ukrajna mellett fogunk állni, bármeddig is tart
– mondta Singh.
A dél-koreai védelmi miniszter, Shin Won-sik korábban arról számolt be, hogy Észak-Korea felgyorsítja a titkos fegyverek Oroszországba szállítását. Elmondása szerint a KNDK 6700 konténert küldött Oroszországba, amelyek mintegy 3 millió 152 milliméteres lövedéket tartalmazhatnak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bizonyítékot talált arra, hogy Oroszország a KNDK-ból származó rakétákkal támadja az ukránokat. Ezek többnyire a Hwasong–11 (KN–23/24) típusú ballisztikus rakéták.
Mihail Popsoi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a történelem legrosszabbjának nevezte a jelenlegi viszonyokat Kisinyov és Moszkva között.
Az Orosz Föderációval való kapcsolatok ma a legalacsonyabb szinten vannak a modern Moldova történetében. Miközben ukrán barátaink ilyen súlyos megpróbáltatásokon mennek keresztül, nem látunk előfeltételeket a kapcsolataink javulására
– szemlézte a TASZSZ állami hírügynökség Popsoi Moldova 1 tévécsatornának adott interjújából.
Megjegyezte, hogy a jelenlegi moldovai kormány szilárdan elkötelezett Ukrajna területi integritásának és függetlenségének támogatása mellett, és emlékeztetett arra is, hogy az új moldovai biztonsági stratégia Oroszországot nevezte meg fő fenyegetésként.
Az orosz külügyminisztérium felszólította a moldovai hatóságokat, hogy hagyjanak fel a konfrontatív retorikával, megjegyezve, hogy baráti kapcsolatokat kívánnak fenntartani Moldovával, és nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a Nyugat oroszellenes célokra használja fel.
Görögország azt tervezi, hogy nagy mennyiségű lövedékkel látja el Ukrajnát, ezeket Csehországon keresztül szállítják majd – írja az iEidiseis alapján az Unian.
A kormány nagy mennyiségű lőszert készül Csehországon keresztül Ukrajnába küldeni, és ehhez kéri az illetékes parlamenti bizottság jóváhagyását
– jegyezték meg az anyagban.
Szintén újságírók jelentették, hogy a lőszerek a görög hadsereg készleteiből származnak majd, és az ország fegyveres erői úgy értékelték, hogy azok „felhasználásra alkalmasak”.
Görögországban 150 millió euróért tervezik eladni őket. Emellett a hadsereg megjegyezte, hogy az eladásra szánt lőszerek között vannak olyanok is, amelyeket eddig gyakorlatokon használtak.
Márciusban Ukrajna 11,8 millió tonna rakományt exportált, ami pénzben kifejezve 3,2 milliárd dollár értékű – számolt be Julija Szviridenko. A gazdasági miniszter elmondta, hogy tavaly az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a GDP 5,3 százalékkal nőtt.
A GDP növekedését az ukrán vállalkozások rugalmasságának köszönhette, hiszen a konfliktus kezdete óta leállt vállalatok 90 százaléka újra működik.
Emellett Ukrajna a háború kezdete óta több mint 75,4 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatást kapott a partnerektől.
Összességében 2023-ban Ukrajna áruexportja nőtt, de értékben kifejezve 35,8 milliárd dollárral csökkent, az import viszont nőtt – írta meg az Jevropejszka Pravda.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4414 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8727 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A brazil hatóságok erőfeszítéseket tesznek annak megszervezésére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által körözött Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogathasson az országukba – írja a Folha de S.Paulo című brazil lap alapján az Unian.
Eszerint Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök kormánya a novemberben Rio de Janeiróban tartandó G20-csúcstalálkozón szeretné látni Putyint. Egy ilyen látogatás legfőbb akadálya a Putyin ellen kiadott elfogatóparancs, mivel Brazília elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, így formálisan köteles letartóztatni az orosz elnököt.
Az újságírók úgy értesültek, hogy a brazil kormány most tárgyalásokat folytat az ENSZ-szel arról, hogy hivatalosan is mentességet biztosítson minden állami vezetőnek a büntetőeljárás alól külföldi látogatásai során.
A lap megjegyzi, hogy a brazil kormány ENSZ-nek küldött javaslata nem említi kifejezetten Putyint, de olyan forgatókönyvre utal, „amely megfelel az orosz vezető jelenlegi helyzetének”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!