Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre – jelentette ki Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere a Föderációs Tanácsban a külügyminiszteri tisztségének újbóli betöltéséről folytatott konzultációkon a RIA Novosztyi hírügynökség szerint.
Ez az ő joguk, ha a csatatéren akarják – a csatatéren lesz
– mondta a diplomata.
A miniszter azt is jelezte, hogy a júniusra tervezett svájci, Ukrajnáról szóló konferencia, amelyre Oroszországot nem hívták meg, csupán Moszkvának szóló ultimátum megfogalmazásában merül ki.
Ugyanakkor magát az eseményt „egy iskolás megrovásához” hasonlította. „Tudod, mint egy rossz tanulót, a tanári tanács leszavazta, mindent maguk között döntöttek, aztán behívták, és kihirdették az ítéletet – senkivel nem lehet így beszélni, velünk pedig főleg nem” – magyarázta az orosz külügyminiszter.
Hétfőn az orosz Állami Duma plenáris ülést tart a kormányzati tisztségekre jelöltek jóváhagyásának ügyében.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!
Kaja Kallas észt miniszterelnök hétfőn üdvözölte azokat az uniós terveket, amelyek alapján átadnák a nyugati szankciók keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmét Ukrajnának.
Kallas a litván fővárosban, Vilniusban beszélt erről a másik két balti ország kormányfőjével. Mint mondta, „mindez valós forrásokat nyújtana fegyverek vásárlására” a kijevi vezetésnek.
Az észt kormányfő ezen túlmutató intézkedéseket is sürgetett: „Nem állhatunk le itt. (…) Meg kell találnunk a módját annak, hogy a befagyasztott orosz vagyont is felhasználhassuk” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország károkat okoz Ukrajnában, így fizetnie is kell érte.
Kallas kijelentette, hogy Észtország az ügyben tovább akar menni, és a szankciók keretében zárolt orosz vagyont át kívánja adni Ukrajnának. Mint mondta, az észt kormány ennek érdekében törvényjavaslatot is beterjesztett a parlament elé. Hozzátette: ennek során be kell tartani a jogállamiságot.
„Törvénytervezetünket balti kollégáinkkal és más külső partnereinkkel is megosztottuk” – mondta Kaja Kallas, és azon várakozásának adott hangot, hogy más országok is követni fogják Észtország példáját az Európai Unióban.
Az Európai Unió Tanácsa további egy évvel meghosszabbította annak az ideiglenes kereskedelmi rendeletnek a hatályát, amely szerint Ukrajna és Moldova túlnyomórészt vámok és mennyiségi korlátozások nélkül további egy éven át hozhatja be az Európai Unióba a termékeit, köztük a mezőgazdasági termékeket – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztése 2025. június 5-ig, míg a moldáv termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztése 2025. július 24-ig marad érvényben.
Az új rendelet értelmében az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket hozhat, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elrendelhet, amennyiben az ukrán behozatal, különösen a mezőgazdasági termékek uniós behozatala miatt jelentős zavar keletkezik az EU, illetve a tagállamok piacain.
Az ideiglenes kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítása mellett az EU védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek, ugyanis az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében.
Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők lesznek.
Az új szabályokról szóló megállapodás részeként az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy hamarosan tárgyalásokat kezd Ukrajnával a kereskedelem tartós liberalizációjáról.
Ukrajna májusban újabb korszerű Iris-T légvédelmi rendszert kap Németországtól – mondta hétfőn Martin Jaeger, Németország kijevi nagykövete egy televíziós adásban. Elmondása szerint a német támogatást Ukrajna igényeinek megfelelően fogják fejleszteni.
Most pontosan látjuk, hogy a légvédelemre van a legnagyobb szükség. Nézzék meg az energiarendszert, az energiaellátást, amely súlyos csapást szenvedett. Mi most pontosan az energetikai infrastruktúra helyreállításában segítünk, különös tekintettel a télre
– mondta Jaeger.
Mint a nagykövet megjegyezte, ha Ukrajna nem rendelkezik megfelelő légvédelemmel, akkor nagyon nehéz lesz visszaverni a jövőbeni támadásokat.
„Ezért döntöttünk úgy, hogy az eddigieknél is többet teszünk a légvédelem terén. Ma már két Patriot-rendszer van az országban, és egy másikat, egy harmadikat is fogunk ide hozni. Ez nem könnyű számunkra, mert vannak kötelezettségeink a NATO-ban is. És ez azt fogja jelenteni, hogy a Patriot-rendszerünk 25 százaléka Ukrajnában lesz” – jegyezte meg Jaeger.
