Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Videón a hatalmas robbanások: lángba borult egy orosz katonai bázis;
• Brutális orosz támadás Csernyihivben: legalább 10 ember meghalt, Zelenszkij a nyugati szövetségeseket okolja;
• Multifunkcionális robotjárművet küldhetnek a frontra az oroszok, videó is van róla;
• ISW: Az amerikai segély késedelme Ukrajnát hátrányosan érinti.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Oroszország megtiltotta ausztrál városi közgyűlések 235 képviselője számára a beutazást, az ország „oroszellenes” politikai tevékenysége miatt – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

„Válaszul azokra a politikai indíttatású szankciókra, amelyeket az ausztrál kormány orosz magán- és jogi személyek ellen vezetett be a Nyugat kollektív oroszellenes kampányának részeként, az országunkba való beutazást határozatlan időre lezárjuk újabb 235 ausztrál állampolgár, olyan önkormányzati közgyűlési képviselők számára, akik oroszellenes napirendet alakítanak ki abban az országban” – állt a tájékoztatásban.

„Tekintettel arra, hogy a hivatalos Canberra nem szándékozik felhagyni oroszellenes kurzusával, és továbbra is újabb szankciós intézkedéseket vezet be, az orosz stoplista aktualizálása folytatódik” – tette hozzá a minisztérium, amely honlapján közzétette az érintett helyi ausztrál politikusok listáját.

Bekérették az észt ideiglenes ügyvivőt az orosz külügyminisztériumba, és közölték vele, hogy Moszkva ellenintézkedésként kiutasítja a balti ország nagykövetségének egyik alkalmazottját – írja az MTI az orosz külügyi tárca közleménye alapján.

A kölcsönösség elve alapján bejelentetett, hogy a moszkvai észt nagykövetség egyik diplomáciai alkalmazottja kiutasíttatik Oroszországból. Az észt fél tudomására hozatott, hogy ellenséges tevékenysége mindig meg fogja kapni a megfelelő választ

– hangzott a minisztérium által kiadott tájékoztatás.

Az orosz diplomáciai tárca emellett határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy március 19-én a tallinni orosz nagykövetség egyik diplomatáját indoklás nélkül nemkívánatos személlyé nyilvánították.

A Postimees című észt napilap március 19-én idézte a tallinni külügyminisztériumot, miszerint az orosz nagykövetség egyik tisztviselőjét persona non gratává nyilvánították. Az újság szerint Tallinn azzal vádolta meg Moszkvát, hogy lépései a köztársaság függetlensége és szuverenitása ellen irányultak.

Kedvezőbb állásokat foglalt el az orosz hadsereg az elmúlt napon Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a Donyecki régió déli részén – írja az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján. Az orosz hadijelentés szerint 15 ukrán ellentámadás hiúsult meg, közülük nyolc Avgyijivkánál.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett több lőszerraktárt, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, hat amerikai operatív-harcászati rakétát, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 191 drónt.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán közölte, hogy őrizetbe vett egy orosz–moldovai kettős állampolgárságú, 30 éves férfit, aki a robbanószert szállította Oroszországba az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) az orosz oldalra átállt volt tisztje, Vaszilij Prozorov elleni múlt pénteki moszkvai pokolgépes merénylethez.

Sajtójelentések szerint az átállt SZBU-tiszt a kezén és a lábán megsérült, de a robbantás után készült felvételek tanúsága szerint nem súlyosan.

Az Európai Tanács közelgő rendkívüli ülésén Szlovákia számára az lesz a legfontosabb, hogy garanciát kapjon arra, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség bilaterális jellegű lesz – jelentette ki Robert Fico, szlovák miniszterelnök a pozsonyi törvényhozás európai ügyekért felelős bizottságának ülésén szerdán.

Az MTI összefoglalója szerint a szlovák miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a csúcstalálkozón az Ukrajnának szállítandó légvédelmi rendszerekről is szó lesz. Ezzel kapcsolatban rámutatott: Szlovákiának már nincs semmije, amit Ukrajnának adhatna. Robert Fico bírálta az előző pozsonyi kormányzatot is, amely egyebek mellett Ukrajnának adta Szlovákia S–300-as légvédelmi rendszereit is, amit – mint azt a miniszterelnök hangsúlyozta – ő soha nem tett volna meg.

