Szerda éjjel az ukrán védelmi erők ismét megtámadták azokat az orosz légvédelmi rakétarendszereket, amelyeket az oroszok a megszállásuk alatt tartott Krím félszigetre telepítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ezúttal egy ellenséges SZ–300-as légvédelmi rakétaosztályra mért kazettásrakéta-csapást jelentettek Belbek közelében, valamint két SZ–400-as légvédelmi rakétaosztályra Belbek és Szevasztopol közelében

– írta az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A károk következtében az SZ–300 és az SZ–400 komplexum két radarja semmisült meg. A harmadik radarral kapcsolatban az információk tisztázása még folyamatban van. Ezenkívül mindhárom helyen robbanásokat regisztráltak ott, ahol az Orosz Föderáció légvédelmi rakétaosztályai találhatók. „Lesz még ilyen…” – ígérte az ukrán vezérkar. 

Robert Kalinak szlovák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes a pozsonyi kormány szerdai ülése után bejelentette: feljelentést tesz az elődje által tavaly tavasszal Ukrajnának ajándékozott szlovák MiG–29-es vadászrepülők ügyében – írja az MTI.

Szlovákia 2023 márciusában, Eduard Heger ügyvezető kormánya idején teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG–29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának.

A döntést és Jaroslav Nad akkori védelmi minisztert is számos bírálat érte, részben az akkori ellenzéki pártok részéről, amelyek azt állították, hogy a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni. Az ügyben az akkori ellenzék több alkalommal is rendkívüli parlamenti ülést indítványozott, de azok egyikét sem tartották meg a kormánypártok képviselőinek parlamenti obstrukciói miatt.

Robert Kalinak a szerdán bejelentett feljelentéssel összefüggésben rámutatott, hogy Jaroslav Nad a vadászgépek elajándékozásával meggyengítette a szlovák fegyveres erőket, és ezzel az alkotmány rendelkezéseivel ellentétes döntést hozott.

Ilyen módon meggyengíteni a fegyveres erőket az alkotmánnyal szemben, ezt a mi politikai szótárunkban csak hazaárulásnak lehet nevezni

– szögezte le Robert Kalinak.

Az ügyben tervezett jogi lépések megtételéről szerdán a szlovák védelmi tárca is tájékoztatta a szlovák hírügynökséget, rámutatva, hogy az ügyvezető kormányként működő Heger-kabinetnek nem volt jogköre döntést hozni a vadászrepülők átadásáról.

A tárca államtitkára, Igor Melicher ezzel összefüggésben elmondta, hogy megpróbálták megtalálni a minisztérium dokumentumaiban azt az állítólagos jogi elemzést, amelyre a tárca akkori vezetője, Jaroslav Nad az ajándékozással kapcsolatban hivatkozott. A miniszter Facebook-oldalán közzétett ugyan egy dokumentumot, ám sem ezt nem találták, sem arra utaló iratot, hogy ilyen szakvéleményt megrendeltek vagy készítettek volna.

Kiderült, hogy a volt miniszter hazudott, amikor a MiG–29-es vadászrepülők Ukrajnának ajándékozása ügyében egy jogi elemzésre hivatkozott

– jelentette ki Igor Melicher.

A közelmúltban nemcsak egy, hanem két orosz Szu–57-es repülőgépre is csapást mértek az ukrán erők az Orosz Föderáció területén – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ami a Szu–57-es megsemmisítését illeti az agresszor állam területén, közel 600 kilométerre van a határunk vonalától. Arról, hogy kinek a műveletéről van szó, hivatalosan nem nyilatkoztunk, de az elemzők saját feltételezéseikkel élhetnek. A károkat illetően elmondható, hogy az egyik Szu–57-es jelentős mértékben sérült, a másik könnyebben, valószínűleg ez gyorsabban helyreállítható

– mondta Andrij Juszov, a Felderítő Főcsoportfőnökség munkatársa.

Elmondása szerint először találtak el egyszerre két ilyen repülőgépet, melyek az orosz erők legújabb gépei. Ez a „russzista kozmikus erők” büszkesége – mondta.

