Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4312 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3638 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 14 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna készen áll arra, hogy átnyújtsa a nemzetközi kötvénytulajdonosoknak a 20 milliárd dolláros adósságállományának május elejére történő átstrukturálására vonatkozó javaslattervet – közölte a Reuters.
Ukrajna számára kiemelt jelentőségű, hogy az adósság átütemezéséről szóló megállapodás még azelőtt létrejöjjön, hogy augusztusban lejár a nemzetközi kötvények tulajdonosaival kötött kétéves fizetési moratórium. Az ukrán kormány reméli, hogy legkésőbb júniusban sikerül dűlőre jutni az ügyben.
A kötvények utáni fizetést azután fagyasztották be, hogy Oroszország 2022-ben támadást indított Ukrajna ellen, térdre kényszerítve ezzel gazdaságát.
Ukrajna 2023 vége óta folyamatosan tárgyal a nagybefektetőkkel nemzetközi adósságának átstrukturálására vonatkozó tervekről és az új finanszírozás lehetőségéről, de eddig hivatalos tárgyalásokra nem került sor.
Az azonban nem világos, hogyan nézhet ki egy szerkezetátalakítás, ugyanis egy háborús gazdaságról van szó, amelynek helyzete és adósságtörlesztési képessége továbbra is bizonytalan.
A források szerint a kötvénytulajdonosok azt remélik, hogy az adósság átstrukturálásából új kötvényekkel kerülhetnek ki, amelyek kezdettől fogva kamatfizetést biztosítanának. Ukrajna szeretne hozzáférni a tőkepiacokhoz, és az adósságátütemezés részeként kötvényeket kellene kibocsátania, de biztosítékkal fedezett és garantált kötvények eladásával is szerezhetne új finanszírozást.
Ezek esetében Ukrajna nemzetközi partnerei biztosítékot nyújthatnának az új kötvényekhez.
A kötvénytulajdonosok kedden bejelentették, hogy a közeljövőben kezdődő formális tárgyalások reményében ad hoc bizottságot hoztak létre. Jogi tanácsadónak a Weilt és a Gotshal & Mangest, pénzügyi tanácsadóknak pedig a PJT Partnerst nevezték ki.
Ukrajnának azzal is foglalkoznia kell, hogy miként dolgozza át a számos állami tulajdonú vállalatánál fennálló kötvényeket. A Naftogaz állami gázipari vállalat tavaly önállóan átstrukturálta nemzetközi kötvényeit. A Financial Times ugyanakkor arról számolt be, hogy a kötvénytulajdonosok egy csoportja nem akarta, hogy az Ukrenergo hálózatüzemeltető nemzetközi kötvényeit is bevonják az államadósság átalakításába.
Ukrajna legtöbb kétoldalú hitelezője 2027-ig felfüggesztette a fizetési kötelezettségeket. Elemzők szerint Ukrajna dönthet úgy, hogy amennyiben a nyári határidő előtt nem sikerül megállapodnia a kötvénytulajdonosokkal, akkor hosszabbítást kér a teljesítésre.
Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy további katonai tanácsadókat küld a kijevi nagykövetségre, ami a nagyhatalom Ukrajna iránti elkötelezettségének legújabb bizonyítéka lenne, miközben úgy tűnik, hogy Oroszország lendületet vesz a két éve tartó konfliktusban – számolt be a Politico.
Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője szerint a tanácsadók nem töltenének be harci szerepet, hanem csak tanácsot adnának és támogatást nyújtanának az ukrán kormánynak és hadseregnek.
Amerikai tisztviselők szerint a katonák az Egyesült Államok által Ukrajnába szállított fegyverek logisztikai és felügyeleti erőfeszítéseit támogatnák majd, valamint segítenék az ukrán hadsereget a fegyverkarbantartásban.
Amerikai katonák már most is vannak Ukrajnában. Ezek elsősorban a felügyeletben és a nagykövetség biztonságának biztosításában vesznek részt. Nem tudni, pontosan mennyien vannak Ukrajnában, de két amerikai tisztviselő is hatvan körülire becsülte létszámukat.
Harci cselekményekben való részvételüket kizártnak tartják, mivel Joe Biden elnök régóta megígérte, hogy amerikai csapatok nem vesznek részt a háborúban Ukrajna oldalán, ugyanis az növelné az amerikai és az orosz erők közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
A tanácsadók egyik feladata, hogy segítsenek az ukránoknak megtervezni az Egyesült Államok által adományozott komplex felszerelések fenntartását. Ezenkívül megerősítik az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének viszonylag kis létszámát, és koordinálják az új fegyverszállítmányokat, miután a Kongresszus jelenlegi kiegészítő törvényjavaslatának elfogadás esetén lehetővé válik, hogy több fegyver és felszerelés áramoljon az ukrán frontvonalakra.
Ukrajna tízszeresére növelte a Neptun rakéta gyártását, amely az orosz fekete-tengeri flotta megsemmisítésének egyik kedvenc eszköze – írja az Unian. Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők szóvivője, a Déli Védelmi Erők Egyesült Sajtóközpontjának vezetője szerint ez a Krím félszigetet ért csapások miatt nagyon fontos.
Az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten továbbra is előfordulnak robbantási esetek. A központok, bázisok, olajtároló létesítmények, hajók a Krímen lesznek. Mindez addig tart, amíg el nem hagyják a területünket. Ezt megígérhetjük
– mondta Pletencsuk.
