Vlagyimir Putyin fenyegető üzenetet küldött: A Nyugatnak meg kell értenie, hogy mivel játszik

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Putyin szerint nincs kivel tárgyalni Ukrajnában, mert Zelenszkij már nem elnök;
• Vlagyimir Putyin fenyegető üzenetet küldött: A Nyugatnak meg kell értenie, hogy mivel játszik;
• Videó: hatalmas támadás érte az ukrán állásokat Harkivnál, négy bontóbombával támadtak az oroszok;
• Josep Borrell: Kijevnek joga van nyugati fegyvereket használni Oroszország ellen;
• Orosz drónok mértek csapást egy lakóházra Mikolajivban;
• A Nyugat stratégiai csapdába szoríthatja Vlagyimir Putyint?;
• Zelenszkij közölte: irdatlan mennyiségű bombát dobtak le az oroszok;
• Nem várt fordulattal kerülne közelebb Moszkva az ukrajnai győzelemhez?;
• Orosz sajtó: Kijev és nyugati partnerei újabb vörös vonalat léptek át.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Volodimir Zelenszkij marad Ukrajna államfője a hadiállapot végéig – szögezte le Ruszlan Sztefancsuk ukrán parlamenti elnök, reagálva közösségi oldalain Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi taskenti kijelentésére.

Putyin üzbegisztáni látogatása alkalmával újságírók előtt kijelentette, hogy mivel Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma lejárt, és nem tartanak új választásokat, a hatalomnak Ukrajnában szerinte a parlament és annak vezetője, Ruszlan Sztefancsuk kezébe kellene kerülnie. Ezt alátámasztandó az ukrán alkotmányra hivatkozott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja: Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép. A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik

– fogalmazott a házelnök. Megjegyezte, hogy Ukrajnában ezt a folytonosságot nem úgy alkalmazzák, mint Oroszországban, ahol Putyin „életre szóló” államfő, hanem „normális, demokratikus értelemben”. „Ezért Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke, és az is marad a hadiállapot végéig. Mindez összhangban van Ukrajna alkotmányával és törvényeivel” – jelentette ki.

Sztefancsuk szavai szerint az ilyen orosz narratívák kiszámíthatók és értelmetlenek. „Ezért nagyon jó lenne, ha Ukrajna alkotmánya mellett Oroszország elkezdené olvasni a saját alkotmányát. Nem a demokratikus rendszer néhány alapelvéről vagy az emberi és polgári jogokról beszélek, amelyek Oroszország számára illuzórikusak, hanem legalább arra a részre gondolok, amely kimondja, hogy az Oroszországi Föderáció intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és megerősítése, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. Azért, hogy ne kelljen sokáig lapozniuk, elárulom, hogy ez az orosz alkotmány 79.1. cikkében található” – tette hozzá a házelnök.

Az Ukrajinszka Pravda az orosz elnök taskenti nyilatkozatáról szóló beszámolójában azt írta, hogy Putyin az ukrán alkotmány 111. cikkére hivatkozott, alátámasztandó azt a véleményét, miszerint Zelenszkij már nem legitim elnök. „Ukrajna alkotmányának 111. cikke azt mondja ki, hogy ebben az esetben (az elnökválasztás elmaradása esetén) a legfelsőbb hatalom, tulajdonképpen az elnöki jogkörök a parlament elnökére szállnak át” – idézte az orosz elnököt a hírportál. A 111. cikk valójában azt mondja ki, hogy Ukrajna elnökét az ukrán parlament alkotmányos felelősségre vonással (impeachment) eltávolíthatja hivatalából, ha hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el – mutatott rá a hírportál.

Ukrajna még nem állapodott meg Franciaországgal arról, hogy francia kiképzőtisztek érkezzenek Ukrajnába, de folynak tárgyalások az ügyben – jelentette ki Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter kedden.

A tárcavezető nyilatkozatával pontosította Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi kijelentéseit arról, hogy hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.

