Vlagyiszlav Seleznyov katonai szakértő, az ukrán hadsereg ezredese szerint az USA segélycsomagjának jóváhagyása után érdemes többé-kevésbé egyértelmű előrejelzést készíteni, hogy mi várhat Ukrajnára. Az Ukrán Fegyveres Erők ezredese, a hadsereg vezérkarának volt szóvivője úgy véli, hogy az ellenség Csaszov Jar és Pokrovszk irányába fogja összpontosítani fő erőit – írja az UNIAN.
Seleznyov az Espresso tévécsatorna adásában arról beszélt, hogy „jelenleg a Kupjanszk-Liman irány a kulisszák mögött marad. Az ellenség a közelmúltban fokozta ottani tevékenységét. Ezt megelőzően megerősítette és megfelelő erőforrásokkal töltötte fel az ebbe az irányba bevetett egységeket”.
Hozzátette, hogy újra megindultak a támadások ebben az irányban, és ott ismét az oroszok irányítják a cselekményeket.
És az ukrán hadsereg ismét reflektálni kényszerül, visszaverve az ellenséges támadásokat. Nem mellesleg fontos emlékezni arra, hogy a Belgorodi régió területén az elmúlt hónapokban 17 ezerről hozzávetőlegesen 27 ezerre nőtt a létszám. Az ellenség Kurszk, Brjanszk és Belgorod térségében halmozott fel erőforrásokat. Összesen 40 000 orosz katona koncentrálódik ott
– közölte.
Kifejtette, hogy ez még nem akkora mértékű erő, amely lehetővé tenné, hogy Oroszország megtámadja Ukrajna északi határterületeit, és ott bizonyos sikereket érjen el. Ugyanakkor ez a szám bizonyos fenyegetést jelent az ukrán védelmi erőkre nézve, amelyek Szumi, Csernyihiv és Harkiv régió északi részén teljesítenek szolgálatot. Seleznyov hozzátette, hogy ott nagy valószínűséggel folytatódik a rakétaterror, és felforgató csoportok fognak áttörni.
Véleménye szerint a harci cselekmények dinamikája valószínűleg Kupjanszk és Liman irányában növekszik. „Ha figyelembe vesszük az ellenséges hadsereg nyári támadó hadjáratát, akkor nagy valószínűséggel az orosz hadsereg következő akcióstratégiájával találkozunk: két segédirány lesz – Kupjanszk és Liman –, ahová az ellenség megpróbálja visszavonni erőink egy részét. Ennek megfelelően a dinamikát a Zaporizzsjai terület déli részén, különösen a Sztaromihajlivka és a Rabotino térségében követik majd” – mondta az Ukrán Fegyveres Erők ezredese.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) arról tájékoztatták az oroszok, hogy a mai napon egy újabb dróntámadás kísérlet történt az ukrajnai Zaporizzsja Atomerőmű kiképzőközpontja ellen – mondta Rafael Grossi főigazgató.
Ukrán drónt semlegesítettek a zaporizzsjai atomerőmű oktatási és kiképzőközpontja fölött – közölte a létesítmény sajtószolgálatára hivatkozva csütörtökön az MTI. A tájékoztatás szerint a támadás következtében senki sem sérült meg, anyagi kár nem keletkezett. A központot legutóbb április 9-én érte támadás. Az erőmű sajtószolgálata arra figyelmeztetett, hogy az Enerhodar város és a zaporizzsjai atomerőmű ellen két hete kiújult ukrán támadások veszélyt jelentenek az energiabiztonságra.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön azt hangoztatta, hogy a Nyugat és Ukrajna „nukleáris zsarolást” követ el Oroszország ellen azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt követelik tőle, hogy engedje át a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést.
Akárki áll is ezen incidensek hátterében, úgy tűnik, figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség maximális katonai önmérsékletre való ismételt felhívását, hogy elkerülje egy súlyos nukleáris baleset nagyon is valós veszélyét, amely jelentős egészségügyi és környezeti következményekkel járhat, és senkinek sem lesz előnyös
– fogalmazott Rafael Mariano Grossi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint bármelyik módját is választja Washington az amerikai belpolitikai csatározások közepette Ukrajna támogatásának, azzal de facto Kijevet csak „további, az utolsó ukránig tartó harci cselekményekre provokálja”, a garantált haszon biztosításával az Egyesült Államok számára. Hangsúlyozta, hogy egy újabb segélycsomag nem gyakorolhat befolyást a konfliktusövezetben kialakult helyzetre.
A csütörtöki orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a Donyecki régió déli részén. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint 11 ukrán ellenroham hiúsult meg, közülük hét Avgyijivkánál, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap folyamán mintegy 940 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 590-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A német külügyminisztérium Szergej Necsajev orosz nagykövettel folytatott megbeszélésén nem hivatkozott semmilyen bizonyítékra a kémkedéssel gyanúsított kettős állampolgárok németországi őrizetbe vétele ügyében. A berlini orosz nagykövetség közlése szerint az orosz fél a maga részéről világossá tette, hogy „semmilyen, Oroszországgal szembeni barátságtalan lépés nem marad következmények nélkül” – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, szerdán őrizetbe vettek két német–orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra. A két férfit a bajorországi Bayreuthban tartóztatták le, ahol a hatóságok kémkedés gyanújával tartottak házkutatást munkahelyükön és otthonaikban. A gyanú szerint az egyik gyanúsított németországi katonai létesítmények elleni merényletek végrehajtásába „egyezett bele”, társa pedig az információszerzés terén nyújtott segítséget.
