Oroszország eddig dokumentáltan 16 351 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 11 766 megsemmisült, 742-ben károk keletkeztek, 935-öt a személyzete a harctéren hagyott, 2908-at pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: An annihilated Russian convoy in Kyslivka, #Kharkiv Oblast- including a valuable T-90M tank, which is the second one to be destroyed in Ukraine so far.
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) November 25, 2022
Two T-72B3 obr.2016 tanks, a BMP-2, cargo truck and IMR-2 military engineering vehicle were also destroyed there. pic.twitter.com/fRoFPCEmJ7
Az elveszített harcjárművek között 3129 tank van. A harckocsik közül 2108 megsemmisült, emellett 157 megsérült, 347-et magára hagytak a harctéren, 517-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Ukrajna hamarosan kétoldalú biztonsági megállapodásokat ír alá Japánnal és az Egyesült Államokkal – írja az RBK Ukraine Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkárának nyilatkozatára hivatkozva.
Nyikiforov elmondta, hogy Ukrajna a közelgő találkozók egyikén megállapodást fog aláírni. Azt azonban nem pontosította, hogy ez a NATO-csúcstalálkozó vagy a G7 találkozója lesz-e.
Ezeken a találkozókon várhatóan kétoldalú biztonsági megállapodásokat írunk alá erős szövetségeseinkkel, például az Egyesült Államokkal és Japánnal
– mondta.
Az elnöki szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs felhatalmazva arra, hogy konkrét részleteket közöljön, de megjegyezte, hogy erre hamarosan sor kerül.
Ukrajna idén a partnerországokkal való együttműködés egy új típusát, a kétoldalú biztonsági megállapodásokat indította el, amelyek mindegyike speciális, Ukrajna és a partnerország igényeihez igazodik.
Az Egyesült Királyság volt az első ország, amely ilyen megállapodást írt alá Ukrajnával.
Magyarország területére 2024. június 11-én az ukrán–magyar határszakaszon 5528 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5278 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Verekedés tört ki mentősök és mozgósítást végző katonák között a dél-ukrajnai Odesszában a területi hadkiegészítő központnál – számolt be kedden a Dumszka odesszai hírportál.
Helyi újságírók arról adtak hírt, hogy egy mentőautó hívásra érkezett ki a hadkiegészítő központba. Az ott szolgáló katonák viszont bezárták a mentősöket, és azonnal mozgósítani akarták őket a hadseregbe. A Dumszka tudósítója szerint később több mentő érkezett szirénázva a helyszínre. A kiérkező mentősök tiltakozóakcióba kezdtek, ami közben többször összeverekedtek a hadkiegészítő központ katonáival. Az összetűzésről felvétel is kikerült a YouTube videómegosztó portálra. Nem sokkal ezután kiengedték a központból a bezárt mentősöket.
A mass brawl occurred in #Odesa. People in military uniforms fought with ambulance workers. The fight occurred near the city's Military Recruitment Center.
— NEXTA (@nexta_tv) June 11, 2024
The Odesa Military Recruitment Center, on whose territory the fight took place, reported that "the detailed circumstances… pic.twitter.com/gGY3cr8D3w
Az odesszai hadkiegészítő központ közleményt adott ki a Facebook-oldalán, amelyben közölte: az előzetes vizsgálatuk szerint a rendőrökkel együtt járőröző katonák egy férfit igazoltattak az utcán, aki nem volt hajlandó átadni az iratait, ezért bekísérték a hadkiegészítő központba katonai adatai felvételéhez.
Egy órával később orvosi ruhás emberek érkeztek, akik a férfit azonnal kórházba akarták szállítani olyan diagnózisra hivatkozva, amely nem szerepelt egészségügyi kartonján. A kiérkezők sem voltak hajlandók igazolni magukat, így felmerült a katonákban a gyanú, hogy a férfinak próbálnak segíteni a mozgósítás elkerülésében, ezért őket is őrizetbe vették.
Miután az őrizetbe vettek a segélyszámon riasztották a mentőket, elterjedt Telegram-csatornákon, hogy erőszakkal tartanak fogva mentősöket a hadkiegészítő központban. A mentőegységek mellett ismeretlen civilek is a helyszínre érkeztek, és verekedést provokáltak, amiben egy katona és több mentős megsérült – írta a hadkiegészítő központ.
Az Odessza megyei rendőrség a honlapján közölte, hogy vizsgálják az incidens körülményeit.
Megbilincseltek egy orosz nőt Dániában, miután kiderült, hogy egy titkosszolgálatnak segédkezhetett – írta a DR dán nemzeti műsorszolgáltató a helyi rendőrségre hivatkozva.
Állítólag a nőt már ki is hallgatták. A gyanú szerint egy orosz állami alaptól kapott pénzt tevékenységéhez. A szervezettel összefüggésben egyébként most is folyik nyomozás, vélhetően több, külföldön végzett orosz dezinformációs kampányhoz van köze.
Vlagyimir Barbin dániai orosz nagykövet szerint „arcátlan provokáció”, hogy egy állampolgárukat ilyennel vádoljanak, ezért mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az áldozat mihamarabb szabaduljon a börtönből.
Az elmúlt hónapokban már Németországban, Ausztriában, Lengyelországban és Észtországban is tartóztattak le gyanús személyeket, akik állítólag együttműködtek az orosz hírszerzéssel.
Korábban a The New York Times is beszámolt arról, hogy ezeknek az orosz akcióknak Ukrajna lejáratása a célja.
„Oroszország üdvözli Törökország érdeklődését a BRICS munkája iránt, és támogatni fogja Ankara törekvését a közös feladatok megoldására” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden Moszkvában fogadta Hakan Fidan török külügyminisztert.
Fidan, aki a nap folyamán korábban a BRICS-külügyminiszterek találkozójának helyszínén, Nyizsnyij Novgorodban találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, nemrégiben Pekingben erősítette meg Törökország csatlakozási szándékát a tömörüléshez – közölte az MTI.
Putyin méltatta Törökország hozzáállását az ukrajnai válság megoldásához és hozzájárulását a fekete-tengeri gabonamegállapodás megkötéséhez.
Megjegyezte ezzel kapcsolatban, nem Oroszország hibája, hogy nem sikerült azt meghosszabbítani.
Emellett az együttműködés folytatását javasolta az „asztanai formátum” keretében a terrorizmus elleni közös küzdelem és a szíriai rendezés érdekében. Hozzátette, hogy júliusban a kazah fővárosban tervez találkozni Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!