Umerov hangsúlyozta, hogy Franciaországgal és más partnerekkel ugyan még nem született erről megállapodás, de folynak tárgyalások.

A kijevi védelmi minisztérium Telegram-oldalán azt írta, hogy az ukrán vezetés február óta javasolja: partnerei a katonai kiképzést ne külföldön, hanem Ukrajna területén folytassák.

Jelenleg még folynak a tárgyalások Franciaországgal és más országokkal erről a témáról

– áll a tárca közleményében.

„Örömmel veszem Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába ukrán katonák felkészítésére” – írta Szirszkij hétfőn Telegram-oldalán a Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetést követően.

„Már aláírtam a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik francia tiszteknek, hogy hamarosan meglátogathassák kiképzőközpontjainkat, és megbarátkozzanak az infrastruktúrával és a személyzettel” – tette hozzá.

Az ukrán védelmi tárca a szóban forgó – Szirszkij szerint aláírt – dokumentumokkal kapcsolatban is megjegyezte, hogy azoknak csak az előkészítése zajlik. „A védelmi minisztérium a vezérkarral közösen megkezdte a vonatkozó iratok belső előkészítését, hogy ne vesztegessék az időt bürokratikus kérdések egyeztetésével, amint megszületik a döntés” – szögezte le a minisztérium.

Jelenleg egyéb támogatások mellett több nyugati ország is segíti Ukrajnát katonák külföldön történő kiképzésével. A kijevi vezetésnek a hadsereg létszámhiányának orvoslására további katonák mozgósítására van szüksége, akiknek a kiképzése azonban költséghatékonyabb és egyszerűbb lenne Ukrajna területén.

Emmanuel Macron francia elnök egy párizsi konferencia alkalmával februárban felvetette nyugati csapatok Ukrajnába küldését a helyi fegyveres erők kiképzésére.

A francia védelmi tárca a Reuters hírügynökséghez hétfőn eljuttatott közleményében hangsúlyozta: „Ahogy már többször is említettük, az ukrán területen történő kiképzés egyike azon projekteknek, amelyekről vita folyik a köztársasági elnök által február 26-án összehívott, Ukrajnát támogató konferencia óta”.

„Mint minden, akkor megvitatott projekten, e téren is folyik a munka az ukránokkal, különösen azért, hogy felmérjük pontos szükségleteiket” – tette hozzá akkor a francia védelmi tárca.

Mostanáig körülbelül húszezer embert evakuáltak az Oroszországgal határos Harkiv és Szumi ukrán megyék orosz támadásoktól veszélyeztetett területeiről – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztere egy keddi tévéműsorban.

Az MTI beszámolója szerint a politikus elmondta, hogy eddig a Harkivi régió három járásában, Szumi megyében pedig öt járásban rendelték el a lakosok kötelező kimenekítését. Hozzátette, hogy az emberek önerőből – azaz saját járműveiken –, illetve a katasztrófavédelmi szolgálatnak és az ukrán rendőrség evakuálással foglalkozó Fehér Angyal elnevezésű csoportjának, valamint önkénteseknek a segítségével hagyják el a veszélyeztetett településeket.

A miniszter megjegyezte, hogy a két kelet-ukrajnai megye lakói szívesebben költöznek át régiójukon belül biztonságosabb területre, mintsem más ukrajnai megyékbe. Elmondta, hogy változatlanul zajlik vonatokon is a lakosok kimenekítése a szüntelen orosz támadások alatt álló területekről, így Szumi megyén kívül a Donyeck megyei Pokrovszkból is indulnak vonatok, amelyek a nyugat-ukrajnai Voliny megyéig közlekednek.

Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint Verescsuk közölte, hogy a veszélyes területekről evakuáltak megújíthatják belső menekült státusukat, és ennek megfelelően jogosultak pénzbeli támogatásra az ukrán államtól.

