A nyugati külpolitikai elit kulcsemberei azt állítják, pontosan tudják, mik Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékai. A prominens tisztviselők és politikai kommentátorok egyre inkább egyetértenek abban, hogy Putyin ambíciói határtalanok, és hogy Ukrajna csak az első célpontja.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és David Petraeus volt CIA-igazgató egyaránt azon a véleményen vannak, hogy „Putyin nem áll meg Ukrajnánál”.
Jane Hartley, az Egyesült Államok nagy-britanniai nagykövete azt mondta, hogy „bárki, aki azt hiszi, hogy Oroszország megállhat ezután... téved”.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter ugyanezen az állásponton van, miután kijelentette, Putyinnak „nyilvánvalóan további tervei vannak”.
Az orosz elnök következő lépéséről szóló spekulációkról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
„Az orosz megszállók az egész frontvonalon fokozták a támadó hadműveleteket. Az ukrán fegyveres erők kénytelenek lesznek erőforrásokat felhalmozni és nehéz döntéseket hozni a védelmi prioritásokról az amerikai katonai támogatás késedelmes biztosítása miatt” – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
A jelentés szerint az oroszok felgyorsították támadásaik ütemét az egész hadszíntéren. Április 4-én például századszintű gépesített támadást hajtottak végre a donyecki területen található Csasohov Jar városa felé. A támadó hadművelet eredményei azt mutatják, hogy az orosz hadsereg sikeresen kompenzálja a megnövekedett létszám- és eszközveszteségeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és magas rangú katonai tisztségviselők megjegyezték, hogy a katonai segítségnyújtás késlekedése arra kényszerítette a védelmi erőket, hogy átengedjék a kezdeményezést a harctéren az agresszornak. Védelmezőik nem tervezhetnek sikeres ellentámadást vagy védekezést anélkül, hogy tudnák, mikor és milyen segítséget kap az ország.
Az ukrán erőknek nehéz döntéseket kell majd hozniuk arról, hogy a védelem bizonyos aspektusait a kezdeményezés elleni küzdelem rovására helyezik-e előtérbe az orosz katonai képességek korlátozása vagy a jövőbeli ellentámadó műveletek megtervezése érdekében. Ennek oka a katonai segélycsomag körüli elhúzódó vita az Egyesült Államokban
– összegezték az amerikai elemzők.
Magyarország területére 2024. április 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 5865 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5929 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna nem érintett a zaporizzsjai atomerőmű elleni dróncsapásban, azt a támadást Oroszország saját maga ellen követte el – mondta Andrij Juszov, az ukrán hírszerzési igazgatóság képviselője.
Az atomerőmű elleni támadást „imitációnak” nevezte, és az oroszokat tette felelőssé érte.
Ukrajna nem vesz részt semmilyen fegyveres provokációban az Oroszország által illegálisan megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén
– mondta Juszov.
Oroszország további hadosztályokat képez ki Szibériában, amelyeket többek között arra használhat, hogy megpróbálja elfoglalni Harkivot. Egy ilyen hadművelet kilátásai azonban kétségesnek tűnnek – írja a The Economist egy, a hírszerzési adatokat ismerő ukrán forrásra hivatkozva.
Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában
– olvasható a cikkben, melyben emlékeztetnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentésére, miszerint Oroszország júniusban további 300 ezer főt mozgósít. Harkiv az egyik lehetséges célpontja a közelgő támadásnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!