Hozzátette, hogy szerinte „nincs még egy ilyen ország a világon, amelyik ennyit ad”, mint Németország – idézi az Unian ukrán hírügynökség.
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn végül jóváhagyta az Ukrajnával folytatott preferenciális kereskedelem további egy évvel történő meghosszabbítását. A lengyel gazdák tiltakozása miatt azonban ez a kereskedelem bizonyos korlátozásokhoz lesz kötve – írja az Ukrajinszka Pravda az EU Tanácsának sajtószolgálatára hivatkozva.
Az előző két év hasonló döntéseitől eltérően idén a gazdák tiltakozására reagálva az EU úgy döntött, hogy folytatódik a vámmentes kereskedelem Ukrajnával, de új korlátozásokkal.
„Ez a döntés megerősíti az EU megingathatatlan politikai és gazdasági támogatását Ukrajnának, ugyanakkor megerősíti az uniós mezőgazdasági termelők védelmét bizonyos mezőgazdasági termékek esetében” – áll a közleményben.
Az EU Ukrajnával szembeni autonóm kereskedelmi intézkedései 2025. június 5-ig maradnak hatályban.
A határozat két védintézkedési mechanizmust ír elő az uniós piac védelmére. Egyrészt a meglévő védintézkedési mechanizmus továbbfejlesztett változatát, melyet rendszeres ellenőrzés alapján alkalmaznak majd, és amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén bármilyen intézkedést bevezethessen.
Emellett egy új, automatikus védintézkedési mechanizmust, amely arra kötelezi majd az Európai Bizottságot, hogy új kvótákat vezessen be, ha a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a kukorica, a gabona és a méz behozatala meghaladja a behozatal számtani átlagát 2021, 2022 és 2023 második felében.
Öt frontszakaszon nyomult előre vasárnap az orosz hadsereg, miközben 28 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1450 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egy Szu–27-es-es repülőgépet, öt harckocsit – köztük egy német Leopard 2A1-est –, két gyalogsági harcjárművet, kilenc páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy brit AS–90-es Braveheart önjáró löveget, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot, öt sorozatvetőt – köztük egy cseh Vampire és két horvát RAK-SA-12-es típusút –, hat Tocska-U harcászati rakétát, valamint Vilha, Vampire és HIMARS sorozatvetők 39 rakétáját, öt HAMMER irányított francia légibombát, négy Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, továbbá 33 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 16 ezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elvesztett páncélosok és egyéb páncélozott harcjárművek száma.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Kurszk megyei Popovo-Lezsacsi községben pilóta nélküli repülőszerkezetről ledobott gránátok kioltották egy nő életét, a luhanszki régióban lévő Krasznodon ipari negyedében pedig három civil vesztette életét, négy megsebesült egy rakétatámadás következtében, amely erős tüzet is okozott.
Belgorodban, ahol egy kilencemeletes lakóház egész lépcsőháza beomlott egy vasárnapi ukrán rakétatámadás következtében, hétfő hajnalra 15 halottat emeltek ki a romok alól. A sebesültek száma 17, többet közülük Moszkvába szállítottak kórházi ápolásra.
Felrobbant egy orosz lőszerraktár Szorokino városában, a Luhanszki régióban május 13-án – közölte Artem Liszohor kormányzó.
A lőszerraktár az orosz határ közelében található, mintegy 130 kilométerre a frontvonaltól – jelentette a kormányzó.
A megszállt régió Moszkva által beiktatott vezetője, Leonyid Pasecsnik azt állította, hogy rakétatámadás érte a város egyik ipari területét, és Ukrajnát hibáztatta. Elmondása szerint három ember meghalt és négy megsebesült – írja a The Kyiv Independent.
Powerful explosions in the occupied town of Sorokino in the #Luhansk region: a #Russian ammunition depot has been hit there, and active detonation is under way. pic.twitter.com/fRWoMMhEje
— NEXTA (@nexta_tv) May 13, 2024
Dmitro Kuleba külügyminiszter május 13-án utazott Szerbiába, a teljes körű háború kezdete óta először. Előző nap Olena Zelenszka ukrán first lady is Szerbiába látogatott.
Szerbiát régóta fűzik kapcsolatok Oroszországhoz, és eddig tartózkodott az ország szankcionálására vagy más módon történő elszigetelésére irányuló nemzetközi kísérletektől. Alekszandar Vucsics szerb elnök Ukrajnát is „baráti országnak” nevezte, és 2023 januárjában kijelentette, hogy a Krím és a Donbasz szuverén ukrán területek.
