A csecsen Ahmat különleges egységet is az orosz Északi Katonai Körzet legfontosabb részére, a harkivi térségbe irányították át – írja a RIA Novosztyi az egység parancsnokára hivatkozva.
„Az Ahmat különleges erők olyan egység, amely az első napoktól kezdve az első harclépcsőben állt. Soha nem voltunk a második harclépcsőben. Soha nem álltunk senki mögött. És ebben az esetben természetesen nagyon kellemes és hízelgő, hogy átkerültünk erre a területre, amely ma a legfontosabb” – mondta orosz riportereknek a Ramzan Kadirovhoz csecsen vezérhez köthető egység parancsnoka.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Peking reagált Volodimir Zelenszkij vádjaira, miszerint Kína gyengíteni próbálja a svájci békecsúcsot
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője a júniusi békecsúccsal kapcsolatban úgy fogalmazott, „Peking soha nem szított tüzet és lángokat” az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Kína a konfliktus békés megoldásait támogatja, és Ukrajnát az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerének tartja – fogalmazott a miniszter.
A szóvivő hozzátette: Kína álláspontja a békekonferenciával kapcsolatban „nyílt és átlátható”.
Hiszünk abban, hogy minden fél megértését és támogatását meg tudjuk szerezni
– mondta Mao Ning a Pravda szerint.
Mint ismeretes, Volodimir Zelenszkij vasárnap azzal vádolta meg Kínát, hogy támogatja azokat a törekvéseket, amelyek célja, hogy az országok vezetői ne vegyenek részt a svájci csúcstalálkozón.
Addig nem lehet biztonságos körülmények között újraindítani a zaporizzsjai atomerőművet, amíg háború dúl a térségben – jelentette ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfőn Bécsben.
Rafael Grossi múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és orosz tisztségviselőkkel egyeztetett az atomerőművet érintő kérdésekről. A megbeszélésen az orosz fél jelezte a NAÜ által biztonsági okokból leállított hat reaktor újraindítására vonatkozó jövőbeli terveit.
Természetesen az a terv, hogy az atomerőművet valamikor újraindítják. Nem akarják leszerelni a létesítményt, emiatt is szükséges megvitatni a kérdést
– hivatkozott az elhangzottakra Grossi a 35 tagú NAÜ-igazgatótanács negyedéves ülésének kezdetén.
Kiemelte, hogy az újraindítás feltétele a bombázás és más katonai tevékenységek megszüntetése a régióban, majd ezt követően egy állandó külső energiaforrás biztosítása. Ehhez elmondása szerint fontos javítómunkálatok szükségesek, amelyek kivitelezését a hadműveletek idején nehezen tartja elképzelhetőnek.
Oroszország a múlt heti találkozó után kijelentette: jelenleg nem tervezik a létesítmény újraindítását.
Oroszország és Ukrajna egymást hibáztatja azon tüzérségi támadások elkövetéséért, amelyekkel többször is elszakították a létesítmény elektromos vezetékekeit. A zaporizzsjai erőmű a háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, és többször is kénytelen volt tartalék generátorokkal működni. A reaktorokat ugyan leállították, de fennáll a veszélye annak, hogy a hűtőrendszereket működtető áramellátás megszűnésével a nukleáris üzemanyag túlmelegszik.
Az orosz pénzügyminisztérium emelte a költségvetés idei hiányára vonatkozó előrejelzését, az eddigi 1595 milliárd rubelről (1 rubel = 4,02 forint), a GDP 0,9 százalékáról 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára. Az erről szóló dokumentumot a minisztérium jóváhagyásra elküldte a parlamentnek.
A felülvizsgált idei költségvetés várható bevételét 35 ezer 065 milliárd rubelről 35 ezer 062 milliárd dollárra fogta vissza a minisztérium, míg a kiadását 36 ezer 660 milliárd rubelről 37 ezer 182 milliárd rubelre növelte.
A belső államadósság felső határát 26 ezer 637 milliárd rubelről 26 ezer 680 milliárd rubelre növelte a minisztérium, a külső adósságét 64 milliárd dollárról 63 milliárd dollárra csökkentette.
Oroszország jelentősen növelte védelmi és biztonsági kiadásait az Ukrajna elleni invázió óta, ami közrejátszott abban, hogy két egymást követő évben deficites lett a költségvetés. A deficitet belső kölcsönökből és a vésztartaléknak számító Nemzeti Jóléti Alapból finanszírozták.
