Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.
„A katonai bloggereket arra kényszerítik, hogy töröljék fiókjaikat, írjanak a magas rangú katonai vezetést támogató bejegyzéseket” – erről írt az egyik ukrán parlamenti képvelő, Marina Bezuhla.
A Nép Szolgája párt (az ukrán elnök pártja) képviselője a közösségi oldalán arról ír, hogy az ilyen elnyomás semmi ahhoz képest, hogy a „nemkívánatos személyeket” célzottan küldik olyan feladatok elvégzésére a fronton, amelyek után biztosan nem térnek vissza. Mint írta, „sok ilyen esetem van 2022-ből, 2023-ból, 2024-ből”. Majd megadta a telefonszámát, amelyen írni lehet neki WhatsAppon keresztül. „Menjünk tovább, pusztítsuk el az oroszokat, cseréljük le a hadsereget” – zárta sorait a képviselő.
Marina Bezuhla neve egyébként sokak számára ismerős lehet, ugyanis ő volt a képviselő, aki 2022. május 5-én törvénytervezetet nyújtott be a Verhovna Rada (Ukrajna legfelsőbb tanácsa) elé, amely lehetővé tenné a parancsnokok számára, hogy harci helyzetben megöljék a katonákat, ha azok megtagadják a parancsok végrehajtását. A törvénytervezet rendkívül ellentmondásosnak bizonyult, így 2022. május 24-én visszavonták.
Ukrajna újabb területeket veszíthet el, ha az Egyesült Államok nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal – mondta Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete a Newsweek magazinnak adott interjújában.
Ha Oroszország washingtoni béketárgyalásokra vonatkozó javaslatait ismét figyelmen kívül hagyják, az ukránok sokkal több területet fognak elveszíteni
– mondta a diplomata. „Bármilyen orosz–ukrán megállapodásnak figyelembe kell vennie a fronton kialakult helyzetet” – vélekedett.
Az Orosz Föderáció fegyveres erőinek visszavonulása vagy kivonása a képzeletbeli határvonalakig kizárt. Van egy orosz alkotmány, amely világosan kijelöli államunk határait, és ez magában foglalja a föderáció új tagjait
– magyarázta meggyőződéseit Antonov.
Kijelentette, hogy az Orosz Föderáció kész a tárgyalásokra, és megjegyezte, hogy Washington csupán azért állítja ennek az ellenkezőjét, hogy „mindent a feje tetejére állítson”. Elmondta továbbá, hogy Moszkvának „jogilag rögzített biztonsági garanciákra van szüksége”, majd megismételte Putyin szavait, amelyek Zelenszkij elnöki mivoltának „törvénytelenségéről” szólnak.
A jelenlegi ukrajnai helyzet alapján nem világos, hogy Zelenszkij hivatali idejének lejárta miatt pontosan ki írhatja alá a dokumentumot
– fogalmazott az orosz politikus, aki úgy véli, Zelenszkijnek „egyszerűen nincs felhatalmazása erre”.
Az orosz légvédelmi erők Belgorod régióban kivédték az Ukrán Fegyveres Erők 15 Vampire rakétalövedékét – számolt be az orosz védelmi minisztérium.
Május 25-én, moszkvai idő szerint körülbelül 19:00 órakor meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, hogy az RM–70 Vampire többszörös rakétavető rendszerrel terrortámadást indítson az Orosz Föderáció területén lévő létesítmények ellen
– olvasható a közleményben. Hozzáteszik, hogy a szolgálatban lévő légvédelmi erők 15 rakétát semmisítettek meg.
Az északi katonai körzetben az orosz védelmi vállalatok a korábbi 14-szeresére növelték a lőszerek, 4-szeresére a drónok és 3,5-szeresére a páncélozott járművek gyártását. Erről Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt, amikor találkozott a védelmi ipari vállalatok vezetőivel − írja az orosz állami TASZSZ hírügynökség.
Ez egy jó tempó, nagy volumen, szeretném megköszönni önöknek, hogy megbirkóztak ezzel a nagyszabású feladattal
– mondta Putyin.
Az Ukrán Állami Nyomozó Iroda vizsgálatot indított az ukrán hadsereg rendezetlen visszavonulása miatt a Harkiv térségében indított orosz offenzíva alatt – jelentette az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szombaton a hivatalos bírósági regiszter alapján.