Oroszországnak meg kell állnia a helyét, és folytatnia kell az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akcióját, válaszul a Nyugat katonai lelkesedésére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov ugyanakkor kijelentette, hogy a Nyugatnak nem egyöntetű a véleménye arról, hogy az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területekre.

A NATO parlamenti közgyűlése felszólította a tagállamokat, hogy támogassák Ukrajna „nemzetközi jogát” a védelemhez, és oldjanak fel „bizonyos korlátozásokat” Kijev számára a nyugati fegyverek oroszországi bevetése tekintetében.

Az Ukrajnát ért rakétacsapások következtében több mint 8 gigawattnyi termelőkapacitás semmisült meg, ez a rendszer rendelkezésre álló kapacitásának mintegy 40 százaléka – mondta Jurij Bojko, az Ukrenergo felügyelőbizottságának tagja az Unian szerint.

Bojko elmondta, hogy az orosz támadások miatt mostanra egyetlen olyan hőerőmű sem maradt az ukrán villamosenergia-rendszerben, amelyet ne rongáltak volna meg vagy ne semmisítettek volna meg teljesen. Hozzátette, hogy a vízenergia-ágazat is súlyos veszteségeket szenvedett el. Két erőmű teljesen leállt, mindez jelentős áramhiányhoz vezet.

Ez elsősorban a hőerőművek áramtermelésének hiánya miatt van. Hagyományosan a hőerőművek termelik a villamos energia mintegy 30 százalékát. Most ez körülbelül 5 százalékra csökkent – ismertette. Elmondta, hogy mivel a nappalok hosszabbak, a reggeli áramfogyasztást nagyrészt a napenergia fedezi. Ennek köszönhetően naponta több órán keresztül sikerül hiány nélkül működniük. Az esti csúcsnál azonban valamivel bonyolultabb a helyzet – mondta.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy jelenleg lehetőségük van arra, hogy akár 1,7 gigawattnyi energiát is kapjanak az európai hálózatból. „Ez lehetővé teszi, hogy legalább részben fedezzük az energiahiányt” – magyarázta Bojko.

Az európai parlamenti választások előtti utolsó szakaszban már nem a józan és békét kereső megoldásokkal állnak elő egyes tagállamok, hanem olyan kockázatos javaslatokkal, melyek könnyen a háború elmérgesedéséhez vezethetnek, Magyarország sem európai katonák küldését, sem a kötelező európai sorozást nem támogatja – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését követően kedden.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: az Európai Unió tagállamai egyre nyíltabban állnak elő azzal a hajmeresztő gondolattal, hogy európai tagállamokból katonákat küldjenek Ukrajnába. Egyes európai politikusok már az európai szintű kötelező sorozásról beszélnek. Ennek az Ukrajnához legközelebbi országok polgárai, tehát akár a magyar fiatalok lennének legjobban kitéve. Ez Magyarország számára megengedhetetlen – jelentette ki.

A honvédelmi miniszter elmondta: a keddi tanácskozás fő témája az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatása volt. A tagállamok többsége nemhogy visszafogná, hanem éppen fokozni akarja a katonai eszközök felhasználását, és egyre erősebbek, egyre nyíltabbak azok a hangok, amelyek már az EU kiképző missziója keretében katonák küldését is elképzelhetőnek tartják – tájékoztatott.

Elképesztő az a javaslat is, hogy uniós tagállamok Ukrajna területén lelőhessenek orosz rakétákat

– fogalmazott a miniszter, majd arra figyelmeztetett: ha ez a lehetőség felvetődik, egyenes út vezet ahhoz, hogy Oroszország közvetlen konfliktusba keveredjen NATO-tagállamokkal.