A minisztérium becslése szerint az idei első négy hónapban a hiány 1484 milliárd rubel, a GDP 0,8 százaléka volt.
A kormány a múlt héten vállalati adóemelésekre és a legtehetősebb magánszemélyek személyi jövedelemadójának növelésére tett javaslatot, 2025-től, ami 30 milliárd dollárral növelheti a jövő évi költségvetési bevételeket.
Volodimir Zelenszkij részt vesz a G7-ek olaszországi csúcstalálkozóján a hónap végén, akár online, akár személyesen – közölte Szergej Nyikiforov ukrán elnöki szóvivő.
A június 13. és 15. között Dél-Olaszországban megrendezésre kerülő csúcstalálkozó egyik fő napirendi pontja az lesz, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget hogyan lehetne Ukrajna megsegítésére fordítani.
„Sajnos nem tudom megerősíteni vagy cáfolni, hogy az elnök fizikailag részt vesz-e a G7-csúcson, mindenesetre akár online, akár fizikailag, kétségtelen, hogy ott lesz” – tette hozzá a Sky News beszámolója szerint.
Ukrajna nem kapott korlátlan engedélyt arra, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen orosz létesítményekre az Orosz Föderáció területén. Ezt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter mondta Margus Tsahkna észt külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Kijevben, az Unian tudósítása szerint.
Megjegyezte, hogy a nemzetközi partnerek „nagyon helyes” lépést tettek, amikor feloldották a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat az orosz területen lévő katonai célpontok elleni csapásmérésre.
„Ez nem jelenti azt, hogy teljesen szabad kezet kapunk. Tartanunk kell magunkat a lépésekhez és a szabályokhoz. Általánosságban véve nagyon nagyra értékeljük a döntést, és továbbra is együtt fogunk dolgozni szövetségeseinkkel azon, hogy bővítsük e fegyverek felhasználási módjait” – hangsúlyozta Kuleba.
A cseh rendőrség négy embert vett őrizetbe ukrán önkéntesek elleni támadás miatt. Az önkéntesek Prágában gyűjtöttek pénzt Ukrajna támogatására – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az incidenssel kapcsolatban a nyomozók több bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást.
„Tekintettel arra, hogy az ügyben még folyik a nyomozás, egyelőre nem adunk további információkat” – közölte a rendőrség.
2023-ban a cseh rendőrség nyomozást indított egy férfi elleni gyilkosság ügyében, akit állítólag azért öltek meg, mert ukránnak nézték.
Jurij Fedorenko, az Ukrán Fegyveres Erők „Achilles” drónos támadó csapatának parancsnoka szerint Ukrajnában mindenkinek – férfinak és nőknek egyaránt – be kell vonulnia – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Őszintén hiszem, hogy minden ukránt be kell vonni – férfiakat és nőket. 18 éves kortól. A harci cselekményekben való részvételt 23 éves kor után el kell fogadni. Vagyis nem 25 éves kor után. Tehát a 24 év pontosan az, ami kellene. Addigra mindenkinek rendelkeznie kell egy katonai szakterülettel, hogy megértse, hogyan működik az
– mondta Fedorenko.
Véleménye szerint, ha Ukrajna ennyire felkészült lett volna a háborúra, már az első napokban mindenki fegyvert fogott volna, és a katonai alapokat ismerve kiállt volna a védelem mellett. „És ennyi emberszámmal kevesebb veszteséggel sokkal nagyobb eredményt tudnánk elérni” – tette hozzá a katona.
Kiemelte, hogy évekbe telik a nemzet felkészítése, és már most meg kell tervezni a szükséges kiadásokat az állami költségvetésben minden állampolgár adatainak frissítésére, lépésről lépésre történő felkészítésére.
A mozgósítottak jelenlegi kiképzésével kapcsolatban Fedorenko megjegyezte, hogy egy hónapig általános katonai kiképzésen vesznek részt, de ennek a kiképzésnek a minősége a kiképzőközponttól függ.
„Nem fogjuk idealizálni a folyamatokat, de néhány kiképzőközpontban jól felkészülnek. A saját katonáimról elmondom, hogy kapcsolatom van a normál központok vezetőivel, ahol az általános katonai kiképzés zajlik, felhívom őket, és kérem, hogy »űzzék el« az embereket. Mert aki kombinált katonai kiképzésen esett át, az egészen másként, többé-kevésbé tudatosan cselekszik. És ha ez a kiképzés jó, és az illető harci kiképzésen vesz részt, akkor általában egy képzett katona lesz, aki képes lesz harci feladatot ellátni, és megmenteni saját és testvérei életét. És akkor a jövőben átadja a tapasztalatait” – jelentette ki.