Kiemelte, az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészeti parancsnoka, Olekszij Nejizspapa „konkrétan elhatározta, hogy Oroszország minden hadihajója legitim katonai célpont marad”.
Az RK–360 Neptun ukrán gyártású hajóelhárító cirkálórakéta, amely 2021 márciusában állt szolgálatba az ukrán haditengerészetnél. Egy ilyen rakétaosztály a feltételezések szerint 72 darab R–360-as rakétából áll, melyből 24 rakétát négy darab USPU–360 8×8-as rakétaindító hordoz, a maradék rakétákat szállító- és rakodójárművek biztosítják.
Magát a rakétát a kijevi székhelyű Luch dizájniroda tervezte. Az MS–400 néven ismert turbóhajtóművet a Motor Sich gyártja, a célpontok 50 kilométeres távolságig történő felderítésére alkalmas célkövető fejet pedig az ukrán Radioniks vállalat fejlesztette ki.
A Neptun hatótávolságára vonatkozó források némileg eltérnek egymástól, de a becslések alapján ez nagyjából 280–300 kilométeres lehet.
Bár még alá sem lett írva az ukrán pénzügyi támogatásról született törvény, az Egyesült Államok egymilliárd dolláros katonai segélycsomagot készít elő Ukrajna számára – közölte a Reuters.
A segélycsomag járműveket, Stinger légvédelmi lőszert, nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszerekhez való kiegészítő lőszert, 155 milliméteres tüzérségi lőszert, TOW és Javelin páncéltörő lőszert és egyéb fegyvereket tartalmaz. Amennyiben a fegyverek eljutnak Ukrajnába, azonnal bevethetők lesznek a harctéren – mondta egy névtelenségbe burkolózó amerikai tisztviselő.
Joe Biden elnök hiába kérte az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy szavazza meg Ukrajnának a 60,8 milliárd dolláros segélyt, a kezdeményezés a Képviselőház republikánus képviselői miatt elakadt. Eközben Oroszország az elmúlt hetekben fokozta Ukrajna energiainfrastruktúrájának és városainak nagy hatótávolságú bombázását, így Kijevre egyre nagyobb nyomás nehezedik, miközben Moszkva nagyobb számú és jobban felszerelt erői lassan előrenyomulnak a keleti csatatéren.
A törvényjavaslat emellett 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS (Army Tactical Missile Systems) rakéták átadását is előírja, amivel Ukrajnának lehetősége nyílik az orosz határon túli csapások végrehajtására is.
Az ukrajnai törvényjavaslat aláírása után a készletek feltöltése felgyorsult, enyhítve ezzel a Pentagon azon aggodalmait, hogy az Elnöki Lehívási Hatóság (PDA) alkalmazása Ukrajna megsegítése céljából veszélyeztetné az Egyesült Államok katonai felkészültségét.
A forrásban több tízmilliárd dollárt az Ukrajnába küldött fegyverek pótlására, valamint a szállítási és adminisztratív költségekre szántak.
A törvényjavaslat további 8 milliárd dollár értékű elnöki lehívási jogot biztosít az elnöknek. Ez hozzáadódik a korábban engedélyezett PDA-ből fennmaradó 3,9 milliárd dollárhoz, ami azt jelenti, hogy vészhelyzet esetén Biden 11,9 milliárd dollár értékű többletfegyvert adhat át az Egyesült Államok készleteiből a Kongresszus jóváhagyása nélkül.
Daniil Bezsonov donbászi veterán szerint az Egyesült Államok a katonai segély újabb részletét utalta ki Ukrajnának azzal a feltétellel, ha az Ukrán Fegyveres Erők a tavalyihoz hasonlóan új, jelentős offenzívát indítanak – közölte az Moszkovszkij Koszmopolec.
A katona szerint a 2023-as ellentámadás eredményeként az Ukrán Fegyveres Erők vesztesége több mint 150 ezer katona volt, miközben a védelmi vonal áttörésének feladatait sem fejezték be.
Az új katonai segítségért Ukrajnának újra és újra fel kell áldoznia legalább 100 ezer katonáját. Nem, nem védekezésből. Az ukrán vezetés által júniusban tervezett új offenzívában mészárlásra küldenek katonákat
– fogalmazott.
Szerinte Kijev egymillió támadó drónra, valamint 300 km-es hatótávolságú amerikai ATACMS rakétára számíthat. Szerinte ezzel arra kényszerül Oroszország, hogy a határtól 300 km-re, az ország belsejébe vonják vissza repülőgépeiket, ugyanis Ukrajna célba fogja venni az orosz katonai reptereket.
Úgy gondolja, hogy az Ukrán Fegyveres Erők nagy valószínűséggel északon vagy Donyeck irányában fognak csapást mérni.
Április 23-án az kormány úgy határozott, hogy elkülönít 8 milliárd hrivnyát erődítmények építésére – írja az Unian.
Az állami költségvetési kiadások újraelosztásával ma több mint 8 milliárd hrivnyát különítünk el erődítmények építésére
– mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Megjegyezte, hogy 2024 eleje óta csaknem 38 milliárd hrivnyát különítettek el a védelmi vonalak megerősítésére. Hozzátette, hogy a továbbiakban is fordítanak forrásokat ezekre a célokra.
