162 millió hrivnya értékben vásároltak felszereléseket és gépeket a Zaporizzsjai szektorban harcoló ukrán védőknek – írja az Ukrinform.
Ezt Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció (RMA) vezetője jelentette be a Telegramon.
Hamarosan 162 millió hrivnya értékű felszereléseket és gépeket adnak át katonáinknak a Zaporizzsjai szektorban. Megvásároltuk: különböző típusú drónokat, kisteherautókat, elektronikus hadviselési eszközöket, drónok elleni fegyvereket, Starlink rendszereket és sok más eszközt
– mondta Fedorov.
Fedorov hozzátette, hogy a jövőben is folytatja a beszerzéseket.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Andrij Zolotarev ukrán politikai elemző Alekszandr Shelest újságírónak adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben az orosz fegyveres erők előrenyomulása gyors ütemben folytatódik, az orosz csapatok őszre elérhetik a Donyecki és a Luhanszki régió határait – írja az MK.ru.
„Ha a taktikai áttörés Ocseretyinében operatív szintre lép, az nagyon riasztó számunkra” – mondta a kijevi szakértő, megjegyezve, hogy ez azt mutatja, hogy a front repedezik. Elmondta, hogy ez egyfajta hólabdaeffektust eredményezhet, aminek a hatására visszaszorulnak az ukrán erők.
Akkor, ami azt illeti, az oroszok őszre teljesen elérhetik a donyecki és luhanszki területek határait
– vélekedett. Kifejtette, hogy ez veszélyt jelentene a jövőben a Dnyipropetrovszki régióra is. „ Jelenleg ilyen szempontból siralmas a helyzetünk” – jelentette ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki esti videóüzenetében elmondta, hogy június 15–16-án tartják a Svájc által javasolt békekonferenciát.
Ez lesz az első igazi esély arra, hogy elkezdjük az igazságos béke helyreállítását. Meg kell értenünk, hogy csak a globális hatalom kényszerítheti Oroszországot békére, és ezért dolgozunk azon, hogy minél több résztvevő jöjjön el a konferenciára
– fogalmazott az ukrán elnök.
Hozzátette, hogy „azt is meg kell érteni, hogy Putyin megpróbálja majd megzavarni ezt a munkát és erőfeszítéseinket, és megpróbálja majd különböző manipulációkkal és terroristái támadásainak erejével meggyengíteni Ukrajna pozícióit. Most minden pozíciónknak – a harctéren, a diplomáciában és az információs szférában – egyformán erősnek kell lennie”.
„Ahhoz, hogy nyomást gyakorolhassunk és közelebb hozzuk az eredményeinket, a megszállóknak el kell veszíteniük a nyomásgyakorlás lehetőségét, hogy valamit nyerjenek maguknak. Tehát az erőnk, a képességeink, a fegyvereink, a partnereinkkel való egységünk – mindezeknek együtt kell működniük. És működni fognak” – zárta sorait Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 2-ára összehívta a főparancsnokait, akikkel Ukrajna védelméről, az erődítmények építéséről és a fegyverellátásról tárgyaltak. Az ülésen a védelmi miniszter és a főparancsnok mellett részt vett a miniszterelnök, az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat vezetője és a stratégiai iparágakért felelős miniszter is – számolt be a 24tv.ua.
Az elnöknek beszámoltak a határ menti régiókban és az aktív harci műveletek területén lévő erődítmények készültségi fokáról, a fronton kialakult helyzetről és az egységek rotációjának megszervezéséről.
Rusztem Umerov védelmi miniszter a bejelentett segélycsomagok tekintetében a partnerektől érkező fegyverek átvételének ütemezéséről számolt be Zelenszkijnek. Alekszandr Kamishin stratégiai iparágakért felelős miniszter is beszámolt a drónok és a REB-eszközök gyártásának jelenlegi üteméről és a frontra való szállításukról, valamint a fontos létesítmények fedezésére szolgáló elektronikus hadviselési eszközökről.
Az Európai Bizottság 4,5 millió euróval támogatja 324 ukrán kutató akadémiai projektjeit, az EURIZON-ösztöndíjprogram keretében – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.