A csecsen Ahmat különleges egységet is az orosz Északi Katonai Körzet legfontosabb részére, a harkivi térségbe irányították át – írja a RIA Novosztyi az egység parancsnokára hivatkozva.
„Az Ahmat különleges erők olyan egység, amely az első napoktól kezdve az első harclépcsőben állt. Soha nem voltunk a második harclépcsőben. Soha nem álltunk senki mögött. És ebben az esetben természetesen nagyon kellemes és hízelgő, hogy átkerültünk erre a területre, amely ma a legfontosabb” – mondta orosz riportereknek a Ramzan Kadirovhoz csecsen vezérhez köthető egység parancsnoka.
Fogságba esett az ukrajnai fronton egy szlovák állampolgár, aki az orosz hadsereg oldalán harcolt – írja az Aktuality alapján az Ukrajinszka Pravda.
A szlovák hadifogollyal egy ukrán újságíró videót is készített, amelyben a katona elmondta, hogy a Donyecki területen található Lyman város közelében került fogságba.
Elmondása szerint a megszállt Luhanszki régióban tartózkodott, ahol állítólag az autók megrakodásában kellett segítenie.
„Azt állította, hogy nem vett részt harci tevékenységekben. Vállalkozóként azonban (a szerkesztő megjegyzése szerint szerződést kötött a hadsereggel) a frontra küldték, és ezt követően támadás érte” – mondta az újságíró a videóban.
Oroszország szerint a Patriot MIM–104-es légvédelmi rendszerek orosz területek elleni használatának engedélyezéséről folytatott tárgyalások azt mutatják, hogy a Nyugat az eszkaláció útjára lépett – idézi az orosz külügyminisztériumot a Sky News.
A minisztérium hozzátette: Oroszország mindent megtesz, hogy meghiúsítsa az ehhez hasonló fenyegetéseket.
Mint ismert, a Pentagon áprilisban közölte, hogy egy új, 6 milliárd dolláros katonai segélycsomag keretein belül Patriot légvédelmi rakétákat és tüzérségi lőszereket szállít Ukrajnának. A rakéták indításához szükséges Patriot-rendszereket viszont nem küldenek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a fegyverekre nagy szüksége van az ukrán csapatoknak.
Az oroszok egyre aktívabbá váltak a Harkivi és a Szeverszkiji területen. A Pokrovszkij körzetben folyt a legtöbb harc. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be az orosz invázióról szóló operatív tájékoztatójában. Megjegyezték, hogy a katonai összecsapások száma 59-re emelkedett.
A vezérkar tájékoztatása szerint az ellenség aktívabbá vált Szeverszk irányában, ahol hétfőn nyolcra nőtt az ellenséges támadások száma, amelyek közül hat továbbra is Rozdolovka térségében folytatódik. A harcok folytatódnak Kramatorszk irányában – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán fegyveres erők egységei sikeresen megerősítették állásaikat a harkivi fronton – számolt be Jurij Fedorenko, a 92. gépesített dandár drónszázadának tábornoka a The Guardian szerint.
A parancsnok elmondása szerint a katonák az Egyesült Államoktól kapott lőszerrel támadják az ellenséges állásokat az orosz Belgorod területén. A csapatok az orosz erők tartalékainak megsemmisítésére koncentrálnak – tette hozzá.
Mint ismert, Joe Biden amerikai elnök múlt hét csütörtökön engedélyezte, hogy Kijev amerikai fegyvereket használjon a Harkivhoz közeli orosz határnál.
Szijjártó Péter azt mondta: még nem tudja, hogy Magyarország képviseletében részt vesz-e a svájci békekonferencián – számolt be a Sky News.
A portál szerint a külügyminiszter azt mondta: tiszteletben tartja a svájci kezdeményezést, amely a békére irányul, de kétségbe vonta, hogy érdemes-e elmenni egy olyan eseményre, ahol nem lesz jelen mindkét hadviselő fél (Oroszország már korábban jelezte távolmaradását a június közepi eseményről).
Úgy gondoljuk, hogy a békecsúcsnak akkor van valódi értelme, és akkor van a legnagyobb remény a békére, ha mindkét fél ott ül az asztalnál
– szögezte le Szijjártó Péter a Sky News szerint.
A Krím félsziget egy halálos csapdává válhatott az oroszok számára azzal, hogy Ukrajna megkapta az amerikaiaktól a nagy hatótávolságú ATACMS ballisztikus rakétákat – írja cikkében a The Economist.