Úgy véli, az ilyen javaslatok nem veszik figyelembe azt, hogy fegyverek és katonák küldésével, a beavatkozás lehetőségével csak a háború meghosszabbítását lehet elérni, annak befejezését nem. Csak az áldozatok száma és a pusztítás mértéke növekszik, ennek pedig egyedül tűzszünettel és béketárgyalásokkal lehet véget vetni – hangsúlyozta. Magyarország ebből nem enged, a magyar kormány továbbra is – mostanra szinte egyedüliként – csak ezt tartja az egyetlen lehetséges útnak a harcok lezárására – szögezte le.

A tárcavezető szerint jól érzékelhető, hogy az európai parlamenti választások előtti utolsó szakaszban már nem a józan és békét kereső megoldásokkal állnak elő egyes tagállamok, hanem olyan kockázatos javaslatokkal, melyek könnyen a háború eszkalálódásához vezethetnek, olyan mértékű „bevonódáshoz”, mely a jelenleg két szláv nép konfliktusának számító háborút kiterjesztené Európára vagy még nagyobb területre.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megismételte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és ehhez sziklaszilárdan tartja magát. A magyar kormány nem hajlandó olyan lépéseket támogatni, amelyek a háború eszkalálódásához, meghosszabbításához, vagy a magyar emberek biztonságának veszélyeztetéséhez, a magyar érdekek csorbulásához vezetnek. Ebben pedig számítanak a magyar emberek támogatására is a június 9-i választásokon, melynek tétje, hogy a háborút támogató vagy a békepárti erők lesznek többségben Európában ezekben a nehéz, háborús időkben – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

Az ukrán toborzóközpont rendszere nem volt felkészülve arra, hogy annyi embert fogadjon, mint ahányan az elmúlt időszakban jelentkeztek adategyeztetésre, ezért a Verhovna Rada (Ukrajna legfelsőbb tanácsa) azt javasolja, hosszabbítsák meg a határidőt 150 nappal.

A Kárpáti Igaz Szó arról ír, hogy Voldimir Arjev képviselő úgy véli, a hadköteles férfiak egyszerűen fizikailag nem lesznek képesek frissíteni az adataikat 60 napon belül.

Ezt a lépést egyébként a kijevi vezetés kötelezővé tette minden hadköteles korú férfi állampolgár számára, amennyiben ezt nem teszik meg, akár 17 ezer hrivnya (nagyjából 150 ezer forint) pénzbüntetés is kiszabható rájuk.

Nem lehet ma újraindítani a zaporizzsjai atomerőművet – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője kedden, miután Kalinyingrádban tárgyalásokat folytatott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatójával.

Megvitattuk a zaporizzsjai atomerőmű újraindításának lehetőségét, ami a közös értékelés szerint jelenleg lehetetlennek tűnik

– mondta Grossi. Lihacsov egyetértett Grossi véleményével, hangsúlyozva, hogy az Oroszország által 2022 eleje óta megszállva tartott, és 2022 októbere óta hivatalosan a Roszatom ellenőrzése alá vont létesítmény újraindítása nem aktuális. Mint mondta, ennek első számú feltétele a biztonság lenne, és majd az idő fogja megmutatni, hogy ez garanciákkal vagy a frontvonal eltávolításával szavatolható-e.

Lihacsov közölte: a tárgyaláson megerősítette Oroszország készségét az erőmű biztonságos üzemeltetésének folytatására „a folyamatos ukrán provokációk közepette”.

Mindig kiállunk azon álláspont mellett, hogy sem az erőműre, sem az erőmű területéről nem mérhető fegyveres csapás

– mondta a Roszatom vezérigazgatója, aki hangoztatta, hogy az ukrán fél a zaporizzsjai atomerőmű támadásával a tűz viszonzására próbálja provokálni az orosz fegyveres erőket. Szerinte a létesítményre ukrán részről egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami a bevetett drónok számából is érzékelhető. Mint mondta, ezek többségét semlegesítik.

Jelenleg Európa legnagyobb atomerőművének mind a hat blokkja a „hideg leállás” állapotában van. Az erőmű sajtószolgálata szerint a létesítmény berendezéseit a sugárbiztonsági előírások szigorú ellenőrzése mellett karbantartják.