A szlovák miniszterelnök kiemelte: számára az a fontos, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segéllyel kapcsolatos megegyezések kétoldalúak legyenek. Rámutatott: Szlovákia többféle támogatást is nyújt Ukrajnának, egyebek mellett segít az aknamentesítésben is. Robert Fico ezúttal is hangsúlyozta korábban már többször elmondott véleményét, miszerint az ukrajnai konfliktusnak nincs katonai megoldása.

A CTK cseh hírügynökség jelentése szerint Robert Fico a parlamenti bizottság ülésén azt is kijelentette: noha a nemzetközi jog szempontjából mindenki elismeri, hogy egy országnak joga van a területi integritáshoz, de látni kell, hogy Oroszország sohasem adja vissza a Krím félszigetet Ukrajnának, és nem fogja elhagyni a Donbaszt sem.

Az MTI értesülései szerint Oroszország megkezdte békefenntartó egységeinek kivonását az egykori Hegyi-Karabah Köztársaság területéről – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára kedden újságírókkal.

A békefenntartók a 2020. november 10-i orosz–azeri–örmény háromoldalú nyilatkozatnak megfelelően tartózkodtak Hegyi-Karabahban. A kontingenst a karabahi „harci érintkezési vonal” és a lacini folyosó mentén telepítették, amely a régiót Örményországgal kötötte össze.

A kontingens a megállapodás értelmében 1960 kézifegyverrel ellátott katonából állt, felszerelését pedig 90 páncélozott személyszállító jármű, 380 egységnyi gépjármű és speciális eszköz alkotta. A békefenntartóknak öt évig – 2025-ig – kellett volna a térségben maradniuk.

Elsőként az azerbajdzsáni média számolt be róla szerdán, hogy a békefenntartók megkezdték a telepítési pontok elhagyását.

Ezt követően felmerült az orosz békefenntartó kontingens sorsának kérdése. 2023 őszén az orosz békefenntartók megkezdték az ideiglenes megfigyelőállások lebontását az egykori „érintkezési vonal” mentén.

Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes 2023 októberében az RBK orosz gazdasági lapnak azt mondta, hogy az orosz békefenntartókra Hegyi-Karabahban igény van, és jelenlétükre a jövőben is szükség lesz.

Azt a kérdést, hogy milyenek lehetnek a kontingens további ott-tartózkodásának módozatai, Moszkva és Baku a bevett csatornákon keresztül fogja megvitatni és eldönteni

– mondta. Hasonlóan nyilatkozott akkor Peszkov szóvivő is.

Az orosz békefenntartó kontingens veszteségeket is elszenvedett Hegyi-Karabahban. 2023. szeptember 20-án, egy nappal a harci cselekmények kezdete után az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy orosz békefenntartók haltak meg, miután az autójukra rálőttek. Decemberben egy másik békefenntartó vesztette életét, két másik pedig megsérült, amikor egy orosz BTR–82-es páncélozott szállítójármű lesodródott egy hegyi útról.

Románia vizsgálatot indított, miután április 16-án éjjel egy katonai légi bázis felett azonosítatlan drónok jelentek meg.

A román légierő szerint a Constanta város közelében található légi bázis személyzete három drón repülését jelentette 22:30 és 00:30 között. A drónok „kisméretűek voltak, valószínűleg kereskedelmi típusúak, és kis sebességgel, alacsonyan repültek”.

Constantin Spinu, a román védelmi minisztérium szóvivője a Szabadság Rádiónak elmondta, hogy a drónokat megzavarták, hogy ne jelentsenek veszélyt a katonai létesítményre.

Az incidenssel kapcsolatban a légi bázis parancsnoksága a Katonai Ügyészséghez fordult, a katonai egység pedig belső vizsgálatot kezdeményezett.

Korábban több olyan esetről is beszámoltak már, amelyek során drónok zuhantak román területre, miközben Oroszország ukrán kikötőket támadott a Dunán.

A NATO és román tisztviselők a korábbi hasonló incidensek után azt mondták, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy szándékos, Románia ellen irányuló támadás történt volna – írta az Ukrajinszka Pravda.

A Rating szociológiai csoport által a Gallup Nemzetközi Kutatóintézet számára 2023 végén végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy az év során nem csökkent jelentősen a nukleáris fenyegetéstől való félelem a világban. A megkérdezettek 2/5-e most is magas kockázatot lát a nukleáris fegyverek bevetésében. Majdnem ugyanennyi válaszadó mérsékeltnek ítéli a kockázatot, és mindössze 14 százalék nem lát kockázatot.