A hivatalos dokumentumok szerint a parancsnokok szemére vetik, hogy az ukrán–orosz határ védelmét nem az előírások szerint szervezték meg.
A május 10-én kezdődött orosz támadás után az ukrán hadseregnek előretolt állásokat és több falut is ki kellett ürítenie. A hivatalos bírósági regiszter szerint 28 tiszt ellen folyik vizsgálat, az érintettek a 125. dandár, a 415. lövészzászlóalj, a 23. gépesített dandár és más egységek kötelekében szolgálnak.
Az első visszavonulás után már leváltották az érintett frontszakasz parancsnokát. Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója jelentést kért megbízott építővállalatoktól, hogy miért nem a megrendeléseknek megfelelően kivitelezték az erődítményeket – írta az MTI.
Az orosz csapatok előrenyomulását csak több nap után sikerült lassítani, és továbbra is súlyos harcok folynak az új fronton. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindazonáltal pénteken azt mondta, hogy az ukrán hadseregnek sikerült az ellenőrzést visszaszereznie.
Megtámadtak egy határőrt Kárpátalján, a Terebesfejérpatak–Bohdan (Tiszabogdány) határszakaszon. A határsértők dulakodás közben elvették a határőr fegyverét, és Romániába menekültek – írja a Kárpátinfo.
A portál szerint a két férfi menekülés közben öt lövést adott le a határőrre,
de szerencsére nem találták el. Az elkövetőknek sikerült elmenekülni a határőrök fegyverével, mivel az erősítés megérkezésekor a támadók átlépték Ukrajna határát.
Ukrajna több száz foglyot engedett szabadon, hogy részt vehessenek a háborúban – közölte Denisz Maljuszka, Ukrajna igazságügyi minisztere.
A strana.today beszámolója szerint egy új törvény értelmében a foglyok a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéért cserébe vehetnek részt a harcokban.
Az igazságszolgáltatás jelenleg 4300 benyújtott kérelmet vizsgál felül. Az ukrán hadseregben már szolgálatot teljesítő több százezer katonához összesen legfeljebb 20 ezer jelentkező csatlakozhat, köztük az előzetes letartóztatásban lévők is.
Az ukrán vezérkar legfrissebb jelentése szerint a háború kitörése óta 500 ezer orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 1140-en haltak vagy sebesültek meg – számolt be az RBC ukrán hírportál.
Mint írták, az Ukrán Fegyveres Erők az elmúlt 24 órában 22 páncélozott harcjárművet és 41 tüzérségi rendszert semmisítettek meg.
Az ukrán hatóságok 123 gyermek evakuálását rendelték el május 24-én az északkelet-ukrajnai Harkiv körzetéből. A térségből csaknem 11 ezer embert menekítettek ki a május 10-ei orosz offenzíva kezdete óta – írja a The Kyiv Independent.
A minisztérium közleménye szerint a helyi hatóságok azt tervezik, hogy ingyenesen kimenekítik az árvákat és a szülői gondozástól megfosztott gyermekeket családjukkal vagy más törvényes gyámjukkal együtt.
Ihor Terehov, Harkiv polgármesterének korábbi közlése szerint a régióban uralkodó intenzív helyzet ellenére sem tervezik a régió teljes kiürítését.
Robbanások történtek a megszállt Krím félszigeten lévő Jevpatorija és Novofedorovka településeken szombat reggel – számolt be az RBC ukrán hírportál. Megjegyezték, hogy Jevpatorija közelében lakóházak égnek.
Mint megírtuk, csütörtök este is robbanásokat lehetett hallani az orosz ellenőrzés alatt álló Krímen. Szimferopol, Szaki, Alusta, Jalta, Dzsankoj és Jevpatorija is tűz alá került, két ember életét vesztette. A támadás egy orosz kommunikációs központot is elérhetett. Az orosz védelmi minisztérium meghiúsult ukrán támadásokról beszélt, az ukrán fegyveres erők egyelőre nem vállalták magukra a támadást.
A NATO kiberlaboratóriumok hálózatát alakítja ki az orosz határok mentén, többek között Észtországban, Lettországban, Finnországban, Romániában, a jövőben Grúziában és Moldovában – jelentette ki Artur Ljukmanov, az információbiztonsági nemzetközi együttműködésért felelős elnöki különmegbízott.
