Washingtont kényszerítené tárgyalóasztalhoz Moszkva, ellenkező esetben vérengzést ígérnek

Az Egyesült Államok kormánya 275 millió dollár értékű fegyverszállítást jelentett be Ukrajnának azon a napon, amikor az orosz hatóságok egyértelműen megerősítették, hogy készek az ukrán konfliktus megoldására irányuló tárgyalásokra – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet pénteken, a Kijevnek szánt új amerikai katonai segélycsomagot kommentálva.

Már korábban megjelentek a hírek, miszerint az USA egy új, 275 millió USD értékű katonai segélycsomagot készít elő, amelynek részleteit pénteken ismertették. Emellett Washington bejelentette, hogy 6 milliárd dollárt utal át Ukrajna biztonsági segítségnyújtási kezdeményezése keretében, amelyet az amerikai védelmi szektorral kötött hosszú távú szerződések kifizetésére használnának fel.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, magas beosztású orosz tisztviselők kiszivárogtatták a pénteki sajtóban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó tűzszünetet kötni Ukrajnában a jelenlegi frontvonalak mentén.

Az amerikai hatóságok jelzései teljesen egyértelműek. Washington nem akar békét Európában. Mindent megtesz a konfliktus elhúzódásáért és az emberi áldozatok számának növeléséért az orosz és az ukrán oldalon, beleértve a civil lakosságot is. Jellemző: az Egyesült Államok éppen azon a napon jelenti be a helyi hadiipari komplexum halálos termékeinek szállítását bábjainak, amikor az orosz vezetés világosan és egyértelműen megerősítette tárgyalási készségét

– idézte Antonovot Telegram-csatornáján az orosz diplomáciai képviselet.

Orosz területen használhatják az új eszközöket

Az orosz nagykövet megjegyezte, hogy az amerikai hatóságok utaltak arra, hogy engedélyezhetik az ukrán fegyveres erőknek, hogy a szállított fegyverekkel mélyen orosz területre csapjanak le.

„Ugyanakkor a helyi hatóságok elismerik, hogy »egyelőre« nem kívánják sürgetni a kijevi rezsimet, hogy egyezzen bele a békés rendezésbe. A médián keresztül jelezték az F-16-os vadászpilóták kiképzésének befejezését. Továbbra is a demokrácia állítólagos védelméről beszélnek, holott a bűnöző rezsim vezetője elvesztette legitimitását. Utalnak arra, hogy zöld utat adhatnak a rakétacsapásoknak orosz területre” – áll a jelentésben.

Németország az újonnan érkező ukrajnai menekültek uniós elosztását szorgalmazza – közölte az MTI.

A közlemény szerint Németország „nyomatékosan a menedéket kérők szolidáris elosztásáért áll ki, és azon a véleményen van, hogy igény van a vitára és megoldásra, különös tekintettel az uniós tagállamokból érkező másodlagos migrációra” – mondta egy belügyi szóvivő, akit a Die Welt című német lap idézett hírportálján. Másodlagos migráció alatt azt értik, hogy egy bevándorló továbbindul abból a biztonságosnak tekintett országból, amelybe először megérkezett.

Jelenleg uniós szinten egy kiegészítő szabályozásról tárgyalnak az ukrajnai menekültek számára. A mostani, úgynevezett tömeges bevándorlási irányelv 2025. március 4-én hatályát veszti, s egyelőre nem született megállapodás az ezt követő szabályozásról.

Az a fontos, hogy „továbbra is kapcsolatban maradjunk Ukrajnával minden lényegi kérdésben” – tette hozzá a szóvivő. Ezen felül fontosnak nevezte azt is, hogy tartós perspektívát kell biztosítani a már Németország területén tartózkodó menekülteknek.

A mostani szabályok szerint az ukrajnai menekültek szabadon megválaszthatják, hogy melyik európai uniós országba akarnak továbbutazni. Németország több mint egymillió ukrán állampolgárt fogadott be.

Közeledik egymáshoz a nagy iparosodott országok álláspontja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna megsegítésére történő felhasználásának kérdésében – mondta Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági miniszter pénteken újságíróknak az észak-olaszországi Lago Maggiore partján fekvő Stresában tartott G7-találkozón.