A jelentés szerint az európai országokban általában kevesebb válaszadó ítéli magasnak a nukleáris fegyverek bevetésének veszélyét, mint Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában.

az itt élők több mint fele magasnak értékelte a veszélyt.

Indonéziában, Nigériában, Ecuadorban, Szíriában és Argentínában a legmagasabb a nukleáris fenyegetés magasnak minősített aránya. Ugyanakkor Ukrajnában, Iránban, Pakisztánban és Örményországban a legmagasabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint nincs ilyen kockázat.

A szociológusok azt is hangsúlyozzák, hogy a válaszadók legfiatalabb csoportja ítéli meg a legpesszimistábban a nukleáris fenyegetést. A felmérést 41 országban végezték, összesen 40 428 embert kérdeztek meg 2023 októberétől decemberig – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) bejelentette, hogy szerdán, az orosz–ukrán határtól több mint ezer kilométerre lévő Szamara városának közelében, egy katonai reptéren megsemmisítettek egy Mi–8-as helikoptert. 

Azt írták, hogy az oroszok fegyverek és személyzet szállítására használták ezt a helikoptert, és hozzátették:

A HUR közzétett egy videót is a helikopter megsemmisítéséről:

Egy másik helyszínen is történt ukrán csapás hajnalban: a Krímben is egy légi bázist bombáztak. Ott helikopterek mellett akár légvédelmi rendszerek is megsemmisülhettek. 

Ukrán újságírók tettek közzé egy nyilatkozatot, amelyben azt kérik, hogy váltsák le Natalija Humenjukot, az ukrán déli hadseregcsoport szóvivőjét.

A szóvivőnek korábban is voltak furcsa nyilatkozatai, egyszer (még 2022-ben) például azt közölte, hogy a Kígyó-sziget visszafoglalása csak „metaforikusan értendő”.

Az ukrán újságíróknak most azért gyűlt meg a bajuk vele, mert állításuk szerint Humenjuk akadályozza a munkájukat, és miatta nem tudják bemutatni az oroszok által elkövetett háborús bűnöket, illetve megmutatni azokat az ukrán katonákat, akik a déli Herszoni régiót védik. Állításuk szerint Humenjuk nem engedi oda őket olyan területekre, ahonnan tudósítaniuk kellene, így például a tavalyi Nova Kahovka-i gátszakadás (amelyért az ukrán fél szerint Oroszország a felelős) után sem engedte be őket. 

A közleményben (amelyet a védelmi minisztériumhoz, a hadsereg főparancsnokához és a vezérkar főnökéhez címeztek), azt követelik: 

Natalija Humenjukot helyettesítsék egy hozzáértőbb személlyel, és akadályozzák meg azt, hogy bármilyen szerepe legyen a kommunikáció irányításában.

A szóvivő szerda délelőtt egy rádióműsorban reagált a vádakra, és azt mondta: semmi sem igaz abból, amit megfogalmaztak vele szemben. A kahovkai gátszakadással kapcsolatban arra hivatkozott, hogy egy hét alatt több mint 800 újságírói kérést dolgoztak fel egyszerűsített formában, és hogy figyelembe kellett venniük azt, hogy a térségben zajló műveletekről semmilyen információ ne szivárogjon ki. 

Ukrajna a lengyel féltől tájékoztatást kapott arról, hogy lengyel tüntetők csütörtökön kétnapos blokád alá akarják venni a Korczowa-Krakovec ellenőrző pontot – közölte Ukrajna Állami Határőrszolgálata.

A lengyel féltől származó információk szerint a Korczowa-Krakovec ellenőrző ponton 2024. április 18-án 09:00-tól 2024. április 20-án 09:00-ig valószínűleg blokád alá kerül az Ukrajnába belépő áru

– áll a közleményben.

Az ellenőrző pont átbocsátási kapacitása óránként egy járműre lesz korlátozva. A blokád állítólag nem érinti majd a humanitárius és katonai szállítmányokat. A személyforgalom (személygépkocsik, buszok) mindkét irányban akadálytalan lesz.

Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) vizsgálatot indított Maximilian Krah, a német AfD EP-képviselője ellen amiatt, hogy pénz kaphatott egy oroszbarát oldaltól – írja a focus.de hírportál. 

A politikus a DPA hírügynökségnek megerősítette, hogy az FBI ki is kérdezte őt akkor, amikor az Egyesült Államokban járt (bár állítása szerint nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták meg).