Az orosz külügyminisztérium nemzetközi információbiztonsági osztályának munkatársa a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjút. Ljukmanov kijelentette, hogy Washington régóta gyakorolja az Oroszország elleni hibrid hadviselés módszereit az információs szférában. Ukrajnát fő kiképzőhelyként használják. A hackerek a sokat emlegetett „IT-hadsereg” tagjai, akik a NATO szoros felügyelete alatt hajtanak végre elektronikus szabotázst.
Hozzátette, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok és fegyveres erők teljes egységeit küldték Kijevbe.
A múlt héten Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert Vlagyimir Putyin felmentette pozíciójából. De vajon miért menesztett Putyin egy régóta lojális, az orosz katonai intézményrendszerben mélyen beágyazott személyt? Úgy tűnik, hogy a lojalitás vagy a tapasztalat sem képes kielégíteni Putyint, ha a kívánt harctéri eredmények nem teljesülnek − írja a Real Clear Defence hasábjain Hunter Stoll, a RAND Corporation elemzője, az amerikai szárazföldi hadsereg tartalékos századosa.
Sojgu az orosz katonai körökben nagyhatalomnak számít. 2012 óta töltötte be a védelmi miniszteri szerepet, és 12 éves hivatali ideje alatt számos reformot hajtott végre az orosz fegyveres erőknél. Ezek közé tartozott a gyorsreagálású erőként szolgáló Különleges Műveleti Parancsnokság, valamint egy „információs hadviselési igazgatóság” létrehozása, amely a védelmi minisztérium kiberhadviselési szárnyaként szolgál.
Talán nem teljes mértékben Sojgu a felelős Oroszország nem túl fényes teljesítményéért a háborúban. Az orosz katonai stratégia és taktika 2022 februárjáig egy jól bevált szcenáriót követett. Bár néhány harctéri taktika valószínűleg megváltozott, a haditechnika fejlődésével párosulva a hagyományos taktika, amely a tömeges tüzérségi tűzre és a folyamatosan mozgó alakulatokra támaszkodik, továbbra is az orosz hadsereg általános jellemzője.
Belouszov védelmi miniszterré emelése a hagyományos orosz katonai stratégiától és taktikától való elmozdulást jelentheti, amely mostantól nagyobb mértékben támaszkodik majd a dróntechnológiára. A leginkább technokrataként jellemezhető közgazdász az orosz drónipar fejlesztésének hangos szószólója. Korábbi posztján, mint Oroszország első miniszterelnök-helyettese, bejelentette, hogy 2026-ig évente 18 ezer nagy és közepes méretű drónt terveznek gyártani, valamint egy új, dróngyártásra összpontosító iparágat kívánnak kialakítani.
Több oka is lehet annak, hogy a kulcsjátékosok ilyen átrendeződése megtörténhetett. Milyen következményekkel jár ez az új váltás a védelmi minisztérium vezetésében?
Ez a lépés azt jelezheti, hogy Putyin egyre inkább a nagy képre tekint az ukrajnai háborúban. A „különleges katonai művelet”, amelynek Kijevet kellett volna néhány nap alatt elfoglalnia, elakadása legalább annyira gazdasági, mint katonai probléma. A háborúra fordított katonai kiadások idén Oroszország költségvetésének közel egyharmadát teszik ki. Belouszov közgazdászháttere jobban megfelelne Oroszország védelmi termelésének javítására egy elhúzódó konfliktusban.
Ebben az értelemben Belouszov kinevezése azt jelentheti, hogy az oroszok a felőrlő háborút akarják folytatni, méghozzá hosszú távon. Oroszország háborús védelmi ipara bebizonyította, hogy több fegyvert képes előállítani, mint amennyit a Nyugat jelenleg Ukrajna védelmére küld. A NATO hírszerzési becslései szerint Oroszország évente körülbelül hárommillió tüzérségi lövedéket gyárt, szemben az Egyesült Államok és Európa által Ukrajnának küldött évi 1,2 millió lövedékkel. E nagy számbeli előny ellenére az orosz gyárak termelési kapacitása valószínűleg valamikor a következő évben stagnálni fog − Belouszov kinevezése talán azt hivatott biztosítani, hogy ez ne következzen be.