A támogatottak valamennyi tudományterületen végeznek majd kutatásokat, az európai tudományos hálózatokkal együttműködve.
„Oroszország ukrajnai inváziója mindennapos kihívások elé állította a kutatókat. A létfontosságú infrastruktúrát érő támadások állandó fenyegetése, valamint az utazások lehetetlenné válása és az állami finanszírozás csökkentése akadályozta a kutatás előrehaladását” – olvasható a bizottság sajtóközleményében.
Az EU brüsszeli végrehajtó testülete szerint
az ösztöndíjprogram lehetőséget biztosít a kutatóknak projektjeik újraindítására, a nemzetközi partnerekkel történő kapcsolatfelvételre és kutatásaik kiterjesztésére.
Emellett megkönnyíti számukra „a stressz csökkentését, a családi nehézségek megoldását, a külföldi egyetemi könyvtárakhoz való hozzáférést, az informatikai szakemberek finanszírozását, valamint az államigazgatásban tapasztalható trendek és legjobb gyakorlatok feltárását”.
Az EU által finanszírozott EURIZON-program 2023 áprilisában indította el ösztöndíjprogramját az ukrán kutatók számára.
A cél az volt, hogy 6 vagy 12 hónapos, rövid távú ösztöndíjakat kínáljanak a veszélyeztetett helyzetben lévő kutatóknak. Az ösztöndíjprogram az európai kutatási infrastruktúrákkal együttműködésben végzett kutatási projekteket finanszírozza.
A projekt kezdetben legfeljebb 70 pályázat beérkezésével kalkulált, és arra számított, hogy 1,5 millió eurós költségvetéssel mintegy 22 kutatócsoportot, összesen körülbelül 90 kutatót támogathat. A felhívás 2023 májusában zárult le, és 786 pályázat érkezett be rá, amelyek közül 730 volt támogatható. A nagy kereslet kielégítése érdekében a bizottság januárban úgy döntött, hogy az eredetileg elkülönített költségvetést megháromszorozza, és így 65 projektet támogat 324 ukrán kutató részvételével.
Oroszországot vádolta Margus Tsahkna észt külügyminiszter csütörtökön a GPS-jeleknek a Baltikum térségében történő zavarásával, amely fennakadásokat okoz az ottani országok légi közlekedésében.
Észtországban az utóbbi időben egyre gyakoribbak a GPS navigációs rendszer fennakadásai.
A balti ország hatóságai szerint a GPS-jeleket orosz területről zavarják, és a probléma egyre nagyobb lett az Ukrajna elleni orosz háború 2022. februári kezdete óta.
Tudjuk, hogy Oroszország zavarja a GPS-jeleket az Ukrajna elleni támadás kezdete óta. Az elmúlt másfél évben ez a probléma igen súlyossá vált a térségben
– mondta a miniszter az észt televízióban egy csütörtöki rádiójelentés szerint.
Margus Tsahkna közölte: Észtországon kívül Lettország, Litvánia, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország is küzd a GPS-jelek zavarásával.
A miniszter szerint a GPS elleni támadás az életüket zavaró és minden nemzetközi megállapodást sértő hibrid akció része.
Egy egyezmény szerint, amelynek Oroszország is részese, senki sem zavarhatja a GPS-jeleket. Ugyanakkor számos bizonyíték van arra, hogy a zavarás Szentpétervár, Pszkov és Kalinyingrád térségéből érkezik – tette hozzá a külügyminiszter.
A múlt héten a Finnair finn légitársaságnak Észtország második legnagyobb városába, Tartuba tartó két járatát kellett átirányítani a GPS-jelek zavarása miatt.
Tarasz Kreminy államnyelvbiztos tájékoztatása szerint a háború elején még 455 ezren tanultak orosz nyelven az ukrán iskolákban, mostanra ez a szám 770-re csökkent. A 2022/2023-as tanévben 29 iskolában volt önálló tantárgy az orosz, a jelenlegi tanévben már csak 3 ilyen oktatási intézmény maradt.