A lap szerint Ukrajna ezáltal már bárhol csapásokat hajthat végre a félszigeten. Megjegyezték azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök még mindig nem hagyta jóvá azt, hogy Ukrajna oroszországi katonai célpontok ellen használja a nyugati fegyvereket,
holott a krími eredmények bizonyítják, hogy egy ilyen lépés milyen nagy hatással lehetne a háború lefolyására.
A cikkben kitértek arra is, hogy Vlagyimir Putyin nagy összegeket fektetett a krími katonai infrastruktúra kiépítésébe, és most mindez veszélybe kerülhet. Ben Hodges, az európai amerikai erők korábbi parancsnoka és a NATO logisztikai főtanácsadója azt mondta a lapnak, hogy az ukránok „szisztematikusan azon dolgoznak, hogy Ukrajnát lakhatatlanná tegyék az orosz csapatok számára”.
Lawrence Friedman brit stratéga szerint a Krím gyenge pont Oroszország számára, mert túl sok mindent kellene ott megvédeniük. Úgy látta: a félsziget a legjobb helyszín arra, hogy „Ukrajna valódi nyomást gyakoroljon Putyinra azért, hogy a jövőben engedményeket tegyen”. Niko Lange, a német védelmi minisztérium volt tanácsadója egyetért Friedman véleményével, rámutatva, hogy a Krím „Oroszország számára létfontosságú; de egyben nagyon sebezhető is”.
Friedman arról is beszélt, hogy az ATACMS rakéták, valamint kifinomult drónok segítségével Ukrajna jelentősen megrongálta a krími orosz légvédelmet, és azt is felvetette, hogy az ukránok ezzel előkészíthették a terepet az első F–16-os vadászgépeknek is, amelyeket szintén bevethetnek a félszigeten lévő orosz katonai célpontok ellen (a cikkben példaként említik többek közt az április közepén történt dzsankoji csapást is, amelyet szintén az ATACMS segítségével hajtottak végre az ukránok).
Ben Hodges úgy vélekedett, hogy az orosz csapatoknak most már gyakorlatilag „nincs hova bújniuk” a Krímben, ugyanis – részben a NATO segítségének is köszönhetően – Ukrajna minden csapatmozgást, „minden négyzetmétert” meg tud figyelni. Megjegyezte: biztos benne, hogy amint eljön az idő, az ukránok a félszigetet és Oroszországot összekötő kercsi hidat is meg fogják semmisíteni (bár Ukrajna déli, orosz irányítás alatt lévő területein továbbra is el tudják látni a félszigetet ez esetben).
Mintegy 107 állam és nemzetközi szervezet erősítette meg részvételét az ukrajnai globális békecsúcson – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóvivője, Szerhij Nikiforov június 3-án az ukrán közmédiában a The Kyiv Independent szerint. A békecsúcsra június 15–16-án kerül sor a svájci Burgenstock üdülőhelyen.
Ukrajna reményei szerint a csúcstalálkozón több kulcsfontosságú témával is foglalkoznak majd, mint például az energiabiztonság, a foglyok cseréje, a deportált gyermekek hazatérése, a globális élelmezésbiztonság és sok más terület kérdései.
Ukrajna elnökének sajtótitkára hozzátette, hogy az eseményen részt vesznek a Fülöp-szigetek és Szingapúr képviselői is Zelenszkij békecsúcs előtti látogatása nyomán. Oroszországot nem hívták meg a tárgyalásokra, de a svájci házigazdák szerint Moszkva képviselőinek „előbb-utóbb” részt kell venniük a folyamatban.
Kína sem vesz részt a júniusi ukrajnai csúcstalálkozón, mivel nem teljesültek a részvételhez szükséges feltételek. Az ázsiai ország távolmaradásának hírére Volodimir Zelenszkij azzal vádolta Pekinget, hogy „keményen dolgozik” azon, hogy megakadályozza az országok részvételét az ukrajnai globális békecsúcson.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Volodimir Zelenszkij Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy ha az amerikai elnök kihagyja az ukrán szervezésű békecsúcsot, amint ez valószínűsíthető, „a távollétét csak Putyin fogja megtapsolni”. A svájci találkozót az ukránok arra akarják használni, hogy széles nemzetközi támogatást biztosítsanak elképzeléseiknek.