Az átszervezés válasz lehet arra is, hogy a védelmi minisztérium magas rangú munkatársai többször is korrupciós botrányokba keveredtek. Áprilisban Timur Ivanov védelmiminiszter-helyettest letartóztatták vesztegetés gyanújával. Két nappal Sojgu távozása után pedig Jurij Kuznyecovot, a védelmi minisztérium személyzeti vezetőjét tartóztatták le ugyanezen vádak alapján. A korrupciós botrányban legalább öt személyt tartóztattak le. Belouszovot „moszkvai mércével” tisztának tartják, ha korrupcióról van szó. A védelmi minisztériumon belüli korrupciót csak súlyosbította az ukrajnai háború, és az új miniszter kinevezése reakció lehet erre.
Hatalmas rakétacsapás ért egy hipermarketet Harkivban. Egyes források szerint akár 200 ember is lehetett az épületben, amikor támadás érte.
„Oroszország újabb brutális támadást intézett a mi Harkivunk ellen – egy építőipari hipermarket ellen, szombaton, fényes nappal” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, reagálva a támadás hírére. Hozzátette, úgy tudni, hogy
több mint 200 ember tartózkodott a hipermarketben.
A mentőszolgálatok már a helyszínen vannak, és segítséget nyújtanak, embereket mentenek, és oltják a tüzet, amely teljesen elborította az épületet – 10 ezer négyzetmétert. Az ukrán elnök szerint a támadásnak halottjai és sérültjei is vannak.
Ha Ukrajnának elegendő légvédelmi rendszere és modern harci repülőgépei lennének, az ilyen orosz csapások lehetetlenek lettek volna. Ezért fordulunk minden vezetőhöz, minden államhoz: jelentősen meg kell erősíteni a légvédelmet, és elegendő eszközre van szükség az orosz terroristák megsemmisítéséhez
– fogalmazott az ukrán államfő. Zelenszkij szerint „ezt a feladatot meg kell oldani, és csak a világgal együtt lehet megoldani. Mindennap arra kérjük a világot, hogy biztosítson nekünk légvédelmet, és mentse meg népünket”. „Minden meg nem hozott döntés a támogatásunkról a népünk elvesztését eredményezi” – zárta gondolatait az ukrán elnök.
Russia has launched another brutal attack on our Kharkiv – on a construction hypermarket, on Saturday, right in the middle of the day.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 25, 2024
As of now, it is believed that more than 200 people were in the hypermarket. All the emergency services are already on the site and providing… pic.twitter.com/9ItlGHkkEY
Az orosz erők rakétatámadást indítottak május 25-én hajnalban a harkivi régió ellen, ahol egy oktatási intézményt is megsemmisítettek – írja a The Kyiv Independent.
Helyi idő szerint hajnali 1 óra körül az orosz erők négy rakétatámadást indítottak a térség ellen. A harkivi regionális ügyészség jelentése szerint S–300 ballisztikus rakétákat lőttek ki. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere bejelentette, hogy a Szlobidszkij városrészben az egyik oktatási intézmény teljesen megsemmisült. Emellett legalább 31 személygépkocsi, több közeli lakóépület és egy szupermarket is megrongálódott.
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem veszi fontolóra a tűzszüneti megállapodás megkötését Oroszországgal. „Egy tűzszünet ma (...) számunkra nagyon veszélyes” – mondta az ukrán elnök a kazah, kirgiz és üzbég tömegtájékoztatási eszközöknek adott interjúban, amelyet az Orda.kz kazah portál hozott nyilvánosságra a YouTube-csatornáján.
Zelenszkij szerint az orosz erők pozícióik megerősítésére használnának ki egy tűzszünetet. Egy ilyen megállapodásnak csak akkor lenne értelme, ha a csapatok „a határvonalakon” tartózkodnának – mondta.
Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó tűzszünetet kötni Ukrajnában a jelenlegi frontvonalak mentén – közölte exkluzív információként, több magas beosztású orosz tisztviselőre hivatkozva pénteken a Reuters. A hírügynökség forrásai szerint az orosz elnök arra használná ki a mostani fronthelyzetet, hogy lezárja a háborút.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy a párizsi olimpiai játékok idejére minden fegyveres konfliktusban hirdessenek tűzszünetet. Tavaly Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt javasolta, hogy hirdessenek tűzszünetet a csapatok mozgatása nélkül, de Kijev ezt elutasította, mondván, hogy „Ukrajnának joga van csapatainak és technikájának áthelyezésére saját területén, ha ezt szükségesnek tartja”.