A NAÜ főigazgatója áprilisban azt mondta, hogy a zaporizzsjai atomerőművet ért legutóbbi támadások megsértették az általa megfogalmazott öt üzembiztonsági alapelv egyikét. Ezek értelmében tilos a létesítményben nehéz haditechnikai eszközöket és ezek személyzetét állomásoztatni; tilos az erőmű területéről és az erőmű irányába lőni; szavatolni kell a biztonságot; védeni kell az összes külső távvezetéket; és ellenőrizni kell ezen elvek betartását.

Grossi áprilisban azt hangsúlyozta: tilos az erőműből vagy az erőműre tüzelni, egyebek között tilos a reaktorokat, a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket és más kritikus infrastruktúrát vagy a személyzetet támadni – írja az MTI.

A NATO tagországai tisztázni akarják Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 100 milliárd eurós Ukrajna-tervét. Azt követelik, hogy a távozó főtitkár konkrétumokkal szolgáljon a NATO külügyminisztereinek csütörtöki és pénteki prágai találkozóján.

Ha érdekli a téma, a következő cikkünkben részletesebben is olvashat róla.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú, hosszú távú, 10 éves biztonsági megállapodást írt alá Alexander De Croo belga miniszterelnökkel kedden Brüsszelben.

Hadja Lahbib belga külügyminiszter bejelentette, hogy a megállapodás értelmében országa 2028-ig harminc F–16-os vadászrepülőgépet ajánl fel Ukrajnának, és az első gépeket még az év végéig átadják Kijevnek – adta hírül az MTI. 

Az ukrán elnök az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében azt írta: a paktum 997 millió eurós belga katonai támogatást tartalmaz, amelyet még idén folyósítanak, valamint magában foglalja Belgium elkötelezettségét arra, hogy a megállapodás tízéves futamideje alatt támogatást nyújt Ukrajnának.

A megállapodás továbbá garantálja, hogy szükség esetén Belgium időben nyújt biztonsági támogatást, magában foglalja modern páncélozott járművek, az ukrán légierő és légvédelem igényeit kielégítő felszerelések biztosítását, a tengeri biztonság megerősítését, az aknamentesítéshez nyújtott segítséget, a tüzérségi lőszerek szállítására alakult nemzetközi koalícióban való részvételt, valamint katonai kiképzés biztosítását.

A paktum ezenkívül a védelmi ipari együttműködést, az ukrán „békeformula” támogatását, az Oroszország elleni szankciók megerősítését, a károk helyrehozásának segítését, az agresszorral szembeni igazságszolgáltatás szorgalmazását, a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára való felhasználását és a gazdasági fellendülés támogatását is előirányozza.

Belgium tavaly csatlakozott az „F–16-os koalícióhoz”, amelynek célja, hogy – Hollandiával, Dániával és Norvégiával közösen – vadászbombázókat szállítson Ukrajnának.

Belgium kötelezettségvállalása kezdetben kiképzési támogatás, valamint technikai és logisztikai segítségnyújtás biztosításából állt. A kormány azonban már tavaly ősszel megígérte, hogy az első F–35-ös vadászgépek leszállítását követően több repülőgépet is szállítanak.

Hadja Lahbib most azt mondta: Ukrajna támogatásra azért van szükség, hogy megállítsák Vlagyimir Putyin orosz elnököt, „akinek eltökélt szándéka, hogy átrendezze az európai országok határait, ami Belgium biztonságát is fenyegetné”.

Svédország felfüggeszti a Gripen vadászrepülőgépek Ukrajnába szállításának tervét, hogy lehetővé váljon az F–16-os amerikai harci gépek ukrajnai hadrendbe állítása – közölte a svéd védelmi miniszter kedden Brüsszelben a TT hírügynökséggel.