A háborút megelőző tanévben még 455 ezer iskolás tanult oroszul, a következőben 5 ezer alá csökkent a Föderáció hivatalos nyelvén tanulók száma – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Ben Hodges, nyugalmazott amerikai altábornagy, az Egyesült Államok európai erőinek korábbi parancsnoka szerint nevetséges az az elképzelés, hogy be lehet fagyasztani Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és hogy ez jó eredményre vezet – mondta az RBC–Ukrajnának adott interjújában.
Az Ukrinform beszámolója szerint Hodges kijelentette, hogy „aki azt mondja, hogy a háborút be kellene fagyasztani, az még soha nem nézett a térképre”.
Úgy értem, nem értik a Krím, a Fekete-tenger fontosságát, és soha nem olvastak egyetlen történelemkönyvet sem, mert Oroszország soha nem fog semmilyen megállapodást betartani
– fogalmazott a volt parancsnok. Hodges szerint nevetséges az az elképzelés, hogy be lehet fagyasztani ezt a konfliktust, és hogy ez békés kimenetelhez vezetne.
„Bárki, aki ért a földrajzhoz és a történelemhez, tudja, hogy ez nem fog megtörténni. Ezért remélem, hogy nem beszélünk tovább a konfliktus befagyasztásáról. Ezzel csak elhalasztjuk Oroszország következő lépését egy időre” – figyelmeztetett.
Megjegyezte, hogy az ukránoknak kell dönteniük a jövőjükről, és reményét fejezte ki, hogy a Nyugat továbbra is támogatni fogja Ukrajnát.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere úgy véli, hogy nem lehetséges a háború alatt demokratikus választásokat tartani Ukrajnában.
Ezzel kapcsolatban a polgármester a háború miatt egyelőre elhalasztott, de még az idén esedékes ukrán elnökválasztással kapcsolatban fejtette ki véleményét: „Ebben a kérdésben most sok a manipuláció, de ezeket veszélyesnek tartom, amikor háború van az országban. Mert az elnök mint a legfőbb parancsnok hoz döntéseket, felelős az állam irányításáért és annak védelméért és biztonságáért. Ezért véleményem szerint a háború végéig el kell látnia ezeket a feladatokat, de én nem vagyok jogász”.
Klicsko mostani kijelentése annak fényében meglepő, hogy korábban azzal vádolta meg az ukrán kormányt, hogy túl keveset tesz az országban tapasztalható korrupció elleni küzdelem érdekében, Zelenszkijjel kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy túlságosan koncentrálódik a hatalma – írta a Kárpáti Igaz Szó.
Hétre emelkedett a Harkivi területen lévő Derhacsira mért légicsapás áldozatainak száma, közülük hatan gyerekek – közölte Oleh Szinegubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője egy Telegram-üzenetben.
Az Ukrinform beszámolója szerint két gyermeknek könnyű sérülései vannak a végtagjain, négyen közepesen súlyos állapotban vannak. Valamennyi gyermeket kórházba vitték.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megbeszélést folytatott Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszterrel – számolt be X közösségi oldalán Kuleba.
Mint írja, tárgyalásuk célja az volt, hogy megvitassák az ukrajnai és dél-kaukázusi biztonsági helyzet dinamikáját.
Kuleba üdvözölte az Azerbajdzsán és Örményország közötti határmegállapodást, valamint megállapodtak abban, hogy politikai konzultációkat tartanak a külügyminisztériumok között a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témák széles köréről.
I spoke with Armenian Foreign Minister @AraratMirzoyan to discuss the dynamics of the security situation in Ukraine and the South Caucasus. I welcomed the agreement on border delimitation between Azerbaijan and Armenia. We agreed to hold political consultations between foreign…
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) May 2, 2024
Ukrajnának le kell zárnia az égboltot, mivel az oroszok olyan helyekre repülnek be, ahol még nem észlelték őket – mondta Petr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója egy május 2-ai tévéadásban.
Elmondása szerint az utóbbi időben az Orosz Fegyveres Erők légiereje nagyon aktív lett, még ballisztikus rakétakilövéseket is rögzítettek Mariupol körzetéből. Oroszország északra, a Volnovaha járás határára vonja az embereit, és onnan részlegesen a frontra helyezi át őket. Az ellenség fokozza a nyomást Uhledárra is.