„2024. április 18-án Sz. J. Necsajev németországi orosz nagykövetet beidézték a német külügyminisztériumba, ahol számonkérték két német állampolgár Bayreuthban (Bajorország) történt őrizetbe vétele miatt, akik állítólag orosz állampolgársággal is rendelkeznek” – áll a közleményben.
Az őrizetbe vettek említett terveiről és az orosz struktúrák képviselőivel való esetleges kapcsolatukról nem mutattak be bizonyítékot. Ezt nyilvánvaló provokációnak tekintjük, amelynek célja a Németországban már amúgy is túlzásba vitt kémmánia szítása, az oroszellenes érzelmek fokozása, az orosz–német kapcsolatok további rombolása, a német hatóságok féktelen militarizálási kurzusának igazolása, valamint fegyverek és katonai felszerelések Ukrajnába pumpálása
– közölte az orosz diplomáciai képviselet. Az orosz nagykövetség „abszurdnak és nevetségesnek” nevezte azokat a kísérleteket, amelyek az orosz biztonsági szolgálatok részvételének feltárására irányulnak a németországi katonai létesítmények megtámadására irányuló állítólagos tervek kidolgozásában. A diplomáciai képviselet követelte, hogy a német külügyminisztérium képviselői haladéktalanul biztosítsanak konzuli hozzáférést a fogvatartottakhoz, amennyiben valóban orosz állampolgárokról van szó.
Oroszország 5-8 éven belül, amint újraépítette az ukrajnai háborúban meggyengült katonai erejét, készen állhat megtámadni a NATO-t, amennyiben így döntene – jelentette ki Carsten Breuer altábornagy, német vezérkari főnök Varsóban tett látogatása során az MTI szerint.
Akkorra elemzésünk alapján Oroszország már rendezni tudja saját erőit olyan szinten, hogy lehetségessé válhat egy támadás a NATO területe ellen
– mondta szerdán este újságíróknak nyilatkozva a tábornok. „Nem azt mondom, hogy ez meg fog történni, hanem csak annyit, hogy ez lehetséges” – szögezte le Breuer.
Azt látjuk, hogy Oroszország rengeteg hadfelszerelést gyárt, és nem mindent vet be ebből az ukrajnai frontvonalakon (…) így 2029-re fel kell készülnünk
– fogalmazott a német hadsereg vezérkari főnöke. „Öt-nyolc éven belül jelentkező fenyegetést látunk” – tette hozzá.
A Kreml teljes sületlenségként utasította vissza azokat az állításokat, hogy a NATO elleni támadást fontolgatna. Kijevi közlések szerint az ukrán hadsereg állománya mintegy 800 ezer főt tesz ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig tavaly decemberben adott utasítást az orosz hadsereg 170 ezer fővel való kibővítésére 1,3 millió főre. A személyzeten felül Moszkva hadi kiadásokra 2024-ben 109 milliárd dollárt különített el, ami több mint duplája Ukrajna hasonló célú tervezett kiadásainak (43,8 milliárd dollár).
Az orosz tüzérség és drónok április 18-án célba vették a Nikopol körzetet (Dnyipropetrovszk megye), megrongáltak egy infrastrukturális létesítményt és egy mezőgazdasági vállalatot.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk megyei katonai közigazgatás vezetője közösségi oldalán tájékoztatott, hogy Dnyipropetrovszkban az orosz erők három tüzérségi csapást mértek és 10 különböző típusú drónt használtak a kerület megtámadására.
Kilenc ház, három melléképület, két garázs és egy villanyvezeték is megrongálódott. Senki sem halt meg és nem sérült meg.
Az ukrán rendfenntartók – a lengyel bűnüldöző szervekkel együttműködve – őrizetbe vettek egy lengyel állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy felajánlotta segítségét az orosz titkosszolgálatoknak egy merénylet végrehajtásában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen – hozták nyilvánosságra hivatalos honlapjukon csütörtökön az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), írja az MTI.
A nyomozás során megállapították, hogy a gyanúsított maga lépett kapcsolatba az orosz fegyveres erők parancsnokságának képviselőivel, és közölte velük, hogy kész az orosz katonai hírszerzésnek dolgozni. Feladatai közé tartozott a lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtér biztonságával kapcsolatos információk gyűjtése és továbbítása Oroszország felé.
Ezekre az információkra azért volt szükség, hogy az orosz hírszerző szolgálatok merényletet terveljenek ki az ukrán elnök ellen, amelyet akkor hajtottak volna végre, amikor Zelenszkij Lengyelországban tartózkodik.
Az ukrán ügyészek és az SZBU munkatársai a nemzetközi jogi segítségnyújtás keretében tájékoztatták lengyel kollégáikat egy bűncselekmény lehetséges elkövetéséről, és ehhez kapcsolódó bizonyítékokat is átadtak nekik. „Az orosz különleges szolgálatok toborzott ügynökét” a két ország közötti gyors információcserének köszönhetően azonosították és vették őrizetbe lengyel területen – fogalmazott a főügyészség és az SZBU, a gyanúsított nevét azonban nem hozták nyilvánosságra.
Közölték még, hogy a lengyel ügyészség vádat emelt a gyanúsítottal szemben azon a címen, hogy szándékában állt egy külföldi hírszerző szolgálat érdekében cselekedni. A varsói kerületi bíróság csütörtökön ideiglenes letartóztatásba helyezte. A továbbiakban a nyomozást a lengyel belbiztonsági ügynökség folytatja a lengyel főügyészség felügyelete alatt.