Ukrajna tavaly kezdett tárgyalásokat Svédországgal a Gripen vadászgépek átvételének lehetőségéről, és a skandináv ország később közölte, hogy megvizsgálja a svéd védelmi vállalat, a Saab által gyártott repülőgépek szállításának lehetőségeit.

A koalíció többi országa sürgetett bennünket, hogy várjunk a Gripen-rendszerrel

– mondta Pal Jonson a svéd TT hírszolgáltatónak, utalva azokra a nemzetekre, amelyek amerikai gyártmányú F–16-os repülőgépek adományozását tervezik Ukrajnának.

A miniszter kifejtette, a svéd lépés „összefüggésben áll azzal, hogy most az F–16-os rendszer bevezetésére összpontosítanak [a szövetségesek]”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben megerősítette azokat a korábbi híreket, miszerint Belgium beleegyezett 30 darab F–16-os vadászrepülőgép Kijevnek szállításába.

Az amerikai gyártmányú vadászgépeket Ukrajna már régóta keresi, mivel sokan úgy vélik, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszország halálos siklóbombáit, amelyek idén már több száz halálos áldozatot követeltek.

A robbanóanyagokat az ukrán légvédelmi rendszerek hatótávolságán kívülről lövik ki az orosz vadászgépek.

„Ma Brüsszelben Alexander De Croo miniszterelnök és én aláírtuk az Ukrajna és Belgium közötti kétoldalú biztonsági és hosszú távú támogatási megállapodást” – írta Zelenszkij.

„A dokumentum legalább 977 millió eurónyi belga katonai támogatást tartalmaz Ukrajnának ebben az évben, valamint Belgium elkötelezettségét arra, hogy a megállapodás tízéves futamideje alatt támogatást nyújt országunknak.

„Először fordul elő, hogy egy ilyen megállapodás pontosan meghatározza az F–16-os vadászrepülőgépek számát – 30 darabot –, amelyeket 2028-ig szállítanak Ukrajnának, és az első már idén megérkezik” – teszi hozzá az ukrán elnök.

Az Ukrajnai Vöröskereszt Társaság a mentális és fizikai rehabilitáció területén nyújt szolgáltatásokat az ukrán lakosságnak. Tetyana Juscsenko, a szervezet munkatársa azt közölte, hogy a lakosságot igyekeznek a legtávolabbi településeken is támogatni. 

A közelmúltban a mentális és fizikai rehabilitáció kérdését vitatták meg a Veteránok útja a katonai szolgálattól a polgári életig című csúcstalálkozón, amelyet a Veteránügyi Minisztérium szervezett az Ukrán Vöröskereszt támogatásával – írja az ukrán Interfax. 

A Veteránügyi Minisztérium és az Orosz Föderáció Központi Bizottsága a közelmúltban elindított egy egységes forródrótot is a veteránok számára, amelyen keresztül a veteránok és családtagjaik tanácsadásban és pszichológiai szolgáltatásokban részesülhetnek.

Az Ukrán Vöröskereszt támogatásával 2022 óta újjáépítették a lvivi Nezlamni Központot, helyreállították a ljutizsi rehabilitációs központot, és felszerelést biztosítottak a borodjankai (Kijevi régió) rehabilitációs központhoz.

Hollandia más Patriot rakétarendszer-tulajdonos országok segítségével rövid időn belül összeszerelné és átadná Ukrajnának a saját rendszerét. Ehhez Amszterdam saját készleteiből fogja biztosítani a kulcsfontosságú alkatrészeket, és európai országokkal pótoltatja a hiányzókat – írja az RBK Ukraine. 

Hollandia egy térképet is készített azokról az országokról, amelyek tartalék alkatrészeket és lőszert tudnának biztosítani a készleteikből. Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter sürgeti ezeket az országokat, hogy vegyenek részt a projektben.

A Patriot rakétarendszerek fontos szerepet játszanak a légvédelemben. Az Oroszország által rakétatűz alatt álló Ukrajnának azért van nagy szüksége rájuk, mert azok segítségével a ballisztikus rakétákat is ki tudják lőni. 