Kuleba találkozott Vucsiccsal, Milos Vucevic miniszterelnökkel és Marko Djuric szerb külügyminiszterrel.
A megbeszélések középpontjában a két ország közötti kétoldalú együttműködés fokozásának lehetőségei álltak – közölte Kuleba. Megköszönte Szerbiának, hogy humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának – írja a The Kyiv Independent.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn jelentette ki, hogy Svédország háború esetén kész atomfegyvert fogadni a területén – írja az MTI.
A miniszterelnök a svéd közrádiónak adott nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy háború esetén a helyzettől függően felül kell vizsgálniuk a fegyverek elhelyezésével kapcsolatos álláspontjukat, mert
a demokratikus északi országoknak a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is meg kell tudniuk védeni magukat olyan országok ellen, amelyek nukleáris fegyver bevetésével fenyegetőznek.
Ulf Kristersson hozzátette azt is, hogy Svédország fenntartja magának azt a jogot, hogy egyedül döntsön egy ilyen kérdésben, valamint kifejtette, hogy országa nemrégiben éppen azért lépett be a NATO-ba, hogy egy ilyen forgatókönyv ne következhessen be a valóságban.
A svéd parlament júniusban fog szavazni az Egyesült Államokkal kötött védelmi együttműködési megállapodásról, amely repülőgépek leszállására, valamint fegyverek és katonai felszerelések elhelyezésére biztosítana engedélyt az amerikai fél számára.
Svéd békepárti szervezetek ugyanakkor arra kérték a kormányt, hogy a szerződésbe foglaltassa bele a nukleáris fegyverek tárolásának svéd területre vonatkozó tilalmát. A kormány azt válaszolta, erre azért nincs szükség, mert ebben a kérdésben már konszenzus van az országban, és korábban már a parlament is határozott arról, hogy békeidőben nem lehet nukleáris fegyvereket tárolni svéd földön.
Megsérült egy 61 éves nő, amikor az orosz erők megtámadtak egy falut Herszon régióban – írja az Ukrinform.
Erről a Herszoni területi katonai közigazgatás számolt be. Mint megjegyezték, az ellenséges támadás következtében a nő agyrázkódást szenvedett.
Reggel egy másik falut is megtámadtak az oroszok, megsebesítve egy 74 éves helyi férfit.
A Harkivi területen továbbra is súlyos a helyzet, heves orosz tüzérségi támadások zajlanak, az ukrán védelmi erők azonban visszaverik az ellenséges rohamokat – jelentette ki Dmitro Lihovij, az ukrán vezérkar szóvivője egy hétfői tévéműsorban.
A tisztségviselő kifejtette, hogy Harkiv régióban, ahol az ellenség május 10-én átlépte az ukrán–orosz államhatárt, vasárnap estig 31 támadást hajtottak végre az orosz erők ukrán települések ellen. A vezérkar szóvivője megerősítette, hogy az ellenség taktikai sikereket ér el, a helyzet azonban szavai szerint továbbra is összetett és dinamikusan változik. A Harkiv területi rendőrség hétfői közlése szerint május 10-e óta hétfő délig 1741 helyi lakost evakuáltak a régió határ menti térségéből.
Eközben leváltották a Harkiv területi hadműveleti-taktikai csapat (OTUV) eddig parancsokát – adta hírül az RBK-Ukrajna hírportál a keleti országrészben harcoló Horticja hadműveleti és stratégiai csoporttól származó információra hivatkozva. A katonai vezetés döntése értelmében május 11-étől Mihajlo Drapatij dandártábornok váltja az OTUV élén Jurij Haluskin dandártábornokot, aki mindössze április óta töltötte be ezt a posztot – írja az MTI.
Az ukrán erők május 13-án lelőttek egy orosz Ka–52 Alligator harci helikoptert – írja a The Kyiv Independent.
A katonák nem pontosították, hogy hol történt az eset.
A Ka–52 Alligator az orosz Ka–50-es harci helikopter korszerűsített, kétüléses változata, amelyet az ellenséges páncélozott és páncélozatlan földi célok, harckocsik, alacsony sebességű légi célok és személyek megsemmisítésére terveztek.
A helikopter becsült ára körülbelül 16 millió dollár. Az ukrán vezérkar szerint Oroszország teljes vesztesége a háború kezdete óta mintegy 350 repülőgépet és 325 helikoptert tesz ki, ami a légi járműveket illeti.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint Vlagyimir Putyin kormányátalakítása azt mutatja, hogy növelni akarja a háborús erőfeszítéseket. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta: „Oroszország végleg elszigeteli magát, és megpróbálja fokozni a háborút, bővíteni a formátumait, miközben átrendezi a gazdaságot” – írja a Sky News.