Teljesen tudatosan mondom, hogy még soha egyetlen repülőgép sem repült olyan messzire, mint az elmúlt hónapban
– mondta a mariupoli polgármesteri tanácsos.
Szerinte az orosz gépek egyre messzebbre repülnek, és rájöttek, hogy minden lehetőségük meg is van hozzá – írta a focus.ua.
Május 18-án egy új törvény lép hatályba Ukrajnában, amely szerint a nőknek bizonyos szakmákban katonai szolgálatra kell jelentkezniük, és frissíteniük kell katonai nyilvántartási adataikat. Általában azokról van szó, akik orvosi, gyógyszerészeti szakterületen dolgoznak.
A Védelmi Minisztérium rendelete meghatározza azon szakterületek listáját, amelyekkel a nőknek be kell iratkozniuk a katonai nyilvántartásba. Nevezetesen:
A focus.ua arra emlékeztet, hogy a Dezinformáció Elleni Központ szerint Ukrajna nem vette figyelembe a nők mozgósításának kérdését az Ukrán Fegyveres Erőkben a hadiállapot idején.
Korábban kiderült, hogy az új mozgósítási törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a nők mozgósítására vonatkoznak, egyes női állampolgárokat specialitásuk miatt katonai szolgálatra kötelezhetnek.
Oroszország továbbra is drasztikus csapásokat mér ukrán területre, lakóépületeket, energetikai létesítményeket és más kritikus infrastruktúrát támadnak – írj a 24tv.ua.
Csak az elmúlt hónapban Oroszország több száz rakétát, Sahíd típusú drónt és több mint 3000 légibombát lőtt ki Ukrajna területére.
Volodimir Zelejnszkij ukrán elnök szerint minden nap és minden éjjel ukrán városok és közösségek szenvednek az orosz támadások miatt. Zelenszkij ugyanakkor megjegyezte, hogy az ellenállásban segít a világ vezetőinek támogatása, akik igyekeznek megerősíteni Ukrajna légvédelmét és szankciókkal sújtják a Kremlt.
Ennek ellenére sokan meghaltak, mert az ország légvédelme nincs teljesen biztosítva.
Ukrajna elnöke aláírta a rendeletet, amellyel kinevezte a megyei belbiztonsági szolgálat új vezetőjét. Kárpátalján tavaly augusztusban mentették fel Jevhen Borzilovot, a szolgálat korábbi első emberét, azóta senki nem töltötte be ezt a beosztást.
Szerhij Kononenko, a megyei belbiztonsági szolgálat (SZBU) új irányítója eddig a Kirovohrádi terület, még korábban a lvivi SZBU vezetője volt – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Ungvár után Munkácson nyílik Ukrajnában a második katonai munkaerő-toborzó iroda – számolt be róla a Munkácsi Városi Tanács. Az országban ez lesz a 20. munkaerő-toborzó.
A toborzókban nem adnak át behívót, csupán tájékoztatást és tanácsadást vehetnek igénybe az állampolgárok a hadseregben való szolgálattal kapcsolatban. Fontos, hogy csak önszántukból sorozhatók be valamelyik választott katonai egységbe és beosztásba.
Jelenleg 19 munkaerő-toborzó működik országszerte: Kijevben, Lembergben, Dnyipróban, Harkivban, Poltavában és más városokban – írta a Kárpáti Igaz Szó.
Ukrajna Nemzeti Olimpiai Bizottsága és az Ifjúsági és Sportminisztérium ajánlásokat dolgozott ki az ukrán sportolók számára az oroszokkal és a beloruszokkal való kapcsolattartásról a 2024-es párizsi olimpiai játékokon. Erről a NOB sajtószolgálata számolt be a champion.com szemléje alapján.
A dokumentum felvázolja azokat a főbb álláspontokat, amelyeket az ukrán sportolóknak, edzőknek, a hivatalos küldöttség tagjainak és más személyeknek, akik az olimpia idején Franciaország területén tartózkodnak majd, ajánlott betartaniuk.
Különösen az ukránoknak tartózkodniuk kell a közvetlen kapcsolattartástól „az agresszor országok” képviselőivel, nem szabad részt venniük a közösségi médiában, távolságot kell tartaniuk a díjátadó ünnepség alatt stb.