„Nem állunk meg itt, az a feladatunk, hogy olyan megbízható védelmi sáncot hozzunk létre, amely megvédi katonáinkat, és több előnyt biztosít a harctéren a hadsereg számára” – szögezte le Ukrajna miniszterelnöke.
Hozzátette, hogy továbbra is minden forrást Ukrajna védelmi képességeire fordítanak. Elmondása szerint ezek a források belső bevételekből és partnerektől származnak.
Amikor Volodimir Zelenszkij áprilisban a Harkivi területre látogatott, hogy megismerkedjen az orosz határ melletti védelmi építmények és erődítmények építésének folyamatával, úgy fogalmazott, hogy „az orosz megszállóknak látniuk kell, hogy Ukrajna kész megvédeni magát, ezért erős erődítményeket épít”.
A Harkivi Területi Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubov megjegyezte, hogy az erődítmények kiterjedt árkokból és más típusú óvóhelyekből állnak. A térségben sorompóvonalak épülnek: betonpiramisok, sárkányfogak, tankelhárító árkok.
Az erődítmények építésének projektjét – figyelembe véve a katonák tapasztalatait – Ukrajna Védelmi Minisztériuma dolgozta ki.
A görög sajtó kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Görögország arra készül, átad legalább egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának, ugyanakkor ez a szám végül kettő is lehet – számolt be a Kyiv Independent.
A döntés valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy az Európai Unió nyomást gyakorolt Görögországra és Spanyolországra, hogy további légvédelmi rendszereket biztosítsanak Ukrajna számára.
Az európai vezetők személyesen sürgették Pedro Sánchez spanyol és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnököt a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozón, hogy adományozzanak légvédelmi rendszereket Ukrajnának
– írta meg a Financial Times április 22-én.
A lap információi szerint a két ország vezetőjét felszólították, hogy országaik nem néznek szembe közvetlen fenyegetéssel, így igényeik nem annyira nagyok, mint Ukrajnáé. A két ország több Patriot rendszerrel és S–300-zal is rendelkezik.
A kormányzati források úgy tudják, az Egyesült Államok hajlandó garanciát vállalni cserébe, és hajlandó segítséget nyújtani Görögországnak Törökország geopolitikai fenyegetéseivel szemben.
Az Egyesült Államok állítólag azt is megígérte, hogy kicserélnek minden sérült Greek Patriot rendszert.
Az egyre fokozódó orosz csapások és az ezekből eredő polgári áldozatok rámutatnak az ukrán légvédelem további megerősítésének fontosságára. Bár az Egyesült Államok segélytörvényének esetleges elfogadása némileg enyhíti a hiányt, április 19-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO–Ukrajna Tanács online ülésén kijelentette, hogy az európai országok még mindig többet tudnának tenni.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket nyomon követő Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) szerint Görögország 2024 februárjában 185 millió euróval támogatta Ukrajnát.
Ewa Skoog Haslum, a svéd haditengerészet vezetője azzal a váddal állt elő, hogy az orosz olajszállító tartályhajók árnyékflottája kémkedést folytat a Balti-tengeren, valamint segít megkerülni az orosz olajkereskedelemre vonatkozó szankciókat – írja a Kyiv Independent.
Az árnyékflotta az elöregedő és nagyrészt biztosítatlan olajszállító tartályhajókra utal, amelyeket Oroszország az Európai Unió, az Egyesült Államok és a G7 által 2022 decemberében bevezetett 60 dolláros hordónkénti árplafon feletti olajszállításra használ.
Haslum elmondása szerint az árnyékflotta egyes hajóiról kiderült, hogy olyan kommunikációs és jelzőberendezésekkel rendelkeznek, amelyek általában nem jellemzők a teherhajókra. Ez azt az aggályt veti fel, hogy a hajókat hibrid hadműveletekben használják.
A berendezést akár a kommunikáció lehallgatására vagy más kémcselekmények végrehajtására használhatják
– tette hozzá.
A szankciók megkerülésén és a kémkedésre való felhasználásukon túl aggodalomra ad okot, hogy az árnyékflotta veszélyt jelenthet a környezetre is. A Financial Times (FT) 2023 novemberében arról számolt be, hogy Dánia megkezdheti felségvizein a nyugati biztosítás nélkül közlekedő orosz olajszállító tartályhajók ellenőrzését és blokkolását.
Mivel a nyugati biztosítási fuvarozók nem fedezik az árplafont megsértő hajókat, a lépés valószínűleg jelentős hatással lesz az olaj Balti-tengeren történő tranzitjára.
A német kormányzat nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy legalább még egy Patriot légvédelmi rendszer adjanak Ukrajnának. Ezenkívül az európai szövetségesektől is azt kérik, hogy küldjenek még több légvédelmi eszközt Ukrajnának – írja a Bloomberg.
A hírügynökségnek több, az ügyre rálátó forrás is beszélt arról, hogy a német kormány „nyomásgyakorló hadjáratot indított, és azon dolgoznak, hogy az ukránok minél több légvédelmi rendszert kapjanak”. A Bloomberg szerint az európai államok közül Franciaországot és Olaszországot is megkeresik ezen a héten, hogy vegyék számba azokat a rendszereket, amiket el tudnának küldeni Ukrajnának.