Oroszország még több szerződéses katonával erősítheti a hadseregét azért, hogy ne kelljen egy újabb mozgósítás elrendelésével, vagyis sorozással pótolniuk a veszteségeket – írja a Bloomberg hírügynökség három, az ügyre rálátó anonim forrásra hivatkozva.
Mint kifejtették: az orosz kormányzat nem szeretné megismételni a 2022 őszi mozgósítást, amelynek hatására közel egymillió ember hagyta el az országot. A hírügynökség szerint Ruszlan Puhov, a moszkvai Centre for Analysis of Strategies and Technologies kutatóközpont elemzője azt mondta:
ha Oroszország havonta 30 ezer új katonával bővíti seregét, akkor (a valószínűsíthető veszteségeket levonva) akár 300 ezerrel is nőhet a hadseregük létszáma.
A Bloomberg szerint Oroszországnak az erősítésre szüksége is lehet akkor, ha további katonai célokat akarnak elérni Ukrajnában – példaként említették ezzel kapcsolatban a második legnagyobb város, az északkeleti Harkiv elfoglalását, a délkeleti Zaporizzsjai régió teljes birtokba vételét, illetve a déli Odessza kikötővárosának elfoglalását.
Az ukrán katonai vezetésnek van terve Oroszország katonai potenciáljának csökkentésére – szögezte le Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke, reményét fejezve ki, hogy folytatódni fognak az oroszországi területek elleni támadások.
„Olyan tervet javasoltunk, amely az orosz harci képességek csökkentését célozza. Ez sok területet lefed, mint például a hadiipar, a kulcsfontosságú katonai létesítmények, repülőterek, parancsnoki és irányító állások támadását” – fejtette ki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoport-főnökségének vezetője.
Elmondta, hogy a tervek között több, határon átnyúló támadás is szerepel, amelyet orosz önkéntesek hajtanak végre az ukrán hírszerzés támogatásával, valamint további dróncsapások is.
Szavai szerint Kijev célja, hogy az orosz lakossággal megértesse: Vlagyimir Putyin, a Kreml feje nem képes megakadályozni, hogy Oroszország belesodródjon a háborúba – írja az MTI.
Ha mondjuk Szentpéterváron vagy, és csak a tévében látod a háborút, mindig támogatni fogod annak folyatását. Az emberek viszont idegesek lesznek, amikor valamilyen létesítményt támadás ér az otthonuk közelében
– jegyezte meg. Arra a tisztázó kérdésre, hogy ezek szerint folytatódnak-e az ukrán támadások oroszországi területeken, Budanov azt válaszolta, hogy bízik benne.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség nyilvánosságra hozta, hogy az SZBU munkatársai őrizetbe vettek a keleti Harkiv megyében egy helybeli iskolabuszsofőrt, aki Kazacsa Lopany falu orosz megszállása közben a buszon szállította az oroszországi Belgorod és az ukrajnai falu között oda-vissza az orosz katonákat.
A nyomozás során kiderült, hogy az 59 éves iskolabuszsofőr faluja elfoglalása során felajánlotta segítségét a megszállóknak az Ukrajna elleni háborúban. A gyanúsított az iskolabuszt zöldre színezte át, orosz jelképeket festett rá, és azon szállította az egymást váltó orosz katonákat. Ezenfelül támadó fegyvereket és lőszert is szállított Oroszországból az orosz csapatok részére – írja az MTI.
Oroszország megnehezíti egyes orosz tisztviselők külföldi utazásait, mert attól tart, hogy külföldi hatalmak megpróbálhatnak hozzáférni államtitkokhoz – közölte kilenc forrás a Reutersszel.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyomást gyakorol a minisztériumok alkalmazottaira, hogy
egyáltalán ne hagyják el Oroszországot, még olyan úgynevezett „baráti” országok meglátogatására sem, amelyek nem vezettek be szankciókat Moszkva ellen.
A jelenlegi orosz korlátozások kaotikusak, az egyes állami szerveknél eltérő szabályok vannak érvényben. Az orosz parlament két háza eseti alapon dönt, míg az elnöki adminisztráción belül nagyobb a szabadság. Egyesek számára még a „baráti” országok is tiltott területnek számítanak.
A források szerint a szigorúbb szabályok fő oka az a félelem, hogy orosz tisztviselőket csapdába csalhatnak és nemzetbiztonsági szempontból fontos titkok kiadására kényszeríthetnek. Egy másik aggodalom az, hogy a tisztviselőket egyszerűen őrizetbe veszik, majd kiadják őket a Nyugatnak, vagy alkut ajánlanak nekik, hogy kiadják a titkaikat.
Szevasztopol volt kormányzójának, Dmitrij Ovszjannyikovnak a januári londoni őrizetbe vétele volt az egyik kiváltó oka a szigorúbb szabályoknak – mondta egy tisztviselő. Ovszjannikov jelenleg óvadék ellenében Nagy-Britanniában várja a tárgyalást.
A belügyminisztérium, az FSZB és a Roszgvardija Nemzeti Gárda alkalmazottai számára a szankciók és a kiadatási szerződések figyelembe vétele után reálisan csak 14 nyaralási lehetőség kínálkozik, a többség egykori szovjet állam, de ide tartozik Kuba, Irán, Észak-Korea és Szíria is – mondta az egyik forrás, aki szerint még a Kínába való utazás is kérdéses a kiadatási aggályok miatt.