Vlagyimir Putyin meglepetésszerű lépéssel elbocsátotta 12 éve hivatalban lévő védelmi miniszterét, Szergej Sojgut, és Andrej Belouszov közgazdászt nevezte ki Sojgu utódjául.
Az amerikai hadtudományi intézet (ISW) szerint Belouszovnak, akinek nincs katonai tapasztalata, az lesz a feladata, hogy a védelmi ipari bázist integrálja a szélesebb értelemben vett belpolitikába, és még inkább háborús alapokra helyezze Oroszországot.
Ez azt sugallja, hogy a Kreml egy elhúzódó konfliktusra készül Ukrajnával – vagy akár egy jövőbeli konfrontációra a NATO-val – írja az ISW.
Andrej Belousov orosz védelmi miniszterjelölt ismertette, milyen feladatok várnak rá kinevezése után – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Elmondta, hogy a hadsereg egészségügyi ellátására fog nagy figyelmet fordítani, mivel szerinte ma az Északi Körzet katonái azzal a helyzettel szembesülnek, hogy a civil klinikákon nem fogadják be őket, a katonai kórházak pedig túlzsúfoltak.
Sok a tennivalónk, ez vonatkozik a túlzott bürokráciára, a katonai személyi juttatások igazolásával kapcsolatos papírmunkára is. Mindezt mindenképpen meg kell oldani az elektronikus interakciós rendszer keretében
– tette hozzá Andrej Belousov.
Valentina Matvienko házelnök viszont bizakodását fejezte ki, hogy a jelöltnek a kinevezés után nem sok időre lesz szüksége ahhoz, hogy minden részletbe belemerüljön.
Az ukrán biztonsági szolgálatok egyik forrása a Kyiv Independentnek elmondta, hogy az általuk működtetett drónok célba vettek egy olajraktárat Belgorodban és egy elektromos alállomást Lipeck hétfőn.
A forrás szerint az ukránok drónjai álltak a Lipecki területen található Eletszkaja alállomás elleni támadás mögött, ahol a helyi orosz hatóságok tűzről számoltak be.
Az alállomás az orosz vasutat, a Sztanovaja olajpumpáló állomást látja el energiával, és biztosítja a tranzitot a lipecki, oreli és brjanszki energiarendszerek között.
A Belgorodi területen található Sztarij Oszkol város közelében lévő olajraktárat szintén támadás érte – jelentette a forrás.
Az El Pais című napilap kormányzati forrásokból úgy tudja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a következő napokban Spanyolországba utazik. A látogatás ideje alatt Kijev és Madrid kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá – írja az Ukrjajinszka Pravda.
Zelenszkij és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök várhatóan aláírja az Ukrajna és Spanyolország közötti kétoldalú biztonsági megállapodást, amely a G7-ek nyilatkozatának folytatása.
A múlt héten jelentették be, hogy Zelenszkij és Sanchez telefonbeszélgetést folytattak a biztonsági megállapodásról szóló tárgyalások befejezéséről.
Ez lesz Zelenszkij első kétoldalú látogatása Spanyolországban.
Oroszország korábban körözést adott ki Volodimir Zelenszkij jelenlegi ukrán elnök és Petro Porosenko volt ukrán államfő ellen, azonban a napokban eltávolították őket az Orosz Föderáció Belügyminisztériumának körözési bázisából – közölte az ukrán Korrespondent.
Az ukrán vezetők körözési adatlapja nem sokkal azután tűnt el, hogy május 4-én a RIA Novosztyi állami ügynökség munkatársai véletlenül felfedezték őket az orosz belügyi adatbázisban. Az oldal most nulla eredményt mutat mindkét személy adataira rákeresve
– írták.
A két ukrán politikus korábban már a Donyecki Népköztársaság körözési listáján is szerepelt. A lap értesülései szerint erre legkésőbb február 22-én kerülhetett sor, de csak május elején tűnt fel először a nyilvánosságnak. Kijevben Moszkva ilyen akcióit „a kétségbeesés bizonyítékának” és „figyelemfelkeltési kísérletnek” nevezték.
Újabb halott férfi holttestét emelték ki a határőrök a Tiszából – írta az Ukrajinszka Pravda.
Tegnap este a munkácsi különítmény badalói kirendeltségének határőrei egy búvárruhás férfi holttestére bukkantak a Tiszában, amit az áramlat vitt el
– közölte az állami határszolgálat.