Hozzátették: az, hogy most Németország ösztönzi fegyverek küldésére a többieket, egyfajta fordulatot jelent,
ugyanis Olaf Scholz kormányát az invázió kezdetén még azzal támadták, hogy nem ad elég fegyvert Ukrajnának.
A német vezető továbbra sem adja át azokat a Taurus rakétákat, amelyet az ukrán fél már régóta kért tőlük, viszont légvédelmi rendszerekből sokat szállítottak az ukránoknak, hogy segítsenek megvédeni az ország lakott területeit és energiainfrastruktúráját.
A kancellár a múlt héten azt mondta, hogy Németország egy harmadik Patriot-egységet fog küldeni (Németországnak összesen 12 darab van ebből, vagyis azzal együtt a Patriotok negyedét átadják). Scholz azt is bejelentette, hogy hamarosan hat másik EU-tagállamból is várhatnak még hat Patriot-rendszert. Kijev a hónap elején legalább hét további Patriot-rendszert kért a szövetségesektől, de eddig csak a németek két eszközét kapták meg – emlékeztetett a Bloomberg.
Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden közölte, hogy az ukrán hadsereg vesztesége majdnem 500 ezer fő lehet a „különleges katonai művelet”, vagyis az invázió kezdete óta.
A tárcavezető számait független forrásból nem lehet megerősíteni, és szakértők szerint a hadviselő felek által a másikról közölt veszteségi adatok túlzóak lehetnek. Ugyanez igaz a másik oldalon is: az ukránok legutóbb azt írták, hogy több mint 461 ezer főnyi veszteséget szenvedett el az orosz hadsereg.
Szergej Sojgu hozzátette azt is, hogy „a kijevi rezsim nem tudta elérni céljait a NATO-kiképzők által előkészített [tavaly nyári] ellentámadásban. Katonáink eloszlatták a nyugati fegyverek fölényének mítoszát.
A RIA Novosztyi beszámolója szerint a védelmi miniszter elmondta továbbá, hogy jelenleg szinte az összes frontszakaszon az orosz katonáknál van a kezdeményezés, és állandóan szorongatják az ellenséget. Beszélt arról is, hogy Donyeckben több települést elfoglaltak az orosz katonák. Ezen kívül azt is megjegyezte, hogy a műveleteket folytatják, amíg el nem érik a kitűzött célokat.
Korábban írtunk arról, hogy egy amerikai törvényhozó szerint Ukrajna a vártnál hamarabb megkaphatja az első katonai csomagot azután, hogy a törvényhozás alsóháza a hétvégén elfogadta a 61 milliárd dolláros új támogatást. A Politico most exkluzív részleteket osztott meg arról, hogy mik lehetnek az első csomagban.
A lap – két, anonimitást kérő amerikai tisztviselőre hivatkozva – azt írta, hogy az a pakett a szokásosnál jóval nagyobb mértékű lehet (mivel az Egyesült Államok már hónapok óta nem tudott jelentősebb segítséget adni Ukrajnának a forráshiány miatt). Mint írták, ebben a csomag „a sürgősen szükséges tüzérségi és légvédelmi eszközök mellett páncélozott járműveket is tartalmaz”.
A Politico szerint a Pentagon tisztviselői már az utolsó simításokat végzik, és azt szeretnék, hogy miután a szenátus jóváhagyja,
és Joe Biden elnök is aláírja a 61 milliárd támogatásról szóló törvényt, akkor azonnal meginduljon az eszközök átadása.
Arról, hogy milyen összértékben küldenek eszközöket, egyelőre nincs infó, viszont az egyik tisztviselő és egy harmadik, az ügyre rálátó személy is azt mondta, hogy jóval nagyobb lesz az utolsó, 300 millió dolláros pakettnél. A Politico megkereste ezzel kapcsolatban a Pentagont is, de a védelmi tárca egyelőre nem kívánta kommentálni mindezt.
Az amerikaiak szétzúzták, hűbéresükké tették Európát – mondta a RIA Novosztyi szerint Valentina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának, vagyis a Szövetségi Tanácsnak az elnöke egy interjúban.
A tisztviselő úgy fogalmazott, „az amerikaiak egyszerűen letették Európát. Lerombolták. Mind gazdaságilag, mind politikailag. És Európa teljesen vazallussá vált. A biztonságpolitika, a védelem területén már eddig is vazallus volt. Most pedig egyszerűen eltiporták az amerikaiak” – mondta.
Az orosz fél az ukrajnai háborúval kapcsolatban több alkalommal kinyilatkoztatta, hogy szerintük Európa jelentős része csak amerikai nyomásra támogatja Ukrajnát.
Oroszország Biztonsági Szolgálata, az FSZB közölte, hogy a határközeli Brjanszk városában megakadályoztak egy „terrortámadást, amelyet egy Ukrajnával szimpatizáló személy akart végrehajtani.
„Az FSZB-je Brjanszkban őrizetbe vett egy ukrán nacionalista ideológiát valló orosz állampolgárt, aki egy hazánkban betiltott terrorszervezet képviselőinek utasítására részt vett egy szabotázs- és terrorcselekmény előkészítésében" – áll a jelentésükben a RIA Novosztyi szerint. Hozzátették: a gyanúsított ellen büntetőeljárás indult, és ha bűnösnek találják, akár 20 év börtönt is kaphat.
Az FSZB később egy videót is közzétett, amelyen a szabotőr elfogása látható. Az illető elismerte, hogy robbanóanyagot kellett gyűjtenie, és egy nyilvános helyen kellett terrortámadást előkészítenie. A robbanóanyagot lefoglalták tőle.