Súlyosan megrongált négy rakétavetőt, három radarállomást és más eszközöket egy katonai repülőtér elleni ukrán támadás szerdán az Oroszország által annektált Krím félsziget északi részén – közölte csütörtökön az ukrán katonai titkosszolgálat az MTI szerint. A csapásról még ebben a cikkünkben számoltunk be, több videó is készült róla.
Az ukrán titkosszolgálat most közölte, hogy a „megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott” eszközök között volt az Sz–400-as föld-levegő rakétarendszer négy rakétavetője és egy légvédelmi irányítóközpont a dzsankoji légitámaszponton. A tájékoztatásban hozzátették, hogy
a támadás következtében megrongálódott vagy megsemmisült repülőgépek számát még tisztázzák.
Oroszország részéről nem érkezett hivatalos kommentár a csapással kapcsolatban. Az ukrán ügynökség nem közölt adatokat arról, hogy milyen eszközöket használtak a csapáshoz, amelyet „sikeresnek” minősített.
Ukrainian missiles going towards the Dzhankoy airfield in Crimea is Ukraine the night of April 16-17.
— Kvist.P 🇩🇰🇺🇦 (@kvistp) April 18, 2024
Looks like ATACMS 🧐😎#ArmUkraineNow pic.twitter.com/2V2LuzrA8Y
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban köszönetet mondott az akcióban részt vevő katonáknak a művelet pontos végrehajtásáért.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter találkozott Antony Blinkennel, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterével.
„Mindketten hangsúlyoztuk, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának sürgősen el kell fogadnia az Ukrajnának szánt kiegészítő segélycsomagot. Ez az erő és a bizalom üzenete lesz, lehetővé téve Ukrajnának, hogy életeket mentsen, és javítsa a helyzetet a csatatéren” – fogalmazott Ukrajna külügyminisztere.
„Részletesen áttekintettük közös globális erőfeszítéseinket, hogy minél hamarabb több Patriot légvédelmi rendszert és rakétát juttassunk el Ukrajnába” – közölte Dmitro Kuleba.
I met with @SecBlinken to thank the United States for standing with Ukraine.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) April 18, 2024
We went over in detail our joint global efforts to get more "Patriot" air defense systems and missiles to Ukraine as soon as possible. I appreciate Secretary Blinken's efforts to facilitate the… pic.twitter.com/MWMc1jiX3J
Vlagyiszlav Seleznyov katonai szakértő, az ukrán hadsereg ezredese szerint az USA segélycsomagjának jóváhagyása után érdemes többé-kevésbé egyértelmű előrejelzést készíteni, hogy mi várhat Ukrajnára. Az Ukrán Fegyveres Erők ezredese, a hadsereg vezérkarának volt szóvivője úgy véli, hogy az ellenség Csaszov Jar és Pokrovszk irányába fogja összpontosítani fő erőit – írja az UNIAN.
Seleznyov az Espresso tévécsatorna adásában arról beszélt, hogy „jelenleg a Kupjanszk-Liman irány a kulisszák mögött marad. Az ellenség a közelmúltban fokozta ottani tevékenységét. Ezt megelőzően megerősítette és megfelelő erőforrásokkal töltötte fel az ebbe az irányba bevetett egységeket”.
Hozzátette, hogy újra megindultak a támadások ebben az irányban, és ott ismét az oroszok irányítják a cselekményeket.
És az ukrán hadsereg ismét reflektálni kényszerül, visszaverve az ellenséges támadásokat. Nem mellesleg fontos emlékezni arra, hogy a Belgorodi régió területén az elmúlt hónapokban 17 ezerről hozzávetőlegesen 27 ezerre nőtt a létszám. Az ellenség Kurszk, Brjanszk és Belgorod térségében halmozott fel erőforrásokat. Összesen 40 000 orosz katona koncentrálódik ott
– közölte.
Kifejtette, hogy ez még nem akkora mértékű erő, amely lehetővé tenné, hogy Oroszország megtámadja Ukrajna északi határterületeit, és ott bizonyos sikereket érjen el. Ugyanakkor ez a szám bizonyos fenyegetést jelent az ukrán védelmi erőkre nézve, amelyek Szumi, Csernyihiv és Harkiv régió északi részén teljesítenek szolgálatot. Seleznyov hozzátette, hogy ott nagy valószínűséggel folytatódik a rakétaterror, és felforgató csoportok fognak áttörni.
Véleménye szerint a harci cselekmények dinamikája valószínűleg Kupjanszk és Liman irányában növekszik. „Ha figyelembe vesszük az ellenséges hadsereg nyári támadó hadjáratát, akkor nagy valószínűséggel az orosz hadsereg következő akcióstratégiájával találkozunk: két segédirány lesz – Kupjanszk és Liman –, ahová az ellenség megpróbálja visszavonni erőink egy részét. Ennek megfelelően a dinamikát a Zaporizzsjai terület déli részén, különösen a Sztaromihajlivka és a Rabotino térségében követik majd” – mondta az Ukrán Fegyveres Erők ezredese.
Az ukrán miniszterelnök szerint ha Ukrajna elveszíti konfliktusát Oroszországgal, kitör a „harmadik világháború”. Sürgette az amerikai kongresszust, hogy fogadják el a régóta elakadt külföldi segélytörvényt.