A Focus emlékeztetett, hogy Belgiumban az ügyészség már hivatalos vizsgálatot indított a miatt az orosz befolyásolási hálózat miatt, amelyről a múlt hónapban rántották le a leplet. Hozzátették, hogy a német ügyészek is fontolgatják a vizsgálat megindítását.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter április 17–19-én Olaszországba látogat, hogy részt vegyen a G7-csoport miniszteri találkozóján – közölte az Ukrajinszka Pravda az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.

Az ukrán külügyminiszter részt vesz majd az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás megerősítésének szentelt külön ülésen, kétoldalú megbeszéléseket folytat majd az Egyesült Királyság, Olaszország, Kanada, Németország, Franciaország, Japán, az Egyesült Államok, az EU és a NATO vezetőivel.

Emellett szó esik az orosz és az észak-koreai rezsimek közötti együttműködés megakadályozásáról, valamint a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról Ukrajna támogatása érdekében.

Dmitro Kuleba korábban azt mondta, hogy aktív tárgyalások folynak Ukrajna szövetségeseivel két Patriot légvédelmi üteg és egy SAMP/T rendszer beszerzéséről. Április 13-án Németország bejelentette, hogy sürgősen szállít egy Patriot légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának.

Az ukrán hatóságok légiriadót adtak ki az északi és középső megyékre az orosz rakétacsapások veszélye miatt, sajtóértesülések szerint robbanások történtek Csernyihiv városában – írja az Ukrajinszka Pravda.

Figyelem: Szumi, Csernyihiv, Kijev, Kijevi terület, Cserkaszi, Poltava – rakétafenyegetés

– hívta fel a figyelmet Ukrajna légiereje, hozzátéve, hogy „amikor a riasztás megszólal, fedezékbe kell vonulni”.

Néhány perccel később a légierő jelentette, hogy rakéták repülnek Csernyihiv és Kijev régió felé: „Rakéták Csernyihiv régióban, Kijev régió felé tartanak. Kijev, sürgősen fedezékbe!”

A légierő megjegyezte, hogy az orosz taktikai repülőgépek aktívak a keleti és a délkeleti fronton, és fennáll a légicsapások veszélye. Eközben Ukrajna déli és középső területein továbbra is érvényben van a légiriadó. A légierő jelezte, hogy ezekben a régiókban ballisztikusrakéta-csapások fenyegetnek.

A riasztást 10:07-kor törölték. Jelenleg csak Dnyipropetrovszk és Donyeck régiókban szólnak a szirénák.

Az európai uniós bővítés értéke a hosszú távú béke, stabilitás, biztonság és jólét szavatolása – mondta Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, a délkelet-európai demokrácia csúcstalálkozó (SEEDEM) miniszteri szintű konferenciáján még kedden.

Az MTI szerint a politikus azt mondta: a jelentősen megváltozott geopolitikai és geostratégiai helyzet talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy a bővítés mára az egyik legfontosabb prioritás lett, nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is. Úgy vélte,

Immár 21 éve annak, hogy az EU a Nyugat-Balkán országai számára csatlakozást ígért, emlékeztetett Várhelyi Olivér, majd hangsúlyozta: világossá vált, hogy az uniós vezetők a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerekkel tervezett bővítést a következő, ősszel kezdődő ötéves mandátum három legfontosabb prioritása egyikének tekintik. „Reméljük tehát, hogy a következő Európai Bizottság a bővítés bizottsága lesz” – fogalmazott.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a csatlakozási folyamat „nem egyirányú utca”, vannak ugyanis kritériumok, amelyeket teljesíteni kell. A bővítési folyamat nemcsak átalakulás, hanem a jövendőbeli tagok Európai Unióba való integrálásának folyamata is. Az integráció azt jelenti, hogy az unióba vágyó országoknak olyan jogrendszerrel kell rendelkezniük, amely képes érvényesíteni mindazokat a szabályokat, amelyek az unióban vannak – mondta, hozzátéve: szilárd demokráciának kell lenniük, a jogállamiságnak érvényesülnie kell, és egyértelmű elkötelezettségnek kell megvalósulnia a jószomszédi viszonyban. Végezetül akaratra és cselekvésre van szükség a hosszú távú béke és biztonság megteremtéséhez. Az Európai Unió segíteni fog ezek elérésében, de a bővítés feltételeinek teljesülniük kell – húzta alá.