Egy epilepsziás rohamot kapott sorkatona meghalt útban egy kárpátaljai kiképzőközpontba. Erről a kárpátaljai regionális hadkiegészítő számolt be – írta meg az Unain.
Tragédia történt. Útban a kiképzőközpontba egy sorköteles katona epilepsziás rohamot kapott. A kísérő tiszt nyújtott orvosi segítséget, és mentőt hívott, de a mentősöknek nem volt idejük megmenteni
– áll a közleményben. Megjegyzik, hogy erre az esetre hivatalos ellenőrzést rendelnek el.
Nem ő volt az első: 2023 augusztusában a 29 éves Borisz Glushak, az Odesszai területhez tartozó Shirjaevo lakosa epilepsziában halt meg egy katonai egységben. Epilepsziában szenvedett, egyik szemére nem látott, és mentális hiányosságai voltak, de az orvosi bizottság szolgálatra alkalmasnak ismerte el.
Halála miatt több büntetőeljárás is indult. Különösen a 115. cikk 1. része (előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés), a 425. cikk 4. része (sérült személyek katonai szolgálathoz való esetleges gondatlan hozzáállása) alapján. A tragédia helyszínéül szolgáló katonai egység egészségügyi személyzetének a szolgálathoz való esetleges gondatlan hozzáállását is vizsgálják.
A külügyminisztérium hamarosan pontosítani fogja a külföldi diplomáciai képviseleteken a konzuli szolgáltatások igénybevételének rendjét, mivel hatályba lép egy új törvény – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden. Az Ukrajinszka Pravda szerint mindez azt jelenti, hogy ideiglenesen felfüggesztik a szolgáltatásokat azok részére, akik a mozgósítás elől menekültek el Ukrajnából. Többek közt új útlevelet sem kaphatnak.
Az Interfax szerint a Facebook-oldalán Kuleba megjegyezte, hogy a teljes körű orosz agresszióval szemben a haza „pusztulástól való védelme” az elsődleges feladat.
Most úgy néz ki, hogy egy katonakorú férfi külföldre ment, megmutatta az államának, hogy nem törődik a fennmaradásával. Majd visszajön, és szolgáltatásokat akar kapni ettől az államtól. Ez nem így működik
– közölte Dmitro Kuleba.
Hozzátette: „Háború van az országunkban. Ráadásul az a kötelezettség, hogy az embernek frissítenie kell az okmányait, már a mozgósításról szóló új törvény elfogadása előtt is létezett. Ha ezek az emberek azt hiszik, hogy valaki messze a fronton harcol, és az életét adja ezért az országért, valaki pedig külföldön marad, és mégis kap szolgáltatásokat ettől az országtól, akkor ez így nem működik.”
Hangsúlyozta, hogy a külföldi tartózkodás nem mentesíti az állampolgárt a haza iránti kötelezettségei alól. „Ezért tegnap utasítást adtam, hogy hozzunk intézkedéseket a mozgósítási korú férfiakkal szembeni méltányos bánásmód helyreállítására Ukrajnában és külföldön egyaránt. Ez igazságos lesz. A külügyminisztérium hamarosan pontosítani fogja a külföldi diplomáciai képviseleteken tartózkodó mozgósítási korú férfiak számára a törvény keretein belül a konzuli szolgáltatások igénybevételének rendjét, amint hatályba lép az »Ukrajna egyes jogalkotási törvényeinek módosításáról a katonai szolgálatról, a mozgósítás és a katonai nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló törvény«” – mondta a külügyminiszter.
Ukrajna hamarabb megkaphatja az Egyesült Államok által jóváhagyott újabb katonai segélyeket, mint ahogy azt sokan várnák – közölte Bill Keating demokrata kongresszusi képviselő Kijevben a The Kyiv Independent szerint.
Az Ukrajnába látogató amerikai politikus szerint a legelső csomag már gyorsan megérkezhet. Mint fogalmazott:
Hamarabb, mint ahogy azt bárki lehetségesnek gondolná.
Keating (aki az alsóház külügyi és fegyveres erőkért felelős bizottságának is tagja) azt mondta, hogy Kijev néhány fegyvert „napokon belül, néhányat pedig heteken belül” megkaphat.
Nem ismerjük a menetrendet, és ha ismernénk is, nem mondanánk el senkinek, mert ez befolyásolhatná a háborús stratégiát. De bízhatnak abban, hogy mindent megteszünk azért, hogy gyorsan ideérjenek
– tette hozzá.
Az amerikai alsóházban a hétvégén bólintottak rá egy 61 milliárd dolláros csomagra. A Politico című lap egyébként már az előző héten, a törvényjavaslat elfogadása előtt is arról írt, hogy a Pentagon már előkészítette a szállítmányokat, és már csak a jóváhagyásra vártak. Ez utóbbi akár már kedden megérkezhet, ugyanis a demokrata vezetésű szenátus várhatóan már ma szavazni fog a kérdésről (és nem valószínű, hogy elutasítanák a támogatást).
Az orosz Rybar Telegram-csatorna számolt be arról, hogy az orosz rohamcsapatok hétfőn elfoglalták az Avgyijivka közelében lévő Ocseretine egy részét, beleértve a település vasútállomását is.