A hírek szerint a határőrök egy kis határhajóval érték utol a holttestet, és kiemelték a folyóból. Az elhunyt partra szállítását követően értesítették a rendőrséget.
A hatóságok kiderítették, hogy az áldozat egy 42 éves huszti lakos.
Kárpátalja gyarapította azon emberek szomorú statisztikáit, akik megfulladtak, miközben megpróbáltak átkelni a Tiszán azokon a helyeken, ahol a szomszédos Magyarországgal és Romániával húzódik a határ, és ezzel a 29. ember halt meg ebben a folyóban
– áll a határszolgálat közleményében.
Az orosz offenzívával kapcsolatos helyzetet a Harkivi területen Jurij Butuszov, a censor.net főszerkesztője is értékelte Facebook oldalán.
Beszámolója szerint a nap folyamán az oroszok harcot kezdtek a határ közelében fekvő Hliboke és Sztaricafalvakban, de nem sikerült teljesen elfoglalni őket, jelenleg is gyalogsági harcot vívnak értük.
Elmondása szerint az oroszok megpróbáltak Lipci községig előrenyomulni, de sikertelenül. Vovcsanszk irányában az orosz erőknek sikerült behatolni a város külterületére, a külső utcákra és a húsfeldolgozó üzembe, de a város szinte teljesen az ukránok ellenőrzése alatt maradt.
A Vovcsanszkban tartózkodó újságíró ezenkívül arról számolt be, hogy az ukrán tüzérség és a drónok hatékonyan dolgoznak az orosz gyalogság ellen, akik hatalmas veszteséget szenvednek el. Elmondása szerint folyamatban van a város védelmének megerősítése, de az oroszok folyamatosan támadnak, és próbálnak áttörni az ukrán harci alakulatokon.
Úgy ítélte meg, hogy tapasztalt parancsnokok és egységek vesznek részt a város védelmében, a védelem szervezése és az arcvonal meghatározása pedig kialakulóban van.
Bár a fronton uralkodó káosz még nincs teljesen leküzdve, a helyzet szerinte javul.
Az orosz csapatoknak a számbeli fölényük és előre megtervezett akcióik ellenére sem tudnak áttörni az ukrán védelmen.
Az oroszok legutóbbi tevékenységéből ítélve arra a következtetésre jutott, hogy megpróbálnak továbbhaladni a vovcsanszki lakótelepi fejlesztések területére és előrenyomulni Starica irányába. Elmondása szerint a csata folytatódik, az oroszok pedig továbbra is nagyon aktívan támadnak, így a helyzet nagyon feszült. Felhívta a figyelmet, hogy az összes ottani egységnek nagy szüksége van drónokra.
Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre – jelentette ki Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere a Föderációs Tanácsban a külügyminiszteri tisztségének újbóli betöltéséről folytatott konzultációkon a RIA Novosztyi hírügynökség szerint.
Ez az ő joguk, ha a csatatéren akarják – a csatatéren lesz
– mondta a diplomata.
A miniszter azt is jelezte, hogy a júniusra tervezett svájci, Ukrajnáról szóló konferencia, amelyre Oroszországot nem hívták meg, csupán Moszkvának szóló ultimátum megfogalmazásában merül ki.
Ugyanakkor magát az eseményt „egy iskolás megrovásához” hasonlította. „Tudod, mint egy rossz tanulót, a tanári tanács leszavazta, mindent maguk között döntöttek, aztán behívták, és kihirdették az ítéletet – senkivel nem lehet így beszélni, velünk pedig főleg nem” – magyarázta az orosz külügyminiszter.
Hétfőn az orosz Állami Duma plenáris ülést tart a kormányzati tisztségekre jelöltek jóváhagyásának ügyében.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a következő napokban a spanyol fővárosba, Madridba látogat, hogy aláírja a Spanyolország és Ukrajna közötti kétoldalú biztonsági megállapodást – írta anonim kormányzati forrásokra hivatkozva az El Pais.
A kiadvány szerint Zelenszkij Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel írja alá a dokumentumot.
A dokumentum biztosítja az Ukrajnának nyújtott spanyol katonai támogatás kiszámíthatóságát és stabilitását, beleértve a fegyverek szállítását és a katonák kiképzését.
A megállapodás aláírásáról szóló tárgyalások információk szerint március elején kezdődtek. A kiadvány megtudta, hogy a megállapodás tartalma ugyanaz, mint amit Kijev már aláírt Dániával, Olaszországgal, Németországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Kanadával.