Denisz Shmihal, Ukrajna miniszterelnöke „óvatos optimizmusát” fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai törvényhozók elfogadják a hevesen vitatott tervezetet, amely 61 milliárd dollárt irányoz elő Kijev számára. A képviselőház szombaton szavaz a csomagról. Oroszország szerint az Ukrajnának nyújtott újabb amerikai segítség nem fog változást hozni a harctéren, mivel a frontvonalon a helyzet „kedvezőtlen” Kijev számára.
Az ukrán miniszterelnök szerdán a BBC-nek nyilatkozva az amerikai biztonsági segítségnyújtásról azt mondta: „Nekünk tegnap lett volna szükségünk erre a pénzre, nem holnap, nem ma.” „Ha nem fogjuk megvédeni… Ukrajna el fog bukni. Tehát a teljes, globális biztonsági rendszer megsemmisül… és az egész világnak meg kell találnia… egy új biztonsági berendezkedést” – fogalmazott a miniszterelnök.
Sok konfliktus lesz, sok ilyen jellegű háború, és a végén ez a harmadik világháborúhoz vezethet.
A múlt hónapban Vlagyimir Putyin elnök „teljes képtelenségnek” nevezte és elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint Oroszország egy napon megtámadhatja Kelet-Európát.
Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren – figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
Az MTI szemléje szerint a svéd miniszter szerint új szabályokra és betartásuk ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának, amelyet a kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű orosz hajók okozhatnak. Ennek az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is.
A tengeri úton szállított orosz kőolaj mintegy fele a Balti-tengeren és a dán vizeken halad keresztül.
Mindannyiunkat érinteni fog, ha egy ilyen tengeri hajózásra alkalmatlan, vagy ahhoz nagyon közel álló orosz hajó nekiütközik valaminek, vagy szivárogni kezd a rakománya
– mondta Billström. A svéd miniszter szerint már önmagában az katasztrofális, hogy ilyen hajók szállítanak orosz kőolajat, pénzelve ezzel az Ukrajna elleni hadműveleteket, de a helyzetet még rosszabbá teszi, hogy Oroszországot a jelek szerint egy cseppet sem aggasztja, hogy ezzel a gyakorlatával óriási környezetpusztítást idézhet elő.
Tobias Billström felidézte, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) minden tagja felelős a szervezet szabályainak betartásáért, és ebből adódóan joga van például ahhoz, hogy egy hajózásra láthatóan alkalmatlan jármű kapitányát felszólítsa arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, mielőtt kihajózna.
Ugyanakkor több észak-európai ország vonakodik attól, hogy orosz hajóknál beavatkozzon ezekben az esetekben, attól tartva, hogy az ilyen incidensek tovább erősíthetik Moszkvának azt az aggodalmát, hogy a Balti-tenger mára egyfajta „NATO-tóvá” alakult át. Ugyan a nemzetközi jog elvileg lehetőséget ad arra, hogy a nem megfelelően bejelentett és fellobogózott hajókat feltartóztassák, a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan több jogszabály is túlságosan homályosan rendelkezik. A svéd külügyminiszter azt elismerte, hogy a NATO-tagállamok aligha tehetik meg azt, hogy a jemeni húszi lázadókhoz hasonlóan lépjenek fel.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával megváltozott a stratégiai helyzet a Balti-tengeren: a térségben Oroszország maradt az egyetlen, amely nem tagja a katonai szövetségnek
– mutatott rá Billström. A svéd miniszter az interjúban kifejtette, hogy a történelem megmutatta: Oroszország addig nem változtat viselkedésén, amíg háborúban le nem győzik, ezért nem elfogadhatóak azok a felvetések, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg megelégedne azzal, ha megkapná Ukrajna területének egy részét.
„Putyin egészen világossá tette, hogy a célja Ukrajna teljes megsemmisítése. Úgy gondolja, Ukrajnának önálló országként nincs joga a létezéshez. Itt nem arról van szó, hogy (az ukránok) lemondanak-e bizonyos területekről. Nagyon veszélyes eljátszani a befagyasztott konfliktus gondolatával, mert az csak időt adna Putyinnak arra, hogy újjáépítse fegyveres erőit, hogy újra Kijev felé nyomulhasson. Ennek éppen az ellenkezőjét kell tennünk” – mondta Billström, kiemelve, hogy muszáj döntő győzelmet aratni a harctéren, mert semmi mással nem lehet változást elérni a moszkvai vezetésnél.
A svéd miniszter arra is utalt, hogy Ukrajnának joga van támadásokat intézni olajfinomítók ellen akár Oroszország területén is. „Moszkvával meg kell értetni, hogy nincsenek a területén olyan védett létesítményei, amelyekkel pénzelheti az Ukrajna elleni jogtalan agresszióját” – fogalmazott Billström.
Ukrajna azt állítja, hogy 13 drónt megsemmisített egy éjszakai orosz légitámadás során. A drónok az infrastruktúrát célozták. Károkról és áldozatokról nincs hír – közölte az ukrán légierő a Sky News szerint.
Az iráni gyártmányú Sahíd drónokat az ukrán légvédelmi rendszer Herszon, Dnyipropetrovszk, Poltava, Vinnyica, Hmelnyickij, Ternopil és Ivano-Frankivszk megyékben semlegesítette.
Őrizetbe vettek két német–orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
A két férfit szerdán vették őrizetbe a bajorországi Bayreuthban, ahol a hatóságok kémkedés gyanújával tartottak házkutatást munkahelyükön és otthonaikban. A gyanú szerint az egyik gyanúsított németországi katonai létesítmények elleni merényletek végrehajtásába „egyezett bele”, társa pedig az információszerzés terén nyújtott segítséget.