❗️🇷🇺🇺🇦 Avdiivka direction
— Rybar Force (@rybar_force) April 22, 2024
1pm, April 22, 2024
Russian Armed Forces assault groups have taken full control of the Ocheretine railway station, advancing along Zheleznodorozhnaya Street 1.2 kilometers to the northwest. Russian troops are also consolidating along the streets south… pic.twitter.com/fFHx9QlkuM
Mindeközben Julian Röpcke, a Bild újságírója közölte: az ukrán oldalról is megerősítették azt, hogy az oroszok áttörtek ezen a településen.
Nagyon úgy tűnik, hogy Ukrajnának volt egy első védelmi vonala, amely valamilyen okból eltűnt, és egyszerűen nem maradt tartalék erő a városban, amelyet most lerohantak…
– írta a német újságíró, aki később azt is hozzátette: az ukránok rossz döntést hozhattak stratégiai szinten, és ennek következménye lehet az, hogy az oroszok most 3 kilométert előrenyomultak, illetve Ocseretine 30 százalékát birtokba vették.
#NewsMap
— Julian Röpcke🇺🇦 (@JulianRoepcke) April 22, 2024
Strategic clusterfuck (pardon my French) after Ukrainian troops allegedly abandoned their defense positions north of Avdiivka, allowing Russian troops to advance 3 km and capture 30% of #Ocheretyne. The 47th Ukr. Mech.Brig. is trying to fight back, but on the defensive. pic.twitter.com/kgujI7tuS6
Legutóbb pedig azt írta, hogy az oroszok a jelek szerint már a város központját is elfoglalták egy fotó tanúsága szerint.
#NewsMap
— Julian Röpcke🇺🇦 (@JulianRoepcke) April 23, 2024
Russian invasion forces captured the center of #Ocheretyne after Ukrainian defenders abandoned the defensive positions. pic.twitter.com/MgvHKpQgjY
Röpcke már a minap is figyelmeztetett arra, hogy az oroszok elérték ezt a települést, és azt is hozzátette: szerinte Ukrajnának mihamarabb be kellene hívnia nagyjából 250 ezer új katonát, mert egyszerűen nincs elég tartalékuk a védekezéshez.
Az orosz védelmi tárca kedd reggel közölt videót egy, az ukránoktól elfoglalt, német gyártmányú Leopard harckocsi szállításáról és javításáról.
A jármű állítólag Avgyijivka térségében került a birtokukba. „A német Leopard harckocsit a javítási és evakuálási csoport erői a frontvonalból, Avgyijivka irányából szállították a Középső hadseregcsoport javítóegységéhez” – közölte a tárca.
Hozzátették: „A javítást végző szakemberek hamarosan kicserélik a harckocsi lánctalpát és a harckocsi elektromos vezetékeinek egyes elemeit, majd ezt követően döntenek a további szállításról.”
A Leopardokat Ukrajna tavaly kapta meg több nyugati államtól, és már a tavaly nyári ellentámadásban is használták őket kisebb számban.
Korábban már megírtuk, hogy az oroszok egy csapásban jelentősen megrongálták Ukrajna 2. legnagyobb városának, Harkivnak a tévétornyát még hétfőn. Erről több helyszíni videó is napvilágot látott.
Az egyik videón látszódnak a csapás utáni pillanatok is: a tévétorony gyakorlatilag kettészakadt, a felső része pedig lezuhant.
Kharkiv TV tower right now.
— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) April 22, 2024
Russia is ruining the city and stays barely punished! pic.twitter.com/Ehhuuc5vEw
Egyelőre nincs hír arról, hogy a csapásban bárki megsérült volna. A Baza nevű orosz Telegram-csatorna szintén megosztott több videót a torony leszakadt részéről. Mint írták, az építmény még 1981-ben épült (helikopteres segítséggel), és 240 méter magas volt, amivel Harkiv legmagasabb épületének minősült.
Mindeközben Szergej Lebegyev, az ukrajnai orosz partizánmozgalom koordinátora azt állította, hogy a toronyban légvédelmi kommunikációs antennák voltak elhelyezve, vagyis katonai célpontnak minősült.
A tornyot egyébként – a Baza szerint – már 2022 márciusában is megpróbálták megsemmisíteni az oroszok, de akkor nem jártak sikerrel (sőt a támadást végrehajtó repülőt is lelőtték az ukránok, a pilótát pedig elfogták, és 2023-ban, egy fogolycsere során adták vissza az orosz félnek).
A dél-ukrajnai Odessza megyében egy járőrszolgálatot teljesítő ukrán határőr átszökött Moldovába – közölte a Sztrana ukrán hírportál.
A határőr megvárta, míg társa elalszik, civil ruhába öltözött át, és egyenruháját, fegyverét hátrahagyva átlépte a határt.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a nap folyamán korábban arról számolt be, hogy katonaköteles férfiak háromezertől tízezer dollárig (1,11–3,7 millió forint) terjedő összeget is hajlandók fizetni azért, hogy illegálisan átkelhessenek a határon.
A kijevi vezetés 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, amelyet azóta ismételten meghosszabbított. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a hadköteles férfiak ne tudják elkerülni a katonai szolgálatot. Volodimir Zelenszkij elnök április 16-án aláírta a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések javításáról szóló törvényt, amely egyes szigorítások mellett lehetővé teszi további ukrán állampolgárok százezreinek mozgósítását.