Észak-Korea tavaly szeptember óta nagyjából 6700 konténernyi mennyiségben adhatott át tüzérségi lőszert Oroszországnak – közölte Sin Won-sik, Dél-Korea védelmi minisztere a Yonhap hírügynökség szerint.
A tárcavezető szerint ennyi konténerben nagyjából 3 millió darab 152 milliméteres tüzérségi lőszer vagy akár 5 millió darab 122 milliméteres lövedék is lehetett.
A Yonhap szerint a dél-koreai hírszerzés a napokban közölte: az Oroszországnak átadott eszközök közt akár még olyan lőszerek is lehettek, amelyeket az 1970-es években gyártottak Észak-Koreában.
Nazar Volosin, a Hortica hadműveleti-stratégiai csapatcsoport szóvivője elmondta, mi történik a Harkivi terület északi részén – közölte az Unian.
Nem erősítette meg a DeepState értesüléseit, miszerint az oroszok hat települést elfoglaltak Harkiv környékén. „Még túl korai lakott területek elfoglalásáról beszélni. Nem erősítjük meg” – mondta Volosin.
A határ menti területeken és az oroszországi államhatár mentén folyamatosak az ellenségeskedések. A helyzet nehéz, de a védelmi erő mindent megtesz a védelmi vonalak és állások megtartása, valamint az ellenség megsebzése érdekében
– hangsúlyozta a szóvivő.
Jelenleg a Harkivi területen védelmi műveletek folynak Sztrilecsa, Kraszne, Morohovec, Olijnikove, Lukjánci, Hatiscse, Pletenyivka és a határ menti falvak területén.
Már harmadik napja végez ott katonaságunk ellentámadást, Ukrajna területét védve. Az ellenfél tartalékokat dobál át, és jelentős gyalogsági és páncélozott járműveket, valamint jelentős számú drónt használ. Az ellenség természetesen kiterjesztve a frontot két irányba fejleszti akcióit, ezek Lipci és Vovcsanszk
– mondta.
Az ukrán védelem azonban bevetésre került, és hatékonyan vették fel a harcot az oroszokkal szemben. Minden intézkedést megtesznek az orosz hadsereg támadásai és Ukrajna területére való előrenyomulása ellen.
A védelmi erők előkészített védelmi vonalakon működnek, és azzal a céllal hajtanak végre tüzérségi támadást, hogy teljesen megzavarják az offenzívát és megsemmisítsék a védelembe ékelődő orosz csapatokat.
Döntés született harci egységeink megerősítéséről is. A fő feladat a frontvonal stabilizálása. Végül is, mint a Harkivi Területi Katonai Adminisztráció tájékoztat, a terület északi részén megnőtt azon települések száma, amelyek területén aktív harc folyik. Katonáink azonban igyekeznek megőrizni pozícióikat, és az ellenségnek nincs jelentős sikere ezeken a területeken A helyzet meglehetősen nehéz, de a védelmi erő teljes mértékben irányítja
– tette hozzá.
A vovcsanszki helyzettel kapcsolatban elmondta, a hatóságok cáfolták, hogy az oroszok behatoltak volna a városba. Jelenleg folyamatos harcok folynak ott, de a védelmi erők keményen dolgoznak az oroszok előrenyomulása ellen.
Oroszországban kilenc főt vett őrizetbe a rendőrség, akik a gyanú szerint moszkvaiak elleni csalással finanszírozták az Ukrán Fegyveres Erőket. A kár meghaladja az 50 millió rubelt – közölte Irina Volk, az Orosz Föderáció belügyminisztériumának képviselője a TASZSZ szerint.
Oroszország belügyminisztériuma a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal együttműködve őrizetbe vett kilenc lakost az ország különböző régióiból. Szerepüktől függően mindegyiküket bűnszövetség létrehozásával, annak tevékenységében való részvétellel, csalással és zsarolással gyanúsítják
– fogalmazott az orosz belügyminisztérium képviselője.
Jelenleg hét bűncselekmény-sorozatról van tudomása a bűnüldöző szerveknek, amikben összesen több mint 50 millió rubelt meghaladó kár keletkezett. A támadók pszichológiai technikákat alkalmaztak, hogy bizalmat keltsenek az áldozatokban, felhasználva a családjukról szóló nyílt információkat. Rábeszélték az embereket, hogy vegyenek fel több nagy összegű hitelt, és utaljanak pénzt az általuk megadott számlákra. Ezután az őket és rokonaikat állítólagosan fenyegető veszéllyel zsarolva arra kényszerítették az áldozatokat, hogy más régiókba távozzanak.