A világon nem sok ország rendelkezik ilyen légvédelmi rendszerrel. Lengyelország például csak az első Patriot rendszert kapta meg, amelyet hét évvel ezelőtt rendelt, Varsó ezért nem tudja átadni Ukrajnának.

A Politruk (politikai oktató) nevű orosz lap beköszönő számában az orosz védelmi miniszter helyettese, Viktor Goremikin tábornok azt írja, hogy „az ideológiai nevelésnek a szovjet idők hagyományait kell követnie”, sőt, egyenesen Joszif Sztálinra hivatkozik – szúrta ki az Infostart.

Viktor Goremikin tábornok vezércikkében Joszif Sztálinra hivatkozva a politikai oktatás fontosságát hangoztatja, ezzel együtt az egykori rettegett kommunista vezért idézve azt hangsúlyozza, hogy a katonáknak „halálosan gyűlölniük kell az ellenséget”.

Egy térképet is csatolt a cikkéhez, amely úgy ábrázolja Ukrajnát, mint ami soha nem is létezett önálló államként. 

Viktor Goremikin  2018 óta irányítja  a Politikai Főigazgatóságot, amelynek feladata a hadseregen belüli ideológiai oktatás. 

Mark Gertling nyugalmazott tábornok, az Egyesült Államok szárazföldi haderejének volt parancsnoka arról beszélt, hogy Oroszország az olyan akcióival, mint például a harkivi hipermarket elleni támadás, arra készteti az Egyesült Államokat, hogy megszüntesse az amerikai fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni használatára vonatkozó tilalmát – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Előfordulhat, hogy enyhülnek az ilyen fegyverek konkrét orosz célpontokkal szembeni használatára vonatkozó normák

– jelentette ki a szakértő a harkivi „Epicentr” bombázását kommentálva.

Gertling szerint erőteljes politikai és katonai érvek szólnak arról, miért nem éri meg tilalmat feloldani. Különösen, ha a tilalmat feloldják, az Egyesült Államoknak valamilyen módon reagálnia kell Vlagyimir Putyin erőteljes információs kampányára, aki arra panaszkodik majd, hogy Amerika állítólag „ukrán meghatalmazott erők” segítségével Oroszországot támadja – mondja az elemző.

A Harkivi terület északi részén az első védelmi vonal megszállás alatt áll. Az államhatár áttörésekor az ellenség tudhatta, hogy melyik irányban nincsenek aknazárak. Erről Denisz Jaroszlavszkij, az Ukrán Fegyveres Erők hírszerző egységének parancsnoka beszélt a KIEV24 műsorában az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

„Közvetlenül a saját szememmel láttam az államhatár áttörését, amikor az május 9-én megtörtént. És figyeltem, hogyan hajtottak át a kerítéshálózaton, és hogyan nem ássák alá magukat az aknazárakon. Két kérdésem volt: egyrészt, hogy voltak-e ott egyáltalán aknazárak, másrészt, hogy tudták-e, hol nincsenek. Ezért a biztonsági szolgálatnak így vagy úgy, de foglalkoznia kellett ezzel” – mondta.

A katonatiszt szerint most semmit sem tudnak mondani a Harkivi terület északi részén lévő első védelmi vonalról, mert az megszállás alatt áll.

„De elmondom, pozitív hatás. Annak ellenére, hogy ott mindenki megvádolt az IPSO-val, és látták, hogy igazam volt. A GBI 28 gyanúsítottat nevezett meg a különböző összetételű katonák közül” – mondta a fegyveres erők hírszerző egységének parancsnoka.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden Prágában találkozik az Európai Unió vezetőinek egy csoportjával, hogy megvitassák a Kijev számára az orosz invázió elleni küzdelemhez nyújtott katonai segélyt – közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök.