Rishi Sunak brit kormányfő kedden várhatóan bejelent egy 500 millió font (átszámítva kb. 228,5 milliárd forint) értékű, Ukrajnának szánt katonai csomagot.
Minderről a The Kyiv Independent számolt be, amely szerint Sunak a lengyelországi látogatásán fog beszélni erről, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is találkozik majd. A lap szerint a kormányfő azt is hangsúlyozni fogja, hogy ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, akkor az oroszok más európai országokat is megtámadhatnak.
Mint írták, az eddigi legnagyobbnak nevezett csomagban lesz:
A The Kyiv Independent szerint ezzel London teljes katonai támogatása a 2024-es pénzügyi évben 3 milliárd fontra nőhet majd. Jelzésértékű, hogy az intézkedésre pár nappal azután kerül sor, hogy az Egyesült Államok törvényhozása is jóváhagyott egy 61 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt csomagot.
Nem mellékes az sem, hogy ez lesz Rishi Sunak első külföldi útja több hónapnyi szünet után. A brit kormányfő ezzel belpolitikailag is megpróbálja visszavenni a kezdeményezést, ugyanis hamarosan választás elé néz, és nem a legjobbak az esélyei. Lengyelország után a következő állomása Németország lesz.
Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán oligarcha és politikus (akit 2022-ben elfogtak az ukrán hatóságok, majd később kiadtak Moszkvának) a RIA Novosztyi állami hírügynökségen közzétett véleménycikkében írt arról, hogy milyen elit áll most Ukrajna élén. Az orosz elnökkel is jó kapcsolatot ápoló Medvedcsuk azt írta: Ukrajnát egy „őrült, szűk látókörű és kapzsi” elit irányítja, akik közül sokan nem is ukrán nemzetiségűek.
A történelmi előzményeket taglaló cikkben kitért arra, hogy az ukrán államiság csak a szovjet korszakban jött létre tartósan, de szerinte a szovjet összeomlás után, 1991-ben sem egy nemzeti felszabadító mozgalom eredményezte azt, hogy Ukrajna független állammá vált. Úgy vélekedett, hogy az ukrán földeket Oroszország könnyen bekebelezheti.
„Az emberek életmódja megkülönböztethetetlen volt az oroszok és az ukránok között, akik ugyanabból a népből származtak, az ukrán nacionalizmus pedig csak úri időtöltés volt. Ráadásul az urak gyakran nem voltak etnikailag ukránok. Egy ukrán számára áldás volt az orosz államban lenni, hiszen az őrült és a korrupt lengyel nemességtől függeni egyszerűen életveszélyes volt” – jegyezte meg Medvedcsuk a cikkben, majd ezután tette hozzá, hogy szerinte jelenleg ugyanez történik Ukrajnában.
Ukrajnát őrült, szűk látókörű és kapzsi uralkodók irányítják, akik közül sokan nem ukrán nemzetiségűek, polgáraikat pedig behívható állatként és ágyútöltelékként kezelik
– fogalmazott Viktor Medvedcsuk.
Az Egyesült Államok tisztviselői olyan szankciókon dolgoznak, amelyeket az ukrajnai orosz hadsereget támogató kínai bankokra vetnének ki – tudta meg a The Wall Street Journal (WSJ) több, az ügyre rálátó forrástól.
A lap szerint az amerikaiak akár a dollárral végzett tranzakciókat is megtilthatják ezeknek az intézményeknek (ugyanezt megtették korábban például az orosz jegybankkal is).
A lap szerint Washington azt reméli, hogy a tervezett szankciókat felhasználva Antony Blinken külügyminiszter elérheti azt e heti kínai látogatásán, hogy Peking önként felhagyjon az orosz hadiipar támogatásával – anélkül, hogy be kellene vezetni a szankciókat, amelyekkel a két szuperhatalom közti konfliktus kiéleződését kockáztatnák.
Emlékezetes, hogy a Hetek csoportjának (G7) április 19-i külügyminiszteri találkozóján
Blinken azt mondta, hogy Kína a Kreml hadiipari komplexumának „elsődleges támogatója”.
A Reuters április elején meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Kína gépekkel, fegyverekkel és műholdas képekkel segíti Oroszország ukrajnai hadigépezetének működését. Ezenkívül az amerikaiak úgy gondolják, hogy Kína félvezetőket és más kettős felhasználású technológiákat is szállít Oroszországnak, amelyek katonai célokra is felhasználhatók.
Végső soron ez tette lehetővé a Kreml számára, hogy felgyorsítsa fegyvergyártását, beleértve a páncélosokat, tüzérséget, rakétákat és drónokat, és hatékony védelmet állítson fel Ukrajna 2023-as ellentámadása ellen
– mondta a WSJ-nek Max Bergmann, a Center for Strategic and International Studies kutatóközpont vezető munkatársa.
Két ember meghalt és hatan megsérültek a Herszoni területen hétfőn történt orosz tüzérségi támadásokban – közölte Olekszandr Prokudin, a régió kormányzója.
Közlése szerint több település lakónegyedét is lőtték az oroszok, beleértve ebbe a régió központjaként funkcionáló Herszon városát is. Legalább 34 épületben kár keletkezett, amelyek közt volt iskola, óvoda, és egy kritikus infrastrukturális létesítmény is.
Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők az MTI szerint.