Bryan Fenton tábornok, az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságának (USSOCOM) parancsnoka azt sugalmazta az Associated Pressnek adott interjújában, hogy az Egyesült Királyság különleges műveleti erői működhettek Ukrajnában – írja a Business Insider.
A parancsnok azt mondta, hogy az Egyesült Államok különleges műveleti erőit azoknak a tapasztalatoknak a fényében alakíthatják át, amelyeket a brit kommandósok szereztek Ukrajnában. Fenton kifejtette, hogy ahogy a hadviselés egyre „csúcstechnológiásabbá” válik, szükség lehet az ukrán csapatoknak kiberszakértőre, légierő pilótára vagy épp kriptológusra.
A parancsnok szerint a brit kommandósoknak szükségük volt a Királyi Légierő pilótáinak tanácsára a drónokkal kapcsolatos műveletekkel kapcsolatban, valamint szükségük volt haditengerészeti személyzetre is, hogy segítsenek nekik jobban megérteni, hogyan közlekedik egy hajó a Fekete-tengeren.
Sok találgatás folyik a nyugati csapatok titkos ukrajnai jelenlétével kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban hangzik el az a lehetőség, hogy a nyugati hatalmak nyíltan küldjenek katonai egységeket a Putyin erői elleni harcba. A brit védelmi minisztérium szóvivője annyit nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, hogy az egymást követő kormányok régóta fennálló politikája, hogy nem kommentálják az Egyesült Királyság különleges erőinek tevékenységét.
Az ukrán parancsnokok 2022 áprilisában már beszéltek arról, hogy brit különleges erők tartózkodnak Ukrajnában azért, hogy ukrán újoncokat képezzenek ki a britek által szállított, NLAW-ként ismert páncéltörő rakétákhoz. Egy magas rangú európai védelmi tisztviselő februárban azt nyilatkozta, hogy mindenki tudja, hogy Ukrajnában nyugati különleges erők vannak, csak nem ismerték el hivatalosan.
Victoria Nuland, az Amerikai Egyesült Államok volt külügyminiszter-helyettese szerint minden megállapodásnak, amelyet Ukrajna Oroszországgal köt, rendelkeznie kell az orosz csapatok kivonásáról Ukrajna területéről – írja az Unian.
A politikus meg van győződve arról, hogy Ukrajna képes lesz olyan erőpozíciót elérni, amely összezavarja Putyint, és arra kényszeríti, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
Rajtuk fog múlni, hogy milyenek legyenek az ukrán nép területi ambíciói. De vannak dolgok, amelyek egzisztenciális jelentőséggel bírnak. Bármilyen megállapodást, amelyet saját és globális érdekeik érdekében kötnek, olyan megállapodásnak kell lennie, amelyet Putyin kénytelen lesz betartani
– fogalmazott Nuland.
Az amerikai tisztviselő megjegyezte, hogy Putyin másképp soha nem köt alkut. Úgy látja, hogy egy olyan megállapodásra van szükség, amely biztosítja, hogy bárhogy is határoznak a Krímmel kapcsolatban, azt ne lehessen úgy remilitarizálni, hogy Ukrajna szívében tőr legyen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy „nagyon nehéz” helyzetben vannak az ukrán katonák a Harkivi területen, ahol megindult egy orosz támadás az előző héten.
Az orosz csapatok megpróbálják „megvetni a lábukat” a Harkivi terület egyes falvaiban, és a térségben súlyos harcok folynak – ezt mondta az ukrán elnök a The Kyiv Independent beszámolója szerint. Úgy fogalmazott, hogy a helyzet „rendkívül nehéz” a Harkivi területhez tartozó, az orosz határhoz közeli Vovcsanszk városának külterületén.
„A város állandó orosz tűz alatt áll, a mi hadseregünk pedig ellentámadásokat hajt végre, segítve a helyi lakosokat” – mondta Zelenszkij, majd azt is hozzátette:
A feladatunk egyértelmű – a lehető legtöbb veszteséget kell okozni a megszállóknak.
Arról is beszámolt, hogy a Donyecki területen „nem kevésbé intenzív” harc folyik, majd hozzátette, hogy „a Harkivi területen végrehajtott [orosz] támadások mögött az az elképzelés áll, hogy megosszák az erőinket és aláássák az ukránok morálját”.
Zelenszkij szerint a legnehezebb a helyzet a Donyecki területen lévő Pokrovszk településének irányában. Ettől eltekintve továbbra is nehéz a helyzet Liman, Vremivka, Kramatorszk és Kupjanszk irányában.