Zelenszkij 2022. november közepén 10 pontos béketervet terjesztett elő, és Kijev azóta minden más béketervet elutasított, leszögezve, hogy kizárólag saját békeformulájához ragaszkodik. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy ez a kezdeményezés nem veszi figyelembe Moszkva álláspontját, és valójában újabb próbálkozás az Egyesült Államok részéről egy európai konfliktus kirobbantására.
Az orosz hadsereg elfoglalta Kelet-Ukrajnában Arhanhelszke települést, a donyecki régióban lévő, május elején bevett Ocseretine város közelében – közölte szombaton az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján. A térségben az orosz erők gyors sikereket értek el az utóbbi hetekben.
A tárca közleményében hozzátették, az orosz erők előretörtek az északkelet-ukrajnai Harkivi területen is, és sikerrel visszaverték az ukrán hadsereg két ellentámadását. Harkivban az oroszok május 10-én indítottak offenzívát. Kijev pénteken ugyanakkor azt állította, hogy „feltartóztatták” az orosz erőket ebben a térségben.
Bombatámadást indított az orosz haderő május 23-án a harkivi régióban, amely egy helyi nyomdát is megsemmisített. Az épületbe három rakéta csapódott be, hét civil halálát okozva – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint négy embert DNS-mintákkal azonosítottak. A halottak között vannak gépírók és rakodó-csomagolók is. Julia Orlova, a Vivat nyomda vezérigazgatója a nyomda és könyvterjesztés dolgozóinak napja alkalmából a közösségi oldalán osztotta meg a hét áldozat fotóját. Az elhunytakat az egész nyomda gyászolja.
Alar Karis észt elnök kommentálta Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének esetleges lehetőségével kapcsolatos kijelentéseit – írja az Yle, Finnország közszolgálati médiuma.
„Nem az én döntésem, de még csak nem is a kormányé. A parlament dönt a csapatok küldéséről” – jelentette ki az észt elnök. „Az ukránoknak azonban nem nyugati csapatokra van szükségük, hanem fegyverzetre, mindenekelőtt légvédelemre” – tette hozzá az elnök.
Ha eljön ez a pillanat, akkor nem annyira Észtországon belül, hanem szövetségeseinkkel is meg kell beszélni a csapatok küldését. De maga Ukrajna egyelőre nem látja ennek szükségét
– fogalmazott Alar Karis.
A NATO-csapatok ukrán területen való állomásoztatásáról szóló vitát Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte, aki februárban elismerte, hogy javasolta a nyugati országoknak, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. Sajtóértesülések szerint az európai kormányok és Brüsszel mérlegelik annak lehetőségét, hogy legkésőbb 2025 elején megkezdjék az ukrán katonák kiképzését ukrán területen. Közben Kaja Kallas észt miniszterelnök kijelentette, hogy egyes országok már elküldték kiképzőiket Ukrajnába.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az orosz áttörés Harkiv térségében sok halálos áldozatot követelt, és nyolc oroszra egy ukrán jutott – idézi az elnököt az Ukrajinszka Pravda.
Putyin nem törődik az emberéletekkel. Sőt, az sem érdekli, hogy ki milyen nyelven beszél. Nem törődik a saját embereivel, sem a civilekkel, sem a katonákkal. A harkivi áttörésük, amely valamivel több mint két hete történt, nyolc oroszra egy ukránt hozott
– nyilatkozta az ukrán elnök.
Zelenszkij szerint Putyint egyáltalán nem érdeklik a veszteségek, és ő közben gyógyfürdőben van, „de természetesen nem mossa kezecskéjét a vérontás miatt”. Az ukrán elnök elmondta még, hogy a világnak össze kell fognia, különben egyik ország sem marad meg, sem Kirgizisztán, sem Kazahsztán, amely jó kapcsolatokat ápol Kínával.
Az Egyesült Királyság védelmi hírszerzése rávilágított az orosz védelmi minisztérium struktúráin belül meghonosodott korrupcióra, és ezzel kapcsolatban várakozását fejezte ki, hogy újabb letartóztatások várhatóak a minisztériumon belül – derült ki a brit védelmi minisztérium szombati X-bejegyzéséből.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, az elmúlt hónapban több tábornokot tartóztattak le Oroszországban, köztük Timur Ivanov védelmiminiszter-helyettest, Jurij Kuznyecovot, a katonai tárca személyzeti osztályának vezetőjét és Ivan Popovot, a déli katonai körzet 58. hadseregének volt parancsnokát. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, hogy nem kampányról van szó, hanem a bűnüldöző szervek korrupció elleni következetes harcáról, amely az állami intézményrendszer minden szintjén folyik.