A főcsoportfőnökség szerint az oroszoknak tíznél is kevesebb ilyen gépük van. A Szu–57 Moszkva legmodernebb vadászgépe, amellyel Kh–59 és Kh–69 rakétákat is lehet használni.

Oroszország a katonai parancsnokok kiváló nemzedékét nevelte fel minden szinten – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a RIA Novosztyi szerint.

Oroszország a katonai parancsnokok kiváló nemzedékét nevelte fel mind magas, mind alsó szinten. Tudják, a remény érzése támad fel, ahogy embereink mondják, amikor ilyen szintű és osztályú emberekkel kommunikálsz

– hangsúlyozta az elnök.

Szerdán a Kremlben olyan embereket tüntettek ki, akik a tudomány és technológia, az irodalom és a művészet területén, valamint az emberi jogok és a jótékonysági tevékenységek terén értek el kiemelkedő teljesítményt. Továbbá a Munka Hőse kitüntetéseket is szerdán adták át.

Putyin kedd este megbeszélést tartott a honvédelmi miniszter, a vezérkari főnök és a körzeti parancsnokok részvételével. A legfelsőbb főparancsnok tájékoztatást adott a különleges katonai művelet előrehaladásáról, valamint a hadműveletek folytatásának terveiről. A közös értekezlet után az elnök meghallgatta a rendezvény résztvevőit, külön megbeszélést tartott velük.

Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be, hogy Oroszország szerda délután rakétatámadást indított Krivij Rih lakóövezeti része ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz terror mindennap és minden órában bizonyítja, hogy Ukrajnának partnereivel együtt meg kell erősítenie a légvédelmet

– fogalmazott az államfő (aki egyébként maga is Krivij Rihből származik).

Elmondása szerint a modern légvédelmi rendszerek maximális védelmet nyújtanak az ukrán emberek, városok és pozíciók számára. „A lehető legnagyobb szükségünk van rájuk” – tette hozzá.

Szerda délután észlelték egy gyors célpont repülését Krivij Rih irányába. Nem sokkal később a helyi hatóságok már beszámoltak a város elleni támadásról, de részleteket nem közöltek.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a halálos áldozatok száma nyolc, legalább 21 ember megsérült, illetve további négy embert eltűntként tartanak nyilván.

Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök kijelentette, hogy az ország kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK), de az időzítést még nem határozták meg. Februárban az örmény hatóságok bejelentették az ország tagságának befagyasztását, májusban pedig a szervezet tevékenységének finanszírozását tagadták meg – írta az orosz Kommerszant.

A lépésnek már az utóbbi hónapokban is voltak előjelei. A februári döntést  követően Jereván értesítette Moszkvát, hogy az orosz határőröknek abba kell hagyniuk a munkát a jereváni Zvartnots repülőtéren.

Márciusban Pashinyan engedélyezte a kilépést a szövetségből, ha Jereván nem elégedett a partnerek elképzelésével arról, hogy hol található Örményország szuverén területe, és hol van a FÁK felelősségi köre.

Az örmény miniszterelnök május végén parlamenti beszédében elmondta, hogy tudomása van arról, hogy két tagország támogatta Azerbajdzsánt a 2020-as hegyi-karabahi hadműveletekben. Nem részletezte, mely országokról van szó. A FÁK-hoz Örményországon kívül Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán tartozik.

Nagyszabású orosz támadásról kerültek ki felvételek a közösségi médiába. A videón az látható, amint orosz Iszkander-M ballisztikus rakéták csapódnak be Mirhorod közelében a Poltavai területen.

A szovjet gyártmányú Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer Mirhorodtól mintegy 12 kilométerre állomásozott. Ez a frontvonaltól számítva 130 kilométert jelent. A távolság ellenére egy orosz felderítő drón mégis sikeresen felmérte a célpontokat, majd a felvétel alapján Moszkva több Iszkander–M típusú ballisztikus rakétát is kilőtt a falu melletti mezőn található rakétarendszerre.