A magyar uniós biztos később azt is kiemelte: ha az Európai Unió nem hajtja végre a bővítést, az azzal a kockázattal járhat, hogy elveszíti a hosszú távú békét, stabilitást és biztonságot még Európában is.

Japán fegyveriparban betöltött szerepének növelésére szólította fel kedden a tokiói vezetést az Egyesült Államok tokiói nagykövete arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok „már nem képes a világ összes demokráciájának ellátására”.

Rahm Emanuel, az Egyesült Államok tokiói nagykövete kedden a Mitsubishi Heavy Industries F–25-ös vadászrepülőgép-gyárába látogatva az Egyesült Államok és Japán közötti védelmi ipari együttműködés megerősítését hangsúlyozta, amelyet kulcsfontosságúnak nevezett a biztonsági szövetség megerősítése szempontjából.

Az Egyesült Államok egyedül már nem képes az összes demokrácia ellátására – jelentette ki a nagykövet, a feleket a kollektív biztonság növelésére felszólítva az ukrajnai háború és a gázai konfliktus okán.

Kisida Fumio japán miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel tartott áprilisi találkozóján Washingtonban megerősítette Japán elkötelezettségét a védelmi együttműködés terén.

Japán jelentős engedményeket vezetett be a fegyverexportra vonatkozó szabályok terén is: lehetővé tette a halálos fegyverek értékesítését az azok bevetését engedélyező országokban, továbbá a britekkel és az olaszokkal közösen gyártott vadászrepülők külföldi értékesítését is engedélyezte, amely során Japán hazai gyártású PAC-3 rakétákat szállíthat az Egyesült Államokba, ahol döntés születik a fegyverek ukrajnai bevetésének részleteiről – számolt be az MTI. 

Thomas Massey amerikai republikánus törvényhozó kedden jelezte: támogatja párttársa, Marjorie Taylor Green arra irányuló kezdeményezését, amelynek célja az alsóház (képviselőház) republikánus elnökének, Mike Johnsonnak a lemondatása. 

A The Wall Street Journal szerint Mike Johnson egy komplex törvényjavaslatot próbál elfogadtatni jelenleg a képviselőházzal, de a republikánus párt szélsőséges szárnya ezt ellenzi, mivel nem szeretnének több pénzt adni Ukrajna támogatására. Az amerikai törvényhozásban már hónapok óta húzódik az ügy.

Az oroszországi Tatárföldön meghirdettek egy programot, amelynek értelmében 14 és 18 év közti kiskorúaknak adnának munkát a védelmi iparban – írja a The Kyiv Independent az orosz Kommerszant alapján.

Az ukrán lap szerint a program célja az, hogy a fiatalokat a munkaerőpiacra vezényeljék még azelőtt, hogy a felsőoktatásba, tudományos pályára kerülhetnének (miután az utóbbi években egyre többen próbálkoztak ezzel). 

E tendenciára válaszul dolgozták ki a tatárföldi hatóságok a programot, amelynek célja, hogy megkönnyítsék a kiskorúak számára a védelmi ipari intézményeknél és a mezőgazdaságban való elhelyezkedést. A program célja a szociálisan kiszolgáltatott háttérrel rendelkező tizenévesek támogatása is. 

A Kommerszant szerint a hatóságok egy tájékoztató kampányt is terveznek indítani, hogy a fiatalokat arra ösztönözzék: fontolják meg az Oroszország kiemelt területeire – például a Távol-Keleten vagy az Északi-sarkkörön túl található egyes régiókba– való áttelepülést munkalehetőségekért.

Az orosz csapatok Nona-SVK önjáró aknavető egysége megsemmisítette az ukrán fegyveres erők egyik erődítményét Avgyijivka irányában – írja a TASZSZ az orosz védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.

A tuvai csapatok Közép csoportjának Nona-SVK önjáró rakétavető tüzérségének katonái megsemmisítettek egy ellenséges erődítményt Avgyijivka irányában, a különleges katonai művelet zónájában

– közölte a védelmi minisztérium.

Miután a löveget a célpontra irányították, a katonák egy sor 120 milliméteres lövedéket lőttek ki az ukrán erődítményre.

A Nona-SVK harcjármű bármilyen típusú aknát képes kilőni sima csövű és puskás aknavetőkkel, beleértve a fáklyákat, füst- és aktív reaktív aknákat is.

Magyarország területére 2024. április 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4481 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4028-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.