Dieter S. 2023 októbere óta különböző forgatókönyveket vitatott meg egy orosz titkosszolgálathoz köthető személlyel Németországban található katonai létesítmények elleni robbantásos és gyújtogatásos támadásokról, Alexander J. feltételezett bűntársa segítségével katonai célpontokról gyűjtött információkat, majd a katonai felszerelésről készített fényképeket és videófelvételeket elküldte orosz titkosszolgálati kontaktjának – szerepel az ügyészek által kiadott csütörtöki közleményben.
A Der Spiegel című német lap információi szerint a potenciális célpontok között szerepelt a bajorországi Grafenwöhr katonai gyakorlótér is, ahol az amerikai Abrams harckocsik használatára kapnak kiképzést a katonák. „Az akciók célja Németország Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának aláásása volt” – áll a szövetségi ügyészek közleményében.
Az MTI híradása szerint Dieter S.-t kémkedés mellett azzal is gyanúsítják, hogy 2014 decembere és 2016 szeptembere között a Donyeck megyei szeparatista erők egyik fegyveres egységéhez tartozott.
Legalább egy ember meghalt a kelet-ukrajnai Donyeck megye nyugati részében fekvő Szelidove településén az orosz erők támadásában – közölték csütörtökön az illetékes hatóságok.
Vagyim Filacskin kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy orosz lövedékek házakat rongáltak meg, és felgyújtottak egy ipartelepet. Hozzátette, hogy két ember megsebesült Krasznohorivkában is, és több más települést is ért találat.
Az ország déli részén fekvő Herszon régióban 16 ember sebesült meg az elmúlt 24 órában több orosz támadásban – közölte Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó.
A legújabb támadások egy nappal az észak-ukrajnai Csernyihiv nagyvárosra mért csütörtöki hármas orosz rakétacsapás után következtek be, amelyben 18 ember vesztette életét a mentési műveletek befejezése után közzétett végleges hivatalos adatok szerint.
Oroszországban gyorsult a termelői árak havi emelkedése, az éves növekedés viszont lassult márciusban – adta hírül az MTI.
Az orosz statisztikai hivatal kimutatása szerint márciusban az egyhavi termelőiár-emelkedés 2,4 százalék volt a februári 0,9 százalék után. Eközben éves összevetésben a növekedés 19,1 százalékra mérséklődött a februári 19,5 százalékról.
A múlt héten közölt adatok szerint márciusban 7,72 százalékra gyorsult az éves infláció Oroszországban a februári 7,44 százalékról, ezzel már a kilencedik egymást követő hónapban állt a 4 százalékos jegybanki inflációs cél fölött. Havi összevetésben a fogyasztóiár-emelkedés 0,39 százalék volt márciusban a februári 0,86 százalék után.
Németország új kezdeményezést indít Ukrajna légvédelmének erősítésére, ennek érdekében Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi tárcavezető a NATO- és uniós partnerekhez, de harmadik államokhoz is segítségért fordultak – ismertették szerdán a minisztériumok szóvivői Berlinben.
A tájékoztatás szerint Berlin „továbbra is Ukrajna légvédelmének tartós támogatására helyezi a hangsúlyt”.
FELIDÉZTÉK, HOGY NÉMETORSZÁG EGY HARMADIK PATRIOT LÉGVÉDELMI RENDSZERT IS UKRAJNA RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁT.
A német külügyminisztérium illetékese kiemelte, hogy a kérdést a G7-országok külügyminisztereinek találkozóján is megvitatják csütörtökön, illetve pénteken Capriban, de az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán is erről lesz szó.
Annalena Baerbock még mielőtt elindult a G7-ek találkozójára, arról beszélt, hogy jelen helyzetben fokozott erőfeszítéseket kell tenni a partnerekkel „a levegőből érkező orosz terror elhárítása érdekében”.
Az erősebb légvédelem létkérdés az ukrajnaiak ezrei számára, és a legjobb védelem a saját biztonságunk érdekében
– fogalmazott a német diplomácia vezetője.
A német kezdeményezés támogatását eddig Hollandia, Dánia és Csehország jelezte azzal, hogy még vizsgálják, mivel tudnak hozzájárulni – közölte Mark Rutte holland miniszterelnök hivatali partnereivel tartott találkozóját követően.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője felkerült a világ 100 legbefolyásosabb emberének listájára, amit a Time magazin tett közzé. A 2024-es lista hat kategóriát tartalmaz – írta a Kárpáti Igaz Szó.
Andrij Jermak olyan ember, aki központi szerepet játszik a kormány munkájának biztosításában. A teljes körű invázió után Zelenszkij üzenetét eljuttatta az egész világhoz, létrehozva Ukrajna erős baráti hálózatát a Nyugattól a globális délig. Egyesíti őket a szankcióktól a környezetvédelemig… Ebben a fontos időszakban Ukrajna és a demokrácia számára Andrij Jermak nemcsak meghatározó vezetővé vált, hanem be is bizonyította, hogy ő valóban az
– mondta Anders Fogh Rasmussen korábbi NATO-főtitkár.
Mint megírtuk, április 17-én reggel az orosz erők csapást mértek Csernyihiv egyik sűrűn lakott negyedére. A sebesültek száma folyamatosan nő, az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint már 37 embert kezelnek kórházban, közülük 12-en súlyosan megsérültek.