A DeepState ukrán elemző projekt közzétett egy videót, amelyen ukrán drónok csapást mérnek egy orosz katonai teherautókból álló konvojra az oroszországi Kurszki területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az 53. dandár és a 103. dandár harcosai Szverdlikovótól keletre hajtottak végre támadást egy orosz konvoj ellen.
Sajnos nehézgépjárművek nem voltak, de egy fegyveres teherautókból álló konvoj megállítása 3 kilométerre a határtól halálos hiba volt, amit a honvédség örömmel használt ki
– írja a DeepState Telegram-csatornáján.
Ураження колони російської техніки в Курській області pic.twitter.com/287TbGAT9q
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) June 3, 2024
Az ukrán elnök részvétele a szingapúri regionális biztonsági fórumon nyugati kísérletnek tűnik – írja a kínai állami Global Times szakértőkre hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke június 2-án Szingapúrban, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) „Shangri-La Párbeszéd” regionális biztonsági fóruma keretében amerikai és szingapúri tisztviselőkkel találkozott, és a közelgő globális békecsúcs fontosságát hangsúlyozta.
Zelenszkij részvétele a Shangri-La Párbeszéden inkább a Nyugat kísérletének tűnik, hogy ázsiai országokat vonjon be az ukrán válságba. Szakértők szerint az ázsiai országoknak Ukrajnára elrettentő példaként kellene tekinteniük
– írta a kiadvány. Megjegyzik, hogy az ukrán elnök esete arra jó példa, hogy emlékeztesse az ázsiai országokat, hogy nem szabad abba a csapdába esniük, amelybe Ukrajna esett, mert fennáll a veszélye annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok blokk-konfrontációra uszít Ázsiában.
Dong Jun kínai védelmi miniszter vasárnap a fórumon hangsúlyozta, hogy Kína felelős és pártatlan álláspontot képvisel az ukrajnai és a palesztin–izraeli konfliktusban, elkötelezett a béke és a párbeszéd előmozdítása mellett, és szigorúan ellenőrzi a katonai-polgári kettős felhasználású termékek exportját.
He Lei altábornagy, a PLA Hadtudományi Akadémia volt alelnöke szerint a béke szorgalmazása és a párbeszéd előmozdítása a legreálisabb módja a konfliktus megoldásának.
Kína nem akar háborút látni a két ország között
– fogalmazott az altábornagy, hangsúlyozva, hogy Kína következetesen kitart a békére hívó politika mellett, és reméli, hogy a konfliktusban álló felek minél hamarabb tűzszünetet kötnek.
A Shangri-La Párbeszédnek egy olyan konferenciának kellene lennie, ahol Kína és az Egyesült Államok, valamint az ázsiai csendes-óceáni térség más országai konszenzust keresnek hadseregeik között, hogy elkerüljék a konfliktusokat a régióban
– mondta a Global Timesnak Cui Heng, a sanghaji Kínai Nemzeti Intézet kutatója.
Csehországban megkezdődött a belügyminisztérium kísérleti projektje, amely azoknak az ukrán állampolgároknak a hazatérését támogatja, akik ideiglenes védelemben részesültek, és úgy döntöttek, hogy visszatérnek Ukrajnába – írja az Ukrajinszka Pravda.
A projekt első szakasza 2024 májusától novemberig tart, a minisztérium pedig több száz fővel számol ez idő alatt.
A program részeként a visszatérés mellett döntő ukránok kompenzálást kapnak a buszjegy áráért. Azok sem maradnak ki azonban a projektből, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak tömegközlekedéssel utazni, ugyanis az állam gondoskodik arról, hogy őket speciális járművel szállítsák haza.
A minisztérium 400 darab buszjegyet biztosít, illetve maximum 30 beteg szállítását vállalja speciális közlekedési eszközzel.
Ukrajna egyre több robotot vet be a fronton az orosz erők megsemmisítésére, hogy leküzdje a fegyveres erők létszámhiánya okozta problémákat – írja a Telegraph.
A lap szerint ez az új típusú hadviselés, amelyet Ukrajna nagy erőkkel fejleszt, minden eddiginél nagyobb mértékben támaszkodik pilóta nélküli és távirányítású robotrendszerekre.
Az ukrán csapatok – a hidak lerombolásától kezdve a rakomány frontvonalba szállításáig és a sebesült katonák evakuálásáig – már több hónapja használnak robotokat.
Nagy remény van arra, hogy ezek a technológiai fejlesztések megmentik az ukrán katonák életét, megkönnyítik az akut létszámhiány terheit, ami a szakértők szerint tovább fog erősödni
– írja a brit kiadvány.