A találkozót megelőzően Petr Fiala megismételte, hogy a cseh vezetésű kezdeményezés keretében beszerzett lőszerek első szállítmányai – amelyek az EU-n kívülről érkeznek – júniusban érkeznek Ukrajnába – írja a The Independent.

Radoslaw Sikorski külügyminiszter szerint Lengyelországnak nem szabad kizárnia, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, miközben Kijev az orosz előrenyomulás visszaveréséért küzd – írja a The Independent.

Miközben Ukrajna NATO-szövetségesei megígérték, hogy pénzzel és fegyverekkel látják el a háború sújtotta országot addig, amíg az orosz inváziót vissza nem verik, általában kizárják annak lehetőségét, hogy katonákat küldjenek az országba.

Egy interjúban arra a kérdésre, hogy Lengyelország kész-e csapatokat küldeni Ukrajnába, Sikorski azt mondta: „Nem szabad kizárnunk. Putyint hagynunk kell találgatni a szándékainkat illetően.”

Azt azonban nem részletezte, hogy milyen szerepet játszanának a lengyel csapatok. Az interjú a lengyel Gazeta Wyborcza, az olasz La Repubblica és a spanyol El Pais című lapokban jelent meg.

Emmanuel Macron francia elnök februárban egy párizsi konferencián megnyitotta az ajtót az ukrajnai csapatok küldése előtt, és arra utalt, hogy az egyik terület, amelyben a nyugati csapatok segíthetnének, az ukránok kiképzése lenne Ukrajnában. Maga Sikorski korábban azt mondta, hogy a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában „nem elképzelhetetlen”.

Belgium vállalja, hogy 30 darab F–16-os vadászrepülőgépet szállít Ukrajnának, az első szállításokat idénre tervezik – jelentette a Belga hírügynökség az ország külügyminiszterére, Hadja Lahbibra hivatkozva.

A bejelentés néhány órával azelőtt történt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még kedden Brüsszelben találkozik a kormánnyal – írja a The Independent.

Az Európai Unió a lehető legkisebb presztízsveszteséget szeretné elérni a június 15–16-ai békecsúcson, amelynek Svájc ad otthont, így hétfőn, konzultáció céljából összeültek a szövetség külügyminiszterei.

Az EU azt is szeretné elérni, hogy a júniusi békecsúcsot követően ősszel már Oroszország részvételével folytatódjanak a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

Lettország idén 20 millió eurót tervez beruházni az úgynevezett drónkoalícióba Ukrajna számára – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

Andris Spruds lett védelmi miniszter elmondta, hogy a drónok gyártását egy helyi lett cég, az LSM.lv. végzi majd. Már hét cég tesztelt drónokat, amelyekkel júniusban tárgyalások folynak a drónok beszerzéséről.

Látva a drónok fontosságát a háborúban, és Ukrajna tapasztalataitól vezérelve bejelenthetjük a Drone Capability Initiative (drónkoalíció) elindítását, metaforikusan egy drónsereg létrehozásáról beszélhetünk

– hangsúlyozta.

Spurds szerint ebből az következik, hogy Lettország nemcsak drónokkal látja el Ukrajnát, hanem a hadseregében is aktívabban bevezeti ezeket a technológiákat.

A kiutalt 20 millió eurót az infrastruktúra kialakítására, valamint drónok vásárlására fordítják, többek között lett cégektől, legalább 10 millió euró értékben.

Az oroszok éjjel Szumi régió három határ menti települését is nagy erőkkel támadták – számolt be a szumi OVA (Megyei Katonai Adminisztráció). 

Éjszaka és reggel az oroszok három ágyúzást hajtottak végre a Szumi régió határterületein és településein. Mintegy 14 aknavetős robbanást rögzítettek. Szeredino-Budszk (8 robbanás), Eszmanszk (2 robbanás), Velikopiszarivszk területeit (4 robbanás) ágyúzták

– áll a táviratban, amelyet az Interfax szemlézett.