Dmitro Brizsinszkij csernyihivi vezető közölte, hogy csütörtök reggel 9 órakor a keresési és mentési művelet befejeződött.
Tizennyolc halottról tudunk. Orvosi segítséget 78 ember kért, közülük 37-en kórházban vannak. Tizenkét ember állapota súlyos
– mondta, hozzátéve, hogy a támadásban összesen 28 épületet rongálódott meg, egy teljesen megsemmisült.
A Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkára, Roman Kosztenko azt mondta, hogy akár 10 ezer elítéltet is mozgósíthatnak az ukrán fegyveres erőkhöz.
Rögtön megmondom, hogy ne reméljük, hogy azonnal, mint Oroszországban lesz több százezer katona, akiket szabadon engednek. Nekünk nincs ennyi. Külön számok szerint, hozzávetőlegesen, amikor utánanéztem ennek a kérdésnek, azt mondták, hogy legfeljebb 10 ezer katonában reménykedhetünk. A mi mozgósítási igényeink mellett ez semmi
– mondta Roman Kosztenko. Azt is megjegyezte, hogy a teljes körű háború kezdetén már szabadultak elítéltek, és néhányan közülük még mindig harcolnak.
„Több mechanizmus is létezik. Ha valakit elítéltek, akkor azt amnesztiában részesítették, ha nem ítélték el, előzetes letartóztatásban volt, akkor megváltoztatták az intézkedést a korlátozás személyes kötelezettségvállalásra, azzal a kötelezettséggel, hogy menjen a frontra” – tette hozzá a képviselő a Strana szerint.
Befejeződött a kutató-mentő művelet Csernyihivben az oroszok szerda reggeli rakétatámadásának helyszínén – közölte Vjacseszlav Csaus, a Csernyihivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.
Az ellenséges támadás következtében van 18 halott, 78 sebesült. 37 személyt fekvőbeteg-ellátásban részesítenek. A helyi egészségügyi intézményekben minden szükséges segítséget megadnak, ellátják őket a szükséges gyógyszerekkel
– írta táviratban Chaus.
Korábban a belügyminisztérium 18 halottról és 77 sebesültről, köztük négy gyermekről számolt be. Ugyanakkor Csernyihiv megbízott polgármestere, Olekszandr Lomako 78 sérültről számolt be, akik közül több mint negyvenet kórházba szállítottak.
A városban közvetlen találat érte egy nem üzemelő szálloda nyolcemeletes épületét, több lakóépület, egy egyetemi épület és egy kórház megrongálódott, valamint több tucat autó semmisült meg – írta meg az Interfax.
Szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Oroszországnak a közelgő júniusi európai választások előtt dezinformációs eszközökön keresztül a Kreml-barát érzelmek erősítésére tett kísérletei már nem csupán fenyegetést jelentenek – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerdán, a brüsszeli uniós csúcsra érkezve.
Az Európai Parlament készen áll arra, hogy minden lehetséges módon támogassa az uniós tagállamokat a demokratikus döntéshozatali folyamatainkba való rosszindulatú beavatkozás visszaszorításában és kezelésében
– emelte ki az uniós törvényhozó testület elnöke.
In the last #EUCO before #EUelections2024, we must send a strong message that we will continue to deliver:
— Roberta Metsola (@EP_President) April 17, 2024
• drive economic growth
• boost competitiveness
• reduce bureaucracy
• intensify support to Ukraine
• defend peace & democracy
• push for de-escalation in Middle East pic.twitter.com/rF3TyM8Dmd
Metsola szerint Ukrajna, Moldova, Georgia és a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának továbbra is kiemelt helyen kell szerepelnie stratégiai és politikai napirenden.
Iránnal kapcsolatban kijelentette, hogy hétvégi támadása Izrael ellen további feszültségeket gerjeszthet a térségben. Az EU továbbra is azon fog dolgozni, hogy a feszültség csökkenjen, és elkerüljük az újabb vérontást – hangsúlyozta.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5072-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4389-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Kijevbe érkezett csütörtökön Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megerősítéséről tárgyaljon, és előkészítse az Ukrajna helyreállításával foglalkozó, júniusra Berlinbe tervezett konferenciát – írta meg az MTI.
Habecket vállalkozói delegáció kísérte el az ukrán fővárosba. Tárgyalásain a tervek szerint az orosz támadások miatt súlyos károkat szenvedett ukrán energetikai infrastruktúra helyreállítása és az országnak nyújtott gyorssegélyek is terítéken lesznek.
Az alkancellár érkezése után kiemelte: Ukrajna szabadságharcot vív Vlagyimir Putyin agressziójával szemben az ország területi önrendelkezéséért, de egyúttal az európai értékekért is, és ebben a küzdelemben minden támogatásra szüksége van.
Habeck Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettessel, gazdasági miniszterrel, valamint Herman Haluscsenko energiaügyi miniszterrel is találkozik kijevi látogatása alatt.
Az alkancellár Ukrajnából a szomszédos Moldovába utazik, ahol Dorin Recean miniszterelnökkel tárgyal majd.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben – tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka.
Charles Michel brüsszeli újságírókkal közölte: a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani és fokozni kell a szükséges katonai segítségnyújtást, beleértve a tüzérségi lőszerek és rakéták átadását Ukrajnának.
Tájékoztatása szerint az Európai Tanács tagjai elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsot, hogy biztosítsa a vállalások teljesítésének nyomon követését.