A Telegraph az egyik esetről is írt, amikor orosz gyalogosok megpróbáltak elfoglalni egy ukrán bunkert Avgyijivka körzetében. „A betolakodók heves és pontos gépfegyverek tüzébe kerültek, de nem állította meg őket az aknavető és puskatűz. Amikor a géppuskás pozícióját végül elfoglalták, az oroszok felfedezték, hogy ellenségük nem más, mint egy fémdarab. Valószínűleg egyike volt azoknak a háborús robotoknak, amelyeket lassan bevetnek a frontvonalon” – írta a lap.
Az orosz tavaszi-nyári offenzíva nem tekinthető bevégezettnek, Ukrajna újabb orosz támadás előtt állhat – írja az Unian.
Mihajlo Zsirohov katonai szakértő szerint a fő orosz erők még mindig nem léptek be a csatába.
Az oroszok még nem dobták harcba sem a második, sem a harmadik harclépcsőt, de nyilvánvalóan jelen vannak, és a határ menti területeken koncentrálódnak. És még mindig vannak olyan jelek, amelyek alapján elmondható, hogy ez a Harkivi területre irányuló csapás pusztán elterelés, a nyári hadjárat fő csapására pedig teljesen más irányba készülhetnek az oroszok
– jegyezte meg Zsirohov.
Mint a szakember kifejtette, ha Harkiv térségében nem állították volna meg az oroszokat, akkor oda dobták volna ezeket a többleterőket és erőforrásokat, de most egyszerűbb utakat keresnek.
„Úgy gondolom, hogy vezérkarunknak vannak védekezési és ellentámadási tervei is. És nagy valószínűséggel továbbra is Pokrovszk, a donyecki irány lesz a fő irány. Nyilván ezt a mi parancsnokságunk is megérti, mert Kramatorszk és Szlovjanszk mellett most nagyon erőteljes ütemben ássák az erődítményeket” – tette hozzá a szakértő.
Ukrajna légvédelmi ellátása és a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni használatára vonatkozó korlátozások feloldása lehetővé teszi Harkiv és a régió védelmét – írja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW, Institute for the Study of War).
Az elmúlt hetekben az orosz erők siklóbombákkal és különböző rakétacsapásokkal vették célba Harkiv városát. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke korábban kijelentette, hogy az orosz erők nem lesznek képesek elfoglalni Harkivot, ha az ukrán csapatok két Patriot légvédelmi rendszert kapnak, amelyeket a térségbe telepítenek. Az elemzők szerint a két Patriot üteg azonban a Harkivi régió északi részén korlátozott hatékonysággal védekezik majd az orosz légicsapások ellen, ha nem tudnak orosz légtérben tüzelni az orosz repülőgépekre.
Több nyugati ország a közelmúltban részben vagy teljesen feloldotta a nyugati fegyverek Ukrajna általi használatára vonatkozó korlátozásokat az oroszországi katonai célpontok megtámadására. Ezek a politikai döntések lehetővé teszik az ukrán erők számára, hogy nyugatról szállított rendszerekkel csapást mérjenek orosz lőállásokra és támaszpontokra a határ menti területeken és az orosz légtérben.
Az ISW elemzői szerint Ukrajna számára a nyugati légvédelmi eszközök és az oroszországi támadások lehetősége megnyitja az utat, hogy visszaverhesse az irányított bombákkal és rakétákkal Harkiv ellen intézett orosz támadásokat.
Az intézet szakemberei közölték, hogy az ukrán katonák kiképzése lehetővé teszi, hogy az ukrán csapatok általános minősége rövid és középtávon továbbra is jobb maradjon az orosz csapatokénál. A közelmúltban orosz csapatok nyomultak előre Vovcsanszk, Avgyijivka, Donyeck és Krinszk közelében, emellett Oroszország továbbra is folytatja az orosz kiskorúak katonai-politikai gondolkodásmóddal történő indoktrinálását, hogy megteremtse a fegyveres erők hosszú távú kialakításának feltételeit.
Volodimir Zelenszkij egyeztetett Ferdinand R. Marcos Jr. Fülöp-szigeteki elnökkel. Ez az első alkalom, hogy a két ország államfője hivatalosan találkozott.
Zelenszkij távol-keleti utazása részeként ejtette útba a Fülöp-szigeteket, ahol többek közt megköszönte az államnak, hogy Ukrajnát támogatják (többek közt az ENSZ-ben), valamint közölte, hogy idén ukrán nagykövetséget nyitnak Manilán, és fejlesztik a két ország kétoldalú együttműködését – írta a The Kyiv Independent.