Emlékeztetőül: az oroszok nemzetközi nyomásra visszautasítják a 2024-es olimpián való részvételt. Erről tanúskodnak a vívás, a ritmikus gimnasztika, az úszás, az evezés, a lövészet, a művészi torna és az íjászat képviselőinek nyilatkozatai.
A nyári olimpiai játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik meg a francia fővárosban.
Svájc elküldte a hivatalos meghívót a több mint 160 delegációnak a június közepén Ukrajna kérésére tartandó békekonferenciára – jelentette be a berni külügyminisztérium csütörtökön.
Az ukrajnai háború „igazságos és tartós” lezárása érdekében szervezett békekonferenciára állam- és kormányfőket várnak június 15-én és 16-án a Luzern melletti helyszínre – áll a tárca közleményében. Hozzátették azt is, „ezen a ponton” Oroszország nem szerepel a meghívottak között – írta meg az MTI.
Közölték, Svájcnak meggyőződése, hogy Oroszországot be kell vonni a békefolyamatba, és a svájci kormány mindig is nyitott volt arra, hogy meghívják Moszkva küldötteit is, de Oroszország ismételten azt jelezte, hogy nem kíván részt venni a csúcstalálkozón – fejtette ki a svájci külügyminisztérium. Jelezték, hogy a konferencián útitervet is ki akarnak dolgozni arra, hogyan tudnák Oroszországot bevonni a békefolyamatba.
Orosz tisztségviselők korábban azzal érveltek, hogy Svájc nem tekinthető semleges közvetítőnek, mert maga is csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett európai uniós szankciókhoz. Svájc januárban jelentette be, hogy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére – házigazdaként vállalja egy békekonferencia megszervezését, amelyre meghívják a G7, a G20, a BRICS, az EU és több nemzetközi szervezet delegációit.
A Kreml visszautasította az Egyesült Államok vádjait, miszerint Oroszország nemzetközi szerződést sértett volna azzal, hogy vegyi fegyvert vetett be Ukrajnában. Az amerikai külügyminisztérium szerint Oroszország a klórpikrin nevű fojtószert vetette be az ukrán csapatok ellen, és „hadviselési módszerként” rendbontó szereket használt – írta meg a Sky News.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ma azt mondta, hogy a vádak „alaptalanok”, és Moszkva továbbra is tartja magát a vegyi fegyvereket tiltó szerződésben foglalt kötelezettségeihez.
A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szerint a klórpikrin egy, a „könnygáz jellegzetességeivel rendelkező” irritálószer – katonai felhasználása az első világháború óta tilos.
Olha Sztefanisina, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajnának rövid távon nincs reális B terve az Egyesült Államok segítsége nélkül – számolt be az Interfax.
Rövid távon nincs. Hosszú távon a védelem európai magja a megfelelő védelmi piac kialakításán keresztül
– mondta Sztefanisina a Forbes Ukraine Business Breakfast csütörtöki rendezvényén arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e Ukrajnának reális B terve az USA segítsége nélkül.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet csütörtökön azt közölte, hogy az index 54,3 pontra csökkent a márciusi 55,7 pontról. A mutató egy éve 52,6 ponton állt, 23 hónapja folyamatosan az 50 pontos szint fölött mozog – írta meg az MTI. (A BMI 50 pont alatti értéke a vizsgált gazdasági teljesítmény romlását, 50 pont feletti értéke pedig gyarapodását jelzi.)
Az áprilisi termelés növekedési üteme lassult márciushoz képest, de 2017 januárja óta így is a második leggyorsabb volt. Az új megrendelések száma tovább nőtt, a bővülési ütem azonban három hónapon belül a leglassúbb volt. Az új megrendelések mögött elsősorban a belföldi kereslet élénkülése állt, miközben az új exportrendelések hat hónapon belül ötödször estek vissza áprilisban.
Az új megrendelések további növekedésére áprilisban már a harmadik egymást követő hónapban nőtt a foglalkoztatottak száma az ágazatban. A vállalatok derűlátóak a következő 12 hónap feldolgozóipari kilátásait illetően, az ezt összesítő mutató azonban három hónapja a leggyengébb volt.