A katonai támogatás nyújtásának a tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes tiszteletben tartása mellett, valamint biztonsági és védelmi érdekeik figyelembevétele mellett kell történnie – szögezték le.
Üdvözölték azt a javaslatot, amely szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó kamatbevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, és a vonatkozó intézkedés mielőbbi elfogadására szólítottak fel.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői elítélték Oroszország nem szűnő légi- és rakétatámadásait Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és létfontosságú infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaágazatot. Az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást olyan berendezések biztosítása által, mint az áramfejlesztők és a transzformátorok – tájékoztatott Michel az MTI beszámolója szerint.
A néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye, Julija a Time újságírójának, Simon Shusternek adott interjút első ízben férje halála óta, amelyben az ukrajnai háborút Putyin háborújának nevezte, nem pedig az oroszok háborújának, és azt mondta, hogy „Ukrajna nem akar háborúellenes oroszokat keresni”.
Navalnaja szerint az ukrán kormánynak emiatt kellene emlékeznie az oroszokról, akik nem Ukrajna-ellenesek:
Ez nyilvánvalóan nem Oroszország háborúja. Ez Putyin háborúja. A háborút pedig egy agresszív kisebbség támogatja
– mondta az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.
„A »jó oroszok« egy nagyon rossz kifejezés. Szerintem Ukrajna csak nem akarja keresni ezeket a háborúellenes oroszokat. De ilyen oroszok igenis léteznek. Csak nehéz elvárni tőlük, hogy az utcára vonuljanak, mert mint mondtam, nem minden ember hős. Készek különböző típusú harcokhoz folyamodni. Fontos, hogy támogassuk ezeket az embereket, és szerintem hiba lenne, ha az ukrán kormány figyelmen kívül hagyná őket” – véli Navalnaja.
Amikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy akar-e együttműködni Ukrajnával, Navalnaja azt mondta, hogy nehéz neki válaszolni, mert nem csak rajta múlik minden. Azt is hozzátette, hogy többek között Olena Zelenszkij miatt támogatta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai választásokon.
Zelenszkijt többek között azért támogattam és reméltem, hogy győzni fog, mert nagyon kedveltem a feleségét. Nagyon kedvelem őt
– vallotta be Navalnij özvegye. Shuster arra is megkérte, hogy kommentálja a The Washington Post állítását, miszerint Zelenszkaja azért nem vesz részt Joe Biden amerikai elnök beszédén, mert Navalnaja mellette ülne.
„Hogy őszinte legyek, a The Washington Postban olvastam erről. Előtte nem tudtam, hogy őt is meghívták. Úgy gondolom, hogy ha igaz, amit a The Washington Postban írtak, ha miattam nem jön el, akkor nagyon sajnálom. Nem is tudtam, hogy ő is ott lesz” – mondta Navalnaja.
A szövetségeseknek választaniuk kell a NATO-képességi célok teljesítése és az Ukrajnának nyújtott további katonai segítség között, a NATO-főtitkár szerint pedig jelenleg az utóbbit kell előnyben részesíteni – derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai nyilatkozatából.
A szövetség vezetője, a dán, a holland és a cseh miniszterelnökkel adott közös sajtótájékoztatóján elmondta: fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, az országnak több légvédelmi rendszerre van szüksége.
Hangsúlyozta, hogy a helyzet a harctéren továbbra is nagyon nehéz, és annak ellenére, hogy több szövetséges ország segélycsomagokat jelentett be, valamint az amerikai kongresszus is további támogatást szavazhat meg, Ukrajnának ennél is többre van szüksége.
A mai találkozónkon egyetértettünk abban, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás és képzés koordinálásában. Abban is egyetértünk, hogy Ukrajnának hosszú távon kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége
– emelte ki Stoltenberg.
A főtitkár bejelentette azt is, hogy a NATO–Ukrajna Tanács pénteken ül össze, hogy megvitassa, hogyan lehetne Kijev számára több légvédelmi rendszert biztosítani.
Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is segíteni kell Ukrajnát abban, hogy meg tudja védeni magát, és ezt a szükséges nyugati támogatás nélkül nem tudja megtenni.
Több légvédelemre van szüksége, méghozzá gyorsan
– hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, Hollandia együttműködik Dániával és Csehországgal a tüzérségi lövedékek szállításában, de újra felül kell vizsgálni a tagállami készleteket és meghatározni, milyen mértékben lehetséges többet szállítani Ukrajnának. Azt is mondta, hogy e három ország mérlegelni fogja, hogy milyen módon támogassa Németország múlt héten bejelentett ukrajnai légvédelmi kezdeményezését.
Mette Frederiksen dán kormányfő hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az ukrán katonákat, az állampolgárokat, az infrastruktúrát, amihez több légvédelemre van szükségük.
Mi, európaiak már eddig is sokat tettünk, de még többet kell tennünk. Vannak légvédelmi rendszereink Európában, ezek közül néhányat most Ukrajnába kell szállítani? A válasz erre a kérdésre természetesen igen
– jelentette ki.
Petr Fiala cseh miniszterelnök elmondta, hogy Ukrajna már júniusban megkaphatja az első lőszerszállítmányt az Európai Unión kívüli lőszerbeszerzésre irányuló cseh kezdeményezésnek köszönhetően. „Ukrajna nehéz helyzetben van, és nagyobb szüksége van a támogatásunkra, mint valaha. Új utakat akarunk találni a segítségnyújtásra” – tette hozzá a cseh kormányfő.