A korrupció mélyen gyökerezik az orosz védelmi minisztériumban, és valószínű, hogy további letartóztatások lesznek
– áll a britek szombati jelentésében.
Legutóbb május 23-án az orosz vezérkari főnök helyettesét, Vagyim Samarint vették őrizetbe vesztegetés gyanújával. A hírszerzés megjegyezte, hogy az őrizetbe vett Samarin 2021 óta vezette az orosz védelmi minisztérium kommunikációs igazgatóságát, és egyik elődje, Halil Arszlanov ellen is korrupció miatt indult eljárás ezen a poszton.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 25 May 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 25, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ANJ8t7QZEs#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/D20TsSBazV
Az Amerikai Egyesült Államok külügyi szóvivője, Matthew Miller is a szolidaritásáról biztosította a balti államokat, és felszólította Oroszországot, hogy adjon magyarázatot a tetteire – írja az Ukrajinszka Pravda.
Miller arra az incidensre reagált, miszerint csütörtök éjjel a határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat eltávolították a két ország határát képező Narva folyóról.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy adjon magyarázatot tetteire. Szövetségeseinkkel együtt szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet
– írta a politikus az X-en.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
— Matthew Miller (@StateDeptSpox) May 24, 2024
Ahogyan arról beszámoltunk, Svédország, Finnország és Litvánia is aggódik amiatt, hogy Oroszország a Balti-tengeren kiterjesztheti területeit. A The Moscow Times szerint félelmük nem is alaptalan, hiszen egy védelmi minisztériumi dokumentumra hivatkozva azt állítják, hogy a Finn-öbölben lévő és Kalinyingrád körüli területeket kíván belvizekké nyilvánítani a Kreml.
Szombat reggel járőrözés közben a kárpátaljai Técső határőrei egy holttestet fedeztek fel a Tiszában – írja a kiszo.net.
Ezúttal a Tisza egy 1975-ben született kárpátaljai lakos holttestét sodorta a partra, amelyet a katasztrófaelhárítási szolgálat munkatársainak segítségével tudtak kiemelni.
A hatóság nyomozást kezdeményezett az esettel kapcsolatban. Csak májusban eddig kilencen veszítették életüket a Tisza kárpátaljai szakaszán.
Egyre több ukrán hadköteles férfi választja a menekülést az anyaországból, ennek egyik legkézenfekvőbb módja pedig a Tisza átúszása. Viszont nem mindenkinek sikerül a manőver. A mostanival együtt már 34-re nőtt a Tiszában talált holttestek száma.
A villamosenergia-rendszer szükségleteit saját termelésből, importból és vészhelyzeti segítségnyújtásból fedezi Ukrajna. Az áramkimaradások este 8 és 10 óra között várhatóak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán villamosenergia-rendszer szükségleteit a május 24-25-i napra vonatkozóan többek között Lengyelországból és Romániából érkező vészhelyzeti segítséggel elégítették ki – számolt be az energiaügyi minisztérium sajtószolgálata.
Az energiaügyi minisztérium közlése szerint május 25-én, szombaton este 8 és 10 óra között óránkénti áramszüneteket alkalmazhatnak. Szombaton az előrejelzések szerint Ukrajnában mintegy 18 793 Megawattóra áramimportra számítanak.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője arról beszélt egy interjúban, hogy a drónhajók hamarosan dominálni fognak a vizeken, átvéve az uralmat a hagyományos hadihajók fölött – írja az RBK Ukraine.
A katonatiszt szerint a Magura V5 tengeri drónok hamarosan uralni fogják a hagyományos hajókat. A pilóta nélküli légi járműveket jelenleg is modernizálják.
Budanov arról beszélt, hogy olyan rendszerekkel szerelik fel a drónokat, amelyekkel kisebb felszíni és légi célpontokra, valamint a partok ellen is képesek csapást mérni.
Idővel valószínűleg a pilóta nélküli hajók teljes dominanciáját fogjuk látni a hagyományos hadihajókkal szemben. Legalábbis a zárt vagy félig zárt vizeken, mint például a Fekete-tenger, a Földközi-tenger. Ez a jövő útja
– mondta, hozzátéve, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta harci potenciáljának egyharmadának megsemmisítése méltón alátámasztja a szavait.