Szerdán az orosz hadsereg támadásának következtében négy civil lakos halt meg a Donyecki területen – írja az Ukrinform.
Ezt Vadim Filaskin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője közölte a Facebookon.
Május 1-jén az oroszok négy lakost öltek meg a Donyecki területen: kettőt Hirnyekben, egyet Kalinovában és egyet Krasznohorivkában
– posztolta Filaskin.
Elmondása szerint az oroszok legalább 1945 civilt öltek meg és 4858-at sebesítettek meg a régióban.
Az Ukrinform jelentése szerint az elmúlt 24 órában az oroszok öt rakétatámadást, 63 légicsapást és 72 MLRS-támadást indítottak az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen.
Szerdán, május 1-jén a légvédelmi erők lelőttek egy orosz X–59-es rakétát Mikolajiv régióban, ami megrongálta a közlekedési infrastruktúrát – írja az Interfax.
Ezt Vitalij Kim, a regionális katonai közigazgatás vezetője közölte.
Tegnap, május 1-jén lelőttek egy X–59 típusú, levegőből indítható cirkálórakétát. A lelövés következtében a rakétatörmelék a közlekedési infrastruktúrát megrongálta. Áldozatok nem voltak
– írta csütörtökön a Telegramon.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter beszámolt arról, hogy Ukrajna energetikai rendszerének fele megsérült az orosz csapások miatt – írja az Interfax.
Az orosz ballisztikus rakéták az igazi katasztrófa ebben a háborúban. Az utóbbi időben főként az energetikai rendszerünk tönkretételére használják őket. Ki merem jelenteni, hogy ha egy másik ország ilyen mértékű energetikai rombolást szenvedne el, sokkal rosszabbul nézne ki, mint Ukrajna
– mondta Kuleba.
Hozzátette, hogy az energiarendszerük fele tönkrement.
A nyugat-oroszországi Szmolenszkben ukrán drónok támadták meg a területet – közölte Vaszilij Anokhin, a terület kormányzója.
A Sky News beszámolója szerint Vaszilij Telegram-csatornáján tette közzé, hogy az ukránok megpróbáltak kárt tenni egy energiainfrastruktúra-létesítményben. A támadásban nem sérült meg senki.
Szintén ukrán drónok okoztak károkat és áramkimaradást az Oroszország középső részén található Orjol régióban. Andrej Klicskov helyi kormányzó a Telegramon azt írta, hogy a légvédelmi egységek sikeresen elfogták a drónokat.
Illia Vitiukot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt kiberbiztonsági főnökét, akit a személyes pénzügyeivel kapcsolatos vizsgálatot követően felfüggesztettek posztjáról – május 1-jén kiadott elnöki rendelettel hivatalosan is elbocsátották. A slidstvo.info oknyomozó portál április 4-én azt írta, hogy Vitiuk családja legalább 25,5 millió hrivnya (nagyjából 234 millió forint) piaci értékű ingatlant vásárolt – írta meg a kyivindependent.com.
Vitiuk felesége állítólag a férje kinevezése után kezdett sokat keresni, és a piaci ár alatt vásárolt egy lakást egy prémiumkategóriás kijevi lakóparkban. A Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség a jelentések szerint a leleplezések után elkezdte Vitiuk megfigyelését.
A csatorna közölte, hogy a nyomozást vezető újságírója, Jevgenyij Shulhat később megtorlásként a sorozótisztek célkeresztjébe került. A tiszteket állítólag a Vitiuk osztályának egyik SZBU-tisztje kísérte.
Az SZBU napokkal később bejelentette, hogy Vitiukot felfüggesztették és a frontra küldték, miközben a slidstvo.info leleplezéseivel kapcsolatos vizsgálat folyamatban van. A főügyészség április elején bejelentette, hogy az esetet követően büntetőeljárást indított az SZBU alkalmazottai és a katonai behívó tisztjei által elkövetett esetleges hivatali visszaélés és egy újságíró szakmai tevékenységének akadályozása miatt.