A támadásban megsemmisült egy 5N66 NVO kis magasságú, mobil célfelderítő radar és három darab légvédelmi rakétaindító, illetve számos kiszolgálójármű.

Nem sokkal később a mirhorodi katonai légibázist is találat érte. A közösségi médiában fellelhető információk szerint a támadást követően egy Szu–27-es vadászbombázó semmisült meg.

Hajó elleni rakéták kilövését gyakorolták a Kuba felé tartó orosz haditengerészeti műveleti csoport tagjai – közölte a US Naval Institute híroldala az orosz védelmi tárca közlésére hivatkozva. 

A gyakorlatot, melynek során a Kazany atomtengeralattjáró és az Admiral Gorskov rakétás fregatt hajó elleni rakéták kilövését tesztelték egy körülbelül 600 kilométerre található célpontra, kedden tartották.

A teszt után az orosz hajók Kuba felé vették az irányt, miközben legalább három amerikai rombolóhajó és egy P-8A Poseidon tengeralattjáró elleni repülőgép követte őket.

A jövőben is hasonlóra lehet számítani 

A Pentagon nem kommentálta ezt a konkrét orosz akciót, viszont annyit elmondtak, hogy arra számítanak, több ehhez hasonló gyakorlatot tart majd a közeljövőben Oroszország nemzetközi vizeken.

Oroszország fokozott haditengerészeti és légi tevékenységet folytat az Egyesült Államok közelében. Ezek az akciók ősszel valószínűleg egy globális orosz haditengerészeti gyakorlatban csúcsosodnak ki. Arra számítunk, hogy Oroszország ideiglenesen hadihajókat küld a karibi térségbe, és ezek a hajók valószínűleg Kubában, esetleg Venezuelában ki is kötnek majd

– áll a közleményben.

A szervezet hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a gyakorlatok rutinszerűek, és nem jelentenek fenyegetést az Egyesült Államok biztonságára nézve.

A ukrán–magyar határ közelében, a kárpátaljai Hunyadi község külterületén a határőrök illegális határátkelés nyomait fedezték fel. Mint az Ukrajinszka Pravda írja, a hatóságok egy parkoló Volkswagen kisbuszt találtak, illetve felfedezték a kerítés sérülését is.

Az esetről Vitalij Hlahola újságíró számolt be elsőként. Elmondása szerint a határőrség drónkezelője a határellenőrzés során a határvonaltól nem messze egy dűlőúton észrevett egy kisbuszt.

A terület átvizsgálása során a rendfenntartók a határhoz vezető területen, a sorompókerítésnél és az ellenőrző sávon találtak nyomokat.

Leszja Fedorova, a munkácsi határőrség szóvivője elmondta, hogy jelenleg zajlik a körülmények tisztázása. Ellenőrzik az információkat is, különösen a szabálysértők számát illetően, akik illegálisan léphettek át a határon. Elmondása szerint a helyzetről tájékoztatták a magyar kollégákat is, ők azonban egyelőre nem adtak tájékoztatást, és nem erősítették meg a tiltott határátlépés tényét.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán Magyarországra látogatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Elsősorban az orosz–ukrán háborúról volt szó, de megvitatták a júliusban megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó napirendjét is. A felek később egy sajtótájékoztatót tartottak.

Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország álláspontja eltér a többiek álláspontjától. Mindezt azzal indokolta, hogy az országnak nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban eltérő véleményeket megváltoztassa.

Így nem kíván blokkolni olyan döntéseket, amelyeket a többiek osztanak. Minden NATO-területen kívüli katonai akció a NATO szabályai alapján csak önkéntes lehet. Ezt megerősítette a főtitkár

– jelentette ki Orbán Viktor.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig megbecsült tagja volt a NATO-nak, az ország ráadásul fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont.

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO a legfontosabb garantálója a tagországok biztonságának, Európa egészében biztosítva ezzel a jólétet. Megvitatták az ukrajnai helyzetet is, aminek keretében a főtitkár elmondása szerint Orbán Viktor egyértelművé tette: Magyarország nem kíván részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben, amit Jens Stoltenberg elfogadott.

Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma a május 24-i frissítés szerint 54 185 volt, ebből több mint 3500 tiszt, közülük 414 főtiszt, vagyis alezredes vagy magasabb rangú – írja az orosz Mediazona.

A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.

Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatóak.

Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a háború eleje óta valószínűleg sokkal magasabb.

Oroszország eddig dokumentáltan 16 351 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 11 766 megsemmisült, 742-ben károk keletkeztek, 935-öt a személyzete a harctéren hagyott, 2908-at pedig az ukránok elfoglaltak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 3129 tank van. A harckocsik közül 2108 megsemmisült, emellett 157 megsérült, 347-et magára hagytak a harctéren, 517-et pedig az ukránok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta egy újabb Patriot rakétarendszer Ukrajnába történő telepítését – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az elnök döntése a múlt héten született meg, miután egy sor magas szintű találkozó és belső vita folyt arról, hogyan lehetne kielégíteni Ukrajna sürgető igényét az erősebb légvédelemre.

A tisztviselők szerint a második amerikai Patriot rendszer Lengyelországból érkezik. A rendszer a következő napokban kerülhet a frontvonalra, attól függően, hogy milyen karbantartásra vagy módosításokra van szüksége.

Korábban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és más magas rangú Pentagon-tisztviselők felszólították az európai szövetségeseket, hogy adják át rendszereiket Ukrajnának.

Június 12-én éjjel egész Ukrajnában légiriasztást adtak ki, a légierő jelentette, hogy orosz csapatok rakétákat indítottak, és Kijevben légvédelmi rendszerek működtek – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A légiriadót mostanra egyes régiókban megszüntették. Korábban a légierő arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Sahídeket indított Ukrajna felé.

Később a légierő rakétákat jelentett Szumi térségében, nyugat felé tartva.

• 03:27 – Szumi térségből rakétát lőttek ki Poltava térségében, Mirgorod felé.
• 03:30 – Második rakétacsoport a Szumi régióban, délnyugati irányban.
• 03:35 – Rakéták Poltava területről a Cserkaszi területre.
• 03:47 – Rakéták a Kirovograd régióban, dél felé tartanak a Dnyipro folyómeder mentén.
• 03:48 – Rakéták a Cserkaszi területen, nyugat felé tartva.
• 03:54 – Rakéták a Cserkaszi régióból Kijev régió felé tartva.
• 03:58 – Kijev felé tartó rakéták.
• 04:00 – Rakétacsoport a Cserkaszi régió nyugati részén, Vinnyica régió felé tart.
• 04:03 – Rakéták keletről Kijev felé.
• 04:15 – Ellenséges taktikai repülőgépek tevékenysége északkeleten. Légicsapások veszélye fenyegeti a front menti régiókat!

„Az ellenség Kh–101/X-555/X–55 cirkálórakétákat lőtt ki Tu–95MS stratégiai bombázókról. Ezek a rakéták déli irányból több hullámban érkeztek Kijev felé. A fővárosra irányuló rakétákkal szinte egyidejűleg ugyanebből a déli irányból ellenséges támadódrónok mozogtak. E támadás során az előzetes adatok szerint az ellenség ballisztikus rakétákat is kilőtt a fővárosra” – jelentette a KMVA (Kijevi Városi Katonai Igazgatóság) az Unian szemléje szerint.

Ez a támadás ismét bebizonyította, hogy az agresszor nem adja fel Kijev rakétaterrorját. És a csapások hatékonysága érdekében az oroszok újabb és újabb kombinációkat fognak keresni, hogy áttörjék légvédelmünket. Ezért soha ne hagyjuk figyelmen kívül a légiriadók jelzéseit! Veszély esetén mindig legyenek óvóhelyeken! Vigyázzanak magukra és szeretteikre! És higgyenek a győzelmünkben!

– mondta Szergej Popko, a KMVA főnöke.