Mint megírtuk, az ukrán elnök a hétvégén egy jelentős szingapúri nemzetközi biztonságpolitikai konferencián is felszólalt.
Az Ukrán Fegyveres Erők szerint 1270 fővel nőtt az orosz hadsereg személyi vesztesége vasárnap – írja az Unian.
Ezzel az oroszok vesztesége a háború 2022-es kezdete óta hozzávetőlegesen 511 ezer 130 főre nőtt az ukránok szerint (bár az efféle, a hadviselő felek által a másikról közölt veszteségi adatok a szakértők szerint túlzóak lehetnek). A nap folyamán számos orosz felszerelés is elpusztult:
Emellett megsemmisült 67 egység speciális berendezés és tartálykocsi (18 159).
„Putyin diszkréten mozgósítást hirdetett: mindenkinek meg kell értenie, milyen időket élünk” – ezzel a címmel írt cikket a Moszkovszkij Komszomolec arról, hogy az orosz elnöktől érdekes mondatok hangzottak el egy múlt heti megbeszélésen.
A cikkben (amelyben egyébként az előző hét legfontosabb fejleményeit foglalták össze) kitértek többek közt arra a progresszív adótervezetre, amelyet a minap ismertetett az orosz elnök.
Ezzel kapcsolatban megjegyezték: nyilvánvaló, hogy az utóbbi évtizedek alatt kialakult adórendszer nem az orosz polgárok túlnyomó többségének érdekeit szolgálta, és „szomorúnak és jelentőségteljesnek” nevezték, hogy csak a háború kényszeríthette a hatalmat erre a változtatásra. Megjegyezték azt is, hogy ugyanez igaz a többi területre is: az ukrajnai konfliktus kellett ahhoz, hogy pozitív változások induljanak el, máskülönben „ellopják és felfalják” Oroszországot.
A fentiekkel kapcsolatban idézték Dmitrij Medvegyev volt orosz elnököt is, aki a múlt hét végén egy Telegram-posztban közölte, hogy „elszámolták” magukat a Nyugattal kapcsolatban. Oroszország már „háborút” vív (a szóhasználat azért jelentős, mert korábban csak „különleges hadműveletként” lehetett emlegetni az ukrajnai konfliktust). Majd kitértek arra is, hogy Vlagyimir Putyin az előző héten a Nemzeti Projektek Tanácsának ülésén szóba hozta a mozgósítást is, és gyakorlatilag a szó tág értelmében be is jelentette azt.
Nem akarok semmit sem erőltetni, de arra kérem önöket, hogy figyeljenek oda erre – mindannyian értjük, mindenkinek meg kell értenie, hogy milyen korban élünk, és milyen történelmi szakaszon megy keresztül Oroszország. És ha ezt megértjük, akkor mindenkinek, mindenkinek úgy kell dolgoznia, mintha a fronton lenne. Mindenkinek mozgósítva kell éreznie magát, és csak így érhetjük el a kitűzött célokat. A modern körülmények között nem lehet másképp dolgozni.
A Moszkovszkij Komszomolec szerzője hangsúlyozta, hogy Putyin tényleg csak tág értelemben vett mozgósításról beszélt, de szerinte az orosz elnök szavai azért lehetnek jelzésértékűek, mert ezzel az egész államigazgatást elkezdte háborús alapokra helyezni, „láthatóan bízva abban, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy ne kelljen az egész ország életét háborús alapokra helyezni”.
És, meg kell mondanom, egyelőre elég finoman teszi ezt, azt mondván, hogy »mi mindent megértünk, mindenesetre mindenkinek meg kell értenie, milyen időket élünk«. Vagyis azoknak, »akik nem értették«, még van esélyük megérteni. De ha nem akarják... Persze, még korai lenne bekészíteni a popcornt, de az ország tényleg változik – talán valami váratlan, vagy akár régen várt dolgot látunk majd. Ahogy vártuk a progresszív adótáblát is
– vélekedett a szerző.
Hétfő éjszaka ismét robbanások hallatszottak Harkivban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint a lap írja, egy telegramos megjelent bejegyzésben igen szűkszavúan fogalmaztak.
Robbanások sorozata hallatszik Harkivban, valószínűleg a város határain kívül
– írta a Szuszpilne Harkiv.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója később közölte, hogy Zmijiv települését érte legalább öt rakétatámadás az éjjel. Azt írta, hogy a csapások következtében egy civil meghalt, ketten pedig megsérültek.