Ez csak a legutóbbi incidens volt az ukrán média által a sajtóval szembeni fokozódó nyomásgyakorlásnak tekintett események sorában. Januárban a bihus.info közzétett egy vizsgálatot, amelyből kiderült, hogy az SZBU nemzetállamiság-védelmi osztálya hónapokig megfigyelte a csapatát.
A Nova Post megerősítette, hogy szerdán késő este orosz ballisztikus rakétákkal lőtték egyik edesi irodáját.
Május 1-jére virradó éjszaka. Odessza. Válogatóraktár és Nova Post-iroda. Az imént egy rakéta találta el őket
– írta Facebook-bejegyzésében a sajtószolgálat. A jelentések szerint a Nova Post alkalmazottai közül senki sem halt meg vagy sérült meg.
Footage of #russian missle strike in #Odesa #Ukraine. Hit the post warehouse and everything is on fire. #NovaPoshta https://t.co/D9tqxrIbwj
— Mamabear (@doorci23) May 2, 2024
A sajtószolgálat megjegyezte, hogy az ügyfeleket teljes mértékben kártalanítják a támadás következtében megsemmisült csomagok becsült értékében. „Holnap felvesszük a kapcsolatot az összes címzettel” – közölte a sajtószolgálat. Eközben az úton lévő csomagokat a Nova Post 3. számú fiókjába irányították át.
A mentők szerda estére oltották el a Nova Post raktárépületben keletkezett tüzet, amelyet ellenséges ballisztikus rakéta okozott – jelentette a régió nemzeti rendőrségének kommunikációs osztálya az Interfax szerint.
Május 1-jére virradó éjszaka orosz csapatok támadták a déli régiót, először ballisztikus rakétákkal. A régióközpontban megrongálódott a polgári infrastruktúra, többek között raktárak, köztük egy posta és a környező lakóépületek. Az egyik létesítményben nagy kiterjedésű tűz ütött ki, amelyet a tűzoltók eloltottak
– áll a közleményben. A rendfenntartók rögzítik az ellenséges támadás következményeit, bizonyítékokat gyűjtenek az orosz háborús bűncselekményről, kihallgatják a polgárokat, pszichológiai segítséget nyújtanak, és biztosítják a közrendet.
❗️ Odesa. Large fire caused by ballistic missile attack, preceded by a strike on the cargo department of Nova Post#RussiaisATerroistState #Odesa pic.twitter.com/NUcMI76ByB
— Oleksandr Tkachenko (@O_tchk) May 1, 2024
Mint közölték, az Odesszát ért rakétatámadás következtében 14-re emelkedett a sebesültek száma.
Az elmúlt 24 órában 121 katonai összecsapás történt az ukrajnai fronton. Avgyijivka irányában 40 támadást regisztráltak, de Bahmut, Novopavlovszk, Kupjanszk és Limanszk irányában is több támadás történt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Bahmut irányában az ukrán védők 20 támadást vertek vissza, Limanszk és Kupjanszk irányában pedig 14-et.
Az ukrán vezérkar közlése szerint szerdán Oroszország 5 rakéta- és 63 légicsapást, valamint 72 többszörös rakétavetőt lőtt az ukránok állásaira és lakott területekre.
162 millió hrivnya értékben vásároltak felszereléseket és gépeket a Zaporizzsjai szektorban harcoló ukrán védőknek – írja az Ukrinform.
Ezt Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció (RMA) vezetője jelentette be a Telegramon.
Hamarosan 162 millió hrivnya értékű felszereléseket és gépeket adnak át katonáinknak a Zaporizzsjai szektorban. Megvásároltuk: különböző típusú drónokat, kisteherautókat, elektronikus hadviselési eszközöket, drónok elleni fegyvereket, Starlink rendszereket és sok más eszközt
– mondta Fedorov.
Fedorov hozzátette, hogy a jövőben is folytatja a beszerzéseket.
368 alkalommal támadták az oroszok a Zaporizzsjai régiót szerdán. Nyolc település került tűz alá – írja az Ukrinform.
Erről a Zaporizzsjai Területi Katonai Adminisztráció vezetője, Ivan Fedorov számolt be Telegramon.
Több települést dróntámadás ért. Tizenegy lakóépület megsemmisüléséről érkezett jelentés. Civilek nem sérültek meg.