Harcosaink megfelelő választ adnak a megszállóknak, és mindent megtesznek, ami lehetséges, de gyakran lehetetlen, hogy megakadályozzák az orosz támadásokat
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Orosz tisztviselők közölték, hogy legalább 15 ember meghalt, 20-an pedig megsérültek a vasárnap Belgorod városában történt ukrán támadásban, amelynek következtében leomlott egy tízemeletes lakóház egy része – írta a The Guardian.
Az orosz fél szerint Ukrajna legalább 12 rakétával indított támadást a város ellen, és ezek egyike csapódott be a lakóházba. Az ukrán fél egyelőre nem nyilatkozott a támadásról.
A TASZSZ hírügynökség szerint az orosz katasztrófavédelmi tárca közölte, hogy a mentőegységek még mindig dolgoznak a helyszínen, és azáltal nőtt 15-re a halottak száma, hogy egy újabb áldozat holttestét húzták ki a romok alól. A hírügynökség beszámolója szerint egy olyan Tocska-U típusú rakéta részei csapódtak be az épületbe, amelyet előtte az orosz légvédelem lelőtt, de a becsapódását már nem tudták megakadályozni, és ezért omlott össze az épület.
Az orosz csapatok tüzérségeikkel el tudják érni Harkivot, ha sikerül 25-30 kilométeres távolságra megközelíteni a várost – írja az Unian.
A Katonai és Politikai Kutatóközpont vezetője, Olekszandr Muszijenko arra figyelmeztetett, hogy ez azonnal megtörténhet, ha az orosz csapatok bevonulnak Lipci faluba.
Meg kell érteni, hogy akkor már csak 25-30 kilométer lesz, és ez elég a tűz hatásának biztosításához. Vagyis a csőtüzérség képes lesz elérni Harkiv északi és északkeleti peremét. Remélem, hogy a komplex védekezőakciók eredményeként megállítjuk őket
– hangsúlyozta a szakember.
Muszijenko szerint az események menete attól függ, hogy Ukrajna milyen gyorsan erősíti meg haderejét a harkivi régió északi részén, hány fegyvert használnak majd, és mennyi ideig elég a nyugati segélyszállítmány.
Ha a teljes intézkedéscsomagot meghozzák, úgy gondolom, hogy 1-2 kilométernél többet [az oroszok – szerk.] nem léphetnek előre. Ha nem, akkor vissza kell vonulniuk a Harkiv körüli védelmi vonalhoz. Elég erősek és képesek lesznek sokáig visszatartani az ellenséget
– állapította meg a szakember.
Az utóbbi 24 órában az orosz hadsereg Verbovoj közelében, Krasznohorivkában, Netajlovóban, Szemenivkától nyugatra és Novopokrovszkijtól keletre nyomult előre – írja az Unian.
A DeepState elemzői szerint az oroszok elfoglalták Morohovec, Olijnikove és Zelene falvakat is a Harkivi területen. Érdemes megjegyezni, hogy az Ukrán Fegyveres Erők Főparancsnoksága még nem erősítette meg az említett települések elfoglalását.
Az elemzők szerint az oroszok valóban elfoglalták ezeket a településeket. Elmondásuk szerint tovább vonulnak Lipci község felé, illetve Lukjanciért is aktív harcok folytatódnak. Ezeket már szinte teljesen elfoglalták. Az orosz csapatok megpróbálják megvetni a lábukat Hlibokiban is, és gyalogosan haladnak előre, de állandó támadás alatt vannak. Ez ugyan nagymértékben megnehezíti a mozgásukat, de nem akadályozza meg teljesen.
Az orosz csapatok továbbra is nyomulnak Vovcsanszk felé, és a város szélén próbálnak megtelepedni, hogy onnan további behatolást végezzenek a városba. Az ukrán védők tűzérséggel védekeznek, és megpróbálják visszaverni a támadást.
A város erős ágyúzások alatt áll, a civil lakosság evakuálása folytatódik. Számos jelentés érkezett Gatiscse ellenséges megszállásáról, de az információk tisztázása folyamatban van. A harcok folytatódnak
– tették hozzá az elemzők.
Az UNIAN szerint megjegyzendő, hogy vasárnap az oroszok arra összpontosítottak, hogy a további előrelépés érdekében megpróbálják megvetni lábukat a meglévő vonalakon. Az ukrán védelmi erők által okozott károk nehezítik az előrehaladást, így helyenként az oroszok átcsoportosítanak, és inkább a lakott területek ágyúzására koncentrálnak a további tartalékok felhalmozása közben.