Oleh Kiper, az odesszai terület kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a városban több lakóépület megrongálódott és kigyulladt. A városvezetés hozzátette, hogy legalább 14 lakás megrongálódott.
Az Ukrajinszka Pravda szerint utóbb a helyi tisztviselők már azt közölték, hogy még több sérült van:
a legfrissebb adatok szerint kilenc embert kellett kezelni, köztük 4 gyermeket. A romok alól pedig 34 ember kellett összesen kimenteni.
A helyszínről több felvételt is közzétettek az ukrán hatóságok:
Az ukrán légierő eközben arról számolt be, hogy Oroszország összesen 16 támadó drónt indított Ukrajna ellen, valamint két rövid hatótávolságú Iszkander ballisztikus rakétát. A légvédelmi rendszerek 15 drónt megsemmisítettek Odessza, Kijev, Mikolajiv és Cserkaszi régió fölött. A légierő tájékoztatójában arra nem tért ki, hogy mi történt a rakétákkal.
A Kijev felé indított összes orosz drónt megsemmisítették – közölte Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon, hozzátéve, hogy nem érkezett jelentés károkról vagy sérülésekről. Szintén a Telegramon Mikolajiv kormányzója, Vitalij Kim azt mondta, hogy egy lezuhant drón darabjai kereskedelmi épületet rongáltak meg.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4312 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3638 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 14 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán hadkiegészítő alkalmazottai elmondták, hogy a mozgósítást elkerülőket néha rokonaik, különösen a feleségeik jelentik fel azért, hogy így próbálják megoldani a családi problémákat – írja a Kárpáti Igaz Szó a Hromadske című lap cikke alapján.
Mint írták, a Vinnicjai területen dolgozó alkalmazottak beszéltek ilyen esetekről. Szerintük a hadköteles ukránok sokszor maguk viszik kritikus pontra a helyzetet, például amikor nem újítják meg időben a felmentéseiket.
Előfordult, hogy felhívott egy nő, és azt mondta, a férje bujkál a mozgósítás elől, úgyhogy menjünk, és mozgósítsuk. De mi nem így dolgozunk. Már így is büntetőtestületként tekintenek ránk
– magyarázta az egyik alkalmazott, Katerina Hubrij.
A hadkiegészítő alkalmazottai szerint a lakosság irántuk való egyre romló hozzáállásának oka a megfelelő kommunikáció hiánya. Az emberek gyűlölete és rosszindulata mindenekelőtt a frontról visszatért munkatársakkal szemben a legerősebb: a védelemért való köszönet helyett néha átkokat hallanak.
Azt mondják: »Miért jöttél vissza, miért nem ölték meg ott, miért osztogatsz itt behívókat?«
– közölték.
Az orosz második nyugati kerületi katonai bíróság távollétében – terrorizmus igazolásának címén – hatévi börtönbüntetésre ítélte Moszkvában kedden Andy Stone amerikai állampolgárt, a Meta Corporation szóvivőjét. Négy évre eltiltotta az internetes források kezelésétől is.
Stone 2022 márciusában a Twitter-oldalán azt írta, hogy igazolt az agresszív, ellenséges és erőszakos fellépés az ukrajnai háborúban részt vevő orosz katonákkal szemben.
A szóvivő ellen Oroszország korábban nemzetközi körözést és letartóztatási parancsot adott ki, a pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) pedig felvette a szélsőséges vagy terrorcsoportokkal kapcsolatban álló személyek listájára.
Egy moszkvai bíróság 2022. március 21-én, szélsőséges tevékenységre hivatkozva, megtiltotta a hozzáférést a Meta Platforms Inc. céghez tartozó Facebook és Instagram közösségi hálózatokhoz. Az ítélet nem vonatkozik a szintén a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengerre.
Egy moszkvai bíróság hétfőn öt év kényszermunkára ítélte Jurij Kohovec helyi lakost az orosz fegyveres erőkről szóló rágalmak terjesztése miatt. Az elítélt fizetésének 10 százalékát elvonják majd az állam számára. Halmazati büntetésként Kohovecet négy évre eltiltották az elektronikus, információs és távközlési hálózatok oldalainak adminisztrálásától is.
Lengyelország nem tud Patriot-rendszereket átadni Ukrajnának, mivel nincsenek saját tartalékai, de más formában segítséget nyújt a légvédelem terén – mondta Donald Tusk miniszterelnök hétfőn.
Ukrajna légvédelmi rendszerek hiányával küzd a lakossági központok és az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások megélénkülése közepette. Az amerikai gyártmányú Patriot-rendszerek rendkívül hatékonyak az orosz ballisztikus és cirkálórakéták elfogásában.
Lengyelország egy Patriot-rendszert telepített a délkelet-lengyelországi Rzeszow repülőterére, amely az Ukrajnába irányuló védelmi segélyszállítmányok kulcsfontosságú logisztikai csomópontja.
Ennek a rendszernek az Ukrajnába küldése nem jöhet szóba, mivel azt az amerikai hadsereg telepítette a repülőtér védelmére. Nekünk nincs ilyen tartalékunk
– mondta Tusk.
Lengyelország más típusú fegyvereket is tud biztosítani, amelyek segítenek megvédeni Ukrajnát az orosz rakéta- és dróntámadásoktól – mondta Tusk, anélkül, hogy további részleteket közölt volna a The Kyiv Independent szerint.