D'après le GUR ukrainien, un drone naval Magura V5 a touché un bateau de la flotte russe près de la baie de Vuz'ka, à proximité de Chornomorske en Crimée occupée. Le GUR ukrainien a diffusé une vidéo montrant l'attaque du drone.
— Christophe Tymowski (@Christophe_Tymo) May 6, 2024
Sources : @NOELreports, https://t.co/eBn29pHT3v pic.twitter.com/j7Zv209vAq
Ukrajnának sikerült visszaszereznie az ellenőrzést a Harkivi terület orosz-ukrán határ menti részein – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjeli videóüzenetében.
Az oroszok 10 kilométerig terjedő mélységben jutottak be a harkivi régióba a határ felől a hetekkel ezelőtt indult offenzíva eredményeként. Zelenszkij most azt mondta, hogy az ukrán erőknek sikerült visszafoglalnuk ezeket a területeket. Az államfő köszönetet mondott a műveletekben részt vevő katonáknak
Az ukrán elnök pénteken személyesen látogatott Harkivba, ahol egy nappal korábban orosz rakétatámadásban megsemmisült Ukrajna egyik legnagyobb nyomdája, és hét ember meghalt – írta a The Kyiv Independent.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy interjúban elmondta: fel kell oldani azt a tilalmat, amelynek értelmében Ukrajna Oroszország területén nem hajthat végre csapásokat nyugati fegyverekkel.
A főtitkár a The Kyiv Independent szerint a The Economistnak beszélt erről, és úgy fogalmazott: „ Eljött az idő, hogy a szövetségesek mérlegeljék, hogy feloldják-e az Ukrajnának átadott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét.
Ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét – különösen most, amikor jelentős harcok zajlanak a határhoz közeli Harkivban – hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést
– mondta a főtitkár.
Jens Stoltenberg azt is hozzátette, tudatában van az eszkaláció veszélyének, és hangsúlyozta: a cél az, hogy megakadályozzák, hogy ez a háború „teljes körű háborúvá váljon) Oroszország és a NATO között Európában”. Ugyanakkor azt leszögezte, hogy a NATO-nak nem áll szándékában szárazföldi csapatait Ukrajnába küldeni.
Az Oroszország elleni, nyugati fegyverekkel végrehajtott csapásokról az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken a minap azt mondta: ők nem támogatják ezt, de az ukránokon múlik, hogy miként használják fel a fegyvereket. Pár hete a lett külügyminiszter arról nyilatkozott hogy Ukrajna időről időre már kapott engedélyt ilyen csapásokra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Financial Times (FT) egyik cikkére reagálva cáfolta azt, hogy újabb mozgósítási hullámra készülne az orosz kormányzat.
A pénzügyi lap azt írta, hogy Oroszország az év végén, vagy a jövő év elején újabb mozgósításra kényszerülhet. A szóvivő a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy erre nincs szükség.
Nem valószínű, hogy az FT érti a valóságot. Csak annyit lehet mondani, hogy nagyon aktívan toborzunk és folyamatosan toborzunk önkéntes szerződéses katonákat, ez napi szinten történik. Az elnök pedig többször is elmondta, hogy a hadsereg véleménye szerint nincs szükség erre
– mondta Peszkov a mozgósításról.
Oroszországban legutóbb 2022 őszén rendeltek el részleges mozgósítást, akkor több százezer embert érintett a lépés.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!George Barros, az American Institute for the Study of War elemzője szerint az Amerikai Egyesült Államok képes lenne azonnal megváltoztatni a Harkiv térségében kialakult helyzetet, amennyiben megengedné, hogy az ukrán hadsereg Oroszország területére is csapást mérjen az amerikai fegyverekkkel – írja az Unian.
Az ukránok nem tudnak szembeszállni az oroszokkal, amíg át nem lépik a nemzetközi határt
– fogalmazott az elemző.
Az elemző szerint az Egyesült Államok „képes azonnal megváltoztatni a harcteret” Harkiv térségében, ha ezt a tilalmat feloldják. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi Moszkvának, hogy csapatait és fegyvereit sokkal hatékonyabban tudja áthelyezni a frontra, mint más régiókban.
Magyarország területére 2024. május 24-én között az ukrán-magyar határszakaszon 5683 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5536 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