Bár a Harkiv elleni gyors támadás veszélye elmúlt, Oroszország visszahelyezte a várost a látóterébe – idézte az Unian a The Wall Street Journalt.
A lap arról írt, hogy Moszkva a jelek szerint brutális háborút tervez Harkiv lakosságának megtizedelésére, élhetetlenné téve az életet a városban.
„Persze Putyin továbbra is Harkivot akarja” – mondta Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója. Megjegyezte, hogy Oroszország a város lerohanásához szükséges csapatoknak csak egy töredékét vetette be, amihez becslése szerint akár félmillió katonára is szükség lehet.
De Oroszország készen áll egy hosszú háborúra. A legrosszabb esetben a Kreml megismételheti a szíriai Aleppó ellen 2016-ban alkalmazott stratégiáját, amikor a szíriai kormányt a polgárháborúban támogató orosz légierő megsemmisítette az áram- és vízforrásokat, valamint kórházakat és iskolákat bombázott. Az embereket egyszerűen kiszorították. Ezt akarják gyakorolni Harkiv környékén is
– mondta Olekszandr Litvinenko, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkára.
Az újság emlékeztet arra, hogy Putyin a múlt havi kínai látogatása során tagadta Harkiv elfoglalásának tervét. Elmondása szerint az offenzíva célja egy ütközőzóna létrehozása, amely megvédi a határ közelében lévő városokat az ukrán támadásoktól.
A lap szerint a harkivi lakosok terrorizálására irányuló orosz kampány megelőzte a legutóbbi offenzívát, és azután is folytatódhat. Hetekkel azelőtt, hogy Oroszország ismét megszállta volna a régiót, a lakosok üzeneteket kaptak, hogy hagyják el a várost, mielőtt az oroszok körbezárják azt. Az üzenetek azonban hamisak voltak, azokat nem az ukrán hatóságok küldték. A The Wall Street Journal szerint az egész egy orosz dezinformációs kampány része volt, amely felfedi Moszkva azon szándékát, hogy elüldözze az életet a városból.
Az oroszok ukrán hadifoglyok bántalmazásáról készült videót terjesztettek az interneten – írja az Unian.
Az eset után megszólalt Dmitro Lubinyec, a Verhovna Rada emberi jogi biztosa, aki szerint Harkiv irányban készülhettek a felvételek.
A videón verést, megaláztatást, fenyegetést, kivégzésimitációt rögzítettek. Sajnos az ukrán hadifoglyokkal való ilyen bánásmód egyáltalán nem egyedi, hanem a megszállók szokásos taktikája. Az ilyen akciók a genfi egyezmények megsértését jelentik, amely szerint a hadifoglyoknak joguk van az emberséges bánásmódhoz"
– írta Lubinyec.
Lubinyec hivatalos levélben kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát és az ENSZ-et, hogy dokumentálják a visszaélést. „Oroszország nem követ semmilyen háborús szabályt, és egyáltalán nem szégyelli brutális és embertelen cselekedeteit demonstrálni” – tette hozzá.
A közzétett videón az látható, hogy négy ukrán hadifoglyot bekötött szemmel konvojban vezetnek. A férfiak kénytelenek énekelni a „Vsztavaj, sztrana ogramnaja” (Kelj fel, hatalmas ország) című dalt. A videó egyik pontján megrúgták őket, amitől az egyik fogoly elesett. A földre került katonát életveszélyesen megfenyegették, ha nem áll fel, majd az egyik őr ellőtt a feje mellett. A videó ezen a ponton szakadt meg.
Az ukrán katonák a levegőből foglalták vissza Vovcsanszk városát, amelyet az orosz csapatok Harkiv irányú offenzívája során kíméletlenül rombolnak – írja az Unian.
Mint ismert, korábban az oroszok a városnak mintegy felét tartották megszállás alatt, azonban az ukrán erők ellentámadásának következtében sikerült a város jelentős részéről kiszorítani az orosz katonákat.
Az Ukrán Nemzeti Rendőrség „Düh” Egyesült Rohamdandárja most videót tett közzé a városról.
Vovcsanszk. Felvételek az oroszok által elpusztított városról
– fűzték a felvételekhez.
A drónfelvételen lakóépületek és más épületek láthatók, amelyeket állításuk szerint orosz lövedékek tettek tönkre és semmisítettek meg. A képkockákon sűrű füst látható.
Magyarország területére 2024. június 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6323 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8408 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.