Tájékoztatása szerint fokozatosan haladnak a „politikailag kívánatos” cél felé, de vannak még jogi természetű leküzdendő technikai nehézségek. „Azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk. Reményeink szerint ki tudjuk dolgozni a megoldás alapjait a június közepén Pugliában tartandó csúcstalálkozóra” – fogalmazott.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa kifejtette, hogy várakozásai szerint a háromnapos pénzügyi G7 találkozón elő tudják készíteni az áttöréshez vezető utat a csúcstalálkozó számára.

„Még sok részletet kell tisztázni és megvizsgálni” – mondta Gentiloni az orosz vagyon kamathozamának Ukrajna javára történő felhasználásával kapcsolatban. „Az irány, amely felé haladunk, kétségtelenül érdekes, és középtávon úgy gondolom, hogy a G7-ek pugliai találkozóján megállapodáshoz vezethet” – fogalmazott.

Christian Lindner német pénzügyminiszter a találkozón jelezte, hogy Németország nyitott további lépésekre a befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználására Ukrajna javára. Ennek azonban megfogalmazása szerint „nem lenne szabad jogilag hátrányos vagy gazdaságilag kockázatos következményekkel járnia”. A G7-ek európai tagjai azonban nyitottak az ebben az irányban tett amerikai javaslat megvitatására. A számos nyitott kérdés miatt azonban még hosszas egyeztetésekre lesz szükség.

Az EU tagállamai már korábban döntöttek a blokkban befagyasztott orosz központi banki eszközök kamatainak felhasználásáról az Ukrajnának nyújtott segély finanszírozására.

Az Egyesült Államok ezt a megközelítést túlságosan visszafogottnak tartja, és helyette azt javasolja, hogy a G7-ek Ukrajnának nagyobb összegű kölcsönt folyósítsanak, amelyhez az orosz vagyon kamatjövedelme biztosítana fedezetet. Ez a megoldás jóval nagyobb összeget jelentene az EU által előirányzott 3 milliárd eurónál.

A Világbank elnöke, Ajay Banga pénteken a Reutersnek azt mondta, hogy „abszolút” nyitott az ötletre, hogy egy olyan alapot kezeljen Ukrajna számára, amely a G7-ek által nyújtott hitelt a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek alapján folyósítaná. Banga az interjúban elmondta, hogy a Világbanknak bőséges tapasztalata van hasonló, nem katonai célú finanszírozási alapok kezelésében, beleértve az Afganisztánnak nyújtott hitelt is, és ezt a munkát „lemásolhatná” egy ukrajnai hitel esetében. Hozzátette, hogy sem az amerikai pénzügyminisztérium, sem a G7-kormányok nem keresték meg az ügyben.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette, elfogadhatatlan Oroszország azon lépése, hogy csütörtök éjjel a határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat eltávolítottak a két ország határát képező Narva folyóról – írja az MTI.

Ez a határincidens Oroszország provokatív magatartásának és hibrid akcióinak szélesebb körű mintájába illeszkedik, többek között a Balti-tenger térségének tengeri és szárazföldi határain

– mutatott rá a főképviselő.

Borrell felszólította Moszkvát, hogy adjon magyarázatot a történtekre, és helyezze vissza a világító bólyákat. „Az Európai Unió a kezdetektől fogva szorosan figyelemmel kísérte a helyzetet, Észtországgal és más tagállamokkal együttműködve és szolidaritást vállalva”– hívta fel a figyelmet.

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Tallinn kapcsolatba lépett Oroszországgal, hogy magyarázatot kérjen. „Határincidensről van szó, és tisztázni akarjuk a pontos körülményeket” – mondta a kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján.

Oroszország növeli a határprovokációk számát, félelmet és nyugtalanságot akar kelteni azzal a céllal, hogy bizonytalanságot szítson országaink társadalmában

– tette hozzá Kaja Kallas.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken kijelentette, hogy a nyugati katonai szövetség szolidáris Észtországgal a szuverenitását fenyegető bármilyen fenyegetéssel szemben.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Hatalmas támadás érte a Krímet;
• Több mint száz összecsapásra került sor egy nap alatt a fronton;
• Vlagyimir Putyin nukleáris gyakorlatokba viheti bele Belaruszt;
• A frontra érkezett Ukrajna elnöke, Harkivban tárgyalt az operatív helyzetről;
• Embertelen körülmények között élnek az orosz fogságban lévő ukrán nők.

Tartsanak velünk ezúttal is!